Népújság, 1959. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-25 / 225. szám

NEPÜJSAG 1959. szeptember 25., pénVflfc Fiatalok országjárása — hasznos tanulságokkal HAG V OMAN ViSZAMBA megy már az egri Közgazda- sági Technikumban, hogy a tanuló fiatalság a tanévet or­szágjárással kezdi. Az Intézet diákjai a szünidőben elmen­nek dolgozni, hogy keresetük­ből fusson a hatnapos útra. Szeptember második hetében vándorbotot vettek kezükbe az egyes osztályok és bejárták az országot kelettől nyugatig. A mágyar—csehszlovák határt is nem egy helyen megtekin­tették. Kőszegtől és Soprontól Debrecenig nagy a távolság, Salgótarján és Balassagyarmat sem égj’’ kőhajítás, de a fiatal­ság megjárta a városokat, he­gyeket, völgyeket, hogy az egy- rc fejlődő ipari gócpontokon és a történelmi nevezetességű helyeken egyaránt megfordul­janak. Az első osztályosok látókö­rüknek megfelelően a megye ■tájait barangolták be. Két osztály a Mátrát, az I/C. meg a bükki vadregényes vidéket ismerte meg közelebbről. A másodikosok Miskolcra és vi­dékére voltak kíváncsiak: el­sősorban a Lenin Kohászati Művekre. Közelről látták a maga elevenségében azt a nagy üzemet, amely munka­eredményeivel és sikereivel állandóan foglalkoztatja a saj­tót és az emberek érdeklődé­sét. Megnézték a pamutfono­dát is — Közép-Európa egyik legkorszerűbb ilyenfajta üze­mét. A III/B. diákjai, Halmos Gyula osztályfőnök vezetésé- Budapeslep át Sztálinvárosba látogattak: Végigjárták a Ha­talmas üzemeket, majd Szé­kesfehérváron ismerkedtek; a város nevezetsségeivel, utána Baiatcnfürpdet, Nagyvázsony t ejtették útba, a^fán ismét Bu­dapest volt á menetirányúk, hogy a Férthegyí repülőtér forgalmát és érdekességeit csodálják meg. A IV/A. és IV/B. osztályok Csent he, és Bartha, oszályf őii jj- kök vezetésével a Salgótarján. Balassagyarmat, Nagymaros, Visegrád, Esztergom, Nyerges- Újfalu, Komárom, Győr, Pan- libnhalma, Veszprém, Nagyvá­zsony. Badacsony, Keszthely, Fonyód, Siófok, . Székesfehér­vár,1 Budapest útvonalat tették meg. Persze ezeket a látogatá­sokat .hat nap alatt csak autó­busszá: és nagy . lelkesedéssel lehét iégigcsinjálni. A IIÍ Á. osztályfőnöke, Nagy Ráfcuíliié, lelkesén beszél ar­ról az útról, amit osztályával beutazlak. A Budapest—Viseg- rúd—Esztergom, Nyergesújfa- lu—Győr— Sopron—Nagycenk -r- Kőszeg—Veszprém— Bala- t. »n i'üred—Tihany — Székesfe­hérvár— Budapest vonalat jár­ták be, mindenütt szemmel kí­sérve a történelmi nevezetes­ségeket és az ipari látnivaló­kat. . Különös örömmel és há­lával említi és diákjai is iga­zolják állítását, hogy Sopron­ban igen előzékenyen és az egriek iránti, őszinte barátság­ból kalauzolta őket dr. Fri.l- rieh Sándor, a soproni IBUSZ- igazgató. ALAPOS TÁRGYI előkészí­tés utón indult útnak a II,C.,. Olta'i Rudolf osztályíőnö'khpi az élen. A hatnapos túr$rg;ei- kísérte az osztályt dr. Csertúk József, az intézet igazgatója is. A tizenhatéves diákok a' törté­nelem néma és beszédes tanú­it keresték a borsodi része­ken, de elámultak az iparme­dence egy-egy nagy óriásán is. A Tapolca—Aggtelek, Jós- vafő—Kazincbarcika—Rudabá- nya—Sátoraljaújhely — Szép­halom—Sárospatak — Tiszalök —Nyíregyháza—Debrecen út­irányt követték egy héten át autóbuszon, és tág szemekkel nézték azokat, amikről a tan­könyvekben annyi szó esik. Egy sereg fiatal lány és fiú állja körül a riportert és egy­más után, csaknem kérdés nélkül válaszolnak arra a sab­lonosnak látszó, de bennük emléket ébresztő kérdésekre: Mi és hol tetszett a legjob­ban? — Rám a legnagyobb hatást a soproni Storno Múzeum tette — mondja Kun Teréz, a III/A.- ból. Vezetőnk mindent elma­gyarázott a múzeum-alapító családról, az ott őrzött kin­csekről és Sopron történelmé­ről. De ha a múzeumot szere­tem is, meg kell mondanom, hogy a nyergesújfalui . Visco- sa, a modem nylon-gyár ' is izgalomba hozott. Molnár Erzsébet KISZ-titkár a nagycenki Széchenyi-kripra hatását említi. — Sokáig nem fogom, elfelejteni annak az emlékműnek a hatását, amit Széchenyi István emlékére ál­líttatott Özvegyet" á hét bim­bózó árvácskát^és az égy- ki­nyittat:.-;.a bét gyermek és a feleség emlékezetes és szívbe- markpló szimbólumát. Sipkorvics Erzsébet a’ lV7A-- ból kédve&en’ emlékszik vjgáza a balassagyarmati Palóc Mú­zeumra. Beszél a Mikszáth- szobáróh annak kedélyes han­‘gülSßr’Ü "kwkyef%®pWl. a nagy palóc meséfríöndó' ha­gyatékából. — Megismertük a felvidéki és palóc népviseletet és nép­művészetet és vezetőnk jóvol­tából néhány olyan palóc köz­mondást is, amelynek' derűjét; nem lehet könnyen elfelejteni; — mondja. ; KOHONCZY ILONA aíV/Á-; bői Győrre, a fejlődő és kul-; túráit városra gondol vissza; friss emlékei közül a leg-; szívesebben. — A várat, a! kazamatákat is megjártuk, de; nagyszerűnek tartom a győri, modem pályaudvart. Sokáig, —< viszonylag sokáig — tartóz- 5 kodtunk a Wilhelm Piecki Va-< gon- és Gépgyárban, ahol most j készül a legkényesebb ízlést isi kielégítő és modem tervezésűi transz-szibéri&i expressz —í mondja tágra nyílt szemekkel < a határozott hangú negyedikes. < A pannonhalmi könyvtár gaz-5 dagsága, nagyszerű értékei — < Corvina is fekszik a könyvtári polcain — életreszóló élményt i jelentenek nekem. De mégi hozzá kell tennem: Maul- bertsch freskóját sokáig el­néztem. Némileg ismerősnek tűnt nekem a mester kezevo- nása, hiszen a Líceumban is megnéztem már nemegyszer élénkszínű és mozgalmas freskóját. Sós Edit, a III/Bi-ből, sztá- linvárosi élményeit rögzíti. Látták a csapalást, a szivattyú- telepet, a Martin-kemencét, a kokszolóművet és az egész vá­rost, amely tiszta, modem és nagy munkatempóval éli a ma­ga életét. Nehéz elhinni, hogy nem is olyan régen a nagy ipari létesítmények helyén ku­koricatáblák lustálkodtak. Nagyjánosi Gyula a Ilijé­ből a Ferihegyi repülőtérről beszél. — Meglepett mindenkit a nagy forgalom — mondja. Alighogy' megérkezett egy szovjet küldöttség, lengyelek szálltak ki a gépből. .Megmu­tatták és elmagyarázták ne­künk a repülőgépek működé­sét, beültettek bennünket a gépbe, elmagyarázták a pilóta­fülkét és ismertették a bonyo­lult tudományt: a forgalom le­bonyolítását. S ahogy' a diákok beszélnek élményeikről, sorra elevened­nek meg a szavak nyomán vá­rosok, az ipar grandiózus mun­kaüteme, a történelem. Sike- dancz Péter a rudabányai nyíltszínű ércfejtésről ejt szót, a kazincbarcikai hőerőmű mé­reteit vázolja, a tiszalöki ví­zierőmű , adatait sorolja, de élményszerűen. Csereháti Ka­talin a sárospataki történelmi nevezetességeket, a Rákóczi- várat, a Perényi-loggiát, az öreg kollégiumot, annak fizi­kai gyűjteményét magasztalja, Széphalom hatását és Debre­cen látnivalóit sorolja. A DIÁKOK ÉS TANÄROK egyként állítják, hogy a nyá­ri szünidőben megdolgozott fo­rintokból megrendezett ország­járás 'nemcsak élétreszóló él­ményével, de tudnivalóival és tapasztalatával. nevelje-oktatta a felppvokvo ifjúságot: haza- szeretet re’, a múlt felmérésére és a jövendő munkájára. <f. a.) 1959. szeptember 35, péntek: 1849-ben halt meg id. J. Strauss osztrák zeneszerző. C? Névnap & Ne feledjük. szombaton: JUSZTINA tiiaslT — MEGKEZDTÉK az őszi árpa vetését az egerszalóki Vö­rös Csillag Termelőszövetke­zet tagfai. A 40 holdas te­rület vetéséhez a Terményfor­galmi Vállalattól csereképpen kapott egységes vetőmagot használnak. — JELENTŐS költséggel korszerűsítik a gyöngyösi vá­góhidat, A munkálatok so­rán új épületeket, berendezé­seket állítottak munkába. Most a kazánház kéményét rakják az építők. — SAJÁT ERŐBŐL két öt- vagonos kukoricagórét építe­nek a kiskörei Űj Élet Tsz tagjai. A vasvázak már meg­érkeztek, s felállítását még eb­ben a hónapban befejezik. — TERMELÉSI tanácsko­zást tartottak szerdán a gyöngyösi MÄV Kitérőgyártó Üzemi Vállalatnak A terme­lési tanácskozásokat üzemré­szenként tartották meg. — KÉT ÉS FÉL vagon korai almát szedtek le a felnémeti Petőfi Tsz-ben. Jelenleg a bur­gonya ásását végzik, s úgy tervezik, hogy hétfőn teljes erővel megkezdik a gyümöl­csösben az alma szüretelését. — AZ EGRI Művelődési Ház képzőművészeti szakkö­re a nyári szünet után újból megkezdte munkáját. Vezető­je Nagy Ernő rajztanár. A hallgatók kezdő és haladó fokon kapnak szakmai irá­nyítást. Egy hete játssza estéről esté­re nagy sikerrel az egri Gárdo­nyi Géza Színház együttese Csizmarék — Nádasi — Semsei —Csanak zenés vígjátékát, az Érdekházasság-ot. Az első né­hány előadás után szerdán este bemutatkozott és sok megérde­melt tapsot aí'atott a darab második szereposztásának né­hány tagja: a Ferit játszó Hor­váth Ottó, a tanácselnököt ját­szó SZííry György és a Tima: professzort alakító Herédy Gyu­la. Csütörtökön este aztán szín­padra lépett a betegségéből végre felépült Varga Edit. aki Ilonka szerepét vette át az an­nak idején helyette beugró Ko­vács Máriától. * Ezen a héten minden művé­szét mozgósította a színház. Két nagy szereplőgárdát foglalkoz­tató produkció próbái kezdőd­tek el ugyanis. Az egyik Gor­kij: Ellenségek című drámája, amelynek bemutatóját már most nagy érdeklődéssel várja az egri közönség. Az olvasópró­ba után a délelőttönként egyéb­ként sötét, üres színpadon, ép­pen csak jelzett díszletek kö­zött