Népújság, 1959. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-16 / 165. szám

1$59. július 18., csütörtök

HEPOJSátS

s

Fiatalokról — felnőtteknek

Könnyen felejtünk. Ifjúságunkat is, amely talán csak egy évtized távlatából int utolsó búcsút nekünk, vagy talán már félemberöltő távolságában él csak, mint emlék. Könnyen felejtünk, s ezért nem kevesen vagyunk olyanok, akik a fiatalok életét, romantikus vágyait, felforrósodó lelkesedését, kedvteléseit sommásan intézzük el, mondván: ez a mai fiatalság, bezzeg a mi időnkben!

Ez a „bezzeg”, amely ha szabad ezt mondani, minden bizonnyal történelmi és történeti szó, s amely végigkísérte az „apák és fiúk“’ eltelt évezredeit, egyúttal mindig egy kicsit az újnak is tartalmi' kifejezője. Az apák elképzelte jövőt kicsit másképp, számunkra talán szokatlanabb formában építgeti magának a tegnap, a ma és a holnap fiatalja és mivel szokatlan, mivel nem olyan, mint amit mi elképzeltünk — gondoljuk — már nem is lehet jó, helyes és igaz.

Másfajta öltözködés, másfajta táncok, merészebb tervek, illúziók, másfajta magatartás az élettel szemben — mindez lehet jó is, előbbrevi- vő is. A mostani apák jó része, sőt óriási többsége kicsit értetlenül szemléli azt a magabiztosságot fiataljainkban, amelynek pedig alapját, légkörét és lehetőségeit éppen ők teremtették meg. Kevesebb a megküzdeni való. mint volt, a hamletti nagy kérdés, a „lenni, vagy nem lenni“’ most már végérvényesen felkerült az életből a színpadra, mert a mi viszonyaink között egyszerűen érthetetlen dolog lenne ezt a kérdést feltenni , bárkinek, akár saját maga, akár más jövőjét illetően. A kérdés inkább valahogy így hangzana korunk korántsem tragikus sorsú Hamlettja ajkán: „Hogyan lenni?” Vagy a modem Adám szavaival szólva: „Hogyan jut még előbbre fajzatom .._

S erre a kérdésre fiatalságunk forradalmi része, legön- tudatosabb tömegei egyértelmű és világos választ ad: becsülettel, tettel a szocialista társadalmi rendért. Az a tény, hogy a Hanságban az idén a tavalyi négyezerrel szemben, kereken tízezer fiatal dologzik a hazai föld termővé fordításán — egy példát csak a sok közül! — ezt igazolja, pedig a. tíztezer fiatal között nem egy akad olyan, akire jártá- ban-keltében ráintene a felnőtt: bezzeg, ez a mai fiatalság

Athén ezekben a napok- ban a világ érdeklődésé- nek a közévvontjában áll - Manolisz Glezosz miatt. Neves személyiségek: államférfiaki tudósok, a kultúra és a művészet kiválóságai emelik fel ' tiltakozó szavukat a Karamanlisz- kormány tervbe vett terrorítélete ellen. Ebből az alkalomból vesszük át részletes kivonatban a berlini Wochenvost egyik riport- ■ ját, amelyet Gerda Lorenzi írt. A párizsi riporter nő rövid idővel ezelőtt tért vissza görögországi útjáról.

Lthén milliós város. Az uta- a rendkívül pittoreszk ha- t gyakorol. Többemeletes dem, új épületek, keskeny ák kecses, szorosan egymás llé fűzött házakkal, ame- k erődítésekként hatnak a őre, fényűző márványépü- ?k a múlt századból, hellén usban, mint például a par- íent épülete, bizantinikus íplomocskák és mindezek őtt igen sok, egyemeletes, szerű lakóház, és ezeken 11 értékes romok — az antik rögország hagyománya a ezer esztendővel előtti idők- . Mindez a sokrétűség har- nikus egységgé olvad össze jen a városban.

Íz athéni utca arca luxust tat, pedig számtalan mozgó is és cipőtisztító hadgosko- : itt. A járókelő — különö- i az asszonyok — ízlésesen szőttek. Az eleven éjszakai t hozzátartozik a napi ese- nyekhez, mert a város valő- a akkor kezd élni, amikor a -jég kissé alábbhagy. A va- >rát például esti tíz órakor sdik tálalni a vendéglőkben

A Mata-brigád ax élen

Az egri vasútállomás dolgozói — mint már közöltük — sikeresen fejezték be a második negyedéves tervüket. A vonatvezetők és kísérők munkája mellett igen jelentős azoknak a vasúti dolgozóknak a szerepe a munkaverseny-mozgalom- ban, akik az áruforgalomnál dolgoznak. Az ő munkájuk abban áll, hogy a beérkező árukat legjobb kocsildhaszná- lással, pontosan, gyorsan továbbítsák. A Mata-brigád végezte a kereskedelmi dolgozók közül a legjobb munkát: tervüket 136,1 százalékra teljesítették.

DOBÓ SÁNDOR

Autóval

a tizedik emeletre

1961-re készül el San Francisco legmodernebb szállodája, ahol négyszáz autót parkírozhatnak, de nem valahol a pincében, hanem közvetlenül a vendégek szobájának előterében. Az új hotelben a vendégek kocsijukkal felhajthatnak a tizedik emeletre. A hotelben az „autóutakat” erős hangszigeteléssel építik ki, nehogy a szálloda autóforgalma megzavarja a vendégek pihenését.

Dixi

2 a neve annak a cipőgyárnak, amelyet Becsben alapított Lovas András disszidens, az osztrák belügyminisztérium ajánlására és az ajánlás nyomán a bécsi bankoktól kapott pénzen Lovas András most kétmillió schilling adósságot hátrahagyva, munkásainak bérével is zsebében, — megszökött Ausztriából. Hogy is szól a latin mondás? — Quod dixi, dixi, quod seripsi, seripsi — mit mondtam, megmondtam, mit írtam, megírtam. Dixi: mit loptam, elloptam ...

Jó emberre adta írását az osztrák belügyminisztérium, s most elmondhatják vezetői: mit írtak, megírtak, mit főztek, megehetne.

Addig... amíg

Míg Genfben összeült a külügyminiszterek érte- 1TX kezlete, hogy a béke ügyéről tárgyaljon, az Egyesült Államok atomfegyvereket szállít Dél-Koreába. Amíg az USA vezető politikusai nem győzik eléggé hangoztatni, hogy telve vannak békevággyal, s hogy a Szovjetunión múlik minden, addig a Dél-Kóreában állomásozó amerikai repülőgépek részére távirányítású lövedékeket szállítanak... Addig... amíg, ,.. addig, ... amíg ... Addig, amíg a világ békeszerető emberei Dél- Koreában is le nem fogják azokat a kezeket, amelyek mohóságukban túltesznek Harpagon úron, s amelyeken még lemoshatatlanul ott van most is a második világháború minden vére és szennye.

Nem a lóláb, ez a véres, szennyes kéz lóg ki a békeszólamok palástja alól.

(látó)

R „hatósági közeg" nem enged

A vasárnap délutáni — Ózd- ról Egerbe közlekedő autóbuszon szóváltásra lettünk figyelmesek. Az egyik utas — aratásból hazatérő asszony — Eger- baktán szállt fel az autóbuszra és a Töviskes-völgyig kért jegyet, ami a rövidebb távon futó autóbuszok feltételes megállója.

A kalauznő határozottan jelentette ki:

— Ezen a buszon a Töviskes- völgynél nincs megálló.

— Akkor menjek be Egerbe, s jöjjek vissza gyalog? — kérdezte a kétségbeesett asszony, s mutatja ruháját: látja, nem is úgy vagyok öltözve, hogy Egerbe menjek. Munkából jövök. Igazán megtehetné, hogy megálljon.

Az egyik fiatalember halkan tanácsot ad az asszonynak.

— Mondja azt, hogy rosszul van...

Erre a kalauznő haragja a tanácsadó ellen fordult.

— Maga meg ne beszéljen, mert hatósági közeg félrevezetéséért hat hónapot sózatok a nyakába —> fenyegette a fiatal utast.

Ezután már csak kérő-könyörgő szavak következtek, amelyeket az asszony, s a körülötte állók intéztek az engesztelhetetlen kalauznőhöz, aki egyre csak azt hajtogatta, hogy ez a szabály.

Igen, ez a szabály, ezt tudták az utasok is, csak azt nem értették, hogy miért nem élt a másik szabályadta lehetőséggel, amely lehetővé tette volna az egésznapos aratástól fáradt parasztasszonynak a Töviskes- völgyi leszállást.

K, S.

Biztos kézben van a volán“

5?

A távolban felhőt pipáló hegyek állnak a láthatár horizontjában és a mélyrehúzódó völgyben Nagybátony bányavárost látni a magasból.

Az erdő zöld, egybefüggő köpenyét szürke vonalként vágja keresztül a gályái út, ami merész fordulókkal bukik be Mát- raszentistvánra és kanyarodva halad Hasznos felé.

Lassan porköpenyt akasztva a hátsó kerékre, kővel megrakott teherautó kapaszkodik fel a csillagvizsgáló építkezéséhez,

Sziklás ösvény visz az AkropoÜszra

és még hajnali háromkor is vacsorázhatsz.

Ax „átlagathéni**

A város peremén fekvő nyomortanyákon az agyagkunyhók, a vásárcsarnokok közelében található piszok és szenny élénk ellentétben állnak a belvárossal. Az egyik ilyen nyomornegyedben meglátogattam egy tíztagú családot: egy lakókonyhában élnek mindnyájan. Az apa cipőgyári munkás és 35 drachmát keres naponta. Ez a család még szerencsésnek mondhatja magát azokhoz a munkanélküliekhez képest, akik még rosszabb viszonyok között kénytelenek nyomorogni. Pedig a kimutatások szerint a munkaképes férfiak harminc százaléka munkanélküli.

Ezek mellett az ellentétek mellett is Athén Görögország jólétének az összegezése, kiteljesedése. Az athéni átlagos életszínvonal messze magasabb a görög vidéki lakosság életszínvonalához képest. Egy földmunkás havi átlagbélre 250 drachma és vidéken nem ritka, hogy az emberek éhenhal- nak.

Az a szerencse ért, hogy barátságba keveredtem egy athéni családdal, olyannyira, hogy osztozhattam velük az „átlagathéni” minden örömében. Az európai konyhával rendelkező turistaszállók helyett barátaim elvittek kis kocsmákba, ahol török vagy arab ízlés szerint főznek, Barátaim segítettek

nekem abban is, hogy az antik Athént felfedezhessem a magam számára. A görögök nem választják szét az ő egyedülálló múltjukat jelenüktől: a nagy múlt a mai élettel összefolyik előttük.

„Sxukratéssxel sxemben lakom*

Egy tizenhatéves szobalány a szállodában, aki — mint any- nyi sok-sok fiatal görög fiú és lány — járatlan az írásban és az olvasásban, arra a kérdésemre: mondaná meg, hol lakik, magától értetődően azt fejelte: „Átellenben Szókratész liázával.” És ugyanilyen családias hangon beszélt De- mokritoszról és Herakleitósz- ról, akik az ókori Athén nagy szellemi kiválóságai voltak.

A Dionüzosz-színház márványpadjain, ahol ma szabadtéri előadásokat szoktak tartani, és ahol Periklész kortársai élték át Aiszchülosz, Szofok- lész és Euripidész drámáinak első előadásait, ma athéni gyerekek játszanak.

Itt el lehet mélyülni az antik templomok és építészeti remekek szemlélésében, élvezetet lehet találni az épületek harmóniájában és egyszerű szépségében. De felettébb megbotránkoztató az, hogy az emléktárgyárusok a remekművek közvetlen tőszomszédságában ütik fel sátraikat és ott árulják gipszből készített kiadásban Homéroszt, Afroditét, Apollót minden nagyságban, minden árért. Mindent elkövetnek, hogy meghazudtolják elődeik szépérzékét.

Az Akropoliszhoz vezető úton elmondták nekem görög barátaim, hogy erre a „városon kívül fekvő halomra” — innen az Akropolisz név — az i. sz. előtti 449-től 432-ig ezrek és ezrek hordták—szállították az óriás márványtömböket, hogy Pállasz Athéné istennő tiszte- letére megépítsék a Pai-thenont.

Karumanliax tervor• psxiehológiája

Barátaim megmutatták nekem a sziklás utat is, amelyen Manolisz Glezosz 1941-ben az Akropoliszra felmászott, hogy a horogkeresztes zászlót onnan letépje és ezzel jelt adjon az ellenállási mozgalom megindulására.

Teljesen jogtalanul jártak el Glezosszal szemben az elmúlt év októberében, amikor kém- tevékenységgel vádolták, bebörtönözték és Kréta szigetére elhurcolták. Ma ismét katonai bíróság elé állították,' hogy újból halálra ítélhessék.

Glezosz fővédője, az ismert athéni ügyvéd, Iliu, elmagyarázta nekem, hogy a görög kormány számára Glezosz esete elsősorban pszichológiai kérdés: meddig lehet kiterjeszteni a terrort. A Nemzeti Front megerősödése, különösen azok az eredmények, amelyek a márciusi községi választások

nak okoztak már keserű perceket. Mély szakadékok, hirtelen keletkezett vízmosások váltogatják egymást az utakon.

— Itt valóban „félrenézni nincs idő. mert jön a mély szakadék”. dúdolja a sofőr-dalt a gépkocsivezető.

Csak akkor tudok gyönyörködni, ha felérkeztem ide. 934 méter magasra és megállók. Míg a munkások lepakolják az építőkövet, addig én nézelődöm, gyönyörködöm a tájban.

— Szeretem a Mátrát, már hetedik éve hogy járom, hol hulló hóesésben, hol rügyfakasztó márciusban.

Télen a legnehezebb. A jég, a hideg könyörtelen ellenség. Meggémberedik a kéz, nem forog a kormány, egy óvatlan pillámat és vége.

De azért a nyári hőség is kellemetlen —, húzódik a hűs árnyat adó fa alá Gálosi gépkocsivezető.

A motor melege, a napsütés, szinte az inkvizítorok mágly áinak hőségével egyenlő. Hiába nyitom ki az ajtót egy pillanatra, a hőség nem akar mérséklődni.

Naponta többször is megjárja a kőbánya és az építkezés közötti utat. Idejének nagy részét a volán mellett, a tűző napon tölti. Az átalkői kőbányából hozza nehéz terhét a Csepel, hogy minél hamarabb felépüljön az igen fontos állomás. megkezdhesse munkáját a kutatócsoport.

Felberreg az önindító, s fékét feloldva elindul a hosszú szürke végtelenbe tűnő úton a teherautó. Gálosi Lajos búcsúzóul még dudál egyet, aztán , eltűnik a fordulóban. De mintha játékos búiócskát űzne az út. újból előugrik a fák közül, hogy ismét eltűnjék az erdő zöld függönye mögött. A teherautó óvatosan veszi a kanyarokat, halad a cél felé. mert biztos kézben van a volán.

K. 3.

után az EDÁ-t Athén legerő-' sebb pártjává tették, azzal azj eredménnyel jártak, hogy Ka-J ramanlisz egyre erősödő tér-: rorral igyekszik biztosítani: helyzetét.

Karamanlisz szemben áll a: Nemzeti Fronttal, amelyben: azok az erők egyesültek, ame-| lyek a polgárháborúban isi küzdöttek és ma is az a közös cél vezeti őket. hogy biztosít sák, helyreállítsák a demokráciát Görögországban. Iliu ügyvéd elbeszélte, hogy Manolisz; Glezosz egykori hőstettének tizennyolc éves fordulója napján, május 31-én a görög nép teljes együttérzéssel gondolt; nagy hősére. A kormány tilal ma és a rendőri intézkedések ellenére mindenütt a nyolcmilliós országban rokonszenvtün- tetések zajlottak le Glezosz mellett és tiltakoztak törvénytelen fogvatartása mellett.

Néhány nappal ezelőtt levelet kaptam Athénból, s ebben közölték velem, hogy két görög barátom, akik megtanítottak engem hazájukat és a görögöket szeretni és megérteni, ugyancsak áldozatul estek a Karamanlisz-kormánynak és a jogszabályokkal ellentétesen minden jogi indokolás nélkül letartóztatták őket. így csatlakozik az emlékezésekhez az ér-, kező, fájdalmas hír.

A mai Görögországról az a: benyomásom: a legélesebb el-: lentétek kaleidoszkópja — nap: és szépség, nyomor és elnyo-: más — és a szilárd hit, hogy az elnyomást és azzal együtt a- nyomort is túl fogják élni.

(Farkas András fordítása)

De vajon, csalk az' apák és fiúk valahogy már szinte törvényszerűen ható egymással szembeni meg nem értése készteti legyintésre éppen az apákat? Ezt állítani naívság lenne. Nemcsak egyszerűen azért, mert karunk apái a szocializmus építésének nagy lendületében, forrongó korunk lázában sokkal inkább fiatalok maradtak, mint annak idején nagyapáink, nemcsak azért, mert éppen társadalmi rendünkből fakadóan ez a bizonyos törvényszerűség is mind szűkebb területre korlátozódik, de azért is, mert sajnos ok is van még erre, gyakran nem is kevés.

Űtan-útfélen találkozhat az ’ember és találkozik is olyan fiatal lányokkal és fiúkkal, akik enyhén szólva sem látnak túl az orruk hegyénél, akiknek az élet csak holnapig, mindig csali a holnapig terjed. Dolgoznak, de igazi cél nélkül, élnek, de igazi tervek nélkül, valahogy rájuk illik a háború rettenetesen hazug „slágere"; Csak egy nap a világ!

E sorok írója sok fiatallal beszélt az elmúlt időkben. Köztük nem eggyel, kivel szót váltam öröm és felüdülés volt, megfiatalodás és bizalom hazánk holnapi sorsában. De beszélt olyanokkal is, akik — bocsánat az erős hasonlatért —, mint varangyosbéka, csak azt a kis kerék nyüást látták a végtelen kék égből, ami szellemük sötét odújába bevilágított. S ebben az odúban nincs helye a munka, a szép szeretetének, nincs a könyvnek, nincs a holnap igézetének: a perspektívának. Ebbe az odú-életbe, mint holmi egysejtű lények életébe, psak a pillanat fér bele: a tánc, a nő, az élet nem megélése, de kiélése.

„Mit tudom én, mi lesz holnap" — szokták volt hajtogatni oly szívesen, S tárt így is érzik ezek a fiatalok, akik soraikból termelik 3d a huligánok utánpótlását, bűnözőket, akik akarva, akaratlanul is demoralizálnak mindenütt. Van ezek között egy másik réteg is, s ez a számosabb. Olyanok, akik az effajta élet- szemlélet-posvány felszínén mozognak még, akikre lehet és kell is hatni még, akikkel lehet még a szép szó, a meggyőző szó erejével, a példákkal hatni:

K. J. bányászfiatal; Jól keresett, jó munkás is volt. Keresetét két dologra költötte: ruhára és italra. Néha elment

moziba, ha „jó nők” szerepeltek, néha olvasott könyvet. is, ha rongyos is volt, de ponyva volt a javából. Izgága, verekedő ember hírében állt... Ma, jó két esztendővel ismeretségünk után, ha nem is éppen angyal, de lényegesen megkomolyodott, olyan tervei vannak, hogy lőmesteri tanfolyamra akar menni és keresetének egy részét takarékban tartja — nősülni is akar. Nem valamiféle csodálatos elixir hatása alatt változott meg: nem hagyták magára, nem parentálták el sem munkatársai, sem azok a fiatalok, akik körülötte dolgoznak. Foglalkozott vele sotcat és következetesen a KISZ, a kommunisták, törődtek vele a felnőttek. K. J. minden bizonnyal hasznos és megbecsült tagja lesz társadalmunknak.

örvendetes dolog, hogy mind nagyobb azoknak a száma, akik ha nem is ifjúságunk élcsapatához, de derékhadához tartozónak vallják magukat, — örvendetes, mert ez korunk nagyszerű eszméjének is igazolása, s igazolása annak a mind társadalmibb méreteket öltő „nevelési mozgalomnak”, amely ha ma még nem is sorakoztat fel minden felnőttet a célért, de egyre több emberben kelt mély felelősségérzetet a holnapi felnőttek iránt. Arra van szükség, hogy az egész ország iskola, nevelőiskola, hogy minden becsületes felnőtt pedagógus és tanító legyen, hogy ne kézlegyintéssel intézzük el a fiatalok problémáit, hanem okos szóval, emberi példával, türelmes és kitartó munkával. Van erőnk ehhez, hogyne volna. A KlSZ-szerve- zetek, a kommunisták, az üzemek, intézmények vezetői, az idősebb munkások összefogása adja meg a lehetőséget, hogy kevesebbet legyintsünk és még többet örüljünk, ha a fiatalságról esik szó.

A mi fiataljaink döntő többsége jő, becsületes, hazáját, népét szerető- ember, aki tud és szeret táncolni, de tud és szeret dolgozni, lelkesedni nagy célokért, aki képes lefogni a háborús gyújtogatok kezét, aki képes arra, hogy hatalmas feladatokat oldjon meg, — eredményesen. Velük, rájuk támaszkodva meg tudjuk nevelni, meg tudjuk győzni azt a kisebbséget, amely körülményei, a burzsoá ideológia hatása nyomán ma még meglehetősen perspektívát!unul, csak a mának élve prédálja a legdrágábbat: fiatalságát.

Gyurkő Géza

Piszkéstetőre. A júliusi .melegben szinte izzani látszik a motor és hűtőház tetejéről a kis zökkenők fehér gőzfelhőt szabadítanak az ég felé.

— Felforrt a víz, — jegyzi meg a gépkocsivezető. Gálosi Lajos, miközben gyöngyöző homlokát törölgetL

— Kutya egy út, az biztos, majdnem meglátja az ember a kocsi rendszámát a kanyarban. — tódít.ia a kocsikísérő.

Valóban, a Mátra ezernyi veszélyt rejtő útjai sok motoros-