Népújság, 1959. július (10. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-03 / 154. szám
2 NEPtJJSAo 19S9. július 3., péntek DK, FÖLDI PÄL: Még egyszer a Lukács-kérdésről (Adalékok a Blum-tézisek értékeléséhez) II. rész, A Blum-tézisek szerzője (1928 végén) abból indult ki, hogy az új helyzetnek megfelelően meg kell változtatni a Kommunisták Magyarországi Pártjának stratégiai célkitűzését, amely abban az időszakban közvetlenül az új proletárdiktatúra, a második, megdönthetetlen magyar Tanácsköztársaságra irányult. Mivel Lukács ezzel a stratégiai célkitűzéssel nem értett egyet, azt indítványozta, hogy új stratégiai jelszót adjanak ki. Az úgynevezett „Bethlen- rendszer” (Lukács kifejezése) analíziséből arra a következtetésre jutott, hogy „ma Magyarországon a KMP az egyetlen párt, amely komolyan küzd a polgári demokráciáért. Ezt a harcát a pártnak — javasolta a szerző — széles tö- megharccá kell kifejleszteni, amely harcnak túl kell terjednie a proletariátus körén. Ennek a harcnak, amely az egész Bethlen-rendszer megbuktatására irányul, központi jelszava: „a proletariátus és a parasztság demokratikus diktatúrája", (Uo. 84. oldal.) Természetesen kétségtelen, hogy helyes volt az a törekvés, amely a párt stratégiai célkitűzésével kapcsolatos munkás—paraszt demokratikus diktatúra kivívására irányult. A KMP már abban az időszakban minimális programként elfogadhatta volna a lenini értelemben vett munkásparaszt forradalmi demokratikus diktatúrát, mint átmenetet a proletariátus diktatúrájához. A kommunista párt megalakulásának .40. évfordulójára kiadott Irányelvek teljes joggal állapítják meg, hogy a párt ebben az időszakban is, miként mindig,. „hűségesen kitartott a szocialista forradalom eszméi mellett. Elkövette azonban azt á hibát, hogy nem isolierte fel idejekorán az antifasiszta demokratikus forradalomban a proletárdiktatúrához vezető út szükségszerű közbeeső szakaszát. Ez korlátozta a nem szocialista, de antifasiszta demokratikus erőkkel való szövetséget és nehezítette a szociáldemokrata párttal való közös harc kifejlődését.” (Társadalmi Szemle 1958. évi 10. száma, 17. oldal.) Egyszóval tehát a lenini eszméknek megfelelő stratégiai és taktikai célkitűzések konkrét kidolgozása valóban aktuális feladat veit a szóban levő időszakban. A Blum-tézisek azt a látszatot keltik, hogy ez meg is történt. Ez azonban csak látszat. I I ogyan értelmezte LuII kács György a mun- . kás-paraszt demokratikus diktatúrát? Milyen célt tűzött ki a munkásmozgalom elé? Mi volt a véleménye a permanens forradalomra vonatkozó marxista—leninista tanításról? Hogyan ítélte meg a munkásosztály harcát, a kommunista párt tevékenységét és a társadalom átalakulását hazánkban? Ezek azok a kérdések, amelyeken feltétlenül el kell gondolkodnunk a Blum- tézisek olvasása közben. Az elemzés tárgyát képező kérdésekhez tartozik az a tény, hogy a Blum-tézisek szerzője úgyszólván fetisizálja a polgári demokráciát. (Vő. Szántó Rezső felszólalásával a Blum-tézisek 1956. júniusi vitáján. Párttörténeti Közlemények id. száma, 104. oldal.) Ezzel kapcsolatban a tézis- tervezetben a következőket találjuk: „Harcolni kell a munkásság körében a szociáldemokrata párt politikájában való csalódás folytán létrejött nihilizmussal szemben, a polgári demokráciát illetőleg. A marxizmus felfogását — a polgári demokrácia mint legalkalmasabb küzdőtér a proletariátusrészére — népszerűsíteni kell a párttagság körében és meg kell értetni, hogy ennek a harctérnek létrejöttéért komoly, forradalmi harcokra van szükség.” (Uo. 85. oldal.) Lukács György soha nem volt híve a konkrét elemzésnek, Rendszerint igen elvontan (és zavarosan) fejezi ki magát. Ebből fakad az, hogy gyakran szinte teljesen lehetetlen megérteni, hogy voltaképpen mit is akar mondani. Ez a helyzet a fenti idézettel is. Ha feltesszük azt a kérdést, hogy milyen értelemben van itt szó polgári demokráciáról, akkor erre csak ez lehet a válasz: általános és absz- rakt értelemben. Harcolni kell a munkásság körében a polgári demokráciával szemben megnyilvánuló nihilizmus ellen — általában. A proletariátus részére a polgári demokrácia a leghatalmasabb küzdőtér — általában. Ezekben lehet összefoglalni az idézet értelmét. IVTi az értelme a munkásItJ. parasz(; demokratikus diktatúrának, mint stratégiai célkitűzésnek a Blum-tézisek- ben? Idézzük a tézis-tervezetnek erre a kérdésre vonatkozó részeit: „A demokratikus diktatúra tehát, mint a polgári demokrácia tökéletes megvalósítása, a szó legszorosabb értelmében csatatér, a döntő csata területe • a burzsoázia és a proletariátus között ;. 5 A demokratikus diktatúra tehát, bár konkrét célkitűzései közvetlenül megvalósítandó követeléseinek szorosan vett osztálytartalma nem mutát túl a polgári társadalom keretein, sőt a polgári demokrácia legtökéletesebb megvalósulása, mégis a kapitalizmus mai fejlettségi fokán elvileg összeférhetetlen a burzsoázia gazdasági és társadalmi uralmának fennmaradásával. Ezek szerint tehát a munkás-paraszt demokratikus diktatúra a polgári demokrácia tökéletes megvalósítása, amelynek osztálytartalma nem mutat túl a polgári társadalom keretein, sőt a polgári demokrácia legtökéletesebb megvalósulása. Igaz ugyan, hogy a de. mokratikus diktatúra elvileg (és gyakorlatilag?) összeférhe. tetlen a burzsoázia uralmával, de követlen tartalmában mégsem megy túl a polgári társadalmon. Mi más az, ha nem logikai ellentmondás?! De nem is ez a lényeg. A lényeg az, hogy a Blum-tézisekben a stratégiai célkitűzés: a demokratikus diktatúra, mint a polgári demokrácia legtökéletesebb megvalósulása. A fenti gondolatsorból világosan kitűnik, hogy Lukács semmiképpen sem tudott szabadulni a polgári demokrácia gondolatától. A totális polgári demokrácia, mint abszolúte tiszta demokrácia — ez volt legfőbb politikai vágyálma. Ez azonban nem marxista-leninista, hanem tökéletesen revízió, nista, opportunista koncepció. A Blum-tézisek szerzője mindazonáltal egészen közel jutott az „osztályfeletti” polgári demokratikus illúziókig, sőt, részben rabja is lett ezeknek a liberális, burzsoá illúzióknak. A demokratikus diktatúrá- val, mint stratégiai célkitűzéssel kapcsolatban, szükségképpen felmerül a szövetségesek kérdése. Milyen értelmet nyer ez a kérdés a Blum- tézisben? Feltétlenül helytelen értelmet. A Blum-tézisek szerzője helyesen abból indul ki, hogy „a magyarországi fejlődés sajátossága az, hogy viszonylag fejlett és folyton fejlődő kapitalizmus mellett a földbirtokelosztás hűbéri formája változatlanul megmaradt, sőt a földbirtokreform következtében inkább rosszabbodott, mint javult”. (Uo. 91. oldal.) Ennek alapján megállapítja, hogy az uralkodó osztályok tagjai a parasztforradalom megelőzése kedvéért, új földreform lehetőségéről beszélnek, de a nagybirtok és nagytőke folyton erősödő összenövési folyamata mellett, objektíve ki van zárva annak a lehetősége, hogy a földbirtokelosztás reformista úton csak némileg is megváltozzék. Azt írja továbbá, hogy „a középparasztságnak és még inkább a parasztság alsó rétegének nincs pártja. A városi kispolgári pártok és a szociáldemokrácia ebben a tekintetben is fenntartás nélkül mennek a nagytőke után”. (Uo. 92. oldal.) Ezért „tehát a KMP marad az egyetlen párt, amely a polgári forradalom követeléseinek következetes végigvite- lét írja zászlójára: á nagybirtok kártalanítás nélküli elkobzása, a föld forradalmi elfoglalása, ingyen föld a parasztnak”! (Uo.) Kétségtelenül igaza van abban is, hogy ennek a jelszónak „következetes propagandája nélkül, elszánt harc nélkül ennek megvalósítása érdekében a munkások és parasztok szövetsége, a demokratikus diktatúra, üres frázis marad”. (Uo.) Mindebből árián azt a meglepő következtetést vonja le, amely szerint a Kommunisták Magyarországi Pártjának arra kell törekednie, hogy a demokratikus diktatúra érdekében „minél szélesebb földmunkás- és szegényparaszt- rétegeket nyerjen meg”. (Uo.) Lukács tehát a „falu alsó rétegeiben” jelölte meg a proletariátus szövetségesét a demokratikus diktatúra időszakára vonatkozólag. Űrről a koncepcióról Ne•*** mes Dezső a Blum-tézisek 1956. júniusi vitáján már elmondotta azt, ami elmondható. Nemes Dezső kifejtette, hogy Lukács a tézisekben „lényegében véve éppen úgy leszűkíti a munkásosztály forradalmi szövetségeseinek kérdését, mint ahogy leszűkítette a közvetlen proletárdiktatúrára való irányvétel, tehát leszűkíti a munkásosztály és a szegényparasztság szövetségére és nem fordít kellő figyelmet a középparasztsággal való aktív, forradalmi szövetség lehetőségére, a városi kispolgársággal való aktív szövetség lehetőségére, vagyis nem aknázza ki a demokratikus diktatúra stratégiai irányvonalából adódó legfontosabb lehetőségeket: a munkásosztály forradalmi szövetségének kiszélesítését a forradalmi harc adott szakaszán”. (Uo. 96. oldal.) A Blum-tézisek szerzőjének a demokratikus diktatúra osztályszövetségére vonatkozó helytelen koncepciója összefüggésben áll a Horthy-fasizmus első időszakának azzal az értékelésével, amely szerint „Magyarországon a forradalom bukása kispolgári-, középparaszti rétegeket juttatott uralomra”. (Uo. 89. oldal), tehát ez az időszak a kispolgári-középparaszti rétegek diktatúrája volt. Lukács szerint a „kispolgári- középparaszti ellenforradalmat” csak később váltotta fel a „nagybirtokos-nagytőkés konszolidáció”. Ennek a koncepciónak az a hibája, hogy nem felel meg a valóságnak, tehát nem igaz. JJa igaz lenne az, hogy a Magyar Tanácsköztársaság leverését követő időszakban úgynevezett kispolgári- középparaszti ellenforradalom játszódott le és kispolgári-kö- zépparasrii rétegek gyakorolták a hatalmat hazánkban, akkor valóban meg lehetett volna gondolni, hogy a demokratikus diktatúráért folyó harcban a munkásosztály számíthat-e a kispolgárság és a középparasztság támogatására. Anélkül azonban, hogy tagadnék a kis- polgánság és a középparasztság egyes elemeinek, vagy csoportjainak ellenforradalmi tevékenységét, meg kell állapítani azt az igazságot, hogy az ellen- forradalmi lázadás tényleges végrehajtói és a Horthy-fasizmus tartóoszlopai nagybirtokostőkés osztályerők voltak falun és városon egyaránt. Nem a kispolgárság és a középparasztság, hanem a nagybirtokos arisztokrácia, valamint a falusi és városi burzsoázia hajtotta végre az ellenforradalmat és hozta létre a fasiszta diktatúrát hazánkban. Ez az igazság. Nem kerülheti el a figyelmünket az a tény. hogy a szövetségesek kérdésére vonatkozó Lukács-féle koncepció lényegesen eltér attól a lenini alaptételtől, amely szerint a proletariátusnak a munkás-paraszt forradalmi demokratikus diktatúráért folyó harcban szövetséget kell kötnie a falu alsó rétegein túl a középparasztság széles tömegeivel, hogy elég ereje legyen az önkényuralom szétzúzására és a burzsoázia ’'•"»adózásának ellensúlyozására. (Folytatjuk.) Új helyzet alakul ki Olaszországban — mondotta Togliatti ROMA (MTI): Palmiro Togliatti, az Olasz Kommunista Párt főtitkára, beszédet mondott Emilia-tartomány párt- szervezetének értekezletén — közli a TASZSZ. Togliatti hangsúlyozta, hogy Olaszországban új helyzet van kialakulóban. Kudarcba fulladt a Kereszténydemokrata Pártnak arra irányuló kísérlete, hogy az 1958. évi parlamenti választások után megszilárdítsa politikai uralmát és ellenőrzése alá vegye az ország egész életét. A gazdasági konjunktúrát depresszió követte. A nehéz helyzetből a vezető tőkés körök úgy igyekeznek kilábalni, hogy az olasz népre rá akarják kényszeríteni a monopóliumok gazdasági egyeduralmát. A kereszténydemokrata kormány pedig teljes mértékben e csoportoktól függ. Togliatti rámutatott, hogy máig sem oldódott meg sok olyan kérdés, mint a munka- nélküliség, az alacsony bérszínvonal, a lakáshiány, egész gazdasági ágazatok hanyatlása. A parasztok tízezrével hagyják el a falvakat, nem fejlődik az ipar, amely felszívhatná ezt a nagy mennyiségű munkaerőt. Nálunk is meg szeretnék ismételni a franciaországi eseményeket, el akarják venni a demokratikus szabadságjogokat, hogy reakciós diktátori rendszert teremtsenek — mondotta. — Azonban minden ilyen törekvés erqs ellenállásba ütközik. Ez az ellenállás még erősebb és egységesebb lesz, ha leszámolunk az antiFogadások W Frol Kozlov WASHINGTON (MTI) A szovjet minisztertanács első elnökhelyettesének amerikai látogatása további-a is a világhírügynökségek érdeklődésének középpontjában áll. Mint a TASZSZ jelenti, az amerikai szenátus külügyi bizottsága villásreggelit adott a vezető szovjet államférfi tiszteletére. AFP-jelentés szerint Kozlov Mentsük meg Glezosz életét! Tiltakozások világszerte kommunizmus ideológiai előítéletével, mint a politikai önkény forrásával. Ezzel kapcsolatban utalt a szocialista párt fokozódó belső válságára. Kijelentette: ha a szocialista pártban szakadás történt, ez szerencsétlenség lenne az egész olasz munkásmozgalomra, a munkásosztályra és a demokráciára nézve. Végezetül hangoztatta, hogy az olasz munkásosztály síkraszáll a köztársaság alkotmányában foglalt reformok megvalósításáért. ashingtonban tiszteletére a villásreggeli után felkereste hivatalában Richard Nixon-t: az Egyesült Államok alelnö- két. akivel folytatta politikai tanácskozásait. Szerda este Nixon alelnö.-i adott fogadást Kozlov tiszteletére. A DPA tudósítója szerint a fogadáson mintegy százötven személyiség jelent még. Az AFP tudósításában kiemeli, hogy Nixon és Kozlov az estélyen vidáman beszélgettek egymással. Később Herter amerikai külügyminiszter is csatlakozott hozzájuk. A fogadáson egyébként jelen volt Milton Eisenhower is, aki Nixon alelnököt elkíséri maid Moszkvába, az amerikai kiállítás megnyitó ünnepségére (MTI) s" törvényjavaslata zetgyűlés előtt dést, hogyan lehet Franciaországban szociális előlépésröl beszélni, amíg a munkás nincs biztonságban afelől, hogy mindig lesz munkája, és amíg munkájáért nem kap igazsái gos bért? A javaslat szerzői — jelentette ki — szavakkal akarják elkendőzni a jelenlegi szociális feszültséget, szociális ér~ zésűeknek kívánják magukat mutatni, miközben a nemzeti jövedelem mind nagyobb ré= szét juttatják a kapitalista társaságoknak és szociálpolitikájuk maradibb, mint bármely kormányé volt 1940 óta. (MTI) egtiltották •sflsng működését bejelenti, hogy megtiltották a Khanakeen Oil Company nevű olajtársaság iraki működését. A társaság' egyik vállalata kőolajtermékek forgalombaho- zatalával foglalkozott az ország területén. A helyi sajtó hangsúlyozza, a kormány döntése azt szolgálja, hogy az ország gazdasági életét fokozatosan megszabadítsák az idegen függőségtől. (MTI) i legelőnyösebb** létén közölte, hogy az EAK kormánya az asszuáni nagygát első szakaszának szovjet tervét véglegesen elfogadta, s azt Nasszer elnök is jóváhagyta. Azért fogadtuk el a szovjet terveket, mert ezek a legelőnyösebbek mind műszaki, mind gazdasági szempontból — mondotta. Arafa hozzáfűzte: A szovjet terv forradalmian új megoldást javasól. A szovjet mérnökök módosító javaslatai hatmillió egyiptomi font értékű megtakarítást tesznek lehetővé az első szakasz építésénél, és további hatmillió fontot a második szakasz munkálatainál. (MTI) BERLIN (MTI) Értesülések szerint a nyugati szövetségesek nem tartják szerencsésnek, hogy a nyugatnémet köztársasági elnök szerdai megválasztásakor hivatalosan hangoztatták: „Nyugat-Berlin része a Német Szövetségi Köztársaságnak" — írja az AFP berlini tudósítója. A nyugati szövetségesek képviselői, akiknek körében csalódást keltett ez a lépés — írja az AP-tudósító — most tanulmányozzák a helyzetet. Herb Altschullnak, az AP hírmagyarázójának kommentárja szerint Adenauemek sikerült ugyan saját jelöltjét megválasztatni Nyugat-Német- ország köztársasági elnökévé, de ezzel semmi esetre sem gyógyultak be pártjának, a CDU-nak azok a sebei, amelyeket a párt elnök-jelöltjének személye körüli elkeseredett ! küzdelem ütött. Heinrich Lübkének, a CDU elnök-jelöltjének megválasztása talán a legkisebb csalódást Carlo Schmidt-nek, a Német Szociáldemokrata Párt elnökjelöltjének ókoriak, mert így nyitva maradt az út előtte a kancellári szék felé. A szociáldemokraták ugyanis változatlanul bíznak abban, hogy 1961-ben, a kancellárválas?.- táskor kibuktatják Adenauert, aki — mint ismeretes —máris kijelentette, hogy akkor, nyolcvanöt éves kora ellenére újra jelölteti magát. Politikai megfigyelők szerint a kereszténydemokrata!: körében kiújúló egyenetlenségre utal az a tény, hogy a szerdai elnökválasztáson sokkal szívélyesebb taps köszöntötte a szavazóumához lépő Ludwig Erhard bonni gazdasági minisztert — Adenauer ellenlábasát a pártban —, mint magát Adenauert, Időjárás jelentés Várható időjárás péntek estig; Felhőátvonulások, több helyen; elsősorban nyugaton és északon kisebb esők. Mérsékelt északnyugati-nyugati, átmenetileg délnyugati szél. A hőmérséklet alig változik. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: 13—16, legmagasabb nappali hőmérséklet pénteken: északon 20—S3, délen 23—26 fok között. Távolabbi kilátások; nieleseSö idő. (MTI) ne, hogy emberhez nem méltó körülmények között szállítót-- ták Glezoszt egy hajó gyomrában Athénba — írja a lap. — Amikor a pireneusi nép tudomást szerzett Glezosz érkezéséről, a kikötőben lelkesen üdvözölte a nemzeti hőst. A „szociális előlépő a francia nem A francia nemzetgyűlés megkezdte a „szociális előlépés” törvényjavaslatának tárgyalását. A javaslat olyan intézkedéseket foglal magában, amelyekkel a munkásoknak technikusokká, műszaki vezetőkké való előléptetését kívánják meggyorsítani. Fernand Grenier kommunista képviselő feltette a kérilasz tengerész-sztrájk A sztrájkoló tengerészek bérük harminc százalékos emelését követelik. (MTI) Irakban m egy angol olajtái BAGDAD (TASZSZ): Az iraki gazdasági minisztérium szerdán közzétett nyilatkozata ény visszavonását apán képviselő tartozóként kezelnek. Az oki- navaiaknak tilos kitenniök a japán zászlót és tilos bírálniok az amerikai katonai kormányzatot. (MTI) »4 szovjet terv i KAIRÓ (TASZSZ): Musza Arafa, az Egyesült Arab Köztársaság egyiptomi tartományának közmunkaügyi minisztere szerdán, egy sajtóértekezATHÉN. Görögországban nagy mozgalom bontakozik ki Manolisz Glezosznak, a görög nép nemzeti hősének megmentéséért. A Glezosz védelmére alakult bizottság számos táviratot és levelet kap. A polgári haladó párt ifjúsági szervezete követelte, hogy Glezosz ügyét ne katonai, hanem polgári bíróság tárgyalja. Passzalidisz, az ADA (baloldali demokratikus tömörülés) elnöke a görög kormányhoz intézett táviratában tiltakozott az ellen, hogy Glezosz ügyét katonai bíróság tárgyalja és követelte azonnali szabadlábra helyezését. Mint az Avgi jelenti, Glezoszt teljesen váratlanul szállították a krétai börtönből Athénba. Görögország szégyeVáitozatlanul tart az t ROMA (AP) Az olasz tengerészek immár 23. napja tartó sztrájkjának következtében a világ kikötőiben veszteglő olasz teher- és utasszállító hajók száma elérte a százat. A hajótulajdonosok becslése szerint eddig körülbelül Kétszázmillió dollárt vesztettek; Az okinavai törvi követelte egy j PEKING (Űj Kína): Nakamura japán szocialista képviselő az alsóházban követelte, hogy a Kisi-kormány kérje az Egyesült Államokat, hogy vonja vissza az Okinavára vonatkozó törvényt. Az amerikaiak által elrendelt új büntetőtörvény szerint ugyanis az amerikai hatóságok Okinaván „kémkedés” vádjával halálos ítéletet hozhatnak a japánod ellen, akiket idegen nemzethez Egyenetlenség Adenauer pártjában
