Népújság, 1959. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-27 / 227. szám

1959. September 21., vasárnap I népújság S Paraszti Ismerkedés a közössel ■ ■■ * «r I evendő Átányban most már mások a gondok... betakarítás munkájá­nak idején mozgalmas az élet Delk község határában is. A Mátra fej hőtakarta csúcsa mö­gé bújt Nap sugarai még meg sem töltik teljesen a falut, már minden udvarban készülődnek az aznapi munkához. Nehezen megy a mozgás, mert az előző napi fáradság még mögöttük van. De nem sokkal később már a határ felé kocogó ló patkóinak zaja tölti még az imént még csendes és üres ut­cákat. Közös cél serkent minden gazdát a faluban, az, hogy mi­ner előbb letörjék a kukoricát, így lehetővé tegyék a már ké­szenlétben álló traktoroknak a szántást, a közös terület feltö­rését. Mindenki a lehetőséghez képest végzi a kukorica töré­sét, hordását, hisz a talajraun- ka mielőbbi megkezdése, a ka­lászos magjaink elvetése a jö­vő évi kenyér biztosításának egyik első feltétele. A kis, 30 családos Szabadság Tsz új ve­zetői ma már 565 család jövő­jéről tervezgetnek, arról, hogy minél több teremjen 3000 hol­das „birtokukon”, minél több kenyér jusson az egész falut magába foglaló nagv termelő- szövetkezet tagjainak asztalá­ra. E cél érdekében, fáradsá­got nem kímélve dolgoztak, de dolgoznak a tsz tagjai is. Az ősszel kezdők sem várják meg az október elsejét, hanem már előtte ismerkednek a közös munkával, a szövetkezet életé­vel. A tavasszal belépett 535 család mintegy 80 százaléka vett már részt a közös munká­ban. Ott voltak az épülő, 50 férőhelyes szarvasmarha-istálló kövének kitermelésénél, a szál­lításánál, a sóder szállításánál, s ott vannak most az építke­zésnél is, mint segédmunká­sok. A silózásnál is volt na­ponta 20—2.5 ember. A szövet­kezet irodájában külön könyv­ben „őrzik” a részvevők név­sorát Ebben a könyvben mintegy 4000 munkaórát tarta­nak nyilván.- EZ A KÖNYV HIÁNYOS | — mondja Tóth József, a szö­vetkezet elnöke —. csak azt mutatja, hogy az új tagok mennyi munkát végeztek. Az igaz, hogy ez a 4000 munka­órás segítség nagyon sokat je­lent az őszi kezdés gazdasági megalapozottságánál, de a kö­zösen végzett munka értéke ennél nagyobb. Nagyon sokat segített nekünk is. meg az új tagoknak is a közös szellem kialakításában. Most már egy­re kevesebbet hallani az egyé­ni tervekről, ha a faluban két ember találkozik, akkor a kö­zös tervekről, a jövő évi közös eredményről esik szó. Ebben a könyvben találkoz­tunk Nagy Béla, Szücsik Ist­ván, Sárga Alajos, meg id. Holló Mihály nevével, elhatá­roztuk, felkeressük őket. Saj­nos, a reggel látottak alapján kevés reményünk volt, hogy a mezőgazdasági munka mostani dandárjában otthon találjuk őket. Szücsik István portájára tér­tünk be először. Szücsik bácsit Közös kazlakban a féli takarmány A füzesabonyi járás ősszel kezdő és a megerősödött ter­melőszövetkezeteiben az új ta­gok megértették, hogy egyik legsürgősebb feladatuk a közös állatállomány takarmányszük­ségletének biztosítása. A fel- világósitó szó hatására min­denki igyekezett a lehetőséghez mérten teljesíteni a földterület arányában kiosztott takar­mánybeviteli tervet, s így a já­rási tanács mezőgazdasági osz­tálya arról számolhatott be a legutóbbi értékelésnél, hogy a területükön működő termelő- szövetkezeikben már közös kazlakban áll az úi tagokra ki­vetett takarmányszükséglet. a kertben találtuk. Szilvafőzés- j hez készültek. Szücsik István jócskán elhagyta már az 50. évét. de mozgása még mindig fiatalos. Jól bírja még a mun­kát. A tavasszal elsők között lépett a szövetkezetbe, jól meg­gondolja tettét, s azóta sem bánta meg, hogy a közöst vá­lasztotta jövőjéül. Már az első közgyűlésen élhatározták, hogy a régi elnök helyére új embert választanak. A