Népújság, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-20 / 246. szám

4 »ÉPtUSAe 1959. október 2t., keéé Baráti beszélgetés sok eredménnyel Or. Dolcsehall Frigyes egészségügyi miniszter Egerben A Hazafias Népfront Me­gyei Titkársága baráti talál­kozót hozott létre dr. Dole- schall Frigyes egészségügyi mi­niszter elvtárs és Heves me­gye orvos-társadalma között. A bensőséges ünnepség az egri H-es számú Kórház kultúrter­mében zajlott le. Sályi János, a Hazafias Nép­front megyei titkára, meleg szavakkal üdvözölte a minisz­ter e'lvtársat, a megyei párt- bizottság, a megyei tanács, a városi tanács vezetőit, a meg­jelent orvosokat s családjukat. A megnyitó után a minisz­ter elvtárs elmondotta, hogy „egészségügyi politikánk idő­szerű kerdései’’-ről nem elő­adás formájában, hanem ba­ráti beszélgetés kapcsán kíván­ja tájékoztatni a megjelent egészségügyi dolgozókat. Be­szélt azokról a feladatokról, melyek az MSZMP Pólitikai Bizottsága januári határozatai alapján az egészségügyre há­rulnak. —" Végre elértük azt, hogy a Politikai Bizottság határoza­ta alapján az egészségügy or­szágon belül az őt megillető helyre került. Anyagiakban megkapjuk a szükségeseket ahhoz, hogy a fennálló hiá­nyosságokat rendbehozzuk, de ennek a feladatnak a megvaló­sításához nemcsak anyagiak, hanem az egészségügy minden dolgozójának lelkiismeretes munkája is föltétlenül szüksé­ges — mondotta a miniszter elvtárs. A továbbiakban a hároméves terv Heves megyét érintő adatairól beszélt. Hangsúlyoz­ta, hogy a tízmillió forintra emelt beruházásból többek között folytatják a hatvani kór­ház építkezéseit, megkezdik az egri munkatherápiás osztály építését, s Pétervásárán a TBC- intézet bővítését és korszerű­sítését. A továbbiakban szó Volt a táppénzes felülvizsgá­lat megjavításáról, az ápolónő­képzés mai állásáról, a szoci­ális és csecsemőotthonok fé­rőhelybővítéséről, az SZTK ügyvitelének egyszerűsítéséről, a csökkent munkaképességűek munkábaállításának fontossá­gáról. Majd elmondotta, hogy a Politikai Bizottság határo­zata kötelezte az illetékeseket az orvosi rendtartás elkészíté­sére. Létrehozták az orvos-eti­kai bizottságokat, hogy az or­vosok minden esetben a szo­cialista munkaerkölcsnek meg­felelőén végezzék munkájukat. — Tény az — emelte ki a miniszter elvtárs —, hogy a rendtartás megjelenése óta, annak ellenére, hogy a végre­hajtási utasítás csali ez év vé­gére várható, az etikai bi­zottság elé való ügyek csök­kentek. Majd áttért a miniszter elv­társ azokra a feladatokra, amelyek az egészségügy dolgo­zóira hárulnak a falu szocia­lista átszervezése folytan. — A biztosítottak száma ha­talmas arányban növekedett s jelen pillanatban ugyanannyi orvossal és egészségügyi intéz­ménnyel kell a kérdést megol­dani, mint egy félévvel ez­előtt — mondotta. — Ám sok apró megoldás van, melyek segítségével megkönnyíti ük már most is az orvosok gyó­gyító munkáját. így például a házi betegápoló-szo!gálát, az orvos-írnokok sok tehertől mentesítik a körzeti orvost. Majd baráti beszélgetés kez­dődött részben a megyét érintő egészségügyi problémákról, részben kifejezetten orvosi, gyógyítási kérdésekről. Néhány elvi kérdés tisztazása érdekében Putnoki László elv­társ, az MSZMP megyei tit­kára szólt hozzá a vitához. — Nálunk, a szocializmust építő országban nemcsak az orvosok és az Egészségügyi Minisztérium problémája az egészségügy, hanem az egész társadalomé. Mert ennek a társadalomnak alapvető ismer­tetője, hogy a nép jólétben éljen. Ez nemcsak az orvosok problémája, hiszen, ha a ter­melőmunkában mindenki helyt tud állni, akkor a jólét nö­vekedése természetes dolog, s ezt csak egészséges emberek tudják megvalósítani. Ennek a társadalomnak olyan jelensé­ge is van, hógy az emberek igen ragaszkodnak ehhez a megváltozott élethez. Főleg azok, akik azelőtt létbizony­talanságban éltek, akik között1 tizedelt a tbc, s akikhez orvosi segítség csak a felszabadulás után jutott el rendszeresen. A továbbiakban beszélt azokról a megnövekedett fel­adatokról, amelyek a gyógyító orvosokra és intézetekre hárul­nak azzal, hogy megyénkben Nemzetközi kutatóhely lesz a Galapagosz-szigeteken A Galapagosz-szigeíek. ezek a csodálatos természeti múze­umok, nemsokára valószínűkig nemzetközi tudományos kutató­helyek lesznek. Novemberben ugyanis száz éve lesz, hogy Darwin kiadta A fajok ere­dete című művét, s ebből az alikalombóí. a Galapagosz-szige- tek fölött uralkodó ecuadori kormány elhatározta, hogy fel­ajánlja a Santa Cruz szigetet tudományos kutatóhelynek. Mint ismeretes, a Galapagosz- szigetek vulkáni eredetűek, és semmi közös vonásuk sincs a közelükben levő szárazfölddel. Állat- és növényviláguk cso­dálatos : trópusi és sarkvidéki állatok jelenlétét azzal magya­rázzák, hogy a sziget közelé­ben a hideg Humboldt-áramlat húzódik. Ez az egyetlen sziget az egész világon, ahol még a pingvinek és a számynélküli tengeri kormoránok is megfe­lelő menedékhelyet találnak az emberek elől. Rajtuk kívül hn-_ talmas trópusi gyíkfélék is él-| nek, melyeik több mint egy mé-| tér hosszúra is megnőnek, és| nagyon hasonlítanak azokra Wt sárkányokra, amelyelv a közép-í kari emberek képzeletében él-i, tek. rj Ezeket az állatokat egészen; könnyen meg lehet közelíteni, | mert a szigeten nincsenek nagy| ragadozók, és még soha nem­láttak embert sem! I Néhány tudós véleményei szerint a Galapagosz-szigete-c Először egy ken felépítendő kutatóállo- - szovjet film­másnak: két feladata lesz. A? Színésznőnél, szigetek csodálatos állatvilágát! Inna.Maka.rov- tekintve, nagyszerű laborató-l tianal láttam riuma lehet a biológusoknak,! meS Egerben, földrajzi helyzete pedig kitűnő! Boldogan vet- alkalmat nyújt annak tanul-? te át, amikor mányozására, .milyen hatással! átadták neki van a hideg Humboldt-áram-Iajándékot, 30 ezer parasztcsaláddal nőtt az SZTK-ellátottak szánta. A szakrendeléseken megje­lentek hirtelen megnövekedett számába beleszól az is, hogy sok olyan középparaszt volt, akit szívesen kezelt magán­betegként a körzeti orvos, de most már elküldi azt is a ren­delőintézetbe. Azon a szem­léleten változtatni kell az or­vosoknak, hogy a beteg, ha a rendelő ajtaján belép, eleve bizalmatlan legyen. Meg kell szüntetni a gyógyításban a profiszellemet. Ki kell irtani az emberekből azt a téves tu­datot, hogy ha megfizeti az | orvost, csak akkor gyógyul [ meg. — Mindent egybevetve, He- ves megye orvostársadalma | lelkiismeretesen és becsülete- \ sen dolgozik. Az ellenforrada­lom utáni három esztendő alatt lényegesen változott az egész­ségügyi intézmények szelleme s minden remény megvan arra, hogy a még meglevő hibákat közös erűvel ki tudjuk javí­tani — mondotta végezetül Putnoki elvtárs. Dr. Kiszeli Sándor, a me­gyei tanács főorvosa, zárósza­vaiban még egyszer köszöne­tét mondott a miniszter elv­társnak, majd az orvostanárok a fehér asztal mellett a késő esti órákig együtt maradtak s legtöbb asztalnál a hallottak­ról beszélgettek. Dr. Bukovinszki László igen érdekesen és közérthető mó­don értékelte a Hazafias Nép­front azon kezdeményezését, hogy ezen a találkozón az or­vosok feleségei is vegyenek részt. — Ezek az orvosok, akik itt ülnék, legtöbb esetben. már szocialista munkaerkölcs és szocialista elvek szerint dol­goznak, de családjuknak eset­leg más volt a felfogásuk anyagiak tekintetében, mint amit most hallottak. Más volt a körzeti orvosi állásokról alkotott vélemény is. Fiatal segédorvosaink nem szívesen mennek sarat taposni. S most azonkívül, hogy szakvonalon komoly elgondo'ásokat adott ez a baráti találkozó, család­jaink is hallhatták, mit kell tennünk és hogyan kell dol­goznunk a megváltozott körül­ményekben s hogy mit is je­lent az orvos számára szocia­lista munkaerkölcsök szerint dolgozni. 1959. október 20, kedd: 1944. Belgrácí felszabadítása. A jugoszláv néphadsereg -napja. 1809-ben született HoWáth Mihály történetíró, 1848—49-ben miniszter. & Névnap S? Ne ieledjük, szerdán: ORSOLYA Imiit — A FEDÉMESI Kossuth Tsz 103 hold ősziből már 35 holdon elvetett. A vetés és a magtakarás munkáját a tsz tagsága saját erőből végezte. Az elvetett ősziek alá hol­danként két mázsa foszfor és 40 kiló nitrogén műtrágyát szórtak. Rövidesen megkez­dik a 300 férőhelyes juh- hodály építését is. — A MAKLÁR1 KlSZ-szer- vezet rövidesen új klubhelyi­séget rendez be október végére a művelődési házban. Ehhez a megyei KISZ-bizottságtól már 30 széket kaptak, a továbbiak­ban pedig öntevékeny munká­val teszik otthonossá. — A RECSKI Alkotmány Tsz tagsága elvégezte az őszi vetési munkákat. A termelő- szövetkezet tagjai korán hoz­zákezdtek a munkához, hogy minél előbb megerősödjék, s így könnyebben átteleljen a vetés. — .4 RECSKI Kékesi Gyo­pár Termelőszövetkezet tagjai saját erőből 106 férőhelyes istállót építettek. Régebbi gaz­dasági épületet bővítettek ki, és alakítottak át, hogy állat- állományuk részére helyet biz­tosítsanak. — A NAGY költséggel megépített átányi kultúrott- hont október 25-én ünnepé­lyes keretek között átadják a község dolgozóinak, fiatal­jainak. — A PET ÉRV ÁS ARI járási tanács legutóbbi végrehajtó bi­zottsági ülésén a járás kultu­rális munkáját tárgyalták. Kü­lön értékelték a színjátszó és az egyéb öntevékeny csopor­tok munkáját is. — MEGKEZDTÉK Szarvas­kő községben az újtelepi rész bekötő útjának építését. Ed­dig a község lakosai a 000 méteres szakaszra 90 kocsi követ szállítottak társadalmi munkában. Bornemissza Gergely — példaképünk .. • Kipirult arcú vörösnyakken- dős úttörőcsapat hangos nótája verte fel*az egyik délután az egri vár felé vezető útvonal csendjét. Szállt a dal. katoná­san kopparitak a lépések, s a példás, fegyelmezett menet ma­gára vonta a járókelők figyel­mét. A Pedagógiai Főiskola II. sz. Gyakorló Iskolájának 813. sz. Bornemissza Gergely úttörő­csapata ez évben is megrendez­te hagyományos, ünnepélyes csapatgyűlését. A csapat felvo­nulása után a várkapunál el­helyezett emléktáblánál sora­kozott. fel. Sorfaluk közölt fu­tott