Népújság, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-20 / 246. szám

»59. október 80., kedd NEPÜJSAG s Egy község elindul Szlhalmon se könnyű, de biztató a kezdet I VASTAG porfelhő gomo­! _____■ lyog végig Szi­ha lom község utcáin egy-egy tovarobogó Zetor, vagy egy el­suhanó autó nyomában. A fel­kavart sok millió parányi por- szemecske sokáig kavarog az őszi nap fényében, mígnem újra megbékél, leül az árok­partra, vagy az útszéli fák csupaszodé ágaira. Nagyjából ehhez a természeti képhez le­hetne hasonlítani azt a nagy változást, amely most a község életében, s a benne lakó em­berek lelkivilágában végbe­ment. 1959. tavaszán Szihalom köz­ség életében is elemi erővel, szinte robbanásszerűen kö­szöntött be az új. Az új pedig lázba hozta az embereket, gon­dolkozásra késztette az agyat, cselekedetre az emberi akarat­erőt. Igaz, nem volt könnyű do­log utat törni az ismeretlen­be, .áttörni és lerombolni év­századok megszokásának min­den nyűgét és nehéz bilincseit. Ezekről a kezdeti nehézségek­ről beszélgetünk Kelemen elv­társsal, a községi tanács elnö­kével, ezen a szép, verőfényes őszi délutánon. — Bizony, nehezen ment kez­detben — mondja —, hisz a lakosság jórésze 1—2 holddal rendelkező, többnyire vasutas, kétláki ember. Az is fokozta a nehézséget, hogy a több éve működő Béke Tsz sem tudott mindig jó példát mutatni a falu lakosságának. Mégis, mi lett az eredmény? Rövid idő alatt a régi szövetkezet mellé felsorakozott a Kossuth és a Petőfi Tsz, külön-külön több mint másfélezer hold földterü­lettel. így a község földterü­letének 85 százaléka lett kö­zösségi tulajdon, s a kevesebb, 15 százalék, megmaradt még egyéni kézen. A közösségi túr lajdon javára billent tehát a mérleg, és április 4-én a fel- szabadulási ünnepséggel együtt ünnepelték a termelő­szövetkezeti községgé való alakulásukat isi Eddig m megalakulás rövid története, s a folytatását már maguk a szövetkezeti tagok írták meg, illetve vitték vég­hez vetőgéppel, kaszákkal, és egyéb eszközökkel. Mindkét újdonsült szövetkezet 28 hold takármányt vétet, hogy an­nak idején legyen majd mit adni a jószágoknak. Elvetettek 80 hold vörösherét, s a köz­ségi tanács által adott tarta- ' ékföldön zabot és silókuko­ricát is termeltek. Gondoltak 1 eiiájt a jövőre, saját sorsuk alakítására. elhordták a ____________ gazdák az de i gabonatermést a földről, kocsik nyomán máris ott olt a traktor, összeszántotta sok-sok egyéni parcellát, • a.si táblákat hagyva az ed- i k össze-vissza tarkálló kis cldecskék • helyén. A munka neheze^ igaz, még csak ezután következett Az ősz beálltával hozzá kellet látni a földrende­zéshez, a közös termés beta­karításához, a vetőmag össze­ssé déséhez, egyszóval meg kel­eti tenniük az új élet első ön­álló lépéseit. Éppen most fejeződött be a földrendezés. Mindkét új szö­vetkezet hatalmas, egymással összefüggő táblákban kapta meg a birtokát s ez jó ha­tást tett az emberekre. Most már látják, melyik tábla az övék, hol fognak dolgozni, — maguk előtt látják az üj gaz­daság körvonalait. A földren­dezés után máris jöttek a trak­torok dolgozni. Mindkét szö­vetkezetben egyregy gép szánt, egy tárcsázik, egy a műtrágyát szórja, egy pedig veti a jövő évi kenyémekvalót. A gépál­lomás segítsége igen dicséretre méltó, s a szövetkezeti tagok ALIGHOGY ugyancsak elismerik a trakto­risták jó munkáját. Nem is csoda, hiszen nagy táblákon lehet csak igazán jó gépi mun­kát végezni, itt mutatkozik csak meg valóban a gépi munka fölénye és minden nagyszerű­sége. S az új tagok szemei pe­dig lassanként hozzászoknak a nagv táblákhoz, hiába, még a szemnek is más, még annak is jobban esik így széttekinte­ni a határban. Dolgoznak is a traktorok éj­jel. nappal, két műszakban, s a Kossuthban már 650, a Pe­tőfinél fiedig közel 800 holdat forgattak meg. Amint végeznek az emberek az őszi munkákkal, a betaka­rítással,, úgy térnek át fokoza­tosan a közös munkára. Ezek­ben a napokban vedlenek át igazi szövetkezeti tagokká, amikor már reggelenként a közösbe visz az útjuk. A Kos­suth Tsz pl. most új kukorica- górét épít, ahol naponként 25— 30 ember segédkezik. A másik szövetkezetben 54 tag indul ki egy napon a közös kukorica- földre, hogy letörjék az első közös termésüket. a dolga-baja RENGETEG ______ Katán Lá szlónak, a Petőfi Tsz elnö­kének. Ez a fiatal, agilis em­ber azt sem tudja, mihez kezd­jen ezekben a napokban, jó­formán maga intéz mindent. Sem könyvelő, sem agronómus nincs még mellette, pedig iga­zán elkelne már a segítő, irá­nyító kéz, a jó szakember. A másik szövetkezetben is ezer a gondja minden vezetőségi tagnak. S becsületükre legyen mondva, csaknem mindannyi­an szorgalmas munkával lát­táit hozzá az új élet kávirá- goztatásához. Kós Antal bri­gádvezető, aki azelőtt egyéni­leg gazdálkodott, most állan­dóan a vetőgépnél van, vezeti, teljes szívvel és odaadással irányítja a vetés nagy munká­ját. Készséggel és odaadással dolgozik, hisz tudja, hogy ez már az övék, ebből kell már megélni mindnyájuknak a jövő évtől kezdve. Sok gondot és utánjárást igényelt a vetőmag összesze- dése. Igaz, még most sincs együtt az egész mennyiség, de a 80 százaléka már a közös­ben van. A népnevelők, a párt- és tanácsszervek sokat tettek az összegyűjtés sikeréért, Ka­tán László és Kovács Ferdi­nand pedig befogott a kocsi­jába és a népnevelők után sor­ra járták a házakat, s most már nem kellett sok agitáció ahhoz, hogy mindenhol kimér­jék a járandóságot. Az ötle­tesség, leleményesség tehát si­kert aratott. Lassacskán megindul az élet, kezdetét veszi a közös gazdál­kodás. A szövetkezetek tele vannak tervekkel, s most már a saját elképzeléseik szerint szövögetik, alakítják ki jöven­dőjük útját. A Petőfi Tsz pl. az állami gazdaság magtárából alakít át magának 100 férőhelyes istál­lót, a Kossuth a Béke Tsz­szel egyesül és elfoglalja an­nak helyiségeit. Bíznak az új­ban, az új életforma győzel­mében a szövetkezetiek, ezt bizonyítja a Petőfiben meg­tartott legutóbbi közgyűlés is. A hozzászólások hangulata mind bizakodó, közös erővel terveznek és reménykedve beszélnek a vetésről, a tava­sziak alá való szántásról, jö­vendő terveikről. Bizakodó a hangulat, ezt iga­zolja Vona István, Kovács Richárd, Molnár József és még igen sok ember példája, akik mindvégig készséggel vettek részt a közösségi munkákban, és most is élen járnak. A teg­nap egyéni parasztjai, a múlt emberei ma már otthonosan mozognak a hatalmas parcellá­kon, a kis területhez szokott szemük hozzáigazodik a nagy­birtok méreteihez. Bármily ne­héz is a válás, lassan megszok­ják mindezt, s ma már teljes biztonsággal járnak-kelnek az új birtokon, húzzák a mérősza­lagot, karókkal jelölik ki nagy birtokuk határait. A munka jó része még azért hátra van —, tudja ezt a köz­ségi párt- és tanácsszervezet minden vezetője, mert az em­berek tudatában, gondolkodás­módjában is fel kell építeni a szocializmust. Sok-sok előadás, és hasznos ismeretterjesztés kell még ahhoz, hogy a szövet­kezet tagsága ne csak gazdasá­gilag, hanem a tudatában is szocialista emberré váljék. Ezt hivatottak elősegíteni azok az előadások, amelyek a tél folya­mán a tanácsi vezetők és a pe­dagógusok tolmácsolásában el­hangzanak majd. Szó lesz ezek között az ötéves terv irányel­veiről, s a közvagyon megbe­csülésétől kezdve egészen a munkaegység-számításokig min­denről. Minden bizonnyal ez is sokat segít. indult el egy község a biztos felemelkedés felé. igazol- célhoz Milyen les* a nemzetközi légi forgalom 2000-ben ? Utrechtben, a holland KLM légitársaság fennállásának 40. évfordulója alkalmával rende­zett ünnepségek keretében a XIV. századi gótikus templom falába befalazták tíz neves személyiség véleményét arról, hogy milyen lesz a légiforga­lom 40 év múlva. A tartályba, amelyet a 2000. évben fognak kinyitni, többek között a következő személyi­ségek véleményét helyezték el : Lipót belga király, Quesada, az amerikai polgári légi utasszál­lítás vezérigazgatója, I. Top- csijev szovjet akadémikus, G. Marinates, az athéni egyetem rektora, J. Bruggeman 38 éves holland darukezelő: Mit eszünk a Holdon ? Amerikai sok újabban fordítanak asztro-botaniku- nagy figyelmet „hold-főzelékek” termesztésére. A különböző újfajta főzelé­kekkel akar­ják majd táp­lálni a Hold első lakosait. Az egyik is­mert repülő- gépgyár labo­ratóriumaiban azzal kísérleteznek, hogy a Holdon termelhető, ellenálló­képes főzelékfajtákat hozzanak létre. A kísérletezések fő célja an­nak tisztázása, hogy melyik az a legalacsonyabb légnyomás, amely mellett még megérnek a főzelékfajták. A Holdnak A sei ejt bosszúja ŰJ ÚTON iiovo es a Már az első lépések is ják, hogy előbb-utóbb is érnek. S az egyéniek, a töb­biek, akik kívülrekedtek? Sor­suk minden bizonnyal nehezebb lesz, de jövőjük nem marad rejtély. Ha most nem is, de ké­sőbb, előbb vagy utóbb az ő számukra is meghozza majd a helyes megoldást. (császár) ugyanis alig van légköre és mi­nél kevesebb levegőt kell szál­lítani a holdbéli melegházakba* * annál kifizetőbb a holdbéli kertészet. A kísérletek során különbö­ző répa- és babfajtákat termel­nek 2.4 kilométer, 4.8 kilométer és 8 kilométer magasságban. Azt már megállapították, hegy 14 kilométeren felül a magvak csirázóképessége elenyésző. Szakértők szerint az ideális hold-terményeknek olyan magvakkal kell rendelkezniük, amelynek súlya egy fant meg termelt főzelékhez képest je­lentéktelen, igen gyorsan csí­ráznak és érzéktelenek a fény, a röntgensugarak és a kozmi­kus sugárzás iránt. Ideális hold-főzelék az, ame­lyik nem igényel sok oxigént, nyersen és főzve egyaránt ehe­tő. Vitamindús és tápláló. Kí­vánatos az is. hogy ellenálló- képes legyen az igen nagy hő­mérsékletű ingadozásokkal szemben és gyorsan fejlődjék. Miután egy holbeli nap 14 föl­di napig tart, remélik, hogy egy növény növekedési időszaka negyedannyi időt vesz majd igénybe, mint a Földön. Szovjet tudósok is próbál­koznak ,.hold-főzelékek“ ter­mesztésével^^ Szék, amely nem látszik Revgiasból (német eredetű műanyag) készült átlátszó, könnyű és törhetetlen széket árusítanak az Egyesült Álla­mokban. Ez az új anyag, in­kább szétszórja, mintsem el­nyeli a fényt, különös előszere­tettel használják a meleg or­szágrészeken. Aki még nem látott ilyet, messziről azt hi­szi, hogy a rajta ülők a tér­ben lebegnek. Felkészült a télre a Az ősz megérlelte a föld ter­ményeit és azok megkezdték vándorútjukat a nagy tároló­raktárakon át a háziasszonyok kosara és kamrája felé. Joggal kíváncsiság támadt bennünk, hogy miként is ké­szült fel a Mezőgazdasági Ter­mékeket Értékesítő Központ a lakosság, benne elsősorban az egriek szükségleteinek kielégí­tésére. — December 31-ig a tervünk szerint 112 vagon zöldség- és gyümölcsfélét kell betárolnunk — mondják a MÉK titkársá­gán — és a mennyiséget feltét­len fel is tudjuk vásárolni és tárolni. Amikor a tárolóhelyek felől érdeklődünk, megtudjuk, hogy sajnos, megfelelő modem táro­lóhely nem áll rendelkezésre — így pincéket használnak fel er­re a célra. Egerben 13, Gyön­gyösön 10, Erdőtelken és Kál­ban 2 pincét vettek használat­ba. Ebben az évben az egri Szálában több pincét vásárolt a MÉK azzal a céllal, hogy a jövő esztendő során korszerűbb tárolóhellyé építi ki azokat. A tárolási problémákat mi sem mutatja jobban, minthogy pél­dául a felvásárlandó 30 vagon téli almát egy modern buda­pesti, hűtőberendezéssel ellá­tott helyen kénytelen tárolni. Említik, hogy példát kell venni Miskolcról, ahol egy legalább 150 vagon mennyiségű áru té rolására elegendő, modern rolóhelyet építettek. Meg juk, hogy Gyöngyösön hütőha,:. zal ellátott tárolóhely — rész­ben emeletes, részben föld alat­ti kivitelezésben — kerül meg­építésre az 1961-es esztendőben. E jelentős építkezés országos jellegű beruházás lesz. Amikor a tárolt zöldség- és gyümölcsféleségek után érdek­lődünk, a következőkben köz*, lik a megnyugtató adatokat. Amíg 1958-ban „csak” 80 va- gonnyi burgonyát tároltak Egerben — az idén 120 vagon mennyiségűt vásárolt fel a MÉK, melyből 50 vagon burgo­nyát átad, illetve átadott külön­böző vállalatoknak. Ez a meny- nviség elegendő lesz Eger la­kossága részére március 31-ig, amikor pedig már a hajtatott burgonya kerül fokozatosan a piacra. A javulás érezhető lesz, hiszen tavaly már februárban fogyott a tárolt burgonya­lennyiség. Zöldségből, gyökérből és sár­garépából 8 vagon a tárolt mennyiség, amelyből 1,5 vagon a zeller. A vöröshagymából, amelyből az elmúlt esztendő tele végén hiány mutatkozott, az idén 20 vagonnyit tároltak. Ezenkívül 20 vagon hagymát Tarnaszent- miklóson és Tamaszentmárián fognak még felvásárolni. A helyi megyei termésből 25—26 vagon almát hoznak forgalomba azonnali fogyasz­tásra. A Nyírségből azonban 30 vagon télialmát vásárolnak fel. hogy biztosítsák a zavartalan almaellátást a téli hónapok so­rán. Káposztából is lesz mindig elegendő, de azt nem tárolják, hanem időnként vásárolják feL Savanyúságból sem lesz hiány, hiszen 45 vagonnyit gyártanak ez évben. Érdeklődünk az árusítás le­hetőségének korszerűsítése fe­lől is.g — A Mátra vidéken, Mátra­házán, Mátrafüreden, Kékeste­tőn és Párádon minden igényt kielégítő korszerű gyümölcs­árusítóhelyeket építenek, mint­egy 70 000 forint értékben. Gyöngyösön november 1-én nyílik meg az ország első zöld­ség- és gyümölcsárusító ön ki­szolgáló boltja. Sajnálatosan. Egerben nem mondhatók kielé­gítőnek az árusítóhelyiségek, melyek korszerűtlenek, elavul­tak. Az illetékeseknek oda kell hatniok, hogy megadják a lehe­tőséget egy minden igényt ki­elégítő, korszerű zöldség- és gyümölcsárusító üzlet kiépíté­sére. Azzal a megnyugtató érzéssel távoztunk a MÉK titkárságá­ról. hogy az idén télen házi­asszonyaink mindig meg fog­ják találni a piacon és az üzle­tekben a kellő minőségű és mennyiségű zöldség- és gyü­mölcsfélét. SUGÁ R 1ST VÁM — Ide, a csónakba! — kiáltjas valaki, aztán lassan telni kezdi a ladik. £ — Ez megvan maga három s kiló — mutat fel egyikük egy- jókora pontyot és a hal csillo-$ gó pikkelyein kedvére vet buk-l fenceket a napsugár. s Vége hát az első fogásnak,? ami bizony szépen mutat és hal így megy tovább estig, akkori bizony megtelik hallal a csó-l nak. Tegnapelőtt kilenc mázsát1 fognak, aztán ha szerencse... > — Szóval nyugtával dicsér-l jük a napot — integet valaki s a tapasztaltabbak közül. s És az első kivetés után bi-l zony jólesik újból a meleg. As tűz megint lángra lobban és a s száraz nád keményen pattog as parázson. Mester Lajos bácsil ezúttal nem vegyül a beszélge-l tők közé. Szolgafát hoz elő as füzesből, aztán a Tisza-partjánl jókora bográcsot akaszt a két-l ágúra, < — Ezt már csak így szoktuk, > mi, halászok — mondja moso-l lyogva, és néhány perc múlva > már ott gyöngyözik a bogrács-> ban a pirosló halászlé. > A kilenc poroszlói halász újí bevetésre készül és szinte ész- s re sem veszik, hogy a nap márl magasan fenn jár az égen, amik delet jelent a halászok óráján.< A délután, igy ősszel, már csakl egy nyúlfarknyi és amikor vé-k ge az utolsó bevetésnek, akkor-l ra a nap is eltűnik az égről, k sugarait pedig beleszórja ak kanyargós, szőke Tiszába. < Szalay István \ Ojjjul umitL éLd. Hszai emberek, tiszai halászok... végtelen kígyó, csillog a nap­fényben. De mi az? Felébred­tek a vizek lakói is és hangos 1 szárnycsapással rebben odébb 1 a folyóról egy-egy szárcsacsa­pat. Valahol távolabb vadka- 1 csák úsznak és méltóságtelje- '■ sen forgatják fejüket a két part felé. Fenn, a magasban, ; 1 vadlibacsapat húz, és leeresz- i kedik hangos gágogással a parti füzesek mögé. Az erdő : szélén fácánok sétálnak kénye- i sen, ragyogó toliakkal és egy i fiatal kakas hangosat kiált az ; őszi reggelben... i Oly szép, oly gyönyörű az ősz, a Tisza-part, hogy szinte ; betelni sem tud vele az ember. Távolabbról a halászok inte- i getnek felénk, hiszen a háló egyre közelit a part felé és itt- , ott már nagyot csobban a viz. j — Harcsa! Mekkora ponty! — , kiált valaki, aztán elhalkul a szó, és most már minden azon múlik, mit hoz a halászsze- . zenese. — Mezt a mi gazdagságunk ] jobbadán a szerencsén múlik — mondja Mester Imre bácsi, mi- 1 közben maga is nekirugaszko- ' dik a kötélnek. Kicsi már a ta- 1 nya, hálóban a sok hal, leg- 1 többjük már ott vergődik a fo- \ nalak között. Szűkül a háló, és j a halak nagyokat csapkodnak farkukkal az iszapos parton. van az időnek — mint mondani szokás —, mert a halászok ugyancsak szívesen álldogál­nak a tűz körül és melengetik gémberedett ujjaikat. — Bizony, igy lesz már ez­után — bólint valaki, de aztán mintegy titkos jeladásra, eltűn­nek a pattogó tűz mellől a ha­lászemberek. Csónakjuk már mélyen bent, a Tiszában bod- rozza a vizet, hálójuk meg egy­re széjjelebb terül a folyón. Jókora tanyát fogtak, és ha még hozzászámítjuk a többie­ket is, akik stánglival, bonéval, kecével, lapsalóval dolgoznak, akkor mégiscsak várhatunk valamit a mai naptól... A háló terül-terül és a cser­zett arcú tiszai emberek szót­lanul dolgoznak. Innen, a víz­ről, talán még szebb az őszi táj. Békés, nyugodt most a fo­lyó, csak néha kavarog egy- egy mély örvény a csónak or­ránál. A Tisza-parti nádasok halkan susognak, és szürke szí­nüket csak imitt-amott tarkítja egy-egy színes levelű bokor. Túlnan, a másik oldalon, nyár­fák, kőrisek integetnek és sok színű, vízbehulló levelüket messzire sodorja a Tisza. — Ha ... hahó... — hangzik a kiáltás és a parton maradt halászok húzni kezdik a hálót. A hosszú kötél, mint valami > Meghalt a nyár. Az ősz. ez a >csodálatosan nagy festőművész, ftéhány hét alatt átpingálta az iegész természetet. Tégelyébe fárga színeket kevert, aztán ?rózsaszínt, barnát, vöröset és >csak úgy, csupán megszokás­ából, hatalmas ecsetjével meg­festette a fák leveleit, a bokto- >fcat, a vízparti nádast, aztán >reggelente fagyos mosollyal fehér dértakarót borít a pusz- faságra. S A reggel már ott talál min­iket a Tisza-parton, a kilenc <poroszlói halász társaságában, lakik ma halászni indultak a Inagy vízre. Az idősebbek kö­pött, a nagy kerítőháló körül (szorgoskodik a tizenhat éves <M ester Vince, akinek ti- Iszai halász volt még a nagy­lapja is, így hát ő sem marad (hűtlen az ősrégi mesterséghez. (Iparkodik, serényen forgatja Imagát, de aztán, hogyha vala- (mi nem megy a rendjén, ugyan- (csak oktatják őt az idősebbek. (Mert itt vannak többen a „bo- Ikorból”, és éppen csónakba (húzzák a kétszázhetven méter (hosszú kerítőhálót. Mester (Lajos, a halászszövetkezet (elnöke, Tóth János, no, (meg a legöregebb közülük, a (hatvannégy esztendős G acsal (Lajos bácsi is, aki szintén (halásznemzetségből származik lés 1926 óta halászattal keresi (meg a maga kenyerét. s Csípős még a reggel, párák íbujkálnak a nádasban és a Ti- Sszén hűvös, őszi szél borzölja fel a vizet. A nap már javában fontja sugarait, de már foga

Next

/
Oldalképek
Tartalom