faluban nem találtak megfelelőt, aki a 3000 holdas birtok ügyeit eredmé­nyesen intézné, ezért Boda Er­nő, a gépállomás igazgatója. Sánta Imre tanácselnök, Med- veczki Imre községi agronó- mus és Szücsik bácsi felkere­kedtek, hogy megfelelő embert j keressenek. Tóth elvtársra esett a válasz­tás. Választásuk jól sikerült, mert Tóth elvtárs. meg Agócs József, az agronómusuk, meg­állják helyüket a vezetésben és ha kell, a munkában is. Ids tsz ___ t mun­káját mindenki ismerte a fa­luban — mondja Szücsik bácsi —. nem gazdálkodtak elég jól, ezért sokszor, ha összejöttünk egy kicsit beszélgetni róluk, már akkor tervezgettük, hogy hogyan csinálnánk mi. Most tavasszal eljött az alkalom, hogy megmutassuk, hogy való­jában mit tudunk. Tudja, mi­kor elkészült az 50 férőhelyes szarvasmarha-istálló terve, s a közgyűlésen a kőszállításról, kitermeléséről volt szó, elhatá­roztuk, hogy társadalmi mun­kában elvégezzük. A gyöngyö­si Farkasmályból termeltük ki a követ.' Én négy napig voltam ott. Mindennap voltunk vagy 10—15-en, akik részt vettünk a munkában. A szállítást már a gépállomás Zeíorja végezte. Segítettünk, mert arról volt' szó, hogy el tudjuk-e helyezni az ősszel közös állatállomá­nyunkat, vagy sem. Akik kijöt­tünk, mind tudtuk ezt, s nem volt olyan, aki ne végezte vol­na lelkiismeretesen munkáját. A munkánknak meg is lett az eredménye, mert annyi követ szállítottunk a tanyahelyünk­re, hogy a jövő évben épülő újabb istálló alapjaira is jut ebből. Sz üc sik bácsi lelkes híve a szövetkezeti mozgalomnak, köz- gazdasági egyetemet végzett fia, s a tanácsnál dolgozó lá­nya már meggyőzték ennek helyességéről, meg aztán nem kellett ahhoz már a tavaszon sok meggyőző szó, hisz látja már régen, hogy a közösben van az igazi erő. Most nincs sok pihennivaló- ja neki sem, délután kimegy a földjére, a kukoricáját hord­ja be, hogy a gépállomás trak­torja mielőbb a közösbe szánt­hassa az ő területét is. nem volt szeren­csénk, mert a határban törte a kukoricát, helyette felkeres­tük id. Holló Mihályt. Holló Mihály bácsi 10 és fél holddal lépett a közösbe. Mint a Ha­zafias Népfront elnöke, talán ő vett részt legjobban a szer­vezési munkában. Lelkesen dolgozik 77 éves létére. Ott volt a takarmány kazlazásánál is. Régi terve már a szövetke­zet, munkáját ezért végzi el ilyen lelkesen. 1918 őszén hadifogságából hazatérve Benedek Györggyel, Major Pistával, Pál Imrével együtt ő alakította meg itt a községben a pari szervezetet. Mint élelmiszer-beszerző mű­ködött a Tanácsköztársaság idején, s már akkor fárado­zott Károlyiék, Beökönyiék birtokainak felosztásán. Négy ökröt hozott el Tar- nóczay gazdatiszttől, hogv a falu szegényei szállítani tud­ják a termést. A Tanácsköz­társaság bukása után felforga­tó és lázító tevékenységért, akkor 3680 korona, öt hold föld árára büntették. Később is sokszor meghurcolták ezért. A legutóbbi közgyűlésen a többieket lelkesítve kijelentet­te. hogy ha jövőre az egész­sége nem romlik, ő lesz az el­ső kapás a szövetkezetben. Szücsik Imre, Nagy Béla és id. Holló Mihály még csak most ismerkednek a szövetke­zeti élettel. Balogh János és Szabó István már* bonn'e élnek, tavasszal beadták ők is a föl­det a közösbe. S édesapjuk, nagyapjuk foglalkozását vá­lasztották, elvállalták a szö­vetkezet juharnak gondozását, ök már a közösben élnek. A szövetkezet rendesen dolgozó tagjainak tekintik őket. a határ, a hazafelé tartó kocsik telve vannak az idei jó termésű kukoricával, Németh Dezső, Bíró János meg a többi ősszel kezdő új tag, már mint a magukén, büszkén tekintenek a 100 holdon feke- téllő közös árpavetésükre, az épülő istállójukra, a tanyán magasló takarmánykazlakra, a megtelt sdlógödrökre, jövő évi közös kenyerüknek biztos zá­logára. Pilisy Elemér- AZ ITT MŰKÖDŰ NAGY BÉLÁVAL MOZGALMAS RlNT a MEZÖN még tapt a munka. A betakarítás utol­só felvonása zajlik és szánta­nak a traktoros, egyre hosz- szabb mezsgyéket fognak, a kis parcellácskák eltűnnek, ki­szélesedik a táblák határa. Átány községben is sok min­den történt egy esztendő óta, összefogott a falu népe, egy tagba kerültek a földek. Átány történelmében bekövetkezett a fordulópont: termelőszövetke­zeti község lett. Négy tenr.é- lőszövet kezeibe csoportosult a falu. Átány község határa négy nagybirtok most már. A tanácsházán 4122 holdra készítik gl a vetéstervet, ebbe a földbe hordják a termelő- szövetkezetek tagjai a magot, ezt a területet szántják a traktoros. Baráth Mihály, a ta­nács elnökhelyettese mondta, hogy a falu még így soha nem dolgozott: jó a termés, emberemlékezet óta nem volt ilyen jó. de az emberek is úgy fogtak hozzá a betakarításhoz, mint még soha. Az egész falu kint van a határban és hord­ják lse a • termést. Három ter­melőszövetkezet az idén ala- Kul-t, most ősszel kezdenek. A Kossuth, a Dózsa Népe, az Üj Élet tagsága most még az egyéni parcellákról hordja be a termést, azonban minden tábla, amelyről letörik a ku­koricát, vagy amelyből feLsze- dik a burgonyát, a répát, a közös területet gyarapítják, kezdődhet rajta a szántás. A KOSSUTH TSZ tagsága nemrég közgyűlést tartott. El­mentem a gyűlésre mind ahá­nyon vannak és sokan felszó­laltak. Szenvedélyesen köve­telték. hegy elérkezett az idő. mikor kezdenj kell és min­denki vegyen részt a közös munkában. A termelőszövet­kezet tagsága, nagyon .komo­lyan gondol a jövőre, indul a munka és már mindenkinek ott kél! lenni; ez a vélemé­nyük. Azoknak is. akik koráb­ban nem vettek részt ebben a tevékeny életben, ami már a tavaszon megkezdődött, mi­kor a takarmány felül vetés ét végezték. Az eredmény már megmutatkozott. _Nem volt hiábavaló fárad­ság a tavaszi munka, mert a másod vetésből megvan az ál­latállomány téli takarmányá­nak 50 százaléka, a másik részt is összehordta a tagság, így nincs gond a takarmány­ra. És így lesz ez a többi munkával is, azért kell most mindjárt együtt és jól kezde­ni Ezért mondja a tagság egy része, hogv most, most dolgozni, hegy minél előbb megmutat­kozzon a nagyüzemi gazdál­kodás előnye, a sokkal jobb eredmény. A régi termelőszö­vetkezet. a Petőfi Tsz földjei­re és a Kossuth Tsz határá­Megkezdték o kezes munkát Pélyen Aratnak a pélyi határban. Igaz, most nem méltóságteljes mozgású kombájnok, fürge aratógépek zúgnak a búzatáb­lákban, hanem emberek^ha.jál­doznak sarlóval a kezükben. Még jól is esik a Tisza felől ke­rekedő hűvös szellő, mert ala­posan belemelegedtek a mun­kába. Igyekeznek, mert ha száz keze volna egy-egy gazdá­nak, az is kevés lenne, annyi most a határban a munka, hogy számba venni is elegendő, hát még elvégezni. Az egyik legsürgősebb most a rizs ara­tása. amely az első komolyabb méretű közös munkát, és egy­ben az első jövedelmet is je­lenti a három új termelőszövet­kezetnek. A határ más részén is van mit tenni. Beérett a kukorica, vágni kell a szárát, mert a traktorok ott járnak az embe­rek sarkában, itt van már a ve­tés ideje is. Sürget minden, pe­dig nem érte készületlenül az ősz a pé’yiejfet. Ahogy számba vesszük a tanácsnál, hogy hol tartanak a kezdő szövetkeze­tek és a kezdő szövetkezeti ta­gok, kiderül, hogy nem telt hiába az idő tavasz óta, mióta eldöntötték, hogy közösen mű­velik meg a pélyi határt. A tanácstitkár, Zsákai elv­társ. olyan biztonsággal sorolja fel, hogy mit tettek eddig a ter­melőszövetkezetek, mintha sa­ját irodájának dolgát sorolná. A takarmánnyal elég jól áll mind az öt szövetkezet, a ré­giek is, meg az újak is. Az új tsz-ek állatállományának már úgy biztosították a takarmány egy részét, hogy az állami tar­talékterületen közösen termel­ték meg. A hiányzó részt a ta­gok viszik be. — többségük már be is vitte. A két régi ter­melőszövetkezetnél még hiány­zik takarmány, de bíznak ab­ban. hogy ha az őszi betakarí­tás egy részén túl lesznek, fel­szabadulnak a fogatok, hozzák a többiek is. Természetesen, ez attól is függ. hogy a többség­nek legyen ereje a hozott ha­tározat minden emberrel törté­nő végrehajtásához. Vetőmaggal már sokkal job­ban állnak. A szükséges vető­mag .mennyiség néhárty mázsa híján már ott van a Termény­forgalmi magtárában, sőt. egy részét már ki is cserélték. Megkezdték az őszi vetést is. sőt két szövetkezet. — a Béke és a Dózsa — már be is fejezte a gépállomás segítségével az őszi árpa vetését. Az Üj Élet­nek nyolcvan holdon van föld­ben az őszi árpája, az Arany­kalásznak 25 holdon a takar­mánykeveréke —, de ezek olyan számok, hogy egy-kétnap és változik az eredmény, hiszen nem állnak meg a munkával. Amilyen ütemben halad a be­takarítás, úgy növekednek az összeszántott táblák, s úgy sza­porodik a bevetett terület. A táblák összeszántásával még van egy kis gond. A tar­ló már mindenütt fel van szánt­va. s ahonnan,elvitték a kuko­ricát. ott a kukoricaföld is. A problémát a cukorrépa okozza, mert vannak egy tagban 15—20 holdas táblák, amit már be le­hetne vetni, de csak 200—300 négyszögöles cukorrépa vetések; akadályozzák. A pélyiek egyet­len kérése: vegye át a cukor­gyár hamarabb a répájukat, mert vannak olyan területek, ahonnan, ha beáll az őszi eső. ökörrel sem lehet majd kihú­zatni. Azt kérik a cukorgyártól, próbálná meg még egyszer fe­lülvizsgálni a beiitemezést — (s Selvpi Cukorgyárnak szállíta­nak). hátha segíteni tudnának a pélyiek nagy gondján. ban is szórják a szuperfoszfá­tot, 120—150 kilogrammot hol­danként. Elképzelték, sőt ennél to­vább jutottak, elkészítették a faluban a jövő tervét. Dohányt, zöldséget termelneK majd. a gabonán, cukorrépán, a takar­mánynövényeken kívül. Ker­tészet lesz. A Hanyi-ér ad majd ehhez vizet, csak gyűjtő medence kell. Szarvasmarhát tenyésztenék, juhokat is, meg sertést. Kiszámították pontról pontra, hogy mi mennyit jö­vedelmez, hogyan lehet job­ban, gazdaságosabban termel­ni. A falu népe most tanulja, hogy mit jelent a belterjes gazdálkodás. Nem volt könnyű idáig eljutni, de most már le-, zajlott a vívódás időszaka. Ki­váncsi, bizakodó várakozással fognak a munkához egyre töb­ben, — immáron az egész faly. MINDEZT BAKÄTH Mihály, a tanács elnökhelyettese mond­ta, aki maga is kijár a mező­re, ugyanúgy, mint az elnök és az egész hivatali appará­tus. A falu vezetői úgy gon­dolkodnak, hogy most nekik Is ott, kell hagyni az íróasz­talt és a hivatalt oda kell át­tenni, ahol a fizikai munka verítéke folyik. Hadd lássa a falu népe, hogy nincs különc­ség; a gyakorlat pontosan ugyanaz, mint korábban voíí a beszéd. A mostani gondok már egé­szen mások. Megváltozott az élet, és a változás vihara el­ült. Ha van gond, most már ez is más természetű, a közös élettel összefüggő. Átány köz­ség termelőszövetkezetei segít­séget kérnek, azt mondják, másutt van felesleges gép is. Ügy kellene ezt megoldani hogy ebben az esetben a gép­állomások egymást segítsék. Volna itt gép ugyan, de újak és ezekkel még nem lehet dolgozni. Mondták a faluban hogy ezt kellene az újságban megírni. Segítséget kérnek, mert szép és nagyszerű terve­ket dolgoztak ki, ezt azonban csak segítséggel tudják meg­valósítani. NEM FELEDKEZTEK mei arról á segítségről, amit az ipari munkásság nyújt nekik mert eljárnak hozzájuk a Mát- ravidéki Erőmű dolgozói, meg­javítják a gépeket, segítenek a munkát szervezni, hiszen ez is sokat jelent, s ebben nekik nagyobb a gyakorlatuk. Nin­csenek egyedül, s ezt jól tud­ják. ezért is olyan bizakodók, ezért is olyan merészek a ter­veik. A falu hozzáfogott a jövőt építeni. Kiss János Több mint 37 ezer forintos felár 37 ezer 500 forint, tekinté­lyes pénzösszeg, még egy ter­melőszövetkezet számára is. pontosan ennyit kapott a ti- szanánai Petőfi Tsz, méghozzá nem hízottmarháért, tenyész- jószágért, vagy tejtermékért, hanem egy aláírásért. — Hál; ez meg hogy lehet? — kérdezik bizonyára többen is. Tiszanánán, de a példa nyomán másutt is értik a módját, mert a tiszanánai Vö­rös Csillagban 25 ezer, a csá- nyi Üj Életben és a viszneki Béke Tsz-ben 10—10 ezer fo­rintot kapott a tagság a ke­nyérgabona árán felül, ráadás­ként, vagy ahogy a Termény- forgalmi Vállalatnál mondják, felár címén; Ezek a termelőszövetkezetek tavaly idejében aláírták a szerződést, hogy idei kenyér- gaboma# feleslegüket az állam­nak adják el. Szorgalmas munkájuk eredményeként telt vetőmagra, a tagság közötti kiosztásra, de maradt felesleg A gépállomás sokat dolgozik, bár az igazsághoz tartozik, hogy egyik-másik traktoros nem vé­gezte elég lelkiismeretesen a munkát. De ha összességében nézik, csak lót lehet mondani arról a sok segítségről, amit tavasz óta a régi és a kezdő szövetkezeteknek ad a Tarna- szentmiklósi Gépállomás. Az állatok összehordására a jövő hónapban kerül sor, egy juhhodály kivételével már biz­tosítva van a közös elhelyezés. — ha nem is ideális modern, nagyüzemi istállókban. A ju­hok elhelyezését is megoldják addig, — régi hodályokat bő­vítenék. hoznak rendbe. Hamarosan megkezdik mind az öt szövetkezetben az őszi búza vetését is. így állnak ma, az őszi közös munka megkezdésénél a pélyi- ek, akik a megyében elsőnek döntöttek arról, hogy a közös utat választják. Ahogy az ered­ményeiket mérlegeli az ember — most se kerültek az utolsók közé, s minden munkájuk tük- rözi azt a törekvést, hogy ha már elhatározták a közös mun­kát. akkor szíwel-lélekkel meg is valósítják. is bőven és így eleget tettek szerződéses kötelezettségük­nek. Felvették a mázsánkénti 20 forintos nagyüzemi — es az öt forintos szerződéses fel­árat. ami egy összegben, vagy ha tetszik, ráadásként szép összeg, bizonyára jól jött a tagságnak, különösen ha meg­gondoljuk, hogy az idei jobb termés mellett is az előző évi árat fizették a kenyérgabona- ért. Államunk elsőrendű felada­tának tekinti a lakosság szük­ségleteinek minél jobb és biz­tonságosabb kielégítését, a vá­rosi és falusi lakosság kenyér­rel való ellátását. Ennek érde­kében jövőre is szerződéses úton kívánja a termelőszövet­kezetek és az egyéni gazdak kenyérgabona feleslegét felvá­sárolni. A termelők érdeké­ben további kedvezményeket is adnak. Már most, vetés köz­ben érdemes megfontolni, hogy amelyik termelőszövet­kezet ‘és egyéni termelő jövő évi kenyérgabona feleslegére 1959. december 15-ig értékesí­tési szerződést köt, az állami ár felett mázsánként 10 fo­rintos szerződéses felárat kap; A leszerződött egyéni terme­lők mázsánként 60 forintos előleget, a termelőszövetkeze­tek pedig mázsánként 60 fo­rint rövidlejáratú hitelt igé­nyelhetnek a Nemzeti Bank­tól. A Terményforgalmi Vállalat és a földmflvesszövetkezetek bizományos felvásárlóhelyein máris megindult az 1960-as évi kenyérgabona értékesítési szerződéskötés. F. L. Segít a mnnliásosstály Beszerelték a darálót Tarnaboöon gyakori vendé­gek mostanában az Újpesti Erőmű dolgozói. Egy hete munkás—paraszt találkozót szerveztek az üzemiek a falu­ban. ellátogatott kuitúrcsoDort- iuk is. s a három szövetkezet közösen vendégelte meg a pat- ronálókat. Igen jelentős az anyagi segítség is. amit a szö­vetkezeteknek ad az erőmű. Az üzem két technikusa társadal­mi munkában, szerelte be az Ezüstkalász Tsz darálóiát, s hamarosan eivéezik. ezt a mun­kát a Kossuth Tsz-nek is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom