Népújság, 1959. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-15 / 164. szám

2 KßPOJSAG 1959. július 15., sizerd» Változatok egy igaz témára Életszínvonal. Ez a téma, amely örökké visszatér és még­is örökké új. Nem válik unal­massá, hiszen nap mint nap változik az élet, s mindig hoz valamit magával e téren is. Beszélünk gyáróriásokról, termelőszövetkezetek egyre jobb terméseredményeiről számadatokban, százalékos ki­mutatásban, s mindez egy ki­csit büszkeséggel tölti el még azt az embert is, aki éppen nem a kohóknál, az eszterga- padok mellett, vagy a szántó­földön teszi mindennapi mun­káját. Minden új eredmény, új munkasiker az életszínvo­nal emelkedését teszi lehetővé, azt segíti, ha közvetve is. De hogyan érződik ez az emelkedés a családban, az üz­letben, az utcán és ott, ahová művelődni járnak munkájuk Után az emberek. Kis körsétával mindent meg lehet tudni. Jöjjön hát ezúttal velünk az újságolvasó és fi­gyeljen, tapasztaljon. Az első állomás cc család. Kopogtassunk be Fazekas Gyula egri lakatosárugyári művezetőhöz. A háziasszony egy kicsit zavart. A konyhában éppen „nagy a rendetlenség”, — nem hanyagsága, hanem a festés, a lakásszépítés miatt. Igazán jöhettünk volna néhány nappal később, amikor már rend lesz — olvashatjuk ki megrovó tekintetéből, de ez most nem fontos. A kérdés: ha összeül a csa­lád beszélgetni ilyen dolgok­ról, sokáig kell-e gondolkodni azon, hogy emelkedett-e az utóbbi években jólétük, — mo­solyt fakaszt Fazekasné arcán. — Miért kellene sokáig gon­dolkodni — mondja. — Csak rá kell néznem például férjemre és máris ott van a bizonyság arra, hogy nem élünk rosszul. Képzeljék csak el: amikor ösz- szeházasodtunk, 37-es nyak- bőségű ingei voltak, ma pedig már negyvenhármasra van szüksége, annyira meghízott. Egy ideig a fizetés nagyobb részét csá'k arra költöttük, hogy kihízott ruháit újakkal, lényegesen nagyobb méretűek­kel pótoljuk — teszi hozzá nagy nevetéssel. De aztán ko­molyra fordítja a szót: — Persze, nehogy azt higy- gyék, hogy csak eszünk, iszunk és erre mondjuk azt: sokkal jobban élünk. Nézzen itt körül. Tízéves házasok vagyunk, há­rom gyerek szaladgál állan­dóan körülöttünk, — egy ki­lenc-, egy hat- és egy kétesz- tendős — és mégis mindenünk megvan. A férjem 2150 forin­tot keres. Ehhez jön még a most felemelt családi pótlék 360 forintja. Meg lehet élni belőle. Annak idején vettünk egy szobabútort, most hozzá- vásároltunfc egy másikat is. Valóban, abban a szobában, ahol ülünk, egy szinte teljesen új csőgamitúra pompázik. Fél esztendeje „költözött” ebbe a lakásba. A rekamié előtt hatal­mas szőnyeg. Ez sem régi. A hátulján még ott díszeleg a cédula, hogy Németországban készült és 1356 forintba került. A virágállvány elé terítették kisebb, de ugyanilyen párját is. Valóban szépen gyarapod­nak Fazekasék, pedig a csa­ládban e pillanatban csupán csak a férj a kereső. — Én is dolgoztam valami­kor, — mondja a háziasszony. — Tíz esztendei házasságunk alatt talán mindössze két évig, mert a gyerekek miatt nem nagyon tudtam elmenni. Most már azonban szeretnék újra < Ihelyezkedni, mert annak el­lenére, hogy