Népújság, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-15 / 112. szám

4 X E PÜJSAü 1855. májú« 15., pentek »>0000 forintos ujeremény nyomában Hétről hetre megfigyelhető, hogy milyen nagy és hogyan növekszik a Lottó-játékban részvevők száma. Az elmúlt hetekben — egy-egy alkalom­mal — már jóval több mint négymillió szehjény érkezett be — s ez jócskán azt jelenti, hogy legalább ugyanennyi em­ber — ha nem több — várta izgalommal a pénteki húzások számait.' Nagy nyereményre szert tenni, s a pénzből meg­valósítani a nagyrészt titkolt vágyakat, terveket — kivétel nélkül ez valamennyi lottózó álma... Egy négyes találat ese­tén 50—60—!>o ezer forintból már lehetne valamit csinálni, méghozzá komoly dolgokat. Újból be lehetne rendezni a lakást, akár egy életre el le­hetne látni a háztartást külön­féle tartós cikkekkel, mosógép­pel, szárító-géppel, televízió­val, külföldi túrára is el lehetne menni a pénzből... És így tovább: a nagy nyeremény hasznos felhasználásának ezer­nyi lehetősége van még azok­nál a családoknál is, akiknek már van új bútoruk, televízió­juk, lakásuk, egyszóval majd­nem megvan mindenük otthon, s környezetükben. A lt -agyóbb ritkaság közé­tartozik, hogy a lottózók bár­melyike egyszerűen elfeledke­zik arról, hogy a pénteki húzás számait nyomban egyeztesse az általa megtett számokkal. Ritkaság — de a 16. játékhéten ilyen történt Gyöngyösön. Vincze Istvcmnéval... A háziasszony egy szelvény­nyel játszott a 16. játékhéten. A számokat minden különö­sebb meggondolás nélkül „ik­szelte” át, azzal napirendre tért a dolog fölött. A minden emberben meglevő pesszimiz­mussal gondolkozott: miért pont az ő szelvényén lehne nagy találat, miért pont az ő számait húznák ki? De azért a gondolatok mögött halvá­nyan ott volt a remény: hátha. S eljött a 16. játékhét húzá­sának napja: április 17-e. A számok — 5, 28, 33, 58, 77 — másnap megjelentek a sajtó­ban. A vasárnapi Népszabad­ságban pedig már a nyertes szelvények számát is közzé­tették. Megfelelő időben meg­kezdték a nyeremények kifize­tését is. A nyéremények szép sorjá­ban mind gazdára találtak, csak egy négytalálatos szel­vény tulajdonosa nem akart jelentkezni. Gyöngyösről/ Vincze Istvánná A nyertes és gazdátlannal-e mutatkozó szelvény tulajdono­sát a gyöngyösi OTP-fiók ál­lapította meg s egyik dol­gozóját nyomban a mitsem sejtő nyertes lakására küldte. Az OTP küldöttet — mon­dani sem kell, milyen nagy örömmel és milyen nagy meg­lepetéssel fogadta Vincze Ist­vánná. Először még el sem akarta hinni, s csak akkor hitte el véglegesen, amikor szelvényének számait a hiva­talos nyeremény-jegyzékkel összevetették. A szelvény szá­ma egyezett a hivatalos jegy­zék számainak egyikével, s ez azt jelentette, hogy Vincze Istvánná, gyöngyösi Jászsági utca 15. alatti lakos a 16. játékhéten négytalálatos szel­Nem is olyan régen a vi- santai tanácsház előtti téren még a libák és kacsák számá­ra volt füves legelő, s ez iga­zán nem tette szebbé a falu képét. Most elhatározták avi- sontaiak, hogy szebbé teszik községüket, s a tanácsház előt­ti kis teret parkosítják. A te­Horg aszni Mar jó délfelé járhatott az idő, de még a vízpartján guggoló Szójag bácsi hor­gára. egyetlen hal sem akadt. A korán-keléstől vö­rösre dörzsölt szeme előtt már vibrálva rezgeti a du­gó. — Most kapja, — rántja meg hatalmas ívben a hor­got, mire az a fénylő kam­pó koppanva csörren a szi­get kavicsán. — A piszkok, megint meg­ették — dörmögi kunkon bajsza alatt és újabb gi­lisztát tűz a horogra. Váltakozó lendülettel még jó párszor megismétli a mozdulatot. Már a karja is belesajdul — az évek is már, meg a reuma —, de legalább egy kis halat tud­nék haza vinni az asz- szonynak. Meg sem állha­tok előtte. A delet is rég elharan­gozták a közeli templom­ban, de Szójag bácsi még mindig ott görnyed a folyó fölé hajló száraz ágorí, vár­va a horgász-szerencsét. Hosszú évek horgász-ka­landjai vannak már a háta mögött, sikeresebbnél sike­resebb fogások. De ez a mostani? Sehogy sem tud napirendre térni a dolgok felett. A komp dudája indulás­ra ösztökéli. Épp hozzáfog a zsinór felgöngyölítéséhez, amikor a sziget felől ma- szatos gyerek sündörödik mellé, kezében a magaké­szítette horgász felszerelés­sel. — Bácsi, tessék adni egy gilisztát — kunyérál a ma- szatos. — Nesze — és oda lódit­vényével 50 414 forintot nyert. A nyeremény felvételekor Vincze Istvánná az örömtől csak annyit mondott: Nagyon jól jött a pénz, nagyon elkél a családnak... Lám, milyen szeszélyes a szerencse: valakit kiválaszt magának — aki meg elfeledke­zik róla. S szerencse az is, hogy az OTP nagy gondot fordít arra: aki a játékban nyer, az meg is kapja az őt megillető pénzösszeget. Ilyenformán duplán érts Fortuna áldása Vincze Ist- vánnét. rét már körül is kerítették, s a tavaszi munkák végzése mellett arra is találtak időt, hogy megkezdjék a földmun­kák végzését. A közeljövőben befásítják a kis teret, s nem­sokára már ott pihenhetnek vasárnaponként a falu dolgo­zói. tudni kell ja az egészet az ámulo fiú kezébe. — Tessék megmutatni, hogyan kell ráhúzni, — kér­leli tovább a nyolcéves cse­mete. Az utolsó komp indulá­sáig még egy óra van hát­ra, mért ne segítsen a kis horgász est,:.:tén. Akkurá­tus mozdulattal fogja ke­zébe a hajlékony botot és feltűzi a még ficánkoló gi­lisztát. — De bácsi, maga úgyis nagyon jól tudja a bedo­bást is — hízeleg a gyerek. Az öregnek szemmel lát­hatóan jól esett a kis ma- szatos elismerése, mert még utolsó mozdulattal víz­be lendítette a horgot és indulni készült. Alig tett három lépést, amikor lát­ja, hogy a gyerek kezében megfeszül a bot, mélyre buggyan a parqfadugó. Visszasiet, kikapja az amu: ló gyerek kezéből a botot és vontatni kezdi a part felé a zsákmányt. — Ez igen, ez mán döfi, — jegyzi meg a száraz ho­mokon ficánkoló harcsára. Leszedi a horogról, ágas­ra tűzi. de a kis maszatos máris kikapja a kezéből és futásnak ered, mert a part­ról már dudálva jelez az utolsó komp. ötven méter futás után megáll, vissza­fordul és iHsszákiált nagy kajánul: — Bácsi, horgászni nem­csak szeretni kell, hanem tudni is! Faképnél hagyva á düh­re robbant Szójag bácsit és utolsó percben felkapaszko­dik a moznó kompra. Kovács János Fásítanak Visontán 1959. május 15, péntek: 1885-ben született P. Curie, Nobel-díjas francia fizikus, aki fe­leségével együtt felfedezte a rá­diumot. 1684-ben született A. Watteau francia festő. 1859-ben született P. K. Szak­szaganszfcij kiváló ukrán színész és rendező, a Szovjetunió népmű­vésze. Névnap Ne feledjük, szombaton: . MÓZES Banánízű csók A legújabb párizsi divat az ízes szájrúzs. A fagy­lalthoz hasonló ízű száj- rúzsok eddig banán-, dió- és füge-ízben kaphatók. Füge? — mi ez, rejtett és diszkrét visszautasítás? — GAZDASÁGOS, körülte­kintő munkával 1 300 000 forint megtakarítást ér.tek el a múlt évben a gyöngyösi XII-es akna bányászai. — RÖVIDESEN újabb szállítmány érkezik az Egri OFOTÉRT üzletbe, a nagy tetszést aratott, 425 forintos, magyar gyártmányú, mű­anyag törpe nagyítógépből. — A HATVANI járási ta­nács végrehajtó bizottsága teg­napi ülésén a járás egészség­ügyi helyzetét értékelte. A be­számoló után megvitatták az ezzel kapcsolatos feladatokat. — AZ EGERBEN megnyílt termelőszövetkezeti kiállítást eddig mintegy 900 látogató tekintette meg. — ÚJ, SZÁZ-férőhelyes is­tállót építenek a nyár folya­mán a gyöngyöshalászi új, Petőfi Tsz-ben. Az építke­zést gyöngyösi kisiparosok, Juhász József , Juhász János és Juhász István vállalták, akik jelentős társadalmi munkát is felajánlottak. A MÁJUS 24-én Felsö- tárkányban megrendezendő majálison többek között fel­lép az egri városi művelődési ház Eger kamara táncegyüt­tese és a művelődési ház báb­csoportja, is. — GYORS ütemben halad a recski egyemeletes általános iskola építése. Ha a szüksé­ges építőanyagokban és be­rendezések szállításában nem lesz fennakadás, akkor a kö­vetkező tanévet már az új iskolában kezdik a recski gye­rekek. cyUapjfrian h kö-mLtikin.tlkji —... Mert ugye, a dolgokat meg kell gondolni. Hol­mi hebehurgya döntések csak árt­hatnak, veszélyez­tetik a célt és hasz Halhatatlanná teszik az eszközö­ket. Alaposan és körültekintően meg kell gondolni mindent, inkább szánjunk rá több időt, kicsivel na­gyobb fáradságot, mintsem, hogy csak úgy ukmuk- fuk határozzunk. Egyenesen felhám borító, hogy egye­sek milyen köny- • i nyelmüen, pilla­natnyi hangulatuk hatása alatt dön­tenek még nagy kérdésekben is. Én a még oly ap­ró dolgokban is alapos vagyok és körültekintő... Itt a járda. Le kellene lépni róla. De miért? Mert át akarok menni a másik oldalra. De miért? Mert ott van dolgom... He­lyes, tehát való­ban le kell lép­nem. De itt, ezen a ponton, kell ne­kem lelépnem? Igen, ezen a pon­ton, mert éppen ezzel a ponttal szemben levő pon­ton van dolgom. Helyes, tehát itt kell lelépnem. De most a következő probléma: jobb, vagy bal lábam­mal lépjék-e le? Várjunk csak ... Jobblábas vagyok, az első lépés csak. látszólag döntő, mert a második jelenti a súly el­helyezését, ha job­bal lépek le... akkor... igen.. tehát ballal kell lelépnem, mert a második lépés a jobblábamra esik a súly, elhelyezés­sel együtt, így ni! Mindent meggondoltam, megfontoltam, le­léphetek ... ... Lelépett ha­bozás és körülte­kintés nélkül, hisz magában már mindent eldöntött. Azonnal elütötte az autó, temetése két nap múlva. (egri) EGRI VÖRÖS CSILLAG Kapitány lánya EGRI BRÖDY A harangok Rómába menteit GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Kettőnk titka GYÖNGYÖSI PUSKIN i A harangok Rómába mentei? HATVANI VÖRÖS CSILLAG Tisztességtudó utcalány HATVANI KOSSUTH Gyávaság HEVES Nincs előadás PÉTERVÁSARA Nincs előadás. FÜZESABONY Nincs előadás Egerben este fél 8 órakor: A LEHETETLEN Nö (Bemutató előadás) Felhívás A Magyar Honvédelmi Spcrszövetség motoros túraivö- rének vezetősége felhívja a klubtagok figyelmét, hogy a Budapesti Ipari Vásár kiál''tu­sára a 125 köbcentis motorok indulása vasárnap hajnali 4 órakor, a nagymotorok indu­lása pedig öt órakor lesz a Kossuth Lajos utca 4 szám elől. Vezetőség. A dagály energiájának hasznosítása A dagály energiájának -hasz­nosítása céljából tervező mun­kálatokba kezdtek a Szovjet­unióban. Villamoserőművek építésére a legnagyobb lehetőségek a Fehér-tenger öbleiben nyílnak Szovjet szakértők számításai szerint a Mezeni-öbölben meg­építhető az igen nagyteljesít­ményű fehér-tengeri erőmű. Száz kilométer hosszú és 20 méter magas gátat kell építe­ni. A gát testében 1500 turbi­nát lehet elhelyezni. A szakértők véleménye sze­rint a dagály energiáját olyan nagy energetikai rendszerek­ben a .legcélszerűbb felhasznál­ni, amelyekben az erőművek munkáját maximálisan össze lehet hangolni a hőerőművek, a folyami- és atomerőművek munkái ávaL Hatvan város anyahönyueből Születtek: Baranyl István, Mow nár István, Radios Ildikó, Makó István, Bangó József, Nagy Erika Klára, Dombóvári Magdolna, Ba-< ranyi Mária Lídia. Házasságot kötöttek: Rékasi Jó­zsef—Bóna Erzsébet Julianna, Báti Ferenc—Kovács Irén, Takács József —Letenyei Mária Magdolna. Török János—Rékasi Erzsébet, Gyárfás Győző Ottó—Békési Mária Magdol­na, Varga József—Nagy Piroska Borbála, Meghaltak: Szabó József, Szuha András, Horváth András, Gyulai Mihály, Csabai Ferencné (Szikora Erzsébet), Farkas Rozália. Holttányilvánitva: Esztergomi Já­nos. — A gyöngyösi XII-es akna vezetősége eszmei díj címén 2600 forintot fizetett ki az újí­tókat segítő műszakiaknak. — A poroszlói termelőszö­vetkezetek patronálását a bu­dapesti Duclos Gépgyár vál­lalta közösen az Útfenntartó Vállalattal. VNAA/VN/VV» •» rpitú kjbpjiiLap Képeslapot írni régi es ille­delmes szokás. Mindenki meg­lepd vele egy-egy ismerősét. De az újságírónak többezer ismerőse van; emberek akiket szeret, s akikért dolgozik. Va­jon — idegenbe szakadva — nem kell-e méginkább élnie az illem szabályaival, s beszá­molni hűségesen mindenről, amit látott? Legyen e pár sor egy egri tollforgató messziről jött üdvözlete. A SZÉN KIRÁLYNŐJE A repülőgép lassan szeli át a kelet-dunántúli síkságot, majd a Mecsek erdőségei fö­lött átrepülve élénkszínű füst­felhő jelzi Komlót. Alant em­berkéz hordta, meghökkentő nagyságú salakhegy. köröskö­rül apró. a nógrádi szénme­dencéből, de az Eger környé­ki bányavidékről is jól ismert kolóniákkal. Mire megbarát­koznánk a tájjal, a gép már le is szállt, hiszen a Komló— Pécs közti távolság alig pár kilométer. A dombok hátán, iapályok mélyén húzódó Pécs — mint azt a mindenre érzé­keny szem megfigyeli — in-, nen is. onnan is bányákkal övezett. „A szén királynője“ — mondta egy itteni ember találóan. Ezekután mindenki tipikus bányavárost vár, kor­mos gyárkóményekkeL ala­csony hazakkal és füstös fa­lakkal, a régi, szűkmarkú in­tézményesített építkezés meg­nyilvánulásait. A VÁROSKÉP máskúl BESZÉL Nem a jelenről, inkább a történelmi múltról. A közvet­len belvárost leszámítva az utcák, főleg a Tettye és Me­csek hátára hajló sorok Egert idézik, műemlék jellegű háza­ikkal, sikátorszerű zsúfoltsá­gukkal, romantikájukkal, mely e szép és tiszta város sajátja. A város közepén, a Széchenyi tér környékén a nap minden szakában óriási a zsúfoltság, s szinte levantei módon nyüzs­gő a forgalom. Az egri . Széche­nyi utcánál is keskenyebb főútvonalakon (Kossuth Lajos utca) villamos csilingel, s tán ebből adódik az egri ember számára szokatlan dolog; A PÉCSI KÖZLEKEDÉS NAGY ELLENTMONDÁSA Mert míg egyfelől a város közepén alig lehet közlekedni a hatalmas autó és gyalogos forgalommal, addig másrész­ről semmiféle korlátozó tila­lom nem állja útját az úttes­teken keresztül, kasul sétáló járókelőknek, mindenki ott megy, ahol akar, ott is kel át; s ha úgy tetszik, az úttest kel­lős közepén bóklászik egész az állomásig. Ez számomra — a derék egri rendőrség példás közbeavatkozásaihoz szokta­tott járókelő számára — egyene­sen rebelliónak tűnt. A DUNÁNTÚLI ember KEDVESSÉGE de főleg udvariassága Pécsett is megnyilvánul. Volt úgy, hogy az állomásról autóbusz- szal jövet a kalauz vicceket mesélt, majd — leszálláskor — egy odavetett kérdésemre: „nem tud-e valamit még” — leállította pár percre a kocsit, s utánam furakodott, majd el­mondott még egy viccet, való­ban jót, kár, hogy a nyomda- festékkel hadilábon áll. Egy másik alkalommal — ugyan­csak autóbuszon — egy Tety- tyei utca után érdeklődtem. Egyszerre hárman is magya­rázták az utat, majd leszállás­kor egy idősebb férfi mellém- szegődött. s fújtatva felkísért a rózsadombi tájra emlékez­tető hegyi úton csak ráért, hogy megmutassa, hová kell mennem. Általában az a nézet a pécsiek között, hogy a 'áros lakói jobban becsülik az ide­geneket, mint egymást, s ezt hangoztatják is — elég rezig- náltan. De ez nem igaz! Ugyani* LÁTTÁM EGY EREDETI SZÍNHÁZI PREMIERT es a darabból utána is néhány előadást, melyen a két pécsi szerző (Galambos Péter és Bí­ró Attila) Májusi muzsika cí­mű operett limonádéja hatal­mas közönségsikert aratott. Az egyébként ügyes zene és tánc­számokat minden esetben kiúj- rázták. s nekem fájt a szívem arra gondolva, miért is nem lehet ugyanezt Egerben is megcsinálni? Vajon a közön­ség nálunk hogy fogadna egy „házi” darabot, egri szerző­től? Meg kellene próbálni A HULIGÁNOK FELSZÁMOLÁSA Pécsett nagy erővel folyik. Van is okuk rá. Az elmúlt he­tekben hatalmas erköicsren- dészeti botrány robbant ki, mely napokig foglalkoztatta a sajtót és a közvéleményt. A bírósági épület előtt százak tolongtak, s az esti Pécsi Naoló öles tudósításokat kö­zölt. A botránvoer főszereplői 20—23 éves huligánok, prosti­tuáltak voltak, de a rendőrség s a saitó által is helve« irány­ba befolyásolt közvélemény meebrvtránkozva lénett közbe, minden közreműködőt lefülel­tek, s azóta — közmegelége­désre — rend és nvnaalom van ezekben a herkekben is. A renHhrvn+nk ellen — akik­ből itt több akad mint F.ger- ben — a rendőrség különben­it naiv eréllvel léb fel, este 10 után minden utcai hangos szó, vagy kurjantás egy iga­zoltatásba, s minimum 50 fo­rintba kerül, s ez az erély nem hiábavaló. A VAROS INTENZÍV KULTÚRÉLETET ÉL Filharmonikus zenekara van, ősszel operatársulatot kap, a napokban olasz vendégkar­mester szerepel itt, majd a Moszkva 100 tagú szimfonikus zenekara. A színház — akár­csak Egerben — operetteknél mindig zsúfolt, prózai dara­boknál kevésbé, összehasonlí­tásként megnéztem egy Csár­dás királynő előadást, egészben véve az egrit jobbnak tartot­tam, az itteni táncoskomiku- sok kissé sótlanok. s prima­donnahangjuk sincs olyan mint Egerben hajdan Illyés Ilonáé. Egyszóval az egri színháznak, ha méreteiben ki­sebb is, nincs semmi szégyen­kezni való'a déli, nagy kollé­gája mellett. A VAROS EGYIK FELE ÉPÍTKEZIK a másik fele szórakozik, ez a pécsi igazság. Jártam a Me­csek üdülő, Mátrára emlékez­tető lejtőin, ahol a SZOT- épület mellett, a kiirtott fák helyén szép magánvillák épül­nek. Saját erőből — ez szó- szerint értendő. Amikor az autóbusz elsu­hant egy ilyen félkész ház mellett, láttam, hogy egv na«v- anyó szorgalmasan adogatta fel a téglákat hozentráglis ve­iének. vagy fiának, aki hajdan jobb napokat látott, kimust­rált lateiner nadrágban verej­tékezett, mint alkalmi" kőmű­ves. Felmentem a Misinatető zúgó fái közt emelkedő tele­víziós reléhez is, mely az or­szág első közvetítő állomása, s ahol száz meg száz nyelven harsognak egyszerre a rádiók, zenét, prózát sugározva a meg­figyelő szobában, mint modern Bábelben. Igen, Pécsett már nagyon sok házban van Tele­vízió, de ezen túlmenően is, a pécsiek esténként lelkiismere­tes és tervszerű pontossággal — szórakozni járnak. E szem­pontból Pécs nagyváros. Éjsza­kai utcai forgalma is jelentős. A szóra. IrrizőbplvpV z«öToltak. A FURFANGOSOK BAJNOKSÁGÁNAK DÖNTŐJE — afféle dupla vagy semmi játékhoz hasonló rendkívül szellemes országos bajnokság (Egerben volt-e ilyen?) a na­pokban zajlott le a színház­ban. A harsány kacagás az ut­cára is kiszűrődött, az értékes’ díjakért (kínai utazás, stb.) öl­döklő küzdelem folyt. Végül is a versenyt — nagy meglepetés­re — egy 70 éves nő nyerte meg. Pedia ügyességi számok is voltak.1 A számok közt Cá­réi Vlachék játszottak, s ez' vigasztalta meg a balszeren­csés' veszteseket. Igv él Pécs ősrégi házai közt, modemül, egy kicsit elkülönül­ve is. mint egy fővároshoz — Pannónia fővárosához — illik. Pagony Lajo*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom