Népújság, 1959. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-11 / 135. szám

4 NÉPÚJSÁG 1959. június 11.. csütörti)* Látogatás cgv múzeumban, hiih Ii u muga nemében legelső voll a világon A Vajdahunyad várában le­vő Mezőgazdasági Múzeum előcsarnokában a Cserháti Sáridul- emlékkiállítás fogad berniünkéi. A csarnok köze­pén1 foglal helyet, az úgy ne­veiéit Cserháti korabeli ex- tii’jJáter.,és eke, majd kicsit távolabb üvegszekrénybe zár­va?’á Cserháti életét bemuta­tó képeket, írásokat és kora­beli dokumentumokat tekint­het5 ük meg. Cserháti Sándor (1852—1909) pedagógus volt és tudomá­nyos kutató, ö volt az, aki a tudomány és a gyakorlati gaz­dálkodás közötti szoros együtt­működés fontosságát hirdette. Fáradhatatlanul dolgozott, megteremtette és vezette a ..Magyaróvári Országos Nö­vénytermelési Állomást-’ el­méleti és gyakorlati munká­jának gyümölcse szinte évről évre követhető és lemérhető •a kiállítás anyagából. A kor­szerű gazdálkodás útját mu­tatta be 30 nagyobb terjedel­mű könyvében, s több mint 250 nagyfpntosságú cikkében. Ezek közül is említésre méltó a párizsi világkiállításra ké­szült bőrkötésű könyve, me­lyet hosszú, fáradságos mun­kával állított össze. Igen tanulságos az eke-mo- dejl gyűjteménye, mely az ősi talajművelő eszköztől a mos­tani' ekékig mutatja be a fej­lődést. Érdemes megismerkedni' e magyar tudóssal, aki lanka­datlan energiával tanította , a földművelőket a terméshozam szakszerű növelésére, aki nem­kepes. Eredményes volt a sző­lő. dohány, cukorrépa trágyá­zással folytatott kísérlete , is; neki köszönhetjük, hogy az ország nagymértékben tudta csökkenteni a cukorrépa-mag behozatalt, mért ennek kifize-:- lodó hazai termesztéséi is siJ kérésén megoldotta. Ez a kiállítás a magyar me­zőgazdaság szinte nvnden részlegét bemutatja. Jobbra a bejárattól ismerkedhettünk meg a mesterséges termékenyí­tés fontosságával, s van itt egy készülék, melynek segítségé­vel pontosan meg lehet álla­pítani a csibéről még toj új­korában. hogy kakas lesz-e. vagy tyúk. Alig lépünk néhány lépést és az állatboncolást megala­pító úttörő tudósok életével gazdagíthatjuk ismereteioKet. Láthatjuk képét és olvashat­juk munkásságát az ókor leg­híresebb orvosának Hipokra- tésznek. a természettudomá­nyok atyjának Arisztotelész­nek, elidőzhetünk a nagy orosz szovjet tudós, . Pavlov fény­képei és dokumentuma; előtt is. .. Egy érdekes csontváz elölt a kísérő arról beszél, hogy több évvel ezelőtt egy 'dós nénike kopogtatott a múzeum ajtaján és egy négylábú tyúk csontvázát rakta, ki kosará­ból az asztalra. Azóta egyik érdekessége lett ez a csontváz a múzeumiak.. Gyönyörű a vadgazdálko­dást szemléltető terem is. Felfelé a lépcsőház folyosóján barlangrajzokat láthatunk az átmeneti kokorbol. és arany­serleget, amely 3000 éves. valamint vadászjeieneteket. freskót.öredékeket. ■ Csodálkozásra készteti az embert a kitömött két birkó­zó vadkan, a Sziklák között kétlábra álló medve. Szemnek is gyönyörűek a vadábzkések, kardok, nyilak, puskák, a két másik szobában pedig az agancsok sokasága, a kisebb, nagyobb vadak; zergék hím- szarvasok, dámvadak, vidrák, rókák, borzok. Külön emelvényen büszkén elörevetve fejét egy hatalmas termetű, húszágú agancsos hímszarvas.. Hazánk erdészete is szerepel a kiállításon. Az ember szin­te orrában érzi az ózon illa­tát. a két-három méter átmé­rőjű fatörzsek előtt. Sok lá­togatója akad a Mikóíalváról .idekerült íatörzsnek is. amely 8—10 millió évvel ezelőtt ke­rült a föld alá. A magyar borászatot bemu­tató pince szinté egy sarok­ban tömöríti az ország bor­termő vidékeit. Tokaj, Balaton- mente, Sopron, Pécs, Eger és a Gyöngyös-környéki borokról vitatkoznak itt az emberek. S újra az előcsarnokba ke­rül a látogató, ahol az 1260 mozaikból álló képen időz egy pillanatig a szem. aztán azzal az érzéssel távozik az ember: nagyon érdemes volt eljönni ebbe a múzeumba, amely sa­játosságára és jellegére néz­ve — a szakemberek megálla­pítása szerint legelső volt a világon. Fazekas István csak megmagyarázta, hanem be is bizonyította, hogy a ta- lajerőfennlurtás ugrásszerű terméshozam növekedéshez vezet, ö mondta; a műtrágya, az istállótragyával együtt olyan termést produkál, ami­lyenre egymagában egyik sem llvadzúrü előadás a liatvnni Irodalmi Színpadon A hatvani Városi Művelődé­si Ház Irodalmi Színpada jú­nius 14-én, vasárnap este tart­1 utiárnnp tüxoltóverseny less Ostoroson Vasárnap az egri járásban, Ostoros községben járási tűz­öl tó versenyt rendeznek. A versenyen 35 csapat indul, minteg>*"350 fővel. A tűzoltó­verseny elméleti és gyakorlati részből tevődik össze. Kocsi-, mozdony- és motorfeeskendő- szerelés lesz a .felad,aj. a .gya­korlati részben. Ez a verseny a nyári tűzvédelmi előkészüle­tek jegyében zajlik le, s az el­sők között értékes jutalmakat osztanak szét. ja meg évadzáró műsorát „Közkívánatra” címmel. A műsoron szerepel többel között Szép Ernő: Pitypang Tóth Árpád: Áprilisi capriccc Strauss: Tavaszi hangok, Ju hász ’ Gyula: Milyen volt..., Tes tamentum. Csajkovszkij: Can zonetfa... . Chopin: Fantast impromtu, Karinthy: Martino vits, Shakespeare: Romeo é Júlia monológ, és III. Riehari részlet, Liszt: Szerelmi álmok Beethoven: D-moll szonáta II Ibsen: Peer Gynt részletek. 1959. június 11, csütörtök: 1UU4. Született: Richard Strausa német zeneszerző. 1934. Meghalt: Gerevich Tibor műtörténész. 1924. Meghalt: Roger Bacon ha­ladó angol természettudós. 1959. Meghalt: Metternich oszt­rák kancellár. V Névnap C? Ne feledjük: pénteken: JÁNOS — 500 FÉRŐHELY ES tíarom- fiólat épített saját erőből a he­rééi Haladás Termelőszövetke­zet, hogy a jövő esztendőben már a jól jövedelmező barom­fitenyésztéssel is foglalkozhas­sanak. — FELKÉSZÜLTEK a nyá­ri munkákra a megye gép­állomásai. A gépállomások igazgatósága most tartja a műszaki szemléket. Rövide­sen új mezőgazdasági gépe­ket, traktorokat kapnak a megye gépállomásai. — A HEVESI JÁRÁS vala­mennyi községében megszer­vezték a tsz-vezetőségi tagok rendszeres oktatását. Az ok­tatás keretében a nagyüzemi gazdálkodás megszervezésével kapcsolatos problémákkal fog­lalkoznak. — 19 VAGON csehszlovák importsör érkezik megyénk­be. A pilseni sört a földmű­vesszövetkezeti hálózatban osztják szét. — 100—100 HOLDON végez­lek felülvetést eddig a makiá­ri Rákóczi és Béke termelő- szövetkezetek. — MÄTRAFÜREDEN az autóbuszmegállónál ismét megnyílt a kis eukrászda, aiiol átalakítási munkálato­kat végeztek és megnagyob­bították helyiségeit. A cuk­rászda külsőleg is megszé­pült. Mozi, EG KI VÖRÖS CSILLAG A nagy Caruso EGRI BRODY Nincs előadás. GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Asch őrvezető kalandos laza- dósa GYÖNGYÖSI PUSKIN Rendszám H-8 HATVANI VÖRÖS CSILLAG A harmadik líceum HATVANI KOSSUTH ... És Varsó messze v an FÜZESABONY Ember az égben PETERVASARA Nincs előadás HEVES Főutca EGRI KERTMOZI A szalmaözvegy (szeles) Egerben este : 8 órakor: Cigánybáró * (Bérletszünet) Királdon este 7 órakor: Váljunk el Az évadzáró műsor alkal- mából az Irodalmi Színpad ki­állítást is rendez. Sw kwtöC üwietckj^p Kovács István, Petőfibánya: Pa­naszos levelét az illetékesek fi­gyelmébe ajánlottuk. Remélhetőleg sikerül megváltoztatni az autó­busz indulási idejét, hogy a selypi iparmedence lakói ne várakozza­nak hosszú órákon át a gyöngyö­si. vagy hatvani átszállásnál. Az illetékesek válasza miatt kí­sérje figyelemmel lapunkat,, rövi­desen olvashatja a választ.- 500 FÉRŐHELYES juhho- dályt épít saját erőből az újon­nan alakult pélyi Bélié Terme­lőszövetkezet. s ugyanakkor rendbehozzák az istállókat is, ahol a közös állatállományi helyezik el az ősszel. — MEGKEZDŐDTEK a ke­reskedelmi ipari tanulók vizs­gái a megye területén. Össze­sen 238 kereskedelmi ipari tanuló teszi le az évvégi vizsgákat és ugyanakkor mintegy 350 lanlolyamhallga- tó is megszerzi most a bizo­nyítványt. A vizsgák igen jó eredménnyel biztatnak. riLM: 0 nagy Caruso A film Enrico Caruso, a hal­hatatlan énekes életét eleveníti meg. Bemutatja tündöklését, páratlan énekes karrierjét, New York i bukását, újabb tün­döklését és a katasztrófát, amikor gégebaj miatt végképp búcsút kellett mondania a szín­padnak. A filmet az egri Vörös Csil­lag Filmszínház június ll-töl 17-ig mutatja be. Maxim Hiltmcí: t olt-e hát Iván Ivanovies? (Európa — Modern könyvtár) Az SZKP XX. kongresszusa tisztítótűz volt. Felelős önvizs­gálatra késztetett minden — a szocializmus eszméihez hű — kommunistát. A XX. kongresz- szus határozatai közül különö­sen a személyi kultusz leleple­zése és elítélése keltett óriási visszhagot. Nazim Hikmet fé­lelmetes szatírája ennek az időszaknak, a személyi kultusz elleni küzdelemnek tanulságos és értékes írói dokumentuma. Hikmet darabja írói válasz, harcos állásfoglalás a személyi kultusz elleni kommunista harebím, a személyi kultusz körül kialakult vitában. Az első, a legjelentősebb állásfog­lalás ez — ilyen téren — a szocialista i rodalomban. önkéntelenül is Maja­kovszkij „Fürdö”-je jut az ember eszébe, ha Hikmet da­rabját olvassa. A formai saját­ságok azonossága — a megszo­kott, tradicionális drámai ke­retek áttörése, az alakok vég­letes jellemzése, az. írói szub­jektivitás ereje — Is erre az összehasonlításra ösztönöznek. Bár Hikmet darabja művészi egyenetlenségeiben mögötte marad Majakovszkij említett szatírájának, pártos szenvedé­lye, kirobbanó hőfoka mégis magával ragad. A hiúságában eltorzult, a bürokratá\ % vedlett, kiemelt munkás Petrov — Ivan Ivano- vics gyűlöletes figura, Brosú­ra-Ízű kitörései, üres pózolásai ellenszenvesek, visszataszítóak. Petrov a darab végén, mintha valami delejes szenderületből ébredne, kiszakítja magát Ivan Ivanovies mefisztói öleléséből. De nem önerejéből cselekszi ezt, egymaga gyönge erre! Az író, Hikmet, segít neki, bizony­gatva, hogy még nem elveszett ember, mindig van visszatérés. A darabból azonban hiányzik ennek a „visszatérítő erőnek” meggyőző ábrázolása, hiányzik az a baráti, elvtársi környezet, kollektíva, amely újra embert faraghat Fetrovból. S így ter­mészetesen, Petrov magára- eszmélése meglepő írói fordu­latnak, az eszmei mondanivaló puszta illusztrációjának tűnik. A szatíra 1955. november— decemberében íródott, Moszk­vában. Es noha Hikmet da­rabja eszmei és művészi érté­keiben, tartalmi és formai kapcsolódásaiban elmarad a klasszikussá vált Majakovsz- kij-i szatírák színvonalától, valóságos értékei vitathatatla­nok. Majakovszkij a szocialis­ta szatíra-irodalom hegy csúc­csá, Majakovszkij magas mér.-A ce! Nazim Hikmet darabja azonban megérdemli ezt a megtisztelő összehasonlítást Majakovszkij munkáival. Meg­érdemli, mert Hikmetné] a személyi kultusz leleplezése nem gunnyasztó erkölcsi si- valkodás, nem emberekét ijesztgető torzult vinnyogás, — de harc, küzdelem a tisz­tulásért, az igazi, kommunista forradalmiságért. A XX. kong­resszus határozatainak ilyen értelmezése — csak ez az egyetlen megfelelő értelmezés, az egyedüli helyes és igaz! , Pataky Dezső Nem. a férfiak nem tudnak iga­zán érezni, ez csak az asszonyok sajátja. Hiába néz rám ilyen cso­dálkozva, ez bizony így van. ha tet­szik, ha nem. Téved, nem az anyai érzésről beszélek, mert arra könnyű kifogást találni, arra könnyű azt mondani, hogy ha az apák szülné­nek, akkor apai érzés lenne a foga­lom, meg az apai szeretet és akkor a költők nem a mamát, hanem a pa­pát írták volna meg versben. Mind­járt megmagyarázom, hogyan is ér­tem én ezt a dolgot. Nem vagyok sem író. sem újságíró, még csak szónok se. bányászfeleség vagyok négy gyerek anyja, apám is bá­nyász volt, jártam öt iskolát... Ezt csak azért mondom, hogy ne vár­jon tőlem valamiféle olyan filozófus­dolgot. Persze hogy a férfi is tud szeret­ni. Nagyon is tud szeretni amit én erről olvastam, azt el is hiszem... Értem is öngyilkos lett majdnem egy fiú. mert nagyon szép lány vol­tam... Igaz. hogy utána még az a kis vonzódás is megszűnt bennem, meri nem férfihez való az ilyesmi... De úgy szeretni ahogyan asszony tud, hogy közben saját magát, nyugalmát, szépségét.... hogyis mondják maguk? ...igen, egyéniségét feláldozza hogy egy életen keresztül remeg a férjé­ért. de mégis mindig arra biztatja, amitől félti, erre csak asszony képes. Még most se érti? Nehézfejü ember maga. hallja-e! Várjon csak. Kép­zelje el, hogy maga olyan berepülő pilóta, láttam ilyen szovjet filmet, arról jut eszembe ez a példa... El­hal a repülésért, hivatása, célja, min­dene. A felesége él-hal magáért, cél­ja, mindene: maga. A repüléssel együtt. Pedig mind a ketten tudják, hogy a biztosító nem nagyon kötne magával egyezséget olyan veszélyes dolog ez. s mégis hagyja, hogy csi- nálja, engedi, hogy repüljön, meg­hallgatja. mosolyogva, simogatva, legutóbbi próbaútja izgalmait. S ami­kor maga nincs otthon, imádkozik, ha vallásos, hangosan énekel, hogy ne hallja szívének rémült dobogá­sát, minden pillanatban összerezzen, mert úgy véli. hogy az ajtón ko­pogott a küldönc, aki... Ugyan, mit mondjam tovább, érti biztos... Hogy az más? Hogy a repülés az egy különleges dolog? Hát ide fi­gyeljen, elmondok magának egy tör­ténetet... Nem velem történt, egy másik asszonnyal, annak is bányász a férje, bányász volt dz apja is. az egész családja... Figyel? Na jó. akkor elmondom. Meg is írhatja, ha akarja maguk úgyis jobban értenek hozzá és már igazán jó volna, ha bányász asszo­nyokról is írnának azokba a köny­vekbe, meg nemcsak arról, hogyan lesz egymásé két ember, de arról is. hogyan él egymás mellett két ember. A házasság, a szép, békés házasélet is lehetne már egyszer téma. Nem igaz? Aklcor mondom Tavasz volt. Már nem kelleti fűteni; kezdett könnyebb lenni az élet. Mert akkor a bányászok, mint a többi szegény ember, együtt éltek a természettel. Télen majd meghalt ö is, tavasszal valahogy talpra állt, hogy erőt gyűjtsön őszig az új télre. Mondom, tavasz volt, s együtt ült a család, az anya, a két fiú és a nagylány. Aludttejet ettek kenyér­rel. A kenyér kicsit száraz volt, az apa hozta vissza még tegnap a mű­szakból. Kint már sötét volt. ilyen­kor még korán esteledik és aki teheti, korán is fekszik. A villany drága. Anyám már ágyazott amikor a kony­hába... Rosszul mondtam valamit? Véletlen volt, mondom nem rólam van szó... Az anya tehát ágyazott, amikor nyílt a konyhaajtó és a bá­nyamester jött be... Megismertem a hangját. Mire kiért a konyhába, az anya már jajveszékelve, sírva borult a konyhaasztalra... A temetés szép volt. a bánya szók énekeltek, a gyerekek sírtak, az anyának már könnye se volt. Mi­kor mentek haza a temetésről, az anya ezt mondta a lányának: — Inltább megöllek, de bányászhoz nem mész feleségül... Soha! Érted? A lány bólintott, pedig már volt ■udvarlója, aki bányász volt szép, barna gyerek, kevés beszédű, erős és nagyon jó munkás. Vájár volt. nem is a legrosszabbak közül való, pedig még igazán fiatal volt. Ami­kor megesküdtek, az anya csak any nyit mondott: — Ez a mi sorsunk lányom... Bá­nyász mellett élni. csomagolni a sich- tára, s izgulni, félni egy egész na­pon, egy egész életen át... Bárcsak ne lenne sorsod az anyádé... Az utolsó szavakat már a fiatal férj is hallotta, és csendesen elne­vette magát.. Ezt a nevetést hallotta éjszakákon al, hogy öklét rágva, sírva, őrjöngve hánykolódott az ágyon a fiatal asz- szony, amikor egy év után bányaom­lás temette el a vájárt. — Soha... soha... soha többé — mondta. Soha többé nem megy férj­hez, soha többé nem megy bányász­hoz férjhez. Három év múlva feleségül vette egy nagy darab, már nem fiatal, komoly ember. Vájár volt az is, kicsit morgás, agglegény, aki inkább otthont és s zeretetet. mint lángoló, filmen látott hagy sze­relmet várt és vágyott. Együtt élnek már lassan tíz éve. békében, bol­dogságban és igenis szerelemben. Ke­veset beszélnek, csendes szóból, — szemből, egy lágy sóhajtásból is ér­zik egymást és megelégedettek, hogy egymásra találtak, hogy van egy kislányuk, aki nagyon szép. és olyan aranyos, hogy nagyon. Az asszony csókkal búcsúzik és a férfi mosolyogva jön haza. Miért is ne' mosolyogna, amikor rend és tisz­taság, terített asztal, lánya csókja, asszonya meleg nevetése fogadja. S a 'felesége bányászasszony, akinek el lehet mondani a napi munkát, el lehet mondani, mi újság a fronton, mivel kísérleteznek, milyen tervei, elgondolásai vannak, mert. amilyen csendes úgy szemre, olyan nyugha­tatlan lélekben ez a nagy darab fér­fi... S az asszony mosolyog, bólogat, szemlátomást örül, hogy a férje így szereti a szakmáját, hogy a férjét becsülik hozzáértéséért... És senki nem tudja, hogy ez az asszony éjsza­kánként felébred, felül az ágyban, és nézi a férjét aki szuszogva, időnként aprókat cuppogva, mint valami gye.; rek, alszik mellette, féllcarjával ál­mában is átölelve asszonyát... Senki nem tudja, hogy ez az asz- szony mindig összerezzen ha valaki kopogtat az ajtón, hogy ez az asz- szony azért sírta él magát, amikor a múltkor betoppant az üzemvezető, aki csak meg akarta nézni az új la­kást mert azt hitte... Tudta már ma­ga is. hogy mit hitt... Evek teltek el és évek telnek el inén, ma már más a bánya, más a munka, minden bizonnyal együtt öregszenek meg. egvütt nevelik maid az unokákat, de a férj sohase tudja meg -r érti? - soha, hogy asszonya fél és remeg érte hogy igazán csak akkor lenne nyugodt, ha férje nem a bányában dolgozna. Nyugodt, de nem boldog, mert akkor a férje nem lenne bol­dog. S igazi asszony bányászasszony boldoasága, a férje boldogsága../ — Nem... a férfiak nem tudnak- igazán érezni ez csak az asszonyok sajátja, Remélem most. már elhi­szi ezt nekem? GYURKÖ GLZA: Az asszony szerelme

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom