Népújság, 1959. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-18 / 193. szám

2 nEpüjsäg 1359. augusztus 1A, kedd fl Pravda a szakara! francia atamfegyverkiscrlefekril Defer® burkolt támadása a Hruscsov Eisenhower találkozó ellen Haul Castro Santiagoba repült — Kubában helyreállt a rend Ferhat Abbas/ algériai miniszterelnök xiriiatkozafa Bonn aktív beavatkozásra készül az algériai háborúban = Xrla a Neues Deutschland Pham Van Dong tiltakozása a Vietnami Demokratikus Köztársaság légiterének megsértése miatt „Öt évi harc után nem egyezhetünk bele az ország gyarmati. vagy félgyarmati helyzetébe. Az egyetlen lehet­séges megoldás, Algéria füg­getlenségének elismerése — mondotta a miniszterelnök, — Maid megállapította, hogy „igen óvatos becslések szerint is nyolcszázezer algéria­it öltek meg a franciák. Több­ségükben polgári lakosokat, asszonyokat és gyermekeket, valamint kétmillió embert kí­noznak a koncentrációs tábo­rokban." A továbbiakban hangsúlyoz­ta, hogy „ha a nyugatnémet kormány kölcsönökkel támogat- ia a franciákat Algéria ellen folytatott tevékenységükben, ez azt ielenti, hogy ellenünk har­colnak.” Arra a kérdésre, hogy a szo­cialista országok nyújtanak-e segítséget a szabad algériai kormánynak, Abbasz kijelen­tette: .,Elsősorban az arab né­pek támogatnak bennünket, de mindenki más is. aki a béke és szabadság hive. Ha a nép sza­bad lesz, maga dönt további sor­sáról...” BONN (Reuter): Ferhat Abbasz, a szabad algériai kor­mány miniszterelnöke, a Spiegel című lapnak nyilatko­zatot adott. Kijelentette, hogy kormánya „mindig kész tár­gyalni a francia kormány kép­viselőivel az algériai kérdésről, de csak minden előzetes feltétel, és meghatározott napirend nél­kül." országot idegen hatalmaknak rendelte alá.” Hozzáfűzte, hogy Franciaország nem törekszik elszigetelődési politikára, de el akarja kerülni, hogy „o nagy­hatalmak esetleges egyezmé­nyei ártsanak az országnak”. Ezzel kapcsolatban — mint az AP jelenti — külön utalt a küszöbönálló Hruscsov— Eisenhower-találkozóra. Kije­lentette: „Ki gondolhatta vol­na, mondjuk hat évvel ez­előtt, hogy Moszkva és Wa­shington gondosan előkészített államfői találkozót szervez?” Algériáról szólva, megismé­telve a hivatalos álláspontot, hogy „Algéria Franciaország szerves része”, majd a Reuter tudósítása szerint kijelentette: értsék meg a szövetségesek, hogy Franciaországnak joga van algériai politikájának tel­jes támogatását követelni tő­lük. Algéria sorsával nemcsak Észak-Afrika jövője, hanem a nemzetközi erőviszonyok is összefüggenek”. erők parancsnoka. elindult Santiagoba Venezuelán át hogy' részt vegyen az amerikai külügyminiszterek értekezletén. Ügy tudják, hogy dokumentu­mokat visz magával, amelyek részleteket ismertetnek Trujil- lónak a kubai forradalmi kor­mány ellen szőtt összeesküvé­séről. John Abbes Garcia ezredes, a dominikai katonai hírszerző­szolgálat vezetője,. tagadta Castrónak azt a vádját, hogy a Dominikai Köztársaságból re­pülőgéppel katonákat és lőszert szállítottak Kubába. (MTI) PÁRIZS (MTI). Debré, Franciaország minisz­terelnöke. vasárnap beszédet mondott a közép-franciaorszá­gi He Bouchard-ban a nem­zetközi problémákról és egyes belső kérdésekről. Kijelentette, hogy „Francia- ország nem tűr meg olyan szövetségeseket, amelyek az Harmadszor, a francia gyar­matosítók számításai szerint a szaharai atombomba-robbantá­sokat „meg kell hogy hallják” az afrikai népek. Azok az erők, amelyek a Franciaország számára kilátás­talan algériai háborút folytat­ják és görcsösen ragaszkodnak Franciaország régebbi afrikai birtokaihoz, a nagyságot és a tekintélyt azonosítják az erő­szakkal és megfélemlítéssel. A Pravda végül hangsúlyoz­za, hogy néhány katonai kate­góriákban gondolkodó nyugat- európai politikus és veszélyes politikai játékba bocsátkozó katona a helyzet javulásának kilátásaiban saját politikai részvényei zuhanásának elője­lét látja, amint ahogyan a leg­utóbbi hetekben a New York-i tőzsdén zuhant a hadiipari monopóliumok részvényeinek árfolyama. (MTI) MOSZKVA (TASZSZ): A francia atomfegyverkísérleteket éppen akkor akarják végrehaj­tani. amikor az egész világon a közvélemény átfogó kampányt indított az ilyenfajta kísérletek megszüntetéséről szóló egyez­ményért. Párizsban iól tudják — jegyzi meg a Pravda —. hogy a szovjet kormány állha­tatosan küzd egy ilyen egyez­mény létrejöttéért. Ugyanakkor az Egyesült Államok katonai és kardcsörtető köreiben a kísér­letek felújításáról fecsegnek, hogy' akadályozzák a megegye­zést. Ilyen körülmények között a francia „kezdeményezés” nyílt kihívás a béke ellen. lyiásodszor — folytatja a Pravda — a szaharai atom­bombakísérleteket akkor akar­ják végrehajtani, amikor a nyugatnémet revansisták ar­cátlanul és nyíltan arra törek­szenek. hogy Bundeswehrjük tömegpusztító fegyvereket kan­ton. HAVANA (MTI): A kubai Las Villas-tartományban az élet visszatért a rendes kerék­vágásba. Helyreállt a teleíon- és távíróösszeköttetés, valamint a közlekedés Las Villas és az ország többi része között. Fidel Castro miniszterelnök szombaton részt vett a trinida- di harcok két áldozatának te­metésén. A Reuter megállapítása sze­rint Kubában a letartóztatottak száma összesen körülbelül két­ezer volt. Ugyancsak a Reuter közölte vasárnap este, hogy ezek közül több mint ezerötszaz személyt szabadon bocsátottak. Luis Pozo, az egyik letartóz­tatott összeesküvő, aki képvise­lő volt Batista uralma idején, nyilatkozott a kubai televízió­ban. Kijelentette. hogy Trujillo a Dominikai Köztársaság elnö­ke, „kitart ama terve mellett, hogy megszállja Kubát. Hozzá­tette, hogy Trujillonak 25 009 főből álló idegenlégiója van. s tervét ennek segítségével akar­ja végrehajtani.” Raul Castro, a miniszterelnök testvére, a kubai fegyveres BERLIN (ADN). . „Rövidesen elkészülnek azok a bonni tervek, amelyeknek ér­telmében az Adenauer-kor- mány támogatná De Gaulle tá­bornokot az algéiúai szabadság- harcosok ellen viselt véres há­borúban”. Állapítja meg va­sárnapi számában a Neues Deutschland. A nyugatnémet fővárosiról olyan aggasztó hí­rek érkeznek, hogy „Bonn ak­tív beavatkozásra készül a francia gyarmati csapatok mellett az algériai háborúban”. A De Gaulle-féle gyarmati háború támogatását célzó bon­ni előkészületek már élesen je­lentkeztek júniusban is, ami­kor Speidel, negyven katona­tiszt kíséretében szemleútra indult Algériába. Ez az uta­zás időben egybeesett Aden­auer kancellárnak a Life című amerikai folyóiratban meg­jelent nyiltkozatával, amely­ben a bonni kancellár teljes mértékben helyeselte De Három évvel est a Német Komi BERLIN (MTI). A' Német Kommunista Párt betiltásának harmadik évfor- 1 dulója alkalmából jelenti a TASZSZ: Martin Spiegel, a | párt Központi Bizottsága poli­tikai bizottságának tagja, cik- " két írt a Neues Deutschland- ban. A cikkíró kifejti, hogy ' a pártot azért tiltották, be, 1 mert a nyugat-németországi 1 militaristák és az Adenauer- ’ kormány az atomfegyverkezés 1 útjára akart lépni. Be akarta vezetni a kötelező katonai szo!- t gálatot és a revansvágyó ag­resszió politikáját kívánta folytatni. É terveknek útjában HANOI (Oj Kína): Phary Van Dong wietnami miniszter- elnök táviratot intézett Szana- nikcmehoz, a laoszi királyság miniszterelnökéhez, amelyben tiltakozik a Vietnami Dernok­üőtt tiltották be •nunista Pártot állt a Német Kommunista Párt. Adenauerék azonban el- számították magukat, mert a nyugatnémet lakosság egyre nagyobb számban érti meg, hogy az erőpolitika kiélezi a bel- és külpolitikai ellentéte­ket. S e politika csak újabt nemzeti katasztrófához vezet­het. A cikk végül hangsúlyozza hogy a mai helyzetben a Né­met Kommunista Párt betil­tásának hatálytalanítása nél­kül nem lehet demokrácia c Német Szövetségi Köztársaság­ban. (MTI) ratikus Köztársaság légiterének sorozatos megsértése miatt. A távirat megállapítja, hogy a laoszi királyi légierő gépei iúlius és augusztus hónapban több alkalommal behatoltak a Vietnami Demokratikus Köz­társaság légiterébe. Pharn Van Dong hangsúlyozza, hogy fi­gyelembe véve a ielenlegi fe­szült helyzetet és a vietnami, valamint a laoszi nép érdekeit, a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya felkéri a laoszi kormányt, késedelem nélkül szüntesse meg ezeket a provokációkat. (MTI) Időjárás jelentés Várható Időjárás kedd estig: Fel­hőátvonulások, többfelé még eső­vel. Élénk, a Dunántúlon helyen­ként még erős északnyugati- ésiakl szél. A hőmérséklet alig változik. Várható legmagasabb nappali hő­mérséklet kedden: 19—22, legala­csonyabb éjszakai hőmérséklet: IS —16 fok között. Távolabbi kilátások: A hűvös k£5 tovább tart. (MII) Gaulle-nak az algériai nép el­len viselt gyilkos háborúját. A Bonn—Párizs tengely rég­óta előkészített közös tervéről van szó. Ezt bizonyítja az a tény, hogy Strauss nyugatné­met hadügyminiszter tavasz- szal utazást tett Észak-Afri- kában, a Szaharában tervezett rakéta- és atomfegyver-kísér­letekkel kapcsolatban. Közben terveket készítettek, amelyek­nek értelmében nyugatnémei hadosztályokat képeznének ki és állomásoztatnának Afriká­ban” — írja a Neues Deutsch­land. a tanulókat a munka és a mun­kásosztály szeretetére. a szocia­lista hazafiság és a proletár nemzetköziség szellemében kell nevelni. Az ifjúság nevelésének kér­dései ma világszerte központi kérdéssé váltak. A kapitalista országok vezető körei egyre- másra megdöbbenve látják ok­tatási rendszerűk nevelési válságát és csodálattal szemlé­lik a Szovjetunió oktatási és nevelési rendszerét, azokat az eredményeket, amelyeket e té­ren elért. Rickover amerikai tengernagy, aki nemrégiben Nixon alelnökkel a Szovjetunió­ban és Lengyelországban iárt. a New York Times tudósítójá­nak adott interjújában kijelen­tette. hogy „az igazán nagy verseny” a Szovjetunió és az Egyesült Államok között a köz­oktatás területén folyik. Meg­állapította, hogy amikor a szoviet és lengyel fiatalok a kö­zépiskola elvégzése után főisko­lai felvételre készülnek, annyit tudnak, mint az amerikai hall­gatók kétévi főiskolai tanul­mány után. A tengernagy ki­hangsúlyozta, hogy a Szoviet- unióban és Lengyelországban ingyenes az oktatás, mint mon­dotta: „közoktatási szakembe­reink továbbra is azzal igye­keznek megnyugtatni az ame­rikai népet, hogy az amerikai iskola a legtöbb a világon és nem akarnak szembenézni az igazsággal”. Ez az idézet is mu­tatja. hogv még az amerikai vezető köröket is komolyan foglalkoztatja oktatási rendsze­rük válsága. és irigykedve szemlélik a szocialista orszá­goknak és a Szovjetuniónak az oktatásban és politikai nevelés­ben elért eredményeit. A z elmúlt hetekben a mű- velődésügyi miniszter oktatási rendszerünk problé­máiról a Politikai Bizottság elé terjesztett jegy jelentést. A Politikai Bizottság visszaadta azzal, hogy egy széleskörű bi­zottság vizsgálja még oktatási' rendszerünket, hallgassa meg a pedagógusok ezreinek véle? ményét és utána egy átfogó je­lentést és határozati javaslatot terjesszenek elő oktatási rend­szerünkben meglevő fogyaté­kosságok megszüntetésére. Ennek alapvető célja, hogy a mi iskolai oktatásunkat kö­zelebb hozzuk a rohamosan fejlődő élethez, az ipari, a me­zőgazdasági és technikai ered­ményeinkhez. Az oktatási rendszerünket olyanná kell formálni, hogy a felnövekvő új nemzedék széleskörű poli­tikai és szakmai műveltséget nyerjen, hogy mindinkább csökkenjen az az alapvető lé­nyeges különbség, amely ma még a fizikai és szellemi mun­kás között megvan. Ezzel egy időben tovább kell fejlesztenünk a második 5 éves tervben a tantermek számát és elő kell segítenünk a pedagógusok lakásproblé­máinak megoldását. Nem fér kétség ahhoz, hogy pártunk és kormányunk, a népgazdaság erejéhez mérten a tőle telhető módon elősegíti az általános iskolák fejlődését, arra törek­szik, hogy évről évre emelked­jék pedagógusaink életszínvo- , nala. Érdemes tehát pedagó- | gusainknak a párt és a mun- , kásosztály ügyét a legmesz- . szebbmenően támogatni, ma- ; gukévá tenni a marxizmus— . leninizmus eszméjét, elmélyí- ! teni iskoláinkban és iskolán , kívül a világnézeti nevelést. Végül, de nem utolsósorban . a mezőgazdaság szocialista át- . szervezésének szükségességéről. . az ezzel kapcsolatos elvi és : gyakorlati kérdésekről kívánok . szólni. A kapitalizmusban a . város és a falu. az ipar és a . mezőgazdaság között teljesen i megvannak az antagonisztikus : ellentétek. Ezt csak a szocialis- t ta forradalom oldja meg. Ná- 3 lünk ma már a város és falu. az i ipar és mezőgazdaság között . nincsenek antagonisztikus el- . lentétek, hiszen a hatalmon le­vő munkásosztály szövetségben van a parasztsággal és minden 5 törekvésben segíti a falu. a me- 3 zőgazdaság szocialista alapon * való fejlődését. <*A fenti írás as iskolaigaz­gatók értekezletén tartott a előadás. (Folytatjuk.) mondották, hogy a történelem csak 1945-ig tartott, ami aztán történt, ez visszafejlődés, a nép elárulása. Hogy is állunk ezekkel a kérdésekkel? Való­ban 1945-ig szól a magyar tör­ténelem fejlődése? [ 945 után, miután a Szov­jetunió hadserege felsza­badította hazánkat a fasizmus jánna alól. kezdődött el ha­zánk igazi története. A földre­form végrehajtásával eldől a parasztság évezredes pere és a föld valóban azok kezébe ke­rült, akik azt megművelik. A’ bankok, az üzemek államosítá­sával egy úi korszak kezdődött el hazánkban: megszűnt az iparban a kizsákmányolás, tár­sadalmi tulajdonba kerültek a termelési eszközök. Hazánk ipari fejlődése és általános fej­lődése olyan mérvű, amilyet nem ismert eddig a történelem. Hazánkban az elmúlt évti­zedben kultúrforradalom ment végbe. Államosítottuk az isko­lákat. ami történelmi jelentősé­gű volt a magyar közoktatás történetében, a magyar pedagó­gusok életében is. A tőkés osz­tálynak minden oka megvolt arra. hogy a középiskolákból, egyetemekről kiszorítsák a munkásosztályt, és a szegény­parasztság gyermekeit. Abban az időben a középiskolai tanu­lóknak mindössze 1,3 százaléka volt szegényparaszt és 2,7 szá­zaléka munkásszármazású. „Ha elővesszük Földes Ferencnek, pártunk fiatalon mártírhalált halt hű harcosának, a szocialis­ta pedagógia gondolat követ­kezetes hazai képviselőjének műveit, elénk tárulnak mind­azok a bűnök, amelyeket a ka­pitalista társadalmi rend. a tö­meg ellen elkövetett, amikor el­lopta, elrabolta tőlünk a tanu­lás. a tudás, a felvilágosodás lehetőségeit.” A kapitalista Ma­gyarország oktatáspolitikájá­nak célja a dolgozó emberek gyermekeinek szolgai engedel­mescégre való nevelése volt a kapitalista rend iránt. A kapi­talista nevelés célja kizsákmá­nyolható bér-rabszolgák és ön­tudatlan, az uralkodó osztály érdekében bármikor hadbafog- ható ágyútöltelékek • képzése volt. Ebben nagy szerepet ját­szottak az egyházi iskolák. A ró­mai katolikus egyház birtoká­ban volt az összes alsófokú is­kolák 40 százaléka. A többi egyház 23 százaléka felett ren­delkezett. Nyilván, hogy ezek a feltételek határozták meg a pe­dagógusok munkáját is. A pe­dagógusok haladó elemei nem nyugodtak bele, hogy az egy­ház kenetteljes bilincsei között tanítsanak. Harcba indultak a szellemi megúihodásért és az ő harcuk segítségével győze­lemre vittük az iskolák államo­sítását. A mai oktatási rendszerünk és a kapitalista oktatási rendszer között szembetűnő kü­lönbség van. A közép és a felső iskolákban a munkás- és pa­rasztszármazású gyerekek kb. 56 százaléka tanul. Bevezettük a kötelező 8 általános osztályt, ami egymagában is magasabb műveltséget biztosít' gyermeke­ink számára. Természetesen vannak még ellentmondások oktatási rendszerünkben, ame­lyek nehezítik a pedagógiai munkát. Viszonylag nagy még azoknak a pedagógusoknak a száma, akiknek tudatában él­nek még a régi rendszer marad­ványai. Gátolták pedagógusaink világnézeti, kulturális színvona­lának emelését a tartalmában hiányos tankönyvek is. Éppen ezért kormányzatunk olyan tan­könyveket kíván tanuló ifjúsá­gunk kezébe adni. melynek se­gítségével a nem marxista pe­dagógusok is képesek lehetnek a marxizmus—leninizmus szel­lemében nevelni és tanítani, másrészt pártunk és kormá­nyunk türelemmel viseltetik a nem marxista pedagógjisok iránt és minden lehetőséget megad számukra, hogy teljes mértékben szakítsanak az idealista világnézettel és magu- ’ kévé tegyék a dialektikus ma­terializmus világnézetét. Egyébként is ez a törekvés ■ teliesen megfelel a szocialista i építésünk gyakorlatának. Isko- ; Iáinkban tovább •■kell erősíteni ■ a nevelőmunkát, el kell sajátí- - tani a kommunista erkölcs, e t társadalmi együttélés fogalmát, n. t-Tgrébként senki sem kí­vánhatja a rendszertől, hogy olyan embereket állítson bármilyen terület élére, akik ingadozó elemek, közelebb áll­nak a burzsoá ideológiához, mint a marxizmushoz, akik te­hát nem következetesen szi­lárd hívei a proletariátus dik­tatúrájának. Ma már megvan­nak és működnek azok a ki­művelt emberfők. akik a marxizmus—leninizmus tala­ján állva képesek a vezetésre, képesek arra, hogy a párt mu­tatta úton vezessék a népet a szocialista társadalomban. Egyeseknek furcsa elképzelé­seik vannak á szocialista, a kommunista társadalomról, úgy tüntetik fel, mintha ez vissza­fejlődést jelentene. A marxiz­mus—leninizmus arra tanít, hogy a szocializmus a kapitaliz­must végső soron azzal győzi le. hogy a termelékenység, álta­lában a termelés magasabb fo­kát valósítja meg. Ez persze néni a szocializmus születésé­nek pillanatában történik, ha­nem a szocializmus, kommu­nizmus építése során. A kapi­talizmus a feudalizmusnál ma­gasabb termelékenységet való­sított meg, hatalmas ipart fej­lesztett. A szocializmus a kapi­talizmusnál magasabb termelé­kenységet, hatalmasabb ipart, fejlettebb mezőgazdaságot hoz létre. Mi sem bizony it ja ezt jobban, mint a Szovjetunió és a népi demokratikus országok fejlődése. Miről van szó? Arról, hoev a szocialista országok u világ lakosságának és területé­nek kb. egvharmadát képezik, és már most a világ ipari ter­melésének kb. egyharmadát adják. A hétéves terv alapján 1965-re a szocialista országok, beleértve a nagy , Kínai Nép- köztársaságot .is, a világ ipari termelésének felét, vagy több mint a felét adják. Mindezek után mire ió tellát a szocializ­must úgy feltüntetni, mintha ez visszafelé fejlődne. Ellenkező­leg: a népek • növekvő igényé-, nek, anyagi, kulturális, szociá­lis fejlődésének kielégítésére mindenekelőtt a szocialista, kommunista társadalom képes. T smeretes, hogy a profit- szerzés következtében a kapitalizmus mennyire leigáz­za a munkásosztályt, a dolgozó embereket és kisajtolja zsírju­kat. A kapitalizmus az esetek többségében túlfeszíti a dolgo­zók erejét, satnya, vézna embereket nevel. A szocia­lista társadalom alapvető célkitűzése a nép szükségle­teinek mind nagyobb mérvű kielégítése, a jólét biztosítása, a termelés szakadatlan emelése, a technika állandó fejlesztése alapján. Már most azon az úton vagyunk, hogy az egész­ségre ártalmas, nehezebb fizi­kai munkakörben csökkentsük a munkaidőt. Nálunk is ezek­ben a munkakörökben már az idén rátérünk a 6 órás munka­napra. A Szovjetunióban a 7 éves terv időszakában általában bevezetik a 6 órás munkana­pot. Az csak természetes, hogy a népgazdaság fejlődésével pár­huzamosan csökken a munka­idő, emelkedik a dolgozók élet­színvonala, és lehetővé válik, hogy egészséges, edzett, szocia­lista öntudattal bíró kulturált emberek sokasága nevelődjék ki. Mindebből következik, hogy pedagógusainknak érdemes e nemes cél szolgálatába állni és minden igyekezetükkel^ azon lenni, hogy a felnövekvő gene­ráció a ma élő ember, a párt. a munkásosztály világnézetének szellemében nevelődjék. „A mi nevelési célkitűzésünk olyan kommunista embertípust alakí­tani ki. aki a társadalmi hala­dás harcosa: aki forrón szereti a szocializmus szabadságát és izzón gyűlöli a kapitalizmus zsarnokságát, küzd a népek kö­zötti békéért, és a szocialista humanizmus szellemében dol­gozik saját és népe. és az embe­riség felemelkedéséért.” A harmadik ilyen elvi kér­dés. szocialista vívmányaink el­ismerésének és továbbfejleszté­sének kérdése. Jól emlékszünk rá. hiszen nem oly régen tör­tént. hogy az ellenforradalmi erők tagadták a felszabadulás utáni fejlődésünket és az el­múlt évtizedet, valamiféle sö­tét korszaknak nevezték. Azt BÍRÓ JÓZSEF: Bz igazgatók, pedagógusok feladata, szerepe a szocializmust építő társadalomban *

Next

/
Oldalképek
Tartalom