Népújság, 1959. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-02 / 205. szám

1939. szeptember 2., szerda NÉPŰJSAG s A társadalmi tulajdon védelmében Becsületből — jeles Minden bűncselekménynek — éppúgy, mint a bűncselek­mény elkövetőjének — megvan az egyénisége. A bírósági tár-, gyalásokon feltárul a tettes világa, lelkisége, körülményei mentik, vagy súlyosbítják az elkövetett bűncselekményt. A védelem magyarázza, a vád­hatóság vádolja a tettest maga­tartásáért, a bíróság pedig büntet a társadalom érdeké­ben. A cél az. hogy a cselek-, mény elkövetője megjavuljon és ne zaklassa környezetét a társadalomra veszélyes tettek­kel. Nem hatott a szabadságvesztés K. Bálint negyvenhat esz­tendős ember. Még nem töl­tötte be huszadik életévét, már lopás miatt 1931-ben elítélték. Nem hatott a szabadságvesz­tés, mert 1932-ben ismét tör­vény elé került, ugyancsak lopásért. Még abban az évben két ízben követett el súlyos testi sértés. 1935-ben rágalma­zásért állt bírái előtt, 1943-ban lopásért, 1949-ben lopott és csalt. 1954-ben már hozzányúlt a társadalmi tulajdonhoz, ezért hathónapi szabadságvesztéssel büntették. 1958-ban felfüggesz­tették háromévi próbaidőre azt a négyhónapi büntetést, amit ugyancsak lopásért kapott. Két törvénysértési időszak között az izgága és a társa­dalomra kevésbé hasznos jel­lemű K. Bálint jó útra akart térni: megtanult traktort ve­zetni és dolgozni. így szerző­dött az egyik állami gazdaság­hoz traktorosnak 1958. au­gusztusában. A határban a traktorral egyedül maradt és nem tudott ellentállni a kí­sértésnek: felszántotta jó pénzért az egyik gazda földjét. A kétezer négyszögöl szántásért saját zsebére 300 fo­rintot vett fel. December táján pedig önkényesen kilépett az állami gazdaságtól. Közben fe­gyelmi eljárás során sok sza­bálytalanságát és fegyelmi vét­ségét felfedték: erőgépét gyak­ran lakására vitte, stb. Amikór a traktorral le kel­lett számolnia, a szabálysze­rűen átvett anyagokkal nem tudott elszámolni. Az elveszett és hűtlenül kezelt anyagok ér­téke több 400 forintnál, míg a fekete szántási munkáért járó munkabér 482 lórin t na. K. B. mentegeti nyét és védekezés, kaadójára akarta felelősséget, azt állít mulasztás az eltűnt anyagok miatt az állami gazdaságot terheli, mert nem gondosko­dott zárható raktárról. A vé­dekezésben fellelhető ellent­mondásokat a bíróság azonnal felfedte és megállapította, hogy a tettes a tényekkel szemben, utólag hozakodott elő hang­zásra tetszetős, de valóságnak egyáltalán nem megfelelő ál­lításokkal. A bíróság háromhavi bör­tönbüntetést szabott ki a pety- tyesmúltú károkozóra, de el­rendelte azt is, hogy a vádlott a próbaidős 4 havi büntetést is töltse le. És talán az is lehetséges, hogy a biróság eme nagyon régi ismerőse a hét­hónapos szabadságvesztés ideje alatt megtanulja tiszteim a törvényeket. Nem tartotta be a szabályokat R. József huszonnégy éves fiatalember. Alig húszéves ko­rában megnősült, a házasság nem sikerült, mert alig egyévi együttélés után különéltek. 1958-ban a válóper is megin­dult. R. József az egyik ktsz-nél dolgozott, ahol a munkaviszony megszűnésekor megejtett vég- elszámoláskor 2000 forint hi­ánya volt. A ktsz nem látta tragikusnak az ügyet, bár kö­telessége lett volna a szabály- szerű eljárást megindítani. A ktsz-től 1958. júniusában fa­felvásárlónak szerződött a TÜZÉP-hez R. József és ott is dolgozott 1959. január 8-ig. A TÜZÉP előírta a felvásárló ré­szére azokat a feltételeket, amelyek szerint a tűzifát fel­vásárolhatja — környékbeli er­dészeti dolgozóktól. R. József azonban nem tartotta be a sza­bályokat, nem mázsára vásá­rolt. Ügy gondolta, hogy a kezére bízott felvásárlási pénzt jobban forgatja, ha köbméter­re veszi a fát és így olyan sze­mélyi haszna jelentkezik, ami­ből rendezni tudja zilált anya­gi és családi viszonyait. Számi-, tása azonban nem ütött be, mert a köbméterenkénti vásár­lás hátrányosabb volt, mint a mázsánkénti. A TÜZÉP hosszú heteken sürgette R. Józsefet, hogy szá­moljon el a felvásárlás során kötött üzleteivel és a kezére adott összegekkel, de R. Jó­zsef a leszámolást egyre ha­logatta. A TÜZÉP türelme el- • fogyott és megállapították a - vizsgálat alkalmával, hogy R. József 6575 forint sorsát nem a tudja megmagyarázni. Az ügyészség vádat emelt, a bí­róság előtt sok mindenre rá­világító magyarázatok kelet­keztek: a pénzből egyenlítette ki R. József a ktsz-nél fenn­álló tartozását, 600 forintba került a válóper, aztán ruház- kodott is a vádlott. Magyará­zatul adta elő a tettes, hogy a rozsé iúcsomózása, fuvaro­zása jelentős összegekbe ke­rült és spekulációja nem, a vártnál jóval gyengébben si­került. Elismerte, hogy a fel­vásárlás módjára vonatkozó kioktatás megtörtént, de ő mégis próbálkozott. Tablókönyvelési mesterkedés V. Sándor négy gyermek apja, anyját is ő tartja el. Nemcsak fizikai munkakör­ben. adminisztrációban is dol­gozott sokáig. Két évvel ez­előtt megkapta a 4. sz. zöld­ség- és gyümölcsbolt vezeté­sét. Az 1958. novemberi leltár csaknem hétezer forint össze­gű hiányt mutatott ki. Felette­sei felfigyeltek a hiányra, ezért két hét sem telt bele, újabb leltárt vettek fel: az eredmény ismét hiány, több, mint ezer forint A lefolytatott vizsgálat meg­állapította, hogy a terheit a boltja részére érkező árut nem mérlegelte le megérke­zésekor és nem nézett utána, hogy a szállítók a központtól a boltig terjedő útszakaszon hozzányúlnak-e a portékához, időközi hiányait tablókönyve- lési mesterkedéssel igyekezett eltüntetni, de nem volt rend­ben a káló-elszámolása sem. A bíróság — családi körül­ményeire és betegségére te­kintettel — társadalmi tulaj­don terhére elkövetett hanyag kezelés bűntette miatt, vala­mint kilenc rendbeli magán­okirathamisítás bűntette miatt a terheltet háromhavi börtönre ítélte — háromévi próbaidőre felfüggesztve. Ennél a Sbűncsle kménynél a gondatlanság, a könnyelmű­ség és az ezekből fakadó anya­gi hiányokat fedezni szándé­kozó okirathamisítás juttatta a vádottak padjára a négygyer­mekes családapát. „ Keltős keresztbekönyvelés M. Gábor évekkel ezelőtt vezető könyvelői állásba ke­rült az egyik kisebb egri vál­lalatnál. A felelős beosztás számára pénzcsinálása lehető­séget jelentett. Saját találmá- nyú „kettős keresztbakönyve- lési módszerével” elérte, hogy a laza ellenőrzés hónapokig nem vette észre rendszeres sikkasztását: belépésétől kezd­ve folyamatosan két-három- ezer forintos tételekben vett fel pénzt a vállalat igénylése alapján, de az összegeket nem fizette be a vállalat pénztárá­ba, hanem saját céljaira hasz­nálta fel. Csaknem egy évig folyt ez a veszedelmes játék a keresztbekönyveléssel és a társadalom tulajdonával, míg az erélyes és szakszerű ellen­őrzés a találmány nyitjához nem jutott és megállapította, hogy hatvanezer forintot él­vezett jogtalanul a terhelt, aki hasonló, de kisebb jelentőségű bűncselekmények miatt már állott a bíróság előtt. Képzett­sége (egyetemet végzett!) mi­att csak a bűnözésre hajla­mosság magyarázza az esetet, mert jövedelme elegendő volt arra. hogy családját eltartsa. Az eljárás során fény derült arra, hogy a terhelt a sikkasz­tott összegeket dorbézolásra, nőkre költötte. Négyéves börtönbüntetését már kitöltötte, de hátrama­radt a hatvanezer forintnyi kár megtérítése. A terhelt fi­atalember és súlyos bűncse­lekményével nemcsak a saját életét tette hosszú időre ne­hézzé (itt most a törlesztésre gondolok), hanem családját is sok-sok kellemetlenség közé sodorta. ★ A bíróság tárgyalótermeiben folyik a küzdelem a társadal­mi tulajdon és a személyi tu­lajdon védelmében egyaránt. Példás és méltányos bünteté­sek a kísérői az önmagukról j megfeledkezett emberek csele­kedeteinek. A társadalom azonban nem lehet tétlen: az élet tarkaságában jelentkező lehetőségeket kell kiküszöböl­ni ahhoz, hogy a kísértés, az alkalom, a gyengébb jellemű­eket ne csábítsa a bűncselek­mény elkövetésére. Egyik he­lyen az ellenőrzés lazasága, másik helyen a csábítás, a harmadik helyen a puszta al­kalom — és az út egyenesen a bírósághoz vezet. , Farkas András Nemrég a mátraházi 74-es számú Ajándékboltban Hu­nyadi János, a környei föld­művesszövetkezet elnöke, ott­felejtette pénztárcáját, amely­ben 320 forint készpénz volt. A pénztárca elvesztéséről ér­tesítette Kádár Imrét, a bolt vezetőjét, aki a megadott cím­re elküldte a pénztárcát és hiánytalanul a benne talált pénzösszeget is. Hunyadi János a Gyöngyö­A magyar oktatási rendszer a felszabadulás óta mind fel­építését, mind tartalmát te­kintve lényegesen megválto­zott. A Horthy-korszakban az oktatásügy is a népellenes poli­tika szolgálatában állott. A dolgozók gyermekei előtt gya­korlatilag csak egyetlen iskola, a népiskola volt nyitva. Azok a munkás- és paraszt­gyermekek. akik nagynehezen elvégezték a népiskola minden osztályát, csak a legritkább esetben tanulhattak tovább. Mint ismeretes, a felszabadu­lás előtt az iskoláknak csak ki­sebb része volt állami. 1937— 1938-ban például 1287 állami népiskolával szemben 2856 is­kola a katolikus egyház kezén volt. Az egyházi befolyást nö­velte, hogy a tanítóképzők is szinte teljesen klerikális irá­nyítás alatt voltak. Az 1948-as iskolaállamosítás lehetőséget adott, hogy az addig csak for­mai általános iskolákat valóban általános iskolákká fejlesszék. A messzemenő változásokat jellemzik a következő számok is: 1935—1938-ban a népisko­lákban 26 000, ma az általános iskolákban kereken ' 54 000 ta­nító és tanár működik. A peda­gógusok összlétszámában több­szörösére nőtt a szaktanárok aránya. A háború előtt egyéb­ként 42, ma 23 általános isko­lásra jut egy pedagógus. Az is­kolák tantermeinek száma az utóbbi tíz évben 5000-el, a pe­dagógusok száma pedig több mint 17 000-rel emelkedett. Nemzetközi szempontból is számottevően fejlődött középis­kolai oktatásunk. 1937—1938- ban az ország 285 középiskolá­jában mintegy 52 000 diák irat­kozott be, a legutóbbi tanév­ben pedig 435 középiskolánk­ban meghaladta a 137 000-et a si Kiskereskedelmi Vállalat­nak írt levelében köszönetét fejezte ki Kádár Imrének, a becsületes boltvezetőnek. A levél a szerkesztőségünkbe is eljutott és most mi is meg­tesszük észrevételünket. Kádár Imre mátraházi boltvezető becsületes eljárása minden elismerést megérde­melj becsületességből jelesre vizsgázott. fiatalok száma. A régebben is meglevő általános humán- és reálismereteket nyújtó gimná­ziumok mellett kiépült az ipa­ri, a mezőgazdasági és a köz- gazdasági technikumok hálóza­ta. A gimnáziumok és techni­kumok mellett az elmúlt év­bén például több mint 2200-an végezték el a tanítóképzőket, mintegy 1200 diákja van az or­szág nyolc művészeti gimná­ziumának. A kulturális forradalom legszemléletesebb sikerei közé tartozik a munkásosztály és a parasztság gyermekeinek tér­hódítása az egyetemeken és a főiskolákon. Az úri Magyaror­szágon a háború előtti utolsó tanévben mindössze 3.5 száza­lék volt a munkás- és dolgozó paraszt származású hallgatók aránya, míg az elmúlt tanév­ben ez az arányszám megha­ladta az 52 százalékot. Ma ha­zánkban összesen 30 egyetem és főiskola működik, ötvenhá­rom karral. 1937—1938-ban a főiskolások 14,5 százaléka volt csak nő, 1958—1959-ben ez az arányszám elérte a 32.5 száza­lékot. Államunk mind nagyobb anyagi erőket fordít az egyete­misták nevelésére. A diákott­honokban és kollégiumokban például ma 28 000 fiatal számá­ra van hely, ellátásukra az ál­lam évente csaknem 120 mil­lió forintot fordít. A hallgatók mintegy 90 százaléka kap ösz­töndíjat, illetve rendszeres ál­lami támogatást. Szocialista oktatási rendsze­rünk egyik lényeges új vonása, hogy széleskörű lehetőségeket nyújt a felnőttek tanulásához. Megkezdhetik, illetve folytat­hatják tanulmányaikat, első­sorban azok, akiknek Horthy- Magyarországon ehhez nem volt módjuk. A statisztikai ki­Beszédes számok a magyar oktatásügy fejlődéséről Glare jífali alatt álmodik a m/otaor Olasz városok II. IX. ÉLT EGYKORON ama _______,_____________neve­zetes Bologna városában, an­nak is univerzitásán egy híres, nevezetes tudós, aki 72 nyel­vet ismert, tanított. Erre az egyetemre, nemcsak a híres nyelvtudós miatt, hanem a többi professzorok nagy tudá­sa miatt is eljöttek Európa minden országából az ifjak, hogy tanuljanak, hogy megis­merkedjenek a világminden­ség addig feltárt titkaival. Ma­gyarhonból is jártak itt sokan, végigtaposva a Via Emilian. melynek hatalmas kövein egész nyugodtan otthon érezhették magukat. Otthon, mert ez az út, amelyet még a rómaiak építettek volt, egykoron Pan­nónián és végighúzódott, egé­szen fel Bécsig. A magyar ifjak a Porta Mascarellán, vagy a Porta Gallierán, a Gall-kapun lép­tek be az ősi városba, néhány évszázaddal később a 120 ma­gvar, aki nem az egyetemre jött a mai 26 nyelven tanító rrofesszor meghallgatására, gykori ősei nyomdokain jár* h be ezt a régi, középkori, ’■’rokk-kori emlékektől gaz­ig. világhírű várost. Végig­írtuk utcáit, megcsodáltuk veptun világhírű szobrát, s i ’.teléttel adóztunk a 13. szó­idban épült Palazzo d’Accur­ate falán elhelyezett hatalmas "bioknak. A bolognai hősök is mártírok képei sorakoznak itt, az egykori városháza fa­lán, kin a nácikkal vívott harcban, a bolognai ősök pél­dáját követve áldozták életü­ket a szabadságért* Áhítatunkat és tiszteletün­ket az sem tudta zavarni, hogy a hatalmas tablóktól öt méterre, a lovagvárhoz ha­sonló épület falán modem aj­tó nyílik, — és milyen gyak­ran nyílik. Itt van a tőzsde, ahol mindennap meg lehet tudni: emelkednek-e, vagy sem a Monfcecatini, Fiat, vagy az Olivetti részvényei. A tőzsde ajtaja a „Szama­rak”, a Duó Torri tornyára néz. Nem keresnek párhuza­mot a világért sem, — a vé­letlen műve az egész, dehát az ember nem tud parancsol­ni incselkedő gondolatainak. _________ AZ ORSZÁGÜT sorakoznak, gazdag erődöt alkotva, sötétzöld színükkel visszafenyegetve a sötét, esőt ígérő felhőknek. Itt minden történelem, itt valóságos mú­zeum a táj, a városok, nincs kő, amihez ne fűződne legen­da, vagy történelmi valóság; híd, amelyért egykoron ne folyt volna öldöklő küzdelem: út, amelyen ne masírozott volna hadsereg északnak fel, vagy délre le, az ókortól alig másfélévtizednyi napjainkig. Ravenna felé közeledünk és a Pinea-erdőt nézem: Itt élt és halt meg Ravennában Dan­te Alighierri, a Divina Comme­dia halhatatlan megalkotója, aki emlékével évszázadokon, évezredeken átvilágító mér­földkövet jelent a középkor és a reneszánsz határán. És Dan­te a legenda szerint itt álmod­ta meg nagy művét, ebben a sötétzöld erdőben sétálva, töp­rengve Beatricét érezte maga mögött. A város nagy-nagy kegyelettel adózik a költő em­lékének és nem szűnik meg küzdeni Firenzével, amely egykoron eltaszította, majd hamvait hazavitette, ugyan voltaképpen melyikük vall­hatja jogosan magáénak Dan- tét, aki egy kicsit megélte itt a földön az „Inferno’-t. Ha az idegen — aki csak oly kevés időt tölthetett a vá­rosban, mint mi — végigsétál a városon, amely Romagna tartomány székhelye, nem tud szabadulni a történelmi korok lenyűgöző emlékétől, minden­kor lerakta a maga emlékeit eb­ben a városban, amelynek tör­ténelme az ősi ködbe vész, amelyért már i. u. 172-ben megküzdöttek a római légiók. Ravenna volt egyébként a pápaság terjeszkedése elleni harc fő fészke és csak 1860- ban egyesült Olaszországgal. Ez a történelmi város a má­sodik világháborúban — mél-' tóan az itt élt és harcolt Ga­ribaldi szelleméhez — egy emberként vett részt a parti­zánmozgalomban. ★ | A HATALMAS | fnyS” szépséggel emelkedik a magas­ba a bizánci-román-gót és arab stílusban épült Páduai Szent Antalról elnevezett és még 1232-ben elkezdett építésű ba­zilika. A tér, körülötte a kegy­szerárusok szabad vadászterü­lete, a város jóformán, ebből a. templomból, Szent Antal tisz­teletéből él. Nemcsak most! Az egyik apsis félkörívén, üvegszekré­nyek mögött, hallatlan kincsek tekintenek le a látogatóra. Fejedelmek, királyok, császá­rok, feudális főurak ajándékai a templom védőszentjének. Az ajándékok hátán természetesen „könyörgések” is érkeztek: se­gítse a páduai szent az ajándék küldőjét, hogy győztesen jöjjön •meg a csatából. Az ajándék mellett egy másik ajándék, amelyben talán ugyancsak a csatának másik hadvezére jut­tatta kifejezésre abbeli könyör­gését, hogy ő kerüljön ki győz­tesen a küzdelemből. Bármelyiküket is „hallgatta” meg a szent, a kincs a temp­lomé és a rendé maradt, amely nagy hozzáértéssel ápolja ma is a hagyományokat, modem ízlé­ses templomprospektusain is felszólítva a látogatókat, hogy j mutatások szerint az elmúlt „adakozzanak a templom” cél-^tanévben például csaknem jaira. A 52 000-en látogatták az általá­A templom tövében állvaAnos & a középiskolák. az azért jo néhány dolgon elgon-J főiskolák esti dolkodik az ember. Most jötttegyetemeK ** a Íoislíolak estu egy idősebb férfi, robogón.^illetve levelező tanfolyamait Azóta ott van már az oldal- ^ (MTI) oltár mögött és kezeit ráhe-A t-T ————. — 100 FÉRŐHELYES szarvasmarha-istállót építe­nek a füzesabonyi Petőfi Termelőszövetkezet tagjai. A nagyarányú építkezés mun­káit jó ütemben végzik, már a tetőszerkezetet készítik. A munka jó üteme biztosíték A TEMPLOM Miért ? lyezve a Szent Antal hamvaiti őrző és az oltárba beépített? acélfalú koporsóra a régen? meghalt szenthez könyörög csodáért. Aztán kijön, majd^ visszaül a robogóra, hazamegy,a este megnézi a televíziót, el-Y olvassa az újságot, amelynek» tudományos rovata az atom-? energia titkairól számol be elő-^ fizetőinek. ^ mögött, nem| arra, hogy október 1-re el- is messze, a készül az új épület, kezdődik a Páduát Velencével! összekötő modem autóstráda, ? ahol a legkorszerűbb kocsik? suhannak, a legkorszerűbbé technikával készült úttesten. ^ Az utak mentén sorakozó ben-a Az egri Népkertre az utóbbi zinállomasokon italt és tele-* időben igen sokat költ a város. víziót, rádiót és azonnali tele-» Sokba kerül a világítás felújí­tón kapcsolást kaphat az utas? tása, korszerűsítése, a járda- még New Yorkkal is... A? építés, salakozás. a padok fes- templomban azonban ott sora-^ tése, tatarozása is. koznak az oltár mögött a hí-A A sétányok szebbek, kedve­vők, a szolgálatot teljesítő szer-Y sebbek, mint voltak ezek előtt. zetesek felügyelete mellett és» a parkosításra is sok gondot csodáért, kegyelemért könyö-? fordítanak, és mégis valami, rögnek. ' ? valami még mindig nincs Az olasz városok nemcsak^ rendjén. köveikben, de szellemükben isi Hiába a fákra felszerelt sze- őrzik még a középkort. Az* métgyűjtő ládák, a figyelmez- előbbi előtt tisztelettel és ke-Y tetések, mert a szeméi és pa- gyelettel hajt fejet mindenki,» pír oly sokszor hever a salako- — az utóbbit egyszerűéi: tudó-? zott földön, vagy a zöld qye­másul veszi. ? Gyurkó Géza ? Következő riportunk: 4 Suha Andor 4 MAGYAROK KÜLFÖLDÖN I.A pen Ma reggel láttam, hogy a láda üres volt, de körülötte a szemét egy egész ládára va­ló. Miért? Kedves, népkerti sé­tálók. .. sz...y

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom