Népújság, 1959. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-18 / 167. szám

A FÖLDMÜVESSZÖVETKEZETEK HEVES MEGYEI SZÖVETKEZETI KÖZPONTJÁNAK HETI HÍRADÓJA * nikalmazzunk minél nagyobb területen zöldtrágyázást Az illetékesek figyelmébe 1 Az eredményes és jövedel­mező növénytermelés alapve­tő feltétele a talaj termőké­pességének fokozása, a táp­anyag és humuszkészlet fo­lyamatos biztosítása útján ér­hető el. Míg a növények által felvett tápanyagokat vissza­pótolhatjuk műtrágyákkal, ad­dig a hasznos talajbaktérimok élettevékenységéhez szükséges humuszt csak szerves anya­goknak a talajba juttatásával biztosíthatjuk. Humusz pótlás­ra a legutóbbi évékig nálunk kimondottan csak az istálló- trágyázást alkalmazták. Jelen­legi állatsűrűségühk nem te­szi lehetővé, hogy szántóterü­leteink mellett a gyümölcsö­söket, szőlőket és a zöldséges kertészeteket is kielégítően el­láthassuk istállótrágyával. Legtöbb termelőszövetkeze­tünknek, de különösképpen az újonnan indulóknak egy pár év kell ahhoz, hogy olyan ál­latsűrűséggel rendelkezzék, amelynek trágyahozama fe­dezni tudja a szükségleteket. Éppen ezért feltétlenül szük­ség van a zöldtrágyázás mind szélesebb körben történő be­vezetésére, hogy termésered­ményeinket mindinkább fo­kozni tudjuk. Zöldtrágyázás alatt tulaj­donképpen azt a talajerő gaz­dálkodási módszert ‘ értjük, amikor a talajt nagy gyökér és föld feletti szártömeget adó növényállománnyal népe­sítjük be és megfelelő időben azt alászántjuk. Így a zöld- trágyanövények elkorhadva, táplálékul szolgálnak a talaj­ban élő mikroorganizmusok­nak, s így növelik a talaj hu­musztartalmát. A zöldtrágyá­zás alkalmazásával viszonylag nagyobb mennyiségű humusz képződik, mint a szervestrá­gyázással. Az egyes zöldtrá­gya növények istállótrágya el­lenértéke különböző. Különö­sen sok humusz képződik a füves herék és az évelő pil­rültekintőbb ellenőrzésre sze­retném felhívni az illetékeseket. A földművesszövetkezeti ital­boltokban általában a falra felfüggesztett tartályban tárol­ják a poharait mosására hasz­nálandó vizet. A baj azonban ott kezdődik, hogy egyes ital­boltkezelőknek nehezükre esik ezt a tartályt feltölteni és így úgy próbálják megoldani a pohármosásokat, hogy egész kevés vizet engednek, a szeny- nyes poharakra. Nem is gon­dolnak arra, hogy az így mo­sott pohár a szomjukat oltó dolgozók között betegségeket terjeszthet. Járom a megyét és látom, hogy milyen hanyagul kezelik egyes italboltkezelők a tiszta­ságot. 'főbbek között szeretném megemlíteni a káli földműves- szövetkezet italboltját, ahol a pohár kevés vízzel való kimo­sása terén valóságos rekordot ér el az italboltvezető. Amint megfigyeltem, körülbelül 3 centiliter vízzel mos ki egy söröspoharat. Az összes ivó- poharak valósággal, sárgulnak már a rajtuk maradt italoktól. Az italbolthelyiségben is na­gyobb lehetne a tisztaság. Szeretném megemlíteni még a felsőtárkányi tónál működő tóparti büfét is. Ezt a helyet sok kiránduló és helybeli dol­gozó keresi fel, hogy itt töltse el a vasárnapi szabad idejét és ha megszomjazik, oltsa szomját a büfében. Ebben a kimérőben már más módszer­rel találkoztam. Itt ugyanis a pohármosás helyett mártoga- tással próbálják kitisztítani a poharakat. A pultban elhelye­zett edényben körülbelül 2-3 liternyi víz van és a kiszolgáló oda már tógát ja a poharakat. Amikor figyelmeztettem, hogy ez nem helyes, még meg is sértődött érte. Mindezek után én 'azt java­solnám, hogy az italboltokban mégiscsak folyóvízben mossák tisztára a poharakat és abban szolgálják ki a fogyasztókat. Akik pedig ezt elmulasztják, vonják őket felelősségre. Ügy gondolom, mindenkinek érde­ke, de egyben kötelessége is, hogy vigyázzon embertársai egészségére. langósok leszóntasa után. 4 éves lucerna feltörése a kh-ként 200 q istáliótrágyával 2 éves somkóró feltörése = kh-ként 180 q istállótrágyával Őszi káposztarepce — kh-ként 150 q .istállótrágyával Csillagfürt leszántása = kh-ként 120 q istáliótrágyával 2 éves vöröshere feltörés = kh-ként 100 q istállótrágyával BÍRÓ KÁLMÁN íwödiillőn jártak A dolgozók egészségének megvédésére szigorúbb és kö­bab, borsó, lencse gyöke­rének leszántása = kh-ként 30 q istállótrágyával Megyénk éghajlati és talaj- viszonyait figyelembe téve számos növény alkalmas zöld- trágyázásra. Szinte mindéi t ta­lajtípusra van zöldtrágyaf-nö- vényünk. A savanyú homoktalajom; zöldtrágya-növénye a keserű és az édes csillagfürt. A me­szes homok és kötött talajok jól bevált zöldtrágya-növénye a kétéves fehérvirágú somkó­ró, amely egyaránt használ­ható abszolút zöldtrágyának és gyökértrágya növénynek. Ez utóbbi esetben a föld fe­letti szár- és lombtömeg ta­karmányozás céljára használ­ható fel. Kiváló zöldferágya-növények az őszi takarmánykeverékem és ezek közül is elsősorban a szöszösbükkönyös rozs. Szük­ség esetén ezek is részt ve­hetnek a takarmánybázis ki­egészítésében. Ilyenkor a tar­lót. nitrogén műtrágyával ser­kentjük a sarjúképzésre, ame­lyet azután leszánthatunk zöldtrágyának. Szikesedő és szikes talaj zöldtrágya-növénye a szegletes lednek, szöszösbükköny, rozs és a somkóró. A mezőségi és az erdótala- jokon jól beváltak az összes őszi takarmánykeverékek, a korai borsófajták és fehér mustár. Gyümölcsösök zöldtrágyázá­sánál különösen jól bevált az őszi káposztarepce. amely száraz viszonyok között is nagy zöldtömeget ad. Vetése augusztus hónapira esik, amely­nek második fele a sokévi át­lag szerint csapadékos. Emel­lett rövid tenyészideje (7—8 hét) alatt sok szerves anyagot halmoz fel, a talajt jól be­hálózza, dús gyökérzetével_ a felszínt leárnyékolva megvédi a párologtatástól. Kemenesy szerint a repce gyökérzetének kémiai összetétele igen kedve­ző és megközelíti a pillangó­sok gyökérzetének összetéte­lét. Emellett vetőmagja ol­csó. vetőmagszükséglete ala­csony, (10—12 kg). Futóhomok kivételével min­den talajon jól fejlődő és a gyümölcstermelés szempont­jából értékes zöld trágya-nö­vény a Phacelia is. Vetőmag- szükséglete kicsi és viszonylag rövid tenyészideje alatt nagy zöldtömeget ad. Emellett hosz- szú időn keresztül szolgáltat kitűnő méhlegelót is. A zöldtrágya-növényeket ál­talában virágzásuk idején szántjuk le, mert akkor adják a legnagyobb zoldtömeget, másrészt pedig száruk ebben az időben még nem fásodott el, és a földbe kerülve kórha- dásuk gyorsan megindul. A csillagfürtöt és a somkórót kö­tött talajon ősszel, homokos talajon pedig tavasszal szánt­juk alá. Az őszi takarmány- keverékeket és bíborherét ta­vasszal, a káposztarepcét és a fehér mustárt pedig ősszel juttatjuk a talajba. Leszántás előtt a növényze­tet célszerű sima hengerrel le­dönteni. A szántás a gyümöl­csösökben — hasonlóan a ke­verő szántáshoz — ne legyen 22—24 cm-nél nagyobb, mert akkor megsérti a gyökérzetet, szántóföldön viszont ennél valamivel mélyebb is lehet. Szántás után gyűrűs vagy szöges hengerrel kell a talajt tömöríteni, hogy az anaerob baktériumok számára bizto­sítsuk a kedvező feltételeket. Ha a zöldtrágyázásra nem pil­langós növényeket használ­tunk, pl. őszi takarmánykeve­réket, úgy az ammoniíikáció meggyorsítására szórjunk ki kh-ként 100—120 kg nitrogén- műtrágyát. Természetesen a kiegészítő műtrágyákat éppen úgy adagoljuk a zöldtrágyá­záshoz is, mint azt az istálló­trágyázásnál szoktuk. A zöldtrágyázás különös je­lentőségét abban is látnunk kell, hogy olcsóbb a szerves- trágyázásnál. Üzemi számítá­sok szerint 1 kh-nál 400 forint megtakarítás érhető el. Ezen­kívül a zöldtrágyázások mind szélesebb körben történő be­vezetésével emelni tudjuk a trágyázandó területek meny- nyiségét. Az istállótrágyákat és egyéb ipari trágyákat el­sősorban a szőlő, zöldségesek talajerő-gazdálkodásánál tud­juk felhasználni, míg a gyü­mölcsösök trágyázását teljes egészében, a szántóföldi nö­vény termelését pedig jórész­ben zöldtrágyázással tudjuk megoldani, Jäger Ger© A Pest megyei MÉSZÖV által rendezett táncfeszti­válon részt vett az egri l. számú iskola Iskolaszövetkezeté­nek tánccsoportja is. A tánccsoport 4. helyezést ért el ezen a fesztiválon. Képeink a fesztiválon készültek. A női tánccsoport az ajaki leánytáncot mutatta be igen nagy sikerrel. A fiú tánccsoport által sikere volt. Jó kapcsolat, sok Az ecsédi külszíni fejtés KISZ-szervezete július 8-án es­te ünnepi taggyűlést tartott, amelyre meghívták az ecsédi földművesszövetkezet dolgo­zóit is. Az ünnepség keretében vacsorával vendégelték meg a megielenteket, majd a földmű­vesszövetkezet kultúrcsoport- iának közreműködésével szín­darabot mutattak be és a tánc­csoport Heves megyei táncok­kal szórakoztatta a dolgozókat. A hangulatos este éjfélkor ért véget, amikor is egy szép táj- jellegnek megfelelő tortával ajándékozták meg a földmű­vesszövetkezet kultúrcsoport- ját. Az ecsédi külszíni fejtés KISZ-szervezetének vezetősége szerint a jó kapcsolatok meg­erősítésére ezt a jól sikerült es­tét hamarosan megismétlik. Azonban nemcsak a szórako­zás terén mutatkozik meg a földművesszövetkezet jó kap­bemutatott táncnak is nagy I — segítség Ecséden csolata a különböző szervekkel, vállalatokkal, hanem a tényle­gesen nyújtott segítségadással is. A földművesszövetkezet dolgozói a kongresszusi munka- versenyben tett felajánlásuk­ban 320 munkaórát vállaltak a Vörös Csillag Termelőszövetke­zet segítésére a nyári mezőgaz­dasági munkálatokban. Eddig már 23 dolgozó részvételével az aratási munkálatokban vettek részt. Más esetben pedig 20— 20 földművesszövetkezeti dol­gozó. a szőlőkapálásban nyúj­tott segítséget. Az eddigi érté­kelés alapján a földművesszö­vetkezet dolgozói 149 munka­órát végeztek el a tett felaján­lásukból. Pál Istvánná Jól fizetett a borsó az adácsi Ezüstkalász Tsz-ben. A terve­zett 90 mázsás termés helyett 120 mázsát adtak át zölden a konzervgyárnak. yAbnee» 9<ét&r méiiTÁiAí Tisztelt Tagtársak! A nyár közepe felé közeledünk. Egyre elviselhetetle- nebbül tűzi sugarát a nap. Ilyenkor, aki csak teheti, hűvös helyet keres és nyugodtan pihen. Már biztosan van a tag­társak között is olyan, aki tapasztalta, hogy a nagy meleg­ben az emberi agy, hogy úgymondjam, lassabban forog. Nehezebb a gondolkodás és több idő kell például egy szám­tani feladat megoldásához. A minap én is ezt tapasztaltam Feldebrőn. Ha nem is nehéz számtani feladatot kellett megoldani, hanem . ■ ■ No, de erről később, mindenekelőtt elmondom az előzmé­nyeket. Csadó Mátyásné már 9 éve dolgozik a földműves­szövetkezet felvásárló-telepén. Amint az évek száma, de a falu termelőinek véleménye is azt bizonyítja, hogy jó munkát végez. Igyekszik a dolgozók problémáit megoldani, de azokat a nehézségeket, amit néha a káli szállítótelep eléje gördít, nemigen tudja megoldani. Az történt ugyanis, hogy július 8-án 31 mázsa cseresznyét vásárolt fel és kül­dött belföldi fogyasztásra Budapestre. Mint jó felvásárló, másnap — csütörtökön — felhívta telefonon Batki elvtársat, a káli szállítótelep vezetőjét, és megkérdezte: milyen minő-: ségben vették át az árut? No, de kérem, hát ki tud ilyen meleg időjárásban az ilyen nehéz kérdésekre megfelelő választ adni. Felháborító, hogy ilyesmivel zaklatják a szállítótelepet, mikor „más”- feladata is van bőven. — Mi nem tudjuk, kérem =* válaszolták —, próbálja meg Egerben a MÉK-nél, ők már biztosan tudják, A telefon kattan, vége a beszélgetésnek a kérdés továbbra is nyitott marad. Most jön a körút. Mivel Csadóné megfelelő választ nem kapott, újra a telefont vette elő és felhívta Egert. Az lehetetlen, hogy a központban ne tudnák már, hogy mi történt a cseresz­nyével. Amíg a telefonhívást várta, már különösebben nem is érdekelte olyan nagyon az ügy. Megmondják és kész. De, tisztelt Tagtársak, hol van az előírva, hogy egy központnak mindent tudni kell. Ott van a helyi szerv, mán mint a káli telep, őneki kell tudni, hogy mi történik az áruval. A válasz nem lehetett más, csak, hogy kérdezzék meg Kaitól, ők tudják. Hiába minden érv és könyörgés, ezt nem lehet már megmásítani. Másnap már újból Kai vaji a vonalban és megtörik a jég. A szállítótelep közli, hogy ők már tudnak a cseresz­nyéről. Bánatos hang közli, hogy „sajnos, a cseresznyét 12 százalék leértékeléssel (anstanddal) vették át, ami nem kis‘ forintkülönbség”. Erre aztán a felvásárló iem számíthatott. Az nem lehet, hogy az általa átvett árut így leminősítsék, hiszen elélf gyakorlattal rendelkezik, tudja az árukat minősíteni. A baj azonban nem jár egyedül, még a fenti esc* resznye esetében sem. — Ha baj, úgymond, akkor legyen még nagyobb -»’ gondolja Batki elvtárs telepvezető és máris új módszerhez folyamodik. Még aznap üzenetet küld Feldebrőre, hogy az elküldött cseresznyét osztályon alulinak és annak 5 száza-* lékát pedig csak ipari célra — cefrének — vették át. Mint derült égből a villám, úgy hatott a hír a feU vásárlótelepre. — Ez már több a soknál, hogy így kitolni egy felvá­sárlóval. No, hát ez már nem igazság — mondotta el a föld- művesszövetkezeti irodában Csadóné. — Ezt nem tehetik velem, 9 év után csak ennyire becsülik a munkámat? Az a kedv és igyekvés, amit eddig tanúsított, bizony nem a rossz munkájáról tanúskodik. Itt tehát valami nincs rendben, még akkor sem, ha nagyobb szakemberek vették azt az árut. Kétségek és vívódások közepette jött el a szombati nap. A felvásárlónak zavaros gondolatok keringtek a fejé­ben: egész éjjel nem aludt. Már azon gondolkodott, hogy ő nem fog magának többet ilyen éjszakát és napokat sze­rezni. Egész délelőtt kedvtelenül járt-kelt a telepen, amíg meg nem érkezett a posta. És akkor újabb villámcsapásként megérkezett a számla Egerből, rajta a minősítéssel, még­hozzá jó minősítéssel. Közölték, hogy az árut hiány és le- minősítés nélkül, megfelelő százalékban átvették. Talán, ha a számlán még rovat lett volna, azt is ráírták volna, hogy „köszönet a szép áruért”. Ez történt néhány felelőtlen ember kijelentéseiből. Erre aztán nyugodtan elmondhatjuk, hogy „senki nem tu­dott semmit”. És most a Tagtársak nevében megkérdezem Batki elvtársat, ha valamiről nem tud biztosat, akkor miért ad téves felvilágosítást. Tálán a termelőknek is ilyen felelőt­len ígéreteket tesz? A jó munka nem az ígérgetéseken és a rossz tájékoztatáson múlik, mindenekelőtt azon, hogy a ter­melők és a fogyasztók legyenek megelégedve. Tudósításom végéhez értem, amelyben elmondottam egy megtörtént esetet, okulására minden hasonló ígér­getőnek. A földművesszövetkezeti vagyon védelmében, a tag­sággal egyetértésben. Szövetkezeti üdvözlettel: QszXjSp,

Next

/
Oldalképek
Tartalom