nem állunk rosz- szul, eszünk, iszunk, vásáro­lunk és szórakozunk is, még van néhány tervünk. Szeret­nénk kicserélni a másik szoba régebbi bútorát, — ez az egyik — és jó lenne idővel Gyuszi kívánságát is teljesíteni: egy motort vásárolni. Ugye nem nagy álmok? Most még ráadá­sul a felemelt családi pótlék is segített anyagi helyzetün­kön. Számoljunk csak egy kicsit. Az emelés előtt a 180 forintból vagy a lakbért, a villanyszám­lát, rádiószámlát és ehhez ha­sonlókat fizettem ki, vagy pe­dig a gyerekeknek vásároltam egy-kétjpár cipőt. Most a dup­la összegből minden hónapban mindkettőre futná. Ha viszont sas ilyesmire költőm a pénzt, akkor meg tudom oldani fel- használásával a három gyer­mek nyári ruházását. Kelil-e még ehhez valami? Azt hisszük, szükségtelen. A tények beszélnek minden fej­tegetésnél, bizonygatásnál tö­mörebben, érthetőbben. Épp­úgy, mint az Állami Áruház­ban, a kereskedelem legnagyobb egri központjában, Mácsai István igazgató első­sorban a cipőkeresletről be­szél. — Soha nincs elég cipő — mondja. — Nem azért, mert nem küldenek a gyárak. E té­ren nincs hiba, hiszen szinte hónapról hónapra többet ké­szítenek. De elérkeztünk odáig, hogy a nők például, ha vásá­rolnak egy ruhát, egy cipőt is vesznek. Ha egy táskával sza­porodik állományuk, ahhoz is kell egy új cipő, s így van ez a legkisebb kalap vásárlásánál is. Ma már nagyon kevés az olyan ember, akinek legalább 3—4 pár cipője ne lenne. Ezen keresztül már sok min­denről kapunk képet. De nem teljeset, mert a jólét emelke­désének egy másik nagy bi­zonysága: az igényesség növe­kedése. Az igazgató példákat sorol fel a városiakról, falusiakról egyaránt. Itt van mindjárt az emprimé. Ez a női ruhaanyag valamikor fogalom volt a fa­lusi ember számára. Ma ők vásárolják szinte a legkeve­sebbet. Nylon, csipkeszövet, madeira, ez az, ami meghódí­totta a mai falu lakosságát; A férfiaknál egyre több a konfekcióáru. És mégis néha vásárlás nélkül megy el a ve­vő, mert nem elég nagy a választék. Az áruházak, —• köztük az egri is — számta­lanszor kérték már a gyár­ipart: ne készítsenek hatalmas sorozatokat, mert eljutottunk odáig, amikor a vásárló 4—5 öltönye mellé szeretne egy olyan új ruhát, aminek test­vérével nem találkozik min­den két lépésben az utcán, — Nagyon jó dolog ez —- mondja az áruház igazgatója. — Arra ösztönöz minket is, a gyáripart is, hogy mindig va­lami újat, jobbat adjunk. Nem vesszük át például már a több kilométer hosszúság­ban gyártott ruhaanyagokat sem. Ezekből; is kevesebb mennyiségűt, de sokkal na­gyabb választékút kérünk, mert így kívánják a vásárlók; Nemrégen a Német Demokra­tikus Köztársaságban jártam. Ott e téren előbbre vannak. Az ország áruházainak kilenc­ven százalékát például már közvetlenül a gyárak látják el a kívánság szerinti árukkal. —■ Ebben azért végre ná­lunk is mutatkozik valami ja­vulás. A jövőben mi is .köthe­tünk olyan megállapodást a nagykereskedelemmel és a textilgyárakkal, hogy azokat a szövetféléket, amikre az álla­mi áruházaknak van szüksé­gük, másutt ne árusítsák. Szükség volt erre, mert vevő­körünk igen nagy mindenütt, s szeretnénk az egyre növek­vő igényekhez igazodni, kielé­gíteni azokat minden tekin­tetben. Ezek hát a kereskedelem gondjai. Az már szinte termé­szetes, hogy az első féleszten­dő forgalma az egri Állami Áruházban huszonhat száza­lékkal volt magasabb a múlt esztendő hasonló időszakához viszonyítva. Itt most a legna­gyobb, legsürgősebb, amit ten­ni kell, az a rohamosan nö­vekvő választék-igények kie­légítése. Nem könnyű munka. De megéri, mert ez is az életszín­vonal görbéjének határozott, töretlen felfelé ívelését bizo­nyítja. Mint az is,, hogy Eger­ben soha sincs elegendő taxi és autóbusz. Három esztendővel ezelőtt a 32. sz. AKÖV még mindösz- sze hét rossz, rozoga Opel- kocsi tulajdonosa volt. Azóta 15-re növekedett a taxiállo­mány és mindegyik kocsi új, modern, gyorsjáratú. De ke­vés. A tizenöt taxi kilométer- teljesítménye átlagosan húsz százalékkal több a tervezett­nél. S a Moszkvicsok, Pobj©= dák, Warsawák nem csupán a városban szaladgálnak már. A rendszeres vidéki fuvarokon kívül szükségessé vált több autó kihelyezése a falvakba is. Ma a vállalatnak van ko­csija Mezőkövesden, Párádon. Recsken, Füzesabonyban, és Pétervásárán, de az újabb ti­zenöt kocsiból, amit még eb­ben az évben meg kell „?ap- niok a nagy forgalomemelke­dés miatt, el kell látniok Egercsehi-bányatelepet, He­vest és Verpelétet is taxival, mert ezeken a helyeken is nagyon sok fuvar lenne már most. Ugyanez a helyzet az utó­buszoknál is. Hol van már 1948, amikor a vállalatnak még mindössze 18 busza volt. Ma már 71-et tartanak szá­mon, de ez is kevés. Megnö­vekedett az utasforgalom, na­gyon sokan járnak a lassú vo­nat helyett, a sokkal gyorsabb társasgépkocsikkal. Azonkívül egyre több különjáratra is szükség lenne. A dolgozó em­bernek arra is futja, hogy az ünnepnapokat kirándulással töltse, megismerkedjék az or­szág különböző tájaival. A vállalat augusztusig tele van különjárati előjegyzésekkel, s az igényeknek csupán hetven százalékát tudja kielégíteni. Lám csak. Rövid tájékozó­dás néhány helyen és máris mindenütt az bizonyosodik be, nagyon soxat változott itt Egerben és a megyében is az emberek élete, s minden a jó­lét, az életszínvonal emelke­dését mutatja. De egy, amiről eddig még nem szóltunk, hadd álljon itt körsétánk eredmé­nyességének utolsó bizonysá­gául. Ez pedig nem más, mint a színházjegy. A Gárdonyi Géza Színház pénztárosa a megmondhatója, hányszor kell egy évadban el­mondania: nincsen, kérem, csak tíz- és nyolcforintos je­gyem. Ugyanis mindenki elő­ször a legdrágább jegyeket, keresi. Lassan eltűnik a „ka­kasülő”. A nézőtérnek ezt a részét használják ki legkevés­bé már mostanában. Csak na­gyon zsúfolt házaknál lehet látni többnyire itt az emeleti erkélyen nézőket. Hogyan lehetséges ez? Olyan sok az emberek pénze hogy minden különösebb „megráz­kódtatás" nélkül ki tudnak fi­zetni tizennyolc, vagy tizen­hat forintot egy színházje­gyért? Az igazi okot nemcsak eb­ben kell keresni, hanem ismét az igényességben, amely egy­re inkább jellemzőjévé válik mindenkinek. Valóban nem sajnálják a pénzt egy színhá­zi előadás jó helyről való megtekintésére. Eljutottunk idáig is, elértük, s ugyancsak az életszínvonal eredménye­ként könyvelhetjük el. Lehetnek azonban kétkedők is. Számukra hadd bizonyítsa­nak a számok. Csupán né­hány, de ez is beszédes. A jegyelszámolásból csak egy közönséges pénteki napot, jú­nius 12-ét ragadtuk ki. A színház nézőterének legjobb helyein, a földszinten 175-en ültek ezen a napon az esti előadáson. A Cigánybárót ját­szották a színpadon. Nagyon várta az egri közönség ezt a Strauss-operettet, s mindvégig nagy látogatottságnak is ör­vendett a színház, mégis ugyanezen a napon az emeleti erkély 132 ülőhelyéből Csupán 62-re váltottak jegyet, több­nyire olyanok, akiknek más­kor nem lett volna alkalmuk megnézni a darabot. De van még más adat is. Egy Ids összehasonlítás: eb­ben az évben a színház láto­gatottsága az úgynevezett esz­mei tervhez viszonyítva ápri­lisban 51,19, májusban 52 és júniusban 89 százalékos volt. Ezzel szemben 1958-ban ápri­lis 47,2, május 49,9 és június 42,1 százalékos' eredménnyel zárult. S ezek az úgynevezett „nyári hónapok!” Szívesen vásárolja hát az egri ember ma már a drá­gább színházjegyeket. S még egy: lényegesen többen is jár­nak városunk dolgozói közül a Gárdonyi Géza Színházba, ami az anyagi életszínvonal emelkedésén túl a „szellemi színvonal” állandó emelkedé­sét is jelenti; Weidinger László A genfi értekesiet hírei GENF (MTI): A nyugati po­litikusok érdeklődéssel fogad­ták Gromiko hétfői beszédét. Herter és társai, hírek szerint, nagy figyelemre méltatják Gromiko megegyezési készség­től áthatott kijelentéseit. Andrew. H. Berding ameri­kai külügyi államtitkár közöl­te", hogy gondosan tanulmá­nyozni fogják Gromiko nyilat­kozatát. Az amerikai körök azonban némileg tartózkodóan fogadták a beszédet, és ismé­telten hangoztatták, hogy „biz­tosítani kell a nyugati hatal­mak nyugat-berlini jogait”. Eckhardt nyugatnémet szóvivő hétfőn kijelentette, nem hiszi, hogy a Nyugat elfogadhatja a szovjet javaslatokat (a ber­lini kérdésben), mert ha ezt tenné, megromlana a Nyugat tárgyaló helyzete. A DPA szerint Genfben megerősödött az a benyomás, hogy a meglevő nehézségek el­lenére is lehetséges valarrli- lyen átmeneti megállapodás a nyugat-berlini kérdésben. VARSÓ (MTI): A szovjet párt- és kormányküldöttség Hruscsovnak, a Minisztertanács elnökének vezetésével kedden repülőgépen hivatalos látoga­tásra a lengyel fővárosba érke­Mär most megállapítható, hogy a genfi tanácskozásokon érdemben foglalkoznak majd a német vegyesbizottság kér­désével, a bizottság összetéte­lével és hatókörével. A nyu­gati küldöttségek erős aggály- lyal fogadják a nyugatnémet körök javasolta megoldást, hogy a német kérdés kidolgo­MOSZKVA (TASZSZ)- Nyilvánosságra hozták az SZKP Központi Bizottságának határozatát, amelynek értel­mében 1959 november—decem­berre összehívják az SZKP Központi Bizottságának soron következő teljes ülését. A teljes ülés megvitatja az SZKP XXI. kongresszusán hozott határozatok teljesítésé­re irányuló intézkedéseket, valamint a Központi Bizottság 1958. decemberi teljes ülésén zett. A szovjet államférfiakat a vauséi repülőtéren Gomulka és Cyrankiewicz fogadta. A szov­jet vendégek üdvözlésére sok ezer főnyi tömeg jelent meg és éltette a két ország barátságát. (MTI) zására alakítsanak négyhatal­mi bizottságot és ebbe á bi­zottságba vonják be a néme­teket is. Adenauerék szíveseb­ben vállalnák a „tanácsadói” vagy „szakértői” szerepet, mert ellenzik, hogy a két né­met állam képviselőiből hiva­talos vegyesbizottság alakul­jon. (MTI) a földművelés fejlesztésére, a szemestermények, cukorrépa, gyapot és egyép ipari növé­nyek, ezenkívül a burgonya, zöldségféléje, gyümölcsök és egyéb növényi termékek ter­melésének növelésére, a közös állattenyésztés fejlesztésére, a hús, tej, a gyapjú, a tojás és egyéb állattenyésztési termé­kek termelésének fokozására hozott határozatok teljesítésé­nek menetét. Megvitatásra kerülnek azok az intézkedések is, amelyek­nek célja a kolhozok és szov- hozok megerősítése szakkép­zett káderekkel, a mezőgazda­ság további gépesítése, . a munkatermelékenység növelé­se és az önköltség csökkenté­se, a kolhozok közös gazdasá­gának megerősítése és a kol­hozparasztok jólétének növe­lése. (MTI) .4 ssovjet párt- és hormányhüldöttség megérkezett Varsóba Több mint száz tanú vonul fel Glezosz védelmében ATHEN (TASZSZ): Az athé­ni hadbíróság hétfő délelőtti ülésén továbbra is a védők tet­tek fel kérdéseket Szakelariu rendőrtisztnek, a vád tanújá­nak, majd megkezdődött a vé­delem tanúinak kihallgatása. A törvényszék elnöke má­sodszor is kihallgatásra ren. del te Papaszpiropúlosz vádta­nút, hogy valami módon „rendbehozza” a védelem tá­madásai nyomán megingott vá­dat. A védelem ezúttal nem tett fel kérdéseket Papaszpiro- pulosznak, mivel máris ele­gendő bizonyíték volt arra, hogy a kémkedési vád alapta­A bíróság elnöke a tárgya­lás során több kérdéssel olyan válaszokat akart kicsikarni a védelem tanúitól, amelyek ké­sőbb alapot szolgáltathattak volna az ő perbefogásukhoz. A bíróság elnökének maga­tartása általában igen kedve­zőtlen benyomást tett a jelen­levőkre, s az ügyész a nagy­számú külföldi jelenlétére való tekintettel, többször is azt ta­nácsolta az elnöknek, hogy „viselkedjék nyugodtabban”. Mint az Anexartitosz Tiposz ,,Családanya“ című lap jelenti, Karamanlisz görög miniszterelnök kifejezte elégedetlenségét amiatt, hogy „a közbiztonsági minisztérium megbocsáthatatlan könnyel­műséget követett el, amikor nem készült fel egy ilyen fon­tos perre, amelyben a vádnak találgatásokra, gyanúsítgatá- sokra, feltételezésekre, hivatali titkokra kell támaszkodnia, és nem tud olyan adatokat szol­gáltatni, amelyeken megállna egy ilyen súlyos kémkedési vád”. (MTI) a rakétában»»» lan. A tárgyaláson jelenlevők nagy érdeklődéssel várták a védelem tanúinak vallomását. Ismeretessé vált, hogy a véde­lem tanúinak száma megha­ladta a százat. A hétfőn fel­szólaló tekintélyes politikai és közéleti személyiségek részle­tesen beszéltek a vádlottak ha­zafias tevékenységéről. A bí­rónak arra a kérdésére, hi­szik-e, hogy a vádlott, akinek védelmében felszólalnak, el­követhette-e a kémkedés bűn­tettét, egyöntetűen ezt vála­szolták: „nem hisszük”. MOSZKVA (MTI) A Szov­jetunióban nagy érdeklődést keltett az újabb rakétakísérlet híre. A július 10-én fellőtt geo­fizikai kutatórakétában ezút­tal két kísérleti kutya volt. A „gyakorlott” űrhajós, a Vak­merő útitársa ezúttal a Zsem- csuzsnaja (Gyöngyszem nevű) kutya volt. Gyöngyszem nevét eddig nem ismerte a közönség. A kísérleti állatot azonban módszeresen előkészítették, s az a légiúton kitűnően visel­kedett. A kísérlet érdekessége, hogy az állat alig egy hónap­Fegyveres felkelés cs Dominikai Köztársaságban DO jtóz IN I K. A l _D ______________iLÁ-Q_ eP uerlo Plala­Kolumbus Kristóf 1492-ben fedezte fel Hispairtola szigetót, amely­nek keleti részén terül el a 48 590 négyzetkilométer nagyságú és 2,7 millió lakosú Dominikai Köztársaság. A Magyarország területének felénél alig valamivel nagyobb köz­társaság mezőgazdasági ország, trópusi növény termelésiéi. A mező­gazdaság a nemzeti jövedelem 60 százalékát adja; a lakosság ré­sze a nagybirtokosok kezén levő cukornád-, kávé-, kakaó- és do­hányültetvényeken dolgozik. A rendkívül rossz életkörülmények és az 1930-ban hatalomra ke­rült Trujillo tábornok diktatórikus uralmi rendszere ellen az elnyo­mott dominikai néptömegek több Ízben fellázadtak. Az utóbbi napokban a sziget központi részén húzódó, 3000 mé­ter magasságot is elérő hegységben elterülő Constanza városból ki­indulva a diktatúra ellenes erők fegyveres harcot kezdtek. A felke­lés rövid idő alatt a sziget északnyugati részén fekvő Puerto Plata környékére Is átterjedt. Jelmagyarázat: j, A fegyveres felkelés gócpontjai. put ezeioct icoujKOKet nozott a világra. A három kis kutya nagy örömmel fogadta a hosz- szú útról visszaérkezett „csa­ládanyát”. A rakéta útja alatt a mű­szerek mérték az állatok szí­vének és véredényrendszaré- nek működését, légzését. A műszerek adatait kisméretű oszcillográf segítségével rög­zítették és rádiótelemetrikus berendezések segítségével egy­idejűleg a földi megűgyelőál- lomásra is továbbítottál?. A kísérleti állatok viselkedésé­ről ezúttal is filmfelvételt ké­szítettek. A Pravda keddi számában a lap tudósítója beszámol ró­la, hogy az állatok szervezete ezúttal is kitűnően viselte el a hirtelen felgyorsulással já­ró nagy megterhelést, majd a súlytalanság állapotát. A két kutya a földreérés után rög­tön vidám játékba kezdett. Kormány alakítás Irakban KAIRÓ (MTI) A bagdadi rádió hétfőn este bejelentette, hogy Kasszem iraki miniszter­elnök átalakította kormányát. A gazdaságügyi minisztériu­mot megszüntették és annak eddigi vezetője, Kubban föld­reformügyi és kőolajipari mi­niszter lett. A kormányba négy új miniszter került: Naziha Al Zanin asszony, a helyi önkor­mányzati ügyek minisztere, Abdel Latif El Savvaf keres­kedelemügyi miniszter, Anni Juszef közmunkaügyi minisz­ter és Fejszal El Szamer tá­jékoztatásügyi miniszter. Időjárásjelentés Várható időjárás szerda esti] Változó felhőzet, több helyen 7. poreső, zivatar. Helyenként élén északi-északkeleti szél. Fülledt, mi leg Idő. Várható legalacsonyabb éjszak, hőmérséklet: 20—21, a legmagasafc nappali hőmérséklet szerdán: » 31 fok között (MTI) Közlemény az SZKP Központi Bizottság« plénumának összehívásáról

Next

/
Oldalképek
Tartalom