Népújság, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-15 / 112. szám

1959. május 15., péntek NEPCJSÁG 5 Megyá!a§zíoíták az új üzemi bizottságot a gyöngyösi XII -es akna szakszervezeti tag jai Kedden délután vörös és nemzetiszínű zásdókat lenge­tett a májusi szél a gyöngyö­si XlX-es akna új üzemépülete felett. Királyházi Tiborék csi­nosították, szépítették a belső termeket, szavazófülkéket állí­tottak és szavazóumát szögei­tek a bányaüzem asztalosai. Délután 2 órakor megindult a munkások áradata a feldíszí­tett épület felé. Szakszervezeti taggyűlésre érkeztek a bányá­szok. Az ünnepélyes taggyűlés után a négyéves munkára visz- szatekintő szakszervezeti veze­tőségválasztás következett. Erre az alkalomra a XII-es aknához érkezett Sándor János elvtárs, a Bányász Szakszerve­zeti Központ képviselője, Kor­pái László, a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt küldöt­te és Mudricki János, az SZMT elnökségének tagja. A feldíszített teremben 350 bányász gyűlt össze fél há­romra, köztük a dolgozó mű­szakok küldöttei, akik egyé­nenként 20 bányásznak az ér­dekeit képviselték. Farkas Béla, a taggyűlés ve­zető elnökének üdvözlő szavai után és az elnökség tagjainak megválasztása után Lőrincz Béla, a XII-es akna üzemi bi­zottságának elnöke tartotta meg beszámolóját. Az ellen- forradalom óta eltelt időben végzett szakszervezeti mun­kákról a következőket mondot­ta: — Az ellenforradalom után nálunk a gyöngyösi XII-es ak­nánál dolgozó bányászoknak a fele volt csak szakszervezeti tag. A kétéves nevelőmunká­nak eredményeként tudható be, hogy a jelen pillanatban az üzemi létszámunkhoz vi­szonyítva 95 százaléka szak- szervezeti tag. A szakszerve­zeti bizottságunk az elmúlt két év alatt jelentős határozatokat hozott a bányászok munkakö­rülményeinek megjavítására. A bánya levegő-ellátása lég­akna építésével megoldódott. Jobb munkaszervezéssel biz­tosították a frontokon a bánya­fát. A szakszervezet sok sze­mélyi ügyben adott segítséget a munkásoknak és bérkérdés­ben többször hozott helyes ítéletet. A beszámoló további részé­ben foglalkozott a reszortbi­zottságok munkájával az üzemvezetőség és a szakszer­vezet kapcsolatával. A szakszervezeti könyvtá­runkat — folytatja beszámoló­ját Lőrincz elvtárs — 414 könyvvel gyarapítottuk, ottho­nosan berendeztük a bányász­klubot, televíziót, lemezjátszót vásároltunk. A beszámoló befejező részé­ben határozati javaslatot olva­sott fel, amely szerint az újon­nan me eválasztott üzemi bizott­ságnak úgy kell dolgozni, hogy a szakszervezeti munka tovább javuljon. Az elkövetkezendő időkben a szakszervezeti bi­zalmiakra hárul az a feladat, hogy a tagok politikai nevelé­sét biztosítni tudják. Az ünnepi taggyűlés részve­vői egy emberként fogadták el a határozati javaslatot: ma­gasba lendültek a kezek. A beszámoló felett vitát in­dítottak, amelynek során fel­szólalt Sándor János, a Bá­nyász Szakszervezeti Központ képviselője, Mudricki János, a Szakszervezetek Megyei Taná­csa Elnökségének tagja is. Elsőként Berta Tibor mond­ta el észrevételét a beszámoló­ról, majd a szocialista mun­kabrigádok versenyvállalását tette meg az ünnepi taggyűlés előtt. Miskei László, a gyön­gyösi XII-es akna párttitkára kiegészítette a beszámolót és — BEFEJEZTÉK a burgo­nya első kapálását Kát köz­ségben. A Vörös Hajnal Ter­melőszövetkezet tagjai már a második kapálást is elvé­gezték, s most a burgonya­bogár irtását végzik, hogy megakadályozzák a későb­biekben a nagyobb fertőzést. Hasznos kezdeményezés volt a kétnapos méhészeti tanfolyam üzemi méhészetek munkaszer­vezéséről, a mézeltetésről és a betelelés előkészítéséről tar­tott igen értékes oktatást. Szemléltető módon tartott elő­adásait a gyakorlatiasság jel­lemzi; Az elméleti előadásokat na­gyon szerencsésen egészítette ki az Egri Tangazdaság min­taszerűen kezelt méhészetében tartott gyakorlati tapasztalat- csere. Czuczai Béla, Ivád Dózsa Tsz. a politikai munka megjavítá­sát sürgette a szakszervezeten belül. Királyházi Tibor nagy tet­széssel fogadott hozzászólásá­ban ezeket mondotta: — Az üzemi bizottságunk két év alatt összességében jó mun­kát végzett, de a részfeladatok megoldásánál több esetben bi­zonytalankodás, hozzánemértés volt tapasztalható. A Mátra­vidéki Szénbányászati Tröszt szakszervezetének vezetői jó­formán semmilyen segítséget nem adtak a munkánkhoz. Helytelen volt üzemünknél az üzemi bizottság és az üzem vezetői közötti rossz kapcsolat. 4;z új vezetőség ezen sürgő­sen változtasson. A határozati javaslat elfogadása nagy köny- nyítés a munkájukhoz. A hozzászólásokra Lőrincz Béla, az üzemi bizottság elnö­ke adta meg a választ, majd a taggyűlést vezető Farkas Béla javaslatot tett az üzemi bizottság tagjaira és a többi szakszervezeti munkakörre. A javallatokat a részvevők egy­hangúan elfogadták. Ezzel vé­get ért az ünnepélyes szak- szervezeti taggyűlés, amelyet még minden felszálló harmad­nak megtartanak. A szakszervezeti választások tegnap reggel kezdődtek meg az új üzemházban beállított négy szavazófülkében. A gyön­gyösi XII-es akna bányászai újabb négy évre választották meg érdekképviseleti szervük­nek, a szakszervezetnek új ve­zetőit. Kovács János A lakosság bankja Az Országos Takarékpénztár hatvani járási A Takarékpénztár a lakos­ság bankja. Szervezi és végre­hajtja a pénz-takarékossággal és kölcsönzéssel kapcsolatos tennivalókat, feladatokat, s foglalkozik a szerencsejátékok szervezésével és irányításával. Ha Hatvan területén a ta­karékossági mozgalmat vizs­gáljuk, akkor elsősorban meg­állapítható, hogy állandóan szaporodik a takarékos embe­rek tábora. Csak ez év folya­mán több mint egymillió fo­rinttal növekedett a betétállo­mány, de ugyanígy növekedett a város területén működő tíz Kölcsönös Segítő Takarékpénz­tár létszáma is, amely jelen­leg 850 tagot számlál. Az ifjú­ság takarékossága is számot­tevő, mivel Hatvan város ta­nulóinak megtakarítása ebben az évjaen április végéig 126 ezer forint. Az Országos Takarékpénz­tár hatvani járási fiókjának eddigi eredményei több év munkája nyomán alakultak ki. Állandó propaganda munka, meggyőzés volt szükséges ah­hoz, hogy a lakosság egyre na­gyobb számban kedvelje meg és érezze magáénak az OTP-t. Az üzemekben egymásután kell ma már szervezni a Köl­csönös Segítő Takarékpénztá­rakat. A legtöbb helyen ebben a munkában a takarékpénztár dolgozói minden segítséget megkapnak a helyi vezetőktől. Néhány helyen azonban, főleg a MÁV-nál, a konzervgyár­ban, a városi tanácsnál, örö­kösen akadályokba ütközik a KST megalakítása. NYERT.. fiókjának munkájáról A Takarékpénztár munkájá­nak egyik ága az építési köl­csönök biztosítása a bérből és fizetésből élők részére. Hat­vanban évről évre nagyobb az építkezési kedv és ennek kö­vetkeztében nagyon sok ház épül állami kölcsönnel. 1959- ben eddig hatvanan jelentkez­tek építési kölcsönért, akik másfélmillió forint segítséget kaptak az Országos Takarék- pénztártól. Ezek számára a TÜZÉP-telepek általában biz­tosítják a szükséges építőanya­got, a nehézség tehát nem is itt, hanem ott van, hogy sokan a műszaki előírásoktól eltérő­en akarnak építkezni, s ezáltal a házak tartóssága kétes. Az ilyen építkezéseket az ellenőr­zés során le kell állítani éppen úgy, mint azokat, amelyek hosszú ideig tartanak, s jelen­tős összegeket kötnek le, vagy sok esetben az építkező ha­nyagsága miatt nem kerül sor befejezésükre. így van pél­dául Gyimesi László újhatvani építkezése, amelyhez a szüksé­ges anyagokat még az elmúlt esztendőben beszerezték, s a ház még mindig nem kész A Takarékpénztár ilyen esetek­ben és máskor is többször a tanácstól kért segítséget. A jö­vőben a tanács leginkább a típus-tervek propagálásában tudna segítséget nyújtani, ez­által segítve, hogy a követke­ző időkben nagyobb legyen az új épületek összhangja és ki­sebb az előállítási költsége A Takarékpénztár az össze­gyűjtött pénzösszegekből, ta­karékbetétekből különféle egyéni hiteleket is biztosít, minden esetben meghatározott célokra, a saját anyagi erő ki­egészítésére. Ezek közül a leg­gyakrabban a belterjes mező- gazdaság fellendítésére és az állattenyésztés fejlesztésére, termelőszövetkezeti tagok­nak az alapszabályokat nem sértő háztáji állomány kiala­kítására, méhészeknek méhek és méhészeti felszerelések vá­sárlására, állatorvosoknak ol­tó és műszerek beszerzésére, vadkár térítésre, vadásztársa­ságok részére szóló hitelek fordulnak elő. A lakosság jobb ellátására a kisiparosok és kis­kereskedők számára is biztosít hitelt az OTP. — Tényleg zöld. Az említetteken kívül az egyik legnépszerűbb üzletág az áru-vásárlási kölcsön, amit a nagyközönség röviden csak részlet akciónak nevez. Ezen belül 6—18 havi részletre a legkülönfélébb fogyasztási cik­keket lehet megvásárolni. A hatvani fiók az elmúlt eszten­dő óta házhelyek értékesítésé­vel is foglalkozik. Ezeket te- lekkönyvileg rendezett és fel­mért állapotban veszi át a ta­nácstól és adja el magánosok részére. A befolyt összeget tel­jes egészében átadja a tanács községfejlesztési alapjára, így több községfejlesztési feladat megvalósítását téve iehetővé. Eddig 99 házhelyet vett át ér­tékesítésre a hatvani OTP- fiók. s ezek közül 28-at már értékesítettek. Óhatvan terüle­tén jelenleg értékesíthető ház­hellyel nem is rendelkeznek, csupán Űjhatvanban a Teleky és Bercsényi dűlőben vannak eladásra váró házhelyek. Népszerű üzletág a Totó és a Lottó. Ezek mellett azonban még sok kisebb és nagyobb feladattal is foglalkozik az OTP. A legjelentősebbike: a községfejlesztési alap pénzügyi finanszírozása, valamint az ál­lamkölcsön kötvények bevál­tása és visszafizetése, a sorso­lási terv szerint. Az ismertetett munkákat a hatvani járási fiókban, az OTP 9 és a Totózó egy dolgozója látja el, bonyolítja le. A je­lenlegi nagy munkák között ez a szám néha már kevésnek bizonyul, mivel a számszaki, műszaki, jogi és egyéb felada­tok elvégzésére mind több munkaerőre, sőt ezenkívül las­sanként már nagyobb -helyi­ségre is szükség lenne. Ugyan­ez a helyzet a Totó-Lottó Ki- rendeltségnél is, ahol a Lottó- sorsolások és Totó-leadás előt­ti napokon a nagy tömeg mi­att nehézkes a forgalom le­bonyolítása. Az Országos Takarékpénz­tár hatvani fiókja nehézségei­nek említésekor még azt is tudni kell, hogy Hatvanon kívül a bányavidék kivételé­vel itt intézik a járás összes községének ügyeit, ezért még inkább indokolt lenne hely­zetének rendezése. / a# LSBOSUCOS HHflCtZPASCCI \ HIM l uKuir&owi Ez év szeptemberében isimét sor kerül a több mint száz- esztendős hagyománnyal ren­delkező Országos Mezőgazda- sági Kiállítás megrendezésére. A világszerte ismert és szá- m on tartott kiállítás az idén ismét hű képet ad mezőgazda­ságunk fejlődéséről, szocialis­ta átalakulásáról, tudományos eredményeiről. NAGYSZABÁSÚ KERTÉSZETI KIÁLLÍTÁS Üj színt és érdekességet je­lent majd az idei mezőgazda- sági kiállításon, hogy a kiállí­tás ideje alatt rendezne meg a KGST-ben részt vevő álla­mok Nemzetközi Kertészeti Konferenciáját, ehhez szoro­san kapcsolódik a kiállítás kertészeti bemutatója. Ezen a bemutatón a konyhakerti zöld­ségek és gyümölcs termeszté­sétől kezdve a kertimagter- mesztés, a gyógynövényter­mesztés, a kertészeti és ipari növények termesztésének leg­újabb és legjobb módszereit szemléltetik. A gazdag sza­badföldi kertészeti bemutatón a sokszáz fajta konyhakerti növény mellett a dísznövény­kiállítás parcelláin 74 féle vi­rág, 350 fajtáját csodálhatják meg a látogatók. MODERN ISTÁLLÓ, KORSZERŰ GONDOZÁS Az állattenyésztési részben ismét bemutatják a leghíresebb rekord-eredményeket elért te­héncsaládokat. A nemzetközi színvonalú tenyésztési mód­szereket — mint például az utódellenőrzést, — az ivadék­bemutató keretében kiállított üsző- és növendékcsoportnál mutatják be. Külön érdekessége az idei kiállításnak, hogy modern, csővázas istállókban, korszerű gondozás és takarmányozás közben mutatják be az ország 10 legmagasabb tejhozamoí elérő tehenét, n dolgozók osztályharca a lökés országokban Az elmúlt években a tsz- méhészetek semmiféle gyakor­lati támogatást nem kaptak a felsőbb szervek részéről. Ezért igen nagy örömmel vettük hí­rét a kétnapos méhészeti to­vábbképző tanfolyamnak, me­lyet a megyei tanács a méhé­szeti szakbizottsággal karöltve szervezett meg Egerben; Első eset volt, hogy a me­gye területén szétszórtan mű­ködő termelőszövetkezeti mé­hészek szakszerű útmutatást kaptunk a szocialista nagy­üzemi méhészetek korszerű . kezelésére, munkaszervezésre, < a méz- és viasztermelés, vala-< mint a méhek általi megpor- ? sás fokozására. S A szakelőadások közötti ? szünetekben a tsz-méhészetek ? általános problémái lettek s megvitatva. A viták során le- > szűrt vélemények alapján? megállapítást nyert, hogy a 5 tsz-méhészetek nagyüzeművé? fejlesztésének elengedhetetlen ? következményei a következők:? 1. A rentábilis termelésre? képtelen kis állományok gyors? felemelése 80—100 méhcsa- ? lódra. 5 2. A méhészeti felszerelések) korszerűsítése. 3. A tsz-méhészek oktatása-? nak és rendszeres szakmai el-? lenőrzésének kérdése. Utóbbi- < ak megszervezése az arra ills- ? tékesek feladata lenne. < Fentiek feltétlenül szüksé- < gesek ahhoz, hogy a tsz-mé-< hészetek mintaszerű nagyüze-< mi méhészetekké váljanak és< nemcsak a méz- és viaszter- j melés terén, hanem a mező- j gazdasági kultúrák megporzá- << sóval is beváltsák a hozzájuk [ fűzött reményeket. Ruvp Kálmán, az Országos* Méhészeti Szövetkezeti Köz- < pont munkatársa, magas el-j méleti színvonalú előadásokat < tartott az anyanevelés, a sza-j paritás, és a viasztermelés: korszerű nagyüzemi módoza- 5 tairól. Sztrancsik Zsigm,ond megveti saéhészeti szaktitkár, a nagy-1 katolikus munkások; a külön-? féle szakszervezetek meg-? egyeznek egymással a közös? harc céljaiban és feladataiban.? A firenzei „Galileo”-gyár mun-? kásainak, a Five-Lille vállala-s tok francia proletárjainak, a? borinagei szénmedence belga? bányászainak az egység és az? összefogás jegyében lefolyt? hős sztrájkjairól az egész vi-? lág tudomást szerzett. ? A proletariátus sztrájkhar-? Ca a legkülönfélébb formában? ölt testet. A pusztán gazdasá-? gi megmozdulások egyre gyaK- ? rabban csapnak át a fegyver-? kezési hajsza ellen, a nemzet-? közi feszültség enyhítéséért, a? tömegpusztító fegyverek hasz-? nálata és kísérletezése megtil-? tásáért síkraszálló politikai? megmozdulásokba; A kapitalista országok dói-? gozóinak harca fokozódik, s? mindjobban bizonyítja, hogy? a munkásosztály szervezetten,? összeforrva, harcos szellemben? száll síkra jogaiért, érdekei-? ért. A tőkés országok dolgozói? a monopóliumok nemzetközi ? összeesküvéséről, az imperia-? lista reakciónak az egyik tő-? kés országból a másik tőkés? országba átterjedő hullámé-? val, a militarista tömbök po-? !i ti Icájával szemben kiépítik a? proletárszolidaritás frontját,? szorosabbra zárják soraikat. 5 a többi kapitalista országban is. Olaszországban körülbelül 7 millió munkás, alkalmazott, béres és feles bérlő sztrájkolt. A japán dolgozók tavaszi tá­madásában csaknem 4 mil­lióan vettek részt. Az angol statisztika félmillió sztrájkolót tart számon, Nyugat-Német- országban több mint 200 ezer sztrájkolóról tudnak. Ez a harc Latin-Amerika sok országára is kiterjed. A dolgozók mozgalmá a gyarmatokon és a függő orszá­gokban még sohasem öltött olyan szervezett és tömeges jelleget, mint napjainkban. Sztrájkolnak a pakisztáni tex­tilgyárak és a malájföldi kau- csukültetvények munkásai, a szöuli kubikosok és a Dél- Afrikai Unió dokkmunkásai. Talpra áll Fekete-Afrika is. A szakadárok mesterkedé­seit visszaverő dolgozók egy­sége éles osztályharcokban erősödik. A proletariátus mindjobban felismeri, hogy legmegbízhatóbb fegyvere az egység. Ahol az összes munká­sok egységes frontokban lép­nek fel, a monopolisták min­denütt kénytelenek meghát­rálni. Franciaországban, Olaszor­szágban, Belgiumban sztrájk­mozgalomban egyesülnek a kommunista, a szocialista, a meg. A „szabad világ”, a „né­pi kapitalizmus” nem más, mint nyerészkedés és féktelen üzérkedés, a monopolisták ma­roknyi csoportja meggazdago­dása érdekében embermilliók szörnyű elnyomása. A munkát keresők görgő lavinája Harsogva zúdúl a hegyről a síkra. Éhség gyötörte milliók menetelnek A földön, melyet „szabad­nak” neveznek. Leo Pasqualini olasz mun­kásköltő így ír erről a világ­ról. A kapitalizmusban — amely ezen a tavaszon csupán egyetlen számmal — 12 millió munkanélkülivel dicsekedhet (ezeknek egyharmada a vezető tőkés országokban, az Egye­sült Államokban él) — foko­zódnak a kibékíthetetlen el­lentmondások és erősödik az osztályharc. Ezekben a napok­ban az Egyesült Államok min­den részéből a munkanélkü­liek ezrei vónultak Washing­tonba; azt akarják, hogy az amerikai kormány észrevegye plakátjaikat, amelyeken ez áll: „Eleven emberek vagyunk, nem pedig statisztikai adatok". Az Egyesült Államokban ta­valy körülbelül 3500 sztrájk volt, amelyben több mint 2 millió munkás és alkalmazott vett részt. Ugyanez a helyzet A szocialista világ a népgaz­daság hatalmas fellendülésé­ivel, a kultúra és a tudomány ;új, kimagasló sikereivel, a dol­gozók jólétének emelkedésével köszönti 1959 tavaszát. A ka­pitalista világban ugyanezek­ben a tavaszi hónapokban a imonopóliumok elkeseredett tá­madásokat indítanak a dolgo­zók jogai és vívmányai ellen, inövekszik a gazdasági válság, ; fokozódik a munkások harca :is. : A kapitalista államok ural­kodó körei rettegnek a mun­kásmozgalom növekedésétől és [így a monopóliumok érdeké­iben igyekeznek megnyirbálni ;és korlátozni a dolgozók jo­gait, a sokesztendős súlyos karcokban szerzett vívmá­nyait, kirohanásokat intéznek ;a proletariátus érdekeit védel- ; mező pártok és a szakszerve­zetek ellen. [ A monopóliumok felhasznál­ják a jobboldali szocialista ve­zéreket, a katolikus pártok és [az egyház szociális demagó­giáját, hogy a „népi kapitaliz- [mus” hazug propagandájával [félrevezessék a dolgozókat, í Azt állítják, mintha nap­ijainkban a kapitalizmus ki- > zsákmányoló jellege „megvál­tozott” volna, ‘s hogy azért »„nincs szükség” osztályharcra. >E hazug koholmányokat maga >a kapitalista valóság cáfolja

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom