Népújság, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-17 / 89. szám

4

KEFÜJSAG

1959. április 17., óétttefc

4* oltaná msemével.•

— Vélemények a Népújságról AZ ÜJSAgIRÓ sokfelé jár a megyében s az anyag felvételekor nemegyszer személyesen is találkozik, az olvasóval. Ilyenkor az olvasók sokszor elmondják véleményüket, mit és miről szeretnének olvasni a lap hasábjain.

Legutóbb Pétervásárán jártunk, ahol három olvasónknak kértük ki véleményét a Népújságról.

Bocsi Gyula, a pétervásári járási tanács építési osztályának technikusa készséggel nyilatkozott és mondta el véleményét.

Régi olvasója és előfizetője vagyok a Népújságnak. Az emberek általában különböző érdekekből veszik a lapot. Van, aki a sportot kedveli, vagy a novellákat, verseket, komolyabb politikai cikkeket, riportokat. Én, ha kicsit furcsának is tűnik, a rövid, néhány soros kis írásokat és híreket olvasom a legszívesebben. Ezeket az anyagokat helyesnek és szükségesnek tartom a< lapban, mert az olvasó néhány perc alatt tájékozódást kaphat, hogy hol és mi történt a megyében.

Mióta a Népújság napilap lett, bizonyára ez a feladata még jobban megnőtt, de egyben több lehetőség is nyílt arra. hogy napi érdekes eseményeket, tudósításokat közöljön.- Ügy látom, ezt a hivatását, ha nem is százszázalékosan. de általában betölti. Természetesen vannak még hibái is a lapnak. Keveset írnak például a kislakás-építkezésekről. Szerintem ezek közilése is szükséges volna. Az, hogy 1958. első negyedévében 170 lakás- építési engedélyt adtunk ki, 1959. hasonló időszakában pedig 250<-et, ez is fejlődésünk záloga. És még valami. Több cikket kell írni és közölni a pétervásári járásról. Az lehet, hogy , soviniszta” megnyilvánulás tőlem, de mi, pétervá- sáriak még többet szeretnénk olvasni arról, hogy hol, mi történik járásunk községeiben.

BÄTKA JÓZSEFET, a zöldségüzlet vezetőjét éppen lapunk olvasása közben lepjük meg.

— ön mit olvas szívesen a lapban?- A híreket — válaszok Kicsit furcsán hangzik, az igaz, de időm sincsen rá, hogy a hosszabb cikkeket elolvassam, meg őszintén megmondom, nem is szeretem a nagyon hosszú írásokat. Ez nem azt jelenti, hogy nem olvasom el olykor az irodalmi írásokat, de általában csak a rövid cikkeket olvasom. A legérdekesebb és a legjobb kis hímek a széljegyzeteket tartom. A naponta megjelenő keretes kis írás bizonyára nemcsak nekem, hanem más olvasó tetszését is elnyeri. Bírálataival, dicséreteivel bizonyára betölti hivatását.

GECSE ISTVÁNT, az alt. Iskola igazgatóját éppen húr-? colkodás közben találjuk. Meg-? kapták az új pedagógus-la- ? kást, abban rendezkednek. De? azért néhány percre megkér-? tűk, mondja el véleményét ő| is lapunkról. >

— Sokféle újság jár, de minden hízelkedés nélkül állítom, egyik legkedveltebb lapom a Népújság. Az első cikk, amit elolvasok, az a Széljegyzet, s csak utána olvasom a többit. Általában foglalkozik az élet minden területével. Igen fontos nevelőhatása is Van, ami nekünk, pedagógusoknak, nagy segítséget nyújt a munkában. Az „Asszonyoknak” című rovatban különösen értékes cikksorozat volt Vaszily Anna írása a szülőknek, a nevelésről. Tetszett Földi Pál „Beszéljünk a Lukács-kérdésről” című cikksorozata, amely nemcsak nekem, hanem bizonyára más olvasónak is több kérdésre adott választ. Törekedni kellene arra, hogy az újságnak Valóban újság jellege legyen, s éppen ezért, ha ez lehetséges, jó volna, ha mindennap megjelenne valami érdekesség, szenzáció. A rövid, de politikus vezércikkek, az eszmei publicisztikai írások is igen komolyan és megfontoltan vannak megírva.

Ha a korábbi heti formátumban megjelenő Népújságot

és a mai Népújságot összehasonlítjuk, nagy fejlődés mutatkozik. Ez különösen tapasztalható az irodalmi résznél, ahol majdnem mindennap találkozunk egy kis humoreszkkel, tárcával, vagy vasárnapi számokban nagyobb elbeszélésekkel is. örvendetes, hogy megyénkben igen sok költő is él. A versek, ha nem is valamennyi kifogástalan, mégis írói és költői készségre vallanak.

IGEN ÉRDEKES, s amit talán az országban semmilyen újság nem csinál, a naponta megjelenő első oldalas fénykép. Ha egy-egy alkalommal nem jelenik meg a lapban az első oldalas fénykép, már szinte hiányzik, nincs az újságnak Népújság jellege. Helyes lenne, ha a hosszabb elbeszéléseket, tárcákat rajzolt címekkel illusztrálva közölnék. Alig több, mint egy éve, hogy napilap a Népújság, de úgy látom, hogy betölti hivatását és a jövőben is sok ezer olvasónak közkedvelt lapja lesz a Népújság.

Kiss Béla

mmrA

FXLMs

Biológus szakos tanárok továbbképzése

Április 20-án a gyöngyösi járás biológus szakos tanárai továbbképzés keretében megtekintik a visznek! Béke Termelőszövetkezetet. Ez alkalommal megismerkednek a

•zövetkezet életével, megnézik a gépesítést, az állattenyésztést, majd tapasztalat- cserét folytatnak a növénytermesztési brigád tagjaival.

A minap egy értekezleten hallottam, hogy az állami gazdaságokban, csupán a munka jobb megszervezésével literenként egy fillérrel sikerült csökkenteni a tej előállítását Ez az egy fillér országosan kétmillió forinttal növelte az állami gazdaságok jövedelmét.

íme, a gyakorlati élet bizonyítéka, hogy fillérből lesz a forint, s a sok-sok apró megtakarítás, milliós értékekkel növeli az egész ország vagyonát. Érdemes elgondolkozni rajta, mit jelent, ha minden munkánál csak egy fillérrel csökkentenénk az önköltséget, ha minden holdon csak 50—100 kilóval növelnénk a terméshozamokat ...

*

Bármily furcsán hangzik is, sok esetben örülni tud. az ember, amikor egy-egy faluban elégedetlenkednek valamivel, panaszkodnak, s változtatást követelnek. Az ilyen esetek közé tartozik az, ami

nemrég történt Halmajugrán. A községben egy 800 kötetes könyvtár működött, ez is a falu alsó végén. Eleinte még elegendőnek bizonyult a könyv is, meg az egyetlen könyvtár is, azonban ahogy múlt az idő, ahogy növekedett az emberekben az érdeklődés a betű iránt, úgy vált egyre többször panaszos ügy- gyé a könyvtár. Ahány értekezlet, megbeszélés volt a faluban, mindenütt és mindenkor napirendré került, hogy bővítsék a könyvtárat, s nyissanak egy fiókot a falu másik szélén, mert ők is szeretnek olvasni, s nem járja, hogy míg az egyik részen ott a könyvtár, a másik résznek kilométereket kell érte gyalogolni.

A panasz nem talált süket fülekre, a napokban meg is nyílik a helybeli könyvtár fiókja. Ki gondolta ezt valaha, a faluról, ahol évtizedekig a kalendárium, volt úgyszólván az egyetlen olvasmány.

(békési)

1959. áprijis 17, péntek:

l«94-ben szűkített N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára.

1946. SziAa megszállásának megszűnése.

1919-ben halt meg Mednyánszky László festőművész.

1929-ben halt meg Magyari Imre cigányprímás.

^ Névnap O

Ne feledjük, szombaton: ILMA

ti a asf

— A GYÖNGYÖSI járási tanács végrehajtó bizottsága ülést tartott. Az ülésen megbeszélték a járás Összesített költségvetési tervezetét, valamint értékelték a járási népi ellenőrzési bizottság egyéves munkáját.

— A HATVANI csatornaépítők tegnapelőtt helyezték el betoncsőbe a főposta előtti Budapest—Miskolc közötti útszakasz alatt a csővezetéket a forgalom korlátozása nélkül.

— EZERSZEMÉLYES kul- túrház építését tervezik Gyöngyöspatán az I960— 196I-es esztendőben.- AZ EGER—Salgótarjáni TÜZÉP Vállalat a fokozott árukereslet kielégítésére saját üzemében 144 ezer mozaik- és cementlapot, 252 ezer cementcserepet és kétezerötszázhat- van kútgyűrű betoncsövet gyártott 1958. második felében.

— EGER VÁROSRENDEZÉSI tervét vitatták meg tegnap délután az egri városi tanács végrehajtó bizottsági ülésén.- A HATVANI Cukor- és konzervgyárban április 1-én indult meg a kongresszusi munkaverseny, amelynek már kezdeti eredményei láthatók a karbantartók és a kiszerelők munkájában.

— ÜT- ÉS JÁRDAÉPÍTÉSRE a jövő évben Domoszló községben 120 ezer forintot biztosítanak. A munkához a lakosok jelentős társadalmi munkát ajánlottak fel.

— AZ EGRI Lakatosárugyár- ban tizenhatezer 400 forintot fizettek ki az elmúlt évi újítások díjazásaként.

— A LEGELTETÉSI bizottság munkáját értékelik Detk községben a mai tanácsülésen.

Kémek a Tiszánál

Színes szovjet film

Festői tájon, Nyugat-Ukrajna egyik hatánnénti falujában, erdőborította hegyek között pereg a film érdekes óű lebilincselő cselekménye, amelyben — bár kémtörténetről van szó — jelentős szerepet játszik a szerelem. Terézia, a bájos fiatül lány, hosszabb ideje levelez Belograj-jál, a Kelet- Berlinben állomásozó szovjet katonával. így születik meg kölcsönös vonzalmuk, pedig személyesen még sohasem találkoztak.

A film mindvégig feszült, izgalmas cselekmény során érdekes embertípusokat vonultat fel.

A filmet az egri Vörös Csillag Filmszínház játssza április 19-ig.

Az utóbbi napokban is nagy ütemben folytak a ma bemutatásra kerülő Sardou—Najac: Váljunk el című francia vígjátékénak próbái az egri Gárdonyi Géza Színházban.

Igen sok nehézséget kellett mind a rendezésnek, mind a művészeknek leküzdeniök, amíg odáig eljutottak, hogy a Váljunk el má bemutatásra kerülhet. Ilyen nagy nehézség volt például az, hogy a női főszereplő, Németh Gabriella, megbetegedett és pótlása a darabban nem volt könnyű — végül is Fogarassy Máriát, a győri Kisfaludy Színház művésznőjét kérték fel a szerep eljátszására, aki Győrött már mintegy 30 előadáson alakította Cyprienne szerepét.

Sardou Váljunk el vígjátéka a századforduló vígjátékirodalmának egyik legsikerültebb darabja. A párizsi ősbemutató óta nagy sikerrel szerepel mind a külföldi, mind a magyar színpadokon Annak idején — Bajor Gizivel a női főszerepben — a Nemzeti

Akik belépnek a rózsadiszes kapun...

«■■■■■■■■■ //m ■ a a a i

O/l

VEGÍU VÖRÖS CSILLAG Apák iskolája EGRI BRODY

Emberek, vagy őrmesterek GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Álmatlan évek GYÖNGYÖSI PUSKIN Városi asszony HATVANI VÖRÖS CSILLAG A 39-es dandár HATVANI KOSSUTH Nővérek PETER-WtSARA Nin<* előadás FÜZESABONY Nincs előadás HEVES

Nincs előadás

műsora i

^Egerben este V? 8 óraikór; VÁLJUNK EL (Bemutató előadás Gárdonyi- - bérlet*

Színház is bemutatta, s ez igen nagyt ma is érvényes rangot adott a vígjátéknak. Az a szerelmi háromszög, amelyet a darab bemutat, mentes minden sablontól, minden vígjátéki öncélúságtól, nem olcsó helyzetkomikumot ad, mert a darab komikuma, humora a Sardou által megírt jellemekből fakad. A vígjáték derűs eszközeivel mutatja be a múlt századvégi polgári társadalom erkölcsi ellentmondásait,

ugyanakkor ma is érvényes intő példát ad a családi élet benső tartalmának formálása, alakulása tekintetében.

A Váljunk el rendezője Kár~ páthy Gyula. A rendező arra törekedett, hogy a közönség a darabban ne a vígjátéki konfliktusokat lássa, hanem azokat az emberi konfliktusokat, amelyeket az író megalkotott művében.

Mint már megjegyeztük, a női főszerepet, Cyprienne-t Fogarasoy Mária, a győri Kisfaludy Színház művésznője iát- sza el, mint vendég. Nagy érdeklődéssel és kíváncsisággal várjuk bemutatkozását és biz- ; tosak vagyunk a sikerben. ; Biztosak lehetünk annál is in- ; kább, mert mögötte olyan sze- I repek állnak, mint az Othello • Desdemonája, az Aranyember j Thimeája, a Cyrano Robxánja,

> a Néma levente Ziliája, a Ka- ; méliás hölgy és a Tisztesség-. ; tudó utcalány címszerepe.

; A férfi főszerepet, Des : Prunelles alakját Pusztay Pé- I tér viszi színre. Nagy várako- ! zással' tekintünk bemutatko> zása elé. A darab többi jelen- | tősebb szerepében Bodó Györ- ; OVÖt, Patkó Istvánt, Móricz ; Ildikót, Herédy Gyulát, Kon- ; dór Klárit láthatjuk.

’ Örömmel látjuk újra na- I gyobb szerepben a fiatal és t.e- í hetséges Patkó Istvánt Valen- I tin szerepében. Fiatal színész, jés jól ismerte fel a Valentin ; alakjában levő figurát, az oly- ; kor urát majmoló, majd hir- ; télén az önmaga természetes ; hangján megszólaló inast. Mó- ; ricz Ildikónak végeredmény- I ben Josephine az első na- < gyotb szerepe ebben a szín- ; házi évadban, — kedves, bá> jós, üde jelenség lesz a szín- ; pádon.

; Érdeklődéssel és várakozás- ■ sál ülünk be ma este a Gárdo- ; nyi Géza Színház nézőterére,

; s reméljük, hogy Sardou- , Najac Váljunk ‘el című há- : romfelvonásos francia vígjáté- j kának bemutatásával a szín- ; ház művészegyüttese újra ma- ; radandó élményt ad.

(-T4

könyvben, hogy akik a rózsadíszes kapukon beléptek, azokat szívébe zárta a ház ura. Napjainkban sokan, nagyon sokan lépnek át a rózsadíszes kapun, s még többen a város jelképes nagykapuin, őket, valamennyiöket szívébe zárja, s szeretettel fogadja a „ház ura“, a város ura, Eger városának lakói.

Szeretettel fogadták azt a negyedmillió embert, akik az elmúlt évben jártak a városban, s szeretettel várják azokat is, akik majd ebben az évben látogatnak el Egerbe.

... Lassan már esteledik. A nap fénytelen sugarai már megtörnek a városszéli házakon. A Széchenyi utca a megszokott esti képét mutatja. A moziban gyülekeznek az emberek, a fürge újságárus az esti lapot kínálgatja. Csupán egy jókedvű gyereksereg veri fel az utca csendjét. Ismerőseink, az óbudaiak ők, akin mezei virágcsokrokkal, frissen nyesett botokkal felszerelve jönnek az Almár-völgy felől S bár kissé fáradtak, de vidáman, iókedvűen jönnek, ívn-d turista módra.

Ti/T 'g eev éjszaka itt Eeerben, s aztán ismét felzúsnak az autóbuszok motorjai s utasaikkal — akik. egy fe'eithe- tetlen kellemes naoot tömöttek Egerben — tovatűnnek az egri dombok mövntt

Márkusz László

s emellett jó, kényelmes szállást ez az épület.

Egyszerre 130 turista fér el a szállóban, személyenként és naponként 8—10 forintért. Ha esetleg házastársak érkeznek, a gondnoknő akkor sem jön zavarba, mert van két szépen berendezett különszobájuk is.

A szállónak van társalgója, s hideg—melegvízzel ellátott mosdója is. És a legjobb helyen fekszik ez a szálloda. Néhány lépés a Vár, a Nép- kert, s itt van egész közel a strand is, amely néhány nap múlva már megnyitja kapuit.

Sokféle ember járt már ebben a kis szállóban az egy esztendő alatt. Jártak itt kisdiákok, egyetemisták, nagyüzemi munkások és tudós professzorok, öreg házasok, s ifjú nászutasok. Jöttek ide Budapestről, Miskolcról, Debrecenből éppen úgy. mint

Sopronból, Szolnokról, Karcagról. s az ország különböző vidékeiről. Sőt, több külföldi csoport is lakott már a szállóban.

A vendégek különböző vi- dékekről jöttek, s a

különböző foglalkozású emberek nem- is voltak mindenben egy véleményen, egyben azonban megegyeztek: valameny- nyien jól, nagyon jól érezték magukat Egerben. Ezt mutatják a vendégkönyvek bejegyzései is.

Meg vagyon írva egy régi

ügyeletes hajdú tisztelgett feszes vigyázzállásban a kapun besiető Buttler grófinak.

T gén, valamikor az 1800- as években a Buttler- családé volt ez az épület. Ök húzatták rá az emeletet . is. Jóformán csak a hajdú, a li- bériás inasok, s a többi személyzet lakott az épületben. Buttler gróf csupán a megyegyűlések idején tartózkodott egri lakosztályában, no meg az emlékezetes nagy válóper idején. Akkor töltött el soksok nyugtalan órát az évszázados fák hűs árnyékában.

Aztán múltak az évek, fordultak a századok, s múzeum lett Buttlerék egykori házából, majd a múlt év májusában ebben az épületben nyitotta meg kapuit a diák- és turistaszálló.

C most hagyjuk a múl- ^ tat, maradjunk a jelennél. A kis óbudai gyerekek a mosdóban viháncolnak. A hosszú út után jólesik a fürdés, s utána még jobb az uzsonna. S aztán irány a város, a vár, a környék, — s a Bükk.

Míg a , fiatalok Egerrel és környékével ismerkednek, nézzünk szét egy kicsit ebben a szállóban.

Kellett, nagyon kellett már Egernek ez a diák- és turista- szálló. Csak az elmúlt esztendőben majdnem 20 ezer diáknak s turistának adott olcsó.

ÍZ et autóbusz kapaszkodik az egri dombokon. Csillogó testű, új farmotorosok. Oldalukon tábla, rajta a felirat: Különjárat.

Egy-két kanyar után már feltűnik a város, napsütötte csillogó tetőivel, tornyaival, s karcsú, ég felé törő minai etjével. Még néhány kapaszkodó s már csikorognak a fékek, s 80 vidám gyerek ugrik le az autóbuszokról, hogy első egri élményükként széttekintsenek Dobó István városában.

Fiatalok, 12—13 éves fiúk, lányok, az egyik óbudai általános iskolából. Izgatott mozdulatokkal szedik le a csomagjaikat, majd nyílik a kis bárok kapu s a gyerekek vidáman, elevenen foglalják el helyeiket a diákszálló ódon falai között.

Néhányan kint maradnak az épület előtt. Feltekintenek a várra, nézik a kis patakot, s műértő szemekkel figyelik szállodájukat, ezt a régi barokkstílusú épületet, majd utánuk is becsukódik a kapu.

Múltat, történelmet áraszt ez a rózsadísz záróköves kapu, s az egész épület, kolostor-boltozataival. csaknem fél méter szélességű falaival.

Mily sokat tudna mesélni ez a régi épület...

A kis kapuban most a gondnoknő áll. Talán éppen azon a helyen, ahol egykoron az