Népújság, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-10 / 83. szám
t VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJ ETEK!1 jr Épül a 100-as akna iiiiiii illllr AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA X. évfolyam, 83. szám ARA: 50 FILLER 1959. április 10., péntek Ünnep után — feladatok előtt Elmúlt az ünnep: hazánk felszabadulásanak tizennegyedik évfordulója, s most újra a dolgos hétköznapok útját járjuk. Ünnepeltünk, felmértük eddigi eredményeinket, tekintetünket a jövő felé fordítottuk. Mert egy ilyen történelmi dátum nemcsak a múltat idézi, hanem a közeli és távolabbi holnapokat is, amelyek — éppen az elmúlt tizennégy év eredményeinek gránitalapzatán — világos kontúrokban már felrajzolódtak előttünk. Ez a jövő: a szocializmus gyorsabb ütemű építése. Ez a jövő: a dolgozó nép életszínvonalának mind magasabb ívű emelése, a teremtő és alkotó munka által. A párt Központi Bizottságának március 6-i határozata azt javasolja a dolgozó népnek, mint megvalósítható célkitűzést, hogy ez év végére érjük el népgazdasági tervünk néhány legfontosabb mutatójának a hároméves tervben 1960-ra tervezett színvonalát. Ezek a legfontosabb mutatók: a szocialista ipar termelésének, a termelési költségeknek, a beruházásoknak, a termelékenységnek és a nemzeti jövedelemnek gyorsabb ütemű alakítása, tizek a célok valóban elérhetők. A mi pártunk nem játszik a szavakkal; mielőtt e javallatot a dolgozó nép elé tárta volna, pontosan felmérte az adott helyzetet, azokat a lehetőségeket, amelyekre, s ahogyan számítani lehet — majd ezután nyilatkozott. „Építhetünk eddigi eredményeinkre — szögezi le pártunk határozata. — Támaszkodhatunk az anyagi alapokon túl pártunk helyes irányvonalára és egységére, a párt és a tömegek összeforrottságára, az alapvető dolgozó osztályok, a munkásosztály és a parasztság szilárd szövetségére, a nemzet összes haladó erőinek, mind szorosabb tömörülésére.” A határozat megjelenése után az építőmunka minden területén nagyarányú felélénkülés volt tapasztalható a mi megyénk üzemeiben, bányáiban, városaiban és falvaiban is. Mind erőteljesebben, kezdte bontogatni szárnyát üzemeinkben a szocialista munkaverseny. A munkások között egyre több helyes, a munkát gyorsabban előrevivő kezdeményezés születik és válik valósággá. | Megalakultak az első szocialista munkabrigádok. Fal- í vainkban a termelőszövetkezetek új, bátrabb, magasabb t igényű tervei mutatják ezt a felélénkülést. És az is ezt ; tükrözi, hogy az idén alakult új termelőszövetkezetekben í is komoly tervezőmunka indult meg a jövőt illetően, i A Központi Bizottság határozatának maradéktalan í végrehajtása: ez a feladat. Erre kell gondolni most, az ■ ünnep után, s tettekkel valóra váltani mindazt, ami meg- J valósítandó célként előttünk áll. Az ipar évi termelési tervének 4 százalékos emelése, a mezőgazdasági termelés előirányzott növekedésének túlteljesítése, a 13,2 milliárdos beruházási’ terv végrehajtása, az iparban a termékek önköltségének előirányzott 1,5 százalékos csökkentése helyett 2,5 százalékot elérni, növelni a termelékenységet, túlteljesíteni a takarékossági programot, elérni, hogy nemzeti jövedelmünk 1959-ben 8.3 százalékkal emelkedjék — nagy vonalakban ezek azok a tennivalók, amelyek megvalósításából a mi megyénk üzemeinek, termelőszövetkezeti és állami gazdaságainak és minden dolgozójának ki kell vennie a részét. Nap mint nap olvashatunk, hallhatunk arról, hogy az ősszel megtartandó pártkongresszus tiszteletére üzemeinkben nagyszabású, a tervek végrehajtását meggyorsító munka versenyek kezdődnek. Munkával és a munka kiváló eredményeivel akarják köszönteni vezető pártunk kongresszusát a mi megyénk üzemei is. A verseny már megindult, s komolyságát az mutatja legjobban, hogy a dolgozók, mielőtt kijelentenék vállalásaikat, előbb megvizsgálják: milyen műszaki és anyagi lehetőségek állnak rendelkezésükre, hogy egyáltalán megtehessék felajánlásaikat. Nagyon fontos dolog ez, hiszen a korábbi évek munkaversenyeire egyes helyeken az volt a jellemző, hogy csupán nagy ígéretek hangzottak el. s azt nem vizsgálta meg senki, hogy vajon adva vannak-e a lehetőségek — mind műszaki, mind anyagi szempontból — a nagy vállalások teljesítésére. A pártkongresszus tiszteletére megindult és kibontakozó munkaverseny a március 6-i határozatban meghatározott feladatok végrehajtását, a szocializmus gyorsabb ütemű építésének célkitűzéseit szolgálják. A feladatok megvalósítása minden dolgozó ember munkáját, aktív közreműködését követeli meg az élet valamennyi területén. Nem kétséges: a következő ünnepen, felszabadulásunk másfél évtizedes évfordulóján már a majd megvalósult nagyobb eredményeket üdvözölhetjük. Hájuiü 1-re neoncső-világítást kap ax; egei Széchenyi utca Városunk korszerűtlen köz- világítását a Budapesten bevált neoncső-világítótestek alkalmazásával kívánja megjavítani pz Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat üzemvezetősége. Az elkészített tervek alapján hétfőn megkezdték a világítótestek felszerelését és bekapcsolását. Ezzel egyidőben, a nagyobb teljesítmény miatt , szükségessé vált vezérlő központ átépítését is megkezdték. A munkálatokat a Pedagógiai Főiskola előtt kezdték, s a helyi viszonyoknak megfelelően 25—'30 méteres távolságon, árnyékmentes és az előbbi berendezéseknél sokkal nagyobb fényerőt biztosító fénycsöveket helyeznek el. A munkálatokat a második számú kórházig még e hó végére befejezik, hogy május elsején korszerű neonvilágításban ismerhessék meg Eger fő utcáját az idegenek. Az egyébként is szükségessé vált korszerűsítésre és felújításra 200 ezer forintot fordítanak. PEDAGÓGUSOK $ * \ 1919. TANÁCSKÖZTÁRSASÁG ★ KÜLPOLITIKA ■k > HÍREK — SPORT Az egercsehi környéki szénmezőn új akna — a 100-as — épül. Az új akna felépi> zésével lehetővé válik, hogy a bányászoknak nem kell minden reggel a távoli Egercsehibe > utazniok, mert az új aknán közelebb és közvetlenül megközelíthetik föld alatti munka I helyüket. Az új akna, amellett, hogy a bányászok munkakörülményeinek megjavítását szolgálja, jelentős idő és anyagi megtakarítást is jelent majd, ■ AAAAAAAAAA^^^*^^^^/WAAA^^^WV\^V^^l>^^A/*A/V^SA/WAAAAA/W\AAAAA^^AA^^WN^AAAAAAA/VW\AAA/\AA/'^/^rfy* Vövekszik a szarvasmarha-hizlalással foglalkozó termelőszövetkezetek száma a péler vasári járásban Uj könyvtár Nagytályán Az elmúlt esztendő folyamán tovább emelkedett megyénkben a szarvasmarhahizlalással foglalkozó termelőszövetkezetek száma. Legutóbb arról kaptunk hírt, hogy a pétervásári járásban a bükk- szenterzsébeti Petőfi. Tsz és az ivádi Dózsa Termelőszövetkezet vásároltak szarvasmarhákat és kötöttek rájuk hizlalási szerződést. Ez a két termelő- szövetkezet eddig még nem foglalkozott szarvasmarhahizlalással. 808 000 forint ity eresét* réti zésedé# a Mátravidéki Erőműben A, napokban vették fel a Mátravidéki Erőmű dolgozói a megérdemelt nyereségrészesedésüket. A takarékos, körültekintő munkának megvolt ,az eredménye, mert a dolgozók között 808 000 forint nyereség- részesedést osztottak ki. V Gyöngyösi Építőipari hisz csatlakozott a kongresszusi munkaversenyhez A Gyöngyösi Építőipari Ktsz vezetősége elhatározta, hogy a KISZÖV vezetőségi határozata alapján csatlakozik a kongresszusi munkaversenyhez. A szövetkezet vezetősége és tagsága hangoztatja: tudják, nagy feladat hárul rájuk, építőipari munkásokra, ezért vállalják, hogy az elmúlt évhez viszonyítva összes termelési költségeiket 1,5 százalékkal csökkentik ez évben. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének segítésére vál— KÉTSZÁZ állandó tagja van a gyöngyösi Orczy-kastély- ban levő járási könyvtárnak. A dia-fümvetítövel rendelkezők 900 kölcsönözhető film között válogathatnak. Államunk * fokozott figyelemmel kíséri falvaink lakosságának kulturális életét. Évente milliós beruházásokat eszközöl, iskolák, kultúrházak építésére, ahol mozielőadásokkal, kultúrműsorokkal, valamint különböző szakmai előadásokkal igyekeznek a falvak népének kulturális színvonalát állandóan emelni.- A kulturális színvonal további emelése érdekében nagy súlyt kell fektetni a falvak olvasótáborának kiépítésére. Ennek legelemibb feltétele: a könyvtárak létesítése. Az egri járás területén jól működnek a könyvtárak, s ez nagyban a Megyei Könyvtár állandó anyagi és szellemi támogatásának köszönhető. A könyvtárak bővítése mellett új könyvtárak létesítésére is futja az erőből. Nagytálya egyike volt azoknak a falvaknak, ahol nem működött eddig könyvtár, ezért a község lakosai összefogtak, s a Megyei Könyvtár támogatásával 500 kötetes könyvtárat hoztak létre. A .könyvtár létesítésével azonban nem elégedtek meg, hanem úgy határoztak, hogy á kultúrotthon egyik helyiségét olvasószobának rendezik be, ahol a falu népe megismerkedhet a legújabb természet- tudományi mezőgazdasági művek és szépirodalmi alkotások mellett a különböző folyóiratokkal is. Ialták, hogy az atkári Petőfi j Tsz 100 férőhelyes istállójának kőműves munkáit 10 nappal a vállalt határidő előtt kiváló minőségben elkészítik, s terven felül egy 100 férőhelyes istállót építenek a nagyfügedi tsz-nek. A detki termelőszövetkezetnél, amelyet a ktsz patronál, segítséget adnak a számviteli munkában, valamint 100 kőműves szakmunkás- és 50 segédmunkásóra társadalmi munkát végeznek a tsz- építkezéseknél. A gazdasági, műszaki segítség mellett politikai nevelőmunkával is segíteni kívánják a termelőszövetkezetek megszilárdítását. Vigh l-Ászló korszerű negatív-technika Járay Rudolf fotóművész előadása — A Heves megyei fotoklub rendezésében április 11-én, szombaton este 7 órai kezdettel Egerben, a Pedagógiai Főiskola 70-es számú helyiségében Járay Rudolf fotóművész a Magyar Fotóművészek Szövetségének vezetőségi tagja előadást tart Korszerű negatívtechnika címmel. — kétszáz méter vu- lanyhálózat-bővítést végeznek állami erőből Kerekha- raszt szocialista községben A hálózat-bővítési munkákat még ez évben befejezik. Vasárnap délelőtt Járay Rudolf vezetésével a Heves megyei Fotoklub közös fotosétát rendez Egerben. • %£Lh MT i mai egri filmbemutatói Utolsó felvonás Az egri B r ó d y,- Filmszínház ma mutatja be a1 korabeli dokumentumok felhasználásával készült Utolsó felvonás című filmet, amely a hazánk felszabadítását megelőző közvetlen időszakot eleveníti fel — valóban az „utolsó felvonást,” —, amelyben végül is örökre eltűntek az élet, a politika színpadáról a hajdani úri Magyarország tehetségtelen, de tehetetlenségükben oly aljas és kegyetlen bábfigurái. A film megalkotói — Horváth József, Nemes János, Pintér István, Szabó László, a Népszabadság újságírói, • — nagy munkát végeztek. Felkutatták a Filmarchivum polcain porosodo már-már elfeledett régi kópiákat, tíz- és tízezer méter filmet néztek át, hogy közülük kiválasszák azokat a részeket, amelyek a legjobban, a legkézenfekvőbben mutatják be a német fasizmus érdekeit kiszolgáló magyar politikusok igazi arcát. Horthyit, minisztereit, s a hatalomra lépő nemzetvesztő „nemzet vezetőt”: a birgericsizmás Szálasit. A másfél órás film valóban fellebbenti a múlt politikusainak tevékenységéről a leplet, s bepillantást enged a kulisz- szatitkokba, azokra a mozzanatokra világít rá, amelyek világosan bemutatják a nemzet- védelemről, a függetlenségről. a jogokról szavaló „jó uraink” igazi arcát. Nagy hatású,' megrázó és meggyőző erejű a film, az Utolsó felyonás. A fővárosban zsúfolt filmszínházak előtt vetítik, s az eddig megjelent kritikák mind-mind pozitiven értékelik a film alkotóinak munkásságát, s magát a filmet is. Reméljük, az Utolsó felvonás Egerben is és a megye többi filmszínházában is tovább folytatja a fővarosban megkezdett diadalútját. a mi megyénkben is sok ember látóhatárát szélesíti ki a múlt politikai megítélésében.: Festik, tatarozzák az Egerben és a városban megforduló idegenek körében oly közkedvelt kisvendéglőt, a halászcsárdát. Szándékosan nem írtuk le az első mondatban a nevét, mert hisz éppen az elnevezéssel kapcsolatban van némi észrevételünk. Nem az elnevezés ellen, hanem ahogyan az elnevezést újra ki akarják rakni a kisvendéglő homlokzatára. Az a kérdésünk ugyanis: miért hívják a Vörös Rák vendéglőt Vörösráknak? — c nyelvtanilag feltétlenül két szóból álló nevet egy szóba nyomorítva? Jobban esik így kiejteni ? Vagy éppen az annyi év óta helytelenül írt elnevezési mint hagyományt tovább ápoljuk? t Véleményünk szerint a ] mostani Vörösrák — helyesen Vörös Rák. A kisvendéglő homlokzatára még nem tették ki az elnevezést, ne is tegyék ki addig, amíg a helyesírásnak megfelelően ki nem javítják. (—r)
