Népújság, 1959. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-28 / 150. szám

I 2 DÉR FERENC. S-zü.Leihnapi tmlL&mds Ügy emlékszem, mintha ma történt volna, pedig azóta ép­pen tizenhét esztendő telt el: könyvnapot rendeztek szülő­városomban, és mint kis diák, bámulva álldogáltam több tár­sammal együtt az egyik sátor előtt. Nem vettünk mi Köny­vet, pénzünk sem volt rá és ha közelebb mentünk a pult­ra kirakott könyvekhez, a ke­reskedő úgy nézett rámc, mintha kis tolvajok lennénk. Kora délután volt, éppen hogy vége a tanításnak. Me­legen sütött a nyári nap. A főutcán alig járt valaki. Az üzletek ajtajában itt is, ott is kint álltak a segédek, s na­gyokat köszöntek egy-egy ar- re menő ismerősnek. Az egyik üzletből — a hajlongó tulaj­donostól kísérve — a főszol­gabíró lépett ki, s előretartott ezüstfogantyús sétapálcájávai csaknem megütötte azt az ala­csony, kissé köpcös, bajúszos és különösen magashomlokú embert, aki — többed magá­val — az állomás felől jött a főtér felé. — Pardon — mondta a kis ember és kitért a főszolgabíró elől. A főszolgabíró utána né­zett, s ebben a pillanatban hasonlatos volt az üzletajtók­ban álldogáló segédekhez, akik minden ismeretlent megbámultak. Mi is megnéztük amint megállt a könyvsátor előtt és mosolyogva üdvözölte a ke­reskedőt. Ügy tűnt, mintha régebbi ismerőst köszöntene, csak az volt a furcsa, hogy azért be is mutatkozott: — Móricz Zsigmond va­gyok ... — mondta, s a keres­kedő —■ aki talán az első pil­lanatban jópénzű, vásárolni akaró idegennek nézte a köze­ledőt — egyszerre tele lett nyájassággal, kilépett a pult mögül, s úgy szorongatta a kis ember kezét. — Ah... Az író úr? Paran­csoljon, parancsoljanak, fá­radjanak be a sátorba. Igazán nagyon örülök... Nagy meg­tiszteltetés ... Tizenkét éves voltam ak­kor, s korom, helyzetem meg- bocsáthatóvá teszi, hogy addig én még nem tudtam Móricz Zsigmondiéi, s még sohasem láttam élő írót. Csak néztem, bámultam a kis errfberre, vi­dáman és kedvesen mosolygó szemébe. Ilyen hát egy hó, aki köny­veket, regényeket ír? Álltam és néztem —álltunk és néztük. A szeme ránk villant. — No, gyerekek, gyertek közelebb — intett felénk. — Szabad... A kereskedő men­tegetőzött. — Gyerekek ezek még, csak bámészkodnak, hiába... Mit tudnának ezek venni? — Nem baj az Kérem, ha nem is vesznek — válaszolt Móricz Zsigmdnd, mintha el­ítélte volna a kereskedő meg­jegyzését. — Azért szerethetik a könyvet és szeressétek is... Gyertek ide gyerekek... A szomszéd fiú, Kovács1 Bé­ni lépett a sátorhoz először, azután egyenként mi is. a többiek. Móricz Zsigmond kér­dezett, mi meg feleltünk. Egy­re jobban nekibátorodva. Tő­lem azt kérdezte: mik a szü­leim, dolgozik-e az apám? ... Meddig beszélgettünk így? Negyedóráig, félóráig? Nem is tudom, csak a végére emlék­szem: Móricz Zsigmond egy kis barnakötésű, aranybetűs könyvet adott — mint ahogy mondta: emlékbe — Kovács Béninek. „Magvető” — ez-tok; a kis könyv címe és amikor Kovács Béni kezébe adta, azt mondta: „De nemcsak a tied ám, add oda a többieknek is. hadd olvassák ...” A kis barnakötéses könyv — kissé megkopott aranyozás­sal, sokszor átlapozott itt-ott meggyűrődött oldalaival — most már az enyém. .Kovács Béni nekem ajándékozta két nappal azelőtt, hogy a városi kórházban tüdőbajban meg­halt. TIgvanafrhan az évben — 1942-ben —, amikor Móricz Zsigmond is örökre lecsukta szemét. . Azóta féltőn őrzöm ' a Kis könyvet — vele együtt Mó­ricz Zsigmond bennem mindig elevenen élő emlékét. ★ Ha azt mondanám: Móricz Zsigmond az első és legked­vesebb íróm, ezzel még nem mondanék sokat. Móricz Zsigmond óriás volt — lelke és szíve tette azzá kcatársai és az utód-írónem­zedék előtt éppen úgy, mint barátai, tisztelői, olvasói sze­mében. Van egy kis emlékKönyvem, amelybe azok visszaemlékezé­seit' gyűjtöm, akik valaha ta­lálkoztak az íróval. A könyv első bejegyzése Szabó Páltól, a felfedezett író-kortárstól ered, aki azt írta: Móricz Zsigmond olyan kérdéseket adott fel életművében, amely­re mi csak most próbálunk válaszolni... így igaz ez. Móricz Zsig­mond úgy ismerte az életet, mint önmagát, s ezért tudta megtalálni és feltárni azokat a problémákat, amelyek a nép lelkében, az akkori társada­lom közegében éltek. De csak a felismerésiig jutott el — a kérdésekre válaszolni már nem tudott. Talán egyszer próbálta meg a válaszadást: 1919-ben, mikor — ha rövid időre is — felragyogott az ál­tala oly mélyen és igazán szeretett dolgos nép szabad­ság-hajnala ... Igen: most kell és lehet meg­adni a válaszokat azokra az életkérdésekre, amelyeket Mó­ricz Zsigmond életműve feltett. Vágyta, várta a felszaba­dulást. Íme: szabad lett a dolgos magyar nép! Vágyta, várta az emberek boldogulását, életük szebbre fordulását. Íme a szocializmus útján járunk, s ez az egyedüli társa­dalmi rend, amelyben a nép boldogulása, boldog, szép élete kiteljesedhet. Igen: mi valóra akarjuk és tudjuk váltani mindazt, ami­ről Móricz Zsigmond, a népét szerető, igazmondó író csak ál­modhatott. ★ „Ha az ember egy varosba az első kapun érkezik és négy lovas hintón hajthat be, — írja egyik feljegyzésében — ott a szegénység, az igazi bajok soha szeme elé nem kerülnek. A hátsó kapun kell egy városba érkezni, ismeretlenül, fel nem tűnőén, és szegélyen, ha a sze­gények bizalmát, rokonszenvét meg akarjuk találni és nyerni.” Így jött el hozzánk is tizen­hét esztendővel ezelőtt azon a bizonyos könyvnapon. Szeré­nyen, csendesen — s úgy érzem most is: csak azért jött, hogy bennünket, gyermekeket megis­merjen és nekünk adja egyik munkáját, a Magvető — elvet­vén lelkűnkbe a könyv, a tu­dás szere tetőnek magját, hogy az majd — függően a lélek ta­lajától — kihajtson, virágbabo- ruljon és gyümölcsöket terem­jen. Ha Móricz Zsigmond ma él­ne, a legszebb mezei virágok­ból kötnék bokrétát, s úgy kö- szönteném nyolcvanadik szüle­tésnapján. De már nem él — csak műveiben és az emléke­zetben, s bokrétámat meghaj­tott fővel helyezem el márvány síremlékén. Móricz Zsigmondi Június Napfény, napfény, napfény. A búza kalásza éred, ne­hezednek a fejek, tejjel csorran a szem, kalászt szakít az ember, s a kalapja mellé szúrja. A másik kalászt szétdör­zsöli, s a magocskákat rágicsálja. Már jó kemény, a fejecs­ke vajul. Itt a Péter-Pál, fenik a sarlókat, s fenekednek az aratók. Péter-Pál napján születtem; nekem a június a ho­zsanna. Egész életemben nyári munkás voltam. Mikor más jajgat a meleg miatt, én éledek és tele vagyok kedvvel, örömmel. Hajnalban kelek, s mint egy arató, neki a betű­tengernek, aratni. Minden nagy munkámat a nyár hozta meg, a nyári hajnallal suhogtak az akarások. A június az év dereka és csúcsa. Szikrákat ont a nap­sugár és a vizek boldogságtól pezsegnek. A vér kigyúl, az erő megfeszül, a június a boldogság kora. Férfi lenni. Ember az embertelenségben. Állat az is­tenségig. Mint egy kolosszus lángol fel a június az égig. Ki tudja, hogy tél is volt és újra lesz. Egyszer élünk, hajrá. No, magyarok, alföldesek, égett bőrű földi emberek. Júniusban magot hint a szerelem. Tiszta az ég, kék, mint a Boldogasszony szeme. Bol­dog, mint a Szépasszony öle. Júniusban meg lehet ölelni a szentséges szent Életet: van erő és vágy és lehet. Június, június, június. (1931.) Július 1-től csak új forgalmi rendszámú gépjármüvek közlekedhetnek A Belügyminisztérium Or­szágos Rendőrfőkapitányság Közlekedésrendészeti Osztálya felhívja a gépjárműtulajdono­sok és üzemeltetők figyelmét, hogy június 30-ig az ország egész területén befejeződik a gépjárművek ellátása új for­galmi rendszámmal. Július 1- től csak ifi forgalmi rendszá­mú gépjárművek vehetnek részt a közúti közlekedésben. Felhívás Eger Város Tanácsa Vj B. egész­ségügyi csoportja felhívja az érde­kelt szülök figyelmét, hogy 1959. június 29—30-án, továbbá július 1-, 2-, 3-án délelptt 9—12-ig, délután 4 —6-ig a Szakszervezeti Székházban tartja a szigorúan kötelező dií'té- ria—pertussis—tetanusz I. és IL ol­tást és a himlőoltást. Diftéria—pertussis—tetanusz I. oltásban részesülnek azok a gyer­mekek, akik 1958. április 1. és 1958. szeptember 30. között szület­tek. Egy hónap múlva újra kell oltani, tehát kétszer lesznek oltva. Dift.—pertussis—tetanusz II. ol­tásban részesülnek mindazok a gyermekek, akik 1957. április 1. és 1957, szeptember 30. között szület­tek. (Ök csak egy alkalommal ré­szesülnek oltásban.) Himlő I. oltásban mindazok a gyermekek részesülnek, akik 1957. október 1. és 1958. március 31. kö­zötti időben születtek. A kötelező védőoltások a követ­kező napokon és a következő or­vosi körzetek szerint történnek: Június 29-én, hétfőn: a III. kör­zet dr. Kovács András körzetében és* a Vili., dr. Tóth Ferenc körze­tében lakó gyermekek. Június SQ-án. kedden; M I^jrcá­raü dr. Besznyak István és a IX., dr. Offenbacher körzete. Július 1-én, szerdán: a X., dr. Lajos Győző és az V., dr. Skultéthy Béla körzete. Július 2-an, csütörtökön: a IV. és a VI. körzet, dr. Marselek Béla ál­tal ellátott két körzetben lakó gyermekek és végül, Július 3-án, pénteken: a II. dr. Kovács Ferenc és a VII., dr. Szik- lay körzetében lakó és ilyen kor­ban levő gyermekek részesülnek diftéria- és himlőoltásban. Védőoltásban részesülhetnek korcsoportokon kívül mindazok gyermekek is, akik valamilyen ok miatt előzőleg ezektől a védőoltá­soktól elmaradtak. A fent jelzett korosztályban szü­letettek szülei idézést kapnak. Kéri az egészségű gyl csoport, hogy az idézésen jelzett napon hozzák el gyermekeiket a kötelező védőoltás­ra, meri akkor nem lesz torlódás. Ezenkívül azok a szülők is hozzák el az oltásra gyermekeiket, akik nem Egerben születtek, de itt lak­nak, s cím hiányában nem tudják értesíteni. Az idézést és a. gyermek oltási lapját hozza mindenki ma gával. Eger Város Tanácsa VB egészségügyi csoport. PÁRIZS (MTI): A Francia Kommunista Párt tizenötödik kongresszusának harmadik napján felszólalt Álarcéi Ser- vin, a Párt Központi Bizottsá­gának titkára. Óva intett attól a veszélyes illúziótól, hogy a személyi hatalmaknak véget lehet vetni a néptömegek ha­talmas mozgalmának megszer­vezése és kirobbanlása nélkül is. Felszólalásában a pártsejtek tevékenységének kibontakoz­tatását sürgette, a párttagok környezetében élők megnyeré­sét, a tömegszervezetek tevé­kenységének fokozását. Szólt a tagtoborzással összefüggő fel­adatokról is. Elmondotta, hogy május végén 425 150 tagot tar­tottak nyilván, az 1956. július 1-én volt 429 635 taggal szem­ben. Az ez évi tagtoborzás eredményeként 83 megyei szer­vezetben 2 853 új tag csatlako­zott a párt soraihoz. Utalt a tagtoborzásban mu­tatkozott hibákra is. Egyes he­lyeken — mondta, azt követel­nék meg, hogy a dolgozók máris kommunisták legyenek, mielőtt még beléptek volna a pártba, holott a pártnak kell őket kommunistákká nevelni. Külön foglalkozott az algé­riai háborúból visszatért lesze­relt katonák problémájával. Több 'mint egymillió francia fiatalember fordult meg kato­naként Algériában. Nem lehet csodálkozni rajta, hogy nehéz­ségekbe ütközik soraikban a tagtoborzás, hiszen nagy pro­pagandának voltak kitéve. A pártnak• őrizkednie kell' olyan magatartástól, amely elfordul­na az algériai háborúban részt vett fiatalok tömegeitől. Ezek a fiatalok semmiben sem vét­kesek. ők maguk is a gyarmato­sítás és az imperializmus áldo­zatai. Leon Feix az algériai kérdés­sel foglalkozott. Csak a tárgya­lások teszik lehetővé a francia érdekek védelmét — mondotta. Algéria holnap szabad lesz, ez nem eshetőség, hanem bizo­nyosság. Amikor szabaddá vá­lik, gondolnia kell iparosodásá­éi Vietnami Demoki kiil ügymi Hisztérián HANOI (MTI) Mint a Viet­nami Tájékoztató Iroda jelen­ti, a Vietnami Demokratikus Köztársaság külügyminiszté­riuma nyilatkozatot adott ki a laoszi kormány és a dél­vietnami hatóságok június 11- én aláirt, úgynevezett együtt­működési egyezményéről. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a laoszi királyi kormány és a dél-vietnamd hatóságok máris megvalósították a kato­nai együttműködésit. Ez meg­felel annak az amerikai terve­zetnek, amelynek célja, hogy Laoszt és Dél-Vietnamot egy indokínai és délkelet-ázsiai há­ború előkészítésének amerikai támaszpontjává tegyék. A Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya úgy véli — állapítja meg a nyilat­kozat —, hogy a Laoszra vo­natkozó genfi egyezmények helyes végrehajtásának bizto­sításáért felelős országoknak intézkedniök kell, hogy a már­is igen szeszélyessé vált lao­„A Nyugat nem kei azzal, Li««v a hóim — írja a Net NEW YORK (MTI): A New York Times szombati számá­nak egyik cikkében megálla­pítja, hogy a csalóka nyári nyugalom ellenére a német, illetve a berlini válság gondo­lata továbbra is ott kísért a nyugatiak agyában. E gondo­lat ösztönözte Adenauert arra, hogy a nyugati hatalmak csúcsértekezletének összehí­vását javasolja. E gondolattal a háttérben indítványozta Olaszország és Belgium az észak-atlanti tanács rendkívüli ülésének összehívását. Ezek a javaslatok azonban — írja a New York Times — Washingtonban, Londonban és Párizsban meglehetősen hűvös ra. mezőgazdaságának korsze­rűsítésére, utak, erőművek, vasutak, iskolák, egyetemek építésére, mivel a gyarmatosí­tás bűne folytán mindez hiányzik. Algéria akkor majd az iparilag fejlett országok se­gítségét fogja kérni. Ügy gon­doljuk. hogy Franciaországnak alkalmat ad majd Algériával fennálló kapcsolatainak fej­lesztésére. Jacques Duclos, a Központi Bizottság titkára a demokrácia helyreállításának és megújho­dásának szükségességéről szólt Felvetette a kérdést, ki kormá­nyozza ma Franciaországot. Egy felelet lehetséges csupán: — A kapitalista monopóliumok. A hivatalos propaganda úgy mutatja be az államfőt, mint valamilyen döntőbírót a nép és a kormány között, valójában pedig nem más, mint a kapita­lista monopóliumok politikájá­nak végrehajtója. Duclos -megállapította, hogy a fasiszta veszély más for­mákban jelentkezik, mint an­nak idején, mint Hitler Né­metországaiban, vagy Mussoli­ni Olaszországéban. Francia- országban a fasiszta csoportok kisebb létszámúak, de nem Könyv jelent mi a Magyar Tánc MOSZKVA (TASZSZ): Mar­tin Lebov tollából könyv je­lent meg „Az 1919. évi Magyar Tanácsköztársaság” címmel. A •Véget ért De C látogatása OJ Róma (MTI): Az AFP je­lenti, hogy De Gaulle olaszor­szági látogatása, hivatalosan szombaton reggel véget ért. Szombaton XXIII. János pápa fogadta De Gaulle-t. LONDON: Az angol sajtó csak gyérszámú, szűkszavú és fagyoshangú jelentésekben fog­lalkozik De Gaulle olaszorszá­gi látogatásával. A Daily Telegraph római tudósítója írja: •atikus Köztársaság ának nyilatkozata szí helyzet rosszabbodását megakadályozzák. Ne támasszanak \ a genfi külügymii szünetében a mi — írja a MOSZKVA (MTI): A szov­jet közvélemény azt kívánja — írja a Pravda szombati száma, hogy a genfi külügyminiszteri értekezlet szünetében ne gör­dítsenek újabb akadályokat a megegyezés útjába. Arra sem volna szabad felhasználni a szünetet, hogy — mint Nyuga­ton teszik — ferde megvilágí­tásba helyezzék az eddig vég­zett munkát. A reakciós nyu­gatnémet sajtó hemzseg az ilyen megállapításoktól: „ku­darc”, — „fenyegetőzés”, — „ul. timátum”. A nyugatnémet kor­mánykörök, úgylátszik, arra akarják felhasználni az érte­kezlet munkájának szünetét hogy saját álláspontjuknak megfelelő útra tereljék a nyu­ülhcti el a válságot >kba dugja a léjét“ r York Times fogadtatásra találtak. A nyu­gati csúcstalálkozót „techni­kailag lehetetlennek”, az olasí —belga indítványt pedig „ne­hezen megvalósíthatónak’ nyilvánították és kijelentet­ték, hogy „nem elég gyakor­lati”. A New York Times ugyanakkor rámutat, Washing, ton, London és Párizs azérl sem helyeselte a NATO-tanács összehívását, mert attól félt hogy a vita további nyugat: nézeteltérésekre, sőt esetleg válság kialakulására adhat al­kalmat. A „Nyugat azonbai nem kerülheti el a válságot azzal, hogy a homokba dugja a fejét” — hangsúlyozza a New York Times cikke. lehet közönyösen elmenni lé­tük és tevékenységük mellett, amely a munkás és demokra­tikus szervezetek székházai elleni támadásokban nyilvá­nul meg. Rámutatott, a kor­mányhoz közelálló körök mód­szeresen kampányt folytatnak, hogy megakadályozzák a népi tömegek egységét és akcióit. Különös erőfeszítést tesznek a munkás- és demokratikus kö­rök megosztottságának fenn­tartására és elmélyítésére. A legsúlyosabb hiba lenne megmaradni valamelyes vá­rakozó ponton, úgy vélve, hogy később, mindent rendez­ni lehet. Annyival is inkább szükséges erre rávilágítani — hangoztatta Duclos, mert a szo­cialista és radikális párt ve­zetői, s különféle más politi­kusok is el akarják hitetni, hogy döntő különbség van a Debré-kortnány politikai el­képzelései és a köztársaság elnökének elgondolásai között. A Francia Kommunista Pár-* 15. kongresszusa szombaton délután a bizottságokban foly­tatta munkáját. A kongresz- szus vasárnap befejeződik. (MTI) jg Moszkvában csköztársaságrói magyar ppoletárfcrradalom tör­ténetéről ez az első. Szovjet­unióban megjelent mű. (MTI) íaulle hivatalos aszorszávbau De Gaulle fogadtatása az olasz politikusok és politikai hí igyarázók részéről állan-. Tiíy és mindvégig fagyos, h: .„g. Maga Gronchi elnök kétségkívül kínos perceket él­hetett át a hivatalos megbe­szélések idején. Politikájának fő célja különleges barátság az arab világgal és szoros együttműködés az Egyesült Ál­lamokkal a NATO-n belül. Bi­zonyára nem akarja ezt a po­litikát veszélyeztetni. Megle­petést keltene Rómában, ha a megbeszélések többet eredmé­nyeznének, mint hangzatos közhelyeket a testvérnemzetek közötti összetartásról a Föld­közi-tenger térségében. íjabb akadályokat lisztért értekezlet igogyezés útjába Pravda — gáti kormányokat. Egyes fran­cia lapok szajkó módjára ismé­telgetik a bonni sajtónak azt az állítását, hogy nem szüksé­ges tárgyalni a német kérdés békés rendezéséről és a berli­ni kérdés megoldásáról. A Pravda cikke kifejti, hogy a szovjet küldöttség Genfben nagy erőfeszítéseket tett Euró­pa legégetőbb kérdésének el­fogadható megoldásáért. Ilyen körülmények között furcsának látszik Herter amerikai kül­ügyminiszter június 23-i be­széde, amely tárgyilagosnak nem nevezhető módon vádolta a Szovjetuniót és több megál­lapítása a hidegháború szelle­mét tükrözte. Felvetődik a kérdés — írja a Pravda —, neír hatottak-e Herterre a bonn; vezető körök? Természetesen Herter dolga, hogy miként ér­tékeli a Nyugat-Berlinre vo­natkozó szovjet javaslatokat Az igazság azonban az, hogy a Nyugat-Berlin szabad várossá alakítását ajánló szovjet javas­lat célja nem e városrész „be­kebelezése”, hanem az ottani veszedelmes helyzet megszün­tetése. Időjárásjeleutés Várható időjárás vasárnap estig Változó felhőzet, többfelé eső. zivatar, mérsékelt szél. A nappab felmelegedés keleten kissé csök­ken, máshol alig változik. Várható legalacsonyabb éjszaka hőmérséklet: 14—-,17, legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap: 2 —26 fok között. Távolabbi kilátások: Mérsékeltéi? meleg Idő;—további esőkkel siva* tarokkal. (MX3i A Francia Kommunista Párt Kongresszusának harmadik napja

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom