Népújság, 1959. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-17 / 140. szám

1959. június 17., szerda KBPOJSAG * Aratás előtt a detki gépállomáson Jó termés várható, • beszélik az emberek, úton-útfélen. A kalászosok erőteljesen fejlőd­tek, még a gyengébb minősé­gű földeken is. Egyik-mási* helyen szűkülnek az őszi ár­páit, közeleg az aratás. Nagy dolog az aratás még akisor is. ha silány a termés, de az idei különösen nagy dolog lesz, mert jó is, meg soils helyén le is feküdt a termés. A Detki Gépállomáson is sok szó esik a közelgő beta­karításról. Az udvaron menet­készen állnak az aratógépek, cséplőszeKrények, erőgépek. Az utóbbiakon az utolsó simí­tásokat végzik a szerelők, hogy mire kell, egyetlen szög sem hiányozzék. A gépállomás nagytermében gyűlés van. A járási mezőgaz­dasági állandó bizottság itt tartja ülését, aminek a napi­rendjén az aratásra, a csép- lésre való felkészülés szere­pel. Okosan tették a bizottság tagjai, hogy a helyszínre jöt­tek, legalább saját szemükkel is meggyőződhettek a felké­szülés fokáról. A gépek és műhelyek labirintusában Bo- za elvtárs. az igazgató kalau­zol bennünket. Nem dicsek­szik semmivel és nem panasz­kodik senkire. Sok alkatrészt megcsináltak maguk, ami pe­dig nem megy, igyekeznek beszerezni. A kovácsműheiy sarkánál egy Sz. 80-as várja sorsának „jobbrafordulását“. Megrendelték hozzá a lánco­kat is, de felrakni nem tud­ják, mert a csillagkerekek el­koptak. És mi van az új ke­rekekkel? Boza elvtárs ta­nácstalanul tárja szét a kezét, mert csillagkerék nincs és be­látható időn belül nem is lesz. Hogy miért? Nem gyártja hz ipar és emiatt a gépnek itt kell vesztegelnie, tehetetlenül — mondja az igazgató elvtárs. Pedig nagyszerű gép az Sz. 80-as. Az állandó bizottsági ülé­sen a megnövekedett felada­tokról esik a legtöbb szó. Mennyi területet aratnak le a gépek, mikor- hová és mennyi cséplőt huzatnak ki, hogyan szervezték meg a behordást, tarlóhántást, ismerik-e a traktoristák a feladatok nagy­ságát? Az igazgató elvtárs válaszaiból kiderült, hogy az állomás dolgozói erejük és szaktudásuk legjavát adták a felkészüléshez, mégis számolni kell a kéziaratásra is. Az egyetlen kombájn távolról sem tudja kielégíteni az igé­A „takarékos járás“ címért A füzesabonyi járási pártbi­zottság, a Hazafias Népfront és az OTP járási kirendeltsé­ge értekezletre hívta össze hétfőn délelőtt a járás gazda­sági vezetőit, hogy megvitas­sák a takarékossági mozgalom fejlesztésével kapcsolatos problémákat. Az értekezlet részvevőit Bőgős Tibor, a járási OTP- fiók vezetője tájékoztatta ar­ról, hogy jelenleg nem sok híján 4,5 millió forint betét­jük van a füzesabonyi járás Ä szőlősgazdák figyelmébe 1 Az elmúlt napon jelentős mennyiségű csapadék húllotx le az egri borvidéken, s az átlagos hőmérséklet is 20 Cel- ziusz fok körül van. Ilyen kö­rülmények között számítani lehet arra, hogy Eger határá­ban is megjelenik a peronosz- póra. Felhívjuk a termelők fi­gyelmét, hogy június har­madik hetében ismételjék meg a permetezést, mert az időjá­rás a peronoszpóra-fertőzés terjedésére nagyon alkalmas. A már mutatkozó molyok el­len ajánlatos a permetlébe hektoliterenként 40—60 dkg Pemitet, vagy 15—20 dkg Ni­kotint keverni. A permetezés a szőlővirágzást nem befolyá­solja hátrányosan! lakóinak, s már eddig több mint háromezer ember vett igénybe OTP kölcsönt házépí­téshez, vagy nagyobb vásár­láshoz. Igen népszerű a járás­ban levő vállalatok, gazdasá­gok dolgozód körében a KST. A Poroszlói Állami Gazdaság­ban például 150 tagja van a KST-nek, s havonta 15 ezer forintot takarítanak így meg az ott dolgozók. Felszólalt az értekezleten a Pénzügyminisztérium egyik munkatársa, Dénes József is. Többen tettek fel a jelenlevők közül a takarékossággal, a kölcsönfelvétellel kapcsolatos kérdéseket. Az értekezlet, rész­vevői végül is elhatározták- úgy dolgoznak, hogy a füzes­abonyi járás elnyerje a „taka­rékos járás” címet. nyékét, ezért helyes volna, ha más járásból^ vagy megyéből kapnának még legalább két kombájnt. Az aratógépeknél kedvezőbb a helyzet, de nem ártana, ha legalább Kettővel több lenne belőlük. A terme­lőszövetkezetek és szövetke­zeti községek tarlóhántási igé­nyét a jelenlegi gépparkkal is el tudják végezni. Ezenkívül számottevő segítséget fognaK adni a behondáshoz is. Az állandó bizottsági ülé­sen tehát kiderült, hogy a gépállomás felkészült, részük­ről akár holnap is kezdődhet­ne a munka. Ez azonban nem minden. A gépállomás mellett fel kell készülni a termelő- szövetkezetek tagjainak is, el­sősorban azzal, hogy a, hátra­levő időt gazdaságosan hasz­nálják fel a növényápolásra, takarmányok betakarítására. Az aratás nem tűr késést, mert különben megbosszulja magát, ezért már most számí­tásba kell venni a családta­gok bevonásának a lehetősé­geit és foglalkozni kell a fo­gatok előkészítésével is. Két­ségtelen, hogy kormányzatunk a gépállomásokon keresztül egyre nagyobb segítséget ad a mezőgazdaságnak, mégis ak­kor lesz teljes a siker, ha a gépek mellett minden dolgozó paraszt azon igyekszik, hogy a kenyérnek való mielőbb a zsákokba kerüljön. Erki János Divat A Kiskereskedelmi Vállalat di- ♦vatbemuta tóval egybekötött Ope- ♦ra-bálján láttuk az itt bemutatott Ballagás a füzesabonyi il. sz. általános iskolában •ruhákat. A füzesabonyi II. sz. általá­nos iskolában is megrendezték a hagyományos ballagási ün­nepséget. Az ünnepség alkalmával a VIII. osztályos tanulók átad­ták az iskola zászlaját a hete­dikeseknek, akik megígérték, hogy továbbra is becsülettel fogják védeni a zászlót. Gál András VIII. osztályos tanuló búcsúzott el társai ne­vében is az igazgatótól, szere­tett Maca nénitől, akikkel sok-sok órát töltöttek együtt. Ezután Győri Ágnes VII. osz­tályos tanuló búcsúztatta el a ballagókat, majd Várhegyi Fe­renc igazgató mondott búcsú­beszédet. Visszaemlékezett ar­ra a sok boldog és boldogta­lan percre, amelyet a tanulók szereztek az iskola tanárainak. * Őrizzétek meg a tanultakat, s ; ne felejtsétek el soha szüleite- " két, akik annyi áldozatot hoz- * tak értetek- s a tanárokat, sze- ' vessétek a hazát, s ne felejtsé- ; tek el az iskolát sem, ahol J sok-sok kedves órát töltötte-1 tek el, a kirándulásokon és ta- * nítási napokon egyaránt, —} mondotta búcsúbeszédében J Várhegyi igazgató elvtárs. $ A ballagókat este vacsorá- J val vendégelték meg a hetedi­kesek, a vacsora után pedig táncmulatsággal fejezték be az ünnepséget. Stefán Bertalan A fürdő/ők nevében A rádióban hallottam a mi­nap egy előadást a Lukács és más fürdőkben a vagányok szemtelen viselkedéséről. Ez az előadás arra késztetett, hogy én is megírjam az egri strandon, különösen a gyógy­medencében tapasztalt tűrhe­tetlen állapotot. A feliratokat a suhancok semmibe sem veszik, a figyel­meztetésekre szemtelenül vá­laszolnak. Beugrálnak a vízbe „csak azértis” és vízicsatákat rendeznek. A pihenést és gyó­| Modem vonalú csíkos karton- Iruha, kézihimzéses díszítéssel; 150 év története a porondon Az AEROS Nagycirkusz egri bemutatójáról Panyik Sándor, Mátraderecske: A téglagyári munkásasszonyokról írt levele rövidesen megjelenik a Levelezőink írják rovatban. Re­mélhetőleg legközelebb már nem fordulnak elő hasonló esetek. Szeghő Sándor, MÁV Kitérő­gyártó ÜV: Egyetértünk megálla­pításával, ami a műszaki vezetők felelősségét illeti, s véleményének helyet is adunk. Kérjük, máskor is írja meg észrevételeit. „1808-ban de Bach úr meg­építette a világon az első ál­landó cirkusz épületet” — mondja a műsorközlő, s né­hány pillanat múlva felgördül a porond hátterében levő kis színpad előfüggönye, táncosok libbennek ki a lépcsősoros emelvényre. Az ünnepélyes bevezető, s a bamamedvék mutatványa után ezzel a tánc­fantáziával olyan valami kez­dődött az Aeros cirkusz hatal­mas porondján, amiért csak elismerés és sok dicsérő szó il­leti a műsor összeállítóit, s közülük is elsősorban Kari Langenfeldet, a cirkusz vezér- igazgatóját, az ötletes, szinte tudományos keretjáték íróiát. Az állatszelídítők, zsonglő­rök, artisták, lovasok, a balett­kar perdítettek egyet vissza­felé a történelem kerekén, hogy aztán három és félóra alatt lassacskán, megállókkal engedjék vissza eredeti, mai állásába. 150 év a porondon — ez a műsor címe, s valóban az Aeros cirkusz nagy produk­ciójának első része régi időket idéz fel. Bemutatja, hogyan fejlődött egyre magasabbra a porond művészete- s bizonyít­ja, hogy nemhiába szereti a ma nézője a földön, vadállatok ketrecében, vagy éppen a leve­gőben dolgozó, hivatásáért ra­jongó embert, mert ennek a fűrészporos „színpadnak” nagy hagyományai vannak. Gyorsan, összehangoltan pe­regnek a műsor számai, Fer­nando, Gunther, Estrella és Mary kápráztatják el ügyes lovasszámukkal a hatalmas sátort zsúfolásig megtöltő kö­zönséget, utána Paoli, a lengő dróton dolgozó biztoskezű zsonglőr arat nagy sikert, ké­sőbb Horst Seiler 18 idomított paripájának látványos mutat­ványsora következik, s a já­tékmester egy-egy szám beje­lentésénél a nagy elődök neve­it említi. Emlékezik a cirkusz. Christian Müller Kaminra, az első cirkuszi műlovaglóra, a bécsi Hetz-Theater-re, Ernst Renz-re, a német cirkuszfő­nökre, pályájának dicsőséges ívelésére, s amikor az öt Bep- pinos kerül sorra, nem éppen száraz bohóc-tréfájukkal, a „dummeraugustok”, az első fehérre festett arcú bohócok emlékét idézik fel. A német cirkusz ezeknek az* embereknek munkássága ré-} vén lassanként fogalommá ? vált, különösen, hogy aztán ? olyanok is jöttek, mint Busch, t Sarrasani, Gleich és a többiek, ? akik 1939-ig az első helyet töl- 2 tötték be nemcsak Németor- * szagban, de a földkerekség? cirkuszvilágában is. A háború utáni új né- J met cirkusz méltó a nagy elő- ? dök nevéhez. Művészetet ad, ♦ igazi vérbeli cirkuszművésze- * tét, telve ötietességgel, lendü- * letességgel, s vidám, kacagtató ♦ percekkel. A nagy kollektíva J minden egyes tagja tudja, hogy } jó és lelkiismeretes munkájá- J val kötelességet teljesít. Köte- J lességet 150 év hagyományai t iránt és a ma közönségének! igényességét tekintve is. Ezért I nem lehet szinte elsőként ki-* emelni senkit az együttesből.* Ha Karah Khavak krokodil- ?s revüjét vesszük elsősorban, * akkor mindjárt ide kívánko-J zik Heinz Matloch kilenc bér- ? bér oroszlánnal betanított szá-J ma is. Vagy ha Recha, az il-1 luzionista káprázatos kéz- * ügyességét kívánnánk méltatni, ? nem szabad szó nélkül hagy-? ni a négy Tuaregs levegő-szá-? mát, a két és félméteres szál-? tó-mortálét. Felsorolással, a számok egy- * szerű leírásával viszont méltó* köszönetét úgy sem lehet mon- J dani. Mert csak köszönet és el-1 ismerés illeti mindenképpen ♦ az Aeros cirkusz művészeit, j Azért, hogy igazi cirkuszt lát- j hatott az egri közönség és J azért, hogy magyarországi; vendégjátéka, vidéki körútja * során ellátogatott ebbe a kis * városba is, elhozta a német} cirkusz-művészet legjobb szá- ? mait és elhozta a német nép t baráti üdvözletét. ? Értékes, megbecsülendő üd- ? vözlet ez. Két olyan nép jel- ? képes kézfogása a cirkusz sát- 2 ra alatt esténként, amely na- 2 gyón sokat szenvedett, pusz- 2 tűit az elmúlt világégés során. 2 Azóta azonban békés munká- ♦ val, szoros barátsággal alkot- • ja az egyszerű ember a szebb ♦ holnapot, a Német Demokra- ♦ tikus Köztársaságban és ná-1 lünk is. Most pedig, néhány * hónappal ezelőtt elküldte leg- J nagyobb cirkuszát: nézzétek í barátaink, mi nemcsak épí- i tünk, de a művészetet, a cir-1 kuszt is szeretjük, segítjük. ? Szórakozzatok jól az Aeros 2 műsorán s fogadjátok szere- 2 tettel kollektíváját. « Mi úgy köszöntöttük itt, Eger- | ben az Aeros cirkuszt, mint * jó barátot. Az elismerő tapsok * zúgása bizonyította. És azt is: i köszönjük, német barátaink, J a szép élményt. J » —per « ♦ Cérna pikéruha hímzéssel; Több ♦ színárnyalatban kapható. gyulást kereső felnőtteket va- < lósággal kiűzik a vízből. Több- < szőr tapasztaltam azt, hogy« idegenek is felháborodva « hagyják el a fürdőt. < A gyógymedencét valóban a J cél szolgálatára, szigorúan csak felnőttek részére tartsák J fel. A fürdő jó hírnevének és J forgalmának emelése csak úgy J érhető el, ha állandó lesz, J mint ahogy az egy fürdőváros- 3 ban méltán el is várható. 1 MÉRAY ISTVÁN, EGER \ Mintás kartonruha festett övvel. A divatbemutatón bemutatott ruhák nagy választékban kapha­tók az Eger és Környéke Kiskeres­kedelmi Vállalat 43-as számú női konfekció boltjában. (Eger, Jókai utca sarok) ahol a napokban nagy- ruhavásár nyílik, (x) Fmsz-ek hatvani Járási Központjánál megüresedett fífagronómsisi állásra pályázatot hirdetünk. Pályázók erkölcsi bizo­nyítvánnyal és több éves mezőgazdasági gyakorlat­tal rendelkezzenek. Pályázat beküldendő: Fmsz-ek Járási Központ­jához, Hatvan, Mártírok utca 1. szám. hogy mióta működik hűsége-: sen, szorgalmasan ez a kis: masina, s éreztem magam is,' amikor az én másikgyárbeli köszörűgépemre gondoltam és láttam a magáét. Lehet sze­retni a gépet, sőt kell is. A munkásember kenyér-: szerző társa» hűséges jó barát-: ja ez az okos kis masina. Egy-: szer, néhány évvel ezelőtt le-: rajzoltam magamnak csak: úgy, esztendők után fejből az: én gépemet. Most megnéztem: a magáét, s magamban ki-: csit büszke voltam arra, hogy: egyetlen alkatrészt, egyetlen: gombot sem felejtettem ki: „művemből”. Vallomásnak in-: dúlt ez a kis egyoldalú beszél-: getés a köszörűgépről. Eddig: azonban jaszerint, s csak be-: széliem. Hadd valljam hát ki; most a végén, hogy egy kicsit: irigylem magát, Szabó elvtárs.: Irigylem olajos, foltos munka-: ruháját, fúróolajtól nedves; kezét, s irigylem a gépet, ame-: lyen oly jó lenne néha dől-: gozni úgy. mint azt talán ép-; pen ebben a pillanatban teszi; maga, s oly jó lenne tudni,: hogy azok a nagy fogaskere-; kék, amelyek gyönyörű simára! csiszolt felülettel kerülnek ki 5 a kis német köszörűgépből,! nemsokára egy kombájn, vagy! más gép fontos alkatrészeiI lesznek. Szeretem a köszörű-! gépet, s ha ez a sok emberi számára közömbös, sőt talán! érthetetlen is, azt hiszem a! maga számára egyáltalán nemi az ... ; Weidinger László ' aztán a közelben levő, egyik nagyobb gépre mutatott, s azt mondta: „ezen a gépen egyik tanítványom, egy fiatal fiú dolgozik. Hányszor fordult már elő, hogy napokig szinte enni sem értünk rá, vagy ci­garettát is mással gyújt.at- tunk, olyan nagy munkában voltunk mindketten. A ládá­ban mellettünk több mint ezer darabos szériák vártak megmunkálásra, s mi a gép beállítása után csak automati­kusan szedtük ki az egyikből, gyorsan leköszörültük. s dob­tuk a másikba, az üresbe, az alkatrészeket.” Észre sem vettük, hogy mi­közben a köszörűkő vagy há­romezres fordulattal pergett előttünk és a tüskén egymás után cserélődtek a fogaskere­kek, már jó félóra eltelt. Bú­csúzni kellett, de azzal vál­tunk el egymástól, hogy a jö­vőben is, ha lesz rá mód és alkalom, mindig beszélgetünk néhány percet a gépről, erről a kis csodálatos, végtelenül pontos masináról, amely mel­lett egyikünk még nap mint nap ott áll, s amelyhez a má­sik meg néha-néha kedves emlékkel. :ió érzéssel visszatér megnézegetni, hogy működik, éppen milyen munkát végez Akik nem dologoznak vele, azt mondhatják, hogy nem le­het szeretni a gépet, mert hi­szen annak nincs lelke.. Nincs igazuk. Láttam ezt a maga szemén is. Szabó elvtárs, ak­kor, amikor arról beszélt, gokról, a napi munkáról, s együtt bosszankodtunk azon, hegy milyen sóikat kell ve­sződni egy-egy fogaskerékmé­retre köszörülésével, mert az esztergályosok vagy hattized milliméterrel többet hagynak az anyagon, pedig egy jó kö­szörűsnek elég lenne kéttized millimétemyi ráhagyás is. A gép mögötti asztalon ott so­kasodott a még megmunká­lásra váró fogaskerekek töme­ge. A művezető beszélgeté­sünk közben egyszer odajött és azt kérdezte, mikor lesz kész legalább a fogaskerekek egy része. Este hat órakor ugyanis szerették volna már a többi munkaműveletet elvé­gezni rajtuk. Élttől a pillanat­tól még jobban otthon érez­tem magam a kis WMW gép mellett. Most is, mint akkor, mindig sürgős a köszörű mun­kája. És amellett el sem si­etheti, mert ezredmilliméter pontossággal dolgozik, s vég­eredményben egy-egy köszö­rülésre szánt munkadarabnak, fontos alkatrésznek 6 j adja meg a végső, nagyon finom felületét. Maga, Szabó elvtárs, csak mosolygott a sürgetésen, Esztendőkkel ezelőtt ugyan­így álltam én is a keletnémet gyártmányú WMW típusú hengerköszörűgép előtt egy fi­nommechanikai gyár nagy műhelyében, mint most Ön, Szabó Sándor elvtárs, a gyön­gyösi Szerszám- és Készülék- gyárban. Ezért nem tudtam elmenni a gép mellett csak úgy egyszerűen, mint mond­juk, ahogy az ember elmegy egy utcai aszfaltozógép mel­lett. Valami megállította a lábamat, valami azt paran­csolta, hogy oda kell mennem magához, meg kell szorítanom futóolajtól nedves kezét, s hosszú percekig magával együtt csendben izgulnom kell azon, hogy mikor megy már rá a mérőkaliber a kombájn­hajtómű egyik nagy fogaske­rekének méretre köszörülendő felületére. Aztán amikór ez kész volt, az úgynevezett ,,ol- dalazás” következett. Gyor­sabban forgott a tüskén a munkadarab, nagyobb szikra­eső hullt ki a bőven csurgó fúróolai alól, s néhánv pilla­nat múlva ez a munka is kész volt. Beszélgettünk. Egyszerű dől-

Next

/
Oldalképek
Tartalom