Népújság, 1959. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-18 / 167. szám

4 NÉPtJSAG tP5B. július 18, szombat A betegápolás áj átjui falun Háziápolónő-szolgálat segíti az orvos munkáját Az utóbbi évek során el­mondhatjuk, hogy az egész­ségügyi ellátottság Igen nagy mértékben kiszélesedett. Talál­koztam ' valakivel, akinek ez volt a véleménye: „Azért bete* geskedóék az emberek, mert ott az SZTK!” Ebben van is valami, de nem a rosszindula­tú szemlélet szerint. Régén valóban nem mentek annyian az orvoshoz, de miért? Mert eszébe sem jutott például egy mezötárkányi 60 éves pa­rasztasszonynak, hogy „lehetne foga.” Lehetne, ha volna rá pénze. Nem volt. Ma egy 60 éves néni tsz-tag, s esetleg nem is kell annyit unszolni, mert ő is széretrie még pirítást ropog­tatni, zöldpaprikát enni, ezért fogja a biztosítási könyvecské­jét. is néhány hét múlva kész a foga. Vágy az asztalos köhö­gött, mert megtámadta tildéjét a por? Köhögjön még vagy száz esztendeig, vélekedtek az ismerősök, de a szanatórium megfizethetetlen volt, és az asztalos még kettőig is alig kö­högött. Ma? Ma mindenki élni akar, és nem is akárhogyan, hanem egészséges, boldog emberként szeretne munkálkodni, és ez egyik hatalmas eredménye megváltozott életünknek. Álla­munk egyre nagyobb mérték­ben fejleszti az egészségügyi hálózatot, bővíti a kórházakat, szűkítik az orvosi körzetek ha­tárát, ezért oktatják a védő­nők, ápolónők ezreit. S mo6t újra nagyot léptünk előre ezen a téren. Rövidesen megindul falun a házi beteg­ápolás. Nemsokára levizsgáz­nak azok a volt szülésznők, s hivatásos ápolónők, akik vál­lalják azt, hogy a körzeti or­vosok mellett dolgozva a fal­vak fekvőbetegei között telje­sítenek szolgálatot. Ez a túlter­helt orvosoknak nagy segítsé­get jelent majd. Az ápolónő asszisztál a rendelő orvosnak, felmenti a kötözés, az injekció beadásának munkájától, ígv több idő jut a vizsgálatra. A rendelési idő után sorra láto­gatja azokat a fekvőbetegeket, akiket egyébként az orvosnak kellene meglátogatni egy-egy injekció beadására, vagy a hozzátartozók helyes betegápo­lásra való kioktatására. Az ápolónő az orvos részle­tes utasítása szerint, a beteg állapotától függően megláto­gatja. s ellátja a beteget. Vi­gyáz a beteg körüli higiéniára, felügyel a gyógyszer pontos és helyes adagolására, a diéta be­tartására. S ha a háziasszony nem tudja a beteg ételeit meg­főzni, arra is megtanítja az ápolónő. Valamikor nem is olyan ré­gen, rangot jelentett már az is, ha valakinek a betegágya mel­lett fehérköpenyes házi ápolónő teljesített szolgálatot. Ma már áz „ember rangját” jelzi ez az új, szolgálat, '■ A házi betpgápdlónők nem­csak tehermentesítik az orvost, hanem elősegítik az eredmé­nyes gyógyítást, S mivel az ápolónő a rendszeres látogatás­ról beszámol az orvosnak, az orvos mindig tisztán látja a be­teg állapotát. Esetleges vissza­esés esetén meglátogatja a be­telt. s úi utasítást ad. Ez a kettős munka azt eredményezi, hogy a beteg nem akárhogyan él betegsége alatt, hanem szi­gorúan az előírtak szerint. S így gyógyúltan kel fel he­tek. esetlen hénpook után a gyűlölt betegéiből. újra egész­séges emberré válva élhet ked­ve szerint. (Ádám) TIT ismeretterjesztő előadások Gyöngyösön és a Mátrában Az Isaneietterjesző Társulat gyöngyösi szervezetének tagjai gyakran tartanák érdekes is­meretterjesztő előadásokat a város üzemeinél és a mátrai üdülőkben. Igen népszerűek lettek ezek az előadások a 34-es AKÖV, a posta, a Kis­kereskedelmi Vállalat, a Kéz­műipari Vállalat és még egy sor más üzem dolgozóinak kö­rében. Gyakran tartanak elő­adásokat az építőipari vállalat munkásszállásain is. Az üzemi előadások aktuá­lis tudományos problémákkal foglalkoznak, például az atom­kérdés, a színképelemzés, a Föld és a világegyetem, a szövetkezeti mozgalom kérdé­sei a témájuk. Gyakran ren­deznek előadásokat a mátrai üdülőkben is, ahol a mátrai élővilágról, a vidék néprajzá­ról és történelméről, geológiá­járól tartanak érdekes előadá­sokat a TIT tagok a beutal­taknak. A uguszíuH 20-ra és a hány ász-napra készül a gyöngyösoroszi Ércbánya Vállalat kultárcsoportja és zenekara Az év márciusában 52 ezer forintért 23 ‘ tagú zenekarnak szükséges fúvóshangszert vá­sároltak és a tanulásihoz kar­mestert biztosítottak a gyön- gyösoroszi Ércbánya Vállalat­nál. Áprilisban megkezdődött az új zenekar szervezése és rend­szeres próbája. A zenekar tag­jai szorgalmasan gyakorolnak és első alkalommal Gyön- gyösoroszi termelőszövetkezeti Mozik műsora: EGRI VÖRÖS CSILLAG Dulszka asszony erkölcse EGRI BRÖDY Botcsinálta sofőr EGRI KERTMOZI A trapéz GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A dzsungel könyve GYÖNGYÖSI PUSKIN Fehér éjszakák HATVANI VÖRÖS CSILLAG Kettőnk titka HATVANI KOSSUTH A boldogság vasárnap jön FÜZESABONY Főnyeremény HEVES Az utolsó felvonás pétervasara A ml kis családunk 1959.. július 18, szombat: 1936. Megkezdődött a spanyol nép nemzet’! forradalmi harca a fasisz­ta zsarnokság és az olasz—német intervencionisták £llen. 1374-ben halt meg Francesco Pet­rarca olasz költő. O Névnap ^ Ne feledjük, vasárnap: EMILIA PIWW. 12. Ki is jelölték a küldöttséget, Gyulai Lajos lett a vezetője. Csak november 10-én indul­hattak el Nyugat felé, mert Budapesten még harcok voltak. Gyulai huszonkét embert vitt magával és sikerrel át is szöktek. Az volt a feladata, hogy kap­csolatot keressen Kéthly An­nával. De hiába, nem tudott vele összejönni. Kéthly azok­ban a napokban össze-vissza utazott a nagyvilágban; szóno­kolt, érvelt, verekedett, har­colt a nyugati beavatkozásért. Gyulaiéknak ezt nem is kellett kérniök tőle... Ez a handa- banda annyira igénybe vette Kéthly Anna idejét, hogy nem ért rá Gyulait, meg a hozzá hasonló ifjoncokat fogadni. Mit volt mit tenni? Gyulai november 27-én illegálisan visszatért Magyarországra. Megkereste Steineréket. Meg­ható volt a viszontlátás, ame­lyen jelen volt Steiner Lajos. Steiner János és Kovács László, a Steiner-csoport egy­kori „rettenthetetlen“’ tagja. Miután átestek a viszontlátás örömein, s kölcsönösen kife­jezték afeletti örömüket, hogy még szabadlábon vannak, Gyulai megtartotta rövid be­számolóját. Elmondta, hogy amikor meg­bízás alapján kapcsolatot ke­resett Kéthly Annával, és ez nem sikerült neki, akkor sem esett kétségbe. Kéthly helyett hflulcamr kihez máshoz fordulhatott vol­na, mint az amerikaiakhoz'’ Ezért Nürnbergijén felkereste a zündorfi láger parancsnokát, egy Lang nevű férfit. Meg­kérte, hogy hivatalos helyen teremtsen számára kapcsola­tát, mert a magyar kérdésben tárgyalni szeretne. Lang nem is tagadta meg a segítséget, ő is a „szent magyar forrada­lom“’ tüzében égett, összehoz­ta hát Gyulait Mr. Schlatt-tal, a, CIC nürnbergi központjá­nak vezetőjével. Gyulai segít­séget kért Mr. Sohlatt-tól a magyar ■ „forradalmárok” szá­mára. A CIC-főnők közölte vele, hogy az amerikaiak már foglalkoztak a beavatkozás kérdésével, és csak arra vár­nak, hogy az ENSZ megfelelő határozatot hozzon. Megnyug­tatta Gyulait, hogy tárgyalá­sukról értesíti az amerikai kormányt, illetve a megfelelő hivatalos szerveket. A Végén megállapodtak abban, hogy Gyulai visszamegy Magyaror­szágra, itt megteszi azt, amit még lehet és azután néhány megbízható barátjával vissza­tér Nyugatra... A találkozó után Steinerék elhatározták, hogy később is­mét összejönnék, s megbeszé­lik disszidálásuk részleteit. Elváltak. Gyulai rögtön akti­vizálódott. Kiment az utcára, vett egy csomó Népszabadsá­got, s azt meggyújtotta. Az­után továbbment, s a város községben, augusztus 20-án akarnak fellépni, mivel ezt a községet az ércbánya patronál­ja. A zenekar másik bemutat­kozása a bányásznapi ünnep­ségeken lesz, ahol a vállalat dolgozói előtt akarják bemu­tatni az eddig tanultakat. A zenekari tagokon kívül lelkiismeretes munkával ké­szülnek a színjátszó csoport tagjai "15' « 'KÍKelg6 iMhéf*krö; akik a zenekarra! együtt Gyöngyösoroszi község dolgozó parasztságának akarnak. aug. 20-án vidám jelenetekből, versekből, ének- és zeneszá­mokból álló műsort adni. A színjátszók színvonalas mű­sorral készülnek a bányásznapi ünnepségekre Is. CSEH PÁL levelező más pontján égette a párt lap­ját ... Este egyik barátjának a la­kásán hallgatta, a Szabad Eu­rópa Rádiót. Á bemondó hang­ja tisztán hal­latszott: — „Mint Bu­dapestről je­lentik, Buda­pest lakossága tömegesen ége­ti a Népsza­badságot, a*Ká­dár-kormány lapját, Ebből is látható, hogy magyar test­véreink hűek maradtak a szent forrada­lom ügyéhez!” Gyulai „hű“’ maradt és no­vember 30-án visszaindult Nyugatra. Ma­gával vitte Steiner Lajost és Jánost, va­lamint Kovács Lászlót. Ekkor már tízezrével áramlottak a megtévesztett emberek Nyugat felé. Keserű csalódásban volt részük, mert a várt fogadtatás elmaradt. De nem így Steinerék ese­tében. Igaz, Őket nem ünnepi beszédeiket szajkóié jótékony úriasszonyok várták, hanem a CIC emberei. Ezek segítették át a kis csoportot az osztrák —nyugatnémet határon és a nyugatnémet rendőrség segí­tett nekik abban, hogy eljus­sanak Berchtesgadenba. A tapasztalt Gyulai a vona­ton magyarázta társainak: — Nagyon becsülnek ben­nünket! Egyenesen a CIC nyugatnémetországi központ­A hadvezér új- tagot olvasott ké­nyelmesen beren­dezett főhadiszál­lásán. Újságot olr vásott és a fejét csóválta. Az újság­ban ugya nis egy tö­meg szerencsétlen­ség leírása szere­pelt,melynek kere­tében egy autóbusz 60 utasából 25-öt ölt meg a ripor­ter, tízet súlyosan, a többit könnyeb­ben megsebesí­tette. — Rettenetes — cöcögött a hadve­zér, amint a rész­letes leírást olvas­ta, mert — eí kell ismerni — a ripor­ter ,nagy megele­venítő erővel ren­delkezett, soraiból hallani lehetett az autóbusz már ké­sőn csikorgó fék­jének, a halálba A hadvezér zuhanók sikolyá­nak hangját, a se­besültek hörgését, érezni tehetett a kiömlött és meg­gyulladt benzin szagát. A hadvezér meg­borzongott. Érző szíva ember volt, könnyen maga elé tudta varázsolni a riporter tolla nyo­mán a tragédiát, amelynek részese lehetett volna ő maga is, részese felesége. vagy gyermeke ... — Még rágon­dolni is rossz — mormogta a foga alatt. Egy pillanat és negyedszáz ha­lott ... Sőt, még a súlyos sebesültek között is akadhat, aki nem képes megvívni a csatát saját életéért... Hiába, porszemek vagyunk a sors ke. zében — morfondí­rozott ölébe ejtett újsággal, hátra­dőlve a karosszék­ben. Azután hirtelen az órájára nézett: — A fene egye meg, majd elkés­tem — káromko­dott egy cifrát és már vette is a te­lefont. — Halló .., itt a hadvezér be­szél. Megparan­csolom, hogy a tá­madás azonnal in­duljon ... A 25-ös magaslati pontot minden áron, érti? Minden áron el­foglalni ... S öt perc múlva tízezer ember 1 in­dult vad ágyútüz- ben, fegyverropo­gás közben ro. hamra. teljesítve a hadvezér paran­csát. (egri) Épül a gyöngyösi szaluul téri színpad Mint már hírül adtuk. Gyön­gyösön, az Orczy-kastély park­jában nagy, négyezer szemé­lyes szabadtéri színpad épüi. A munkálatok jelentős részét a város lakossága társadalmi munkában végzi. A közelmúlt­ban bekapcsolódott az építke­zésbe a Heves megyei Építő­ipari Vállalat egy brigádja is. A brigád tagjai a falazási munkálatokat végzik most. Kijelölték a két nagy, a szín­pad két oldalán emelkedő világítótorony pontos helyét is, az. alapok kiásásához a napokban kezdenek hozzá. Be­fejezés előtt áll az Orchester építése is. Az . ősszel megrendezésre ke­rülő, hagyományos gyöngyösi szüreti játékokat már az új, korszerű szabadtéri színpadon rendezik meg. (Jj ruha, új szertár a famahodi líízollóltiiuk iSfSIlf- VIZSGALATOT tartott csütörtökön a Gyöngyösi Já­rási Tanács község fejlesztési állandó bizottsága Nagyrédén. Felülvizsgálták az 1958-as köz­ségfejlesztési terveket, azok mennyiségi és minőségi végre­hajtását. — AZ „IFJÜ KOMMU­NISTA” legújabb különki­adása A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának irányelvei az ifjúság eszmei-politikai neve­léséhez címmel a fiatalok problémáiról ír.- A MEZŐGAZDASÁGI osztály munkáját tűzték napi­rendre a Gyöngyösi Városi Ta­nács csütörtöki vb-ülésén. Az aratás, cséplés, hordás, tarló­hántás, másodvetés és az idő­szerű mezőgazdasági munkák mellett megbeszélték a tago­sítás kérdését is. — A MÁTRAVIDÉKI Fém­művek dolgozói a kongrcsz- szusi munkaverseny során a láncszerelésnél keletkezett hulladékot a korábbi 5 szá­zalékról 0.8 százalékra csök­kentették.- BEFEJEZTÉK az aratást Kápolna határában. A tavaszi árpa előcséplését is elvégez­ték. A tavaszi árpa 16-17 má­zsás átlagtermést fizet; a búza az elmúlt évi 8-9 mázsás át­lagterméssel szemben 10-11 mázsát ad. — AZ EGRI Finomszerel- vénygyárban megkezdték rendszeres munkájukat a si­keresen vizsgázott ipari ta­nulók. A gyárban tanulták a gyakorlati munkát és most talán egy életre tértek visz- sza, mint fiatal szakmunká­sok. jába visznek. Karriert csiná­lunk! Nos, Berchtesgadenben, a CIC központjában valóban Rövidesen megkezdik ötven­kilencezer forintos költséggel a tarnabodi tűzoltószertár épí­tését. A község lakói több mint tízezer forintos társadal­mi munkával segítenek az építésben. Felhasználnak az építkezéshez ötezer forint ér­tékű helyi anyagot, sódert is. Ez is . csökkenti az építési költ­séget. A tűzoltószertár építéséhez 30 ezer forinttal járul hozzá az állam, a többi Költséget a községfejlesztési alapból fede­zik. Az új épület augusztus 30-ra készül el. Most vásárolt a községi ta­nács 13 öltöny egyenruhát is a községi tűzoltók részére. Hatvan város anpahönyvébűl boldog-boldogtalan összecső­dült a hírneves Steinerék érkezésének hírére. Hát még mekkorára nőtt az örömük, amikor Steiner Lajos egy gyű­rött újságot húzott elő a zse­béből és megmutatta. A Nép- szabadságnak az a száma volt, amely beszámolt a Steiner- csoport ellenforradalmi tevé­kenységéről, és beszámolt ar­ról, hogy kik garázdálkodtak a VII. kerületben. A tolmács fordította a cik­ket azok számára, akik nem tudtak magyarul. S közben felkiáltások hangzottak el: — Oké! Very good! Beauti­ful! Születtek: Kovács János, Gregus Borbála Ilona, Orcskó-Sós Imre, Benkó Friderika. - Polonkai Zoltán József, Oláh Margit. Szabó Tibor. Masznyik Pál, Masznyik Zsuzsan­na, Juhász Anna Mária. Szita And­rás, Bazsó István, Radios Tibor, Molnár István, Nagy Lajos, Fekete Steiner Lajos és Gyulai há­rom napig mást sem csinált, mint szorgalmasan felelgetett a CIC embereinek kérdéseire. De milyen más volt ez a kér- dezősködés, istenem, milyen más, mint annakidején, ami­kor Gyulait ugyanitt először hallgatták ki. Akkor a kihall­gatok tele voltak gyanakvás­sal, most viszont ügy tárgyal­tak velük, mint két hőssel, akik mindent megtetteK, amit csak a CIC várhatott tőlük. Különösen jól érezte magát Berchtesgadenben Gyulai. Ott­honosan mozgott a CIC köz­pontjában, rengeteg ismerős­sel találkozott. Mindenkivel váltott néhány szót, s min­denki gratulált neki „hősies­ségéhez”. Meg is nőtt a mellé­nye, de mennyire. Kezdett félvállról beszélni Steiner La­jossal, egykori parancsnoká­val, de nem sokáig tehette. Bgy-két nap múlva Gyulai háttérbe szorult Steinerrel szemben. Hiszen Gyulainak csak a CIC központjában volt jó híre. ezzel szemben Steiner Lajosnak sajtója volt. A nyugatnémet lapok egyre- másra öles cikkeKben méltat­ták érdemeit. „Budapest hő- sé”-nek titulálták, Maiéter utódaként emlegették, s arc­képét is közölték. Nem muta­tott olyan jól, mint Clark Gable, viszont — mint a kép­aláírásokban írták a nyugat­német újságok — csak úgy sugárzik a becsületesség és a hazaszeretet az arcáról. Stei­ner Lajos önkéntelenül is összehasonlította ezeket a fényképeket azokkal, amelye­ket annakidején a rendőrsé­gen a bűnügyi nyilvántartó számára készítettek róla. Hát igen, nem vitás, ezek a fotó- riporterek sokkal előnyösebb képet tudnak csinálni. Kelle­István, Balog Maria, Czéroa Kata­lin. kötöttek: Bruknér Irén, Papp Gyula­Házasságot Géza—Erdődi Pap Katalin. Meghaltak: Katona János, Kajlinger Sándor: mesebb, ha az ember arcképe a nyugati lapok hasábjain szerepel, mint a budapesti bűnügyi nyilvántartóban. Király Béla, aki ekkor már New Yorkban volt,, s éppen azzal foglalkozott, hogy segít­sen az ENSZ ötösbizottsága jelentése készítőinek, piros- fehér-zölddel díszített, előkelő levélpapíron levelet írt Stei­ner Lajosnak, s abban néhány udvarias és elismerő, mondat után felkérte Steiner Lajost, hogy kapcsolódjék be a „Ma­gyar Szabadságharcos (Nem­zetőr) Szövetség” munkájába, mint a Szövetség nyugat-né­metországi szervezetének egyik vezetője, és mindjárt munkát is adott neki. Meg­bízta Steinert, hogy kutasson fel Nyugat-Európában olyan „megbízható" embereket, akik az ellenforradalom idején ve­zetők voltak. Ezek nevét és címét juttassa el neki, az il­letők nem fognak ráfizetni a boltra. Ha az ENSZ ötösbi­zottsága előtt a magyarorszá­gi „terrorcselekményekről“’ adatokat szolgáltatnak, Király nem lesz hálátlan. Steiner Lajos — aki „nagy ember" lett —; egy percig sem gondolkozott azon. hogy ele­get tegyen-e Király Béla ké­résének vagy sem. Felvette a kapcsolatot Rédelyvel és Os- váth Györggyel, a „Magyar Szabadságharcos Szövetség’’ másik két vezetőjével. Steiner Lajos vállalta, hogy a szövet­ség részére szervezőmunkát végez, s tagja lett annak a bizottságnak is, amelyet azért hoztak létre, hogy a „Magyar- országi Szabadságharcos (Nemzetőr) Szövetséget" Nvu- gat-Németországban hivatalo­san elismertessék és bejegyez­tessék. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom