Népújság, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-17 / 89. szám

1959. április 17., péntek NÉPÚJSÁG A MOST MEGALAKULT és a már meglevő, de számszerint és területileg megnövekedett termelőszövetkezetek többsé­gében erős ütemben folynak a tavaszi munkák. A növényter­mesztést az újonnan alakult szövetkezetekben már a kö­zös szempontok figyelembe vé­telével végzik, a közös állat- tenyésztést azonban istállók hiányában nem tudják meg­kezdeni. A területileg és így az - állatállományban is növe­kedett termelőszövetkezetek vezetőinek nagy feladatot je­lent a közös állatállomány el­helyezése. A most épülő te­hénistállók tervezésekor egyik legnagyobb követelmény a hosszú élettartam, a későbbi gépesítés feltételeinek bizto­sítása. A megnövekedett gondok megoldásában a tsz-ek vezetői nem maradtak egyedül, mert az üzemek munkásai, műszaki dolgozói anyagi és szellemi tá­mogatását élvezik. EZ A HELYZET a füzes­abonyi Petőfi Tsz-ben is. A megnövekedett földterülettel arányosan növelik az állatál­lományt is. A tagság a napok­ban tartott közgyűlésen hagy­ta jóvá 150 darab szarvasmar­ha vásárlását, a jövő hét elején dolgozóinak segítségével épül a füzesabonyi Petőfi száz férőhelyes tehénistáflója ezt meg is kezdik. A meglevő 100 és a most vásárlandó 150 szarvasmarha elhelyezésének gondja nehezedett Barta elv­társ és a tsz többi vezetőjé­nek vállára. Az elmúlt napokban vas­utasruhás vendégek — a MÁV miskolci pályafenntartás dol­gozói és műszaki szakemberei, valamint a helyi állomás ve zétői — látogattak el a tsz-be. Megbeszélték a problémákat, s azonnal hozzá is fogtak azok megoldásához. Felmérték a volt malom melletti folyó pa­tak jelenlegi hídját, ennek két méterrel való szélesítését és korláttal való ellátását vállal­ták. A nagy gondról, az is­tálló építéséről sem feledkez­tek meg. A műszakiak vál­lalták a saját erőből épülő-100 férőhelyes tehénistálló tervei­nek elkészítését. A vasúti cé­lokra alkalmatlan beton-talp­fákat az alapozáshoz, a tsz rendelkezésére bocsátják, ezen­felül a szükséges salak leszál­lítását is elvállalták. Az anya­gi és szellemi segítségen kívül — ha a munka tempója úgy kívánja — fizikai munkaerőt is biztosítanak az építkezések­hez, melyet május hónapban megkezdenek. | A miskolci pályafenntartás munkásai és vezetői a segíteni- akarás legszebb példáját mu­tatják, hisz több mint 20 tsz patronálása mellett a füzes­abonyi Petőfit is támogatják. A helyi állomás dolgozói és vezetői Szihalmot patronálják, ezen felül a vasúti szállítás terén is minden előnyt biz­tosítanak az építkező Petőfi­nek. A vasúton érkezett tíz vagon követ például nem a rakodó helyre, hanem a köze­lebb eső raktárhelyiségek mel­lé tolatták, s így a tsz fogatai­nak kevesebb időbe és útba telik annak elszállítása. Ez körülbelül háromszáz kilomé­ter útmegtakarítást jelent a közös gazdaságnak. A TEHÉNISTALLÓ felépíté­se csak egy része a Petőfi Tsz problémáinak, hátra van még száz ló közös elhelyezésének gondja. Reméljük, hogy ezt a fel­adatot is sikerül megoldaniok a szövetkezet vezetőinek és tagságának, és ebben sem ma­radnak egyedül, továbbra is számíthatnak üzemeink, válla­lataink, dolgozóink hathatós támogatására. Pilisy Elemér Äz Egri Vegyesipari Vállalat dolgozói lelkiismeretes munkával vesznek részt kongresszusi munkaversenyben AZ EGRI Vegyesipari Vál­lalat dolgozói műszaki értekez­leten és termelési tanácskozá­sokon megbeszélték a vállalat előtt álló feladatokat és a kongresszusi szocialista mun­kaverseny megindulásának he­lyi lehetőségeit. A munkások elhatározták, hogy csatlakoz­nak a Budapesti Pártbizottság aktívaülése, valamint a Szak- szervezetek Országos Tanacss felhívása alapján a kongresz- szusi munkaversenyhez. A jelenlevő munkások rész­legenként tették meg verseny­vállalásaikat, amelynek főbb pontjai szinte egyértelműen határozták meg a vegyesipar előtt álló versenyfeladatokat. Az éves terv túlteljesítése, az önköltségcsökkentés és a ter­melékenység emelese melle, vállalták, hogy százszázalékos minőségi munkát vegeznek. KISZ-brigádokat hoznak letre és részt vesznek a vállalat be­ruházási és felújítási munkai­nak társadalmi munkával való elvégzésében. Így lehetne ös­szefoglalni a vállalásokat, de a részlegek is külön készülnek erre a nem€S versenyre. A lakatos-részleg, dolgozói versenyre hívják a vállalat összrészlegének dolgozóit es a műhelyen belül KlSZ-briga- dokat alakítanak. A kongresz- szusi munkaverseny időszaka alatt tervüket havonta öt szá­zalékkal teltelj esi tik és ev végéig megtartják ezt az ö. százalékos túlteljesítést. A gé­peket célszerűen hasznainak ki, az anyagok helyes szabá­W*WvAA/WWS MINTHA összezsugorodott volna a föld az utóbbi száz év folyamán. Ne ijedjenek meg, kedves olvasóim, szó sincs ve­szélyről, csupán azért lett ki­sebb ez a mi jó öreg sárgo­lyónk mert az állandóan fej­lődő közlekedési eszközöknek mind kevesebb időre van szük­ségük, hogy bejárják. Ehhez természetesen a sok helyen va­lóban pompásan megépített út­hálózat is hozzájárul, nem be- szél ve a hangnál is sebesebb repülőgépekről. Az utak a világ minden ré­szét behálózzák; szakadékok felett vezetnek át, hegyóriások között és alatt kanyarognak, merész ívelésű hidak hátán nyargalnak, hogy végül is hir­telen megtorpanjanak a tenge­rek, vagy a nagy kiterjedésű tavak előtt. Természetesen sok olyan hely van még a világon, ahol útnak nyoma sincs, de minde­nütt azon fáradoznak, hogy a legelhágycttabb helyeket is összekössék a világgal. A szovjet mérnököket újab­ban nem ilyen egyszerű terv sával az önköltséget a minimá­lisra csökkentik. A műhelyek­ben a tervbe vett átrendezést társadalmi munkával elvégzik és utána példás rendben tart­ják. A lakatos-részleg után az építőipari részleg dolgozóinak versenyvállalása következett. Ök az egy főre eső termelési érték ötszázalékos növelését, az anyagnorma betartását és százszázalékos minőségi mun­kát és egyszázalékos önkölt­ségcsökkentést vállaltak fő feladatként, de vállalták azt is, hogy a havi tervüket állan­dóan hat százalékkal túltelje­sítik, az önköltséget egy szá­zalékkal javítják és a Fodor­brigád tagjai az ifjúsági bri­gádot szakmailag támogatják, hogy mindig a kellő minőség­ben végezzék a rájuk bízott feladatokat. AZ ÜVEGES- és képkerete- ző-részleg dolgozói az éves terv 110 százalékra való teljesítését, kétszázalékos anyagtakarékos­ságot vállaltak. Jelentős volt még a kályhás-részleg dolgo­zóinak kongresszusi verseny­vállalása, amelyben az egy órára eső termelési terv öt- százalékos túlteljesítését, 100 százalékos minőségi munkát és kétszázalékos anyagtakarékos­ságot vállaltak. Ez a részleg mint KISZ-brigád vesz részt a munkaversenyben. A munká­jukhoz fehasználják más vál­lalatoknál elfekvőnek minősí­tett, de még a kályhaszerelés­nél használható anyagot. Tár­sadalmi munkában elvégzik a kályhához szükséges anyagok tárolását De ez a munkaverseny csak akkor lesz eredményes, ha a vállalat vezetői és adminiszt­rációs dolgozói is minden se­gítséget megadnak a dolgozók­nak. Helyes munkaszervezés­sel lehetővé teszik a különbö­ző részlegek anyagbiztosítását és tervszerű együttműködését. Az adminisztrációs részleg a megfelelő számviteli adatok rögzítésével lehetővé teszi a részlegek termelési érték, ön­költség és eredmény mérését. Az értekezleten háromtagú versenyértékelő bizottságot vá­lasztottak, amely havonta ér­tékelni fogja a kongresszusi munkaverseny eredményeit. GYETVAI SÁNDOR igazgató. ... hogy a Szabad Európa Rádió méltatlankodó hangon, felháborodva beszélt a levert tibeti reakciós lázadásról. Odáig is elmegy a ..hiteles­ségéről'’ már annyira ismert rádió, hogy valamiféle „népi ellenállásnak” titulálja a ti­beti lázadást. Ezen nem lehet csodálkoz­ni. hiszen ismerjük a Szabad Európa Rádió kenyéradó gaz­dáit. az amerikaiakat, azokat az embereket, akiknek min­den olyan lázadásnak a le­verése, amely a népi hatalom ellen irányul — szörnyű cse­lekedet. törvénytelen erőszak! A csangkajsekista vezetők is szomorkodnak, mert azt lát­ják. hogy a hadianyag és a propaganda célokra elköltött összeg nem érte el a meg­felelő hatást. A nép keze lesújtott az árulókra és ért­hető. hogy nemcsak a tibeti lázadók jajdultak fel, hanem jajszavukat hallották Tai- vanon éppen úgy. mint a New York-i tőzsdék világá­ban is. » K. J. TÜZÉP kiváló vállalat — A JÖVÖ ÉVBEN min­tegy 80 ezer forintos költség­gel kikövezik az Alkotmány utcát Atkár községben. A munkálatokhoz a lakosok 20 ezer forint értékű társadalmi munkát ajánlottak fel. Szerdán este az egri Tiszti Klub dísztermében az Eger— Salgótarjáni TÜZÉP Vállalat több mint 100 dolgozója jött össze, hogy megünnepelje azt a jelentős eseményt, hogy a TÜZÉP kiváló vállalat tett az elmúlt év második felének eredményei alapján. Márföldi Jenő, , a szakszervezeti bizott­ság részéről üdvözölte a vál­lalat dolgozóit és a meghívott vendégeket, s méltatta az ün­nepséget. Majd Somogyi Sán­dor főigazgató, Tausz János belkereskedelmi miniszter ne­vében adta át Bodnár Péter igazgatónak a kiváló vállalat oklevelet, melyet a TÜZÉP már egyszer kiérdemelt, de az ellenforradalmi események mi­att nem kerülhetett sor a ki­tüntetések átadására. Somogyi elvtárs, a TÜZÉP dolgozóinak munkáját méltat­va, elmondotta, igen nagy fel­adatot láttak el, mert az or­szágos építőanyag forgalom egy főre mérve 207 forint, Heves megyében pedig 335, Nógrádban 348 forintra emel­kedett, s jóval magasabb volt, mint az országos átlag, s ez nagy feladatokat rótt a TÜZÉP dolgozóira. A kiváló vállalat oklevél át­adása után a Belkereskedelmi Minisztérium nevében Somogyi elvtárs jutalmat adott át Bod­nár Péternek, a TÜZÉP igaz­gatójának, Gyurkó Józsefnek, Jakkel Jánosnak, majd a „bel­kereskedelem kiváló dolgozó­ja” jelvényt adta át Pohánka Istvánnak és Szűcs György­nek. Az MSZMP Eger városi vég­rehajtó bizottságának nevében Egri Gyula elvtárs üdvözölte a TÜZÉP dolgozóit a jelentős esemény alkalmából. majd Szacsuri István a KPVDSZ ne­vében köszöntötte a TÜZÉP dolgozóit. Bodnár Péter igazgató be­szédében hangoztatta, hogy alig 10 év alatt 12-szeresére növekedett a TÜZÉP forgalma, s a vállalat 305 dolgozójának odaadó, eredményes munkájá­nak köszönhető a kiváló vál­lalat cím elnyerése. Ismertette, milyen nehézségeket kellett le­küzdeni, míg idáig eljutottak, s milyen eredményeket értek el a lakosság tüzelővel és épí­tőanyaggal, való ellátásában, melyet a helyi erőforrások fel- használásával is igyekeztek megoldani. Bodnár elvtárs felhívta a vállalat dolgozóinak figyelmét, nagyobb gondot fordítsanak szakmai, politikai képzésükre, hogy eleget tudjanak tenni a megnövekedett feladatoknak. A beszámoló után a vállalat igazgatója átadta a kiváló dolgozó okleveleket Pethő 1st- vánnénak. Demeter Istvánnak, Sikur Benedeknek, majd 11 ezer forint pénzjutalmat osz­tott ki a vállalat legszorgal­masabb dolgozóinak. Az ün­nepséget az V. sz. ált. iskola kultúrgárdájának műsora kö­vette, melyet a TÜZÉP patro­nált, s ebből az alkalomból a kis úttörők köszöntötték a vállalat dolgozóit. A kiváló vállalat cím elnye­rése alkalmából a vállalat ve­zetősége vacsorán látta ven­dégül a dolgozókat, melyet tánc követett. K. E. «•IfÖ GAZDASÁGI A gyomirtásról A NAP HUMORA — Régebben, amikor még nem volt televízió, férjem ál­landó álmatlanságban szenve­dett ... HAZAI ÉS KÜLFÖLDI vizsgálatok egybehangzóan ál­lapítják meg, hogy még a mai fejlett termelési viszonyok kö­zött is a gyomok nagyobb kárt okoznak a mezőgazda­ságban, mint a kártevők és betegségek együttvéve. Ezért terjedtek el világszer­te a rendkívül gyors és erő­teljes gyomirtószerek, amelyek nemcsak megakadályozzák a gyomok megkötését, hanem azokat teljesen elpusztítják, s ezáltal 1—2 mázsával megnö­velik terméseredményeinket. A vegyszeres gyomirtók sorá­ból kiemelkednek a hormonos gyomirtók, mint amilyen a hazai DIKONIRT is. Ezek hatása aszerint változik, hogy egyszikű, vagy kétszikű növényt kezelünk-e vele. Az egyszikű növények, például a gabonafélék, általában kevés­bé érzékenyek, mert szerveze­ti felépítésük és életfolyama­taik gátolják a vegyszerek ha­tásának kibontakozását. Kü­lönösen a teljes bokrosodásuk idején ellenállók, szemben a kétszikű növényekkel, ame­lyek főképp virágzás előtt 9 Hasít Ázsia és Amerika között Szovjet mérnökök merész ötlete foglalkoztatta. Felvetették azt az ötletet, hogy szárazföldi utat építenek Amerika és Ázsia kö­zött. Mint ismeretes, ez a két világrész majdnem összeér, csak a 85 kilométer széles Behring-szoros választja el őket egymástól. E szoros áthidalására több merész terv született. Általá­ban három megoldást emleget­nek: híd- vagy gátépítést és víz alatti alagutat. Ha valaha is belekezdenek a két világrész összekötésébe — valószínűleg víz alatti alagutat építenek. NEm FOGNAK majd éppen bizonytalan munkába a szov­jet mérnökok, mert hasonló alagutat már a japánok is épí­tettek, a Hondo és a Hokkaido szigetet kötötték össze egy 20 kilométer hosszú alagúttal. Hogyan építhetik fel ezt az alagutat? Mindjárt az elején meg kell említenünk, hogy ez az út nem a tengerfenéken húzódik majd, mert az nagyon egyenetlen és egy-egy része között jelentős magasságkülönbség van. Emel­lett természetesen más nehéz­ségek is gátolják az alagút építését. Hogyan akarják hát felépí­teni? Az a tervük, hogy a víz fel­színével párhuzamosan, min­tegy 20—30 méter mélységben halad majd a csőszerű alagút, s bizonyos távolságokban be­tonoszlopokkal támasztják alá. Hegy a nagy forgalom, vagy a háborgó tenger ne ártson neki, különféle támasztókészüléke­ket szerelnek rá. A terv szerint a hengeralakű alagutat két részre osztják, s az egyiket gépkocsi-, a másikat pedig vonatforgalomra hasz­nálják. Falát hatvan centimé­ter vastag, merev betonból építik. I 1 AAAAA^^AAAAAAAAAAAAAAMAAAA^ Legkényesebb munka a hen­gerek egymás mellé illesztése lesz. A föld felszírén 80 méter hosszú, nagy átmérőjű csöveket építenek, két végét elzárják, s annyi vizet engednek beléjük, hogy a kívánt mélységig sül­lyedjenek. Ott aztán búvárru­hába öltözött munkások illesz­tik a már felszerelt részhez, s így csövenként építik fel az alagutat. Az összeillesztés és a külön­álló részek egybeforrasztása természetesen nehéz dolog —, de megvalósítható. Így napról napra nőne ez a hosszú, víz alatti kígyó, s végül is összekötné a két világrészt. Akkor eltávolítják az egyes csövek végét elzáró falakat, ki­szivattyúzzák belőle a vizet, a többi azután könnyen megy. HA ELKÉSZÜL, állandóan tengeralattjárókon utazó fel­ügyelők vigyáznak arra, hogy esetleg rongálódás esetén mindjárt kijavítsák a hibát. Megvalósítható-e ez? Igen. Ne feledjük, a technika csodái­nak világában élünk, ma már semmi sem lehetetlen. (4—5 leveles korban) igen ér­zékenyek. Ez magyarázza meg, hogy a gabonafélék teljes bok- rosodásának idején végrehaj­tott permetezések azegyszikű- ekre ártalmatlanok, de a két szikű gyomokat teljesen el­pusztítják. Szántóföldi gyom­jaink nagy része a kétszikű növények közé tartozik, s ezért a vegyszeres gyomirtás, külö­nösen a gabonafélék vetéste­rületein a legkorszerűbb mód­szer a gyomveszély csökken­tésére és a közvetett termés­fokozásra. Mikor és hogyan permetez­zünk? HA A GYOMOK 4—5 leve­lesek és a gabonafélék elértéit a 15—20 centiméteres fejlett séget és a napi átlagos hő­mérséklet plusz 10 C fok fö­lött van, megkezdhetjük a gyomirtást. A munka meg­kezdésének időpontja rendsze­rint április 15 és május 15-e közé esik. Az őszi gabonave­tésekben Dikonirt készítmény­ből katasztrális holdanként 1,2 kg-ot, tavaszi gabonafélék­nél pedig egy kilogrammot használjunk fel. A permetezés végrehajtására a reggeli és a kora délutáni órák a legalkal­masabbak, derült idő’árás elő­segíti a vegyszer hatékonysá­gát. A hosszantartó borús idő­járás, köd és hűvös idő csök­kenti a vegyszer hatóképessé- gét. Ügyeljünk arra is, hogy a lepermetezendő növényfelü­let ne legyen harmatos és nedves. Ha a permetezést rö­vid időn belül (1—2 óra) eső követné, ebben az esetben a oermetezést megismételni nem szabad. A legtöbb kétszikű növény nagyon érzékeny gyomirtó szerre. Például szőlő, gyü­mölcsfák. takarmányok stb. Ezek közelében fokozott gon­dossággal végezzük a gyomir­tást. ilyen esetekben védősá- vot biztosítsunk. Szeles idő- j ben tilos a permetezés. A per- metlé elkészítése a következő­képpen történjék: 10 liter lágy vízben az előírt vegyszer- mennyiséget feloldjuk, majd géptípustól függően 150—400 literre egészítjük ki. Háti per­metezőgépnél az egy kataszt­rális holdra szükséges Diko­nirtot 400 liter permedére egészítjük ki. -4* KÜLÖN MEG KELL emlí­teni a legelők vegyszeres gyomirtását, melynek alkal­mazása egyre sürgősebbé vá­lik hazánkban. Az elgyomoso­dott legelőinket csakis vegy­szeres gyomirtással javíthat­juk meg. A legelőkön legcél­szerűbb a gyomfoltokra éven­te két alkalommal katasztrá­lis holdanként két kilogramm Dikonirt és 30 dekagramm Mavepont permetezni a gabo­nánál említett vízmennyiség­gel. A permetezést a legelő;« jellegzetes gyomnövényének a tövises iglice 3—4 leveles ko­rában végezzük el először, majd ezt követően hat hétre ismételjük meg. Permetezés után a legelőn 3—6 napig le­geltetni tilos! A kukorica vegyszeres gyom­irtása is megoldódott már. Itt szintén két esetben végezzük a gyomirtást. Először kelés előtt 2—3 nappal 1,2 kg/kh és kelés után 15—20 centiméte­res magasságban 1 kg/kh mennyiségű Dikonirfctal az elő­zőén említett mennyiségű víz­zel. A Dikonirt-készítménv nem méreg, de pora és tömény ol­data gondatlan kezelés esetén bőrgyulladást okozhat. A per­metezésre felhasznált edénye­ket. permetezőgépeket a mun­ka befejezése után 0,5—1 szá­zalékos langyos szódás vízzel többször mossuk ki. nehogy a kis mennyiségben visszama­radt vegyszer kétszikű növé­nyeinket elpusztítsa. EREDMÉNYES a vegysze­res gyomirtás, ha permetezés után a gyomokon rendellenes növekedések, torzult szárgör­bülések, lévélcsavarodások je­lentkeznek. Két-három nap múlva ezek a gyomnövények a földből könnyen kihúzhatók és gyökereiken korhadásszerű bámulás mutatkozik. Az említett előnyök és ered­mények azt mutatják, hogy a hormonos gyomirtószerek használata hatásosabb kézi gyomirtásnál. Irtsuk tehát a gyamokat hormonos szerekkel,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom