Népújság, 1959. július (10. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-26 / 174. szám
4 KfiPÖJSáG 195?, július 29.. vasán»* PARASZTI HészaljüBk lel az eszi kezös munkára A z aratás-csépJés megkezJ7*- désével olyan időszakhoz érkezt ünk, amikor az ösz- szel kezdő termelőszövetkezeteknek napról napra újabb es újabb feladatokat kell megol- daniok azért, hogy megfelelően előkészítsék a teljes közös munka megkezdését. Ezek a feladatok és megoldásra váró kérdések olyan jellegűek, hogy megvalósításuk esetén — amellett, hogy elősegíti az őszi kezdés gazdasági feltételeinek megteremtését — egyre jobban „beleviszik’* a termelőszövetkezetek tagságát a kollektív közös munka végzésébe. Amilyen mértékben előrehaladunk az ősszel kezdő termelőszövetkezetekben a közös elemek kialakításával, olyan mértékben haladunk előre a termelőszövetkezeti tagság közösségi szellemének kialakításával is. Elmondhatjuk, hogy az a dolgozó paraszt, aki a felvilágosító munka hatására februárban aláírta a belépési nyilatkozatot, továbbá tavasszal és nyáron részt vett, vagy részt vesz valamely közös munkában, beviszi a rá kiszabott takarmánymennyiséget a közösbe, az a dolgozó paraszt már látja annak szükségességét. hogy nem lehet ölhetett kézzel várni az őszt csak azért, mert a teljes ió- zös munka akkor indul be. A felületeseknek, a takarmány-összeadásának és mindannak a sok egyéb, a nagyüzemi gazdálkodást elősegítő gazdasági intézkedésnek — a nagy gazdasági jelentőségük mellett — óriási politikai jelentőségük is van, mert bizonyos mértékig megmutatják azt, hogy az ősszel kezdő termelő- szövetkezetek tagságánaK'gondolkodásában milyen fejlődés tapasztalható. Éppen ezért a párt-, állami- és tömegszerve- zeteKaiek továbbra is fokozott szervező és felvilágosító munkát kell kifejteniük, hogy a teljes közös munka beindulásáig minél nagyobb eredményt érjünk el a politikai, gazdasá- gi’feltételelk megteremtésében, a közös vonások kialakításában. A termelőszövetkezetek megszilárdítására, a közös vonások kialakítására párt-, állami és tömegszervezeteink már addig is nagy munkát fejtettek ki. Csakis a munkának a következménye az, hogy az ősszel kezdő termelőszövetkezetek tagjai több ezer holdon végeztek felü Ive tés eket azért, hogy Jegyen elegendő takarmány a szövetkezetek állatállománya- nak, hogy számos termelő- szövetkezetben megkezdték a közös istállók építését s a tavaszi kaszálásból ez ideig több száz vagon szálastakarmányt adtak össze a közös alapba. A közös elemek kialakítá- sa, a termelőszövetkezeti tagság közös munkába való bevonása nem könnyű feladat. Számos olyan termelőszövetkezeti tag van a megye ősszel kezdő termelőszövetkezeteiben, akik — ha valamilyen közös munkáról van «zó *— húzódoznak. és azt hangoztatják, hogy ők „őszi kezdésre léptek a szövetkezetbe és ezért hagyják most őket nyugcdtaji’*. Igaz ugyan, hogy ők a teljes közös munkát ősszel kezdik, de addig — éppen ezért, hogy a közös munka megkezdése minél könnyebben menjen és, hogy -a szövetkezet gazdaságilag és politikailag minél megalapozottabban ■ kezdjen — tenni kell egyet- rriást. Párt-, állami- és tömeg-, szervezeteknek meg kell magyarázni az ilyen termelőszövetkezeti tagoknak azt, hogy éppen az ő érdeke és a szövetkezet érdeke kívánja azt meg, hogy jól használjuk ki a teljes közös munxa beindításáig azt az időt, ami rende1- kezésünkre áll. Meg kell velük értetni azt, hogy azoknak az állatoknak amelyek ősszel a termelőszövetkezetbe bekerülnek a most még egyénileg gazdálkodó termelőszövetkezeti tagoktól, en- «i kell adni, ehhez pedig takarmányra lesz szükség. Ezt a takarmányszükségletet pedig a tavaszi és nyári hónapokban kell beszerezni, mert béEen csak abból- ar szénából és lucernából ehetnek az állatok, amelyet a tavasszal és a nyáron lekaszáltak és bevittek a közösbe. De építkezni is jobb a jó időben, mint télen. Éppen ezért akkor cselekszik minden dolgozó paraszt helyesen, ha a közös állatállomány számára szükséges férőhelyeket a nyári és kora őszi hónapokban építik meg. Igaz, hogy ez évben nem tudunk minden szükséges férőhelyet megépíteni, mert anyagi lehetőségeink korlátozottak. De itt alkalmazkodunk ahhoz, hogy amit csak ez évben, a rossz idő beálltáig megépíthetünk, építsük meg, mert akkor jövőre „kevesebb” építeni valónk lesz. A gabonanemű ek betaka- rításával még több lehetőség nyílt arra, hogy továbbszélesítsük az ősszel kezdő termelőszövetkezetekben a közös vonásokat és, hogy még jobban bevonjuk a termelőszövetkezeti tagságot a közös munkába. Az aratással, csép- léssel egy időben olyan feladatok, eredmények megoldásáról kell gondoskodnunk, ami még közelebb viszi a termei'í- szövetkezetek tagságát a közös gazdálkodáshoz. Mindenekelőtt nagy gondot kell fordítani arra, hogy az ősszel kezdő termelőszövetkezeti tagok bevigyék a cséplőgéptől a közösbe azt a ,vetőmag-meny- nyiséget, amelyre aj őszi és a tavaszi vetésekhez a tsz-eknek szükségük lesz,. A másik ilyen fontos, napjainkban megoldásra váró feladat. hogy a csépléssel egy- időben, a cséplőgépektől biztosítsuk azt, hogy a közös állatállomány számára elegendő abraktakarmányt adjanak össze az ősszel kezdő termelőszövetkezeti tagok; A vetőmag és takarmány bevitele a termelőszövetkezetek közös magtárába rendkívül fontos feladat. Egyetlenegy ősszel kezdő termelőszövetkezet sem gondolhatja komolyan az őszi kezdést, ha nem tesz megfelelő erőfeszítést a vetőmag és a takarmány biztosítására; A vetőmag és a takarmány bevitelének fontosságát látja az ellenség is. Éppen ezért már ni őst olyan nézeteket igyekszik terjeszteni az ősszel kezdő termelőszövetkezeti tagok között, hogy „látjátok, még nem kezd- tétek a közös munkát, máris elvesznek tőletek mindent.” Az ilyen nézetek terjesztésével az a célja, hogy szembefordítsa a termelőszövetkezeti tagokat a termelőszövetkezettel, hogy vnoíakadályozza az őszi kezdést. Mível az ellenséges elemek nasy erőfeszítéseket tesznek azért, hogy megakadályozzák az őszi kezdést, párt-, állami és tömegszervezeti aktivistáknak nagy gondot kell arra fordíta- niok, hogy leleplezzék az ilyen nézeteket és az ilyen nézetek terjesztőit. Rá k£ll mutatni arra, hogy már az egyénileg dolgozó paraszt is tudja azt. hogy vetőmag és takarmány nélkül nem lehet gazdálkodni, Az egyéni gazdálkodók is félreteszik a vetőmagot és a takarmányt, így kell lenni a termelőszövetkezetekben is. A termelőszövetkezet a termelőszövetkezeti tagoké. így a termelőszövetkezet gazdálkodásához szükséges vetőmagot és takarmányt a termelőszövetkezeti tagoknak kell összead- niok. A vetőmagot és takarmányt senki nem veszi el a termelőszövetkezettől. Ezt azért szükséges már most a cséplőgéptől biztosítani, hogy akkor, amikor itt lesz az ideje az őszi vetéseknek, a termelőszövetkezetekbe belépett dolgozó parasztok időben meg tudják kezdeni a közös vetést. vetőmag és a takarmány biztosítása mellett nagy jelentőségű az a munka, amelyet azért kell párt-, állami és töme.sszervezeti aktivistáknak kifejteniük, hogy biztosítsák a eabonaneműektől letakarított és felszabadult földek tarlóhántását, illetve a nagyüzemi táblákba való összeszántását. Ahogy előre haladunk a betakarítással, úgy egyre több olyan föld szabadul fel az ősz- szel kezdő term előszövetkezetek regére, a$fJyngífr aüjseléséről gondoskodni kell. A földek összeszántásával megszűnik az apró parcellás gazdálkodás, megszűnik a barázda, és megkezdődik a táblás nagyüzemi gazdálkodás. Éppen ezért párt-, állami és tömegszervezeteinknek látniok kell, hogy a földek összeszántása nem egyszerű gazdasági aktus, hanem nagyon fontos politikai jelentőséggel bíró feladat, melyet eredményesen kell megoldanunk. Az egyéni gazdálkodás alól felszabadult földek tarlószántása terén már eddig is jelentős eredmények születtek. Általában annál az ősszel kezdő termelőszövetkezetnél halad jól ez a munka, ahol a gépállomásokkal még a tavasz’ folyamán szerződéseket kötöttek a különböző talajmunkákra. E kérdésnél látni kell azt is, hogy mivel most jelenleg nem tudunk minden gépi igényt kielégíteni, mozgósítanánk kell a termelőszövetkezeti tagokat arra is, hogy fogjanak össze és saját fogataikkal közösen szántsák fel a tarlót. Az elmondottakból látható, hogy melyek napjaink legaktuálisabb feladatai. Ezeket a feladatokat csak úgy tudjuk megoldani, ha széleskörű fel- világosító és szervező munkát végzünk az ősszel kezdő termelőszövetkezeti tagok között. Ahogy a termelőszövetkezeti fejlesztés idején a népnevelők, aktivisták felkerestek minden egyénileg dolgozó Darasztot és meggyőzték a termelőszövetkezet előnyéről, úgy most is azt kell tenni. A felvilágosító szóval el kell jutni minden termelőszövetkezeti taghoz^ s meg kell győzni arról, hogy miért szükséges a vetőmagot és takarmányt bevinni a termelő- szövetkezetbe. A meggyőző és felvilágosító munka mellett nagyon fontos napjainkban az is, hogy a kommunisták minden téren példát mutassanak. A kommunisták példamutatása mindig nagy nevelő, mozgósító és lelkesítő erővel bírt a pártonkívüli dolgozó emberekre. Amikor a télen a termelőszövetkezetek szervezése folyt, ott értek el nagy eredményeket, ahol a párt tagjai — azok, akik egyénileg gazdálkodtak — nemcsak beszéltek a nagyüzemi gazdálkodás előnyéről, hanem maguk is aláírták a belépési nyilatkozatot. Napjainkban is ott érünk el nagyobb eredményeket a termelőszövetkezetek megszilárdítása terén, ahol a párt tagjai nemcsak beszélnek a takarmány-. vetőmagbevitel fontosságáról, a közös munkában való részvételről, hanem ők maguk az elsők, akik ezen a téren is példát mutatnak. Számtalan példát lehetne megemlíteni most is. hogy mely területen, milyen ragyogó példái mutatkoznak a kommunista példamutatásnak A hevesi járás ősszel kezdő termelőszövetkezeteinek tagjai pl: a' kommunisták kezdeményezésére, mintegy 6—700 ezer Ft értékű társadalmi munkát végeztek eddig azért, hogy a termelő- szövetkezetek minél lobban felkészüljenek a teljes közös munka megkezdésére. Sok helyen ők az elsők a takarmány kaszálásában és bevitelében, ott vannak az építkezéseknél, mozgósítanak a közös munkára. Nem mondhatjuk el azonban, hogy ezen a téren mindenhol rend van. Vannak községek, ahol egyes párttagok csak beszélnek a megszilárdítás fontosságáról, elismerik az e téren kifejtett munka fontosságát, de mikor a konkrét tennivalók végrehajtásáról van szó, akkor félrehúzódnak. Ezeknek az elvtársaknak meg kell érteniök, hogy ilyen magatartásukkal sokat ártanak az ügynek. Meg kell érteniök, hogy a párt tagjainak, mint mindenben, úgy a mezőgazdaság szocialista átszervezéséért, a termelőszövetkezetek megszilárdításában vívott harcban is élen kell járniok. A pártonkívüli dolgozó emberek elvárják a párt tagjaitól, hogy náluk a szó és a tett megegyezzék. Győzzék meg a termelőszövetkezeti tagokat a ve- tőrtiag- és takarmányösszeadás fontosságáról, de ugyanakkor ők legyenek az elsők is, hogy eleget* tesznek a követelménynek. Ha így dolgozunk az elkövetkező napokban és hetekben biztos, hogy még nagyobb eredményeket érünk el a termelő- szövetkezetek megszilárdításé ért vívott harcban. DORKÖ JÓZSEF, m. Ágit. Prop. Oszt. vezetője. Négyszáz vagon s^álastakarmányt vittek b© az új tagok a közösbe Megyénk termelőszövetkezeteinek újonnan belépett tagjai az elmúlt hetekben szorgalmasan szállították a közösbe a szálastakarmányt és ez ideig mintegy négyszáz vagont gyűjtöttek össze. Ezen a téren különösen jó példával járt elöl a nagyúti Petőfi, az erki Űj Barázda Tsz, ahol 10-10 vagon takarmányt szállítottak be a közösbe az új tagok. A régi tsz-ek újonnan belépett tagjai szintén jó példát mutattak több helyen, hiszen a füzesabonyi Petőfi Tsz-ben 13, a viszneki Béke Tsz-ben 18 vagon takarmánnyal járultak hozzá a közös állatállomány ellátásához. Learatták a tavasszal közösen vetett árpát és zabot az egri járás ú j termelőszövetkezetei Az egri járás új termelőszövetkezetei befejezték a közösen vetett árpa és zab aratását. A közeli napokban, amint az idő engedi, megkezdik a cséplést is. A makiári Üj Élet, a naeytályai Viharsarok, a béköl- cei Űj Barázda, valamint a bélapátfalvi termelőszövetkezeteknek volt már közös vetése. Vfiy v ütemben végzik ÍJj Élet Termelőn A gyöngyösi Űj Élet Termelőszövetkezet tagjai egy cséplőgéppel, saját munkacsapattal gyors ütemben végzik a kalászosok c séplését. Sietniük kell ezzel a munkával, mert a termés kétharmad része még keresztekben van. Az eddigi mérésék alapján 20-22 mázsás őszi árpa, 14 a cséplést n gyöngyösi zövetkezet tagjai mázsás tavaszi árpa és őszi búza átlagtermésre számítanak. Ilyen termésre még a legöregebb termelőszövetkezeti tagok sem emlékeznek. A hordással, s a csépléssel egyidőben megkezdték tegnap a tarlóhántást. Befejezik az arafást, s megkezdik a tarióhánlást a hatvani Új Élet és a Petőfi tsz<ekben A több napig tartó eső félbeszakította az aratási műm. kát Hatvan határában is. Két termelőszövetkezetben, az Űj Életben és a Petőfiben a jobb idő beálltával kaszásokkal, aratógépekkel, a Petőfiben kombájnnal megkezdték a még lábon álló gabona aratását. A munka olyan ütemben haladt, hogy a mai napon befejezést nyer. A jövő hét elején e két termelőszövetkezeten kívül a többi is megkezdi a tarlóhántást. Megkezdték a tarióhánlást megyénk új tsz-ei Megyénk számos új termelőszövetkezetében megkezdték már a kialakított nagyüzemi táblákon a tarlóhántást. A delki Szabadság, a nagy- fügedi Dózsa, a gyöngyöshalászi Petőfi, a vámosgyörki Kossuth, a zaránki Üj Élet, valamint a komlói, liszanánal; tarnabodi termelőszövetkezetekben is végzik a tarlóhántást a kialakított nagyüzemi táblákon. Hevesen az egyik termelőszövetkezetben maguk az új tagok fogatos erővel kezdték meg a tarlóhántást, a földek összeszántását. AMIRŐL JO TUDNI. . . Mi szerint adóznak a terinelőszövetkezetek ? A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek termelőszövetkezeti jövedelemadót, földadót és a forgalmi adó alá eső tevékenységeik után, forgalmi adót kötelesek fizetni. Mit kell tudni a jövedelemadóról ? A termelőszövetkezeti jövedelemadó alapja a zárszámadási mérleg szerint kiosztott természetbeni és penzbeni részesedés. Az adóalap kiszámításánál a tagok számára pénzben és természetben kiadott prémiumot, valamint a föld járadékot figyelmen kívül kell hagyni, mert ezek adómentesek. A termelőszövetkezeteknek a közös állatállomány után sem kell adót fizetniük. A termelőszövetkezeti jövedelemadó kulcsa a természetbeni részesedés után 10, a pénzbeni részesedés után 5 százalék. A termelőszövetkezet széli- helye szerint illetékes községi (városi, városi kerületi) tanács pénzügyi szerve által kivetett termelőszövetkezeti jövedelemadó két részben esedékes: augusztus 1-én és november 1-én. Az fjed ékes első részlet szeptembe™ 1-ig, a második részlet december 1-ig fizethető adópótlékmentesen. Kormányzatunk az adóztatás tekintetében is többféle kedvezményt ad a termelőszövetkezeteknek. Ezek a kedvezmények a következők: A termelőszövetkezeti jövedelemadó alapja nem a növénytermelésből származó átlagjövedelem, hanem a tagoknak kiadott terrhészetbeni és pénzbeni részesedés forint- értéke. Ez azt jelenti, hogy a közös alap fejlesztésére fordított ösz- szeg nem számít bele a termelőszövetkezet jövedelemadó alapjába. é Kedvezmény a termelőszövetkezetnek, hogy a termelő- szövetkezet földjének egy kataszteri holdjára kivetett adó összege nem -lehet több, mint a megfelelő birtokcsoportba eső egyéni gazdálkodók általános jövedelemadójából, az egy kataszteri holdra jutó összeg 60 százaléka. Külön kedvezmény, hogy amíg az egyénileg gazdálkodók a kétévesnél idősebb lovak (öszvérek) után is fizetnek adót, a termelőszövetkezetek a közös tulajdonban levő lovak (öszvérek) után mentesülnek az adófizetéstől. Mennyi a tsz-ek földadója ? A földadó alapja — művelési ágra való tekiritet nélkül — a kataszteri tiszta jövedelem, amelynek minden aranykoronája után 4 kiló búza fizetendő földadó címén. A termelőszövetkezetek földadójának megállapításánál a tagok által használt háztáji gazdaságok kataszteri tiszta jövedelmét nem kell figyelembe venni, mivel e területek után a tagok egyénileg adóznák. A földadót búzában kell megfizetni. Amennyiben a termelőszövetkezetnek nem ter- ínett annyi búzája, hogy teljes egészében abból fizesse ki földadóját, az évenként megállapításra kerülő egyéb terményekkel is kiegyenlítheti földadó-tartozását. A földadó teljes egészében egyszerre, július 1-én esedékes, s búzával,, illetőleg egyéb gabonával történő fizetés esetében szeptember 30-ig, más terménnyel történő fizetés esetében november 15-ig fizethető kamatmentesen. Ha a termelőszövetkezet termését a földtől való elválasztás (aratás, leszedés stb.) előtt olyan elemi csapás éri, amelyet kellő gondossággal sem tudtak elhárítani, a termelő- szövetkezet vezetőségének kérésére a kivetett földadót részben, vagy egészben törölni lehet. Ilyen elemi csapás a jégeső, árvíz és tűzvész. Elemi kár címén a kivetett földadó 25—50—75 és 100 százaléka engedhető el, ha az elemi kárt a kárbecslő -bizottság az előírtnak megfelelően megállapítja és azt jegyzőkönyvileg rögzíti. Mi után fizetnek forgalmi adót a tsz-ek ? A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek a segédüzemeikben előállított ipari termékek értékesítésével, továbbá egyes szolgáltatásaikkal kapcsolatban forgalmi adót kötelesek fizetni., A többi között forgalmi adó fizetendő a termelő- szövetkezetek asztalos-, bognár-, kádár- és egyéb műhelyében előállított termékek eladásából, javításából és bérmunka végzéséből, továbbá a lófogatú fuvarozásból származó bevételeik után. Nem fizetnek forgalmid adót a termelőszövetkezetek az őstermelés körébe tartozó termékeik után, az erdő- és nádgazdálkodásból, továbbá a saját termelésű virágok és köszönik értékesítéséből szánna- zó bevételeik után sem. Forgalmi adómentesség illeti meg a termelösaővetkezeteket azokkal a saját előállítású termékeikkel kapcsolatban is, amelyeket tagjaik részére, kész- pénzfizetés teljesítése nélkülj munkaegység-részesedésük terhére adnak ki. Adómentes a termelőszövetkezeti tagok részére átadott, saját égetésű tégla, a levágott sertés húsa stb. Ha azonban a tsz-tag a részére munkaegység-részesedés terhére kiadott terméket nem saját, illetve családja szükségleteinek kielégítésére haszpálja fel - például a részére juttatott téglát, húst bárkinek eladja —, az így elért bevétele után, mint alkalmi adózó, forgalmi adót köteles fizetni. A levágott és közfogyasztás céljára kimért sertéshúsból és egyéb sertéstermékekből származó bevétel után a térmelő- szöveítkezetek 20 százalék forgalmi adót kötelesek fizetni. A termelőszövetkezetek az esedékes forgalmi adót havonta, a tárgyhónapot követő hó 15-ig kötelesek az illetékes járási (város, városi kerületi) tanács pénzügyi osítályához bevallani és kifizetni. A termelő- szövetkezetek adózásával kapcsolatos felvilágosításért a tanácsok pénzügyi osztályaihoz lehet fordulni. MJlyeu épületek utáu kell (lázadót fizetni ? A mezőgazdasági termelőszövetkezet tulajdonában levő épületek közül általában csak a lakóépületek után kell házadót fizetni. A gazdasági épületek (istállók, magtárak, csűrök síb.) nem adókötelesek. Hogyan adóznak a tsz-foe lépett kisiparosok ? A termelőszövetkezetbe lépett kisiparos ipari tevékenységét a termelőszövetkezet nevében. és javára, a ke?
