Népújság, 1959. június (10. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-17 / 140. szám
4 népújság 1PS9. június 17., saerd» Három színpad egy mérlegen Irodalmi színpadok Heves megyében Nem könnyű abjektívnek lenni, annak, aki számvetést akar végezni olyan területen, ahol nincs mód sem összeha- sÓBlitsásía aj. . elmúlt éveket, seflttla ..Józan''- < realitásra, ami a körülményekét- illeti. Ez a terület az' irodalom, .még közelebbről az irodalmi színpadok Héves megyéi működése, egy esztendős munkája. Már egymagában véve az a tény, hogy ebbén 1 a megyében, amely ügyári lehetett híres a boráról a múltban, amelynek székhelyét hívhatták magyar Athénnek, de amely legalább olyan híres volt a nyomoráról, a szellem és a barlanglakások sötétségéről — egyszerre három irodalmi színpad látott munkához, mozgatott meg ezreket a megye három városában. Mondhatna bárki, hogy felesleges hűhócsapás e'nagy lel- kendezaés, Írisz a kuUúrforrada- lom eredményeit csak ezen, pontosabban. csak ezeken mérni éppen olyan szűklátókörűség lenne, mint egész szocialista rendünk értékelésénél mondjuk egyedül csak a bá- nvaipar fejlődését némi és értékelni. De, hogy a hasonlatnál maradjunk: a bányaipar fejlődése. a bányászság megváltozott élete tükrözi az egész élet változását! Ez vonatkozik az irodalmi színpadok működésére. amelyek a kulturális élet olyan területét ölelték fel. ahol eddig csak ..négv.szennközt” találkozott író. költő, olvasó. Most e találkozás, intimitásából mit sem vesztve, kollektívvá, Szélesebbé és sokoldalúbbá vált, sajátos élettel teltek meg az előadóművészek közreműködésével az eladdig leglöbljször csak a léleltben zsongó verssorok, mondatok. Bátran és túlzás nélkül elmondhatjuk. hogy Heves megye kulturális élete fejlődésében. az irodalom szeretőiének elmélyítésében jelentős érdemei vannak az első évet taposó. nemegyszer nehézségekkel küszködő irodalmi színpadok munkájának. Ebben is az első elismerés a hatvaniaké! Tíz hónap alatt 12 bemutató, majd ötezer néző a 21 előadáson, s mindehhez összesen 35 ember, diák, tanár, járásbíró, háziasz- szexny: valamenyi az irodalom szerelmese és fanatikusa, valamennyi telve őszinte vággyal és akarattal, hogy ez a szerelem mindeniáé legyen. Dr. Ripka Kálmán. Szívós József és a többiek, ott teremtettek irodalmi életet — mégha ez az élet nemis jelentett az első évben igazán magas színvonalat, de hogyan is lehetne ezt még elvárni! —, ahol az operett volt az úr. ahol egyes ..szakértők” szerint, soha más nem is lehet az a bizonyos úr. Hogy minden bizonnyal sok volt a bemutatók száma; hogy egyes előadások színvonala nem érte el art a fokot, amelyet a lehetőségek egy ébként biztosították volna; hogy... Nem a hibák elhallgatásáról van szó, mint inkább arról, hogy ebben a városban soha nem volt valamiféle irodalmi élet — most van; ebben a városban soha el nem ment 300— 400 ember egy olyan rendezvényre. ahol nincs bonviván, vagy táncoskomikus, — most elmegy, most még bérletesek is vannak, most téma az irodalmi színpad bemutatója, a- melyről napokig lehet szót váltani. Ha más nem, csak ez, csak ennyi lenne az első év eredménye, már fejet kellene és kell is hajtani azoknak. akik esetlen fegyverrel, az irodalom utáni rajongásukkal rést ütöttek a közöny, az érdektelenség vastag falán, A megye másik, hatásában hasonló jelentőségű, bár eredményében, különösen ha a lehetőségeket vesszük figyelembe, kisebb sikereket elért színpada az egri volt. Első bemutatkozása a legszebb reményekre jogosított, s bár a többi három — ez a szám viszont kevés — nem érte el általában a „S szála az én szerelmesem” ballada! szépségű estjét, mégis art igazolta, hogy nemcsak szükség van Egerben a színpad működésére, de jobb szörfözéssel, a hivatásos színésziek őszinte együttműködésével, nagy tömegeket tud felsorakoztatni, vetólytársa tud lenni az ország bármely hasonló jellegű színpadának. Az Irodalmi Színpad, amely Kelemen László nevét vette fel, néhány bemutatójával is organikus része lett a város kulturális életének, s egyáltalán nem vált az irodalom szakembereinek: zártkörű kamaraestjévé, hanem százaié és ezrek kulturális eseményévé. Kozaróczy József, Abkarovits András és többen mások hittel állítgatták össze neves művészek, költők közreműködésével a színpad bemutatóit, amelyeknek olyan ..szereplői!’ voltak, mint a fiatal Csoóri Sándor, Gyárfás Miklós, Ascher Oszkár, Dobozy Imre,- vagy éppen Simon István. Köszönet és elismerés a színpad társadalmi munkában dolgoz» vezetőinek és köszönet a közreműködő színészieknek, akik közül sokan „nem középiskolás fókon” tanították a város népét, a színpad közönségét a költészet, az irodalom értő és lelkes hívének. Nemes próbálkozás, egy bemutató: ennyi a gyöngyösi iro- j dalmi színpad mérlege, azé a színpadé, mely legkésőbb kezdett, s talán a legmagárahagya- tóttabb volt. A bemutató nem hozott sikertelenséget, de magán viselte az első és a próbálkozás jellegét. De azt az igényt is, hogy Gyöngyösön is, megyénk második legnagyobb városában is akarnak és tudnak irodalmi életet teremteni, van közönség és van szeretet, érdeklődés a költészet, a széppróza jelesei, alkotásai iránt. Nagyobb összefogással, tervszerűséggel, a helyi irodalomértők és barátok aktív támo- i gatásával a mátraalji városban is megvan a lehetőség az irodalmi színpad sikeres működéséhez. Az első év lezárult: finita la komédia! Nagy tervek és elgondolások érnek az irodalmi színpadok kulisszái mögött. Még sikeresebb, még eredményesebb új évad, többet de jobban és alaposabban meri te- ! ni az irodalom hihetetlen gazdagságú kincsestárából. Az első év a próbálkozás, a tapasztalatgyűjtés éve volt.: s ez egyformán érvényes a színpadokra, a közönségre, a közreműködőkre. Nos. az első év — bátran elmondhatjuk — több volt, lényegesen több, mint egyszerűen csak tapasztalatgyűjtés, de annyi mindenesetre, hogy a Heves megyei irodalmi színpadok második évadja most már valóban színpadok is legyenek, gyűjtőhelyei, fókuszai egy-egy város irodalmi életének. Bízunk benne, hogy így lesz, mert így kell lennie! Gyurkó Géza Egeresemben este 8 órakor: Majd a papa FILM: Oszlik a sötétség Kínai film Ősi szokások elleni• lázadó szerelmes fiatalok drámája. A filmet a hatvani Kossuth Filmszínház mutatja be 17-én. KlSZ-íaggyűléa Kápolnán 1959. június 17, szerda: Izlaiid nemzeti ünnepe 1804-ben született Szemere Miklós költő és politikus. & Névnap V Ne feledjük, csütörtökön ARNOLD- ÖTVEN szarvasmarhát vásárolt a detki Szabadság Termelőszövetkezet. A termelőszövetkezetnek elegendő takarmány áll a rendelkezésére. A takarmány jó részét még az esőzések megkezdése előtt behord ták. — EGERBEN a TIT művészeti szakosztálya ma este fél 8 órakor Dcrkovits emlékünnepélyt rendez a TIT- klubban.- SZEPTEMBER elsejére elkészül az andornaktályaí hi- vatalsegédi lakás. Az iskolai hivatalsegéd lakását egy romos épületből, illetve annak ; anyagaiból építik. — EGERCSEHI banya, a Bélapátfalvi Cementgyár és az Egri Kinomszerelvénygyár fiataljai ebben az évben 130 ezer forint értékű újítást adtak be, legtöbbet a finoin- szerelvénygyári fiatalok: 122 ezer forint értékben.- TOVÁBB FOLYTATJÁK az újonnan alakult halmajug- rai tsz-ben a közös széna kaszálását. Tegnap huszonöt új tag dolgozott a közösben. — NAGY’ HINÓ PÁL, az egercsohi bánya egyik szocialista muukabrigádjának vezetője, jó munkája eredményeképp kéthetes ingyenes üdülésben vett részt a Német Demokratikus Köztársaságban.- PÉNTEKEN este 6 órai kezdettel Egerben a Tiszti Klub kerthelyiségében — rossz idő esetén a klubteremben — Mészáros József városi tanácstag tart tanácstagi beszámolót. j — A VERPELÉTI Dózsa j Tsz KISZ-szervezete ebben j az évben több mint ötezer I facsemetét ültetett el. A napokban tartotta meg taggyűlését a kápolnai KISZ- szervezet, ahol szép számmal vettek részt a KISZ-en kívüliek is. A taggyűlés titkári beszámolója foglalkozott a szervezet eddig végzett munkájával, s a tánccsoport eredményével, valamint a füzesabonyi .ifjúsági találkozón való szerepléssel. A tánccsoportot és a csoport vezetőjét dicséretben részesítették. Határozatot hoztak arra vonatkozóan, hogy a következő taggyűlésig KISZ-tagokból és KISZ-en kívüli fiatalokból egy 20—30 főből álló énekkart létesítenek. EGRI VÖRÖS CSILLAG A nagy Caruso EGRI BRODY Itt oroszlánok vannak EGRI KERTMOZI A mi kis családunk (szeles) GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Asdi őrvezető kalandos.lázadása GYÖNGYÖSI PUSKIN Halál tánc Az 1959—60. évi politikai oktatás keretében — ha elegendő jelentkező lesz — ifjúsági akadémiát szerveznek, kevés jelentkező esetén pedig „Kérdezz—felelek kört” indítanak. Második napirendi pontként Hevér József elvtárs tartott előadást a fiataloknak a közlekedés szabályairól. Kérték a fiatalok, hogy a jövőben filmvetítéssel egybekötött előadásokat tartsanak a helyes közlekedésről, ezzel is elejét vegyék a baleseteknek. A taggyűlést rövid tánccal fejezték be a fiatalok. HATVANI VÖRÖS CSILLAG Átkelés Párizson HATVANI KOSSUTH Oszlik a sötétség FÜZESABONY Bűn pétervasaba Bomba HEVES Fekete zászlóalj ' WXAW, KOVÁCS ENDRE: fájdalmasra torzul az arc, az orvlóvész mérgezett golyója, két helyen átfúrta testét. Egy másik képen elmereng. Bee: hoven hősi szimfóniáját hallgatja, s az arc, mely eddig élő volt, szomorú, vidám, töprengő és elmélyült, az utolsó képen mozdulatlan halvánnyá válik. Lent, a Mauzóleum csendet parancsoló homályában fekszik Sztálin mellett, s tart naponta seregszemlét tanítványai. követői, elvtársai barátai fölött. Mert Lenint ma is sokan látni akarják. OttjártunKkor több napja esett az eső, de a sor nem ritkult a Mauzóleum szívünkhöz nőtt emlékeket is. A Krasznaja Presznya vörös munkáskerület macskaköves utcái az 1905-ös forradalom hőseiről mesélnek. A régi Centrál-szállóban, mely az emigránsok főhadiszállása volt, Szamuelly Tibor szelleme lebeg láthatatlanul. A Kreml falában márványtáb’.a jelöli Landler Jenő hamvait. Itt. a Herzen utcai Nyikits templomban • Puskin kötötte házasságát, ott a Szovjet téren Dolgoraguj ugratja bomz- paripáját. s csodálkozva nézi miként vált világvárossá az általa alapított Moszkva. S bármerre mész Moszkva ban, egy alacsonytermetű, magas homlokú ember emléke, Lenin emléke késztet kegyeletre. A tanítóé, akinek küzdel mes, szép életét mutatja be a Lenin Múzeum, ahol, ha má« nem. feltétlenül megragadja a látogatót Lenin arca és örökre bevésődik az ember emlékezetébe. Beszédes arc. Az első képen még gyerek. Négyéves. Gondtalan bájjal az arcán, de kezét már a jellegzetes mozdulatával fűzi mellénykéje nyílásába. Mikor anyjával beszél gyengédség és ragaszkodás nemesíti arcvonásait. Majd keményednek a vonások, harcra buzdít a fiatal Iljics. S újra változik a kép. Lenin arca most kérlelhetetlen — álmarxista tételeket cáfcí. Keze előESőben, fagyban, forró napsütésben tízezrek állnak sorban, hogy láthassák Lenint. Az esőben tízezrek állnak, hogy láthassák. Mindennap tízezrek, immár több mint három évtizede ... fagyban, forró napsütésben, kérés, szervezés nélKül, szívüktől hajtva... ez ugy-e hihetetlennek tűnik... de igazság. Akik a város lelkét adják — az emberek Ilyen érdekes városban mint Moszkva, a történelmi emlékek, a felhőkarcolók, a nagy arányok mellett, mégis legjobban az embei-ek érdekeltek, akik erre a hatalmas alkotásra képesek voltak, akik a lenini tanítást megfogadva cso- lálatos tetteket hajtottak vég- -a. Hogyan éliíek, mint gon- 1-tkodnak, vidámak-e. vagy •zomorúak, mit szeretnek, s nire képesek, miben különböznek tőlünk, s miben hasonlítunk egymásra — ezt kutattam végtelen hosszúságú utcáit barangolva Moszkvának. Milyen is hát a moszkvai ember? Mindenekelőtt vígke- íélyű. Hogy miből állapito+tam ez: meg? A május elsejei felvonuláson reggel 6 órakor már menetkészen álltak a kerületek lakói és a hétórás menet közben alig torpant meg az oszlop, máris középre perdült a harmonikás, s táncra perdültek a lányok; de az öregek is Emitt egy 40—50 év körüli vasöntő a Presznya-gy árból fontoskodva int a hármon i- kásnak. aki tüzesebb ritmusba vág, a mire kétszer körbetáncol az embergyűrű előtt, már egy főkötős, vele korabeli párja is akad, aki előtt délcegen lejt, s nagyokat dobbantva táncolja körül, miközben a derű egy pillanatra sem tűnik e] arcáról, de a körül- állókéról sem. És mégsem erőltetett, nem „ünnepi” jókedv ez, bár nekünk kissé szokatlan volt... mert bor nélkül, ki látott ilyen vidáman táncolni ennyi embert? Ez a jókedv, az orosz ember alaptermészetéből .. fakad A derű úgy szövi őt életüket, mint végtelen selyemfonál. ..Uzsucski" Éjfél után fél kettő van. Vasárnap. A Moszkva Szálló előtti téren még sok ezer ember játszik. Uzsucskiznak. Ez abból áll, hogy a hunyó egyik kezét a hóna alá teszi kifordított tenyérrel, melyre a körülötte állók ráütnek és mintha mi sem történt volna, feltartják hüvelykujjukat: t-.Jál- ja ki a hunyó, ki ütött az előbb? S itt mosolyog a játékon ifjú és idős ember, vagy harsog, temperamentumától függő, en, mert itt nem „szégyen” a jókedv. Ezért nem feltűnő, az sem. ha a hosszú várakozás közben elkezdenek dalolni az emberek. Vagy ha harmonikás akad. rögtönzött táncbemutatónak is beillik a várakozó- hely. Ezért tömötten az ünnepi alkalmakkor rendezett utcabálok is. ahol egyr hangszóró is elegendő ahhoz, hogy fiatalja és öregje táncranerd illőn. Egyik legkedveltebb. bál- utca” a Leningrádi út, ahová ilyenkor . nem hajthatnak be a gépjárművek sem. nehogy zavarják * v> >k sokaságát. ■’gtaijuk) rendőrségi fényképen. Szemét összehúzza, gondolkodik, fatörzsön ülve ir — ez Szibéria. Es később... megáll az őszi utcán, s a „Hogyan tovább ’ kérdése feszül arcán. Majd előtt. Kilométer hosszan várakoztak a Vörös tértől a Na- gyezs téri parkig, akik Lenint akarták látni, akik kegyelettel akartak adózni a szovjet ' állam megteremtőjének. Az új, a modern, a monumentális, mely Mokszkvál egészében jellemzi, nem egyeduralkodó az utcákon. Irmen- onnan a történelem szele is eiő-előtör a régi falak közül. íme, itt nem messze a Kremltől a Dimitrov úton Napoleon táncoltatta lovát, itt vonult be seregével Moszkvába. A francia lobogó még most is itt leng, ebben az utcában... ugyanis nem tudni miért, itt adtak helyet a francia követségnek. Aztán a Gorkij utcától nem messze gránitalapzatra épül* egy lakóház. Hogy mi ebben a rendkívüli? Az. hogy ezekből a gránitkockákból Hitler akarta felépíteni saját emlékművét — Moszkva szívében. Most szimbólum lett belőle, és egy lakóház alapja, melyet a háború után az elsők között építettek fel a romokon. Ezek a hódítók emlékei, akik csak emlékeiket hagyhatták az orosz főváros közepén. De tartogat a város jobban releridül. Mily sokszor és mily jellemzően ábrázolják így a képes:. A jövőt mutatja, a harc útját szabja meg. Lenin töprengve ül. arcán aggodalom honol. A földalatti titkos nyomda kéziratát olvassa. Aztán dacosan néz a
