Népújság, 1959. június (10. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-11 / 135. szám
Í9áS. június Ily csütörtök NÉPÚJSÁG 3 Tisztviselők és a termelés Az illetékesek figyelmébe A nagykökényest autóbusz ügyében Egerbe, a megye székhelyre £ sok selyp környéki községből i utaznak, s ezzel nincs is külö- > nősebb probléma. Annál több £ a visszautazásnál^ í A nagykökényesi autóbusz J délután 3 órakor indul Eger- j bői, s ez az időpont olyan sze- 5 rencsétlen, hogy Hatvanba a \ salgótarjáni vonat érkezése i után egy-két perccel ér be az ! autóbusz és nincs mód arra, ’ hogy vonattal folytathassák az utazást a Selyp környékiek. ? Ezt megelőzően Gyöngyösre is í negyedórával később érkezik, í s így szintén nincs mód a szi- j ráki busszal tovább utazni- E- i miatt a negyedóra miatt kell ? várni Gyöngyösön este 7 óráig ) a selypi buszra, vagy Hatvan- i ban a 21.30-kor induló sze- ! mélyvonatra. ) Nem lehetne Egerből a i Nagykökényesig közlekedő r autóbuszt legalább egy ne- ) gyedórával korábban indítani, J hogy az autóbuszt is és a vo- r natot is el lehessen érni? j Kovács István 2 Petőfibánya Ä másodvetés és a Szabad Európa Egyetlen hónap: 148 ezer forint Ilyen eredménnyel dolgozik a pajzsfejtés a szűcsi X-es aknában (T udósítónktól) i. — Még a szakemberek se nagyon bíztak a pajzs alkalmazásában — mondotta Koósz elvtárs, a szűcsi X-es akna üzemvezetője, amikor ott jártunkkor érdeklődtünk a pajzsfejtés sikereiről, a kísérletek eredményességéről. Még azt is hozzátette rögtön, hogy a kételkedője ma már elismerőleg nyilatkoznak az 1957. májusától folyó kísérletek eredményeiről. Az akkor megkezdett és 30 méteres fronthomlokkal végzett kísérletek, ma már 50 méteres homlokszélességben üzemszerű munkával folynak tovább. Egyáltalán mi Is az a pajzs? Az eddigi fejtési műveleteknél drága, import fenyőfával kellett biztosítani, s a szén letermelése után ezt a fát kellett omlasztás során megmenteni. Nehéz, fáradságos, drága és veszélyes munka volt ez. Most, a főtét, más szóval, — polgári szóval —• a front mennyezetét acélpajzsokkal biztosítják, amelyeket hidraulikus szerkezettel tartanak meg, illetőleg csúsztatnak mindig előbbre és előbbre. Nincs szükség tehát fára, nyu- godtabb és veszélytelenebb a munka és bizonyos mértékben gyorsabb is. Hogy milyen jelentős megtakarítást lehet elérni a pajzsfejtéssel, arra csak egyetlen, áprilisi példa: több mint 148 ezer forintot takarítottak meg a bányafa-felhass-. nálás csökkentésével a szűcsi X-es aknánál. Ilyen pajzsfejtés a világon sehol sem volt, itteni alkalmazása után jelent meg egy szovjet szaklapban, a Mozzbasz 3 műszaki leírása. Azt is megtudtuk Szűcsiben, hogy mindenütt nem lehet alkalmazni, képlékeny tető és szilárd talp szükséges hozzá, de ahol lehet, ott sikeres és mint a példa is igazolja, az emberek is megszerették. Jellemző, hogy biztonságossága miatt a bányászfeleségek eljöttek az üzembe, s arra kérték az üzem vezetőségét, tegyék lehetővé, hogy az ő férjük dolgozzék a pajzson. A pajzsfejtés áprilisban 63.5 métert, májusban 54.8 métert haladt előre, amikor az üzem legjobb fabiztosításos frontfejtése 41, illetőleg 40 métert. Ez a példa is igazolja, hogy ez a kiváló gj módszer, amelynek jóváhagyása — mint találmány — most van a Találmányi Hivatal előtt, nemcsak bevált, de további lehetőségeket ad alkalmazásához, a széntermelés növeléséhez és az anyag- megtakarításhoz. Kíváncsian várjuk, milyen eredményt hoz a június hónap a szűcsi X-es aknában, a világon még csali egy helyen alkalmazott pajzsfejtés további munkájában ... zott az évi nyereségrészesedésnek, amelyből éppúgy részesül a munkás, aki a munkapadnál, vagy a tisztviselő, aki az íróasztalnál végzi szükséges feladatát^ De a nyereségrészesedés, a vállalatfejlesztési alap és a többi „jó dolog", a fizikai munkások, bányászok, esztergályosok, asztalosok, lakatosok munkájától függ. Ha másért nem, hát puszta anyagi okok miatt is, jó volna, ha az adminisztratív dolgozók kivétel nélkül mind ismernék az üzem termelési eredményeit.. s De itt nemcsak anyagiakról van szó, hanem a közös áldozatvállalásról, a közös felelősségérzetről, arról, hogy ilyen formában is tűnjön el végérvényesen az itt-ott még tapasztalható irodai „fensőbbrendűség”. hogy mindenki, kivétel nélkül mindenki forrjon össze az üzem, a bánya mindennapi életével. A pártszervezet, a KISZ, a szakszervezet, de maga az üzemvezetés is sokat tehet ezért. Termelési értekezlet, amelyen az adminisztratívok is részt vesznek, •— teljes számban; taggyűlés, szakszervezeti gyűlés, ahol szó esik érdemben is az üzem életéről, termelési eredményeiről, mindennapi, nem holmi szervezett, de annál rendszeresebb tájékoztató a gyár-, a bánya munkájáról, problémáiról — lényegében ez a kérdés nyitja; Távol álljon tőlünk, hogy messzemenő általánosítást vonjunk le a fenti példákból. Nyilvánvaló, hogy jó néhány üzemben már régen így van, hogy jó néhány gyárban, aknaüzemben ebből a szempontból is összeforrott a kollektíva, — de még korántsem mindenütt. Mert ezt is a példák igazolják! Jó lenne, ha nem akadna több ilyen példa! (Gy. G.) Bővítik a kultúrotthont Kömlőn Komló község lakosainak az egyik legjelentősebb szórakozási lehetőséget a kultúrott- honban elhelyezett moziterem nyújtja. A kevés férőhely miatt azonban sok ember nem nézheti végig az előadásokat, ezért a községi tanács határozatot hozott a mozitér kibővítésére. Anyagot a község saját erőből biztosítja. A bővítéshez szükséges műszaki munkára 110 ezer forintot fordítanak. A munkálatokat hamarosan megkezdik, s ősszel már közel ötszázan nézhetik meg egyszerre az előadásokat. Újra menetelnek . . . / jogy mit meg nem ér az ember? A Szabad Európa ’ ’ Rádió legutóbbi adásában a magyar mezőgazda- J ság problémáival foglalkozva, felhívta a gazdák figyel- i mét, hogy vessenek másodnövényt, mert — úgymond — ) ez nemzetgazdasági érdek. Nemzetgazdasági érdek? És 1 ezért a Szabad Európa száll síkra? Vannak még csodák? r Nem, nincsenek csodák. A kacsarádió a „nem- | zetgazdasági érdek’’ alatt a saját érdekét értette, csak egy ’ kicsit mögé kell nézni annak a spanyolfalnak, amelyre : volt bátor a rádió úgynevezett szakembere rápiagáim ) ezt a két szót. Mert miről is van szó? Nem másról, mint ! arról, hogy számos szövetkezeti községben ..hivatalosan" ( ősszel kezdődik a közös munka, a belépést aláíró tagok ) ma még gyakorlatilag egyéni gazdák. Ezt tudja jól a I Szabad Európa Rádió is, s azt is, hogyha a gazdák ( egyénileg vetnek másodnövényt, akkor a széttagolt és 1 betakarításra váró táblákon ősszel csak késve indulhat I meg a közös munka. ... . Hát itt van a kutya elásva! Mert azt mégse mondja a rádió, hogy aratás után szántsátok össze a földeket, s úgy vessetek másodnövényt, mert ez saját érdeketek, szövetkezeti érdek es valóban nemzetgazdasági érdek. Mert azért ilyen csodák tényleg nincsenek! (látó) Uralásra készülnek megyénkben A tavaszi növényápolás gyors és minőségi elvégzése mellett már most megkezdték az aratásra való felkészülést a megyében. Ebben az évben a megye területén 125.110 ka- tasztrális hold kalászost kell betakarítani, amely területről a szakemberek véleménye szerint 150.000 mázsával több terményt várnak, mint tavaly. A gépek nagy része — 22 kombájn, 68 aratógép és 369 cséplőgép — készen áll a nagy munkák megkezdésére.. A tervek szerint a termelőszövetkezetek földjén az aratás 71 százalékban gépi erővel történik, tarlóhántást> valamim másodvetést pedig több, mint százezer holdon végeznek. A gyors és szemveszteség nélküli aratás érdekében a megye területén egy kombájnra 158, egy aratógépre pedig 109 hold kalászos levágása vár. Ezzel szemben a gépállomások kombájnosai 180, az aratógép- kezelők pedig 120 hold aratást vállaltak gépenként.. Vállalták azt is, hogy az aratás, hordás és cséplés idején két műszakban dolgoznak, és idejében magtárba, tető alá juttatják a tavalyinál lényegesen jobbnak ígérkező termést. (Készéi) Menetelnek, újra menetelnek... egyelőre még csak fegyver nélkül, zászlókkal a vállukon, a Hitler-Jugend mintájára beöltözött nyugatnémet fiatalok. Jelenleg még Becs utcáin toppannak a léptek, a Hősök terén, ahová mintegy 200 ezer nyugatnémet sereglett össze, az úgynevezett szudéta-némel nap alkalmából. A fasiszta revans-szellemben megrendezett nagygyűlés figyelmeztetésül szolgál a világ népei számára! Adottságaiknak megfelelően, a tanácsi vállalatok dolgozói is bekapcsolódtak a kongresszus tiszteletére indított munkaversenybe. Vállalásaik az anyagtakarekosságra és a lakosság jobb ellátására szolgáltak, különös tekintettel az általuk gyártott termékek minőségének javítására. A tanácsi vállalatok által tett felajánlások nyomán a várható megtakarítás több mint 60ü ezer forint lesz, amely ugyan az első látásra kicsinek tűnik, azonban ösz- szességében igen nagy eredményeket hozhat még. Az Egri Vízmű és Gyógyfürdő Vállalat dolgozói, akik százezer köbméter ivóvíz megtakarítására vállalkoztak azáltal,- hogy a csőrepedésekből és az egyéb okokból származó hálóár juk önöket is a mi hazánkba, a Szovjetunióba-4 Kedden és szerdán űjabb szovjet pedagógusokból, mérnökökből és fizikai dolgozókból álló 35 tagú turistacsoport érkezett megyénkbe. A kedves vendégeket az első napon a gyöngyösi járási Magyar—Szovjet Baráti Társaság látta vendégül. Első programként Gyön- gyöstar.iánba látogattak el, ahol meglátogatták a híres francia pincét, majd egy másik pincében kóstolót tartottak a kitűnő fehér és vörös borokból. Bár nyelvüket kevesen értették, mégis néhány perc alatt meleg baráti kápcsolat alakult ki, jelvény- és ajándókcsere indult meg. A jókedvű társaság innen a galyatetői nagyszállóba ment, ahol vidám tánccal zárták a napot. Második nap Egerben ismerkedtek a város .nevezetességeivel. A kedves vendégek elutazásukkor azzal búcsúztak: köszönjük a vendéglátást,.minden naivon szép és jó volt. Várjuk önöket is a mi hazánkba, a Szovjetunióba. Atalukitiíííuk két hatvani éttermet A Hatvani Vendégláíóipari Vállalat a Park Szálló Éttermét tataroztatta és kellemes, reprezentatív külsejű étteremmé alakította át, s így most már tőkéiteken megfelel a másodV\A*/VVVA/VVVVV\AA/VVVVVVV — Talán életben marad — mondta az orvos, amikor megszületett. Életben maradt! És talán az orvos szava volt az, mert másra mire gondolhatna az ember, hogy kora gyermekkorától soha szót ki nem ejtett a száján talán.», eset-1 l e g nélkül. Különben szemre teljesen a normális ember be- ! nyomását keltette, -■ két füle között volt a szája, s a szája két oldalán a füle, tőle I kissé srégvizg-vi felfelé és befelé, mint ahogy az lenni szokott, a két szeme, felette- a szemöldök, — még felette a homlok, amely benyúlt mélyen koponyája közepére... Ebből is látszik, hogy a feje is a nyakán volt, mint más embernek. Csak a nyelvével leheteti baj. WWVWVW'« VV\AAAAAAAAAAAAA/VV\AA^VV\A*MVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVV,V , Talán kartárs Mikor megkérte egykori menyasszonya, mostani termetes felesége kezét, igy szólt: — Esetleg együtt élhetnénk, ha talán maga is úgy gondolja. Talán úgy gondolhatta, mert együtt élnek már tizennyolc esztendeje. Amikor egyszer megkérdezték tőle, hogy mi a véleménye Hitlerről, így szólt: — Esetleg, talán jó ember, de esetleg, talán rossz! Talán rossz volt, — mert valami félreértés folytán az utolsó pillanatban mentették meg életét a koncentrációs táborban. Teltek az évek és Talán kartárs, aki egy vállalathoz került mütyürke nyilvántartónak, számottevő fejlődésen ment keresztül. Amikor egy alkalommal megkérdezték tőle, mi a véle-\ menye, érdemes-e kerekes keresztbe erezett mütyürkéket gyártani, így szólt: — Lehetséges, gondolom lehetséges, hogy érdemes, de esetleg az is lehetséges, hogy talán nem erdemes... Talán kartárs kollégái osztályvezetők leltek, vagy elbocsátották őket, -megfúrták őket, vagy ők fúrtak meg valakit, volt véleményük, a- melynek értelmében igent moádták, vagy nemet, megbánták, vagy nem bánták meg kimondott véleményüket, de Tahin kartárssal, a mütyürke nyilvántartóval ilyesmi nem fordulhatott elő. Rajta az s magasságos atyaúris— ten se tudott eligazodni. S amikor élete al-; konyán bekopogtatott; hozzá az, akit min-; dennek nevezünk,; csak kedves vendég-; nek nem, Talán kar-', társ így szólt beteg-', ágyán, nagyot sóhajt-', va, hátha most is si-', kerül: — Talán lehetséges,; hogy esetleg meghalok... A halál, aki még csak nézegette emberét, vigye, vagy sem, irtó méregbe gurult: mi az, hogy talán, meg esetleg, meg lehetséges. Akkorát suhintott, hogy Tálán kartárs csak behunyta a szemét, s úgy is hagyta. Fejfájára ezt írták: Itt nyugszik Talán kartárs, biztos, hogy meghalt! íegri) í— Mi készül ebben az üzemrészben? — kérdezzük a Hatvani Konzervgyár egyik adminisztratív dolgozóját, — Fogalmam sincs — rántja meg a vállát, s látni az arcán, hogy különösképpen nem is érdekli, sem a kérdés, sem a kérdés tárgya. — Hogyan áll a bánya a tervtelj esítéssel? — kérdjük az egyik aknaüzem tisztviselőjét. — Nem tudom, kérem <—• mondja nyugodtan, s látszik az ő arcán is, hogy különösképpen nem érdekli sem a Kérdés, sem a kérdés tartalma. Nem egy üzemben fordultunk már meg az utóbbi időkben, s ilyen, vagy olyan formában számtalanszor érdeklődtünk termelési adatok után, úgynevezett adminisztratív dolgozóktól, akik nem tudtak még megközelítő felvilágosítást sem adni. egyszerűen ’ azért, mert fogalmuk sem volt a kérdés lényegét illetően; Legkevesebb, hogy elgondolkoztatja az embert ez a tény, hisz egy közösségről, még közelebbről egy közösséget, egy termelő közösséget kiszolgáló adminisztratív rétegről van szó. Félreértés ne .essék, nem azt kértük számon, hogy a gyöngyösi XII-es aknán tudja a bérelszámoló, hogy milyen problémák vannak a 39-es fronton, hogy cementgyárainkban arról is tudjon az SZTK-s, mi a baj a klinker- kemencévek De az mégiscsak furcsa, hogy az üzem életének legfontosabb mozzanatai, az üzem életének leglényegesebb kérdései csak kérdések maradnak az adminisztráció számára, olyan kérdések, amelyek ott topognak az ajtó .előtt bebocsátást kérve, amelyen ott a tábla: iroda. A felszabadulás előtt az irodai dolgozó, ha nem is úr, de legalábbis valaki volt a munkás előtt. Igaz, hogy ez a valaki éppen olyan éhbérért dolgozott, mint a fizikai munkás, igaz, hogy ez a valaki éppúgy remegett az elbocsátástól, a munkanélküliségtől, mint a munkás, de mégis valaki volt. Nem a tisztviselő tette magát azzá, aminek tartották, a rendszer számára volt fontos, hogy az irodát, amely egy épületben vagy éppen egy emeleten volt a vezér szobájával, tiszteljék, féljék. Divide et impera: oszd meg és uralkodj! Szembeállítani a munkást a nyomorgó tisztviselővel, az utóbbit kijátszani az előbbi ellen — természetes és okos folyamat volt ez a kapitalista társadalmi rendben és ott ma is az; Ilyen körülmények közepette, hogyan is érdekelte volna — és miért is? — egy gyár életének ezernyi rezdülése a tisztviselőt, s egyáltalán mi köze volt ahhoz, hogy eredményes és jövedelmező-e a kapitalista gyár, vagy bánya? Hát mi haszna volt belőle? Éppúgy semmi, mint ahogy semmi haszna nem volt ebből a munkásnak sem; Ma azonban más a helyzet. Nemcsak azért, mert az adminisztrációban a régi szakemberek mellett munkás- és parasztfiatalok is dolgoznak, hanem sokkal inkább azért, mert az üzem, a bánya szocialista tulajdon, élete, munkájának eredménye befolyásolja nemcsak a munkás, de minden dolgozója életét, jövedelmét. A munkások termelése, a munka eredménye, sikere az alapja többek közatveszteséget három százalékkal csökkentik — eddig is jelentős eredményt értek el. Vállalásukat kétharmad részben már téljesítették. Dicséretre méltóak a Heves megyei Téglagyár Vállalat dolgozói is, akik tervükön felül egymillió nyers- és félmillió égetett tégla gyártását vállalták. Ameny- nyiben a műszaki feltételeket biztosítják számukra, vállalásaikat még a határidő elölt meg tudják valósítani. Ugyancsak élénk a versenymozgalom a tanácsi Építőipari Vállalatnál, a Heves megyei Villany- és Épületszerelő Vállalatnál, a Szilvásvárad! Mészműnél, a sütőipari vállalatoknál. Ezek a vállalatok bebizonyították, megvan a lehetősége a vállalások teljesítésének, mégis akadnak olyan tanácsi vállalatok, ahol igen keveset, vagy jóformán semmit sem tettek a kongresszusi verseny megszervezésére. A Gyöngyösi Vas- és Fémipari Vállalatnál, a Heves meggyei Bánya- és Cementár u- ; ipari, a Heves megyei Szeszipari és az Egri Finommecha- ;nikai és Vasipari Vállalatnál ;a gazdasági és mozgalmi veze- ;tők alig tettek valamit a ver- ; seny kibontakoztatásáért. ! Feltételezhető pedig, hogy í ezeknél a vállalatoknál is szi- ! vesen versenyeznének a dolgo- ! zók, de hiányzik a gazdasági ! vezetők támogatósa a verseriy- ! formák kidolgozásában, nem > ismertetik a munkaverseny- ! mozgalom céljait, a dolgozók ! kezdeményezéseit sem hasznosítják megfelelően. > Mindezek a tények akadályozzák, hogy a tanácsi vállalatoknál a mostaninál is na> gyobb eredmények születhessenek a kongresszusi verseny »során, s ez arra inti a tanácsi »vállalatok gazdasági és mozgalmi vezetőit, törődjenek töb- >bet a munkaversennyel, ve- »gyék figyelembe a dolgozók »javaslatait, mert csakúgy tud> ják az ország népét tovább »gazdagítani, erősíteni. > Szucsik Hivat» 0 kongresszusi munkaversenY a tanácsi vállalatoknál osztályú minősítésnek. Ugyanakkor a Zöldfa kisvendéglőt halászcsárdává alakították át, amellyel a vállalat régi kívánságnak tett eleget,