megkezdődtek a rendelke­ző próbák is Horváth Árpád rendező vezetésével. A Magyar- országon már oly sok sikert aratott hatalmas dráma 25 ta­gú szereplőgárdája között, olyan neveket . olvashatunk. . mint Pálffy György, Olasz Erzsébet,• Kovács Mária, Pusztai Péter, s F. Nagy Imre. Ebben a .dárab- bari mutatkoznak . be, majd, 'a prózai műfajban Magda Gabi1 és Patíncz Ferenc is., akidet az Érdekházasságban merőben más szerepben ismert meg az egri közönség. A másik oivasópróba, amely ugyancsak ezen a héten zajlott le. Miljutyin: Nyugtalan bol­dogság című operettjéből volt. Ennek a darabnak a bemutatá­sához az előkészületek tulaj­donképpen már hetekkel ez­előtt megkezdődtek a zenei ré­szek áthangszereiéséveL amit Gyulai Gaál Ferenc karmester végez, s a táncosok kiválogatá­sával. amely Gyuricza. Ottó koreográfusi feladata volt. Azt* operettet egyébként GvuncZfc Ottó nemcsak koreográfiája hanem rendezi is. Ez a produk­ció éppen úgy. mint az Ellen­ségek. a színház egész, operett- gárdáját. sőt még a prózaiak nagy részét is igénybe veszi Főbb szerepeit Benkő Béla. Szabadi József. Karácsonyi Magda. Olgyai .Magda. Stefanik Irén. Dánffy Sándor, Varga,■: Edit és Kanalas László játsszák.. Rajtuk kívül még 22 szereplő szükséges az operetthez, rieht számítva a csupán csak á. Nyugtalan boldogsághoz, szer­ződtetett külső erőket. * Megkezdődött a munka a. Kelemen László Irodalmi Szín­padon is. Az első műsor, amelyre' a közeljövőben sor kéé rül, fővárosi művészek, a budai pesti Irodalmi Színpad szerep­lői adják. Á második műsort viszont önállóan állítják ősszé' az egri: Irodalmi Színpad veze­tői a Schiller 'évforduló alkat mából: Schiller — Goethe-est címmel. A műsorban szereplő verseket' dr. Nérhedi Lajos vár lógatja össze, a rendezést pedig Kózaróczy József vállalta ma­sára. A minden bizonnyal nagyi sikerű est bemutatójára októi bér rriás’odik feléberi, kerül sor. —ger. Közlemény Az egri Művelődési Háziján mű­ködő színjátszó csoport áz eddigi­ektől eltérően, a • jÖvőbétiAnémD^ak'v a szokásos műsorra készíti fel, ha­nem állandó oktatásban is részesíti a szereplőket. A csoport a most megalakult Módszertani Népműve­Furcsa jármű Kis dolgok nagyságai Ayugat-Németország ban ÚJSÁGHÍR: „Bonn hivatalosan közzétette, hogy I960 elején szándékában van kato­nai kiképzésre behívni ket‘ ,,22-ese­kí£: — Kitűnő időt futnak. — Hogyne, hiszen sokat edzettek a Háború idején. ICau VÖRÖS CSILLAG Kenyér, szerelem, féltékenység EGRI BRODY 1 Ketten a nagyvárosban gyöngyösi szabadság Halál a nyeregben GYÖNGYÖSI PUSKIN , Akiket a pacsirta elkísér WATVANI VÖRÖS CSILLAG Vakmerő ezív LTajlamosak vagyunk arra, hogy a kis dolgoknak nem tulajdonítunk olyan jelentőséget, mint a nagyoknak. Érzéketlenül megyünk el a mindennapok apró eseményei mellett, nem tudnak megfogni bennünket, nem hatolnak be a tudatunkba, hogy . elgon­dolkodjunk ezeknek az értékén, nagyságán. Pedig érdemes volna. Lám, a minap is ... Iskolába menet, mö­göttem siető lépések kopogtak a gyalogjárón. Hamar utolértek, de mielőtt még elmellőztek volna, néhány halk szó ütötte meg a füle­met: „Köszönj szépen a tanító bácsinakV’ Egy édesanya sietett a kisfiával, hogy idejé­ben ott ülhessen a pénztárfülkében, gyerme­ke pedig az iskolában. Milyen kis dolog volt ez és mégis milyen nagy. Csak néhány halk szó hangzott cl csu­pán, de ezek a szavak megnőttek, rnegfénye- sedtek, s csillogva kísértek végig az úton, amerre mentem; mert a halk szavak mögül egy egész világ nézett felém, egy édesanyá­nak a világa. Otthonról sietett, talán még sok munkát hagyott hátra a bezárt ajtó mö­gött, de a másik kötelesség meggyorsította lépteit, hogy idejében helyt állhasson ott is, ahová a nagy közösségi munka hívta. Alig lépte át az otthon küszöbét, már ezt a mun­kát látta maga előtt, amely megtörik, meg­akad, ha késik, ha nem érkezik meg idejében. Ebben a sietésben hangzott el ez a néhány halk szó. Ezért volt ez nagy dolog. A gondok, amelyeket otthon hagyott, a kötelesség, amely előtte állt, nem szakították ki a tudatából, hogy gyermeke mellett aprózza lépteit, neki most is nevelni kell. Mennyi szép, mennyi jó hullhat ki szívéből, amikor egy-egy röpke időre megpihenhet napi munkája közben ... Ezért nőttek meg o halkan elejtett szavak, ezért fényesedtek meg, ezért kísértek csillog­va az úton, amelyen mentem. Mert nagy dolog is az, amikor az édes­anya nevel. Azok a szavak, amelyek kihull­nak az anyai szívbőlmint apró magvak ér­nek a gyermeki szívbe, hogy ott menduzzad- janak, gyökeret eresszenek. A napról napra való szoktatás, a következetes, messze előre néző nevelés, mint langyos eső, áztatja a megfakadt szépet, jót, és nőni, növekedni kezd az anyai szív meleg napfényében, hogy virágzásban, gyümölcsérésben boldogságot hintsen szét az emberek között... HÚRVÖLGYI ISTVÁN • ,, •.k . * * • ' *.:i 1. lesi rTaiiiics, Kísérleti csoportja les» vezetődje Horváth Árpád, az egn Gárdonyi Géfca. Színház^ rendező A csoport megerősítésére a Műve­lődési Ház színjátszó felvételt hir­det. Felvételt nyerhet bármilyen munkahelyen dolgozó s iskolába járó nő és fér*!, akit a Művelődési •Ház igazgatója a színjátszásban te* Ihetségesnek tart. A jelentkezéshez ^szükséges adatok: név, munkahely, ►születési év, lakás, foglalkozás, * részt vett-e már , valamilyen szín­játszó csoportban. Jelentkezési ha* ’táridő október 10. a Városi Művé­> lődési Ház irodájában, Egér, Knét' ’nich Károly u, 8. ,r. t <.> ; kultúr vezetőségi iiféé a recski ! bányász-otthonban J A napokban kultúrvezető­> Ségi ülésre gyűltek össze : á > recski ércbánya és a kultür­> ház vezetői, ahol Gó-í Mihály, > a kultúrház igazgatója számolt > be az eddig végzett munkáról, > a tröszt-bizottság értékelő jel > terítéséről. > A beszámolót élénk vita kö­vette, amelyen jóváhagyták a kultúrotthon őszi és téli mun­katervét. A Recski -Ércbánya ; vezetősége biztosította a kulf ; túrotthon vezetőségét arról, hogy ezután mindén segítségét megad a kultúrmunka féllen- : dítésére, a feladatok megoldá- :sára. . -T , \loxik műsora: HATVANI KOSSUTH Szerelem csütörtök HEVES Nincs előadás i 'ÉTERVÁSÁRA Nincs előadás FÜZESABONY Nincs előadá; Hatvan «áros anpabőnyvébői Születtek: Fehér Zoítán. Báliéi Agnes, Horti: Sándor. Koós 'Zoltán. Mahó Márta, Tarosa Károly. Lip- kovies Erika, Benke László. CsuJ,ár Katalin, A j Iái Anna, Zsíros Zsu­zsanna. Hipszki Illés. Makó Sán­dor, Horváth Irén. 'Széles Mária Anna, Fehér Katalin. Házasságot kötöttek: Balog János —Major Katalin. Hévíz József— Csányi Mária. Tóth József—Hege­dűs Magdolna. Zsiga József—Len­gyel Ilona, Hovács Dezső—Vess Klára Sarolta. Meghalt: Boros Barnabás mnsora: Egerben este fél 8 órakor: erdekhazassag (Vörösmarthy-bérlet) Szűcsiben este fél S órako warrenné mestersége > íyt ilyen is a gyermek ... Ezer gondolat > 'LTX születik agyában, ezer tarkaság, > amelyről mi nem tudunk semmit, csak ak­ikor, amikor már megvalósulva látunk belőle inéhányat. Töpreng, néz, kérdez is, ha érde- imesnek tart bennünket rá, azután cselek- Jszik, valósággá tesz a gondolat. Rajz születik Ja sima papíron, agyagból furcsa alakok ke­rülnek elő, ötletes játékok látnak napvilá­got, amelyeket nyomtatásban még nem olva­sott senki. Gazdag a gyermekietek, ezer Jszínben csillogtatja magát, csak fáj neki, ha inem vesszük észre, és fagyos magasságból mézünk te rá. í Talán a mesék világa az, amely képzele­tét az alkotás útjára viszi, talán a meggaz- cdagodott étet, amely gépesített arcával néz <felé az utcán, a könyvekben, a rádió hang­ijában. < Tudtam én ezt mindig, bámulattal is sadóztam e lélekgázdaságnak, de amit szom- sbaton délután láttam, még engem is meg­lepett, s mosolyt csalt ki arcomra. > A Vörösmarty utca felé vezetett az utam. >Már majdnem a Szabadság térhez értem, iamikor az erősen lejtő úttesten furcsa jár- >műre tettem figyelmes. Egy kisfiú ült rajta, ^kinyújtott lábával, hátrahajlott testével erő- Jsen kormányozva zörgött el mellettem raké- Jta-sebességgel, betartva a járművekre vonat­okozó közlekedési szabályt. Szerencséje volt, Jmert üres volt az úttest, nem volt előtte aka- Jdály, de sugárzó arca elárulta, hogy akkor is Jilyen biztosan vezetné maga alkotta jármű­övét, ha autók tömkelegé zúgna el mellette. J Aztán megállt. Talán a lejtős útnak tett ott >a vége, talán ő maga irányozta a megállást, Jelég messze állt meg tőlem, rpegállapítani fezt már nem tudtam. De már nem is érde- >kelt, mert másra lettem figyelmes. J Egy öreg bácsi állt az úttest túlsó szélén, Ja gyalogjárón. Fejét csóválva, nézett sokáig >a kisfiú felé. Aztán megindult lassan a tör- Jvényszék épülete felé. Talán a gyermekkora Jnézett vissza az évtizedek messzeségéből, >amikor még ő is csinált sok-sok furcsaságot, >de ilyent soha. Csak a mai kor gyermekének Sjuthat eszébe, hogy beálljon a maga alkotta >járrn,űvével egy forgalmas tér lerohanásához. J A jármű egyszerű volt A csőbútorból le­jvágott négy kerék fatengelyen forgott, samelyre deszkát szerelt a feltaláló. Hogy ké- snyelmesebb tegyen a rajta való ülés, még segy pokrócmaradékot is szögezett rá. .

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom