Népújság, 1959. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-03 / 154. szám

1959. Július 3., péntek NEPOJSÄG Társadalmi összefogás és községfejlesztés Községfejlesztési terveket tanácsaink 1955 óta készíte­nek, s ezzel azt is mondhat­nánk, hogy ez idő óta fogla­koznak programszerű község­illetve városfejlesztéssel. Az ezt megelőző években is folyt természetesen ilyen tevékeny­ség, tanácsaink igyekezték fel­kutatni és felhasználni a te- lyi erőforrásokat és tartaléko­kat, mert érezték, hogy a köz­ségek kommunális és egyéb vonatkozásokban igen elmara­dottak, s ezt az elmaradást elsősorban csak saját erejük­ből tudják megszüntetni. A fejlesztési tervek elkészítése tehát elsősorban azt jelentet­te, hogy teljes egészében fel­mérhették az e téren mutat­kozó feladatokat, azokat rend­szerbe tudták foglalni, meg tudták állapítani fontossági sorrendjüket. A feladatok felmérése — amely elsősorban a lakosság kívánságai és óhajai alapján történt —• megmutatta, hogy milyen sok a tennivaló. A ter­vek a külső szemlélő számára talán nem ;is nagy feladato­kat összesítettek: járda- és út­építés, új kutak létesítése, villanyhálózatbővítés, köz­épületek. iskolák rendbehozá­sa, tatarozása — nagyjából ezek szerepeltek a tervekben. Nagy dolgok ezek azok szá­mára, akik a községekben nél­külözték az elegendő mennyi­ségű jp ivóvizet, akik kényte­lenek voltak sárban, rossz utakon közlekedni, esetenként egészségtelen petróleumvilágí­tás mellett lenni, gyerekeiket nem megfelelő iskola-környe­zetben tudni... és így tovább. A községfejlesztési munkák tervezése és kivitelezése — mint később látható lett *— mindenütt .megmozgatta a fal­vak, városok lakosságát; Szí­vesen adták a megállapított fejlesztési hozzájárulást és mindenütt jelentős értékű tár­sadalmi munkafelajánlás is született; Érthető is ez, hiszen az emberek nap mint nap lát­ták megvalósulni azokat aki- sebb-nagyobb terveket, ame­lyek mind a közösség érde­két és javát szolgálták. A községfejlesztési munka külö­nösen féllendült a most folyó hároméves tervünk első évé­ben. Kormányunk messzeme­nő támogatást és lehetősége­ket biztosított a fejlesztéshez. A városok és községek éltek is ezzel a támogatással és le­hetőségekkel. Az elmúlt esztendőben pél­dául a községfejlesztési bevé­teli terv teljesítése 102 száza­lékos volt a megyében — több, mint 24 millió forintos összeggel; Ebből az összegből többek között - hetvenezer négyzetméter új járdát, 33 ezer négyzetméter új utat épí­tettek; A felszabadulás előtti (Tudósítónktól) VÉGET ÉRT a tanítás a fü­zesabonyi 216-os sz. Ipari- tanuló-iskölában. Sikeresen befejeződtek a vizsgák, az ösz- szefoglalók, minden tanuló megkapta az egész évi igyeke­zetéhez mérten kiérdemelt vég­leges osztályzatot. Elérkezett, sőt már el is múlt a tanévzáró ünnepség napja, de az iskola egyik tantermében egy kis ki­állítás még mindig őrzi és hí­ven tükrözi a mintegy 130 ta­nuló egész éyi munkájának emlékeit, eredményeit. A múlt héten, a tanévzáró ünnepség napján nyitotta meg. kapuit az idei vizsgamunkák legszebb darabjaiból összeválo­gatott kiállítás. A terem köze­pén és a falak mentén elhelye­zett zöld asztalokon egymás után sorakoznak itt több mint 10 féle szakma legszebb mun­kadarabjai, a nagy műgonddal elkészített bútordaraboktól kezdve egészén a villanyszere­lők készítményéig - egymás után. Olyan érzéssel sétálgat­nak itt a látogatók — akik ezt a kiállítást eléggé szép szám­mal megtekintik—, mintha azt mérlegelnék, melyik tanuló mennyit ér, a tudását és a szak­mai felkészültségét illetően? Amilyen az ember, olyan a munkája — tartja egy jó ma­gyar közmondás, amely való­ban sok-sok igazságot tartal­maz. Az itteni munkák nyo­mán is pontosan lemérhetjük és előre megállapítható, melyik tanulóból válik jó szakember? húsz esztendő alatt összesen nem építettek annyi űj jár­dát a megyében, mint ameny- nyit csupán 1958-ban. Már csak ez az adat is megmutat­ja a községfejlesztés óriási je­lentőségét. De a fejlesztési tervek megvalósulása nyomán javult megyénkben az egész­ségügyi 'ellátás és a kulturális ellátottság is. Az ez évi tervekben is fő­ként kommunális jellegű fel­adatok szerepelnek. A terve­zett bevételeknek mintegy 40 százalékát újra csak járdák, utak építésére, villanyhálózat­bővítésre fordítják, s ez azt mutatja, hogy a tervek első­sorban a lakosság javaslatai ék kívánságai álapján készül-, tek eL Örvendetes dolog az, hogy ebben az évben jelentősen nö­vekedett a községfejlesztésre fordítandó anyagi hozzájáru­lás. A fejlesztési alap az el­múlt évihez viszonyítva mint­egy 30 százalékkal nagyobb. A megye három városának fejlesztési alapja például eb­ben az évben egymillió fo­rinttal több, mint az elmúlt évben volt. De lényegesen na­gyobb a tavalyinál az idei társadalmi munkafelajániás is — 18 százalékkal — és ez nagyon jól mutatja a lakos­ság hozzáállását a község-, illetve városfejlesztéshez. Az idei tervek jelentős ré­sze meg is valósult, a többi pedig a megvalósulás útján van. Gyöngyösön a fejlesztés keretében többek között 40 000 facsemetét ültettek el és több kilométer hosszúságban új jár­dákat építettek; Lényegében felépült az új . kertmozi is, és készül a 4000 személyes ha­talmas szabadtéri színpad. Rózsaszentmártonban 700 mé­terrel bővítették a vízvezetéx- hálózatot. Kápolnán új gyógy­szertárat építenek. Kerecsen- den villamosítják azokat az utcákat, amelyek eddig, még nem voltak bekapcsolva a há­lózatba. Es így sorolhatnánk tovább a példákat, a aisebb- nagyobb létesítmények egész sorát. A községfejlesztést szolgáló munkák legfőbb irányítója mindenütt a tanács. A taná­csok azonban nem tudnák el­látni az e téren jelentkező feladatokat, a helyi pártszer­vezetek segítsége nélkül és ha nem támaszkodnának azok­ra a tömegszervezetekre és elsősorban a Hazafias Nép­front aktíváira, akik mozgósí­tani tudják a lakosságot a cél­kitűzések megvalósítására; A Hazafffis Népfront különösei! sokat tehet a társadalmi mun­ka szervezése terén. Nem két­séges: ■ azok az eredmények, amelyek eddig a községfejlesz­tés terén megszülettek, a Ha­zafias Népfront jó szervező és mozgósító tevékenységét di­csérik. Az idei esztendőből még egy félév van hátra. Sok, a .tenni­való erre a hat hónapra, de nem annyi, hogy ne lehetne rendben és mind megvalósí­tani; Lesznek nehézségek is, különösen az anyagellátás te­rén. De ezzel együtt remélhe­tő, hogy az 1959-es év is sok új és hasznos létesítménnyel gazdagítja városainkat ésfal- vainkat. Érdekes! .hifiit a világ minden tájáról „VASTAG VÍZ" TŰZOLTÁSHOZ Észak-Amerikában, a Syra- cuse-egyetem kutató vegyészei olyan vizet „találtak fel”, amely tízszer hatásosabb a tűz elfojtására. A különleges tűz­oltó folyadékot úgy állítják elő, hogy a közönséges vízhez különféle, igen olcsó anyago­kat vegyítenek. A szokásos tűz­oltóberendezéseket továbbra is használni lehet. Az újfajta gyorsoltó víz ke­vésbé „folyékony”, inkább krémszerű a műenyv követ­keztében, amit a vízbe kever­nek. Bizonyos mennyiségű anyag is járul hozzá, amivel a tűz hősugárzását csökkentik; Televíziós kamera a gyomorban Ausztráliai orvosok apró te­levíziós kamerát készítettek, amelyet a beteg lenyel, a ka­mera segítségével az orvos a képernyőn láthatja a páciens gyomorbélrendszerét. Luxus kutyapalota Tokióban — ahol sok nyo­morgó ember az utcán tölti az éjszakát — tizenkétmillió yen költséggel fényűző, kétemele­tes palotát építettek a kutyák­nak. A palotában tíz kutyáról gondoskodnak. Az épületet korszerű mosdókkal, napozók­kal, kvarclámpákkal és egyéb vívmányokkal szerelték fel. (MTI) Szerencse, hogy jó ember a miniszterelnök úr Hallom, hogy Ver- howerd miniszterel­nök úr a közeljövő­ben dönteni fog ' Ce­cil Brucé 20 éves fia­talember ügyében. A levél, amit a fiatal­embertől kapott, nem tudni, milyen hatást váltott ki belőle, mi­vel messze van ide Dél-Afrika és ki tud­ja azt megállapítani innen, Heves megyé­ből, hogy Capetown miniszterelnöke me­lyik lábával kelt fel a levél érkezése nap­ján. Lehet, hogy vál­lát vont, lehet, hogy cinikus megjegyzést tett, az is előfordul­hatott, hogy utálko* zqttMindenesetre, még nem döntött. A miniszterelnök úr még mérlegel. Cecil Bruce közölte vele, hogy. beleszere­tett egy színesbőm lányba, s el akarja venni feleségül. Le­mond a „jogairól”, amelyek őt, a fehér embert, a Dél-Afrikai Unióban megilletik. Engedélyt kért a fia­talember egyenesen a miniszterelnöktől, hogy „lealacsonyod­hasson” a színesbőrű- ek közé. És a miniszterelnök úr? Nem tudja, mit csináljon.. Tilos az ■ilyen—-vegyes házas­ság. De lássuk csak. ■ ■ Ha végül is enged, Cecil Bruce másod­rendű állampolgár lesz, tehát alacso­nyabb bérért köteles dolgozni és ez csak jó. Elveszti a szava­zati jogát. Pompás. Választáskor nem kell a megvesztegeté­sével bajlódni. Elkü­lönített vízben stran­dolhat. Biztos proli, mert ilyesmi csak ezeknek juthat eszük­be a színesekkel... Nem baj, nem szeny- nyezi a vizüket. Nem utazhat a fehérek autóbuszán. Tolong­jon csak a feketékén. A miniszterelnök úr nem is bosszús és talán engedni fog. Mindenesetre, ha for­dítva történik a do­log és a lány kéri, hogy házasságával „felemelkedhessek’’ a fehérek közé, mérgé­ben már rég meg­ütötte volna a guta Verhowerd urat. Így még lehetséges, hoz­zájárul, hogy egy fe­kete lány és egy fe­hér fiú szegényen bár, de boldog le­gyen. Szerencse, hogy jó ember a miniszter- elnök úr... (Kiss János) Búcsúzunk Tegnap esti társulati ülésé­vel az egri Gárdonyi Géza Színház befejezte az idei évadot. Az évadzáró alkalmas ar­ra, hogy egy kicsit visszapil­lantsunk az elmúlt hónapok­ra, egy pillanatra visszaidéz­zük annak a sok-sok színházi estnek az emlékét, amelyet a művészek nyújtottak ne­künk: a színházművészetet szerető és sokra becsülő em­bereknek. Tizennégy bemu- , tató áll a színház művészei mögött ebben az évadban. Sikerült, kevésbé sikerült :produkciók — de valameny- nyit áthatotta a művészetnek az a szívből jövő. őszinte igye­kezete, hogy jót, szépet, ne­meset, maradandót adjanak és alkossanak. Az elmúlt és most lezárult évad értékelésén már túl va­gyunk. Most az a kötelessé­günk, hogy búcsút vegyünk néhány színésztől, akiket 'a következő évadban már nem lát viszont a színpadon az eg­ri nézőközönség. Elbúcsúzunk tőlük, ugyan­akkor megköszönjük munká­jukat, szorgalmukat és igye­kezetüket. Tudjuk, hogy ere­jükhöz, tehetségükhöz mér­ten, teljes szívvel igyekeztek valóra váltani azokat a fel­adatokat, amelyeket az el­múlt évad rájuk bízott. Az ő munkájuk is. ott volt, ott pa­rázslóit azokban a sikerek­ben, amelyek a Tanítónő, a Nem élhetek muzsikaszó nél­kül, a Szélvihar, az Ilyen nagy szerelem, a Váljunk el bemutatói és előadásai hoztak Egerben, s a megye megannyi városában és községében. Számosán megválnak S színháztól. Mennek a fővárosba, más vi­déki színházakhoz, s biztosak vagyunk abban, hogy ott is szívükkel, lelkűkkel szolgál- ják-a művészetet. Megköszönjük az elmúlt év­ben végzett derekas munkát azoknak a művészeknek is, akik itt maradnak Egerben, akiket az egri. s a vidéki kö­zönség újra színpadon lát majd, ha az új, 1959—60-as színházi évad megkezdődik. A társulat kiegészül. Az elő­zetes tájékoztatás szerint a Gárdonyi Géza Színház ió erőket kap a fővárosból, és több vidéki színházból. Terv van arra is, hogy kiala­kítják a Nemzeti Színház és a Gárdonyi Géza Színház ., kö­zött azt a szoros' kapcsolatot, amely során az ország első színháza, mint patronáló, igen nagy értékű művészi segítsé­get tud nyújtani Egernek mind a vezetésben, mind a rendezésben, mind pedig a produkciók művészi és techni­kai kivitelezésében. Vége a színházi évadnak —■ kedves művészeink megkez­dik nyári pihenőjüket, hogy ha eljön újra szeptember, az új évad kezdete, friss erővel tudjanak munkához látni. Most búcsúzunk —, de előre is nézünk, s várjuk az új évad még szebb, még gazda­gabb, még maradandóbb szín­házi sikereit. Láthat-e a bőrével as ember MOSZKVA (MTI): B. Gra- bovszkij és I. Beljanszkij szov­jet tudósok vizsgálataik során megállapították, hogy egyes alacsonyabb rendű gerinces lé­nyek képesek bőrükkel érzé­kelni a fépyt. A tudósok elha­tározták, megvizsgálják, meny­nyiben érzékeny az ember bő­re a különböző fényhatásokra. A két szovjet tudós megállapí­totta, hogy bizonyos gyakorlat­tal az ember is képes „bőrével látni.” A kísérleteknek aláve­tett személyek ugyanis néhány próba után egészen pontosan meg tudták állapítani, hova ve­títik a fénysugarakat, sőt art is megállapították, ha a fénysu­gár ereje csökkent. A lsét tu­dós folytatja kísérleteit. Azt re­mélik, magyarázatot kapnak a vakoknak arra a képességére, amellyel meg tudják különböz­tetni a tárgyakat, (MTI) Gyűjteményes kötet jelent meg a eevlziottizmusről A Kossuth Könyvkiadó A revizkmizmus a legfőbb veszély címmel gyűjteményes kötetet jelentetett meg. A gyűjtemény a szocialista és kapitalista or­szágok kommunista és mun­káspártjai vezetőinek cikkeit, illetve beszédeit tartalmazza, Amilyen as ember, olyan a munkája Egy kiállítás tanulságai De kezdjük talán az értékelést. Jó néhány tanuló vizsga­munkája nem található meg ezen á kiállításon. Ez a száraz tény már magában véve is kri­tika azokkal szemben, akik ilyeneket készítettek, mivel nem ütötték meg azt a mérté­ket, nem érték el azt a köve­telményt, hogy a közönség elé lehessen tenni munkájukat. Nem is beszélve azokról, akik még elfogadható, vagy egyálta­lán semmilyen vizsgamunkát nem készítettek. Az ilyen em­berekből aligha válik jó szak­munkás, s előbb vagy utóbb, de kihullanak az iskola, és ké­sőbb majd az élet nagy válogató rostáján. DICSÉRETTEL kell minde­nekelőtt beszélnünk azokról, akiknek munkái az egri kiállí­táson is ott voltak és szépsé­güknél fogva emelték annak színvonalát. Ilyen volt pl. az a kis hintó, amelyet két harmad­éves, Bálint Balázs kerékgyár­tó és Juhász Kálmán kovács­tanulók közös munkával állí­tottak elő. A kovácsmunkák másik szépsége Demeter Sán­dor, harmadéves tanuló, zöld színű vaskapuja, amely szintén az egri kiállításon is látható volt. Az együttműködés szép példáját mutatja még Czakó Albert kerékgyártó és Szabó Miklós kovácstanulók kocsi­alváza is. Egyikük a famunkát, a másik pedig a kovácsmunkát végezte el a kis készítményen, és jövőre, harmadéves koruk­ban az egész kiskocsit elkészí­tik. Igen szépek és mutatósak az asztalosok miniatűr bútorda­rabjai. Ezek között is elsősor­ban Semperger László három­ajtós szekrénye, Tóth István fehér konyhaszekrénye és He­gedűs János íróasztala tartozik a legsikerültebbek közé. Mind­három tárgy részt vett az egri kiállításon. A többi bútordarab közül még a Chugyik Sándor által készített kis ágy és Somo- di Sándor konyhaszekrénye aratott méltó elismerést. Ezek az asztalos tanulók bebizonyí­tották, hogy a jó szakirányítás és eredményes szakmai képzés mellett mindannyian jó szak­emberekké válnak. A kerékgyártó munkák kö­zött Hadobás György és Mili­bák András másodéves tanulók munkái arattak nagy tetszést szép kidolgozásuk és pontos méretarányuk révén. A villany- szerelők kis kapcsolótáblákat készítettek, s ezek között is Strider István munkája volt a legsikeresebb, bár a többiek is alig maradnak el mögötte. Di­csérettel kell. szólnunk több 'géplakatostanuló tetszetős munkájáról. %zek között Bata József elsőéves tanuló reszelés: munkája és Szlávik Gyula má­sodéves készítménye tartozik a sikeresebbek közé. A kárpito­sok közül Nagy Imre munkája tűnik ki, a kőfaragók munkái­ból pedig Tóth András har­madéves tanuló Csajkovszkij- szobor talapzata aratott méltán tetszést a látogatókban. JÓ IDEIG lehetne még so- rolgatni tovább az eredménye­ket, a gondos, szép munkák di­cséretét, hisz a tanulók több­sége valóban szorgalmának és tudásának legjavát adva igye­kezett készülni erre a kiállí­tásra. Sajnos, nem lehet bíráló szó nélkül hagyni a kőműve­sek gyengébb munkáit, aikák nem készültek kellő komoly­sággal, és közülük nem egy csak az utolsó napokban lá­tott hozzá, hogy sebtiben elké­szítse azt a munkát, melyet egész évi szorgos és kitartó fáradozással kellene létrehoz­ni. Itt is csak a közmondásnak tudunk igazat adni, mely sze­rint: a hamar munka sohasem volt jó'. Hasonló bírálat illet több ko­vácstanulót is, akik nem vették komolyan ezt a felkészülést, így némelyikük megelégedett annyival, hogy behozott egyet­len patkót, vagy elkészített egy árva kalapácsfejet. Hogyan is meri az ilyen ember a többiek közé tenni a munkáját, az olyan társai munkája közé, akik 80­100 órai gondos munkával ké­szítettek el egy-egy vizsgada­rabot? Mindannyiukra, s a kiállítás; egészére vonatkozik az a meg­állapítás is, hogy a jövőben törekedjenek jobban az ará­nyosság helyes betartására, s; akkor nem fordul elő, hogy egy miniatűr méretű szekré­nyen egy rendes nagy szék-; rényre való zár éktelenkedik. Az arányok betartásán kívül fokozott gondossággal, lelkiis­merettel készítsenek minden munkadarabot, hisz iskolájuk és saját maguk becsületéről van szó. AZT HISZEM, mindenki is-: meri azt a régi szokást — a régi céhek életéből való —, hogy egy-egy mésterlegénynek a fel- szabadulása előtt városról vá­rosra, országról országra kel­lett tanulnia, és vizsgájára egy; remekművet kellett készítenie. A mi fiataljatafeimk ma már nem kell ezt a göröngyös és szomorú utat járniuk, minden­ki előtt nyitva áll a boldogulás! könnyebb lehetősége és ezt tudva joggal követeljük hát tőlük, hogy ők is készítsék el a; maguk, munkájának remekeit, tudásuk és tehetségük legszebb tanúbizonyságaként. Évről év­re jobb, és egyre jobb munkát várunk tehát szabaduló ipari tanulóinktól — a füzesabonyi­aktól is —, mert egyáltalán nem mindegy számunkra, milyenek is lesznek majd a jövő szak­munkáseá. amelyekben elemzik az egyes országokban és pártokban je­lentkező antimarxista nézete­ket, ismertetik a revizionizmus és dogmatizmus éllen folyó harcot. A cikkek egy része a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetsége programtervezetének revizionista álláspontjával, a marxizmust-leninizmust meg­hamisító törekvésével foglalko­zik. (MTI) Hassnoa munka Az egri asszonyok és lányok körében igen nagy népszerű­ségnek örvend a szabás-varrás. Érthető is ez, hiszen melyik asszonynak, lánynak nem jó az, ha a háztartásban el tudja vé­gezni a kisebb-nagyobb varrá- si munkát. Az asszonyok és lányok ér­deklődését figyelembe véve a megyei szakszervezeti kultúr­otthon vezetősége már hosszabb idő óta rendez kezdő és haladó fokú szabás-varrás tanfolya­mokat. Egerben az elmúlt fél esztendőben 34 taggal kezdő, és 11 taggal haladó szabás-varrás tanfolyam működött a kultúr­otthon keretében — igen jő eredménnyel. A tanfolyamok hallgatói megismerkedtek a ; szabás-varrás alapelemeivel és ezeken túl a komolyabb tudást igénylő szabómunkával is. A végzett hallgatóknak most már nem nagy gond egy-egy kö­tényt, háziruhát, gyermekruhát összeállítani. A kultúrotthon vezetősége igen hasmos & elismerésre méltó munkát végzett e tan­folyam megszervezésével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom