Népújság, 1959. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-18 / 193. szám
/ VILÁü PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! íSéta a Máíraderecskei Téglagyárban > (Márkusz László képes riportja) AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA X. évfolyam, 193. szám ARA: 30 FILLER 1939. augusztus 18., kedd A reménység látogatásai Ha a világlapok hasábjain tallózunk, ha a különböző országok rádióállomásait hallgatjuk, azt tapasztaljuk, hogy továbbra is Hruscsov és Eisenhower kölcsönös látogatásai foglalkoztatják elsősorban a közvéleményt és ehhez a találkozóhoz idomulnak a nemzetközi politika napi eseményei is. A ..reménység látogatásainak” nevezi igen sok kül töldi lap a szovjet kormányfő amerikai és az amerikai elnök szovjetunióbeli utazását. A világ népei, a békét vágyó einbermilliók valóban sokat remélnek a két világ- hatalom vezetőinek személyes találkozójától. Sőt akadnak szép számmal olyanok is. akik túlzott derűlátással néznek a látogatások elé s azt várják, hogy a két nagy eszmecseréje véglegesen pontot tesz a hidegháború végére, g egy csapásra megoldja azokat az égetően fontos nemzetközi problémákat, amelyeknek rendezése a szilárd és tartós béke előfeltétele. Nem, egyelőre erről nincs és nem is lehet szó. A végső megegyezésig, a világbéke tartós, sót örökösen tartó biztosításáig még nehéz, fárasztó az út. De a Hruscsov—Eisenhower-találkozó híre mégis méltán örvendeztette meg, töltötte el reménységgel, bizakodással a jószándékú emberek százmillióit. Hruscsov amerikai meghívásának ténye azt bizonyítja, hogy a Szovjetuniót' most már hivatalosan is »szuper nagyhatalomként” ismerték el az Egyesült Államokban. Minden józanul gondolkodó ember előtt világos, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok jobb megértésétől, kettőjük viszonyának alakulásától függ elsősorban, hogy világméretekben fennmarad-e a béke. Hruscsov meghívása emellett arra is enged következtetni, hogy az amerikai legfelső vezetésben — legalábbis egyelőre — a békülékenyebb szárny került előtérbe. A szovjet kormányfő felkészülten, határozott és világos programmal, a Szovjetunió a szocialista országok népeinek egységes támogatását, töretlen bizalmát bírva indul el az óceánon túlra. A küszöbönálló cserelátogatás ugyanakkor vegyes érzelmeket, zavart, féltékenységet támasztott a nyugati szövetségesek körében, újabb törést okozott a fő imperialista hatalmak amúgy sem egységes vonalvezetésében. A nagyhatalmi ábrándokat kergető De Gaulle igyekezett jó előre elhatárolnia magát Eisen- howertől azzal a kijelentésével, hogy az amerikai elnök „csak az Egyesült Államok nevében tárgyalhat Hruscsov- val”, s „csak a két országot érintő kérdésekről”. London és Bonn között heves diplomáciai- és sajtópárbaj folyik. Az „amerikai Mohamednek” — Eisenhowernek —. ahogyan a Daily Mail című angol lap írta, fel kell keresnie — ha rövid időre is — a „germán hegyet”, hogy lecsillapítsa a „dühöngő öreget”, mármint Adenauert. Ez a heves csatározás teljesen érthető, hiszen az angolok kissé Macmillan kezét szeretnék látni a Hruscsov— Eisenhower-találkozó létrejöttében. Adenauer viszont mindenkinél jobban fél ezektől a látogatásoktól, s az őket nyomon követő esetleges komolyabb enyhüléstől, ami egyszer s mindenkorra keresztülhúzhatná a nyugatnémet militaristák berlini és kelet-európai támadó terveit. De nemcsak a nagy nyugati országok közt alakult ki a bizalmatlanság, gyanakvás légköre. Olyan kis országok, mint Belgium, Hollandia kormánykörei is követelik, hogy Eisenhower velük is találkozzék, sőt minden NATO-lagállamot vonjanak be a Hruscsov—Eisenhowcr-látogatást megelőző nyugati tanácskozásokba. Az egyszerű emberek többsége természetesen Amerikában is osztatlan örömmel fogadta a szovjet állam ve- zetőjének látogatását az Egyesült Államokban. Az amerikai politikai, közéleti személyiségek között azonban igen sokan vannak olyanok, akiknek nincs ínyére ez az utazás. A bostoni hercegérsek például kijelentette: „Hrus- csovot beengedni Amerikába, annyit jelent, mint háború idején kinyitni a kaput az ellenség előtt.” Dodd szenátor csütörtökön heves kirohanást intézett Hruscsov látogatása ellen, mondván, hogy az „árthat a nyugati szövetségnek”, s ,.a kommunizmussal szembeni gyengeséggel” vádolta meg az amerikai vezetőket. De nem tetszik és nem is tetszhet a két állam vezetőinek közvetlen érintkezése a nagy amerikai hadianyaggyárosokuak sem, akik a hidegháború kiéleződése, a NATO létrejötte óta 312 milliard dollárnyi profitot zsebeltek be a szövetségeseknek szállított katonai felszerelésekből. Ezek a csoportok minden bizonnyal megkísérlik majd, hogy megzavarják a nemzetközi légkört a látogatás idején, s megnehezítsék az eredményes tárgyalásokat. Nem lehet tehát csodákat várni Hruscsov és Eisenhower találkozójától, különösen akkor nem, ha az amerikai politika gyanús arcát tekintjük. Genfbcn a sorozatos tárgyalások — noha az álláspontok tisztázását, kölcsönös, jobb megismerését jelentették — nem hoztak gyakorlati egyezményeket. Nem lehet azt várni, hogy most a két államférfi megbeszélései látványos eredményekkel végződnek. Nem lehet arra számítani, hogy a békés egymás mellett élés ellenségei könnyűszerrel lemondanak a hidegháborúról, a provokációkról, a kalandok keresésétől. De a legfőbb vezetők eszmecseréi egyengethetik az utat a kölcsönös megértés, az együttműködés, a nemzetközi problémák lépésről lépésre történő megoldása felé. Hogy ez milyen gyorsan és milyen mértékben következik be, a tántoríthatatlan békepolitikát folytató szovjet diplomácia erőfeszítésein kívül sokban függ azoknak az egyszerű embermillióknak az elszánt akaratától, további kitartásától, akik végül is tárgyaló- asztalhoz kény szeri tették a nyugati hatalmak vezető politikusait. Bíró József: AZ IGAZGATOK. PEDAGÓGUSOK FELADATA A SZOCIALIZMUST ÉPÍTŐ TÁRSADALOMBAN ★ Deák Rózsi: a közösség erején múlik ★ Papp János: NYUGAT KAPUJÁBAN ★ Pintér—Szabó: TITKOS UTAKON 1\'agy a sürgés-forgás a Máíraderecskei Téglagijár területén. Benn az üzemben csattog a présgép, az égetőben izzik a parázs, s kinn a gyár udvarán égnek meredő torony daru emeli a betonalkatrészeket a most épülő cserépgyártó üzem falaira. Bővül, fejlődik ez az üzem is, hogy az elkövetkező időben még több téglát, még több cserepet adjon az épülő út lakájokhoz, iskolákhoz, gyárakhoz, s kulturális létesítményekhez. /WWWWWVVVVWWVWWWW' c Befejezlek a csépié«! INovtijon A cséplésre kedvezőbb időjárású években még gyengébb termés idején sem sikerült ilyen korán, mint az idén, befejezni a cséplést Novaj községben. Rövid egy hét alatt történt az aratás és a behor- dás. A cséplést több alkalommal megakadályozta a hirtelen esőzés, ennek ellenére sikerült mégis a vállalt határ-< idő után 4 órával, azaz vasár-; nap délelőtt befejezni a cséplést. Az átlagtermés elég jó:< a termelőszövetkezeteknél 13; mázsa. Az egyénileg dolgozóké j is a vártnál 3 mázsával többet hozott: holdanként 11 má-$ zsa. Már most lényegesen több a tex'if-'éieség, mint az elmúlt esztendőben volt Az elmúlt esztendőben az ősz és tél folyamán többször hangzott még el panasz a vásárlóközönség részéről, hogy néhány textilféleség csak ritkán, vagy egyáltalán nem volt kapható hosszabb ideig. Az Egri Textil Nagykereskedelmi Vállalat — felmérve a tapasztalatokat — éppen ezért már most megkezdte a felkészülést a hideg évszakra. A raktárakban nagy mennyiségben található az elmúlt télen hiányolt matlasszé-pongyola, valamint- A HEVES MEGYEI KISZ- bizottságon a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának az ifjúság eszmei-politikai neveléséhez adott irányelveit tárgyalják és kidolgozzák az őszi ismertetés feladat-tervezetét. anyag, mintegy Ö0 százalékkal több az elmúlt évinél. 25—30 százalékkal több flanelláru is várja a kiskereskedelmi boltokba való kiszállítást, s nem lesz hiány, különösen a következő hónapokban, a nagy közkedveltségnek örvendő úgynevezett sötét árukból, a férfi fekete, sötétkék és barna öltönyökből, illetve szövetekből sem. Ha most, amikor a hideg évszakra való felkészülés még nem fejeződött be — hiszen sok árufajtái még csak ezután szállítanak a gyárak —, igyekszünk lemérni a Textil Nagykereskedelmi Vállalat munkáját, azt tapasztalhatjuk, hogy mintegy 25—30 százalékos javulás van már eddig is az említett árukon kívül az általános ellátásban, ami elegendő bizonyíték ahhoz, hogy ne legyen aggodalomra ok. Munkás — paranst találkozó Nagykökényesen cs Uorton A Mátravidékl Szénbányászati Tröszt bányászai augusztus 20-án falura látogatnak és rész vesznek az alkotmány napi ünnepségeken azokban a községekben, amelyeket patronálnak. Petőfibányáról két vkü!dött- ség utazik Nagykökényesre és Hortra. A küldöttség tagjai jó barátokhoz mennek a községekbe, mert már eddig is többször segítették az ottani újonnan alakult és régi tsz-eket. A gazdasági épületek létesítésénél nagy segítséget nyújtottak a Mátravidékl Szénbányászati Tröszt bányászai és ezen a napon vidáman ünnepeinek a két község tsz-tagjaival. A cserépauártó présgéphez vitt utunk. Hatalmas gépóriás, nagy nyomással préselik az anyagot és olyan gyorsan ontja a nyers cserepet, hogy a fürge női kezek alig győzik elszedni a vágókés alól. (Képes riport folytatása az 5. oldalpn.) Silókukorica termelési ankét Atkáron A közelmúltban silókukoricatermesztési és betakarítási ankétet tartottak az atkári tangazdaságban. Az ankét során Strumpf László megyei főagro- nómus tartott előadást, maid a tangazdaság silókukórica- tábláját is megnézték. Itt a részvevők a gyakorlatban ismerhették meg" a német és szovjet gyártmányú silókombájn munkáját. A gépek nagyszerű munkát végeznek, a szovjet silókombájn teljesítménye például olyan magas, hogy a gazdaság vezetőinek gondot okoz a silónak való szállítása. Ezek után a részvevők megtekintették az atkári Micsurin Tsz újtelepítésű szőlőjét, s a Petőfi Tsz építkezését. Utána a gazdaságban a szervestrá- gyaszórógépet és az ároksiló- ásógépet nézték meg munka közben. Az érdeklődésre jellemző, hogy a gyöngyösi, füzesabonyi és a hatvani járás termelőszövetkezeti és községi tanácsi vezetői mellett sok egyénileg dolgozó paraszt is részt vett. Az ankét kedves vendége volt Nyikonov szovjet gépész- mérnök is. $€T Szovjet szakszervezeti küldöttség Egerbeu Vasárnap este a Moldavai Szovjet Szocialista Köztársaság Szakszervezeti Tanácsának háromtagú küldöttsége érkezett Egerbe, hogy viszonozza a Heves megyei szakszervezeti vezetők 1957-es szovjetunióbeli látogatását. A vendégeket a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának elnökségi tagjai fogadták. Hétfőn a Szakszervezeti Székházban fogadást rendezlek a szovjet vendégek tiszteletére, amelyen részi vettek az elnökség tagjai és a nagyobb ipari üzemek szakszervezeti bizottságának vezetői. Furucz János, az SZMT elnöke üdvözölte a küldöttséget és annak vezetőjét, Poto- nyina Agafa Taraszovnát, az élelmezésipari szakszervezet elnökét. A szovjet vendégek baráti beszélgetésen ismerkedtek egymással, voltak olyanok is, akik két évvel ezelőtt kint jártak a Szovjetunióban és barátként üdvözölték a vendégeket. A bemutatkozások után ba- ráy, szívélyes légkör alakult ki. A szovjet szakszervezeti delegáció tagjai ma a Hatvani Cukor- és Konzervgyárba látogatnak el, hogy beszélgessenek a szervezett munkásokkal, megismerjék egy magyar gyár életét. A küldöttség programjában mátrai, lillafüredi, budapesti és balatoni kirándulások is szerepelnek. A küldöttség vezetője megelégedetten nyilatkozott a magyar munkások teljesítményéről. Szépen erősödő barati kapcsolat alakult ki a kerekharaszti tsz-parasztok és a Selypi Cementmüvek munkásai között. A selyplek sokat is segítettek, hogy Kerelchataszton minél kevesebb zökkenővel járjon a szövetkezeti gazdálkodás megkezdése. Nem túlzás azt mondani, hogy szinte második munkahelye lett a selypi gyárigazgatónak, villanyszerelőknek, építőknek az általuk patronált Kerekharaszt. Szívesen látott vendégek ezért a selypiek, akik szívesen segítenek a község lakóinak apróbb-nagyobb problémáin. Nemrégen egy idős bácsi szólította meg a cementgyár egyik villanyszerelőjét, hogy segítene megkeresni a hibát a villanyvezetékben, mert nem tudnak rádiói hallgatni és nagyon szeretnék tudni, mi történik a nagyvilágban. Bár az ilyen munka nem tartozik szorosan a patroná- láshoz. mégis elvégezték a szerelők, s ez szépen példázza segílökészséyüket, emberségüket. K. E,
