Népújság, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-20 / 246. szám

1959. október 20., kedd NEPOJSAG t „Bz elöltünk állé feladatokat csak úgy tudjuk sikerrel megoldani, ha folytatjuk az emberek szocialista szellemisen valé nevelésit, tovább emeljük a kultúra színvonalát“ — As egri járás pártértekexlete — Tanácskoztak a kommunisták Az elkövetkező új ötéves tervben hatalmas feladatok várnak gépiparunkra is. A tervidőszak alatt a gépipar jelentősen, pontosabban alapvetően hozzájárul ahhoz a fejlődéshez, amelyet a pártdokumentum a többi iparág termelésének és a közlekedés teljesítményének növelésé­ben és műszaki fejlesztésében, mezőgazdaságunk gépesí­tésében, a lakosság fogyasztási cikkekkel való ellátásában és külkereskedelmünk fejlesztésében előirányoz. A gép­ipar előtt óriási fejlődés áll: az ötéves népgazdasági terv­ben — 1958-hoz viszonyítva — több mint 80 százalékkal kell emelnie termelését. Számvetés a párthongreassus előtt« Nagy utat tettünk meg a szocialista kereskedelem megteremtéséig Modern, tiszta, mai köve­A vasárnapi pártértekezle­ten az egri járás kommunistái szép eredményekről számoltak be. Gubán Dezső elvtárs, a já­rási pártbizottság első titkára beszédében részletesen foglal­kozott az elmúlt esztendők si­kereivel és hiányosságaival. A pártszervezetek szerve­zeti életével kapcsolatban el­mondotta, hogy az egri járás területén a pártszervezetek ál­talában komoly és jó munkát végeznek. A kommunisták jó munkájukkal kivívták tekinté­lyüket a pártonkívüli dolgozók előtt, s ennek eredményekép­pen ma már egyre több párton­kívüli dolgozó fordul ügyes­bajos dolgaival a járási párt­bizottsághoz és az alapszerve­zetekhez. Százakra tehető azok száma, akik ügyes-bajos dol­gaikkal felkeresik a járási pártbizottságot, a községi párt- szervezeteket szóban, vagy Írás­ban. Megállapítható, hogy az egri járás pártszervezeteinek növekedése nemcsak létszám­ban, de belső tartalomban, a munkában is igen jelentős volt az utóbbi két esztendő során. A vezetőségválasztó taggyű­lésekkel kapcsolatban hangsú­lyozta az előadó, hogy azokra mindenütt a párttagok aktivi­tása, lelkesedése volt a jel­lemző, amely megmutatkozott abban is, hogy a pártszerveze­tek tagjai csaknem mindenütt kivétel nélkül megjelentek a vezetőségválasztó taggyűlése­ken. A taggyűléseken 280 ve­zetőségi tagot választottak meg, ezekből 165 munkás, 79 tsz-tag és egyénileg dolgozó paraszt, 16 értelmiségi, 14 al­kalmazott és hat egyéb foglal­kozású. Az egri járás üzemeinek helyzetéről szólva, az előadó foglalkozott azok munkájával és megállapította, hogy üze­meink nagy részében 1957-ben és 1958-ban 100 százalékon fe­lül teljesítették a minisztérium által előírt tervet. A legna­gyobb elismerés illeti üze­meink kollektíváját, munkájuk eredményeként üzemeink az ellenforradalom utáni években teljesítették tervüket. Évről évre tapasztalható, hogy üze­meinkben tervszerűbben, egyenletesebben megy a ter­melés, de tapasztalható az is, hogy egyre inkább jobban dol­goznak üzemeink pártszerveze­tei is. Sok javulás tapasztalha­tó azon a téren, hogy az üzem Az elmúlt vasárnap a hat-j vani járás kommunistái azért j gyűltek össze, hogy számot ad­janak az eddig megtett útról, lemérjék eredményeiket és megállapítsák hiányosságaikat, valamint, hogy megválasszák a járása pártbizottság vezetőit. A pártértekezleten részt vett Úszta Gyula elvtárs, a hon­védelmi miniszter első helyet­tese és Juhász Lajos, a párt­központ kiküldötte. A pártbizottság beszámolója részletesen foglalkozott az el­múlt esztendők munkájával, majd megállapította, hogy a járás kommunistái bizakodva tekintenek a pártkongresszus elé. Azért is. _ mert szocia­lista építőmunkánk nemzetkö­zi föltételei kedvezőek, azért is. mert hazánkban megvaló­sult a párt és a dolgozó nép egysége Iglódi Ferenc elvtárs hang­súlyozta, hogy a hatvani járás­ban már az ellenforradalom alatt és az azt követő idők­ben a párt újraszervezését a legszilárdabb kommunisták kezdték meg. azok, akik kez­dettől fogva hittek a proletár- internacionalizmus mélységes erejében és tudták, hogy e kollektívája által felvetett kér­déseket közösen megvitatják és az elintézési módról tájékoz­tatják a dolgozókat. Gubán Dezső elvtárs részle­tesen foglalkozott tíz egri já­rás mezőgazdaságának helyze­tével, ezen belül is a termelő- szövetkezetek problémáival. Elmondotta, hogy az egri járás mezőgazdaságára jelenleg az jellemző, hogy kisebb részén folyik még szövetkezeti gaz­dálkodás, de ugyanakkor jel­lemző a meglevő termelőszö­vetkezetek erősödése is. Igen fontos — hangsúlyozta —, hogy a mezőgazdasági szakemberek bevonásával felmérjék a ter­melőszövetkezetek előtt álló lehetőségeket és a tervek ala­pos kidolgozása után fogjanak munkához. Nagyon fontos, hogy párt- és állami szerveink folytassa­nak harcot a termelőszövetke­zeteknél meglevő olyan néze­tek és cselekedetek ellen, mint a háztáji gazdaságok túlmére­tezése, a közös állattenyésztés elhanyagolása, a közös áruter­melés helyett túlzott mértékű természetbeni jövedelemkiosz­tása. Biztosítani kell azt is, hogy a termelőszövetkezetek, de az egyénileg dolgozó parasz­tok is még időben végezzék el az őszi betakarítást, a szántást, vetést. Meg kell gyorsítani és be kell fejezni az újonnan ala­kult termelőszövetkezeteknél az építkezéseket. Az értelmiségiek helyzetéről szólva, Gubán Dezső elvtárs elmondotta, hogy a járás kom­munistái külön is tanácskoztak az értelmiségiekkel, főleg a pedagógusokkal. Ismertették előttük a párt kulturális irány­elveit és kikérték véleményü­ket e határozat sikeres végre­hajtása érdekében. Ezeken a megbeszéléseken az volt a ta­pasztalat, hogy a párt kulturá­lis irányelveit mind a pártta­gok, mind a pártonkívüli dol­gozók megelégedéssel fogadták és lendülettel fogtak hozzá azok megvalósításához. Ered­ményként könyvelhető el, hogy az elmúlt téli időben mintegy 400 politikai és szakmai elő­adás hangzott el a dolgozók körében, és az ezeken megje­lentek száma közel 28 000 főre tehető. Gubán Dezső elvtárs által elmondott beszámoló után a beszámoló fölött vita követke­zett, majd a pártértekezlet az esti órákig folytatta munkáját. harcban nem vagyunk egyedül. Az előadó elemezte az ellen- forradalom alatti és utáni helyzetet, majd megállapította, hogy a párt tagjai végül is győzelmesen kerültek Id a harcból. Hangsúlyozta, hogy a szektáns és a dogmatikus hi­bák itt-ott még ma is jelent­keznek és megnyilvánulási for­májuk például a tömegek le­becsülése, az elbizakodottság, és türelmetlenség, amelyek el­len a párt a jövőben is teljes erővel harcolni fog. A beszámolónak a járás üze­meinek helyzetével foglalkozó része megállapítja, hogy a ter­melés arányos növekedését az 1956. évi ellenforradalom káro­san befolyásolta és nagymér­tékben visszavetette az előző évekhez viszonyítva. A járás területén levő üzemek közül egyedül. a Zsófia-malom üze­melt az ellenforradalom alatt. Számos üzemben minimálisra csökkent a termelés. így pél­dául a Mátravidéki Szénbá­nyászati Trösztnél voltak olyan napok, amikor 30 tonna volt a termelés. Ahogy pártszervezeteink az üzemekben erősödtek, úgy erő­södött és növekedett a terme­lés is.. A pártszervezetek har­cának eredményeként 1957. év első felében sikerült az ipari termelés vonalán bekövetke­zett lemaradást behozni, 1958- ban pedig a járás üzemei már teljesítették tervüket. Határo­zottan meg kell állapítani, — hansúlyozta az előadó —, hogy üzemeinkben ma már az eredmények és sikerek mesz- sze felülmúlják a hibákat, ami természetesen nem jelenti azt, hogy a hibákat bárki is elhall­gatni, vagy kendőzni akarná. Az üzemek jó munkáját mi sem tükrözi jobban, mint az a tény, hogy a tavalyi nyereség- részesedés a járás üzemeiben 7 600 000 forint volt, amely át­lagosan 13 munkanap bérének felel meg. A hatvani járás üzemeiben kibontakozott kongresszusi verseny, a munkások aktivi­tása és az elért eredmények rácáfolnak a tavaszi kongresz- szusi vállalásokra. Dolgozóink lelkesen küzdenek a kongresz- szusi versenyfeiajánlások tel­jesítéséért és a járás üzemei­nek legutóbb tett kongresszusi vállalása közel 71 millió forin­tot tesz ki. Ebből az összeg­ből a dolgozók eddig mintegy 43,4 százalékot teljesítettek. A hatvani járásban az el­lenforradalom alaposan meg­tépázta a termelőszövetkezete­ket, azonban az 1956-ot követő hónapokban és években bebi­zonyosodott, hogy a parasztság magáénak érzi a termelőszö­vetkezeti mozgalmat és a ter­melőszövetkezetek gyökerei sokkal mélyebbek, mint ahogy azt az ellenség gondolta. — Határozottan megállapít­ható — hangsúlyozta az elő­A Hatvan városi pártérte­kezleten a Pártközpont megbí­zásából részt vett Kovács Imre elvtárs, élelmezésügyi minisz­ter. Jelen volt az értekezleten Tóth Sándor elvtárs, a me­gyei pártbizottság osztályveze­tője, s Papp Sándomé elvtárs­nő, a megyei tanács elnökhe­lyettese. Á városi pártbizottság beszámolóját Rabecz Lajos elvtárs, a városi pártbizottság titkára tartotta. Beszéde elején az üzemek munkáját értékelte Rabecz elvtárs. Részletesen foglalkozott a kongresszusi munkaverseny során elért eredményekkel, majd rátért a mezőgazdaság értékelésére. A mezőgazdaság szocialista át­szervezésével kapcsolatban a következőket mondotta a váro­si pártbizottság titkára: — Egyik legfontosabb fel­adatunknak tartjuk, hogy a mezőgazdaság szocialista át­szervezését a város területén 1960-ban teljes egészében be­fejezzük. Ez valamennyi újon­nan belépett termelőszövetke­zeti tag kívánsága. Részletesen foglalkozott Ra­becz elvtárs az alapszervi ve­zetőségválasztó gyűlésekkel is. Elmondta — komoly bírálatot kaptak azok á párttagok, akik kivonták magukat a közösség munkájából s nem kommunis­tához méltó magatartást tanú­sítottak. Így volt ez az Áram- szolgáltató Vállalat, a Nagy- gombosi Tangazdaság, az első körzet, a vasút és még jó né­hány pártszervezet vezetőség­választó taggyűlésén. Részletesen foglalkozott a beszámoló a város fejlődésével is. — Városfejlesztési alapra — mondotta Rabecz elvtárs, 1958-ban 657 000 forint állt rendelkezésünkre, 59-ben ez az összeg í\ 180 000 forintra nőtt. Ezt az összeget igyekszünk olyan célokra fordítani, amely teljes egészében a lakosság ér­dekeit szolgálja. Az eredmények mellett fog­lalkozott a beszámoló a továb­bi tervekkel is, majd részle­tesen értékelte az alapszerve­zetek munkáját s beszélt a tö­megszervezetek eredményeiről s feladatairól is. A beszámoló felett élénk vi­ta alakult ki a pártértekezle­adó —, hogy a hatvani járás pártszervezeteinek jó kapcso­lata van a dolgozó paraszt­sággal, amit elsősorban az bi­zonyít, hogy a termelőszövet­kezeti községekben jelenleg is jó ütemben, szorgalmasan ha­lad a munka. Helyes, hogy a járás kommunistái a termelő- szövetkezetek megszilárdításá­nál igen nagy figyelmet szen­teltek a tsz-pártszervezetek megerősítésére. A párt felada­tának tekinti, hogy tovább erősítse a tsz-ek pártszerveze­tét és hogy megtanítsa ezeket politikai, szervezeti tevékeny­ségre, a sokrétű falusi munka végrehajtására. Hangsúlyozta Iglódi elvtárs, a járási párt- bizottság első titkára, hogy már a kora tavasszal minden termelőszövetkezet megkezdte a közös felülvetést és sikerült biztosítani a szükséges szálas­takarmányt is a jószágok ré­szére. A nagykökényesi, heré­éi, lőrinci termelőszövetkeze­teknél eredményesen szervez­ték meg a közös istálló épí­téséhez szükséges kő kihordá­sát. Ezek a tsz-ek kb. 700 köbméter követ hordtak ki a lőrinci kőbányából. A terme­lőszövetkezeteknél megfelelő ütemben haladt az építkezés is. Jó ütemben haladt a vető­mag összegyűjtése és jelenleg mintegy 82 százaléka a vető­magnak már közös tárolóhe- lyen van. Eddig 7380 holdon végezték el az őszi szántást és jó ütemben halad a vetés is. Feladataink nagyok a jövőben is, de dolgozóink, a járás kom­munistáinak ereje és összefo­gása minden akadályt elhárít a fejlődés útjábóL ten. Vajda József, a Hatvani Cukorgyár üb-elnöke a szak- szervezetek feladatairól, a ne­velés és a szakmai képzés fon­tosságáról beszélt. Sztankovics István, a városi tanács titkára a tanács szerepéről beszélt hozzászólásában. Szólt a város kulturális helyzetéről, a költ­ségvetések felhasználásáról, majd a tanácstagi fogadóórák fontos betartását hangsúlyozta. Dr. Bartos István, a Bajza Gimnázium igazgatója a pe­dagógusok munkájáról beszélt. Elmondotta, hogy a pedagógu­sok megvitatták a kongresz- szusi irányelveket, a pedagó­gusok ismerik és egyetértenek a párt politikájával, érzik a párt és a kormány megbecsülé­sét. Ezután az iskolareformról, majd a sokszor hangoztatott kettős nevelés hátrányáról be­szélt Bartos elvtárs. Felszólalt az értekezleten Kovács Imre elvtárs, élelme­zésügyi miniszter is. — Jólesik hallani ezeket a felszólalásokat — mondotta Kovács elvtárs. Minden felszólalásból itt is, s az ország más területén is érezni lehet a felelősséget a párt munkája iránt s az egész ország s az egész nép gondja iránt. Űj. nagy feladatok előtt állunk mind ipari, mind mező- gazdasági vonalon. Az ipar vo­nalán el kell érnünk a kül­földi színvonalat és sok ten­nivalónk van még a mezőgaz­daság területén is. Sok munka van még hátra itt, Hatvanban is. Fejleszteni fogjuk a cukor- és konzervipart. A hatvaniak pedig azon munkálkodjanak, hogy csinosítsák városukat A mezőgazdasággal kapcso­latban többek között elmondta Kovács elvtárs, hogy ugrás­szerű fejlődés van ezen a te­rületen, de az átalakulás idő­szakában lesznek még nehéz­ségeink. Nem szabad megfe­ledkezni arról, hogy a ma egyéni parasztja lesz holnap a tsz tagja. így kell bánni vele, egyetértésben. Akkor végzünk jó munkát, ha a mi törekvé­sünk találkozik a parasztság törekvéseivel, nem szabad szem elől téveszteni a célt: az árutermelés növelését. Ügy lá­tom — fejezte be hozzászólá­sát Kovács elvtárs, jó kezek­ben van a terület vezetése, az elvtársak az ország gondjain is törik a fejüket. telményeknek megfelelő, bó áruválasztékú boltjainkat néz­ve könnyű lemérni azt a nagy változást, amely a megye ke- reskedelmébein végbement a felszabadulás óta. Nagy utat tettünk meg az ósdi „szatócs'’-üzleteiktől a mo­dern áruházakig, nagy utat tet­tünk meg a magánkiskereske- delemtöl a kulturált, szocialista kereskedelem megteremtéséig. Érdemes emlékezni ezekre az időkre, amikor a falusi kiske­reskedők apró batyujukban szállították a legszükségesebb árut, hogy legalább sóban, cu­korban ne szenvedjenek nagy hiányt a falu lakói. S így tartott ez majdnem két évig, míg a vásárlók és el­adók régvárt Örömhírt kaptak : megszületet az értóKálló forint. S amíg a spekulánsok elkese­redett küzdelmet vívtak az ér­tékálló pénz ellen, a tervezőin­tézetekben már kibontakoznak a Jiorszerűbbnél korszerű ob leendő áruházak körvonalai s 1948 végén a megye első na­gyobb kereskedelmi egysége ál­lami kézbe került: az egykori Hangya szövetkezetből Állami Áruház lett. Ezt követte a töb­bi kereskedelmi egység államo­sítása, hogy 1953-ra döntö több­ségbe kerüljenek a szocialista kereskedelmi boltok a kiske­reskedők. a „szatócs’-üzletek fölé. S amint állami és szövetke­zeti kézbe került a kereske­delem, soha nem Iái fejlő­désnek, virágzásnak indult. Valóban el lehet mondani,mint eső után a gombák, úgy sza­porodtak az üzletek falun és városon egyaránt. Hat év alatt évenként tízmillió forintot költöttek csak megyénkben, hogy az állami kiskereskedel­mi boltok korszerűbbek legye­nek és minél több külterületen lévő városrész kapjon újab és újabb élelmiszer és egyéb üz­letet. Ez idő alatt épültek fel me- gyeszerte a mai követelmé­nyeknek megfelelő árunázak, üzletsorok, kezdve a petőfibá- nyai üzletháztól a felnémeti gyöngyösi, tamaleleszi árudák­ig. Az állami kiskereskedelmi boltok mellett a földművesszö­vetkezetek is több millió fo­rintos beruházással bővítették üzlethálózatukat, megépítették a hatvani szövetkezeti árulá­zat, megnyílt az egri vas- és mezőgazdasági gépeket árusító üzlet is. Az üzlethálózat ily nagyará­nyú bővítése nem öncélú, de szükségszerű cselekedet volt. Szükségszerű azért, mert a ré­gi, sötét, korszerűtlen, apró üzletek nem tudták a lakosság igényeinek megfelelően bizto­sítani a jó áruellátást. Nem tudhatták, mert hisz évről évre nőtt az átlagkereset, szinte évenként volt árleszállítás, e között a legjelent sebb 1957- ben, amikor egy év alatt több mint 20 százalékos béremelés és árleszállítás növelte a dol­gozók vásárlóerejét, de jelen­tősen emelkedett a dolgozó pa­rasztok jövedelme is. Többet vásároltak az embe­rek. mert többet vásárolhattak. Nemcsak az árumennyiség nőtt. nemcsak az üzletek sza­porodtak, de a jövedelem is Két éve az 1500 forinton felül keresők száma duplájára nőtt Szinte elenyésző számú dolgo­zó kapott már csak 800 forin­ton aluli fizetést, s ehhez jött még a kölcsönjegyzés eltörlése, a gyermektelenségi adó meg­szüntetése, a nyereségrészesedés bevezetése, a hűségjutalom és egyéb természetbeni, és pénz­beli juttatások, amelyek lehe­tővé tették, hogy az emberek jobban éljenek, többet vásárol­hassanak. A kormány és a párt politikája így tette lehetővé és szükségszerűvé, hogy a reáljö­vedelem növekedésével párhu­zamban az állami és szövetke­zeti kereskedelem megfelelő mennyiségű és minőségű áruval lássa el az országot. Becsületére legyen mondva a szocialista kereskedelemnek, ezeket a megnövekedett Igé­nyeket is sikerrel tudta kielé­gíteni s már 1958-ban kétszer annyi árut bocsátottak a vásár­lók rendelkezésére, mint 1940- ben s hat év alatt a megfelelő nagyságú árukészlet lehetővé tette, hogy 67 százalékkal nőjön a szocialista kereskedelem for­galma. Mindezeket ismerve, értékel' nagyra a párt politikáját az or­szág dolgozó népe. ezért kíván többet tenni most a kongresz- szusi előkészületek során is. hogy a következő években to­vább nőhessen az cletszínvona; nagyobb mennyiségű áru ke­rüljön az üzletekbe s ezzel szo­ros összefüggésben, jobban él­hessenek az emberek. K. 8. Mi, a hatvani járás kommunistái, bizakodva tekintünk pártunk kongresszusa elé — Jelentés a hatvani járás pártértekezletéről — fl pedagógusok egyetértenek a párt politikájával, érzik a párt és a kormány megbecsülését — Hatvan város pártértekexietéről —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom