Népújság, 1959. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-26 / 174. szám

1959. julius 26., vasárnap NEPOJSAü s A tnadi táborból jelent jük s Jól halad a munka ii. EMLÍTETTÜK MAR, hogy az első háromnapi munka ki­értékelése az egri főiskolások számára jó helyezést hozott. A tábor 25 brigádja közül a matematikusoké második lett, de a másik, négy brigádunk is az élvonalban maradt. A matematikusok brigád­vezetője, Kiss József elgondol­kodva ül a sátorban, a vörös vándorzászló alatt. Kérésemre beszélni kezd munkájukról, nyugodt, kimért tempóban. Napi átlagteljesítményünk 3.84 köbméter volt. Amint mondja náluk mindenki „jól hajt”, de Törő, Török és Rozgonyi így is kiemelkednek a mezőnyből (utóbbi 191 cm magas). Török János, aki az ágyon heverészve iménl a nevét hallotta, nem­igen kérkedik jó munkájával. Csak annyit jegyez meg, hogy nagyszerűen érzi itt magát, és ha hazamegy Felsőzsolcára, eséolöcsapatban fog dolgozni. ^ Az étkezésről eléggé eltérő Vélemények hangzanak el, amelyből egy valami nyilván­valóvá válik: nincsen olyan főzt. amely mindenki szájízének megfelelne. R ados Mihálynak rövid, de annál többetmomdó megjegyzése van ehhez a té­mához: — A kaja elsőrendű. Hegedűs Ernő már nem nyi­latkozik ilyen egyértelműen, de azt ő is elismeri, hogy a To- kajhegyaljai Állami Gazdaság konyhájában nem főznek rosz- szul és a mennyiség is meg­felelő. A KŐVETKEZŐ háromnapi munka kiértékelésekor a má­sodik helyből negyedik lett, a történészek brigádja pedig az ötödik helyről a harmadikra került, így a zászló hozzájuk vándorolt. Ha az egri főiskolások még a hátralevő napokat is így ki­használják, valóban elmond­hatják, hogy nemcsak a tanu­lás terén, hanem a társadalmi munkában is megállják a he­gyüket. A tábor lakóinak szórakozá­sáról is gondoskodnak. Egyik este a „Merénylet a kikötőben” című szovjet filmet vetítették, máskor a Rajkó-zenekar láto­gatta meg a diákokat. A rossz időre való tekintettel, sajnos, csak a hangszórókon keresztül lehetett élvezni a kitűnő zene­számokat. A sportesemények során sokszor visszhangozták a kör­nyező hegyoldalak a harsány biztatást: — Hajrá, Eger! Az asztalitenisz-bajnokságot lgnácz Gyula egri főiskolás nyerte. A röplabda-torna első mérkőzésén csapatunk 3:0 arányban legyőzte a debreceni Mezőgazdasági Akadémia együttesét, míg a „harcias” szurkolókkal rendelkező, tech- nikásabb debreceni orvostan­hallgatóktól 3:1 arányú vere­séget szenvedett. A tábor csapata a bodrog- keresztúri építőtábor csapatát l:0-ra verte meg, a Mádi Bá­nyásszal szemben pedig 3:3 arányú döntetlent ért el. SZOMBATON és vasárnap délután az általános kimenő értelmében sokan keresték fel Mádot. Kelemen Gáspár és Grauszmann Ferenc szerint nemcsak Egerben, hanem eb­ben a községben is találhatók szép kislányok. A mádi borok­ról elismerőleg nyilatkoztak. (Folytatjuk) Tuza István Jó hírek a TLJZÉP-től Az utóbbi évek nagyarányú lakásépítkezései miatt sokszor bosszankodtak a vásárlók, hogy nem lehet tetőfedő csere­pet kapni. Azóta hathatós in­tézkedések történtek a cse­répgyártás növelésére, új cse­répgyárak épültek; a régiek .s növelték termelésüket s ma már olyan híreket kaptunk az Eger—Salgótarjáni TÜZÉP- től, hogy olyan mennyiségben érkezik a tetőfedő cserép a telepeikre, hogy a cseréphiány már szinte megszűntnek te­kinthető. Örömmel kell üdvözölni ezt a, hírt, hisz sok bosszúságtól menti meg a kislakás-építte- tőket az a tény, hogy már szinte elegendő mennyiségű cserép áll rendelkezésükre. Tehertaxik a TÜZÉP- teJepeken Ugyancsak sok bosszúság okozója volt s még jó né­hány TÜZÉP-telepen ma is sok kellemetlenséggel jár, hogy nincs elegendő jármű a TÜZÉP-nél vásárolt építő­anyag elszállítására, a magán- fuvarosok pedig borsos áron vállalják csak fel a szállítást. Egerben igen hasznos ötlet-* tel oldották meg ezt a problé­mát, amely szinte még egye­Mozik műsora: EGRI VÖRÖS CSILLAG 26—27-én: ' Távoli partokon EGRI BRODY 26—27-én: Nincs előadás 26—27-én: EGRI KERTMOZI Egy dal száll a világ körül GYÖNGYÖSI SZABADSÁG -26—27-én: Egy dal száll a világ körül GYÖNGYÖSI PUSKIN 36—27-én: Dulszka asszoAy erkölcse ÍVWWW ^ HATVANT VÖRÖS CSILLAG 26—27-én: Bogáncs HATVANI KOSSUTH 26- án: Nercbunda 27- én nincs előadás FÜZESABONY 26—27-én: A 18-as év HEVES 26—27-én: Don juan legutolsó kalandja PÉTERVASÁRA 26- án: A fejedelem bajnoka 27- én: Nincs előadás dülálló az országban. Az egri 32-es számú AKÖV teher- taxit biztosított a felnémeti úti TÜZÉP-telepre, amely fő­leg az Eger környéki vevők részére szállítja haza az ott vásárolt tüzelőanyagot. A Lenin úti TÜZÉP-tele­pen, ahol főleg építőanyago­kat adnak el, szintén egy te­herkocsi biztosítja az ott vá­sárolt építőanyagok hazaszál­lítását. A vásárlók örömmel fogadták a teherkocsi-állomá­sok létesítését, mert a teher- taxival gyorsan 'és olcsón tud­ják az építőanyagot hazafu­varozni, nem kell a vevőnek fuvaros után futkosni. A TÜ­ZÉP-telepen tartózkodó teher- taxinak az is előnye, hogy a vevőnek nem kell megfizetni az úgynevezett „holt” fuvart, mert míg a Líceumtól rendel­ték meg a taxit, a körülbelül másfél kilométeres ít tarifá­ját is meg kellett fizetni. Oicsó verandaablakok Nemrégen új építőanyag forgalombahozatalát kezdte meg a TÜZÉP Vállalat. Az eddig forgalomba hozott. ab­lak- és ajtótípusok mellett megkezdték a veranda jblaKok gyártását és forgalomba hozá­sát is. A különböző méretű nyílószárnyas verandaablakok lényegesen olcsóbban kerül­nek forgalomba, mint ahogy azt a ktsz-ek, vagy Kisiparo­sok el tudják készíteni. En­nek köszönhető, hogy az első 200-at szinte szétkapkodtáK a vevők. Most újabb ezerre van kilátás. Az Eger—Salgótarjáni TÜ­ZÉP Vállalatnak ezek a hasznos kezdeményezései mél­tók a dicséretre, mert a la- kosság jobb ellátását szolgál­ják. Egy újsághír margójára: „Kannibál“ a müncheni Pinakothékában 1959. július 26, vasárnap: A szovjet hadiflotta napja. 18l7. Libéria függetlenségi ünne­pe. 1864-ben halt meg Fáy András író és nemzetgazdász. 1959. július 27, hétfő: 1944-ben halt meg Ságvári Endre, a Kommunista Ifjúsági Szövetség vezetője, a csendőrnyomozókkal vívott tűzharcban. 1834. Megnyílt a kijevi állami egyetem. 1954-ben halt meg Sebéstyén Gyula Kossuth-díjas orvostudós. O Névnap V Ne feledjük, hétfőn: OLGA kedden: INCE liiuslr — ÜJ KŐBÁNYÁT nyitot­tak a gályái út mentén, hogy az épülő üdülőkhöz, útépítés­hez legyen elegendő anyag. Az új bányában kőzúzógépek tűrik megfelelő finomságúra a kitermelt követ. — AZ EGRI Finomszerelvény- gyárban pártkönyvtárt rendez­tek be és nyitottak meg a na­pokban a vállalat kultúrtermé­ben. A Finomszerelvény gyár kommunistái örömmel vették ezt az intézkedést, mert itt gyorsabban megkaphatják a ta­nuláshoz szükséges tankönyve­ket. — A MEGYE pártszerveze­teiben megkezdődtek a tag­gyűlések a pártvezetőségek új­raválasztására és a pártkog- resszus előkészítésére. — AZ EGRI VÁROSI Mű­velődési Ház fotoszakköre a nyár folyamán az egri Nagy József Termelőszövetkezet­ben készít fényképeket, ame­lyekből ősszel képkiállítást rendeznek. — A MÁTRAVIDÉK1 Fém­művek pártbizottsága minden alapszervezetnél egy-egy fele­lőst jelölt ki, hogy hathatósan segítsék a kongresszusi munka­versenyt, — KÖZEI. KÉTMILLIÓ forintot fizetnek ki a hatva­ni járásban az új tagok ál­tal bevitt abrak- és szálas­takarmány, valamint a ve­tőmagvak árainak kiegyenlí­téséért. — MEGKEZDŐDÖTT a próbacséplés a demjcni ter­melőszövetkezetben. A pró- baeséplések alapján őszi bú­zából 14—15 mázsás átlagra számítanak. ... Nero volt a legelső . .. Ez a hig 'agyvelejű császár, el­hízott, kéjenc,, gladiátorokai, keresztényeket _ gyilkoltató zsarnok, Nero. r csak Rómát gyújtotta fel, mért lángoló házakat szeretett volna látni. A tűz Róma egész városrésze­it . égette üszkös hálómmá. Hitler a krematóriumok és gázkamrák lángjait szerette . csodálni. Földig rombolta le . Varsót, lÁdicét és Oradourt a föld színéről is eltüntette, és háborút üzent minden emberi méltóság. minden emberi szépség ellen! Matúska Szilveszter csak Európa hídjait, robbantgatta lankadatlan ambícióval. .. .Walter Paul Menzl. 53. éves könyvkereskedőt sem fogja elfelejteni az emberiség. Menzl egyedülálló vandaliz­musával irta be nevét a mű­vészettörténetbe. 1959. február 26-án a müncheni Pinako­thékában maró folyadékkal tönkretett egy rendkívül érté­kes Rubens-képet, a .,Kárho- zottak partraszállásá”-t. Menzl eredetileg Dürer „Négy apos­tol’’ című festményét akarta összerombolni a múzeumban. A képrombolás előtt névtelen levelek özönével árasztotta el a müncheni újságok szerkesz­tőségeit. De ez az elgondolás nem válhatott valóra, mért a cselekedet végrehajtásának napján erősen őrizték a Dürer-képet és Meyizl úr kénytelen volt . megelégedni egy Rubens összerombolásá- val. . ’ . A brutális cselekedet kövét- keztében a kép egynyolcad része pusztult él, s talán le­hetséges, hogy vissza tudják állítani, megközelítőleg olyan­ra, mint az eredeti Rubens* festmény volt. Szakértők vé­leménye szerint a restaurálási munkálatok évekig eltartanák, és körülbelül. 20 ezer márkát kell kifizetni a restaurátorok­nak munkadíj fejében. Július 17-én megkezdődött a vandál képromboló tárgya­lása a müncheni bíróságon. Nem tudni még, milyen ítéle­tet hoznak, üe nem-,s akarok a bíró jogkörébe avatkozni, csupán azt a megjegyzést kí­vánom az elmondottak mc\lé leírni: az ilyen Walter Paul Menzl-féle emberekre nincs szüksége az életnek, az ilyen mániákus őrültekre nincs szüksége a szépre, jóra áhíto­zó emberiségnek. Vagy talán Nyugaton olyan emberek él­nek, akik ölhetett karokkal és mosolyogva nézik a menzlek képrombolásait? Eltűrik azt, hogy az ilyen hülye és zava­rodott elméjű lényeit, elpusz­títsák az emberiség legszebb értékeit? En ezt nem hiszem,.., — pataky — 4 pedagősgusok réme a puskázó papír A tokiói iskolák pedagógu­sai meghökkenéssel tapasztal­ják, hogy a diákok! körében mind nagyabb népszerűségre tesz s2ert egy újfajta papír, amelyet „puskázó papír”-nak neveztek el. A diákok a vizsgákon ilyen újfajta papírra írt puskákat használnak. Nedvességgel érintkezve á papír feloldódik és eltűnik, úgyhogy a puská­záson rajtakapott diákok egy­szerűen lenyelhetik. Nagy hűhó semmiért Egyedülálló eset történt a Birkholm nevű kis dán szige­ten, amelynek mindössze 60 lakosa van. Birkholmon két kerékpárt kivéve semmiféle jármű sincs. A napokban ’ a sziget két kerékpárosa össze­ütközött. A többi 58 szigetla­kó azonnal segítségükre sie­tett. A kerékpárosok, nem se­besültek meg, viszont a segí­tésnyújtók között akkora volt a buzgalom, hogy többen ko­moly zúzódásokat szenvedtek. ... hogy Marcel Achard, a nemrég megválasztott francia akadémikus, a híres zöld fraklk helyett kéket csinálta­tott —, három kilányi arany- sujtás díszítéssel; hogy Bonnban szállodát létesítettek a i diplomaták öl­ebei számára. A kutyák össz­komfortés fülkében . laknak, amelyeket központi: fűtéssel láttak el. ■ -•••■» ../ hogy egy Kőiri^tiriov-i műtrágyagyárban újfajta mű­trágyát gyártanak, amely mo- libdén, cink, mangán, bőr, stb. hozzáadásával „porított üveg­ből” készül; A mű trágya gyor­sít ja a paradicsom égését és dúsítja a cukorrépa cukortar­talmát, ... hogy a nők jobban bír­ják el a fájdalmakat, mint a férfiak. Ezt a megállapítást azonban nem az orvosok, ha­nem — a cipészek tették! ... hogy egy oslói norvég üveg­készítőmester felgöngyölíthe­tő üveget talált fel, E csodá­latos üveg készítésének re­ceptjét az üvegkészítő szak­mai titokként kezeli. Ofir 19. — De uraim, elvtársak, tulaj­donképpen kik önök? — hebeg­te kiszáradt torokkal az újon­nan érkezett. — Bizonyára ön is sejti... Uram ... — Mindenben légy az elv­társak segítségére — vágott közbe Atkáry Arisztid. — Megmondtam már önnek, hogy nem vagyok elvtársa — csattant fel »az egyik, eddig hallgató férfi... A nyári nap tűző sugarai áradtak szét a szobában, ami­kor Atkáry Arisztid és Darvas Attila kihallgatására sor ke­rült, Ketten várták őket: egy őrnagy és egy százados. Beszél­gettek. — Ismerkedjék meg az eddi­gi jelentésekkel, és a nyomo­zati iratokkal... Láthatja majd, milyen régen dolgoznak, mi­lyen széles volt a hálózatuk és milyen raffináltan ügyesek. — És veszélyesek! — De milyen veszélyesek. . Már a hetedik hónapja foglal­kozunk az üggyel, most érett még arra, hogy nyakoncsípjük a kémeket. — Mindenesetre bravúros nyomozás volt és nagy fogás. — Nem érte volna meg, hogy eiöbb fülönfogjuk őket? Keve­sebb anyag ment volna ki az országból. — Az öreg harcosoknak van egy elméletük: nem lehet egy ügyet derékba kapni úgy, ha csupán a lába kisujját sikerül elérni. Nyílt az ajtó és a beszélge­tést félbe kellett szakítani. — őrnagy elvtárs jelentem, Atkáry és Darvas őrizeteseket felhoztam. Miután az őrnagy helyet kí­nált a két letartóztatottnak, beszélgetni kezdett velük. Az ügy már nagyjából tiszta volt előtte, a dokumentumok, bizo­nyítékok tömegét sikerült le- foglalniok, így hát nem volt nehéz dolga. — Mit gondolt, Atkáry, med­dig csinálhatja még ezt? — Az én fejemben már meg­fordult, hogy eljövök önökhöz és inkább feljelentem maga­mat is... Mért olyan lelkiis- meretfurdalásaim voltak ... Az őrnagy arcán alig észre­vehető mosoly suhant át. Még hogy ennek a hétpróbás fasisz­tának voltak lelkiismeretfur- dalásai... — No, csak folytassa ... — Én bizonyítékokat tudok felhozni arra, hogy, amikor a gyáraimat államosították, ön­ként írtam alá az államosítási papírt... És különben is, a volt munkásaim elmondhat­ják, hogy én milyen főnök vol­tam ... — Tudja, Atkáry, hogy mi az eredeti foglalkozásom? — Nem tudom, őrnagy úr. — Festékkeverő... önnek, ugyebár, vegyészeti gyára volt? — Igen. — Az IG Farben-Industrie magyarországi fiókvállalatá­nak volt elnöke az édesapja... — Igen. — Hát én tudom, hogy a ma­ga apja és maga milyen főnö­kök voltak .. Hallottam né­hányszor annak idején ... In­kább arról beszéljen, hova rej­tette el azt az aranyat, ame­lyet felvásárolt. Mert erről is tudunk... — Drága őrnagy úr, én sem­milyen aranyról nem tudok. — Nem? Százados elvtárs, légy szíves, szólj ki az őrmes­ter elvtársnak, hozassa át az Atkáry-ügy 9-es számú cso­magját.. . Néhány perc múlva az őr­mester egy nagyobbfajta cso­magot tett le az asztalra. Ami­kor az őrnagy bontani kezdte, Atkáry ban elhűlt a vér ... Hát még ezt is megtalálták? — Mondja, Atkáry, most az egyszer őszintén, ha nem olyan hirtelen kapjuk el magukat, mint ahogy tettük, lett volna bátorsága és mersze szétrop- pantani az órafelhúzóban elhe­lyezett méregampullát? Atkáry szemei tágra mered­tek. Darvas Attila nyeldeklőjp is úgy járt, mint a gőzmoz­dony dugattyúja. — De még mennyire — vág­ta' oda pillanatnyi dermedt szünet után, most már szinte hetykén- Atkáry. — Igen? Tessék, itt van, pró­báljuk ki... Atkáry halálos komolyan vette a tréfát és idegesen tolta el magától az őrnagy kezét, akinek .tenyerén megbújt az összezsugorított halál. — Gyáva patkány maga, csak addig volt nagy hangja, amíg úgy érezte, hogy bizton­ságban van. Az őrnagy azután Darvas Attilához szólt. Szavaiból érez­ni lehetett a teljes megvetést. — Maga mérnök. Ahogy hal­lottam, havonta megkeresett ti z—t i zen ö tezer forintot is. Igaz? — Igaz. — Mégis belemászott ebbe az ügybe. Maga sem csak a pén­zért tette ... Gyűlöl minket. Igaz? Darvas nem válaszolt, öcs- csére, a híres színészre gon­dolt, aki most megüti miatta a bokáját... Amikor a két főkolompost kivezették a szobából, az őr­nagy így szólt a szaldóshoz: — Gyáva kuKTCok ezek. Amíg szabadon vannak, biz­tonságban érzik magukat, fű­ti őket a gyűlölet, a bosszú, a becsvágy és a pénzsóvárgás. Amikor idekerülnek, olyanok, mintha egész életükben a népi demokrácia leghűsége­sebb hívei lettek volna ... — De hogyan jöttek rá er­re az egész ügyre? — Felfigyeltünk Át'káryra. Megtudtuk, hogy egy léhűtő, szélhámos, s tudtuk, hogy a bécsi Ábrányi Aurél — aki ott az amerikaiak jóvoltából kémfőnök lett — legrégibb és leghívebb barátja. Tudtuk azt is, hogy Ábrányi a Magyaror­szág felé irányuló kémtevé­kenységet vezeti. Meg aztán észrevettük, hogy . ez a Struz- ziero valami rosszban sápti- kál.... Szóval, hogy egy ki­csit dicsérjem magunkat, — ügyesek voltunk. Persze ők is. Nagyon nehéz volt leleplezni ezt a társaságot. De sikerült.;. 1956 nyarán az őrnagy te­lefonon felhívta a századost: — "Százados elvtárs, az At­káry ügyet befejeztük, a tel­jes anyag rendelkezésre áll... Az újságírók az ügy minden iratát megnézhetik vagy ha úgy tetszik,. beszélgethetnek is a letartóztatottakkal ... A KÉMKÖZPONT A Péterífy Sándor utcai kórház környékén már javá­ban dúlt a harc. Az ellenfor­radalmárok — mentőknek ál­cázva -magúkat — a kórház­ban rendezték be főhadiszál­lásukat.' A naptárban október 25-ét írtak. Délelőtt volt. \z alacsony, tömzsi, börtönt több­ször megjárt parancsnoknál egy pörsenéses arcú, hitlerba- juszos, fekete fiatalember je­lentkezett: „Péch Eckhardt Géza vagyok” — mutatKozott be, miközben bokáját csattog­tatta. — Mintha hallottam volna már magáról — így a parancs­nok. — Örülök neki, polgártárs, bár meggyőződésem, hogy ne­vemet inkább nagybátyám után ismeri. Bizonyára tudja polgártár«, ki is volt Eckhardt Tibor itt Magyarországon? —» válaszolta igen választékosait! — Hogyne, hogyne... — Nagybátyámmal azóta is kapcsolatban állok, amióta kényszerűségből el kellett hagynia az országot. Egyéb­ként tudok gépkocsit vezetni, felajánlom szolgálataimat a sebesült szabadságharcosak szállítására... S Péch Géza, az Ikarus gyár volt üzem­mérnöke, -a hírhedt Eckhardt Tibor unokaöccse. 1956. októ­ber 25-én beállt áz ellen forra­dalmárok soréba. Péch gyorsan kitűnt szerve­zőkészségével, fürgeségével és a rendszer elleni gyűlöletével. Az ellenforradalom napjaiban a Tűzoltó utca és a Práter ut­ca környékén harcoló eílen- forradaimárcikiiak szállította a lőszert, néha-néha 6 maga is részt vett különböző akciós­ban, s fehér orvosi köpenybe 'bújva ..mentőautón .szállította a sebesült ellenforradalmáro­kat. „Karrierje” tulajdonkép­pen 1956. november 4-én kez­dődött ... November 4-én hajnalban futótűzként terjedt el. az ,el- lenforradalmárok között, hogy a szovjet csapatok megindítot­ták az ellen támadást Buda­pest megtisztítására. Már ek­kor sokan tudták, hogy kevés idejük marad a „viszavonu- lásra”, ezért — az utasítások­nak megfelelően — fel kell készülniük ,s kellő előkészítés után illegalitásban kell tovább folytatniok azt, amit a nyílt harcban nem sikerült elérni­ük. (Folytatjuk!

Next

/
Oldalképek
Tartalom