Népújság, 1959. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-14 / 163. szám

1959. július 14.J kedd SEPŰJSáG 3 Hihetetlen, de nem hallottak a kongresszusi innnkaTersenyről a hatvani építők A volt hatvani kastély zeg­zugos folyosóin porfüggöny húzódik, jelezve, hogy az épü­let belsejében kőművesek dol­goznak. Állványok és malterosládák között kutatunk az építők után, akiktől azt szeretnénk megtudni, hogyan teljesítik a pártkongresszus tiszteletére tett felajánlásukat. Az egyik belső szobából zaj hallatszik és egy idősebb em­ber köszönt a belépőre. — Viczián Gyula vagyok, a kübikosbrigád vezetője — nyújtja a lapáttól és talicská­tól kérges kezét. A lassan meginduló beszél­getés a kezdeti zökkenők után zavartalanul, fesztelenül fo­lyik tovább. — Kongresszusi munkaver­seny, itt? — gondolkodik mé­lyen Viczián Gyula. Nem is tudok mit válaszol­ni, csak annyit, hogy nálunk, építőknél az a fő, hogy az emberek, ne ácsorogjanak, ha­nem becsülettel dolgozzanak. — De mi van a felajánlás­sal? — próbálkozom a kérdés­sel. — Hát arról nem tudok mit mondani. Ügy hallottam, hogy a kórházat 1960. december vé­gére át kell adni. Akkorra mi megcsináljuk, de hogy előbb készen legyen, ahhoz biztosí­tani kell az anyagot; — Tehát itt kongresszusi munkaversenyről nem is hal­lottak? — Nem. Ha munkát adnak, azt becsülettel elvégezzük. Nekünk is jobb ha többet dol­gozhatunk, mert több a pénz. — Igen, több a pénz, de csak ezért? — Nemcsak a pénz számít, mért nézzük csak — kezdi az okfejtést a beszélgetésbe me­legedett Viczián, Gyula — ha gyorsabban dolgozunk, hama­rabb kész lesz a kórház, az Száz esztendős örökifjú A lowa-állambeli Mr. Carri- ziles a közelmúltban ünnepelte századik születésnapját. A nagy évfordulón azonban igen kelle­metlen meglepetés érte: 30 éves felesége megszökött, s üzenetet hagyott hátra, hogy elválik és tartásdíjat fog köve­telni hat gyermeke számára. „Nincs más hátra — jelentette ki a száz esztendős elhagyott férj — minthogy újrakezdjem az életet.” pedig elsősorban nekünk lesz jobb, hatvaniaknak, mert nem kell Gyöngyösre vinni a bete­get. A beszélgetésre egyre töb­ben leszünk a kis teremben, amely fürdő, vagy vegyszer­raktár lesz, ha elkészül a kór­ház. A kis csoport láttán felcsil­lan annak a reménye,' hogy az újonnan érkezettek közül valaki hallott mái’ a lassan fél éve tartó kongresszusi munkaversenyről. Ám a mun­kások tagadó fejrázása elosz­lat minden reményt. — A termelési értekezlete­ken sem hallottak róla? — próbálkozom az utolsó lehető­séggel. — Nem tudunk mi erről semmit — mondja bemutat­kozás után Juhász János. De ugyanez a véleménye a fiatal segédmunkásnőnek, Szénást Margitnak is. Ök, mint munkások, pén­zért dolgoznak, s hogy több le­gyen belőle, több munkát vé­geznek, no meg, ha szorít a terv. De hogy a pártkongresz- szus tiszteletére itt munka­verseny lenne, erről a meg­kérdezettek közül senki sem tudott. A vezetőség kiadja a napi feladatokat, amit el kell vé­gezni és kész. Az építők ne­velése önszorgalomra korláto­zódik csupán. A vállalat központjában és a nagyobb munkahelyeken — mint a gyöngyösi és az egri építkezés — sikeres kongresz- szusi munkaverseny folyik, amelynek értékét nagyon le­rontják a hatvani kórházépít­kezésen tapasztaltak. Minden­esetre elég sajnálatos, hogy félév eltelte után ilyen be­szélgetést kellett folytatni egy fontos kórház építésénél. A beszélgetés véget ért, a kőművesek, segédmunkások munkába indulnak — panasz­kodva a munkaruha juttatás­ra, a munkahelyre, és nem­sokára az egész beszélgetés színhelyére finom permetként ül rá a felszálló por. Kovács János Megkezdődtek a felvételi vizsgák az egyetemek levelező tagozataira Hétfőn több helyen megkez­dődtek a felvételi vizsgák a fel­sőoktatási intézmények levele­ző tagozataira. Az országban mintegy négyezerötszázan je­lentkeztek, mbit a Művelődés­ügyi Minisztériumban elmon­dották, lényegesen megnőtt az érdeklődés az egyetemi levele­ző oktatás iránt A levelező tagozatokra első­sorban azokat a dolgozókat ve­szik fel, akiknek munkaköre, jelenlegi beosztása feltétlenül Indokolja a választott egyetem (szak) elvégzését. (MTI) — EGY-EGY NAPON AT TÁRSADALMI munka vég­zését vállalták a boconádi földművesszövetkezet dol­gozói a helybeli termelőszö­vetkezet építkezési munkái­nál. Váltakozó sikereket hozott a kongresszusi mun ka verseny a Mátravidéki Fémnmvekben A gyárban ezexben a na­pokban értékelik a munkaver­seny első féléves eredményét, de már a korábban nyilvá­nosságra hozott adatokból nagyjából képet lehet alkotni a munkaverseny eredményei­ről. A kerékpárlánc-gyártásánál két hónap alatt több mint félmillió forintot takarítottak meg, s kedvezően alakult a horganyhüvely gyártási költ­sége is. A többi gyártmányok­nál már nem, ilyen kedvező a helyzet. A felajánlást, ame­lyet az önköltségcsökkentésé­re tettek, nem tudták teljesí­teni, de még így is 216 ezer forintot takarítottak meg két hónap alatt a tervhez képest. Ez még csak kis része annak az 1 300 000 forintos felaján­lásnak, amelyet év végére teljesíteni akarnak a fémmű­vek műszaki dolgozói és mun­kásai. A második félévben sok öt­lettel, újítással, gondosabb munkaszervezéssel akarják a hiányzó összeget megtakaríta­ni; Jól látja el feladatát a gyöngyösi vendéglátóipar A Mátravidéki Vendéglátó­ipari Vállalat második ne­gyedévi tervét 108 százalékra teljesítette, örvendetes, hogy — a kormány programjának megfelelően — a saját terme­lésű ételek fogyasztása 120 százalék volt, a szeszesital- fogyasztás rovására tehát jó­val magasabb. Jól felkészült a vállalat a nyári melegekre. Télen meg­felelő mennyiségű jeget tárol­tak, így Gyöngycfs, Hatvan és a bányavidék területén min­denütt fennakadás nélkül hoz­zájuthatnak a hűtött sörhöz a fogyasztók. Az italboltok tehermentesí­tésére, és azokon a helyeken, ahol italboltok nincsenek, ideiglenes sörsátrakat állítot­tak fel. Ilyen sátrak vannak például Gyöngyösön a piacon, a Petőfi utca végén és a Szabadság mozinál, valamint a mátrafüredi kisvasú t-állo- másnál. Nem feledkezett meg a Vál­lalat a mezőgazdasági dolgo­zókról sem. Megtalálták an­nak a módját, hogy a nagy melegekben eljuttassák a hű­sítő jeges sört a cséplőgépek­nél dolgozóknak is. KISZ-bál Gyöngyösön Szombaton hagyományos KISZ-bál volt Gyöngyösön. A nagysikerű összejövetelt a gyöngyösi területi KlSZ-alap- szervezet rendezte, a fiatalok jó nyári szórakozására. A jo hangulathoz a zenét a Gyön­gyösön már igen nagy nép­szerűségnek örvendő hattagú honvéd tánczenekar ,, szolgál­tatta, a táncközi szüneteket ötletes társasjátékokkal tarkí­tották. A városban már hagyomá­nyossá váltak ezek a gyakran és jól megszervezett KISZ- bálok és a fiatalok igen szí­vesen látogatják a kulturált szórakozást biztosító, kellemes össze j öveteleket. A bál bevételéből a területi alapszervezet tagjai többnapos kirándulásra indulnak. W\A/WSAAAAAAAAAA/WWW WWW Florence Barnet, am ifjúság nagykövete ŰRI Ét -: Még alig mutatta meg magát a júliusi nap, mégis már kora reggel szánté kibírhatatlan a hőség. A Heves megyi rendőr­főkapitányság gyöngyösi köz­lekedésrendészeti csoportjának rendőrei eligazítás előtt az eget kémlelik. A csoportvezető főhadnagy röviden ismerteti a tennivaló­kat, aztán mindenki igyekszik a számára kiosztott munkát végezni. Felbúg a csoport egyik motorja is: irány vidék, a 3. számú főközlekedési út, Eger és a megye legforgalmasabb részei. Vajon mit hoz ez a nap? Feketefuvart, amivel csütörtö­kön találkoztunk? - Remél- . hetőleg nem. A 2. ÉPFü FA 46-12. rendszámú kocsiját fe­dezték fel akkor Mátraderecs- kén, éppen rakodás közben. Éles József gépkocsivezető és társai úgy gondolták, jól jön 6-800 forintos mellékkereset négy fuvarért, kővel megra­kodva Recsfcről, ide a nem is túlságosan távoli községbe. Rá­fizettek. Méltán. Szalad az idő. Már Felsőtár- kány felé száguld a motor, amikor az első komolyabb in­tézkedésre kerül sor. Jakab hajós felnémeti lakos gségyenkezwe áll ütött-kopott Hosszú út áll még a motorosok előtt, de ha a zseb mélyéről előkerül a vezetői igazolvány, nőJSány perc múlva folytathatják is útjukat. balytalanságot követtem el. Mit lehet erre válaszolni? Itt nem haragyásről, vagy meg­bocsátásról van szó elsősorban, lianem a szülői lelkiismeretről, amely elbírja azt, hogy a gye­rekeknek valami baja történ­het. Persze Papp Bertalanok, a KX 30—57. rendszámú motor tulajdonosai sem különbek. Ök egy . esztendős kisgyermeket vittek kirándulni, Egerből, a Zsóri-strandra, ugyancsak sza­bálytalanul. Ezek a tipikus „vasárnapi esetek”. De azért akad bősége­sen más is. Például: okirat- hamisítás. Az SA 45-94. rendszámú Cse­pel teherautó Bihamagyba- j ómból jött. Az ottani Béke Termelőszövetkezet KISZ-fia- taljait szállította egy kis „or­szágjárásra”, ennek örömére, hogy a községben nagyon jó a termés, és a nemrég alakult ifjúsági szervezet tagjai ala­posan kivették részüket a so­ron levő munkákból. Csakhogy van egv kis hiba. A személy- szállítási engedély tele van ra­dírozással, javítással. A dá­tum „július” szava alatt például még egészen tisztán olvasható, hogy ezt a 00371. számú enge­délyt áprilisra állították ki ere­detileg. Itt bizony komoly intézke­désre van ismét szükség, sőt. nem lesz könnyű a további munka sem: kideríteni, miként jöhetett létre ez a nyilvánvaló hamisítás. A déli órákig már nincs kü­lönösebb esemény. A kirándu-’ lók többsége mindenütt megér­kezett céljához, Felsőtárkány­úgy, hogy gépe is, maga is ala­posan össze van törve. — Poroszló és Besenyőtelek között nekem ugrott egy meg- kötetlen csikó — számolt be balesetéről, az­tán hozzáteszi — a gazda, akié a csikó volt. még annyira sem méltatott, hogy megáll­jon néhány percre és felse­gítsen a földről. — A motoros — Ludányi Bé­la —, Hajdú­szoboszlóról igyekezett ha­za. Egy hétig gyógyítgatta be­teg lábát és most egy nem­törődöm ember miatt még be­tegebben kell hazaérkeznie. A déli hőség után ismét meg­élénkül a forga­lom. A vasár­napi kirándulók tömegei haza­felé indulnak már. Lassan be is aikonyodik, a járőr azonban még nem gondolhat hazatérés­re. Sok a szabálytalanság ma még az utakon. Este is több gépkocsivezetőt, motorost kell figyelmeztetni, s ha a szabály­talanság oly nagy mértékű — büntetni. .Néha hálátlan feladat a köz­lekedés rendőrének lenni. De szükséges, hiszen pihenő, szó­rakozó emberek életéről van szó. Weidinger Lászié ..... ■ ' I Társasklrándulás két gépkocsival, — egy kis „ellenőrző” megszakítással. Utána tovább: irány a Mátra. (Kiss Béla felvételei) ba, a tóhoz, Egerbe, s a Zsóri- strandra. Itt csupán az autó­buszokkal van baj. Hivatásos gépkocsivezetők, főleg az egri 32. AKÖV dolgozói csodálkozó szemmel néznek a rendőrre, amikor figyelmezteti őket. hogy a 3. számú főközlekedési út mellett nem szabad parkí­rozni. Egy kellemetlen eset azért mégis előfordul az egri úton Egy motoros igyekszik . a város felé a legnagyobb hőségben, ; Florence Barnet szökehajú, '.bamaezemű elárusítólány Otta- ;tuában. : Reggeltől estig egy levegőt­len, szűk üzlethelyiké gben dol­gozik. Udvarias mosollyal rak- ija vásárlói elé a kívánt divat- tárgyakat még akkor is, amikor ',a ráérő szépségek a huszonha­todik strandtáskát hozatják elő 'vele. Egyetlen perc pihenője nincs. ■ Este, mikor hazamegy, már ' annyira fáradt, hogy szinte ' gondolkodni sem tud. Pedig ■szívesen tanulna, szívesen ké­pezné magát. ; A könyvtárból is kihozhatna [néha valami jó olvasnivalót, de ;oda nem megy többet. Nem ; megy, mert egyszer azt mondta \a könyvtárosnak, hogy ő olyan ;könyvet szeretne, amelyben a : női egyenjogúságról, a Demok- vratikus Ifjúsági Világszövetség­éről, .annak találkozóiról van ; szó. Meg szeretne olvasni a ! bankok szerepéről, mert édes­apja, Tom Barnet, mindig azt hangoztatta, ha társaság jött Iössze náluk: nagyapát a bank 'tette tönkre... koldusán kellett • meghalnia. • A könyvtáros előbb furcsa >szemeket meresztett rá, aztán • elnevette magát. • — Mi az isten csudájának >kell egy ilyen cukor kislány­inak komoly dolgokról olvasnia? ; A szerelem a fontos, másra ne • is legyen gondja —, s azzal oda­adta neki a „Maud és a szenve­dély” című ponyvaregényt, amely egy 16 éves diáklány szerelmi kalandjait ismertette, meglehetősen pornográf stílus­ban. Nem, neki nem kell többé ilyen könyv, inkább feléje sem néz a könyvtárnak. Florence azért mégis megtud­ta, hogy mi is az a DÍVSZ, mi az a Világifjúsági Találkozó. Jó barátja, Benny, egyszer el­vitte őt táncolni egy olyan tár­saságba, ahol nemcsak táncol­tak, hanem valaki hosszú be­szédet mondott, s utána a töb­biek alaposan megvitatták a mondottakat. Florencenek eleinte minden furcsa volt, később azonban megszokta. Most már érti, hogy az ifjúsági szövetség, amely közel százmillió ifjat számlál, a béketábornak hatalmas erejű, harcos csapata, a népek boldog­ságáért és szabadságáért harcol. Florence tudja, hogy amíg a Szovjetunió, Kína és a népi de­mokratikus országok fiatalsága önfeláldozó munkával segíti a nép jólétének emelését, addig a kapitalista országok fiataljai fölött Damoklész kardjaként függ a munkanélküliség réme A „nyugati kultúra” zászlóvi­- vőinél, a „civilizáció bajnokai- , nál” ugyanis a munkanélküliek I mintegy 30 százaléka az ifjúság , soraiból kerül ki! A kapitalista válság egyik áldozata tehát az if júság, ame- ’ lyet hiába akarnak, csataterek i vérzuhatagában „munkába fogni”. — Mert ez az ifjúság ■ határozott igennel válaszol a i béke hívei világkongresszusá­■ nak felhívásaira és azt a jel­■ szót vallja: „Egységbe, ifjú­■ sági Előre a tartós békéért, a ■ demokráciáért, a népek nem­■ zeti függetlenségéért, a fobb ■ jövőért!” i Florence most már érti, hogy miért kell neki napestig mun- ( kában görnyednie, míg mások j o Quenn’s Hotel-ba járnak va- , csorázni. Érti, hogy John H. ! Woodhouse ügyvéd kinek az ( érdekeit védi, ha az Imperial Bank of Canada és egy tönkre. [ ment polgár között vita tá­mad ... t Érti, hogy miért volt háború . és kiknek származott abból j hasznuk. Hogy sokan öregre [ dolgozzák magukat, mások pe- I dig jó dolgukban azt sem tud- j ják, mihez fogjanak, t És most már ő is ki meri je- . lenteni Benny és barátai előtt:- a szívem nem azért van, hogy szomorkodjam, a szemem nem azért, hogy könnyezzem vele! — Florence Barnet ezekben az órákban ott áll az ottawai útlevélhatóság előtt és szíve a torkában ver. Jaj, nehogy va­lami hiba legyen. S a tisztvi­selő nem kíváncsi rá, föl sem néz, csak egykedvűen beleüti a pecsétet az útlevélbe .., Florence előtt rövidesen megnyílnak a határok, hogy Bécsben — amelyről csak any- nyit tud, hogy Außztria fővá­rosa — kezet szoríthasson azok. kai a fiatalokkal, akikről Ben­ny annyit mesélt neki. Akik máskép élnek, mint ü. A tisztviselő átnyújtja az út­levelet, amelyben ez áll: is­mertetőjele nincs. Pedig Florence nagyköveti minőségben kél útra. Nem végzett magasabb iskolákat, a diplomatákat jellemző jéghi­deg, sima modor is hiányzik nála, s azt sem tudja a proto- kollról, mi fán terem. De nagykövet lett belőle, mert rábízta képviseletét a bé­két óhajtó kanadai ifjúság! S míg a hivataltól gyalog tette meg az utat hazáig — ál­modozott. Ott járt már a Prá­ter hús fái alatt, nevető, tán­coló, boldog fiatalok között. Megfogják egymás kezét, a szívük egy ritmusban dobbant és ajkuk közös békedalra gyújt.., S. J. újabb intézkedés válik szük­ségessé. A KX 43—62. rend­számú Danuvia vezetőjét kell megállásra felszólítani. Nyu­godt lelkiismerettel szállítja ugyanis „egy kis kirándulásra” két apró kislányát. — Tessék megbocsátani — mondja —, tudom, hogy sza­100-as Csepelje mellett. For­galmi rendszámtábla nincs raj­ta. Az egri rendőrség már ré­gen bevonta, mert olyan rossz a motor, hogy nem vehet részt közúti forgalomban. — Most akarom renbehozat- ni, kérem — mondja a tulajdo­nos, — azért ültem rá egy ki­csit, hogy lás­sam, tulajdon­képpen mi is a baja. Ürügynek ez sem rossz, de néhány percen belül egy vélet­len elszólás kö­vetkeztében ki­dérül, hogy Jffl- kab Lajos ke­rékpárjának gumija kilyu­kadt, viszont sürgős dolga volt a tárkányi kerékgyártónál, ezért vette hát elő a rozzant Csepelt — sza­bálytalanul. Az első esel után jóformái: csak néhánj száz métert sza­lad tovább £ motor, arruküi

Next

/
Oldalképek
Tartalom