Népújság, 1959. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-26 / 174. szám

»939. július 26., vasárnap SEPÜJ3AQ • • rw JÖVENDO .Termelőszövetkezeti községeink kulturális fejlődéséért NEMRÉG Csehszlovákiában jártam és- ott találkoztam egy szép jelmondattal: Szocialista kultúrával az új életért és új életünkkel, a {szocialista kultú­ráért. E jelszó irányítja a mi kulturális tevékenységünket is, amikor ennek eszközeivel és módszereivel, is igyekszünk elő- stölteni a párt célkitűzéseinek megvalósítását. Pedagógusok százai járták a falvakat, hogy megmagyaráz­zák, milyen életet jelent, ha közös összefogással, egy aka­rattal nagyobb darab kenyeret tudunk adni minden család asztalára. Kultúrotthonairtk ki­állításokkal, fényképekkel il­lusztrálták, mennyit fejlődött a mezőgazdaság az elmúlt tíz esztendő alatt. Megmutatták, hogy Hatvanban, Egerben és Gyöngyösön, Hevesen és Gyön­gyöshalászon, Viszneken és Tarnazsadányban milyen nagy­szerű új iskolákat építettünk 15 millió forintos költséggel, hogy a falu tsz-parasztságának gyermekei jobb körülmények között szerezhessék meg a mű­veltség alapjait. Sohasem volt még Magyarországon olyan idő. amikor ennyi anyagi áldozatot hozott volna állammik a dol­gozó parasztság gyermekeinek 'taníttatására, a falu művelődé­sére. Az elmúlt tanévben 7, a iövő tanévben 12 község isko­lájába vezetjük be a mezőgaz­dasági jellegű politechnikai ok­tatást, hogy egyre több fiataf ismerje meg, szeresse meg a mezőgazdasági munkát. NAGYON SOK községünkbe jut el közvetlenül a kultúra a Rádión, a televízión keresztül. Pélyen a kultúrotthon televízió- iát szeretik, érdeklődéssel hall­gatják mezőgazdasági és mű­vészeti előadásait, sportközvetí- I éseit. Kíváncsisággal hallgat­ták a működéséről szóló elő­adást is. Igyekeztünk még több televíziós készülékkel közelebb hozni a falut a városnoz. Üj készüléket kapott Erdőtelek, Komló, magnetofont Pély. Egerben a Gárdonyi Géza •Színház mellett esténként autó­buszok sorakoztak, a környező községek érdeklődő dolgozói jöttek be egyes előadásokra. Ez is mutatja, mennyire szeretik ós kívánják a kultúrát falun. Ebben a színiévadban 180 táj­előadást tartott színházunk és 16 helyen mutatta be a közös utat választó tsz-dolgozóknak Dobozy: Szélvihar c. drámáját, megerősítve bennük azt a meg­győződést, hogy a legnagyobb vihar idején is helyt tud állni az összefogás, a közös erő. A Tegnap c. filmet is nagy si­kerrel mutattuk be minden tsz-községünkben. A tsz-agitáció idején sók idő­sebb emberben vetődött fel az a kérdés, mi lesz velük, öregek­kel az új termelőszövetkezet­ben. Az egri, hatvani és péter- vásári járásban igen sokan hallgatták meg előadóinkat, akik a mozgalmat segítő elő­adássorozaton belül erről a kér­désiül is beszéltek és kisfil- mekkel szemléltették előadá­saikat. Mindenkit érdekel' az is, mennyi lesz a jövedelmei A munkaegységszámítási tanfo­lyamon választ is kaptak erre. SOK MINDENT el lehelne mondani még, hogyan segített a hosszú téli estéken az egri járásban a falusi könyvtárak felfrissített könyvállománya az időt hasznosan eltölteni, a Me­gyei Könyvtár által kiadott „Termelőszövetkezeti mozga­lomról” c. ajánló bibliográfiá­ja, az egri Városi Művelődési Ház vándorló foto- és grafikai kiállítása, stb. Szeptembertől kezdve meg­indul az újabb oktatási és nép­művelési évad. Már most meg­tervezzük, mit tehetünk a ter­melőszövetkezeti mozgalom fejlesztése, az új termelőszö­vetkezetek megszilárdítása ér­dekében a művelődés sokrétű és változatos eszközeivel. Legjobb pedagógusaink to­vábbra is segítik a falu kultu­rális munkáját, szervezik a művészeti csoportokat, tanítják őket, előadásokat tartanak a mezőgazdaság problémáiról, ajánlják és kölcsönzik a mai életünkről szóló magyar és szovjet könyveket, szervezik a színházi előadásokat. Ma, már a középiskolás kollégiumokban lakó tanulók 90 százaléka munkás- és parasztszármazású. által elfogadott munkaegysé­gekért végzi és így nemcsak önálló ipari tevékenysége, de önálló adózási kötelezettsége is megszűnik. Ilyen esetben az iparból származó bevétel, ille­tőleg jövedelem után tehát nem a tsz-tag kisiparos, ha­nem a tsz adózik forgalmi adóval, illetőleg termelőszövet­kezeti jövedelemadóval. A tsz-be lépett kisiparos azonban a közgyűlés hozzájá­rulásával a lakosság részére is végezhet szolgáltató jellegű ipari tevékenységet. Ilyen eset­ben a kisiparos önálló adózási kötelezettsége nem szűnik meg és a lakosság részére végzett szolgáltatásokból származó jö­vedelem után általános jöve­delemadóval továbbra is adóz­nia kell. Az ilyen tsz-tag kis­iparost, amennyiben tevékeny­ségét 3000 lélekszámon aluli községben' gyakorolja 50 szá­zalék, amennyiben 3000 lélek­számon felül, de 5000 lélek­számon aluli községben gya­korolja 20 százalék adóked­vezmény,-illetőleg, ha 65. élet­évét már betöltötte, teljes adó- mentesség illeti meg. Hogyan kaphatnak a tsz>tagok családiház építéséhez OFP-kölcsönt ? A# Egri Városi Tanács segítsé­gével a József Attila Leány- kollégium újabb 25 férőhelye tsz-dolgozók gyermekeit várja. Nemsokára itt lesz az ősz, az új útra lépett tsí-tagság első évének iskolája. A sok gazda­sági szervező munka mellett, később a téli esték alkalmasak lesznek arra, hogy hasznosan töltsük el az időt. Minden tsz- községben szervezünk ezüst- kalászos tanfolyamokat, ahol a szakmai továbbképzés mellett alkalom nyílik egy-egy termé­szettudományos, vagy művésze­ti jellegű előadás meghallgatá­sára. A munkaegységszámítási tanfolyamok, az ismeretter­jesztő filmvetítéses előadások az önművelésre újabb lehetősé­get adnak. A FALUSI könyvtárak anya­gát felfrissítjük a legújabb szépirodalmi és főképp szak­mai könyvekkel, hogy az új technika alkalmazása megfele­lő szakértelemmel párosulhas­son. Javasoljuk, hogy minden ter­melőszövetkezet bízza meg egy tagját azzal, hogy a kulturális lehetőségek megteremtésén fá­radozzék, legyen a tsz-nek olyan kultúrfelelőse, aki gon­doskodik a tagság könyvellátá­sáról, az előadások szervezésé­ről, összejövetelek rendezésé­ről, a KISZ-csoportokban meg­szervezi a népi tánccsoportot, a színjátszó gárdát, és olyan darabokat választ előadásra, amelyek igazán szórakoztatják és hasznosan nevelik mind a szereplő fiatalokat, mind a kö­zönséget. Ehhez a munkához a művelődésügyi osztály mindén támogatást megad, a Megyei Könyvtár műsortára pedig jól használható műsoranyaggal se­gíti a műkedvelő csoportokat. Igyekszünk a legjobb filme­ket, a színház legjobb előadá­sait és az országos rendező- szervek legjőbb műsorait .(ko­molyzeneit is) eljuttatni a tsz- községekbe. SZERETNÉNK, ha minél többen megértenék, hogy a na­gyobb szakmai ismeret, a szé­leskörű általános műveltség nagymértékben elő fogja segí­teni mind az egyén, mind a közösség anyagi és szellemi hasznának gyarapodását. Ezért igyekszünk a kultúra minden eszközével lehetőséget terem­teni %z önművelődésre. Augusz- tusban egyhetes tanfolyamon beszéljük meg a kultúra mun­kásaival, hogyan segíthetjük új módszerekkel is, a falu kultu­rális átalakítását, milyen esz­közökkel elégíthetjük majd ki azt az egyre növekvő kulturá­lis igényt. Reméljük, hogy tö­rekvéseink eredményesek lesz­nek és művelt termelőszövet­kezeti parasztságunk új életé­nek kialakításához a kultúra munkásai is a maguk tehetsé­géhez. az állam gazdasági ere­iéhez képest a legnagyobb mér­tékben hozzájárulnak. Dienes Tibor A rendelkezések értelmében az a termelőszövetkezeti tag, aki legalább egy éve tagja a termelőszövetkezetnek és az alapszabály rendelkezéseit megtartja, rendszeresen részt vesz a közös munkában, telje­sítette a kötelező * munkaegy­ségeket és eleget tett az állam iránti kötelezettségeinek, csa­ládiházépítés céljaira OTP- kölcsönt igényelhet. e Az OTP-kölcsön igényléshez szükséges nyomtatványokat a területileg illetékes városi, vagy járási OTP-fióknal kell ^érni. A .termelőszövetkezet] tag űj családiház építésére, vagy a megkezdett építkezés befeje­zéséhez jóváhagyott költség- vetés 75 százalékát, legfeljebb azonban 30 000 forintot kaphat kölcsön az OTP-től. Ha a ter­melőszövetkezettől nyolc, vagy nyolcnál több igényjogosult tag egy időben, esetleg csoportosan kíván családi hazat építeni, az igényelhető kölcsön felső hatá­ra lakásonként 38 000 forint is lehet. A kölcsönkérelemhez csatolni kell az építendő lakóház mű­szaki tervét és költségvetését. A tervet és a költségvetést a bermelőskövetkezet vezetőségé­hez kell beadni. A termelő- szövetkezet vezetősége a ké­relmet véleménnyel, javaslat­tal ellátja és a városi, vagy a járási tanács mezőgazdasági osztályához továbbítja. A já­rási tanács a véleményezett kérelmeket a kölcsön elbírá­lása végett az OTP megyei fiókjához küldi. Az OTP-kölcsön ők folyósítá­sánál előnyben kell részesíteni a termelőszövetkezeti közsé­gekben építkező tagokat és az olyan tsz-ek tagjait, amelyek­ben a közös gazdasági tevé­kenységet a lakáshiány aka­dályozza, vagy ahol a tagok ideiglenes lakásban, elavult, egészségtelen épületekben lak­nak. Segít a munkásosstály Nem régi még, csupán né­hány hónapos az egercsehi bányászok és a makiári ter­melőszövetkezeti parasztok barátsága. Ügy mondják a makiáriak, hogy akkortájt ko- vácsolodott össze igazán, ami­kor az elmúlt tavasszal, a döntés gondokkal teli napjai­ban eljöttek hozzájuk Csehi- fői a bányász elvtársak. Eljöttek, bekopogtattak min­den házhoz, ahol gondokba merülve tűnődtek az emberek, akiknek értelme már eljutott az újig, de szívük még nem akart elszakadni a régitől, hogy elmondják a maguk vé­leményét, a maguk igazát és biztatást, bátorítást adjanak az új élethez. Csendes, halkszavú munká­sok, igazi bányászemberek voltaic a látogatók, olyanok, akik ezer csatát vívtak már meg a föld mélyén és akik­nek szavaiból meggyőződés, hit, jóakarat sugárzott. Nern akadt közöttük türelmetlenke­dő, vagy meg nem értő egy sem, és talán éppen a gon­dokba való osztozás, az igaz emberség volt az, amely meg­hozta a maga gyümölcsét és a nagy elhatározást; Valahogy így kezdődött a barátság és így is folytató­dott tovább. A döntés után nem felejtették el megmon­dani a bányászok a makiári embereknek: — Ezután is mellettetek ál­lunk, segítünk: továbbra is. A bányászok beváltották szavukat, állták és állják a szót, úgy, ahogyan megígérték. A döntés óta már néhány alkalommal ellátogattak Mak­iárra és felkeresték a régi is­merősöket, hogy elbeszélges­senek egy kicsit. Kérdezni való akadt mindig bővén, hi­szen' az aratás előtt itt is, ott is kósza hírek járták be a fal­vakat, csak azért, hogy meg­zavarják az embgrek gondol­kodását. A bányász elvtársak, a kommunisták akkor is, mint mindig megadták az igazi választ és a falu népe nyugodtan dol­gozott tovább. Három szövetkezetei alakí­tott Makiáron a falu népe. Ezer hold körül van mindhá­rom birtoka és éppen ezekben a napokban veszik tulajdonba a szövetkezetek a nagyüzemi táblákat, amelyeket a föld­rendező bizottság kialakított. Ma még az egyéni tdrületen aratnak, csépelnek, de a trak­tor már a szövetkezeti táblán dübörög és szántja a tarlót. Néhány héttel ezelőtt az Üj Élet Tsz már jószágokat is vásárolt a bélapátfalvi vásá­ron, ahonnan az egercsehi bá­nya gépkocsija szállította azo­kat haza Makiárra. Nemrégi­ben újból fordult' a gépkocsi és használt, bányafákat, drót- sodronyt, ácskapcsokat, jászol­karikákat hozott —, olyan tárgyakat, amelyek ott a bá­nyáinál már könnyen nélkü­lözhetők, de itt a szövetkezet­ben • nagy szükség van vala­mennyire. A bányafáknak kü­lönösen megörültek a szövet­kezetiek, hiszen azon nyom­ban karámot készíthettek belő­le az új jószágállomány ré­szére. A szövetkezetiek jól tudják majd hasznosítani a síneket, ócskavasakat is a tatarozás­nál, későbbi építkezéseknél. Csupán néhány hét mar és megkezdődik az igazi közös munka; Szántani, vetni kell majd, helyet készíteni az ál­latoknak, hogy a jövő nyár végére, most egy esztendőre, semmiben se legyen híján a falu. Tudja jól ezt a dolgos, szorgalmas makiári nép es ezért fogja meg istenigazábol a dolog végét apraja, nagyja. A bányász el társak további anyagi segitséget ígértek a nyári, őszi hónapok­ra is. Mindenek előtt szak­embereket küldenek majd a jövő hónapban kezdődő tata­rozásokhoz, a bányászfiata­lok, a kiszesek pedig elhatá­rozták, hogy beszerelik a ter­melőszövetkezetek istállójába a villanyt. Csilléket, újabb sí­neket is küldenek, hogy ezfek segítségével megkönnyítsék aX istállókból a trágya elszállítá­sát. Megígérték a bányászok azt is, hogy még adnak át használt bányafákat az épít­kezésekhez és az egercsehi bányatelepen a közeljövőben- lebontásra kerülő istálló tető­szerkezetét is a makiáriak rendelkezésére bocsátják. Az anyagi segítség, támo­gatás mellett még arra is ígé­retet kaptak a makiári terme­lőszövetkezetek, hogy ezután is, éppen úgy, mint eddig, maguk a bányászok is elláto­gatnák többször Maklárra, hogy felkeressék ismerőseiket, barátaikat, hiszen a közös kapcsolatok mellett már kiala­kultak személyes barátságok is. A maki ári termelőszövetke­zetek igen nagyra becsülik-.a bányász’ elvtársák segítségét és maguk is úgy határoztak, hogy ha majd megerősödik gazdaságuk, ők látják majd éi friss zöldségáruval a bányász­családokat. Augusztus . 20-án, alkotmá­nyunk ünnepén Makiár köz­ség dolgozó parasztjai kedves barátokat látnak vendégül: az egercsehi bányászokat, akik az utóbbi hónapokban ügy a döntés idején, mint e kezdés gondjai között igazi testvérként mellettük' álltak. Bányásznapkor pedig rnajd a makiáriak látogatnak el Éger- csehibe, hogy ott személyesen megismerkedjenek a ' bányá­szok életével, nehéz és fele­lősségteljes munkájával, azok­kal, akikre nemcsak az öröm­ben, de a gondokban is lefejt számítani. Szalay István Elérkezett as ideje . . , 1 ... hogy az új • termelőszövetkezetekben megkezdjék 1 a szövetkezeti közgyűlések egyik határozatának végre- l hajtását, a vetőmagnak való gabona összehordását. Megye- szerte egyre több helyen kezdik meg a cséplést. A termés jó, jut belőle bőven mindenre. Arra is, hogy meg legyen a család egész évi kenyere, arra is, hogy pénzt csináljon belőle a gazda, arra is, hogy az alap­szabályban vállalt kötelezettség szerint, mindenki beadja a szövetkezetbe a bevitt föld arányában a vetőmagot. Sok termelőszövetkezetben hoztak olyan határozatot a tagok — a vezetők kezdeményezésére —, hogy a sok­féle vetőmagnak valót cseréljék egyforma, nemesített vetőmagra. Helyes ez a határozat és egyik alapja is annak, hogy magasabb terméseredményeket érjenek el a közös táblákon. Ennek a cserének azonbaní többek között az is a feltétele, hogy időben fel tudják mérni a szükségleteket, tehát a cséplés idején összegyűljön a kijelölt helyen a vetőmagnak való. Gyorsan telnek a napok. Igyekezni kell minden munkával — közte a vetőmag összeadásával is —, mert egy-kettőre bekopogtat az ősz, s akkor lehet megteremteni a bőséges termés másik alapját, az időben való vetést, ha akkorra minden vetőmag kicserélésre készen együtt lesz. Gyorsítják az építkezés ütemét az úi termelőszövetkezetekben A megyei tanács illetékes szakemberei az elmúlt napokban megvizsgálták az új tsz-ek építkezéseit és meg­állapították, hogy a legtöbb helyen már falegyenben áll­nak a munkával. Erken, Zaránkon, Tarnamérán, Mezötárkányban, ahol egy-egy száz férőhelyes istállót építenek az új tsz-ek, jó ütemben halad a munka és csupán a vasbeton gerendák hiánya akadályozza a további előrehaladást. • Az építők és az építtetők mindent el akarnak követni annak érdekében, hogy az építkezéseket mielőbb be­fejezzék, tető alá hozzák az új termelőszövetkezetek istállóit. Sertésszállást és üaremfíólat építenek a lierédf Haladás Termglfiszovetkezet tagjai A heredi Haladás Termelő­szövetkezetben nagy mennyi­ségű zöldséghulladék, s külön­féle takarmány lehetővé teszi, hogy egy nagy létszámú tyúk- farmot és egy sertéscsordát hozzanak létre. Saját erőből felépítenek egy 500 férőhelyes baromfiólat és egy 100 férőhelyes sertésszál­lást. Az építkezést a nyári be­takarítás után kezdik meg. •50 férőhelyes istállót épit a hatvani Haladás Termelőszövetkezet A hatvani Haladás Termelő­szövetkezet tagjai úgy hatá­roztak, hogy gyarapítják hí­zómarha- és tehénállományu­kat, ezért már az egri vásáron 12 bikát és tinót vásároltak. A vásárlást saját erőből bonyo­lították le. Ugyancsak saját erőből egy tehenet vásárolnak a vasárnapi vásáron. Hitelt igényeltek, s ha ezt megkapják, 6—7 tehénnel növelik állatállo­mányukat. Az elhelyezés nem jelent problémát, mert a MÁV dol­gozóinak segítségével, régi anyag felhasználásával, 50 fé­rőhelyes istállót építenek. Befejezés előtt áll a hatvani Petőfi Tsz 50 férőhelyes istállójának építése Közel három hónapja kezd­ték meg a hatvani Petőfi Ter­melőszövetkezet 50 férőhelyes, magtárpadlásos istállójának építését. Az építkezés idején nagy se­gítséget nyújtott a cukorgyár vezetősége. Három héten ke­resztül két kőműves szakmun­kást és négy segédmunkást biztosított az építkezés idejére. Az építkezésből a termelő- szövetkezet új tagjai 2—3 na­pos gyalog, illetve fogató: munkával vették ki részüket s ez is hozzájárult ahhoz, hogy az építkezés befejezés előtt áll. A kész épületet hamarosan tető alá hozzák, s átadják rendeltetésének, s ekkor meg­kezdik a másik 50 férőhelyes istálló 'püaiT(rti

Next

/
Oldalképek
Tartalom