Népújság, 1959. július (10. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-30 / 177. szám
Este a táborban (Márkusé László képes riportja) AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA X. évfolyam, 117. szám ÁRA: 50 FILLÉR 1959. július 30., csütörtök VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!^ Műveltség és öntudat Műveltség... több mint intelligencia, több mint lexikális tudás, s több mint merev, leülepedett ismeret- anyag. A műveltség alkotó élettapasztalat is, emberi sokoldalúság, élnitudás, magabiztosság, határozottság, erő. Az öntudat — osztályhűség! Hűség a néphez, hűség a párthoz, hűség a munkás- osztályhoz, hűség haladó hagyományainkhoz! Az öntudat hovatartozás és felelősség is! Érezni és felmérni tudni, hová, kikhez tartozik az ember. Megkeresni és megtalálni helyünket a társadalom arcvonalában és érezni a felelősséget, hogy nemcsak önmagunkért vagyunk, hanem a társadalomért, az emberi közösségért, amelynek tagjai vagyunk mi is. A műveltség és az öntudat — egymás fokmérői, egymás kiegészítői. A műveltség és az öntudat egymástól elválaszthatatlan, e két életszabta határ méri az emberi értékeket: jellemet és magatartást, erkölcsöt és gondolatot, életszemléletet. Ahogy a műveltség színvonala emelkedik, úgy nyer magabiztosabb és szilárd alapot, tökéletesebb tartalmat és formát az öntudat is. Az arány, műveltség és öntudat között — egyenes! Nagyobb műveltségbeli tudás öntudatosabb embert jelent. És fordítva is így igaz... A Horthy-rendszer bűnös negyedszázada idején a munkásembernek kevés lehetősége akadt, vagy egyáltalában nem volt alkalma arra, hogy művelje és képezze magát. A munkásosztály öntudatlanságáról mégsem beszélhetünk. Horthy- rendszerbeli munkásosztályunk öntudata elsősorban azonban nem a munkások politikai és ideológiai ismeretének magasabb fokából következett, hanem jelentős részben jogfosztott és kizsákmányolt osztályhelyzetéből. ösztönéből nőtt harcos és tevékeny erővé. A megváltozott új gazdasági és társadalmi rendszer a műveltség terén is alapvető reformokat hozott. Népi demokratikus államunkban mindenkinek lehetősége van arra, hogy tanuljon, művelődjék és képezze magát. S ezek a lehetőségek nem korlátozottak. „Tanulni, tanulni és tanulni!” — erre figyelmeztet bennünket Lenin elvtárs. Tanulni — szocialista társadalmunk legfontosabb követelménye ez! Aki lustaságból, nemtörődömségből, vagy más miatt lemarad, a társadalmi haladás országútién marad le. értékét veszíti. használhatatlan tagia les/* az emberi közösségnek. Mindenkinek elsőrendű kötelessége, hogy tanuljon és művelődjék, lépést tartson a fejlődéssel. Leszakadni pem lehet! A kommunizmus társadalmi és gazdasági rendszerének sokoldalúan képzett, művelt és öntudatos munkásemberekre van szüksége. Az élet követeli ezt! Ma ülést tart a füzesabonyi Járási tanács A füzesabonyi járási tanács végrehajtó bizottsága ma délelőtt tartja ülését. Az ülésen megtárgyalja a járás általános iskoláinak 1958—59. tanévi munkáját, s a következő tanévre való felkészülést. Ezenkívül sor kerül más járási probléma megtárgyalására, valamint az augusztus 10-én tartandó tanácsülés napirendjének előkészítésére. A gyümölcstermelők figyelmébe ! A Heves megyei Növényvédő Állomás felhívja a gyümölcstermelő gazdák figyelmét, hogy nagymértékben jelentkezik az almamoly-fertő- zés. Tekintettel arra, hogy most van a második nemzedék rajzási ideje, ajánlatos a permetezést mielőbb elvégezni. Az almamoly ellen egyszázalékos bordói lével, vagy nyári higítású mészkénlé és 0,4 százalékos Pemitt keverékével kell védekezni. A permetezésit ajánlatos 14 naponként megismételni, az utolsó permetezést a téli almánál érés előtt négy héttel kell befejezni. Gyuricó Géza: A LEVÉL ★ Kovács János: KEVÉS AZ ÜJlTAS A MATRAVIDÉKI FÉMMÜVEKBEN ★ Rózsa Gyula: A BORDICS ÉRET KÖNYVE ★ Lőböe István: DIDEROT Pintér—Szabó: TITKOS UTAKON (Regény) ★ KÉSZÜL EGER 15 ÉVES TÁVLATI TERVE ★ A LENGYEI, NÉPKÖZTÁRSASÁG MA < '•****>• ■•Mim x V . .. — ..-a-jW** •*» .......&í:"'A A m átrai hegyek mögött lebukott a júliusi nap. A mátrafüredi Hámán Kató kis- j dobos vezetőképző tábor lakói zászlólevonáshoz sorakoznak a kis tisztáson. Rövid vezény- i szavak hangzanak, felolvassák a napiparancsot, s mikorra a kis ünnepi aktus véget ér, az < esti szürkület lesz úrrá a mátrafüredi erdőben. A nap földünk más részét világítja már, 5 de a tábor lakói még nem gondolnak a lefekvésre. Az egész napi tanulás után jólesik a szórakozás. Ilyenkor előkerül a tangóharmonika és máris vidám ének- és zeneszótól lesz k hangos a mátrai este. (A képes riport folytatása az 5. oldalon) Megkezdődött az országgyűlés új ülésszaka Szerdán megkezdte munkáját az ország- gyűlés új ülésszaka. Részt vett az ülésen Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, szabadságát megszakítva jelen volt az országgyűlés ülésén Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. Ott volt Biszku Béla, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP politikai bizottságának tagjai, Dr. Antos István, Benke Valéria, Dr. Doleschall Frigyes, Dögéi Imre, Kisházi Ödön, Kossá István, Kovács Imre, Nagy József né, Dr. Nezvál Ferenc, Révész Géza, Dr. Sík Endre, Trautman Rezső miniszterek, A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviselet számos vezetője. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Kegyelettel emlékezett meg Knyazovits András és Kovács Béla országgyűlési képviselők elhunytáról. Az elnök kegyeletes megemlékezését az országgyűlési képviselők állva hallgatták végig, majd Rónai Sándor javaslatára Knyazovits András és Kovács Béla emlékét jegyzőkönyvben örökítették meg. Ezután Rónai Sándor elnök bejelentette, hogy a megüresedett képviselői helyekre a Baranya megyei választókerületből Dobos József, a Komárom megyei választókerületből Vass József pótképviselöket hívta be. Az elnök ezután bejelentette, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke benyújtotta a Magyar Népköztársaság polgári törvénykönyvéről szóló törvényjavaslatot, a külügyminiszter a Magyar Népköztársaság és a Kínai Népköztársaság között Pekingben 1959. május 6-án aláírt barátsági és együttműködési szerződés törvénybeiktatásáról szóló törvényjavaslatot, a pénzügyminiszter a Magyar Népköztársaság 1958. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló jelentés jóváhagyására vonatkozó törvényjavaslatot. Be- ielentette továbbá, hogy az ülésszakra három képviselő — Szobek András, dr. Sáró András és Péti János — nyújtott be interpellációt. Ezután Rónai Sándor javaslatot tett az ülésszak tárgysorozatára. Az elfogadott tárgysorozat alapján elsőnek a Népköztársaság Ehlöki Tanácsának beszámolóját tárgyalta az országgyűlés. Kristóf István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára beszámolt az Elnöki Tanács munkájáról. Kristóf István beszámolója Kristóf István beszámolt arról, hogy az országgyűlés legutóbbi ülése óta az Elnöki Tanács milyen kitüntetéseket adományozott. Beszélt az állampolgársági ügyek intézéséről. Ezután elmondotta, hogy az Elnöki Tanács az elmúlt időszakban igen fontos nemzetközi szerződéseket kötött a Szovjetunióval és a szocializmust építő államokkal mind gazdasági, mind egyéb területeken. Az Elnöki Tanács alkotmányos hatáskörében átvette az új budapesti szovjet, mongol és román nagykövet, valamint-az angol, az argentin, az izraeli és a norvég követ megbízóleveleit. Az Elnöki Tanács felvette a diplomáciai kapcsolatot a Guineái Köztársasággal. Az Ethiopiai Császársággal, Yemen királysággal, valamint Ceylonnal. Pártunk politikájának megfelelően — folytatta — állami szerveink a legmeszszebbmenőcn igyekeztek az egyházakkal barátságos viszonyt kialakítani, anélkül, hogy bárminemű elvi engedményt tennének. Ennek megfelelően a különböző egyházakkal való viszonyunkban javulás tapasztalható. Az ellenforradalom óta kinevezett egyházi vezetők az elmúlt hónapokban mind az Elnöki Tanács, mind a megyei tanácsok végrehajtó bizottságai előtt maradéktalanul eleget tettek eskütételi kötelezettségüknek. Az Elnöki Tanács — a kormány javaslatára — az Egyházügyi Hivatalt — az egyházi ügyek fontosságának kiemelésére közvetlenül a MiBevezetőben hangsúlyozta, hogy a javaslatot az országgyűlés külügyi bizottsága megtárnisztertanács felügyelete , alá helyezte és országos önálló hatósági jogkörrel ruházta feL Kristóf István ezután foglalkozott az Elnöki Tanács néhány fontos törvényerejű rendeletével. Végül kérte a beszámoló tudomásulvételét. Az országgyűlés az Elnöki Tanács beszámolóját jóváhagyólag tudomásul vette, majd rátért a Magyar Népköztársaság és a Kínai Népköztársaság között Pekingben aláírt barátsági és együttműködési szerződés törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslat tárgyalására. A törvényjavaslat előadója Kiss Károly, az országgyűlés külügyi bizottságának elnöke volt. gyalta és elfogadta. Ezután így folytatta: Népköztársaságunk külpolitikája mindig arra irányult, hogy baráti kapcsolatokat létesítsen valamennyi országgal, elsősorban az emberi haladás élenjáró országával, a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal. Külpolitikánk szilárd, meg- dönthctelen alapja, hogy a szocialista tábor tagjai vagyunk és az imperialisták semmiféle mesterkedése sem tudja a szocialista országokhoz fűződő kapcsolatainkat lazítani. A nemzetközi szerződések között már több mint 10 éve törvénybe iktattuk a Szovjetunióval, Romániával, Csehszlovákiával, Lengyelországgal és Bulgáriával kötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződéseket; ezeket kiegészítette avarsói szerződés. Ezekhez az egyezményekhez csatlakozik a Kínai Népköztársasággal kötött barátsági és együttműködési szerződés. Magyarország és Kína mesz- sze van egymástól, de összeköt bennünket a gazdasági, politikai és társadalmi célok azonossága. A magyar—kínai barátságot és általában a szocialista tábor népeinek barátságát társadalmi és politikai rendszerünk azonosságán kívül a szocializmusért és a békéért vívott harcunk teszi sziklaszi- lárddá és ez a barátság állandóan fejlődik, erősödik népeink és az egész szocialista tábor javára. Szerződéseink olyan baráti szövetkezet részeseivé tesznek bennünket, amely a föld lakott részének közel egyharmadát foglalja magában, s ennek a hatalmai területnek politikai biztonságát, rendjét és nyugalmát, gazdasági fejlődését és nem kismértékben nagyszámú népeinek harmonikus egyetértését biztosítja. Kína nemcsak azért nagyhatalom, mert nagy a lakosság lélekszáma, nagy a területe, hanem elsősorban azért, mert fejlődése ütemével,, a nép életszínvonala emelésével óriási tekintélyt élvez a világ népei előtt. A Kínai Népköztársaságot az USA ellenséges politikája ellenére eddig 33 ország ismerte el. Azok az eredmények, amelyeket a kínai nép a Kínai Kommunista Párt vezetésével elért, az egész világ számára cáfolhatatlan bizonyítékai a szocialista társadalom maga- sabbrendűségénék, a két rendszer békés versenyében a szocializmus biztos győzelmének: A Kínában folytatott tárgyalásainkat a testvériség és a kölcsönös megértés, a nézetek teljes azonossága jellemezte. Országaink közös célkitűzése: harc a szocialista tábor egységének és összefogásának további megerősítéséért, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymásmelleit élése- lenini elvének alkalmazásáért. A kínai nép vezetői elisme- (Folytatás a 2. oldalon.) — Kérek egy sóskiflit... — Nincs, kérem, csak sót- lan... — Miért nincs? — Azt mondják a pékek, hogy sok baj van a sózással — kapom a választ. Igaz-e, vagy sem, ezt most én nem tudnám eldönteni. De egy biztos, hogy nincs sóskifli, vagy csak olyan kevés van, hogy nekem soh’sincs szerencsém találkozni vele. Bízom benne, hogy a pékek segítenek a sóskifli és személyem közötti szerencsés találkozás létrehozá- < sában. (— ó) j lüss Károly beszámolója a Kínai Népköztársasággal kötött egyezményről
