Népújság, 1959. július (10. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-14 / 163. szám
4 1959. július U„ kedd NEPOJSAG Fenomenális zonaparkölt — Éhes utasok oázisa — Fekete és csini baba - Rabiőhűs káprázatosán gyorsan — Gyöngyösi vendégkönyvek Gyöngyös a megye legforgalmasabb városa. Nemcsak azért, mert a hatalmas forgalmú bu- dapest—miskolci főközlekedési út mellett fekszik, hanem mert a Mátra fővárosa is. Akik a hegyek közé igyekszenek, biztosan megállnak Gyöngyösön, ha nem egy ebédre, de legalább egy pohár rizling, vagv egy dupla kedvéért. Vajon el tudják-e látni meny- nyiségileg és minőségileg a rájuk háruló feladatot a város vendéglői, cukrászdái, borkóstolói? — eziránt érdeklődtünk a. legilletékesebbeknél, a — gyöngyösi vendégkönyveknél. Nemzetközi dic§éret A város legismertebb szórakozóhelyén, a népszerű Kioszkban (Szabadság Étteremnek hívják hivatalosan, de úgy látszik, a közízlés, okosabb, mint az illetékesek), sajnos, még nem régi a vendégkönyv A Mátravidéki Vendéglátó épp az elmúlt hetekben vezette be. A frisskeletű vendégkönyvben azonban máris találunk igen értékes bejegyzéseket. „Másodszor vagyunk itt, és országjáró utunk során sehol azt a figyelmes kiszolgálást és azt a kitűnő menüt nem kaptuk, mint itt” — írják a nagykanizsai általános iskola vezetői. De román sorokat is találunk a könyvben, mellette a fordítással: „Az ebéd kitűnő volt, úgyszintén az italok is. Köszönjük.” „Aláírásunkkal és köszö- netünkkel a lengyel bányászok köszönetét adjuk át” — olvashatjuk a másik oldalon. Reméljük, néhány hónap múlva megtelik a kis bőrkötéses könyvecske. Sírfelirat a virsli papíron Laci bácsinak, a népszerű borkóstoló népszerű vezetőjének, még nincs vendégkönyve, de már a napokban vennie kell, mert lassan nem lesz, mire tálalni a virslit. A vendégek ugyanis dicsérő soraikat a virsli papírtálcáira róják. Egy egész halommal van már ilyen ereklyéje Laci bácsinak. „Itt a jó bor, nincs itt nova, itt az ország legjobb bora” — állítja ellentmondást nem túróén valaki. A vers rossz, ami viszont kétségtelenül bizonyítja. ho"v a bor jó. Egy Gregus nevű szesztárs nyilván gyakorta látogathatja a borkóstolót, mert már több ilyen emléklapot alkotott, melyek közül is kieme'kedik a la- konikus. de atommag tömörségű, La.i bácsinak ajánlott oár sor: „Sírfelirat: Itt nyugszik Grr í. Élt: tisztán, szóda nélkül”. Budapesttől Kazincbarcikáig „Igazolom, hogy itt azért áll nak meg a kocsik, mert 1. jó a fekete, és 2. kedves a kiszolgálás” — jelenti ki felelőssége teljes tudatában egy vendég a Mátragyöngye cukrászda vendégkönyvében. Egy másik bejegyzés szerint a fővárostól Kazincbarcikáig sehol nem főznek olyan príma duplát, mint itt Budai Mária „A kiszolgálás kifinomult, a fekete nagyon jó. Bár mindenütt ilyen lenne!” — sóhajt fel egy eszpresszói Anonymus ugyanitt, „Hubay Józsefné kitűnő feketét főz!” Csépányi Lajos újságíró írta ezt a 202-es cukrászda szintén alig hetes vendégkönyvébe. „Orosz krémtortájuk a budapesti cukrászok készítményeivel vetekszik. Ide kellene jönni tanulni” — olvasom tovább. A Napsugár eszpresszó is a múlt héten kapta a vendégkönyvet. A kis könyv azonban máris képes megerősíteni fér- fiaink végtelen jóízlésébe vetett sziklaszilárd hitemet. „Jó fekete, csini baba, vágyik szívem ide vissza” — kesereg egy minden valószínűség szerint erős szívű teremtés-koronája. Hangulat és zenekai* A földművesszövetkezeti nagyvendéglő könyvében sokan dicsérik a zenekart. „A zene nagyon jó.” „A hangulat kitűnő”. „Zenekaruk elsőrendű” — sorakoznak egymás után a bejegyzések. De elismeréssel szólnak a felszolgálásról, a felszolgált ételekről, italokról is: „A kiszolgálás kedves, finom”. „Gyorsan, udvariasan szolgálnak fel itt”. „A legnagyobb megelégedéssel vagyunk önök iránt.” „A rendelt rablóhús káprázatos gyorsasággal elkészült, és a lehető legfinomabb volt.” „További hasonlóan jó munkát kíván Tóth Bálint, a miskolci Béke Étterem dolgozója.” „Az elfogyasztott ételek mennyisége és minősége a szocialista vendéglátóipar dicsérete.” De a legérdekesebb ez: ,.Buczkó István üzletvezető irányítása mintaszerű. Emellett nagyon barátságos embér. Elbeszélget a vendégekkel, együtt szórakozik velük, elősegíti a minél jobb hangulat kialakítását.” A legkedvesebb hed vés A piactéri Kedves kisvendéglő vendégkönyve a legszebb, legterjedelmesebb. Erről külön nem egy cikket, de egy regényt lehetne írni. írtak bele élsportolók, rádiósok, lelkészek, tanárok, gyöngyösiek és győriek egyaránt Helyszűke miatt csak néhány jellegzetes bejegyzést a közel száz közül: „Heves megyében itt tudok legjobb ízűén enni.” „Messze a legjobb Gyöngyösön”. „Ilyen gulyást még nem ettünk”. „A vezető előadhatna a szakmában”. ..Ha mindenütt ilyen volna a felszolgálás, meg- szüntethenék országszerte a panaszkönyveket”. „Szinte szégyelltem ilyen keveset fizetni ilyen jó ebédért”. És végül: az egyik lap közepén egy rajz: sivatag közepén néhány szál pálma, és alatta az írás: AZ ÉHES UTASOK OÁZISA. Nem fenékig tejfel... A rajzolt kép talán túl optimista. Természetes, hogy hibák is előfordulnak a vendéglátó üzemeknél. Az egyetlen Kedvest kivéve, bizony sok panaszkönyvet, sok panaszt is láttunk. Igaz, legtöbb mellé már odaírták, hogy „Elintézve”, de volt olyan panasz is például, ami egy helyen többször előfordult. Ezekre nagyon kell vigyázniok az üzletvezetőknek, nehogy mégegyszer megtörténjenek. Ismétlem, észrevettem a panaszokat is, de a riport során nem rajzoltam meg ezeket élesen, részben azért, mert sokkal kevesebb a panasz, mint a dicséret, részben pedig, mert irreálissá torzították volna a valóságban igen biztató összképet. Mert a kép, a végső tanulság, a hibák mellett is reményteljes: Gyöngyös vendéglátóipara kulturált, színvonalas, és ha a szakemberek továbbra is ezt az „étlapot” követik, méltán megállják helyüket a messziről jött vendégek előtt is. Rózsa Gyula 1959. július 14, kedd: 178<9. A felkelt francia nép megostromolta Bastille-t. A francia nép nemzeti ünnepe. P Névnap <3 Ne feledjük, ezerdán: HENRIK íiiasji — KÖZÖSEN SZÁLLÍT- ják be megtermelt cukorrépájukat a mezőtárkányi Kossuth Termelőszövetkezet tagjai. Az így kapott nagyüzemi felárat a termelőszövetkezet fejlesztésére fordítják.- A HAZAFIAS Népfront megyei bizottsága szombaton értekezletet tartott a városi és járási titkárok részére, amelyen részt vett Szatmári Nagy Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára is. Az értekezleten Fóti Jenő elvtárs ismertette a Népfront országos tanácskozásának fontosabb részleteit. — 500 FÉRŐHELYES ba- romfiólat építettek a herédi Haladás Tsz tagjai saját erőből. Nagyrészt elkészült már az új 100 férőhelyes hizlalda is.- NAGYFÜGED községben az ötéves távlati terv során több mint 60 ezer forintot fordítanak a község járdáinak felújítására. A munkálatokhoz a lakosok már most több ezer forint értékű társadalmi munkát ajánlottak fel. — 50 EZER DARAB nyerstéglát készítettek eddig társadalmi munkában a Hatvani Téglagyár dolgozói. A téglát a helybeli szövetkezetek építkezéseihez készítették.- AZ EGRI VÁROSI Művelődési Ház vezetősége a „Bra- ziliána” revü- és dzsessz-együt- tes meghívásáról tárgyal. Előreláthatólag augusztus 13-án kerül sor a vendég művészegyüttes fellépésére. Védekezzünk a tűzveszély ellen Az aratás, cséplés megkezdésével a tűzveszély egyre jobban fokozódik. A tűzveszély elhárítása érdekében mindenkinek be kell tartania a következő előírásokat. A szabálytalanul elhelyezett tüzelőberendezések (tűzhely) üzemeltetését meg kell szüntetni. A szabálytalanul (ereszek alatt) kidugott füstcsöveket le kell szerelni. A füstcsöveket csak szabályosan épített kéménybe lehet bevezetni. A kályhákból, tűzhelyekből, kemencékből kikerülő parazsat, hamut, csak hűtött állapotban lehet tűzbiztos helyre eltávolítani. Gyufát, gyújtóeszközt olyan helyen kell elhelyezni, hogy U gyermek kezébe ne kerüljön. Az udvaron el kell helyezni 200 liter vízzel telt hordót, 2 vedret, 1 szikracsapót, 1 csák- lyát. Cséplés alkalmával minden termény-tulajdonos, a cséplés idejére — függetlenül attól, hogy az udvarában bővizű kút van — 500 liter vizet, 3 vedret, 1 szikracsapót, 1 csáklyát köteles elhelyezni. Dohányozni a cséplés alkalmával csak a kijelölt heiyen lehet. A szabadban való tűzrakást kerülni kell. Ha a szabadban való tűzrakás elkerülhetetlen, akkor a tűz mellett állandóan ott kell tartózkodni. I. fokú Tűzrendészet!' hatóság Kél hír a rágó«* um írói SZÄZNYOLCVANEZER TONNA RÁGÓGUMI Az amerikaiak egy év leforgása alatt 180 millió kilogramm rágógumit vásároltak. Ez azt jelenti, hogy az Egyesült Államokban minden férfi, minden nő és minden gyermek kétszáz rágógumit fogyasztott el 12 hónap alatt. Az amerikai cégek tiszta nyeresége: 110 milliárd frank. RÁGÓGUMI A REPÜLŐTÉREN A londoni repülőtér bazárjában nyolcvan év óta most először árusítanak rágógumit. Eddig hivatalos tilalom akadályozta a rágógumi árusítását, azzal az indokolással, hogy „az utasok mindig odaragasztották a rágógumit a fotelekhez és a díványokhoz”. Felhívás óvónőképzőbe való jelentkezésre A Művelődésügyi Minisztérium rendelkezése értelmében EGRI VÖRÖS CSILLAG Aranyszimfónia (Szélesvásznú) EGRI BRÖDY Emília Galottl Egri kertmozi A kis hazug GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Aranyszimfónia GYÖNGYÖSI PUSKIN A nagy Caruso HATVANI VÖRÖS CSILLAG Pármai kolostor (I—II. rész) HATVANI KOSSUTH Othello FÜZESABONY Az utolsó paradicsom HEVES Nincs előadás PÉTERVÁSAra A 18-as év enviiH 8. Gyulai, mint mindig, most is készséges volt: — Természetesen, Farkas úr, De hát én tényleg rosszul éltem odahaza ... farkas nevetett: — Tudjuk mi jól. hogyan élt maga Pesten. Nem vagyunk mi olyan tájékozatlanok, mint ahogy maga hiszi... I nformálódtunk magáról. S éppen azért mondom most ezt el, mert az információk azt mutatták, hogy maga számunkra megbízható ember. Szóval, maradjunk csak a realitások talaján... Ha jól értesültem, éppen maga fejezte így ki magát, amikor Müller úrral a Szabad Európa Rádió adásairól beszélgetett... Nyolc nap múlva találkoztak másodszor. Borozgatás közben Farkas Gyulaitól magyarországi munkahelyeiről, és különböző katonai objektumokról érdeklődött. Ügy látszik, meg volt elégedve a válaszokkal, mert a beszélgetés végén egy 50 schillinges bankjegyet csúsztatott Gyulai kezébe. — Biztosan jól jön egy kis zsebpénz. Később majd nagyobb összegekről is szó lehet... Tudom, ha ingyenes is, nem gyöngyélet a lágerélet, magam is csináltam eleget... — De Farkas úrnak már nem kell csinálnia... Bár mór én is eljutnék odáig... — Nem kell türelmetlen■Jvica&r kednie, fiatalember. Minden a munkájától függ. Ha továbbra is olyan jól megértjük egymást, mint eddig, akkor nem lesz semmi baj. A továbbiakra nézve számíthat teljes erkölcsi támogatásunkra... — oktatta Farkas, de Gyulai közbeszólt: — Az erkölcsi támogatást mindenesetre köszönöm ... Ám, hogyan értsem ezt? — Ne értsen félre... Tudjuk mi jól, hogy erkölcsi támogatásból még soha senki nem élt meg. Biztosíthatom, hogy az anyagi támogatásról is gondoskodunk. Viszont még egyszer hangsúlyozom, hogy minden a munkájától függ... — Azzal nem lesz semmi baj. — Nos, majd meglátjuk. Ha nem lesz baj a munkával, nem lesz baj az anyagiakkal sem. Farkas az órájára nézett. — Ennyi elég is mára. Ne haragudjék, de mennem kell. Legközelebb majd pontosan megbeszéljük, hogy mi lesz az első komolyabb munkája. — S Gyulai megszeppent ábrázatára nézve, hozzátette: — Ne féljen, nem veszélyes! Egyelőre itt marad Ausztriában! Legközelebb, amikor találkoztak, Farkas ki sem szállt a kocsijából, hanem csak úgy a volán mellől intett, hogy Gyulai szálljon be. A fiú örömmel nyitotta ki a kocsiajtót és beült Farkas mellé az első ülésre. Nagyon szeretett autózni. A disszidálás előtt biztosra vette, hogy három-négy hét múlva már saját kocsijával „furikázhat”. S ha az ólma nem is vált valóra, íme mégis autózhat. Igaz, hogy csak a más kocsijában, de Gyulai, amint elterpeszkedett az autó ülésén, majdnem magabiztosan érezte magát, és aKár tíz az egy. hez is hajlandó lett volna fogadni, hogy hamarosan neki is lesz kocsija, mert feljebb lép a ranglétrán, nem vele tartanak kapcsolatot, hanem ő tart másokkal. Akárcsak Farkas, az autótulajdonos. Közben a gépkocsi Kijutott a városból, a Linz felé vezető országúton robogott. Farkas az utat figyelte, de közben magyarázott: — Nagyon fontos, hogy bizonyos leveleket eljuttassunk Magyarországra. Olyanokat, amelyeket nem küldhetünk postán ... Gyulai feszülten figyelt, s feltámadt benne a félsz: csak nem őt akarják postásnak felhasználni? Veszélyes dolog lenne, s különben is Farkas legutóbb azt ígérte, hogy egyelőre Ausztriában maradhat. Száraz volt a torka, amikor kimondta: — Értem! — Nos, ebben számítunk a maga segítségére... Szeret kocsmákba járni? Gyulait váratlanul érte a kérdés: — Nem, attól ne féljen, nem iszom, nem jár el a szóm! Farkas nevetett: — Tudja, mi tetszik magában a legjobban fiacskám? A szűzi ártatlansága. Ebben a szakmában kevés ilyen van, mint maga. De nem baj, majd belejön a kocsmázásba... Farkas elmondta, hogy az Ausztriában járó magyar hajósokat próbálják felhasználni bizonyos levelek Magyarországra juttatására. Gyulainak az a feladata, hogy szorgalmasan látogassa a linzi kocsmákat, ott ismerkedjék meg a magyar hajósokkal, akik előszeretettel keresik fel az italméréseket, mert nem hajós az olyan, aki a pohárban is a vizet kedveli. A vállalkozók nevét és címét majd Farkassal kell közölnie. Gyulai fogadkozott: — Majd meglátja, Farkas úr, hogy már az első nap találok ilyen postást! A magyarok örülnek, ha valami szolgálatot tehetnek a nyugatiaknak ... Farkas arcára ismét kiült a fölényes mosoly: — Csak lassan a testtel, fiatalember. Majd elválik, hogy mi könnyű és mi nem. A lényeg az, hogy nagyon óvatos legyen. Amikor Linzbe értek Farkas megmutatta Gyulainak azokat a kocsmákat, amelyekét a magyar hajósok látogatni szoktak. Búcsúzóul néhányszáz schillinget adott neki: — Tessék, a költségeire. Még többet is kaphat, ha ügyes lesz! Azután majd jelentkezzék. Sok sikert, fiatalember! Gyulainak a pénz láttán a szája is nyitvamaradt a csodálkozástól, s csak ennyit lebegett: — Köszönöm! Miután Farkas elment, Gyulai megszámolta a pénzt. Nyolcszáz schilling volt, hétszáz százasokban, száz pedig tízschillinges bankjegyekben. Egyszeriben nagyon gazdagnak tudta magát. Ügy érezte, hogy még soha nem volt ennyi pénze. Eszébe se jutott, hogy Budapesten, amikor megkapta a fizetését, kétszer ennyi pénz is volt a birtokában. S akkor mindig káromkodott, mindig elégedetlenkedett... Első útja az egyik kocsmába vezetett. Gondolni sem akart arra, hogy hozzálásson a meg1950. évtől új alapokra helyezik az óvónőképzést. Óvónőképzőt. végezhet és óvónői oklevelet szerezhet minden olyan érettségizett (lehetőleg közepesnél jobb eredménynyel érett) fiatal leány, aki szereti a 3—6 éves gyermekeket és szívesen vállalkozik arra, hogy az óvónői pályát élethivatásul válassza. A felsőfokú óvónőképzés kétéves. A Heves megyéhez legközelebbi intézet Kecskeméten van. A pályázat beküldésének határideje 1959. július 31; A pályázatot a megyei tanács művelődésügyi osztályára kell beküldeni. Mellékelni kell még az érettségi bizonyítvány másolatát is és rövid önéletrajzot. VW/AV bízás teljesítéséhez, hogy valakivel is megpróbáljon ismerkedni. Inkább az étlapot böngészte, az járt a fejében: hogy végre egyszer jóllakik. Bécsi szeletet rendelt, egyszerre két adagot. Villámgyorsan bekebelezte, de még éhesnek érezte magát. Hozatott még két Wurs- tot. Közben megivott néhány pohár sört. Aztán intett a pincérnek: — Kellner, zahlen! Fizetett, s ment. Másnap hozzálátott a „munkához”. Három és fél órát töltött az egyik kocsmában, míg végre sikerült megismerkednie egy magyar hajóssal. Odatelepedett mellé az asztalhoz: — Nem haragszik ugye? — kérdezte. — De mi, magyarok összetartozunk! A hajós nem szólt semmit, csak egy kicsit odábbhúzódott a széken. — Tudja, jól esik magyar szót hallani — mondta tétován az újdonsült ügynök, aki se- hogysem tudta elkezdeni a beszélgetést. A hajós erre is szót- lan maradt. Néhány perces kellemetlen, bántó csönd után a hajós szólalt meg: — Aztán hogy megy maguknak idekint? Érdemes volt? Gyulai önmagán is csodálkozott, hogy mennyire megeredt a nyelve. Mint a vízfolyás, percekig egyfolytában beszélt arról, hogy a szakmájában dolgozik, géplakatos, havi 2500 schillinget keres, szépen berendezett lakása van, a jövő hónapban már autót vesz részletre. A hajós egy darabig hallgatott, csak miután Gyulai kis szünetet tartott lelkes előadásában, megjegyezte: (Folytatjuk)