be a kegyeleti váltó utolsó párja, s a himnusz hangjai mellett megkoszorúzta a dom­borművel. i Ezután a vár belső területére vonultak fel a pajtások. Az ün­nepélyes tábortűz első száma a csapat indulója: a Bornemissza induló az énekkar előadásában hangzott el. Varró Péter pajtás lépett ki ezután a sor elé. Tóth János: Tábortűznél című versét sza­valta el. Szavalat közben mes- gyújtották a tábortüzet, amely­nek lángjai, bíborba vonták a vár ódon falait. Az énekkar kö­vetkező száma a sok dicsőség­ről, hősi küzdelemről tanító múltat idézte: „Jertek, álljunk ez odon falakra, ­Vér folyt itt hajdan, hősi vér...” Mit tanít számunkra az „Egri csillagok” példája? Mire köte­lezi Bornemissza Gergely neve a nevét viselő úttörőcsapat tag­jait? Ezekről a kérdésekről szólt dr. Szántó Imre főiskolai tanszékvezető tanár ünnepi be­széde. Csapatunk névadója egyéni képességei révén a jobbágyi sorból emelkedett ki. Elsajátí­totta korának legfejlettebb ha­ditudományát, s találmányaival nem utolsósorban járuit hozat az ostrom visszaveréséhez. De a többi egri hős önfeláldozó példájából is sokat meríthe­tünk. Annak ellenére, hogy sokszoros túlerővel álltak .szemben és segítséget senkitől sem kaptak — életüket sem kí­mélve állták a vad rohamokat ök azok. akiktől igazi hazasze- retetet tanultak a későbbi év­századok hősei is. azok. akik népünkért, szabadságunkért' — ha kellett — életüket is felál­dozták. Tőlünk nem kíván véráidoza- tot hazánk. A mi áldozathozata­lunk: mindennapi feladataink maradéktalan teljesítése. Erre buzdított énekkarunk követke­ző száma: „Rajta, munkára hát . szép hazánkért!...” A nagy idők nagy krónikásá­ról emlékezett meg Jókai Ist­ván szavalata. Urbán László: Tinódi Lantos Sebestyén című versét mondta el, majd ének­karunk az „Eger vár viadaláról szóló históriás ének”-kel adó­zott emlékének. Igen szépen hangzott Harmati János szóló­éneke. A műsor következő számá­ban a szavaló kórus Gárdonyi Géza: Egri csillagok című re­gényéből Dobó esküjét adta elő. Szinte a falak is belere­megtek. amikor a rég nem hal­lott szavak harsogtak a leve­gőben. A várkapitány esküjét Somogyvári Béla főiskolái hall­gató mondta el. Közben elhamvadt a tűz csendben leszállt az alkony. Az izzó zsarátnok mint jelkép vi­lágított a kipirult arcú pajtá­sok gyűrűjében. Az ő szívük­ben is izzott a hazaszeretet tü­ze, és ez a hit adott szárnyat a tábortűz zárószáma eléneklésé- hez. „Hazádnak rendületlenül légy híve óh magyar...” (Halaso) Gyöngyös város anyakőnyvéből Születtek: Fácán József, Galó János, Fülöp Tamás Sándor, Czi- bolya Csaba, Kocsis Ildikó Edit, Molnár József, Sajtos Edit, Szász Éva, Tasi Éva, Dobróka Mária An­na, Orbán Zsuzsanna Gertrud, Som Ferenc Ottó, Gon da Mária, Suha József, Lánczos Gábor, Szecskó Ágnes, Szecskó Éva, Dániel György László, Horváth Dezső Lipót, Nagy Katalin Anna, Varró Magdolna Mária, Lakatos József, Tari Éva Mária, Tímár László, Vass Aliz, Fehér Ágnes,. Ka diót * István, Kö­kény József, Sziróki Edit, Tóvai Katalin, Agócs József István, Fo­dor Erzsébet, Hanák Klára, Király Zsuzsanna, Szőllősi Mihály, Esvég Edit. fitzÁa. lat a halak világára. EGRI VÖRÖS CSILLAG Szombattól hétfőig (szélesv.) liXSRI BRODY Csillagul:: <J\ ÜNGYÖSI SZABADSÁG Megtört a jég i ül ÜNGYÖSI PUSKIN Kopogd le a fáu HATVANI VÖRÖS CSILLAG A világ teremtése HATVANI KOSSUTH BŰT. Füzesabony abc* őrvezető kalandos lazadása PETERVASARa Emilia Galotti g a herédi ba­it bét. A színes, § népviseletbe ! öltöztetett ba- " ba perceken - belül kézről " kézre járt és ! csodálták . ké- " szítójének kéz- ! ügyességét, " mű /észetét. műsora Egerben este fél 8 órakor Warrenné mestersége (Blanco-bérlet) Sírokban este 8 órakor: Érdekházasság ” Heréd egyik ! kis utcájának Z végén, sárgára meszelt házi 1 kőbán lakik | Fekete Mi- t hályné. Az 58 séves, kedves nénike először deklődtünk. már szívesen be- | bizalmatlanul fogad, de ami- szél. Kis szobájának vitrinjé- §kor megtudja, hogy művészete, ben pompás népviseletben lát­ra kis herédi baba iránt ér- hatók a babák — Nem könnyű dolog ezt csinálni — mondja és kiveszi a vitrinből az egyik babát — a menyasszonyt. Fején gon­dosan elkészített mirtusz-ko­szorú, nyakában apró színes' gyöngyökből szép kaláris, lá­bán kis cipő s még a hófehér fátyol sem hiányzik a fejéről. Minden pontosan úgy, mint ahogy az szokás volt. — így volt ez régen — em­legeti a múltat a kedves né­ni, aztán hozzáteszi: — a mai lányok már nem így járnak, csak a mesékből ismerik, hogy milyen nagy gond volt egy lá­nyos anyának a lány stafírung- ját elkészíteni. — És egy baba stafírung- iának az elkészítése mennyi ideig tart? — kíváncsiskodom. — Általában a téli estéken készíthetem, s eltart egy hétig s. Úgyis'volt már, hogy éjjel lárom órakor hagytam abba. — Tudja, ez olyan dolog — meséli —, hogy ha a ruhát elkészítem, már nem tudom megállni, hogy fel ne öltöz­tessem a babát, aztán... telik az idő. Pedig nem tanultam Házasságot Kötőnek: Misi Jáno*- Nagy Elle Erzsébet, Gróc Imre— Dózsa Erzsébet. Farkas József— Gyuris Katalin Erzsébet, Gál. János —Holkó Éva. Molnár Tibor—Kotoul Irén, Kiss Antal Szilveszter—Bozsll: Katalin, Eperjesi Gyula—Szécsi Ró­za, Farkas László—Szűcs Ilona Balassa Ferenc—Gáti Eszter. Meghaltak: Úrik Antal Józsefnc ÍHedermann Mária Magdolna). Do­bos Károly né (Özsvárt Júlia), Nagj László, Bedű Mlhályné (Kovács Margit), Andrási Sándor, Ilkovics Syuláné (Rucska Mária), Szakonyí Andrea Judit, Krállk Jánosné IKrutak Anna), Kiss Andrásné [Pongrácz Mária), Kadlot István. én senkitől sem ezt a .mester­séget, magamtól jöttem rá. Lánykoromban én is ilyen ru­hában jártam és ismerem min­ien darabját. A legnehezebb volt a babát elkészíteni, de ad- iig próbálgattam, míg a végér. rájöttem a fortélyára és .sí- terült. — Ebben csak . a fej a gyári, a többit én csinálom- teszi hozzá. A sarokban álló ' sublótból sgy újságot vesz elő. Ideadja — Látja, ezt is én csináltam- mutat az egyik képre. A képen egy híres szovjet film- izínésznő, Inna Makarovna, — kezében a herédi baba. A fi­ukban, ahonnan az újságol rivette, több ilyen elkészí­tett babát pillantok meg. — Ezek is saját készítmé­nyek? — Igen. Előre készítek néhá­nyat, mert vannak olyanok, ikik rendelnek, de szeretnék azonnal is elvinni, így hát akad tartalékban— mondja és gondosan visszatolja az öreg iublót fiókját. . Elbúcsúzom. A néni kikísér i kapuig, aztán visszamegy ús. házikójába. Tudom, ' hogy :gyedül van, de még sincs jgyedül. Ott vannak vele az iltala készített színes babák, ímelyekben örömét leli, gyö­nyörködik bennük és az ő keze íyomán még annyi sokan má­sok is. Kiss Bék

Next

/
Oldalképek
Tartalom