Népújság, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-07 / 105. szám
1959. május csütörtök KEPOJSáG Három főorvos az orvosi rendtartásról Kohósalakból — épület Alig egy hónap telt el azóta, hogy az orvosi rendtartásról szóló jogszabály megjelent a napi sajtóban és a szaklapban gymást érik a rendtartással ’alkozó cikkek: ankét okát, oeszéléseket rendeznek az égé. ségügyi dolgozók körében e kérdésről. Az érdeklődés általános, hiszen egy régen megoldásra váró probléma rendeéséről van szó. Az orvosi rendtartásról szóló törvényerejű rendelet bevezetőjében is kiemeli, hogy átalakulóban levő gazdasági és társadalmi viszonyaink ma még nem teszik lehetővé, hogy a szocialista egészségügy ösz- szes célkitűzéseit megvalósíthassuk. „Mégis időszerű — folytatja az okfejtést a tvr. bevezetője —, hogy az orvosi tevékenység alapvető elveit egységes jogszabályba foglaljuk össze... és az egészségügy területén a kapitalista erkölcsi felfogás maradványai ellen eredményesen harcolhassunk”. Az idézetben foglalt megállapítások mutatják, hogy a rendtartás az egészségügy szocialista fejlődése érdekében jött létre. Az orvosi tevékenység alapvető elveiről, az azokkal kapcsolatban felmerülő gyakorlati és erkölcsi-etikai kérdésekről tettünk fel néhány kérdést vezető beosztásban levő orvosoknak, akik készséggel válaszoltak a „fogas kérdésekre.” Kiszely Sándor dr. megyei főorvos az alábbiakban foglalta össze véleményét a rendtartásról: — Az orvosi rendtartás elsősorban ideológiai kérdést vet fel és akar megoldani. A kapitalista felfogást kívánja az orvosi működésből kiiktatni. Ennek az ideológiai kérdésnek több oldala van. Az erkölcsi, társadalmi és gazdasági vonatkozások mutatják, hogy ezt a kérdést miért kell nagy körültekintéssel megközelíteni és megoldani. — Köztudomású, hogy az értelmiségnek olyan részét alkotják az orvosok, amely eddig teljes anyagi függetlenségben élt Ezt az anyagi függetlenséget közszolgálati állása mellett is megőrizhette. És itt rögtön beszélnünk kell arról a viszonyról, amely az orvos és a beteg között kialakult és kialakulhatott az idők folyamán. — Az a meggyőződésem, hogy az orvosok felé megnyilvánuló anyagi megbecsülés (bárki' részéről) és annak helytelen értelmezése néhány orvos részéről érdekeltségi kérdéssé, anyagi érdekeltségi kérdéssé változott át. Ezen a ponton az etikai kérdés megoldása az orvos magatartásán múlik. Ha az orvos időben kapott, vagy időben kilátásba helyezett anyagi szolgáltatás reményében a beteget szívélyesebben kezeli és azt a látszatot kelti, hogy a legmaga- sabbrendű orvosi kezelés csak ilyen mellékesnek látszó eszközök közrehatása esetén érhető el, akkor tevékenysége erkölcsileg kifogás alá esik, magatartása etikátlanná válik. — A beteg — (jó és rossz értelemben) —- mindent elkövet, hogy megkapja gyógyulását. Köznyelven: az egészségért mindent megadnak, az egészségért minden pénzt meg kell adni. A beteget nem lehet hibáztatni ezért a felfogásért, amely ittmaradt a korábbi gyakorlat kapitalista feltételei miatt. Itt az orvos és annak környezete — kórterem, ápolónő, stb. — segíthet abban, hogy a beteg és az orvos között megfelelő erkölcsi kapcsolat alakulhasson, ki. A beteg ne érezze azt, hogy ő kiszolgáltatott az orvossal szemben. Ez súlyos etikai kérdés, megoldása éppen a rendszabály feladata — ha kezdeti formában is. — A törvényhozás — nagyon helyes és eléggé nem is lehet ezt a szándékot hangsúlyozni — meg akarja szüntetni azt a lehetőséget, hogy az orvos szubjektív mozzanatokat vigyen a gyógyítás munkájába. — A rendtartás erkölcsi védelmet és normát ír elő az orvosoknak. Erre is nagyon szükség van. A múlt évben a sajtóban jelentek meg támadó szellemű írások az etikátlan magatartást tanúsító orvosokkal szemben. A becsületesen dolgozó orvosoknak ezek a támadások nagyon fájtak és ezt az elbánást a nyilvánosság előtt vissza kellett utasítanunk, bár azt is be kell vallanom, hogy a cikkek írói egy kisszámú, megtévedt orvos gyakorlatára hivatkoztak. Az orvosok túlnyomóan nagy többsége szilárd etikai alapon áll és végzi gyógyító munkáját. — A rendtartási kérdések gyakorlati oldaláról is szeretnék szólni. Igaz ugyan, hogy a végrehajtási utasítás május végén megjelenik és az sok mindent másképp mutat meg a gyakorlatban, mint ahogyan azt mi most, az alapelvek birtokában elképzelhetjük, de egy-két dolgot szóvá teszek: Az igények az egészségügyi ellátás és gondozás terén rohamosan növekednek. Az orvosi létszám bővítésre szorul. Előfordulhat esetleg az is, hogy átmenetileg a rendelőintézetekben zsúfoltság fog mutatkozni. A rendtartás kihatásai ma még nem mérhetők fel teljes terjedelmükben. — Az a véleményem összegezésül, hogy ennek a rendtartásnak meg kellett születnie, időszerűen született meg ahhoz, hogy a szocialista egészségügy további fejlődését meggyorsítsa. Osváth Gábor dr. a megyei kórház igazgató főorvosa azzal kezdi nyilatkozatát, amivel Kiszely dr. végezte: — Ez a rendtartás egy részt lezárja a magyar egészségügy egy korszakát, a szocialista egészségügy építésének átmeneti, hatalmas eredményekben gazdag, forradalmi változások által jellemzett, de még kapitalista csökevényekkel terhelt periódusát, másrészt nyitánya annak a gyorsabb iramú, elvileg következetes és egyértelmű, ugyanakkor megfontolt, körültekintő fejlődésnek, amely az MSZMP Politikai Bizottságának az egészségügyi helyzetről hozott határozata alapján napjainkban megindult. A rendtartás rendez egy sor megérett kérdést, az orvos és beteg, a társadalom és az orvos viszonyában új módon jelentkező problémákat, megállapítja azokat a helves és kívánatos normákat, az orvos magatartásának, foglalkozása gyakorlásának hivatáserkólcsi szabályait, amelyek a szocialista betegellátás céljából és jellegéből következnek. A rendtartás nem lép fel azzal az igénnyel, hogy a szocialista orvos-etika minden kérdését teljesen és véglegesen megoldja. Helvesen tekintetbe veszi egészségügyünk fejlődő jellegét, reálisan számol azzal, hogy az osztálytársadalom korszakából, egy egész törtéKözel 80 ezer mázsa műtrágyát használnak fel az idén megyénk termelőszövetkezetei Megyénk termelőszövetkezetei az elmúlt évben nagy mennyiségű műtrágyát használtak fel. Használata azonnal jelentkezett a termésáüa- gok növekedésében. Az így elért jobb eredmények arra ösztönzik őket, hogy az idén még nagyobb mennyiségben használjanak műtrágyát. Az újonnan elkészített és módosított terveket már ezek figyelembevételével állították össze. így nitrogénből 20 225, foszforból 42 675 és kálisóból 10 592 mázsa felhasználását tervezik. Megyénk termelőszövetkezeteinek jelenlegi területét figyelembe véve az idén egy katasztrális holdra több mint két mázsa műtrágya jut, nelmi periódus alatt kialakult és rögződött szemlélet és magatartás csökevényeit hordozzák magukkal az egészségügyi ellátás és az orvosi hivatáserkölcs esy sor kérdésében mind maguk a betegek, mind az orvosok. Éppen ezért a rendtartás jogszabályait alapvetően inkább türelmes nevelőmunkával, a marxista—leninista világnézetre való neveléssel helyes érvényesíteni, anélkül nersze, hogy szükség esetén annak adminisztratív módon való alkalmazásának lehetőségéről lemondanánk. Meggyőződésem, hogy a rendtartás jó fegyvertársunk lesz, egyrészt a betegellátás színvonalának további emelése érdekében folytatott harcunknak, másrészt »tovább erősíti majd a társadalom és a beteg megbecsülését, szeretetét, mely a nehéz és fáradságos orvosi munka legszebb honoráriuma. Löblovics Imre dr. az SZTK főorvosa, az orvosetikai bizottság elnöke, érthetően etikai szempontból nyilatkozik a‘rendtartás megjelenéséről: ■— Az orvosok a rendtartás megjelenését „römmel üdvöz- lik, mert ez a jogszabály irányvonalat mutat végzendő munkájukra nézve. Talán idő előtti nyilatkozni a rendtartásról, amíg annak végrehajtási utasítása meg nem jelenik, de az alapelvek olvasása, a megjelent jogszabályok értelmezése nagy megnyugvást és eligazítást jelent az orvos számára. A rendtartás keretet biztosít, s az orvos a keret határai között mozog. A rendtartás szilárd gátat emel azok elé, akik esetleg orvosi hivatásukról megfeledkezve, embertársaik vámszedőivé válhatnának. A múltban előforduló néhány sajnálatos példa alapján a becsületes orvosaknak eddig sok gyanúsítást kellett elviselniök. Orvosi rendünkben — ha szabad ezt a kifejezést használnom — ezek a hivatásukról megfeledkezettek nem képviselnek nagy számot, mert az orvosok többsége hivatásszeretettel, becsületesen végzi munkáját. —■ Az életrehívott orvos-etikai bizottság munkáját a rendtartás megjelenése még hatékonyabbá teszi. A rendtartás két oldalra szolgál intézkedéseivel: etikai hatást gyakorol az orvosra és ezzel segíti az orvos hivatásbeli magatartásának becsületes ki- fejlesztését, ugyanakkor biztosítja a gyógyításra szoruló betegek legmagasabb szinten való ellátását. A rendtartás védi a becsületesen dolgozó orvosokat a betegesnek nem jóhiszemű rétegétől, akik az ingyenes orvosi és gyógyszerellátásban nem a legteljesebb gyógyítás lehetőségét látják, hanem csali alkalmat arra, hogy azokat saját egyéni céljaik elérésére kihasználják, s emellett, vagy éppen ezért sértik, bántjáa. alaptalanul rágalmazzák a gyógyító munkát becsületesen végző orvosokat. Az etikai bizottság máris úgy látia. hogy a rendtartás szellemében elég jó munkát végzett, mert részint az orvosok munkája vált könnyebbé, zavartalanabbá, részint megváltozott a betegeknek a magatartása is az orvosokkal szemben — előnyösen. A rendtartás az orvos-etikai bizottság működését még magasabb szintre emelte azáltal, hogy a párt és a kormányzat bizalma, a szakszervezetek támogatásával és jóváhagyásával a rendtartás őrévé tette a bizottságot. így nagyon helyesen, az a helyzet alakult ki, hogy az orvosok intézik el és vizsgálják felül az orvosok ügyeit. ★ Három főorvos három oldalról nyilatkozott a rendtartással kapcsolatban, de azonos szellemben. Mindhárman azt akarják, hogy a szocialista egészségügy fejlődése gyors ütemben haladjon, hogy a múlt még meglevő negatív ideológiai és gyakorlati maradványai minél hamarabb megszűnjenek. (f. a.) (Folytatás az 1. oldalról). Kis kézi gépeken préselik a kohósalak- és cementkeveréket. Naponta 1600 darabot készít az itt dolgozó 21 ember. Két nap alatt rakhatnak fel a kőművesek egy közepes nagyságú családi házat, nem kell hozzá malter sem, mert a téglák egymást kötik. fl munkás-paraszt szövetség jegyében Az 1959-es esztendő igen komoly eredményeket hozott a mezőgazdaság szocialista átszervezése terén. A kora tavasz folyamán községek, járások, sőt megyék döntöttek a nagyüzemi ,gazdálko- dás, a termelőszövetkezetek mellett. Megyénkben szintén nagy lépéssel haladt előre a szövetkezeti mozgalom és most legfontosabb dolgunk a termelőszövetkezetek megerősítése és megszilárdítása. A szocialista falu megteremtése, méghozzá mielőbbi megteremtése, országos érdek, így közüggyé vált e mozgalom segítése, támogatása, erősítése. A magyar munkás- osztály, a parasztság hű szövetségese, nemcsak akkor indult el a falvakba, amikor felvilágosító, meggyőző szóra volt szükség, hanem ott marad és segít most azokban a napokban is, amikor a dolognak talán a nehezebbik része, a termelőszövetkezetek gazdasági megerősítése a feladat. Egymás után kapunk hírt arról, hogy megyénkben is egyre komolyabb és erősebb segítséget nyújtanak a falvaknak, az új termelőszövetkezeteknek a gyárak, üzemek, vállalatok. Most kaptunk levelet a sarudi községi tanács elnökétől, aki arról számol be, hogy Sarud termelőszövetkezeti községet az Egri Finomszerelvénygyár patronálja. — Eljöttek az elviársák, beváltották ígéretüket — írja levelében Pásztor Endre vb- elnök és elmondja azt is, hogy az üzem dolgozói vállalták, hogy a Kossuth Termelőszövetkezet gazdasági épületeinek villanyhálózatát rendbehozzák és a munkát határidőre el is végezték. Arról is szól a levél, hogy a május elsején átadott Nép. liget csak úgy készülhetett el időre, hogy a Finomszerelvénygyár dolgozói megígérték, hogy a hintákat terven felül elkészítik és felszerelik. És május elsején a sarudi gyerekek a szép, városba is beillő ligetben játszhattak már és szórakozhattak, hintázhattak kedvükre. Mindezért pedig köszönetét mondanak az Egri Finomszerelvénygyár dolgozóinak, akik sok más munkájuk közepette se feledkeztek el a sarudi gyerekekről... (sz... y) Utolsó simítások a készülő salaktéglán. A vámosgyörki tanács dicsérendő munkát végzett, mert eljárásukkal sokkal olcsóbbá lehet tenni az építkezést. Egy salaktégla 9 kis téglának felel meg, s darabja 4 forint nyolcvanöt fillérbe kerül. Megnyílt Egerben a Heves megye termelfiszSvetkezeteinek fejlődését bemutató kiállítás Ünnepélyes keretek között nyitotta meg Bíró József elv- társ, a megyei pártbizottság másodtitkára, a megyénk termelőszövetkezeteinek fejlődését bemutató kiállítást. A kiállítás fényképeken, ■grafikonokon keresztül mutatja be azt a hatalmas fejlődést, amelyet megyénk termelőszövetkezetei megtettek az elmúlt 11 esztendő alatt. A kiállítás részletesen foglalkozik azzal a nagyarányú fejlődéssel is, amely ez év tavaszán bontakozott ki megyénk dolgozó parasztsága körében. A jól szemléltető grafikonokról megtudja a látogató, hogy megyénk területének ma már 76,4 százaléka szocialista szektor és közel 33 ezer a termelőszövetkezeti tagok száma. A kiállítás tablói minden szónál ékesebben mutatják be megyénk állattenyésztésének fejlődését, a termelőszövetkezetekben elért eredményeket. Heves megye számos, jól ismert termelőszövetkezetének életéről, fejlődéséről kapunk pontos képet és több olyan adatot is, amely bizonyítja a közös, szocialista mezőgazdálkodás fölényét. A verpeléti Dózsa Tsz, a pélyi, a kiskörei, a hatvani, az atkán tsz-ek fejlődésével, munkájával, tagjaival találkozhat a látogató és azok közül több ismerős arcra bukkanhat. Igen érdekes a kiállításnak az a része is, amely a munkásosztály testvéri segítségét igyekszik bemutatni, azt, hogy a munkások százai, ezrei nemcsak a döntés napjaiban álltak a parasztság mellett, hanem ott vannak most is. amikor géppel, építőanyaggal, munkával kell segíteni a közös gazdaságok megerősítését. Nagyon nehéz feladat lenne elmondani mindazt, amit ez a kiállítás tartalmaz, hiszen csak a kiállítás személyes megtekintése, az ott szerzett benyomások képesek megértetni a látogatókkal annak mondanivalóját. A most megnyílt kiállítás vándorjellegű és Eger után a megye járásainak székhelyén mutatják be azt a nagyközönségnek, megyénk dolgozóinak. E rövid tájékoztató nem fejeződhet be anélkül, hogy ne emlékezzünk meg a kiállítás rendezőiről, a kultúrház dolgozóiról, akik részt vettek ebben a munkában. Márkusz Lászlóról, akinek jól sikerült, művészi kivitelű fényképei is hozzájárulnak a kiállítás sikeréhez. A jelenleg Egerben levő kiállítást már ez ideig is számos helybeli és idegen látogató tekintette meg. flz illetékesek figyelmébe Örvendetes dolog, hogy kereskedelmünk állandóan fejlődik. E fejlődés egyik jele, hogy sorra megszűnnek a kis szatócsbolt jellegű falusi üzletecskék, s egymás után nyílnak modern szaküzletek. Az üzletek szakosításának csak örülni lehet, — de csak akkor, ha módjával csinálják. Mert mi történt például Recsken? A Kiskereskedelmi Vállalat szakosítást hajtott végre a recski 108-as árudában, s e szakosítás eredményeképpen nincs olyan bolt Recsken, ahol női vagy férfikonfekciót lehetne kapni. A legközelebbi ilyen bolt Párádon van, esetleg Mátrádé- recskén. Igaz, Párád csak három és fél—négy kilométer távolságra van Recsktől, — de a recskiek mégsem értenek egyet azzal, hogy a szomszédos községbe kelljen átjárni ruhát vásárolni, —» és van is valami igazuk. d.