Népújság, 1959. július (10. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-23 / 171. szám
NEPÜJSAG 1959, július 23., csütörtök Színházi gondok, színházi tervek A Népújság nemrég adott hirt — két cikkben is — arról, hogy a budapesti Nemzeti Színház patronálni fogja a következő színiévadtól kezdve az egri színházat. Eger város, de a megye dolgozói is jól emlékezhetnek arra az — Népújságban is ugyancsak megjelent — egy év előtti hírre, hogy szó van az egri színház megszüntetéséről. E két hú- között alig több mint egy esztendő telt el. Mi történt ez egy év alatt?... miért mondhatjuk szerénytelenség nélkül, hogy az egri színház kiérdemelte a szép reményekre jogosító, az ország első színházától felajánlott segítséget. Eger mintegy 38—10 ezer lakosú város. A történelem sorsfordulójának, a műépítészet barokk-pompájának, de a magyar cselédnyomor „hóstya”- vidéki summás-emlékeinek is hordozója. A régi Eger, de az ország bármely hasonló lélekszámú vidéki kisvárosa a legtöbb esetben hat hétig, de ritka esetben legfeljebb két, három hónapig tudott egy kislét- t számú színházat eltartani, azt is úgy, hogy a. színház estéről estére szinte kizárólag operetteket vitt színpadra. Így aztán kizárta annak a szent művészi hivatásnak a teljesítését, amely lényegében a magyar és a világirodalom egyfajta sajátos ismertetését hivatott elvégezni a közönség között. Kultúránk fokát, a környező világról és társadalomról megszerzett ismereteink mennyisége és mélysége szabja meg. A művészet — és nem utolsósorban éppen a színpadi művészet — hatalmas mértékben segítette és segíti, különösen nia, a rrfind mélyebb és mind alaposabb megismerést. Segítette még úgy is, hogy a színpadon például húsz-huszonöt nagyon- is felszínes és a művészethez néha már közösséget sem jelentő, úgynevezett operettecske után kerülhetett csak sor egy- egv klasszikus, vagy egy-egy ix-oUaiini értékű új drámai mö bemutatására. Mert akik emlékeznek, jól tudják, hogy így volt. Nem áll módunkban, hogy Egert alapulvéve a jelent a múlttal hasonlítsuk össze, mert itt most van színház, (ez már népi demokráciánk új és szép vívmánya!) a múltban nem volt. Nagy városokkal vagyunk kénytelenek összehasonlítani, pedig — a lehetőségek óriási különbsége miatt is — az nagyon előnytelen számunkra. Debrecenben, vagy Pécsett a harmincas esztendőkben a színházak egy évad folyamán lejátszott 40—50, sőt, néha ennél is több darabja közül 7—8, de néha csak 3—4 volt a klasszikus. V3"v modem, irodalmi értékű bemutató. Figyelembe kell venni azt is, hogy egy-egy ilyen darabot általában egykét napig játszottak. Ezzel szemben Egerben az 1958—59- es színiévadban bemutatott tizennégy darab közül nyolc próza, túlsúlyban mai (modern, vagy XX. századbeli) irodalmi értékű darab, egyenként kéthetes, néha háromhetes mindennapos játszás mellett, igen szép — és egyre növő — látogatottsággal került színre. Emellett három operett és három mai témájú zenés vígjáték! Hol vagyunk már a régi, eay-kétnapos bemutatóktól?!... Hol járunk már a világ irodalmi — vagy ha úgy tetszik: színpadi irodalmi — értékeinek megismerése terén?!... Ügy érzem, felesleges a példák hosszú, kifogyhatatlan sorát citálni. Ezek emlékeinkben. ifjúkori tapasztalataink között még jól elérhető tények. Mindenki sorakoztatni tudja őket. Vessük ehhez hozzá a kultúra többi ágazatában történt nagyarányú változásokat, fejlődést: a könyvolvasók számának hatványozott növekedését. a kulturális intézmények példátlan arányú fejlődését, stb., stb. Egy nép kulturális felemelkedéséről van szó!... Ezek nagy szavak, sokszor talán szívesen mondjuk rájuk, hogy frázisok, de ha megragadjuk a tényeket, megvizsgáljuk. hasonlítjuk, akkor már el sem hisszük, hogy egykor mi voltunk annak a barbárabb, s,kicsit” sötétebb életmódnak is e főszereplői. A könyv, a színház, a film: a tudományok és művészetek — együttvéve: a kultúra, a milliós tömegek fegyvere lett!... és arra szolgál, hogy az ismeretek még nagyobb mennyiségét, még mélyebb lényegét, az eddigieknél is nagyobb — & egyre fokozódó — tempóval szerezzük meg... Igen!... Hogy Egerben régen hat hétig, vagy legfeljebb két- három hónapig játszhatott egy vándor színtársulat és ma pedig állandó színház lehet, az szocialista építőmunkánk, a párt és kormány kulturális politikájának eléggé fel nem becsülhető eredménye. Ügy is mondhatnánk, hogy ma már nálunk — éppen a kulturális politika hasznos eredményeként — olyan kulturális és anyagi fokon él egy harmincnyolc-negy- venezer lakosú kis város népe, hogy el tud tartani egy színházat, figyelembe véve természetesen azt az állami, anyagi segítséget, amelyet a színházak mindenkor kaptak és még hosszú ideig szükségszerűen kapni fognak. Az egri színház négyéves. Három éven át nagyokat botlott, megtépázta az ellenforradalom is. A negyedik, tehát a jelenlegi utolsó évadjában úgy látszott, hogy művészileg is, anyagilag is egészen talpraállt. Az 1957—58- as évadban nagyon gyengén álltunk. Néha. mintha egy ismert mondás gyakorlati igazo- lója lett volna: Nagyot markolt és kicsit (jajj, nagyon kicsit!) fogott a színház. Kevés erő, óriási feladat, kevés pénz, stb., stb. Meg aztán!... Ne kerülgessük!... Jó színházat, csak jó színészekkel és jó közöns lehet csinálni. Hát tavaly jobb lett a színészállomán, ezért jelentősen jobb lett az el ízé i évad művészi munkája Olyan fokot ért, hogy érdén es to vábbfejlesztéséről gon .xrt ni. Ezért is jött segít 1 Nemzeti Színház. De nemcsak ezért!... Elmondhatom, hisze én mondhatom el d:c ekv nélkül (bár dicsekedj ank ha van rá ok!), hogy, ha közönség nagyszerű ra, -,z dásával sokat tett a aért, a megye vezető sae ' e vezetői szintén sokat tét. - s a színház, a tanács, nem utolsósorban — énebből következően — a rr nisztérium között kitűnő együttműködés. Ha ne nék a nagyképűség vád jó to azt mondanám: — mi .érdemeltük, hogy felfigyeljenek ránk ::; Ezért is segít nekünk a Nemzeti Színház. De nemcsak ezért!;. s Megerősödtünk tavaly s valamint az idén is erősöd- dünk művészileg is, de mégis az ország legkisebb (hál’isten- nék ez nem színvonalra értendő!) színháza vagyunk s van abban valami felemelően nagyszerű és éppen szocializmusra jellemző — más színházak számára is példamutatóan biztató — nemes jelképesség, hogy a törekvő legkis- sebbet, a legerősebb, a legnagyobb támogatja. Biztos vagyok abban, hogy ebből a kezdeményezésből végül is az egész magyar színházművészetnek haszna lesz. Ezért is segít nekünk a Nemzeti Színház; De még azért is, hogy azoknak a művészeknek a számára, akik ezt igénylik nálunk, és akik szívükkel, lelkűkkel, (de nem szavakkal csupán!) a színházért, következésképpen a dedogzók kulturális fejlődéséért dolgoznak, egyéni fejlődésüket illetően is nagyobb teret biztosíthassunk. Színészeink is sokat tettek azért, hogy itt évről évre — ha hullámzásszerűan is *— jobb eredmények szülessenek. És akik ezért dolgoztak, azoknak tisztelet és becsület; De csak azoknak! ... Sajnos gyakori jelenség, hogy a mindenáron való egyéni érvényesülés még a nyilvánvaló össz-színházi érdek ellenére is, a saját kis pecse- nyesütögetés egoista, intrikus pletykakeverőjévé, vagy klikkek, frakciók, álhumanista (sokszor nagyon is tudatos) jelszavak, demagóg szólamok álszenvedélyes élharcosává változtatja a művészt. S amikor a színésznél már nem az a legfontosabb, hogy a színház eredményeit a maga egyéni művészetének állandó fejlesztésével — tárgyilagosan ismerve közben a saját értékét! — az elérhető legmagasabbra emelje, vagy amikor a rendszeres tanulást, egészséges törekvést az idő haszontalan és pláne züllött pocsé- kolása váltja fel, akkor már feltehetjük a kérdést, hogy művésszel állunk-e szemben. És itt csak egyféle választ adhatunk, a magyar nép által annyira szeretett művészvilágnak, s az egri közönség által is annyira kedvelt egri színészeknek: — Éljünk és dolgozzunk, az igazi művészt jellemző nagy felelősséggel, mélységes művészi alázattal, hogy „(imit színpadon a népnek hirdetünk, ne hazudtolja meg a cselekedetünk’’, A művész, a színész, a művészetében, a színpadon váljék közismertté és híressé azáltal, amit nyújt. Jó azt tudomásul venni, hogy egy „eljátszott” művészetet nehezebb visszaszerezni, mint egy viszonylag kis művészi erőt szorgalmas munkával magasra emelni. Akik a zöldséges bódék előtti tereférékben, eszpresszó-asztaloknál, vagy borpincék mélyén koccant, poharak emelge- tése közben, keresik saját kezükkel eldobott művészi értékük bizonyítását, és nem a legkeményebb szakértő kritikában, azok számára szánalmas ború fátyolozódik Thália kék egén. A színésznek is rá kell döbbennie (csak azokról van szó. akiket illet és szerencsére ezek vannak kevesebben), hogy milyen nagy felelősség a rivaldás szószék szónokának lenni!... hogy nem elég a puszta tehetség, az ösz- szekötteté v hanem a verejtéke’* 'manók aprólékot v. -- .neszetéae'. mu„_» , főzőtéren következik be, de mi biztosak vagyunk abban — ismerve az ittmaradó és érkező erőket, figyelembe véve a űkiiluicui rLO£T€lxxi-«n.vjdését is —, hogy egy gazdag, élményteli művészi évadot nyújtunk a várakozóknak. Schiller egyik nagy, romantikus drámájával akarjuk pótolni a múlt évi klasszikus hiányt. Valószínű, hogy a Den Carlos kerül bemutatásra. Szó van Jókai Aranyemberéről, egy G; B. Shaw darabról, ami a két év előtti sikerületlen Shaw bemutató (Sose lehet tudni) után kívánatos, hogy jó eredményt hozzon. Szó van egy új német és egy új csehszlovák vígjáték ősbemutatójáról, egy Moliére vígjátékról, Darvas: Kormos ég című drámájáról, s a zenés műfaj kedvelői számára is néhány kedves meglepetésről. Szó van arról, hogy Marton Endre, Apáti Imre, Várkonyi Zoltán, Mákkai Péter, a Nemzeti Színház rendezői személyes látogatásokkal is segítséget adnak, sőt három alkalomra Major Tamás is elígérkezett. Természetesen nem ígérünk csodát. Azt szeretnénk, ha az elmúlt évihez hasonló — egy jó lépéssel talán ismét előbbre jutó — művészi színvonalat nyújthatnánk; De ehhez kérjük városunk és megyénk lakóinak segítségét is, mert mi csak egyik felét tudjuk biztosítani a jó színháznak; A dolgok lényegének másik fele a közönségen múlik; Szőllósi Gyula, a Gárdonyi Színházigazgatója 99Taktikai borúlátás66 Genf ben — A Pravda eikke a% értekesiet munkájáról Kuznyecov sajtóértekezlete Bagdadban BAGDAD (TASZSZ): V. Kuznyecov, a Szovjetunió külügyminiszterének első helyettese, az Irakban tartózkodó szovjet küldöttség vezetője, kedden sajtóértekezletet tartott. Köszönetét mondott azért, hogy a szovjet küldöttséget meghívták az iraki forradalom évfordulójának ünnepségeire. Nagy hatással volt ránk — mondotta — az iraki kormánynak az az eltökéltsége, hogy megvédelmezi a fiatal köztársaságot, erősíti és fejleszti az ország független gazdasági életét, jólétének fokozására törekszik. Különösen meghatott bennünket, hogy bármerre is jártunk, bárkivel is beszéltünk, kifejezésre jutott az iraki nép meleg testvéri barátsága a Szovjetunió népei iránt. V. Kuznyecov hangsúlyozta, Szó v j et- amerikai tudóscsere-egyezmény MOSZKVA (MTI); 1958. októberében a szovjet Tudományos Akadémia és az Egvesült Államok Tudományos Akadémiája küldöttségének moszkvai tárgyalásán — mint a TASZSZ jelenti — tervezetet dolgoztak ki a tudós-cseréről. A csere programjának pontos meghatározásáról az idén júliusban tárgyaltak. A tárgyalások sikeres befejeztével Detlev W, Bronk, az Egyesült Államok Tudományos Akadémiájának elnöke és A. N. Nyeszmejanov. a szovjet Tudományos Akadémia elnöke egyezményt írt alá a két akadémia tudósainak 1959—1960. évi cseréjéről. Az egyezmény — hangsúlyozza a TASZSZ jelentése — a télies kölcsönösség elvén alapul. (MTI) hogy a Szovjetunió nem azért fejleszti kapcsolatait a gyengén fejlett országokkal, hogy bármiféle politikai előnyhöz jusson, vagy kisajátítsa azok természeti kincseit, mint ahogy az imperialisták teszik. A Szovjetunió őszintén és önzetlenül arra törekszik, hogy segítséget nyújtson a gyengén fejlett országoknak függetlenségük kivívásához. A szovjet emberek őréinek a Szovjetunió és az Iraki Köztársaság gyümölcsöző gazdasági és kulturális együttműködésének. (MTI) Időjárás jelen tea Várható időjárás csütörtök estis; Több helyen újabb eső, ‘zivatar. Változó felhőzet. Mérsékelt légáramlás. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 26-29 fok között, északkeleten helyenként 29 fok felett, legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: 16—19 fok között, (MTI} GENF (MTI): A külügyminiszterek szerdai hivatalos ülése előtti hangulatot Genfben az a nyugati „pszichológiai of- fenziva” jellemezte, amely a lehető legsötétebb színben igyekszik ecsetelni a helyzetet. Tükröződik ez a hangulat a sajtóban is. A nyugati polgári lapok az álláspontok mély különbségére hivatkozva, ismét „zsákutcái” és „válságot” emlegetnek, s amerikai szóvivőket idézve, arról cikkeznek, hogy a nyugati delegációk köreiben, a tárgyalások megszakításának gondolatát latolgatják. Bár több lap rámutat, hogy a tárgyalások megszakítása. a jelenlegi helyzetben politikailag felettébb kényelmetlen helyzetbe juttatná a nyugati hatalmakat. A párizsi Monde tudósítója kétségtelennek tartja, hogy a szakítással való fenyegetőzés a nyugatiak részéről elsősorban taktikai célokat szolgál. A genfi La Suisse pedig a nyugati pesszimista nyilatkozatok idézése után megjegyzi: — Figyelemre méltó azonban, hogy senki sem vonja kétségbe: a miniszterek a jövő héten még mindig Genfben lesznek. A konferencia „válságban” van, de azért tovább tart. A New York Herald Tribune tudósítója szerint Gromiko a kér di ebéden lényegében a követ kjzőket mondotta nyugati kői! gáinak: „Önöknek nem ‘ets.ik a német vegyesbizott- ra vonatkozó javaslatom, nekem pedig nem tetszik az A közvélem* 1NSZ ne legyen a* athéni ki NSW YORK (MTI): Arka- 'l/ev nagykövet, a Szovjetunió iandó ENSZ-képviselőjének leh ettese, felkereste Bunche kár-helyettest és azokról 12 üzenetekről és felhívásokéi beszélgetett vele, amelyekkel az Egyesült Nemzetek e vezetet elárasztják Mano- z Glezosz görög hazafi megmentése céljából — jelenti a ' szsz. .4 rkagyev közölte, hogy a > jet közvéleményt mélységesen aggasztja a görög nemzeti hős, a haladó érzelmű görög társadalmi személyiség ellen indított per. Arkagyev hangsúlyozta, hogy a Szovjetunióból, valamint a világ más országaiból érkező felhívások és üzenetek éles tiltakozást fejeznek ki Glezosz tervezett elítélése ellen. Ugyanakkor reménykednek, hogy az ENSZ nem marad közömbös szemlélője és az alapokmányban foglalt magasztos emberiességi és igazságossági elvektől vezérelve, hallatja majd szavát. Arkagyev közölte, hogy ,az ENSZ- hez intézett felhívások és üzenetek méltóak a nyilvánosság■ önök javaslata, de mi nem be- . szélünk arról, hogy félbesza- i kítjuk a konferenciát, csak- azért, mert nekünk nem teti A nyugati hatalmak kérdés békés megoldi i MOSZKVA (TASZSZ): Ez a ■ javaslat semmiképpen sem se- t gíti elő a külügyminiszteri ér• tekezlet munkáját — írja a • Pravda arról a nyugati javas- . latról, amelyet Herter terjesz■ tett be július 20-án a genfi ■ külügyminiszteri értekezleten. ■ Ez a javaslat csak azt bizo- > nyitja, milyen nehezen tudják ■ tartani a nyugati hatalmak ré- gi, a valósággal nem számoló- álláspontjukat. A.zt nem koc■ káztatták meg, hogy egyszerűen elutasítsák a német vei gyesbizottságra vonatkozó i szovjet javaslatot, mert ezt a i lépést sem Németországban, i sem a többi nyugati országban l nem helyeselték volna. Miután ■ kénytelenek számolni a követ- : kezménnyel, a nyugati hatalmak azt a látszatot próbálják . kelteni, hogy hajlandók meg- t engedni a németek részvételét , a német kérdések megvitatá- ’ sában, hajlandók figyelembe i venni a Szovjetunió álláspont- . ját. , A július 20-i ülés azonban megmutatta: a nyugati hatal- . maknak eszük ágában sincs i keresni a német kérdés békés L Egyórás sxtrájl i HAVANNA (MTI): A kubai , szakszervezeti szövetség felszó- : lította az ország munkásságát, óny követeli $ közömbös szemlélője irakatpernek- ra hozatalra és kérte, hogy az j ENSZ titkársága haladéktala- nul tegye közzé a Glezosz ér- , dekében az ENSZ-hez intézett I folyamodványokat, s terjessze azokat minden tagállam kül- ’ döttei között. (MTI) Duclos inti oi „Üszkös sí t PÁRIZS (MTI) A francia szenátus kisebb módosítással ä 136 szavazattal 87 ellenében ’ elfogadta a kormány általános beruházási programját, amely három év alatt 1327 milliárd j frank beruházását írja elő. A . szenátusban a miniszterek vá- s laszoltak az interpellációkra, c az úgynevezett szóbeli kérdé- . sekre. Nagy érdeklődés előzte . meg a Jacques Duclosnak, a- kommunista szenátorcsoport ' elnökének, az „Üszkös seb” • című kötet elkobzásával kap• csolatban Debré miniszterel- 3 nőkhöz intézett kérdésére várt választ. Mint emlékezetes, . az „Üszkös seb” az algériai . diákok kínvallatásáról közölt- megdöbbentő részleteket. A szik az önök javaslata. Mt olyan egyezményt akarunk elérni, amely kielégítő mind a hat részvevő számára.” nem keresik a német ás át — írja a Pravda megoldásának módját. A megegyezés útja sokféle, de az a lényeg, hogy keressék és megtalálják a mindenki számára elfogadható megoldást. A nyugati hatalmakban nincs ilyen törekvés — és főként a Német Szövetségi Köztársaság kormányából hiányzik ez a szándék. Ez a kormány erőszakkal, a Német Demokratikus Köztársaság bekebelezésével szeretné megoldani q német kérdést. Ezt semmiféle köntörfalazással nem lehet leplezni — írja a Pravda. Csödö! mondott az angol hidrogénreaktor LONDON (AP) Angliában hivatalosan beismerték, hogy a Harwell-i atomkutató központban 18 hónappal ezelőtt felállított hidrogénreaktor, a „Zeta”, csődöt mondott. Motorját — amelynek feladata lett volna a hidrogénbomba energiájának felhasználása — az angol tudósok megállapítása szerint „nyugodtan ki lehet selejtezni”. (MTI) t Castro mellett értelmiségét és Kuba egész népét. hogy csütörtökön reggel egyórás munkaszünettel tüntessen Fidel Castro visszatérése mellett. Az AFP és a Reuter jelenti, hogy a kubai minisztertanács szerda délelőtti ülésén úgy határozott, hogy ismételten felkéri Fidel Castrot, hogy mielőbb folytassa kormányfői teendőinek ellátását. Castro még mindig nem nyilatkozott, úgy vélik, hogy csak vasárnap jelenti be végleges elhatározását. (MTI) írpellációia eb" ügyében kötetet kevéssel megjelenése után elkobozták. A miniszterelnök kitért a válaszadás elől. Duclos újabb kérdést vetett fel: igaz-e hogy két algériai diákot kihallgatása után kórházba kellett szállítani? A miniszterelnök kitért a válaszadás elől, de semmi sem akadályozhatja meg, hogy az igazság megjárja a maga útját — állapította meg Duclos. A miniszterelnök magatartása csak aláhúzza, hogy ez a szomorú ügy fájdalmas valóság, az algériai háború közvetlen következménye. Franciaország érdeke azt követeli, hogy minél hamarabb tárgyalások útján vessenek véget a háborúnak.
