Népújság, 1959. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-11 / 135. szám

Í9áS. június Ily csütörtök NÉPÚJSÁG 3 Tisztviselők és a termelés Az illetékesek figyelmébe A nagykökényest autóbusz ügyében Egerbe, a megye székhelyre £ sok selyp környéki községből i utaznak, s ezzel nincs is külö- > nősebb probléma. Annál több £ a visszautazásnál^ í A nagykökényesi autóbusz J délután 3 órakor indul Eger- j bői, s ez az időpont olyan sze- 5 rencsétlen, hogy Hatvanba a \ salgótarjáni vonat érkezése i után egy-két perccel ér be az ! autóbusz és nincs mód arra, ’ hogy vonattal folytathassák az utazást a Selyp környékiek. ? Ezt megelőzően Gyöngyösre is í negyedórával később érkezik, í s így szintén nincs mód a szi- j ráki busszal tovább utazni- E- i miatt a negyedóra miatt kell ? várni Gyöngyösön este 7 óráig ) a selypi buszra, vagy Hatvan- i ban a 21.30-kor induló sze- ! mélyvonatra. ) Nem lehetne Egerből a i Nagykökényesig közlekedő r autóbuszt legalább egy ne- ) gyedórával korábban indítani, J hogy az autóbuszt is és a vo- r natot is el lehessen érni? j Kovács István 2 Petőfibánya Ä másodvetés és a Szabad Európa Egyetlen hónap: 148 ezer forint Ilyen eredménnyel dolgozik a pajzsfejtés a szűcsi X-es aknában (T udósítónktól) i. — Még a szakemberek se na­gyon bíztak a pajzs alkalma­zásában — mondotta Koósz elvtárs, a szűcsi X-es akna üzemvezetője, amikor ott jár­tunkkor érdeklődtünk a pajzs­fejtés sikereiről, a kísérletek eredményességéről. Még azt is hozzátette rögtön, hogy a ké­telkedője ma már elismerőleg nyilatkoznak az 1957. májusá­tól folyó kísérletek eredmé­nyeiről. Az akkor megkezdett és 30 méteres fronthomlokkal végzett kísérletek, ma már 50 méteres homlokszélességben üzemszerű munkával folynak tovább. Egyáltalán mi Is az a pajzs? Az eddigi fejtési műveletek­nél drága, import fenyőfával kellett biztosítani, s a szén le­termelése után ezt a fát kel­lett omlasztás során megmen­teni. Nehéz, fáradságos, drága és veszélyes munka volt ez. Most, a főtét, más szóval, — polgári szóval —• a front mennyezetét acélpajzsokkal biztosítják, amelyeket hidrau­likus szerkezettel tartanak meg, illetőleg csúsztatnak mindig előbbre és előbbre. Nincs szükség tehát fára, nyu- godtabb és veszélytelenebb a munka és bizonyos mértékben gyorsabb is. Hogy milyen je­lentős megtakarítást lehet el­érni a pajzsfejtéssel, arra csak egyetlen, áprilisi példa: több mint 148 ezer forintot takarí­tottak meg a bányafa-felhass-. nálás csökkentésével a szűcsi X-es aknánál. Ilyen pajzsfej­tés a világon sehol sem volt, itteni alkalmazása után jelent meg egy szovjet szaklapban, a Mozzbasz 3 műszaki leírása. Azt is megtudtuk Szűcsiben, hogy mindenütt nem lehet al­kalmazni, képlékeny tető és szilárd talp szükséges hozzá, de ahol lehet, ott sikeres és mint a példa is igazolja, az emberek is megszerették. Jel­lemző, hogy biztonságossága miatt a bányászfeleségek el­jöttek az üzembe, s arra kér­ték az üzem vezetőségét, te­gyék lehetővé, hogy az ő fér­jük dolgozzék a pajzson. A pajzsfejtés áprilisban 63.5 métert, májusban 54.8 métert haladt előre, amikor az üzem legjobb fabiztosításos frontfej­tése 41, illetőleg 40 métert. Ez a példa is igazolja, hogy ez a kiváló gj módszer, amelynek jóváhagyása — mint találmány — most van a Találmányi Hi­vatal előtt, nemcsak bevált, de további lehetőségeket ad alkalmazásához, a szénterme­lés növeléséhez és az anyag- megtakarításhoz. Kíváncsian várjuk, milyen eredményt hoz a június hónap a szűcsi X-es aknában, a világon még csali egy helyen alkalmazott pajzs­fejtés további munkájában ... zott az évi nyereségrészese­désnek, amelyből éppúgy ré­szesül a munkás, aki a mun­kapadnál, vagy a tisztviselő, aki az íróasztalnál végzi szük­séges feladatát^ De a nyere­ségrészesedés, a vállalatfej­lesztési alap és a többi „jó dolog", a fizikai munkások, bányászok, esztergályosok, asztalosok, lakatosok munká­jától függ. Ha másért nem, hát puszta anyagi okok miatt is, jó vol­na, ha az adminisztratív dol­gozók kivétel nélkül mind is­mernék az üzem termelési eredményeit.. s De itt nem­csak anyagiakról van szó, ha­nem a közös áldozatvállalás­ról, a közös felelősségérzetről, arról, hogy ilyen formában is tűnjön el végérvényesen az itt-ott még tapasztalható iro­dai „fensőbbrendűség”. hogy mindenki, kivétel nélkül min­denki forrjon össze az üzem, a bánya mindennapi életével. A pártszervezet, a KISZ, a szakszervezet, de maga az üzemvezetés is sokat tehet ezért. Termelési értekezlet, amelyen az adminisztratívok is részt vesznek, •— teljes számban; taggyűlés, szakszer­vezeti gyűlés, ahol szó esik érdemben is az üzem életéről, termelési eredményeiről, min­dennapi, nem holmi szerve­zett, de annál rendszeresebb tájékoztató a gyár-, a bánya munkájáról, problémáiról — lényegében ez a kérdés nyit­ja; Távol álljon tőlünk, hogy messzemenő általánosítást vonjunk le a fenti példákból. Nyilvánvaló, hogy jó néhány üzemben már régen így van, hogy jó néhány gyárban, ak­naüzemben ebből a szempont­ból is összeforrott a kollektí­va, — de még korántsem min­denütt. Mert ezt is a példák igazolják! Jó lenne, ha nem akadna több ilyen példa! (Gy. G.) Bővítik a kultúrotthont Kömlőn Komló község lakosainak az egyik legjelentősebb szórako­zási lehetőséget a kultúrott- honban elhelyezett moziterem nyújtja. A kevés férőhely mi­att azonban sok ember nem nézheti végig az előadásokat, ezért a községi tanács határo­zatot hozott a mozitér kibőví­tésére. Anyagot a község saját erő­ből biztosítja. A bővítéshez szükséges műszaki munkára 110 ezer forintot fordítanak. A munkálatokat hamarosan megkezdik, s ősszel már közel ötszázan nézhetik meg egy­szerre az előadásokat. Újra menetelnek . . . / jogy mit meg nem ér az ember? A Szabad Európa ’ ’ Rádió legutóbbi adásában a magyar mezőgazda- J ság problémáival foglalkozva, felhívta a gazdák figyel- i mét, hogy vessenek másodnövényt, mert — úgymond — ) ez nemzetgazdasági érdek. Nemzetgazdasági érdek? És 1 ezért a Szabad Európa száll síkra? Vannak még csodák? r Nem, nincsenek csodák. A kacsarádió a „nem- | zetgazdasági érdek’’ alatt a saját érdekét értette, csak egy ’ kicsit mögé kell nézni annak a spanyolfalnak, amelyre : volt bátor a rádió úgynevezett szakembere rápiagáim ) ezt a két szót. Mert miről is van szó? Nem másról, mint ! arról, hogy számos szövetkezeti községben ..hivatalosan" ( ősszel kezdődik a közös munka, a belépést aláíró tagok ) ma még gyakorlatilag egyéni gazdák. Ezt tudja jól a I Szabad Európa Rádió is, s azt is, hogyha a gazdák ( egyénileg vetnek másodnövényt, akkor a széttagolt és 1 betakarításra váró táblákon ősszel csak késve indulhat I meg a közös munka. ... . Hát itt van a kutya elásva! Mert azt mégse mondja a rádió, hogy aratás után szántsátok össze a földeket, s úgy vessetek másodnö­vényt, mert ez saját érdeketek, szövetkezeti érdek es valóban nemzetgazdasági érdek. Mert azért ilyen csodák tényleg nincsenek! (látó) Uralásra készülnek megyénkben A tavaszi növényápolás gyors és minőségi elvégzése mellett már most megkezdték az aratásra való felkészülést a megyében. Ebben az évben a megye területén 125.110 ka- tasztrális hold kalászost kell betakarítani, amely területről a szakemberek véleménye sze­rint 150.000 mázsával több ter­ményt várnak, mint tavaly. A gépek nagy része — 22 kom­bájn, 68 aratógép és 369 csép­lőgép — készen áll a nagy munkák megkezdésére.. A ter­vek szerint a termelőszövetke­zetek földjén az aratás 71 szá­zalékban gépi erővel történik, tarlóhántást> valamim másod­vetést pedig több, mint száz­ezer holdon végeznek. A gyors és szemveszteség nélküli aratás érdekében a me­gye területén egy kombájnra 158, egy aratógépre pedig 109 hold kalászos levágása vár. Ez­zel szemben a gépállomások kombájnosai 180, az aratógép- kezelők pedig 120 hold aratást vállaltak gépenként.. Vállalták azt is, hogy az aratás, hordás és cséplés idején két műszak­ban dolgoznak, és idejében magtárba, tető alá juttatják a tavalyinál lényegesen jobbnak ígérkező termést. (Készéi) Menetelnek, újra menetelnek... egyelőre még csak fegyver nélkül, zászlókkal a vállukon, a Hitler-Jugend min­tájára beöltözött nyugatnémet fiatalok. Jelenleg még Becs utcáin toppannak a léptek, a Hősök terén, ahová mintegy 200 ezer nyugatnémet sereglett össze, az úgynevezett szudéta-némel nap alkalmából. A fasiszta revans-szellemben megrendezett nagygyűlés figyelmeztetésül szolgál a világ népei számára! Adottságaiknak megfelelő­en, a tanácsi vállalatok dolgo­zói is bekapcsolódtak a kong­resszus tiszteletére indított munkaversenybe. Vállalásaik az anyagtakarekosságra és a lakosság jobb ellátására szol­gáltak, különös tekintettel az általuk gyártott termékek mi­nőségének javítására. A tanácsi vállalatok által tett felajánlások nyomán a várható megtakarítás több mint 60ü ezer forint lesz, amely ugyan az első látásra kicsinek tűnik, azonban ösz- szességében igen nagy ered­ményeket hozhat még. Az Eg­ri Vízmű és Gyógyfürdő Vál­lalat dolgozói, akik százezer köbméter ivóvíz megtakarítá­sára vállalkoztak azáltal,- hogy a csőrepedésekből és az egyéb okokból származó háló­ár juk önöket is a mi hazánkba, a Szovjetunióba-4 Kedden és szerdán űjabb szovjet pedagógusokból, mér­nökökből és fizikai dolgozók­ból álló 35 tagú turistacsoport érkezett megyénkbe. A kedves vendégeket az első napon a gyöngyösi járási Magyar—Szov­jet Baráti Társaság látta ven­dégül. Első programként Gyön- gyöstar.iánba látogattak el, ahol meglátogatták a híres francia pincét, majd egy másik pincében kóstolót tartottak a kitűnő fehér és vörös borokból. Bár nyelvüket kevesen ér­tették, mégis néhány perc alatt meleg baráti kápcsolat alakult ki, jelvény- és ajándókcsere indult meg. A jókedvű társa­ság innen a galyatetői nagy­szállóba ment, ahol vidám tánccal zárták a napot. Második nap Egerben ismer­kedtek a város .nevezetességei­vel. A kedves vendégek elu­tazásukkor azzal búcsúztak: köszönjük a vendéglátást,.min­den naivon szép és jó volt. Várjuk önöket is a mi hazánk­ba, a Szovjetunióba. Atalukitiíííuk két hatvani éttermet A Hatvani Vendégláíóipari Vállalat a Park Szálló Éttermét tataroztatta és kellemes, rep­rezentatív külsejű étteremmé alakította át, s így most már tőkéiteken megfelel a másod­V\A*/VVVA/VVVVV\AA/VVVVVVV — Talán életben marad — mondta az orvos, amikor meg­született. Életben ma­radt! És talán az or­vos szava volt az, mert másra mire gondolhatna az em­ber, hogy kora gyer­mekkorától soha szót ki nem ejtett a szá­ján talán.», eset-1 l e g nélkül. Külön­ben szemre teljesen a normális ember be- ! nyomását keltette, -■ két füle között volt a szája, s a szája két oldalán a füle, tőle I kissé srégvizg-vi fel­felé és befelé, mint ahogy az lenni szo­kott, a két szeme, fe­lette- a szemöldök, — még felette a homlok, amely benyúlt mé­lyen koponyája köze­pére... Ebből is lát­szik, hogy a feje is a nyakán volt, mint más embernek. Csak a nyelvével leheteti baj. WWVWVW'« VV\AAAAAAAAAAAAA/VV\AA^VV\A*MVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVV,V , Talán kartárs Mikor megkérte egykori menyasszo­nya, mostani terme­tes felesége kezét, igy szólt: — Esetleg együtt él­hetnénk, ha talán maga is úgy gondol­ja. Talán úgy gondol­hatta, mert együtt él­nek már tizennyolc esztendeje. Amikor egyszer megkérdezték tőle, hogy mi a véleménye Hitlerről, így szólt: — Esetleg, talán jó ember, de esetleg, ta­lán rossz! Talán rossz volt, — mert valami félreér­tés folytán az utolsó pillanatban mentet­ték meg életét a kon­centrációs táborban. Teltek az évek és Talán kartárs, aki egy vállalathoz került mütyürke nyilvántar­tónak, számottevő fejlődésen ment ke­resztül. Amikor egy alka­lommal megkérdez­ték tőle, mi a véle-\ menye, érdemes-e ke­rekes keresztbe ere­zett mütyürkéket gyártani, így szólt: — Lehetséges, gon­dolom lehetséges, hogy érdemes, de esetleg az is lehetsé­ges, hogy talán nem erdemes... Talán kartárs kol­légái osztályvezetők leltek, vagy elbocsá­tották őket, -megfúr­ták őket, vagy ők fúrtak meg valakit, volt véleményük, a- melynek értelmében igent moádták, vagy nemet, megbánták, vagy nem bánták meg kimondott véle­ményüket, de Tahin kartárssal, a mütyür­ke nyilvántartóval ilyesmi nem fordul­hatott elő. Rajta az s magasságos atyaúris— ten se tudott eliga­zodni. S amikor élete al-; konyán bekopogtatott; hozzá az, akit min-; dennek nevezünk,; csak kedves vendég-; nek nem, Talán kar-', társ így szólt beteg-', ágyán, nagyot sóhajt-', va, hátha most is si-', kerül: — Talán lehetséges,; hogy esetleg megha­lok... A halál, aki még csak nézegette embe­rét, vigye, vagy sem, irtó méregbe gurult: mi az, hogy talán, meg esetleg, meg le­hetséges. Akkorát su­hintott, hogy Tálán kartárs csak behuny­ta a szemét, s úgy is hagyta. Fejfájára ezt ír­ták: Itt nyugszik Talán kartárs, biztos, hogy meghalt! íegri) í— Mi készül ebben az üzem­részben? — kérdezzük a Hat­vani Konzervgyár egyik ad­minisztratív dolgozóját, — Fogalmam sincs — ránt­ja meg a vállát, s látni az ar­cán, hogy különösképpen nem is érdekli, sem a kérdés, sem a kérdés tárgya. — Hogyan áll a bánya a tervtelj esítéssel? — kérdjük az egyik aknaüzem tisztvise­lőjét. — Nem tudom, kérem <—• mondja nyugodtan, s látszik az ő arcán is, hogy különös­képpen nem érdekli sem a Kérdés, sem a kérdés tartal­ma. Nem egy üzemben fordul­tunk már meg az utóbbi idők­ben, s ilyen, vagy olyan for­mában számtalanszor érdek­lődtünk termelési adatok után, úgynevezett adminiszt­ratív dolgozóktól, akik nem tudtak még megközelítő fel­világosítást sem adni. egysze­rűen ’ azért, mert fogalmuk sem volt a kérdés lényegét il­letően; Legkevesebb, hogy el­gondolkoztatja az embert ez a tény, hisz egy közösségről, még közelebbről egy közössé­get, egy termelő közösséget kiszolgáló adminisztratív ré­tegről van szó. Félreértés ne .essék, nem azt kértük számon, hogy a gyöngyösi XII-es aknán tudja a bérelszámoló, hogy milyen problémák vannak a 39-es fronton, hogy cementgyára­inkban arról is tudjon az SZTK-s, mi a baj a klinker- kemencévek De az mégiscsak furcsa, hogy az üzem életének legfontosabb mozzanatai, az üzem életének leglényegesebb kérdései csak kérdések ma­radnak az adminisztráció szá­mára, olyan kérdések, ame­lyek ott topognak az ajtó .előtt bebocsátást kérve, ame­lyen ott a tábla: iroda. A felszabadulás előtt az iro­dai dolgozó, ha nem is úr, de legalábbis valaki volt a mun­kás előtt. Igaz, hogy ez a valaki éppen olyan éhbérért dolgozott, mint a fizikai mun­kás, igaz, hogy ez a valaki éppúgy remegett az elbocsá­tástól, a munkanélküliségtől, mint a munkás, de mégis valaki volt. Nem a tisztviselő tette magát azzá, aminek tar­tották, a rendszer számára volt fontos, hogy az irodát, amely egy épületben vagy ép­pen egy emeleten volt a vezér szobájával, tiszteljék, féljék. Divide et impera: oszd meg és uralkodj! Szembeállítani a munkást a nyomorgó tisztvi­selővel, az utóbbit kijátszani az előbbi ellen — természe­tes és okos folyamat volt ez a kapitalista társadalmi rend­ben és ott ma is az; Ilyen körülmények közepet­te, hogyan is érdekelte volna — és miért is? — egy gyár életének ezernyi rezdülése a tisztviselőt, s egyáltalán mi köze volt ahhoz, hogy ered­ményes és jövedelmező-e a kapitalista gyár, vagy bánya? Hát mi haszna volt belőle? Éppúgy semmi, mint ahogy semmi haszna nem volt eb­ből a munkásnak sem; Ma azonban más a helyzet. Nemcsak azért, mert az ad­minisztrációban a régi szak­emberek mellett munkás- és parasztfiatalok is dolgoz­nak, hanem sokkal inkább azért, mert az üzem, a bánya szocialista tulajdon, élete, munkájának eredménye befo­lyásolja nemcsak a munkás, de minden dolgozója életét, jövedelmét. A munkások ter­melése, a munka eredménye, sikere az alapja többek kö­zatveszteséget három százalék­kal csökkentik — eddig is je­lentős eredményt értek el. Vállalásukat kétharmad rész­ben már téljesítették. Dicsé­retre méltóak a Heves megyei Téglagyár Vállalat dolgozói is, akik tervükön felül egymillió nyers- és félmillió égetett tég­la gyártását vállalták. Ameny- nyiben a műszaki feltételeket biztosítják számukra, vállalá­saikat még a határidő elölt meg tudják valósítani. Ugyancsak élénk a verseny­mozgalom a tanácsi Építő­ipari Vállalatnál, a Heves me­gyei Villany- és Épületszerelő Vállalatnál, a Szilvásvárad! Mészműnél, a sütőipari válla­latoknál. Ezek a vállalatok bebizonyí­tották, megvan a lehetősége a vállalások teljesítésének, még­is akadnak olyan tanácsi vál­lalatok, ahol igen keveset, vagy jóformán semmit sem tettek a kongresszusi verseny megszervezésére. A Gyöngyösi Vas- és Fém­ipari Vállalatnál, a Heves me­ggyei Bánya- és Cementár u- ; ipari, a Heves megyei Szesz­ipari és az Egri Finommecha- ;nikai és Vasipari Vállalatnál ;a gazdasági és mozgalmi veze- ;tők alig tettek valamit a ver- ; seny kibontakoztatásáért. ! Feltételezhető pedig, hogy í ezeknél a vállalatoknál is szi- ! vesen versenyeznének a dolgo- ! zók, de hiányzik a gazdasági ! vezetők támogatósa a verseriy- ! formák kidolgozásában, nem > ismertetik a munkaverseny- ! mozgalom céljait, a dolgozók ! kezdeményezéseit sem haszno­sítják megfelelően. > Mindezek a tények akadá­lyozzák, hogy a tanácsi válla­latoknál a mostaninál is na­> gyobb eredmények születhes­senek a kongresszusi verseny »során, s ez arra inti a tanácsi »vállalatok gazdasági és moz­galmi vezetőit, törődjenek töb- >bet a munkaversennyel, ve- »gyék figyelembe a dolgozók »javaslatait, mert csakúgy tud­> ják az ország népét tovább »gazdagítani, erősíteni. > Szucsik Hivat» 0 kongresszusi munkaversenY a tanácsi vállalatoknál osztályú minősítésnek. Ugyan­akkor a Zöldfa kisvendéglőt halászcsárdává alakították át, amellyel a vállalat régi kíván­ságnak tett eleget,

Next

/
Oldalképek
Tartalom