Népújság, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-14 / 86. szám

1959. április 14., kedd NEPOJSAG •• Ülést tartott Heves megye országgyfitési képviselő csoportja Napirenden: a megye kulturális helyzete és a megye mezőgazdaságának fejlődése ÁPRILIS 11-ÉN délelőtt, a gyöngyösi városi tanács kis­termében ülést tartott Heves megye országgyűlési képviselő csoportja.. Az ülésen részt vett Putnoki László elvtárs, a me­gyei. pártbizottság első titkára, a képviselő csoport elnöke, Egri Gyula elvtárs, az egri vá­rosi pártbizottság első titkára, a képviselő csoport titkára, Szakasits Árpád, a Béke Világ­tanács Irodájának tagja, lista­vezető képviselő, dr. Ábrányi István, Barta András, Bíró m. István, dr. Molnár Erik, Rát­kai Ferencné, Szomszéd László, Úszta Gyula és Vaskó Mihály képviselők. Az ülés első napirendi pont­jaként Papp Sándorné, a me­gyei tanács vb-elnökhelyettese tartott beszámolót a megye kulturális, művelődésügyi helyzetéről, s a további fel­adatokról. Részletesen beszá­molt arról, hogy az illetékes szervek mit tettek az elmúlt esztendők során az oktatási helyzet javításáért, hogyan szói aZ 1959-es terv és milyen kilátások vannak a hároméves terv befejezése után. Ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy a hároméves terv után még nyolcvan tantermet kell építeni a megyében és csak ezek elkészültekor mondhat­juk azt, hogy nincs tanterem- hiány. Papp Sándorné ezután a politechnikai oktatás eredmé­nyeit vette számba. — Az 1958—59-es tanév elején a megye 20 általános iskolájában vezettük be a technikai és, mezőgazdasági gyakorlati oktatást, — mon­dotta. — A tapasztalatok azt mutatják, hogy a tanulók örömmel vesznek részt ezeken a foglalkozásokon, s a megye ipari üzemei is készségesen segítenek felszereléssel és út­mutatással egyaránt az okta­tás kezdeti nehézségeinek át­hidalásában. Tervünk az, hogy az ez évi tapasztalatok alap­ján a következő tanévben is­mét 19 új iskolába vezetjük be a technikai, illetve mezőgaz­dasági gyakorlati oktatást. BESZÁMOLÓJA további ré­szében a megyei tanács elnök- helyettesé több, immár egyre sürgősebb terv végrehajtása lehetőségének megteremtésére kért segítséget a megye or­szággyűlési képviselőitől. Ezek legfontosabbja közé tartozik az államilag gondozott gyerekek körülményeinek sürgős'és gyö­keres megváltoztatása, javítá­sa. Mint -az az elmondottakból kitűnt, a megyében mindössze egy, körülbelül 60 személyes otthonnal rendelkezik a ta­nács, ezzel szemben viszont 447 azoknak a gyerekeknek, fiatalkorúaknak a száma, akik már állami gondozás aiatt áll­nak, száz züllés veszélyének kitett gyermeket pedig sürgő­sen állami gondozásba kellene venni. Az oktatási munkáról szóló beszámoló után Papp Sándor­né rátért az iskolán kívüli népműveléssel kapcsolatos el­gondolások, tervek ismerteté­sére. Ezek között fő helyet foglal el a megye új termelő­szövetkezeti tagjai számára megrendezésre kerülő előadás- sorozat, amely során a terme­lőszövetkezetek munkáiban, problémáiban jártas szakem­berek tartanak oktató, ismere­teket terjesztő előadásokat a közös gazdaságokban előfordu­ló minden kérdéssel kapcso­latban. A megyei tanács elnökhe­lyettesének beszámolója után a képviselők közül többen tet­tek fel kérdéseket. A kérdések megválaszolása után Putnoki László, az MSZ­MP Heves megyei bizottságá­nak első titkára, a képviselő csoport elnöke ismertette a me­gye termelőszövetkezeti moz­galmának erősödésével, fejlő­désével kapcsolatos számokat, tényeket. Mint mondotta, az elmúlt esztendőben zárszáma­dást készítő 101 termelőszövet­kezethez az elmúlt hetekben 93 újonnan alakult közös gaz­daság csatlakozott a megyében 25 970 családdal, 29 128 taggal Teljesítsék a kiszisták kívánságát! 1 Hevesvezekény kis község megyénkben. Mindössze 1200 lakost számlál. KlSZ-szerve- zete mégis erős, s nagy felada­tok megoldására is képes. Kü­lönösen a község kulturális életének terén tettek sokat. A KISZ-szervezet az elmúlt év januárjában alakult, s azon­nal hozzáfogott a község fia­taljainak neveléséhez és szóra­kozási lehetőségének biztosí­tásához. Lelkes KISZ-tagokból kultúrcsoport alakult és már húsvétkor vidám kabaré-mű­sorral jelentkeztek. A siker to­vábbi tettekre ösztönözte a kultúrcsoport tagjait ' és kará­csonykor a Vándormadarak című vígjátékkal lepték meg a község szórakozni vágyó kö­zönségét. A további sikerek után Bró- dy Sándor: Tanítónő című há- romfelvonásos drámájának be­mutatására vállalkoztak. A si­ker itt sem maradt el és az idei húsvéti szereplésükről is­mét elismeréssel nyilatkoztak a nézők. A község dolgozói támogat­ják a kultúrcsoportot, s jó sze­replésük után a dicséretről sem feledkeznek meg. Ez azonban nem minden, mert a község fiataljai is szeretnének szórakozni, táncolni. Mások szórakoztatása mellett szeret­nék kellemesen eltölteni sza­bad estéjüket és vasárnapjai­kat. A községben el is készült még az elmúlt esztendőben egy táncterem. A táncterem az FMSZ tulajdonát képezi és raktár hiányában áruk raktá­rozására használja. A község ifjúságának viszont nincs meg­felelő helye, ahol a helyi mun­ka fáradalmaiból kikapcsolód­jon néhány órás össztáncon, vagy más rend zvényen. Az FMSZ vezetői már többször hoztak határozatot e probléma megoldására. Végrehajtásuk tekintetében azonban eddig nem tettek semmit. A község fiataljai áldozatos munkájukkal kiérdemelték, hogy legalább ezt a kérésüket teljesítse az FMSZ vezetősége. Reméljük, tesznek is valamit annak érdekében, hogy a köz­ség fiataljai közel egyévi ké­rés után végre birtokukba ve­hessék a nekik épült tánchelyi­séget. (p-) és 143 787 kataszteri hold föld­del. Ezek alapján a termelő­szövetkezeti községek száma Heves megyében 58-ra szapo­rodott, ami az összközségek számát tekintve pontosan 50 százaléknak felel meg. . — HA A FÖLDTERÜLETET nézzük, a megye összes föld­területének 76.4 százaléka a szocialista szektor — beleértve az állami gazdaságokat is — tulajdonát képezi. A szántó- terület 61.2 százaléka van a szocialista gazdaságok kezé­ben — mondotta Putnoki elv­társ, majd így folytatta: — A most alakult 93 új termelő- szövetkezet közül 89 már meg is kapta a működési enge­délyt és a további négy enge­délyének kiadása is folyamat­ban van. A ma már 194 ter­melőszövetkezetünk közül 155- ben kell leltározást és számba­vételt végrehajtani. 145 ter­melőszövetkezetben már vé­geztünk ezzel a munkával, a még hátralevő tízben pedig április 15-ig ugyancsak befeje­zik. A számbavétel eredmé­nyeképpen már arról is be­számolhatunk, hogy eddig 4339 szarvasmarhát, ebből 2040 tehenet, 1249 növendék jószá­got, 1013 ökröt vittek be az új tagok a közös gazdaságokba. A juhok száma 3849, a lovaké 8565, a sertéseké pedig, mivel azok nagy része a háztáji gaz­daságokban maradt, s törzs­tenyészetet majd csak később alakít ki sok tsz: 124. Ez azt jelenti, hogy az állatok száma összesen 16 877-el szaporodott a szocialista gazdaságainkban. Az ilyen nagyszámú állatállo­mány részére a termelőszövet­kezetek mindenütt igyekeztek gondoskodni a megfelelő ta­karmánybázisról. 12 054 hold földön felülvetést végeztek. Ez száz százalékkal több, mint' amennyiről az elmúlt eszten­dőkben számolhattunk be. 1216 kataszteri holdon vetnek siló kukoricát, ami ugyancsak 80— 90 százalékkal meghaladja az elmúlt esztendei vetésterüle­tet. A hibrid kukorica ter­mesztéshez a központi szervek 20 vagon vetőmagot biztosítot­tak megyénk számára. Ebből 13 vagon az elmúlt napok so­rán már megérkezett és a to­vábbi hét vagon vetőmag is folyamatosan rendeltetési he­lyére érkezik. PUTNOKI ELVTÁRS be­számolója végén a már régeb­ben működő, s most alakult termelőszövetkezetek tervei­ről, építkezési szándékairól be­szélt. Szavai után Úszta Gyula képviselő és Barta András képviselő tett fel több kérdést, amelyek megválaszolása végén a képviselő csoport gyön­Hcmy vak ember él a földön ? John Wilson, a Brit Nem­zetközösség területén élő va­kok társaságának igazgatója, egy cikkében megállapítja, hogy a Földön legalább 9 500 000 vak ember él. A Szingapúrban megjelent cikk kifejti, hogy a vakok kéthar­mada Ázsiában, ezek közül is legalább kétmillió Indiában és 300 000-nél több Pakisztán­ban él: Büszke ősatya Winfield-Scoot Farley — a hozzátartózók őszinte gyászára és fájdalmára — 87 esztendős korában hirtelen elhúnyt. Dí­szes temetésén 138 közeli hoz­zátartozója vett részt: 11 gyer­meke, 39 unokája, 184 déd- és 4 ükunokája kísérte utolsó út­jára. Az illetékesek figyelmébe .. . Nem kis örömmel szolgált a pétervásári lakosoknak — főleg a háziasszonyoknak — az, hogy néhány évvel ezelőtt zöldségüzletet létesítettek a községben. A megnyitás után az áruellátás rendben is ment, azonban az idő múlá­sával úgy látszik, elfeledkez­tek az új üzletről. Mert néz­zük meg, jelenleg mi a hely­zet? — Zöldség van? — Nincs. — Karalábé van? —' Nincs. — Dughagyma van? — Nincs. És még sorolhatnánk a to­vábbi kérdéseket és a nem­leges válaszokat. Vajon mi ennek az oka? — kérdeztük Bátka Józsefet, az üzlet veze­tőjét. — Nem tudom, hogy mi van az utóbbi időben • MÉK-kel, de a megrendelt árut, van úgy, hogy késne, vagy pedig egyáltalán nem kapjuk meg. Különösen nagy kereslete volna itt a község­ben is a primőr áruknaki amit én minden esetben meg- réndelek, csak az áru nent érkezik meg. Legutóbb is « múlt héten rendeltem ilyen primőr árukat, amit hétfőre ígértek, s még a mai napig sem érkezett meg. Nem hi­szem, hogy ne volna lehető­ség arra, hogy a pétervásári zöldségüzlet is megkapná időben a megrendelt árut. Bizonyára van is erre le­hetőség. csak az elosztó köz­pontnak kell egy kicsit több figyelmet fordítani az áru­szállító kocsik helyes elosz­tására. (kiss) Fertőtlenítsék ax egri patakot Érdekes és tanulságos cikk jelent meg a helyi újságban áprilisban „Köztisztasági őr­járaton Egerben” címmel. A cikk sok hasznos megállapí­tást tartalmaz és az olvasó an­nak minden sorával egyetért­het. Van azonban hiányosság is a cikkben, megállapításom szerint. Nem írt és nem tesz említést a cikk írója egy igen fontos kérdésről, az egri pa­takról. Városunk a felszabadulás után sokat és nagyot fejlődött. Ezen belül természetesen az egészségügy is. Kórházat állí­tottunk helyre, növeltük azok befogadóképességét, javítottuk általában városunk egészség­ügyét. De mintha elfeledkez­tünk volna az egri patakról. Pedig megérdemelné a „szennyvíz-csatorna” — már mint az egri patak —, hogy az egészségügyi szerveink foglal­kozzanak vele. A környék számos lakója ide hordja a házban felgyülemlett szemetet, piszkot, általában mindazt, amit otthon egészségtelennek, kifogásolhatónak tart. Ha Egerben akár bentlakó, akár idegen, végigmegy a pa­takparton, vagy átmegy a rendbehozott és gyönyörűen újjáépített hidakon, bűz üti meg az orrát, s különösen ez nyáron, a meleg időben érez­hető feltűnően. Fertőzi a le­vegőt, rontja a városról alko­tott jó véleményt. Meglátásom szerint ez a pa­tak fertőző betegségek meleg­ágya is lehet. Ha mást nem lehet tenni, legalább időnként klórral, vagy egyéb szerrel fertőtleníteni kellene. F. Géza, Eger Több figyelmet az öltözködésnél A napokban hallgattam a Rádióban Fazekas Márton reg­geli jegyzetét, melyben fog­lalkozott az ízléstelen öltöz­ködéssel, ahogyan némelyik fiatal teszi. Nem tudom meg­állni szó nélkül, hogy saját tapasztalatomat ne mondjam el. Vasárnap volt, jötték ki az emberek a moziból. Jó idő lévén, körülnéztem a főutcán, korzóztak a fiatalok, akikről írok. Magas, vállas, csinos arcú fiatalember és a menyasszo­nya — karöltve mentek, gondo­lom, jegyesek —, olyan ízlés­telenül és feltűnően felöltöz­ve, hogy több embernek fel­tűnt. Ráadásul a fiúnak dau­erolt haja volt. Hasonlókép­pen volt összeválogatva a lány öltözéke is, rikító, össze nem vágó színek, lila ruha, és mé­regzöld kabát. Látszott rajtuk, hogy pénzük volt az öltözkö­déshez, csupán ízlésük hiány­zott. Gondolom, minden áruház­ban vásárláskor szívesen ad­nak tanácsot, ha valaki meg­kérdezné, hogy melyik színhez milyen szín illik, de ne tegyék magukat nevetségessé, feltűnő­vé fiataljaink a kiabáló, és rosszul összeválogatott színű ruhadarabokkal. H. Lajosné, Eger Cigányzenét is szeretnénk hallgatni A Népújság 8-i számában igen jó érzés volt olvasni, hogy a Vendéglátóipari Vál­lalat milyen szép munkák megvalósításán dolgozik' az egri vendéglők átalakításával kapcsolatosan, amivel kelle­mesebbé akarják tenni a dol­gozók szórakozását. Hová utazhatnak külföldre az idén a megye fiatallal? A cikkben említettekben csak egy dolog okozott csaló­dást és azit hiszem, több dol­gozótársamat érinti, hogy ifj. Váradd Lajos cigányzenéjét tánc- és szalonzene váltja fel a Vadászkürtben. Nem azért, mintha a tánc- és szalonze­nének hadat üzennénk — ar­ról szó sincs —, de a cikk is megemlíti: „nem siratja-e visz- sza majd a közönség ifj. Vá­rad! Lajos hangulatos cigány­muzsikáját?” Én és sok dol­gozó nevében úgy gondolom, hogy igen. Nem is az a baj, hogy ifj. Váradi Lajos és népi zenekara nem a Vadászkürtben játszik, a lényeg az, hogy valamelyik tágas, kellemes vendéglőben továbbra is hallgathassuk a szép és hangulatos cigány­zenét. Reméljük, hogy a Vendéglá­tóipari Vállalat ennek aZ óhajnak eleget is fog tenni. O. Sándor, Eger. Szív küldi .. • Minden délután fél 3 órakor jelentkezik a kékestetői szana­tórium házi stúdiója és meg­kezdi „Szív küldi” műsorát Szerte a szobákban a kártya­partnerek, jóbarátok, barátnők fejhallgatóval fülükön, figyelik és élvezik a kedves műsort. Már az első napon feltűnt nekem, hogy igen sok szívkül- dit kapnak az orvosok, ápoló­nők, a szakács, a felszolgálóívj s a szanatórium minden dol­gozója a hálás betegektől. Ar­ra is fel kellett figyelnem, hogy egyetlen panaszt sem hallani, sem az orvosokra, sem pedig a többiekre. Ezt kibővít­ve saját véleményemmel, őszin­tén elmondhatom, hogy ennyi figyelmességet, gondoskodást önfeláldozó munkát csak kevés gyógyintézetben lehet tapasz­talni. Azt mondhatná bárki, mind­ez azért van, mert az ország egyik legszebb helyén, még a nehezebb szolgálat is üdülés­nek számít. El kell oszlatnom az ilyen nézeteket. Magam ta­pasztaltam, hogy milyen unal­mas tud lenni az ország leg­magasabb csúcsa, ha egész nap 'felhőbe burkolózik. Azután meg, nem sok szórakozási le- ; hetőség van a szanatóriumi személyzet számára. Akik vál­lalták, hogy a gyógyítás szol­gálatában itt tevékenykednek, távol kerülnek családjuktól is : és csak ritkán láthatják szeret­jeiket. A szobámért felelős ; ápolónő például elmondta, ;hogy november óta csak most, ; húsvétkor sikerült hazarnennie ;Somogy megyei falujába —, de ;ezt sem panaszként említette. :Mi ez, ha nem az önfeláldozó : munka egyik legszebb példája? Ezt érzik, tudják a betegek : is, és azt a szerető gondosko­dást, amit kapnak, meleg szív- ivei köszönik meg nap mint inap a házi stúdió „Szív küldi” i műsorában. A sok zenés kö- ! szönet mellett én a megyei lap i hasábjain szeretném hálámat kifejezni a kékestetői szanató­rium minden orvosának, ápoló­nőjének és alkalmazottjának. A magam és az ország minden részéből itt. levő 300 betegtár­sam nevében küldöm nekik hálás köszönetemet. Nagy Ottó, kecskeméti beteg. összegű zsebpénzt is kapnak, az utazásban részvevő fiata-1 lók. < — Milyen lehetőségei van-; nak a társasutazásban részt; vevő fiataloknak a meglá-j togatott ország népeinek; megismerésére? — A programok elég váltó-; zatosak, s biztosítékot adna.?; arra, hogy a rendelkezésre; álló rövid idő alatt is minél; több látnivaló tarkítsa azuta-; zást. Városnézések, a történél-; mi és művészeti emlékek; megtekintése, a színház- és; mozilátogatások, a művészet,: sport képviselőivel való talál-: kozások, üzemlátogatások, if-: júsági találkozók adnak lehe-I tőségét, hogy a fiatalok meg-: ismerjék a vendéglátó népi kultúráját, munkáját, életkö-' rülményeit és szokásait. Ezek a lehetőségek igém csábítóak, s ha az érdeklődést; tekintjük, nem lehet kételked-; ni abban, hogy a megyénkből; is egyre többen veszik majd; igénybe az ifjúsági társasuta-; zásokat, megismerni a baráti; országokat és a fiatalok egész; életre szóló élményeket sze-; reznek az utazások során,; amelyeknek a szezonja im-I már megkezdődött. K. E. , például a romániai utazások 90 százaléka már le van köt­ve, s hasonló a helyzet a többi baráti országba szerve­zett társasutazásoknál is. A megyei KISZ-bizottság bővebb felvilágosítást tud adni ebben az ügyben, mert vidéken ők foglalkoznak a fiatalok kül­földi utazásaival. — Milyen anyagi áldoza­tot követel a társasutazás? — Az utazási és ellátási költségek zömében 1800. 1900 forintba kerülnek. Például egy Karlovy-Vary, Prága, Brno, Bratislava útvonalon történő társasutazás 1800 forintba ke­rül. Lengyelországba 1950 fo­rintért juthatnak el a fiata­lok. A Szovjetunióba 2000 fo­rint körül kell fizetni, átlag kétheti turistaútért. De lehe­tőség nyílik bolgár tenger­parti utazásra is, viszonyla­gosan kevés költségen. Az el­látásra nem kell külön költeni a fiataloknak, hiszen a kül­földi vendéglátó olyan bősé­ges koszttal várja a fiatalo­kat, hogy még soha nem ke­rült sor panaszra emiatt. Az egyéb ellátást, a múzeumok, mozik, színházak látogatási költségeit is az utazási válla­lat fizeti, sőt még bizonyos sok ígérkeznek a nyáron? — A legtöbb érdeklődő fia­tal a Szovjetunióba szeretne eljutni, ezt követően pedig Csehszlovákiába. De igen sok jelentkező van a romániai, lengyelországi utazásokra, a tengerparti nyaralásra, ahol jól felszerelt sátortáborokban helyezik el a fiatalokat, mely valóságos szállodának felel meg gumimatracos ágyaival, szép berendezésével, villany­világítással. Legkedveltebbek az úgyne­vezett városnéző programok, különösen a Német Demok­ratikus Köztársaságba, de nagy érdeklődés mutatkozik az úgynevezett rövid kirándu­lások, három- ötnaposok iránt, melyet Csehszlovákiába szer­vez az utazási iroda. — Milyen lehetőségek vannak még a jelentkezésre? — A nagy érdeklődésre való tekintettel az Expressz Utazá­si Vállalat igyekezett még néhány pótszerződést kötni, hogy ki tudja elégíteni a megnövekedett igényeket. Így még az e hónap végén, a jö­vő hónapban, sőt még a ké­sőbb induló csoportokhoz is jelentkezhetnek fiatolok. Min­denesetre igyekezni kell, mert Amilyen nagy az utazni vá­gyás, a külországok népeinek, szokásainak, természeti szép- ' ségeinek megismerése utáni . vágy, legalább olyan nagy a i tájékozatlanság a megye fia- ; faijainak körében, akörül, : hogy milyen lehetőségek van­nak külfpldi utazásokra. ; Ezért kerestük fel az Ex­pressz Ifjúsági Utazási és Szolgáltató Vállalatot, mely ; évente több ezer fiatalnak i biztosít utazási lehetőséget a baráti országokba, hogy meg­tudjuk tőlük a tavasszal, a nyáron és az ősszel, hová ! ^utazhatnak a megye fiataljai. Elsőnek arra a kérdésre ad- : :tak választ a vállalat vezetői, ;hogy kik mehetnek külföldi ■utazásra az általuk szervezett ; csoportokkal? ■ — Az ifjúsági utazásoknál ; tizenöttől harmincéves korig ;!ehet jelentkezni, de ifjúsági ; vezetőknek, pedagógusok ve­teránoknak is lehetősége van ;az utazásiban való részvételre. ; Szükséges a területileg illeté- Ikes KISZ-bizottság javaslata, ; a munkahely ajánlása, vége­zetül pedig az utazásra, szál­lt ás olásra, ellátásra szükséges I összeg. i — Milyen érdekes ntazá-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom