Népújság, 1959. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-30 / 203. szám

1959. augusztus 30., vasárnap NÉPÚJSÁG •• rr JOVEND O A régi termeSSszövetkezetek gazdaság! eredményeinek hatása az új termelőszövetkezet tagjaira Az idén kettős feladatot kel­lett megoldani a mezőgazda­ság fejlesztése terén a hatvani járásban is. Egyrészt tavasszal mintegy 913 család lépett az újonnan alakult termelőszövet­kezetekbe, s az ezzel járó poli­tikai, gazdasági munkákat kö­vetkezetesen kellett elvégezni ahhoz, hogy az ősszel kezdő termelőszövetkezeti tagok meg­kezdhessék a közös munkát. Másrészt a régi tsz-ek poli­tikai, .gazdasági megszilárdítá­sa, mert ennek politikai kiha­tásait láttuk az ősszel induló termelőszövetkezetekre, s még az egyénileg dolgozó parasz­tokra is. A hatvani járás termelőszö­vetkezeti tagjai az idén — ki­használva a kedvező időjárást és a kormány által lehetővé tett gazdasági segítséget — naT gyobb eredményt értekei,mint eddig bármikor. Szövetkeze­teink kigyógyultak abból a ré­gi betegségből, hogy munka­erő hiányában esetenként el­maradtak a mezőgazdasági munkával. Sokoldalúan bizo­nyították az idén a nagyüzem fölényét. Sikerült már az idén a nagyüzemi vetésforgón belül mintegy 300 holdon zöldségfé­lét termelni, nagyüzemi mó­don, amely ' egyebek mellett mintegy kétmillió forinttal nö­velte a jövedelmüket. A kalá­szosokban 2—3. mázsával na­gyobb termésátlagot értek el, mint az egyénileg gazdálkodó parasztok. A termelőszövetkezetek gaz­dasági erősödése lehetővé tet­te, hogy a termelőszövetkezeti tagok havonta teljesített mun­f| m m m m***** í A makiári Béke Termelőszövetkezet a napokban vetett el hét hold lucernát. A lucernavetést a patak vizéből öntözni is lehet. Sárközi József munkacsapata vashengerrel hengerezi a kemény hantokat. A Parádi Erdőgazdaság dolgozóinak segítségével építik a terpesi Rákóczi Termelőszövetkezet 50 férőhelyes istállóját. Jelenleg az alapo­zást végzik, s a falak felhúzását, a födémet és a tetőszerkezet építését is úgy végzik, hogy még a téli időszak beköszöntése előtt beköthes­sék új, közös otthonukba az állatokat. kaegységükre rendszeresen kaptak természetbeni és pénz- beni juttatást, ez erősítette a tsz-tagok munkakedvét és munkafegyelmét. Az idej tsz-terveknél világo­san megmutatkozott az állat­állomány növelésének iránya éSf teljes felismerésre talált az állatállomány következetes fej­lesztése. Az idén, a tavalyihoz képest, 49,5 százalékkal növe­kedett a szarvasmarhaállo- m§py, de növekedett a juhál­lomány és a baromfitenyésztés is. Tavaly ősszel és most tava­szon az volt a gondunk és cé­lunk, hogy a meglevő férőhe­lyek az idén be legyenek tölt­ve. Ma már építettünk két 50 férőhelyes istállót Heréden és Nagykökényesen, és előrelát­hatólag így is gond lesz az ál­latok elhelyezése. Igaz, hogy ez a fejlődéssel járó gond, amelyet szívesen kell vállalni cs a tsz-parasztok összefogásával le lehet küz­deni. Termelőszövetkezeteink a termelési tervek teljesítésénél a következetesség és az áru­értékesítési tervek teljesítése a jellemző. Napjainkig a terme­lőszövetkezetek 64 százalékban teljesítették értékesítési tervü­ket, előreláthatólag az éves értékesítési eredmények meg­haladják az 5,5 milliót, amely azt jelenti, hogy terveiket túl­teljesítik. A hatvani járásban a ter­melőszövetkezeti parasztság vidáman él, magabiztos és bi­zakodó. Bátorítja és biztatja az ősszel induló termelőszövet­kezeti parasztokat az új úton. A régi tsz-ek eredményei szilárdak, megalapozottak, job­bak. mint tavaly, és előrelát­hatólag a járás termelőszövet­kezeteiben, a tsz-tagok járási átlag munkaegység-értéke meg­közelíti a 60 forintot. De lesz­nek még ennél is jobbak, a horti, csányi, boldogi, ecsédi tsz-eknél. Igaz, hogy a fenti eredményekkel nem vagyunk megelégedve, nem bízzuk él magunkat, mert azt akarjuk, hogy még jobban éljenek a tsz-parasztok. Az igazság kedvéért. meg kell mondani, hogy a járásban a zöldségtermeléssel foglalkozó középparasztok jövedelme még magasabb, de azon eredmé­nyek nem szilárdak, perspek- tivátlanok, sok gonddal jár­nak és esetenként spekuláción alapulnak. Erősödtek termelőszövetke­zeteink azáltal is, hogy Ecsé- den, Heréden Nagykökényesen 2—2 termelőszövetkezet pa­rasztsága egyesült és több csa­lád kollektív összefogása meg­hozta a várt eredményt, ame­lyet a fenti falvak parasztsága is elismert. Gyakorlatban a járásban, a boldogi és az apci tsz-eken kívül nincs kislétszá- mú, kis földterülettel rendel­kező közös gazdaság és nincs gyenge termelőszövetkezet, va­lamennyiben a közepesnél jobb, kiemelkedőbb eredményeket érnek el. A termelőszövetkezetek idei gazdasági eredményeire olyan új vonás is jellemző, hogy ese­tenként a régi tagok és újak már együtt dolgoztak és az. új tagok a közös gazdaság erősi- tésére szálastakarmány, vető­mag bevitelével is igyekeztek a jövőt még jobban megala­pozni. A politikai és gazdasági munka együttes hatásaként az ősszel induló új termelőszövet­kezeti tagok már eddig 19 va­gen szálastakarmányt adtak a közösbe, ugyancsak jól fog jönni a tavaszi felülvetésből a 22 vagon szálastakarmány, amely az új tsz-tagok állatál­lományának átteleltetését biz­tosítja. Megkezdődött az új tsz-föl- dek összeszántása, eddig mint­egy 1500 holdat szántottak fel a gépállomás traktorai és az új tsz-tagok igás jószágaikkal. Okosan és jól gondolkoznak az új tsz-tagok, amikor gyors ütemben hordják össze az őszi vetéshez szükséges vetőmagva­kat. Eddig mintegy 9 vagon vetőmagot adtak össze. Nincs mit szégyenkezni a ré­gi tsz-ek tagjainak saját és új tsz-tagokriak eddigi eredmé­nyeik miatt. A régi tsz-ek tag­jai idei eredményeikkel segí­tették az új parasztok bizalmát erősíteni a szövetkezeti gondo­latban. Iglődi Ferenc MSZMP j. titkár Fáradságot nem ismerve (Folytatás az t. oldalról) Mindennap megbeszélésre gyűlnek össze, hogy apró­lékosan kidolgozott terv szerint végezzék a munkát. Nincs is baj ennek betartásával, mind a hat traktoros egyformán végzi a Tkunkat. Nem is lehetne rangsort felállítani, mert Verebélyi István, Papp Sándor, Koska József, Kovács István, Fajcsik Ferenc és Kovács Sándor nem ismerik a fáradságot, amikor a fiatal termelőszövetkezet kezdésének sikere múlik munkájukon. Egymás után haladnak a gépek, s egyre kevesebb a még fel nem szántott terület. A traktorosok sokszor életve­szélyes helyeken dolgoznak biztosan haladó gépükön, és nem hátráltak meg még akkor sem, amikor az eke már felborult. Mikor képünk megjelenik, a szántást már befejezik a Búza­kalász Termelőszövetkezetben, de gépük akkor sem áll le, mert újabb termelőszövetkezet földjét készítik elő a másod­vagy a tavaszi vetések alá. ritásával, tőkés kezekben hoz­zák létre, addig nálunk a dolgozó parasztság önkéntes társulása útján. Abból a fel­ismerésiből indíttatva, hogy csak ezen az úton lehet to­vábbfejleszteni népgazdasá­gunkat. Es ez az út felel meg legjobban a mi dolgozó pa­rasztságunk érdekeinek. MINT AZ ELŐADÁS utáni vitából is kiderült, Lendval elvtárs sok olyan problémát érintett, ami igen foglalkoz­tatja a falu dolgozó paraszt­ságát. Többen vannak, akik azt hiszik — s vannak, akik ellenséges rosszindulattal táp­lálják is ezt á hiedelmet —, hegy a termelőszövetkezetek fejlesztésével .,valamibe be akarják rántani“’ a parasztsá­got, ami nem lesz jó. Attól tartanak ezek: ha belépnek a tsz-be, kevesebbjük lesz, mint volt. Van-e, lehet-e ebben valamiféle kis igazság is? Bi- zbny nincs és nem is lehet, mert vajon elképzelhető-e az, hogy ett, ahol a tagok szor­galmával többet, jobbat ter­melnek — a szövetkezetekben — ott kevesebb jut az embe­reknek, mint amennyi az övék volt, amíg a parcellán, sokkal kisebb lehetőségekkel előállítottak? Bodnár . György vetett még fel egy igen fur­csa kérdést — ami talán nem is az ő fejében született meg —, hogy vajon nem azért szer­vezik-e a termelőszövetkeze­teket, hogy a vezetők azután beszámolhassanak a felsőbb szerveknek: itt is sikerült rá­venni a parasztokat?... Hogy­hogy „rávenni?“’ Az a baráti­nak egyáltalán nem nevezhe­tő hang, amely beletette Bod­nár György gazda fülébe is ezt a ..bogarat”, azt akarja elhitetni, hogy a mi vezetőink nem a parasztság érdekeit szolgálják, amikor összefogás­ra buzdítják, serkentik őket? Józan gondolkodású ember el­hiheti-e, hogy mert valaki ve­hető funkcióban van — funk­ciója megtartása érdekében van a tsz mellett, és nem pe­dig azért, mert a nép még szebb életét akarja? A mi ve­zetőink a népiből jöttek és ha azt szeretnék, hogy Feldebrő is mielőbb összefogjon — a népnek akarnak jót. Lendvai elvtárs is egyszerű parasztból lett a megyei tanács elnöke: maga is megpróbálta, benne volt abban, amit most java­sol, és a dolgos parasztság ér­deke sürget. S ha nem lenne megyei tanácselnök — mint mondotta is —, akkor minden bizonnyal faluja termelőszö­vetkezetében élne és dolgoz­na. TÖBBSZÖR elhangzott ezen az esti beszélgetésen az, hogy ma a dolgozó parasztság sok­kal jobban él, mint a múlt­ban, a munkáshataiom érde­me. így igaz ez. Ne higgye 6enki, hogy ha Magyarorszá­gon nem a nép lenne hatal­mon, így élne a parasztság. De a szocialista társadalmi rendet, csak szocialista ter­meléssel lehet fenntartani — ezért kell. hogy a még nagy­részt egyéni talajon álló me­zőgazdaság felzárkózzék a népgazdaság másik nagy ága, a szocialista ipar mellé. És ez a felzárkózás csak a termelő- szövetkezetek útián lehetsé­ges. csak ezen az úton lehet és kell is megvalósítani. Jól mondta felszólalásában Lénárt János: egy csizmában senki se jár, és ahhoz, hogv előbbre tudjunk lépni, fel kell húzni a másik csizmát is... De ehhez az kell, hogy az „enyém” és a „miénk” fogal­ma között az emberek Lelké­ben és gondolkodásában Ki­alakuljon a megfelelő harmó­nia. • A termelőszövetkezetben az „enyém” közelebb kerül a „mienkhez”. Mert ma is mi­énk az egész határ, és a tsz- ben sem cserélődik ki. Ugyan­az lesz, csak ha én is tagja leszek a szövetkezetnek, az egész az enyém lesz. Az enyém is — és így a miénk mindaddig, ameddig a szem ellát a széles feldebrői határ­ban. HOGYAN IS kellene hát megkezdeni a szövetkezést, mi lenne a kezdeti lépés? Ho­gyan mérik ki a háztáji föl­det, milyen állatokat lehet tartani a háztáji gazdaságok­ban, s hogyan biztosítható ezek takarmányellátása? Kap-e bort és mennyit a tsz- tag, hegy megkínálhassa isme. rőseit? — ezeket kérdezte meg Kiss József szakcsoport­elnök ezen az esti beszélgeté­sen maga és sok gazdatársa nevében. Kása Sándor bácsi pedig arról leért felvilágosí­tást: megtéríti-e a szövetke­zet a tagoknak az új szőlő telepítési költségeit? Többen kérdezték: mi lesz a tsz-ben az öregekkel, meg azokkal, akik megbetegszenek? Egyetlen kérdés sem ma­radt megválaszolatlanul. A szövetkezés egy előkészítő bi­zottság megalakulásával kez­dődik. amely már, mint tsz intézkedhet a különböző fel­merülő kérdésekben. Ez a bi­zottság hívja össze az alakuló gyűlést, ahol megválasztják az elnököt, a vezetőséget és a különböző bizottságokat. Ismer­tette Lendval elvtárs, hogv mi lyen felszereléseket, állato­kat kell beadni a közösbe, — mii maradhat, a háztáji gazda­ságban — s hogyan kezdődhet meg a közös termelés. Egy-egy családnak egy hold háztáji föld jár, amelyet, ha a közös­ben mindenütt közös gazdál­kodás folyik, állandó helyen, egyébként pedig évenként a vetésforgóból mérnek ki. Bort pedig minden egyes tez-tag teljesített munkaegysége után kap. Ami az új, négyévesnél fiatalabb szőlő telepítési költ­ségeit illeti, azt a tsz megtéríti tagjának. És minden tsz-tag benne van a társadalombizto­sításban, ha szüksége van rá, ingyenes orvosi ellátásban, kedvezményes gyógyszerellá­tásban részesül. A munkából kiöregedett tagok pedig nyug­díjat kapnak, amennyi szépen elegendő öreg napjaikra. A válaszok, — amelyeket itt csak éppen summázva írtunk le — szemmel láthatóan sok jelen­levő érdeklődését kielégítették. ELHANGZOTT azonban egy felszólalás, — hogy ki mondta, hallgassuk el. Tudják Feldeb- rőn úgyis kiről van szó — amely félreértette a beszélge­tés igazán felszabadult, őszin­te légkörét, s gúnyoló szavak­kal beszélt a termelőszövetke­zeti mozgalomról. A felszólaló tsz-ek gazdálkodásáról szólva azt vágta oda: ha termelőszö­vetkezetben volnék, még a metszést sem végeztük volna el a szőlőkben, nemhogy szü­retre gondolhatnánk ... Ezt a gúnyolódó hangot, igen hatá­rozottan vissza kell utasítani. A termelőszövetkezeti mozgal­mat — tízéves eredményes múltja után — ma már nem lehet gúnyolni, nem lehet be1- lőle tréfát űzni. Menjen el a felszólaló csak az atkán Mi­csurin Termelőszövekezet sző­lőjébe: olyan munkát és ered­ményeket láthat, amelyet ed­dig életében nem láthatott; olyan munkát és eredménye­ket nézhet meg ott, amelyek­ből — akármilyen jó gazdának is tartja magát — tanulhat is. A mezőgazdasági többter­melés — mondotta Lendvai elvtárs — nemzetgazdasági probléma, amelynek megoldá­sa elkerülhetetlen. A megol­dás: a nagyüzemi, termelósaö­vetkezeti gazdálkodás megte- ; remtése. Feldebrőn éppen úgy,« mint a, megye, az ország más; községeiben. S ezzel együtt —J s ez a nagyüzemi termelés; megszervezésének erkölcsi-po­litikai oldala — megszűnik a; dolgozó parasztok sokszor ön­sanyargató és nagyon nehéz! munkája, mert helyettük a gépek százai dolgoznak majd! a nagy táblákon. Nem kell! majd az embereknek késő éj-! szaka lefeküdni, hogy , kora hajnalban újra talpon legye-; nek; nem kell majd vörös­hagymával bekenni a szemük; héját, hogy el ne álmosod ja-; nak, — mert a szövetkezetben; a munka nem robot, mint az; egyéni parcellákon volt, hanem; jólétet, bőséget teremtő tévé-; kenység; mert a szövetkezet-; ben a parasztember megszű-! nik a kisparcella rabja lenni,! kitágul előtte az egész határ,! amelyben könnyebb, szebb és! mind gazdagabb jövendőjű az! élet. A KÉSŐ ESTI órákban ért! véget Feldebrőn a gazdák be-; szélgetése Lendvai Vilmos elv­társsal, a megyei tanács elriö-; kével. A beszélgetés sok-sok; tanulságot adott — ezekét pró-; háltuk most röviden összegez-; ni. A beszélgetés tanulságai minden bizonnyal megindítót-; tak egy kedvező folyamatot a; dolgozó parasztok körében; meghányják-vetik a problémá-; kát és döntenek is majd. A; beszélgetés napján érkezett aj hír a faluba: a szomszédos! Aldebrő községben öttagú tér-! melőszövetkezeti előkészítő bi-! zottság alakult... íme: a szom-! széd falu már mutatja a pél-! dát. Csak követni kell. Bát-J ran, bizalorfimal — s a pa­raszti élet virágbaborulása, sok-sok gyümölcsöt termő; nyara nem marad eL Csak; akarni kell! DÉR FERENC Dolgoznak a KISz tiatalok A pétervásári járás KISZ-fia- taljai elhatározták, hogy 50 munkaórát dolgoznak le társa­dalmi munkában a szajlai ter­melőszövetkezet építkezésén. Az első csoport — a Mátravidéki Fémművek KISZ-fiataljainak első csoportja — meg is kezd­te az elmúlt napokban a mun­kát az alapozásnál. A fiatalok lelkes szorgalommal dolgoztak, s mind a tizenöten ígérték, hogy szabad idejükben újra eljönnek. A szövetkezet tasjai is szép példáját adták eddig az össze­fogásnak, mintegy 40 ezer fo­rint értékű társadalmi munka végzését vállalták, s társadalmi munkában szállították ki a? építkezési anyagot is az épít­kezés színhelyére. Csabai Mihály tsz-elnök, Szajla — CSAKNEM kétszázezer forintot fordítanak ebben az évben községfejlesztésre Vcr- peléten. Az összeg jelentős részét útépítésre használják fel. Építkeznek a sarudi termelőszövetkezetek Sarudon a Kossuth, a Pető­fi és a Haladás termelőszö­vetkezetek vezetőire nagy gond hárul, meg kell oldani- Ok az állatok közös elhelye­zését. Ez a probléma nem érinti váratlanul a tsz-ek vezetőit, mert már előzőleg foglalkoz­tak megoldásával. Még a nyár ideje alatt megkezdték egy 50—50 férőhelyes szarvasmar­ha-istálló építését. Az állatok elhelyezését megoldó épülete­ket október végére elkészítik és átadják rendeltetésének*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom