Népújság, 1959. június (10. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-09 / 133. szám
2 NÉPÚJSÁG 1959. június 9., kedd Kemxetköxi szemle Tűzfészek A Szovjetunió következetes békepolitikáját igazolja a balkáni terv. A fagyosszentek nem tettek kárt, de mit hoz a Medárd-nap? — Döntő szakaszba jutottak a genfi tanácskozások. Aratás közeledtével a termés beérése előtt különösen fontos: milyen az időjárás? Ha Medárd-nap körül esik az eső, akkor aratás után megtelnek a kamrák, gazdag őszt ígér a táj, ha nincs eső, aszály jön, a kalászban megszorul a mag, korán fonnyad a kukorica levele és elsatnyul a gyümölcs a fán. Éhség, reménytelenség következik és halálba- dermesztő tél — így tartja a régi néphit és akár igaz, akár nem ez a hasonlat, van 'lenne nagyon megszívlelendő tanulság: a jó termés életet jelent. És százszor inkább életet jelent a béke, amelyet éppen úgy ezer veszély fenyeget, mint a gabonát, vagy az érő gyümölcsöt. Milliók lesik ezért aggódva, milyen az időjárás a világpolitikában, meg- érkezik-e a tárgyalások gyümölcse, a béke, vagy még virágjában megölik azt a politika fagyosszentjei? Az egyik nyugati lap találóan így nevezte Adenauertés támogatóit, akik tudvalévőén szét akarták robbantani a béke szempontjából olyan nagy jelentőségű genfi értekezletet, mielőtt az még összeült volna* De, mint ahogy a mezőgazdaság átvészelte májusban a fagyosszentek „dühöngését”, így a világpolitikai helyzet is túljutott a holtponton és, mint a Rudé Pravo írja: „...sikertelenek maradtak azoknak a köröknek a mesterkedései, amelyek minden vitás pont körül a végsőkid ki akarták élezni a helyzetet.” Mi a helyzet tehát pillanat- , nyilag, a genfi külügyminiszteri találkozó negyedik hete után a világpolitikában? A lapok és mértékadó politikusok szinte egyöntetű megállapítása szerint az értekezlet légkörében bizonyos enyhülés jelei mutatkoznak és a tanácskozás döntő szakaszába érkezett. Bármennyire is fontosak a genfi tanácskozások, az általános helyzet elemzésekor nem tekinthetünk el a világ- politika egyéb eseményeitől, amelynek alakulása döntően befolyásolhatja a külügyminiszteri értekezletet is. Ilyen esemény volt a közelmúltban Hruscsov elvtársnak albániai látogatása. A látogatás alkalmából Hruscsov újból hitet tett a Szovjetunió következetes békepolitikája mellett, javasolva, hogy legyen a Balkán békeövezet. Ismeretes, hogy a Balkán félsziget a múltban sokszor volt az imperialista hatalmak érdekeinek ütközőpontja, valóságos puskaporos hordó, amelynek robbanása többször lobbantotta lángra a világot, vagy annak egy részét. Az imperialisták a félsziget viszonylagos elmaradottságát arra használták ki, hogy gyűlölködést szítsanak az ott élő népek között és így érjék el agresszív céljaikat. Az imperialisták ma is hűek régi politikájukhoz, rakétatámaszpontok létesítésével újra tűzfészekké akarják változtatni a Balkánt és ismét minden alkalmat felhasználnak arra, hogy egymás ellen izgassák a félsziget lakóit. De miért ne lehetne ez a sziget a béke virágoskertje, eleven példája annak, hogyan élhetnek békében, egymás méUett különféle társadalmi rendszerű országok? Az albániai tárgyalások alkalmából a szovjet és az albán államférfiak sokszor utaltak erre. mint szükséges és reális lehetőségre. Éppen ezért támogatta egyik beszédében Hruscsov elvtárs a román miniszterelnök régebbi javaslatát, hogy hívják össze a balkáni államok kormányfőinek értekezletét, amely a balkáni békeövezet létesítéséről tárgyalna és ezzel hatékonyan hozzájárulna a világbéke megszilárdításához. Egyes nyugati körök azt a helyett virágoskert Szovjet kormányküldöttség érkezett Varsóba látszatot igyekeznek kelteni, hogy Hijíscsov kezdeményezése a gyengeség jele, mások viszont azt állítják, hogy fenyegetőzik. Mindkét magyarázat hamis és valótlan vágyálom, az utóbbi sötét méreg-keverés. Hruscsov intőén és világosán kijelentette, hogy Albánia a szocializmus fejlődésének előretoltbástyája a Földközi-tenger térségében, s aki a függetlenségére emeli kezét, az a szocialista tábor erejével és hatalmával kerül szembe. Ma már nem kell különösebben bizonygatni, hogy a Szovjetunió nem gyengeségből ellenzi a rakétatámaszpontok létesítését a Balkánon; A szovjet rakéta-technika ma lényegesen magasabb fokon áll a nyugatinál, de a Szovjetunió ennek tudatában sem akar a fegyveres érvelés útján haladni. Éppen ezért, ami azt az igyekezetét illeti, amilyet például a görög külügyminiszter fejt ki, hogy fenyegetésként magyarázza Hruscsov legutóbbi beszédeit, eleve kudarcra ítélt kísérlet. A görög kormány kétségbeesetten igyekszik menteni rakéta-politikáját, amely szörnyű veszélybe sodorja a görög népet. És a népek — a görög nép is — támogatják Hruscsov elvtárs javaslatát. Bizonyítja ezt, hogy a második legerősebb görög politikai párt, az EDA és a görög burzsoázia egy része értékeli a szovjet javaslatokat, annál is inkább, hiszen minden józan ember előtt nyilvánvaló, hogy az olaszországi és görögországi rakétatámaszpontok éllen, a Szovjetunió nagyon is hatásos rakétabázisokat tud létesíteni azok közvetlen közelében. A Szovjetunió azonban nem ellenségeskedést, hanem békés együttműködést akar, hiszen a napnál is világosabb, hogy ma a német békeszerződés előkészületeiről és az európai biztonságról folyó genfi tárgyalások idején rakétatámaszpontok létesítése a Balkánon hátrafelé lépést jelentene. Hruscsov újabb javaslata, hogy a Balkán váljék békeövezetté, ezért olyan próbakő, melyen beigazolódik: vajon őszintén törekszenek-e egyes kormányok a nemzetközi helyzet tényleges és tartós javítására. A balkáni békeövezet kérdése még nagyobb jelentőséget nyer, ha összevetjük a Rapacki-terv lehetőségeivel. Ennek megvalósításához viszont a német kérdés rendezése szükséges. Mindez még inkább jndokolja a világ népeinek aggódó kérdését: mi a helyzet Genfben? Mint már említettük is, egyöntetű jelentések szerint a tanácskozások a döntő szakaszba jutottak. Az elmúlt hetet a bizalmas jellegű megbeszélések jellemezték és általában a kulisszák mögött nagy sürgés-forgás tapasztalható. Mindent összevetve: a tanácskozás anyaga világosan bizonyítja, hogy a Szovjetunió mindig a valóságból, a reális tényekből indul ki. Nézzünk meg néhány példát erre. 1. Németország kérdésében a Szovjetunió hangsúlyozza, hogy a két német állam léte: letagadhatatlan valóság, míg a nyugati külügyminiszterek azt igyekeznek bizonygatni, hogy csak Adenauer és az őt támogató revansista klikk létezik. 2. Berlin kérdésében a Szovjetunió hangsúlyozza, hogy a város megszállási státusa valóIdőjárásjelentés Várható időjárás kedd estig: Változó felhőzet, több helyen, elsősorban a Dunántúlon záporok, zivatarok, később csendes esők. Mérsékelt, átmenetileg élénk, változó irányú szél, a meleg nyugaton mérséklődik, keleten alig változik. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: 11—14 fok, a legmagasabb nappali hőmérséklet kedden: nyugaton 23-26, keleten 26- 29 fok között. Távolabbi kilátások: záporok, zivatarok, a hőmérséklet csökken. (MTJ9 jában megszűnt, mert érvényességét egész Németország megszállási viszonyainak érvénye adta meg. Ezzel szember^ a Nyugat követeléseit a város nyugati része megszállási státusának megőrzésére, azokra a háborús egyezményekre alapozza, amelyeket ő maga mindenütt másutt számtalanszor megszegett. 3. Az európai biztonság ügyében a Szovjetunió abból indul ki, hogy ki kell küszöbölni a német militarizmust, s legalább az európai területről ki kell vonni a tömegpusztító fegyvereket, mert ezt a béke érdekei követelik. Ezzel szemben a Nyugat nem jön más javaslattal, mint azzal, hogy őrizzék meg azt a jogot, hogy „a benzintartálynál” tüzet rakjanak”. 4. Az ügyrend kérdésében a Szovjetunió azt az álláspontot vallja, hogy a problémákat fokozatosan kell megtárgyalni és az egyiket a másik után megoldani, mert ez a módszer vezethet leghamarabb megegyezésre. Ezzel szemben a Nyugat minden problémát egyszerre akar megtárgyalni, ami a lehetetlenség határát súrolja* A tanácskozásra tehát a Szovjetunió reális, következetes békepolitikája nyomja rá bélyegét, abból az alapelvből kiindulva, hogy a világban fennálló két társadalmi rendszer nemcsak élhet békében egymás mellett, de szükséges is ez a békés egymásmellett- élés, mert ezt kívánják meg a népek érdekei. Lapjelentések arra engednek következtetni, hogy a bizalmas eleinte meglehetősen merev megbeszéléseken a nyugatiak álláspontja valamivel hajlékonyabbá vált Éppen ezért befejezésül visszatérve a néphitből vett hasonlatra, ha azt kérdezzük: mit hoz a világnak a világpolitika Medárd-napja, a genfi tanácskozás? válaszunk bizakodó lehet. Aratásig még sok baj érheti a vetést, még pusztíthatnak váratlan zivatarok, de az előjelek biztatóak. Világos, hogy a problémák megoldása terén elért konkrét eredmények Genfben csak szerények lehetnek, de az ajtó valószínűleg nem csapódik be a távolabbi tárgyalások előtt, hanem inkább szélesebbre nyílik. És ez már önmagában véve is nagy eredmény, hiszen bombázás helyett vita folyik... A korlátozott jellegű megoldás is — amire kilátás van —, előbbre viszi a népek hű óhajának, jogos kívánságának teljesítését. És hogy a hasonlatnál mardjunk: a ritkán hulló eső is megszünteti a reményt- sorvasztó aszályt. A mezőgazdaságnak a Medárd-nap körüli időjárás jót ígér, az emberiséget a genfi megbeszélések kulisszái mögül kiszivárgó hírek arra biztatják, hogy mégiscsak megérik a tárgyalások édes gyümölése, a béke. A véres fehér terror „megtisztította” az iskolákat a „materialista mételyt” terjesztő szocialista pedagógusoktól, sőt a haladó szelleműektől is és eltiporta a pedagógusok szocialista szakszervezetét. A Heves megyei klerikális reakció ideológiailag hathatósan támogatta Horthyékat a dolgozó nép elnyomásában és a szocialista pedagógusok üldözésében. Az volt a véleménye, hogy „távozzék minden olyan tanár, aki nem állotta meg helyét a kommunizmusban és pótolják őket olyanok, akik keresztények és hazafiak!” Gáll- né Vojtsek Irma volt gyön- gyösoroszi tanítónő ellen azért tették folyamatba a fegyelmi ügyet, mert állítólag olyan nyilatkozatot tett, hogy „eddig szocialista voltam, de most már kommunista vagyok tes- testől-lelkestől.” Azt is „bűnéül” rótták fel, hogy nyilvános üléseken kijelentette: B Román Népköztársaság kormánya a Balkán békéjének fenntartásával és a balkáni államok általános együttműködésének fejlesztésével kapcsolatban nyilatkozatot adott ki. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a román kormány nem hagyja figyelmen kívül azt a tényt, hogy Görögországban olyan katonai intézkedéseket hajtanak végre — amerikai rakétafegyverek számára támaszpontokat és repülőtereket létesítenek —, amelyek fenyegetik a balkáni népek békéjét és biztonságát. Cáfolja a nyilatkozat a görög kormánynak azt a híresztelését, hogy a szocialista tábor országaiban atomfegyver-támaszpontok vannak. Az ilyen állítások nem felelnek meg a valóságnak. A nyilatkozat a továbbiakban hangsúlyozza, hogy a Román Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének 1957, szeptember 10-i javaslata a balkáni országok kormányfői találkozásáról továbbra is teljesen időszerű és a legjobb utat jelenti a balkáni államok békéjének, biztonságának. együttműködésének biztosításához. — A romár kormány — hangzik a nyilatkozat befejező része — üdvözölné a görög kormánynak a balkáni övezet megteremtésével kapcsolatos pozitív állásfoglalását. A Román Népköztársaságnak e nyilatkozata jelentős eseménye a jelenlegi nemzetközi helyzetnek. Javaslatai — amennyiben eredményhez vezetnének — a Balkánt valóban a béke félszigetévé tennék. Konrad Adenauemak azt a bejelentését, hogy továbbra is megtartja kancellári tisztségét, a vasárnapi lapok általában veszélyes és szerencsétlen elhatározásnak tartják. A Sunday Times bonni tudósítója azt írja, hogy Adenauer az angolok „árulásától” való félelmében döntött úgy, hogy „kötelessége megtartani kancellári tisztségét” s az a meggyőződése, hogy nézetét osztják az amerikai és francia vezetők is. A Sunday Dispatch szerint Adenauer olyan dolgokat mondott Angliáról, és az angol vezetőkről, „amilyeneket egy szövetséges ország kancellárjának sohasem lett volna szabad mondani.” „Nem kell pap, a száz holdon felüli birtokot az uraktól el kell venni”. A tanítónő — a vádirat szerint — a kommunizmus előkészítésében élénk tevékenységet fejtett ki, s tevékenyen részt vett annak fenntartása érdekében mint tanácstag és direktóriumi jegyző. Gállné Vojtsek Irmát szintén elmozdították állásából. H ajszát indítottak az ifjú^ság ellen is. Huszár Károly vallás- és közoktatásügyi miniszter megsemmisítette a vöröskatonák okleveleit, befejező pótvizsgára utasította a magukat nem exponált tanító- jelölteket. Ennek folytán az egri érseki rk. tanítóképzőben néhány vöröskatonának állott tanuló nem térhetett vissza, illetve nem juthatott újabb érvényes oklevélhez. A kommunista diákok ellen lefolytatott vizsgálatok eredményeVARSÓ (TASZSZ). Amint a Lengyel Távirati Iroda jelenti, szombaton Varsóba érkezett a Szovjetunió kormányküldöttsége A. N. Kosziginnek, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökhelyettesének, az Állami Tervbizottság elnökének vezetésével. A külLONDON (AP). David Ormsby-Gore angol külügyi államminiszter vasárnap este visszautazott Genfbe, ahol hétfőn folytatódnak az abomfegyverkísérletek megszüntetésével foglalkozó háromhatalmi tárgyalások. BERLIN (MTI): A Neues Deutschland közölte, Lothar Bolznak, az NDK külügyminiszterének nyilatkozatát, Bolz kijelentette, hogy az NDK kormánya tekintetbe veszi az egész német nép óhaját, hogy tudniillik, használják ki a két német állam külügyminisztereinek egyidejű genfi tartózkodása által nyújtott közvetlen tárgyalási lehetőséget. Bolz megismételte, hogy az NDK által javasolt szerzőGENF (MTI): A Reuter jelenti, hogy Gromiko szovjet külügyminiszter hétfőn délelőtt felkereste Selwyn Lloyd angol külügyminisztert és megbeszélést folytatott vele az atomfegyverkísérletek megszüntetéséről. A megbeszélésen jelen volt Ormsby-Gore, az angol és Caraplin, a szovjet küldöttség vezetője is. Hétfőn délután Anglia, az Egyesült Államok és a Szovképpen az egri főreáliskolai tanulók közül is többet kizártak. Az Egri Egyházmegyei Közlöny 1920. november 16-i száma a katolikus intelligencia képzésével kapcsolatban arról panaszkodik, hogy Heves megyében „a tanítók nagy százaléka a kommunizmus idején alaposan levizsgázott.” Ügy gondoljuk, az egri klerikális reakció szócsöve — ha fordított előjellel is —, de valójában dicsérendő bizonyítványt állított ki megyénk pedagógusairól, akik a Tanácsköztársaság idején derekasan kiálltak dolgozó népünk érdekében. — Heves megye mai pedagógus- társadalma nemes hagyományként kapta örökségül a Tanácsköztársaság lelkes tanítóinak eszmeiségét, bátor kiállását és hősi harcát a szocialista iskoláért. (Vége) döttség meglátogatja a június 7-én megnyílt Poznani Nemzetközi Vásárt. W. Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és J- Cyrankiewicz miniszterelnök szombaton fogadta A. N. Koszigint. (MTI). jetunió képviselői egyhónapos szünet után folytatták tárgyalásukat az atomfegyverkísérletek megszüntetéséről. A három nyugati külügyminiszter a hétfő délutáni zárt ülés előtt magánmegbeszélést tartott a francia küldöttség szálláshelyén. Berlinből jelenti a Reuter, hogy Bolz, az NDK külügyminisztere visszautazott Genfbe. A külügyminiszter a repülőtéren nyilatkozott a Reuter munktársának. Kijelentette: „egyáltalán nem látjuk rossznak a helyzetet. Az a véleményünk, hogy azok a sajtószervek, amelyek borúlátóan ítélik meg a dolgokat, nem veszik figyelembe a valódi helyzetet.” Bolz hangsúlyozta, hogy bízik a külügyminiszteri értekezlet sikerében, (MTI) Megtartották a választásokat Szicíliában RÓMA (MTI) Vasárnap Szicíliában megtartották a tartománygyűlési választásokat. A szavazatok összeszámolása hétfőn reggel 3 órakor kezdődött meg. A választási eredményeket valószínűleg az esti órákban teszik közzé. Az AP jelentés szerint a szicíliai tartományi választások első részeredménye: Enna választókerületben a baloldal 4762 szavazatot kapott (kommunisták 2519, a baloldali szocialisták 2243, a keresztény lomokra ták 4524 szavazatával szemben. A szicíliai Keresztényszociális Unió 902 szavazatot, a fasiszta MSI 2421-írt szerzett (MTI). SZÁNTÓ IMRE: A szocialista pedagógus-mozgalom Heves megyében — 1918—1919 Mozgalmas hét várható a nyugatnémet politikában BONN (MTI): Adenauer le- ügynöksége. Bonni körökben mondása az elnökjelöltségről, arra számítanak, hogy a kan- a most következő héten való- cellár és az ellenzék között; színűleg éles vitákat eredmé- összecsapásra kerül majd sor nyez a nyugatnémet szövetségi szerdán, a költségvetési tor- gyűlésben — írja a DPA hír- vény harmadik olvasásakor. „Adenauer kiadta parancsát, s a németek összecsapták bokájukat" A vasárnapi angol sajtó elítéli Adenauer elhatározását LONDON (MTI). A Sunday Express szerint egy díszszemlén. Ez nekünk Adenauer döntéséinek figyel- angoloknak tanulságul szolgál■» meztetésül kellene szolgálnia hat. Tegnap Hitler volt, ma Anglia számára. ,,Adenauer ki- Adenauer van, de ki jön holadta parancsát, s a németek nap?” — kérdezi a Sunday Exösszecsapták bokájukat, mint press. II szovjet és angol külügyminiszter hétfő délelőtti megbeszélése Atommegegyezés a láthatáron? — Ormsby-Gore nyilatkozata Lothar Bolz nyilatkozata a két német állam megnemtámadási szerződéséről Az államminiszter elutazása előtt derűlátóan nyilatkozott a megbeszélések kilátásairól, — „minden remény megvan arra, hogy még ezen a héten megegyezés jön ’ létre a nagy magasságban folytatott atomrobbantási kísérletek ellenőrzésében” — mondotta. dés lényege: mindkét német állam lemond az erőszak alkalmazásáról, s kötelezi magát, hogy kizárólagos békés eszközökkel oldja meg vitás kérdéseit. Az NDK javaslatának nemzetközi jelentőségéről kijelentette: a két német állam megnemtámadási szerződése elősegítené a NATO és a varsói szerződés tagállamai közötti megnemtámadási szerződés megkötését is.