Népújság, 1959. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-03 / 206. szám

I NÉPÚJSÁG 1959. szeptember 3. Adjunk hajlékot a Bükk természetjáróinak A VÖLGYEK FELÖL nesz­telen léptekkel lopakodott elő az este. Álmosan nyújtóztak a hegyek, nagy, szürke felhő­takarókat húzott fejére a Tar­kő és a Bálvány felett őrt áll­tak a csillagok. Elszunnyadt az erdő, néma csend borult a Bükkre. A bánkúti turistaházban ül­dögéltem és a vendégkönyvet lapozgattam. „Az itt töltött napol? az új német—magyar barátság zálo­ga" — írja R. Eberdoríer ma­ga és 20 társa nevében. Pár oldallal odébb a leningrádi és minszki szovjet turisták, majd augusztus 2-i dátummal bol­gár vendégek a legnagyobb el­ragadtatás hangján németül írnak a Bükk megkapó szép­ségeiről és az itt töltött feled­hetetlen napokról. Ez a mene­dékház ugyanaznap adott hajlékot Dr. Z ehery Lajos egyetemi tanárnak és Bódi An­talnak, a budapesti Kábel- és Műanyaggyár esztergályosá­nak. Rajzok, aláírások és ked­ves megjegyzések bizonyítják, hogy a Pedagógus TE. a Bu­dapesti MÁVAG, az ózdi, di­ósgyőri, miskolci, pécsi és eg­ri turisták — a Büki? hűséges szerelmesei. Talán mindannyi- uk nevében jegyezte be a ven­dégkönyvbe a szegedi Hámán Kató Általános Iskola egyik kislánya: „Tanár néni, ide máskor is jöjjünk el, olyan jó itt és mindenki nagyon ked­ves." Amint a vaskos vendég­könyv lapjait forgattam, arra gondoltam, hogy a szervezett turisták és természetbarátok százával jönnének a környék­ből és a messzi távolból is, de kevés a turistaház és nehéz az éjszakai elszállásolás. Ez egyik legfőbb akadálya annak, hogy a természetjárás és an­nak minden formája: a gya­loglás, az evezés, sízés, kerék­pározás. sziklamászás és a barlangkutatás nemcsak szó­rakozás, hanem a testedzés, az akaraterő fejlesztésének, az ak­tív pihenésinek és az egészsé­ges élere való nevelésnek, sőt az ifjúság hazafias nevelésé­nek és mi ndenekélőtt a közös­ségi életre való nevelésnek egyik leghathatósaöb eszköze. AKKOR HÄT NEM lehetne több turistaházat vagy leg­alább nyári sátortáborokat építeni? — ötlött eszembe a gondolat. Vagy nincs rá pénz? De van megoldás és a szüksé­ges anyagi eszközödet is elő lehet teremteni. Bár sok fon­tos ■ és tetemes kiadásokkal já­ró problémát kell még álla­munknak megoldania és na­gyon is meg keli fontolnunk, hogy mire fordítsuk a közös­ség vagyonát, de a természet­barátok, tehát a lakosság egy része — és egyre gyarapodó része — igényli az új létesít­ményeket. Pártunk, valamint a Magyar Testnevelési és Sport Tanács határozatot ho­zott a természetjárás fejlesz­téséről. tehát mindebből kö­vetkezik, hogy most már meg­felelő anyagi alapok is bizto­síthatók, csak a konkrét helyi kezdeményezés és a céltuda­tos szervezés egybehangolása hiányzik még. Nehány vázlatos javaslatunk lenne és úgy gondoljuk, hogy nem ártana, ha az illetékesek alaposan megvizsgálnák a Bükk természetjárásának fej­lesztési módjait és mihama­rább felhasználnák a termé­szetadta csodás lehetőségeket és államunk áldozatkész tá­mogatását. Bizonyára' a megye hatái-ain túl is sokan ismerik Stimec- házát, Lambotházát, Őrkő- házat, az Antónia vadászlakot, a tardosi kőbánya épületeit és Peskö-házat. A legtöbb hűs forrásoknál, kitáruló völgyek és büszke hegyek ölelkezésé­nél épült. Az épületek nagy részét ma már alig használ­jad, lassan az időjárás és az enyészet martalékai lesznek. Mentsük meg és a természet- barátok részére hasznosítsuk ezeket az épületeket! Nyilván­valóan az erdészettel, talán a kőbányával is meg lehetne egyezni, és ha ezeket a haj­dani vadászházakat és mun­kásszállásokat a Turistaháza­kat Kezelő Vállalat megfele­lően rendbehozná, kibővítené vagy mellettük új házakat építene, akkor azok jobban szolgálnák mostani rendelteté­EGR1 VÖRÖS CSILI,AG Rendkívüli történet, I. rész EGRI BRODY: Nincs előadás EGRI KERTMOZI Sortűz az égbe GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Felhívás táncra GYÖNGYÖSI PUSKIN Mi ketten egyedül GYÖNGYÖSI MATRA KERTMOZI Rose Bernd (szélesvásznú) süket és főleg kevesebb be fektetéssel a Bükk legszebb részein több menedékhózhoz jutnának a természetbarátok. Különösen furcsának tartjuk, hogy a felszabadulás után épí­tett és kisebb átalakításokkal közel 80—100 személy befoga­dására alkalmas épületet a tardosi kőbánya munkásszál­lás céljára alig használhatja, az egész épület gazdátlannak tűnik és lassan pusztulásnak indul. Ügy gondoljuk, hogy a munkásszállás céljára csak erdőkitermeléskor, vagy bizo­nyos időszakonként használt épületek karbantartása többe kerül mostani tulajdonosánál?, mintha alkalomadtán a Turis­taházakat Kezelő Vállalatnak megfizetnék az olcsó díjat és a munkások is szívesebben vennék a kulturáltabb elszál­lásolást. Jövőre, vagy egy-két éven belül, bizonyára nem futja még az ország anyagi erejéből hogy megfelelő mennyiségű turistaházat építsünk. Vajon nem lenne jó, ha addig nyári táborozásra például a Hereg- réten. a Panni-réten. Várkút környékén és a Szalajka- völgyben a balatoni mintára nagy sátortáborokat létesíte­nek, vaságyakkal, gumimat­racokkal. agregátoros villany- világítással, büfé-rend-szerű ol- csú hidegétel és frissítőital szolgáltatásával ? HA MINDEZEKET meg­valósítanánk, biztosak ’ va­gyunk abban, hogy akkor az üzemekben, városokban és fal­vakban gyors, egymásutánban alakulnának a természetbarát egyesületek és több ezer fia­tallal megismertetnénk és meg­szerettethetnénk a turistaéle­tet, elindíthatnánk őket az egészséges, vidám, közösségi élet felé. Fazekas László HATVANT VÖRÖS CSILLAG: Nincs előadás HATVANI KOSSUTH Játék a szerelemmé) HEVES Amit nem lehet elfelejteni, PÉTERVÁSÁRA Nincs előadás ÜZESABÖNY: Régi idők mozija 1959. szeptember 3., csütörtök 1944. Belgium felszabadulásának napja. lB59-ben született J. Jaures, fran­cia politikus és iró, a „L'Huma- nité" alapítója. v? Névnap C? Ne feledjük: pénteken: 02&zália 200 FÉRŐHELYES szarvasmarha-istállót építenek a mezőtárkányi Ezüstkalász Termelőszövetkezet tagjai. A munkát jó ütemben végzik, már a tetőszerkezeten mun­kálkodnak, s így minden re­mény megvan arra. hogy ok­tóber 1-re elkészül az új épü­let. — A SZILVASVÁRADI legeltetési bizottság munká­jának vizsgálata alkalmával 100 000 forint értékű anyag- kezelésből származó kárt fe­dezett fel a népi ellenőrzés. — A RECSKI Ércbánya iszaphány ójában három újsze­rű ülepítőberendezést alkal­maztak. Ezzel a flotálóból ér­kező vizes iszap hamarább szárad, gyorsabban lehet fel­használni á tömedékelésnél. — A RECSKI bányászott­hon vezetősége már most megkezdi a felkészülést a téli estékre. A kultúrcsoport két előadást szeretne betanulni, hogy a környék és a község lakosait szórakoztatni tudják a hosszú őszi és téli estéken.- GYŰJTIK a közös állat­állomány takarmányszükségle­tét a pétervásári járásban. Ezt a munkát különösen a szeder­kénypusztái Béke, a terpesi Rákóczi a bátort Hegyi Csil­lag és a bükkszenterzsébeti Petőfi termelőszövetkezetek új tagjai végzik jól. — BEFEJEZTÉK a föld- rendezést Recsk termelőszö­vetkezeti községben. A terü­letek végleges kijelölését nem várták meg. hanem már előzőleg megkezdték a tarlók összeszántását. FILM; Sortűz az égbe A partizántáborban a háború befejezését ünnepük. Mindenki vidám és boldog, s akik a környékre valók, né­hány nap szabadságot is kapúak, hogy meglátogathassák csa­ládjukat. így indul el Veljko yartizánhadnagy is a közeli fa- j luba. Már alig várja, hogy viszontláthassa feleségét és gyer- I mekeit. Hamarosan megtudja, hogy otthonát felgyújtották és j egész családját könyörtelenül kiirtották. Véri -szúró, készül. Veljko partizánhadnagy életét meséli el a film, amelyet I az egri Kertmozi mutat be szeptember 3—7-ig. Uj módszerek az egri művelődési ház bábszínpadán A nyári szünet után az egri művelődési ház bábszínház- csoportja is megkezdi munká­ját. A csoport vezetője, Kozma [Györgyné és Szabó Eszter, két­hetes továbbképző tanfolya­mon vettek részt Budapesten, ahol megismerkedtek a leg­korszerűbb csehszlovák és szovjet bábjáték-technika kü­lönböző válfajaival. A legkö­zelebbi előadáson — amely a tervek szerint még e hónap­Egy tüsszentés A kanadai Chil- liwackben egy úr­vezetőnő, Brinard asszony, fiatal je­gyespárt fuvaro­zott volna az anya­könyvvezetőhöz. Csakhogy az egyik útkereszteződés né l Brinard asszony orrát erős tüsszen­tés csavarta meg. A tüsszentés any- nyira sikerült, hogy ban lesz — a korábbi pamut- és bábfigurák helyett mar plasztikus műanyag-bábokkal rendezik az előadásokat. Terv van arra is, hogy a bábokat, amiket eddig a bábjátékosok ujjaíbra húztak, a jövőben már a modernebb, pálcikával irányítható rendszerrel moz­gatják, amely lehetővé teszi a bemutatott kis mesejátékok még színesebb és több bábfi­gurával való előadását. elmaradt esküvő + 200 fent a kocsi beleszaladt egy másik autóba Semmi különö­sebb baj, sérülés, vagy baleset — nem történt. Bri­nard asszonynak mégis sokba került ez a fuvar... Mert a babonás meny­asszonynak való nem volt hajlandó többé hozzámenni a fiatalemberhez. A boldogtalan vő­legény elégtételt követelt a rosszkor tüsszentő úrvezető- nőtől: Brinard asszonynak 200 Iont kártérítést — komoly összeget —» kellett fizetnie. Olcsóbb lett vol­na, ha Brinard asszotiy megkéri a hoppon maradt fér­fi kezét. Vagy ta­lán mégsem?... Pt*rm Mdfcofi 51. A gépen elhatározta, hogy azért sem keresi fel ezt a Johnsont. „Azt sem tudom, ki­csoda, s mit akar velem. Men­jen a fenébe" — kergették egy­mást fejében a gondolatok. Az­tán egyszerre csak mint a vil­lám, úgy hasított belé az em­lékezés. Felugrott. A körülötte ülők ijedten ránéztek. A csinos stewardes is hozzá sietett, azt gondolván, hogy rosszul lett. N. Tóth agya lassan kitisz­tult. Hiszen ez csak a Dono­van által említett Johnson le­het. De milyen üzleti ügyet akar velem lebonyolítani? No, majd meglátjuk — határozta el magát azzal, hogy Zürich­ben feltétlenül megszakítja út­ját. A karcsú testű KLM gép ké­ső délután landolt a zürichi repülőtéren. A főoszályvezető taxiba vágta magát és az Eden Szállóhoz hajtatott. Amikor bejutott a forgóajtón, hirtelen elébe állt régi ismerőse, Mister Johnson. * — Hát éh lennék a levélíró, öreg cimbora. Gyere, fáradj fel a lakosztályomba. N. Tóth szótlanul követte Johnsont, s csupán halk „ah” szaladt ki a száján, amikor a lakosztályba lépett. Az öt szo­bából és mellékhelyiségekből álló, pazar berendezésű lak­osztály ámulatba ejtette. Ké­nyelembe helyezték magukat, majd Johnson gyorsan rátért a tárgyra. — Játsszunk nyílt kártyák­kal. Ugye, megengeded, hogy a régi ismeretségünkre hivat­kozva, tegeződjünk, a mi em­berünk vagy. Jól ismerjük egymást a régi időkből. Néze­teid felül nincs kétségem ... — De kérlek ... — Hagyjuk, Te nem változ­tál és nem is változhattál meg ez alatt a hat év alatt. Vagy talán azt akarod bizonygatni, hogy az úgynevezett magyar népi demokrácia .téged is meg­változtatott? N. Tóth még nem tudva, mi­re akar kilyukadni Johnson, igyekezett a megközelíthetet­len ember látszatát kelteni. — Kérlek, én odahaza fontos pozíciót töltök be. Én bennem bíznak... — Éppen erről van szó. Per­sze azt ne állítsd, hogy az agy- tekervényeidbe belelátnak—vá­laszolta gúnyosan Mister John­son. — Le sem tagadhatod, hogy gyűlölöd a rendszert. Gyűlölöd vagy nem gyűlölöd? — Nézd, ezt a kényes... — Ne kertelj. Válaszolj... Különben nem is kell válaszol­nod. Súlyos bizonyítékok van­nak a kezemben, madárkám. Ki beszélt arról, hogy elvből utálja a mostani magyar rend­szert? A tizenöt tekercs mag­netofon-szalag egykönnyen el­kerülhet a magyar belügyi szervekhez... N. Tóth fejében mint hajnali napsugár, kezdett derengeni az összefüggés a mostani beszél­getés és a dél-amerikai üzlet­embernél rendszeresen hár­masban folytatott beszélgtések között. — Charles Donovan? — Na ugye csak ... Kint tar­tózkodásod alatt volt időm té­ged mégfigyeltetni. A mi em­berünk vagy, ezt le sem tagad­hatod. Ha olyan elveket val­lasz, amilyeneket Dél-Ameri- kában, akkor elvből nekünk fogsz dolgozni. Megértetted? — De hogy képzeled, én, mint a Magyar N épköztársaság vezető tisztvise­lője? ... — Éppen úgy, mint vezető tisztviselő... — és Johnson mé- lyenülő, szúrós­fekete szeme felcsillant. — Mert ha nem, akkor vannak lehetőségeink arra, hogy bi­zonyos szervek tudomására hozzuk a te megnyilatkozá­saidat. — Ne viccelj már. Hát vala­miben meg­egyezhetünk ... — .Okos, mű­velt ember vagy ... Tárgyalha­tunk arról, mi lesz a pontos feladatod. Előre megmondom: pénzt, magyar valutát nem adunk csak any- nyit, amennyi feltétlenül szük­séges a munkádhoz. Viszont ötvenezer fontot letétbe helye­zünk a zürichi banknál, amely nyolc esztendő múlva rendel­kezésedre áll. — Dehát mit érek én azzal? Budapesten nem rendelkezhe- tem a zürichi letétjeimmel... — Nem is ke"ll. Legalábbis nyolc évig. Nyolc esztendő múlva, ha ügyesen teljesíted a megbízatásokat, gondoskodni fogunk arról, hogy családoddal együtt kijuss külföldre. Itt az­után megalapozhatod öregsé­gedet. Ugyebár, rendszeresen jársz külföldre hivatalos utak­ra?- Igen. — Nos, a munkádat ezzel kapcsoljuk egybe. A te kezed­ben Magyarországon sok szál fut össze. Fontos gazdasági ér­tesülések, pénzügyi dolgok, külkereskedelmi manőverek, az export-import általános ké­pe, gazdasági tárgyalások anyagai és egyebek, nemde? — De igen — válaszolta N. Tóth rezignáltam Érezte, hogy a háló már körülfonta. Agyá­ban egy pillanatra felötlött a lebukás szörnyű képe, de aztán elhessegette magától ezt a gon­dolatot, s inkább azt igyeke­zett önmagának bebeszélni, hogy minden sikerülni fog és elvégre ő úgyis gyűlöli ezt a rendszert. — Szóval az alkut megköt­jük ... Igyekezz elérni, hogy mielőbb küldjenek ki újból Dél-Amerikába ... Egyelőre csak azt az anyagot kell el­mondanod, ami a fejedben van. Külön ne keress semmi­féle értesülést, ne járj utána semminek. Még nem vagy ki­képezve. Ha három—négy hó­napra sikerül ismét Dél-Ame­rikába jutnod, az -alatt kiké­pezünk. Aztán lehetőleg úgy intézd dolgaidat, hogy rövid ideig tartózkodj külföldön és huzamosabban odahaza. Hogy mindenről tudj... Egyébként, ha külföldre jössz és találkoz­ni akarsz velem, akkor Lon­donba címezve adj fel távira­tot „Bukom London” jelzéssel és én azt megkapom. — No és hogyha legközelebb kijövök, hol fognak kiképezni? — Buenos Airesben. Ha jössz, senkit sem kell értesítened, mi már tudni fogunk érkezésed­ről. Bárhol és bármikor keres fel a mi emberünk, jelentke­zésekor ez lesz a jelszava: „Fe­kete cigarettám van az ön ré­szére!” — Miért éppen fekete ciga­retta? Hiszen ez a megjelölés Dél-Amerikában gyakori. Hát­ha összetévesztem majd vala­kivel — akadékoskodott az új­donsült kém. — Légy nyugodt, szó szerint ezt senki sem fogja mondani. Különben tudod, hogy ä fekete cigaretta az erőset, a szőke De- dig a gyengét jelenti. Vésd jól agyadba a jelszót, most pedig ülj fel a legközelebbi repülő­gépre és utazz haza. Lehet, hogy Pesten találkozunk. Igye­kezz minél előbb kikerülni. Lehetőleg három—négy hónap­ra. Se kevesebbre, se többre... Idehaza' nagy örömmel fo­gadták a várva-várt főosztály- vezetőt. Megérkezése után nem sokkal a miniszterhelyettes is­mét magához kérette. — Ön jó munkát végzett, N. Tóth elvtárs. Jelentős üzlete­ket sikerült előnyös feltételek­kel lekötnie. Miniszteri dicsé­retben részesítjük és tízezer forint célprémiumot kap. — Ö, nagyon köszönöm, mi­niszterhelyettes elvtárs .., Ré­gen dolgozom a szakmában, de tudásomat, erőmet talán még soha úgy nem adtam bele a munkába, mint most... — Dolgozzék továbbra is be­csülettel. Itt van egyébként ez a prágai tárgyalás... Az anya­got már előkészítették, kérem, nézze át... N. Tóth Ferenc főosztályve­zető napjai a szokott hivatali munkával teltek. Kereste, ku­tatta az alkalmat, hogyan ke­rülhetne ki ismét Dél-Ameri- kába. Múltak a hetek, sőt a hónapok, s a kiküldetés elma­radt. Jól emlékezett, hogy a miniszterhelyettes azt mondta neki annak idején: ha jól si­kerül a dél-amerikai üzletkö­tés, ismét kiküldik. Akkor nem törődött ezzel, úgyis gyakran volt távol családjától, nem igen érdekelte a dolog. De most igen ... Egy alkalommal a miniszterhelyettesnek bur­kolt célzást tett a korábbi ígé­retre: — Ügy gondolom, hasznos lenne, ha a dél-amerikai üzle­teket nem vesztenénk el a sze­münk elől, hanem továbbra is rajta tartanánk a kezünket... Ismét ki kellene Valakit kül­deni oda... — Egyelőre most fontosabb dolgaink vannak ... Magának Prágába kell utaznia gazda­sági tárgyalásokra, másfél vagy két hétre .. . * A Johnson álnév. Mr. Seeleyt rejti, akivei A titokzatos karóra «. részben már. találkoztunk. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom