Népújság, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-10 / 83. szám
2 nepojsag 1959. április 10., péntek A tibeti kérdésről Tibetben megdördültek a fegyverek. Kopaszra borotvált fejű lámák, aranyfülbevalós földesurak, apró lovakon nyargaló hegyi martalócqk, néhány napra a figyelem középpontjába állították ezt a „világ tetején“ elterülő vidéket. Néhány szó Tíbetről Közép-Azsiában a tenger színe fölött több ezer méter magasságban, hatalmas hegyláncoktól körülzárva fekszik ez a hazánknál tízszer nagyobb, de csak kétmillió lakost számláló terület. Ha hazánk nagy fia, Körösi Csorna Sándor, aki Í819-ben útnak indult, hogy megkeresse az ősmagyarok nyomait és Tibetben összeállította az első tibeti nyelvtant és szótárt, több mint száz év múlva feltámadt volna, bizony nem sok változást tapasztalhatna búvárkodásainak és szenvedéseinek színhelyén. A hatalmas hegyláncok közé ékelődve, mintha megállt volna a történelem. Az időszámítás utáni VII. században fénykorát élte a tibeti királyság. Még Kína is sarcot fizetett neki. Tibetnek erős volt India félé is a kapcsolata. Onnan kapta vallását, a buddhizmus egyik_ megjelenési formáját, a lámaizmust. A lámaista vallás feje Buddha élő földi megjelenése, a dalai láma. A hit szerint mihelyt a dalai láma meghal, a lelke átmegy egv csecsemőbe, ki a láma halálának pillanatában született. A megfelelő csecsemő kiválasztása ősi vallási rítus szerint történt és történik ugyanúgy még ma is. A kínai tibeti kapcsolatok a kínai császárság erősödésével változáson mentek keresztül. Az erős mandzsu dinasztia Kína hegemóniáját biztosította Tibet fölött. 1720-ban Kang-hszi hadserege bevonult Lhaszába. Tibet autonómiája megmaradt, de Kína szuverenitása érvényesült fölötte. Kína irányította a külügveket, adót szedett és jóváhagyta a magasabb kinevezéseket. A kínai polgári forradalom, a kínai császárság bukása, más hatalmak előtt is biztató lehetőségeket nyitott, hogy Tibet felé próbálják kiterieszte- ni uralmukat. A két világháború között — s már ezt megelőzően is — Anglia, a második világháború alatt és után pedig az Egyesült Államok tanúsított fokozott érdeklődést Tibet iránt. Kína mindvégig fenntartotta igényét Tibetre, míg végre a kínai gvőzelmes forradalom után két évvel, 1951. májusában. Pekfn«ben egvezménvt írtak alá Tibet visszatéréséről. Egyezmények K?na és Tibet között Az 1951-ben megkötött egyezmény egyik pontja- előírta, hogy Tibet területi autonómiát kap és a kínai központi népi kormány nem változtatja meg Tibet politikai felépítését és belső közigazgatását. Ez a gyakorlatban azt jelentette. hogy Tibetben egyelőre érintetlenül fennmarad a feudalizmus, a lámauralom, vallási, politikai és közigazgatási síkon. Az egyezmény másik pontja arró1 rendelkezett, hogy a kínai központi néni kormány elismeri és tiszteletben tartja a dalai láma pozícióját, azonban meg kell engednie az elűzött pancsen láma visszatérését _ az országba és h°lvre kell állítania annak vallási és politikai jogait. A pancsen láma a dalai láma tulajdonképpeni helyettese. Ez a helyzet már hosszú idő óta vetélkedést okozott a két főméltóság között. A pancsen láma elődjét még a XIII. dali láma űzte el az országból. Meg kell jegvezni azt is, hogy a dalai lámák szélsőséges konzervativizmusa mellett a pancsen lámák a rugalmasabb irányzat és a kínai ori°'oíáció hívei vo^ak, aminek főlpe a kíní nÄT>i forradalom svözelme után nőtt meg a társadalmi és politikai jelentősége; Az egyezmény a továbbiakban intézkedett arról, hogy Tibet külügyeiért Kína felelős, s a tibeti hadsereget be- olvasztiáv a kínai hadseregbe, melyek így együttesen látják majd el a tibeti terület védelmét. Kimondja az egyezmény, hogy nem büntetik meg azokat a tibeti tisztviselőket, és másokat, akik együttműködtek az imperialistákkal és a kuomintanggal, ha az elkövetkezőkben megszakítják ilyen kapcsolataikat és tartózkodnak ellenforradalmi és szabotázs-cselekményektől. Az egyezmény egyik legfontosabb pontja kimondotta, hogy a tibeti területi kormány önkéntesen gondoskodik megfelelő reformok végrehajtásáról és a kínai központi népi kormány segíteni fogja a tibeti nép gazdasági, politikai, kereskedelmi és kulturális fejlődését. Az egyezmény végső fokon biztosította, hogy a feudalizmus és a babonák mocsarában élő, imperialista járszalagra vont ország lassan-lassan meginduljon a fejlődés útján. Ezt a haladást kívánta elősegíteni az a rendelkezés, amely 1956. áprilisában életre hívta a tibeti autonóm terület előkészítő bizottságát. A tibetiekből és kínaiakból álló bizottság azt a feladatot kapta, hogy dolgozza ki pontosan Tibet autonómiájának tervét és foglalkozzék a legsürgősebben megvalósítandó politikai és gazdasági reformok kérdésével. Hogy egyáltalán nem „erőszakos” és „elsietett” reformokról volt szó, azt mutatja például az a határozat, amely legalább a második ötéves terv végéig (1962.) elhalasztja a reformok végrehajtását és akkor is csak abban az esetben tartja megvalósíthatónak, ha „megnyerték a felső réteg támogatását”. A kínai segítség ugyanakkor érezhetően megmutatkozik az ország életében. Majd kétmillió jüan értékben térítésmentesen, mezőgazdasági gépekkel látták el Tibetet. 1956-ig 36 új elemi iskola nyílt meg. Igen sok orvos, állatorvos és más kínai főiskolákon kiképzett tibeti szakember kezdte meg munkáját. Megnyitották az első klinikákat és kórházakat. Hosszú utak és más fontos létesítmények épültek viszonylag rövid idő alatt. Ä lázadás okai Tibet békés felszabadítása és a megkötött egyezmények ellenére a tibeti uralkodó rétegek érezték, hogy anakronisztikus uralmuknak történelmileg rövid időn belül vége fog szakadni, még akkor is, ha a kínai központi népi kormány nem avatkozik bele konkréten Tibet vallási és társadalmi életébe. A mindjobban felvilágosuló és a szocializmust építő kínai fejlődést látó* tibeti néptömegek, jobbágyok maguk akarják majd előre vinni az idő kerekét. Abban is kiegyeztek volna már a reakció egyes fő képviselői, hogy valamiféle fejlődés meginduljon. Azonban természetszerűen nem a szocialista, hanem a kapitalista fejlődést szerették volna biztosítani. Ebben a törekvésükben pedig csak az angol és amerikai imperialistákkal való szövetkezés segíthette őket. Világos tehát, hogy ez a törekvésük találkozott az imperialisták elképzelésével, akik Tibet felszabadulása után sem akarták felszámolni jól kiépített ügynöki hálózatukat. Ugyancsak megmaradtak a Kuomintang-kapcso- latok is. Annak ellenére, hogy a kínai forradalom győzelme után 1949-ben eltávolították a Kuomintang diplomáciai misz- sziót az országból, az együttműködés a reakciós rétegekkel továbbra is fennmaradt. Ezek büntetlenségüket arra használták fel, hogy titokban szervezkedjenek a központi népi kormány ellen. A szervezkedők taktikája az volt, hogy kifelé jó arcot mutattak, részt vettek az autonómiát előkészítő bizottságban. látszólag egyetértettek bizonyos reformok bevezetésével, ugyanakkor mindent elkövettek fennálló feudális privilégiumaik védelmében. A vallási fanatizmus sötétségében tartott tibeti lakosságot azzal agitálták, hogy a reformok magát a vallást fenyegetik Így igyekeztek aláaknázni a fejlődés és a reformok tömegbázisait. A felkelés katonai erejét az évszázadok óta rablóhadjáratokat folytató kamba-törzs adta, amelyet vallási vezetői régi életmódjuk fenntartásának és a „vallás védelmének” ürügyével a végsőkig fanatizáltak. A kambák tevékenységére jellemzően íra a Neue Zürcher Zeitung című svájci tőkés lap, hogy a tibetiek a kínaiaktól kértek védelmet ,.a fosztogató szabadságharcosok” ellen. A dalai láma szerepe ma még nem teljesen világos. Ö is kétszínű játékot játszott — és felhasználva a lázadók átmeneti Ihászai betörését, csatlakozott hozzájuk. A dalai láma szerepe nyilvánvalóan az elkövetkezőkben nyer majd tisztázást, de a kínai hatóságok a kétséges helyzet ellenére, mégis a legmesz- szebbmenő jóindulattal kezelik a láma személyének problémáját. Az imperialisták céljai Az imperialista célok már sokkal világosabbak. Az imperialista és Koumintang ügynökség segítségével kirobbantott lázadásnak egyik nyilvánvaló célja a népi Kína gyengítése. Nem kevésbé lényeges azonban az a cél, hogy a hosszú idő óta előkészített lázadás segítségével éket . próbáljanak verni Kína és India közé, sőt, megkíséreljék kompromittálni Kínát az ázsiai népek előtt. Nem vitás, hogy a tibeti imperialista ügynökök és szövetségeseik mozgatása a Kínával határos területekről történt Ugyanakkor a vallás védelmének kikiáltott tibeti lázadást az indiai reakció felhasználja az indiai vallásos tömegek félrevezetésére. Ennek segítségével Nehrura nyomást próbálnak gyakorolni és el akarják érni, hogy „álljon ki a tibetiek vallásának védelmében.” Ez pedig természetszerűleg az együttélés alapelveinek megsértését és Kína belügyei- be történő illetéktelen beavatkozást jelentene, amit Kína kénytelen volna visszautasítani. Ez egészében nem javítaná a két ország kapcsolatát és objektíve az imperialisták malmára hajtaná a vizet. A harmadik célja az imperialistáknak, hqgy eltereljék a figyelmet a német imperializmus és militarizmus feltámasztásáról, a „tibeti kérdésit állítsák a világ figyelmének középpontjába és mintegy új „magyar problémát” tálalják az emberek elé. Igen jellemző, hogy még az imperialista sajtó sem merészelte kezdetben ilyen beállításban megközelíteni a problémát, hanem arról írt, hogy a tibeti konzervatizmusban és haladás-ellenességben kell keresni a lázadás okait. Ma már azonban, — mintegy az amerikai külügyminisztérium karmesteri pálcájának intésére — a tőkés saitő rágalmazó kórusban üvölti, hogy a kínai kommunisták el akarták rabolni a tibeti nép vallását és ezért folyik a szent háború. A kérdés megoldása A végtelen hegyek, a járhatatlan terep lehetővé teszi hogy egyes lázadó csoportok rövidebb-hosszabb ideig elrejtőzzenek, vagy nyugtalanítsanak egyes vidékeket. A fejlődést azonban, amely a világnak ezen, talán egyik legjobban elhagyatott, legsötétebb részén is megindult, nem tudja semmi sem feltartóztatni A feudalizmus feloldását Tibetben ma már nem a tőkésrendszer, hanem a szocializmus fogja biztosítani U tibeti autonóm terület előkészítő bizottsága megtartotta első ülését LHASZA (Üj-Kína): A tibeti autonóm terü'et előkészítő bizottsága szerdán összeült, hogy megtartsa első ülését, amióta átvette a tibeti helyi kormányzat jogait és hatáskörét. Az ülésen a pancsen láma elnökölt. (MTI) LHASZA (Üj-Kína): A pancsen láma az ülésen elmondott beszámolójában elítélte a tibeti helyi kormány eljárását és hangsúlyozta, hogy az államtanácsnak. a tibeti eseményekkel kapcsolatos összes intézkedései maradéktalanul megfelelnek a tibeti nép kívánságának és érdekeinek mind vallási, mind világi szempontból és elősegítik a haladást és a fejlődést az élet minden területén Tibetben. — A tibeti helyzet órási változásokon megy át. Joggal mondhatjuk — mondotta — a változások megerősítik hazánk egységét, az összes nemzetiségek egységét és lehetővé teszik Tibet népe számára, hogy hamarosan elinduljon a szocialista építés virágzó, boldog útján. Beszélt arról is, hogy Tibetben még mindig vannak fegyveres lázadók, akik gyújtogatnak, gyilkolnak, fosztogatnak, üldözik a hazafiakat, elárulják a hazát. A tibeti autonóm terület előkészítő bizottságának éppen ezért jelenleg elsőrendű feladata, hogy leverje a lázadást — hangsúlyozta. A pancsen láma elismeréssel emlékezett meg arról, hogy a Kínai Kommunista Párt és a központi népi kormány politikája biztosítja a vallásszabadságot és a kínai népi felszabadító hadsereg egységei Tibetben következetesen képviselik ezt a politikát. A hazafias érzésű, vallásos tibetiek ezt jól tudják — mondotta. Csang Kuo-hua, az előkészítő bizottság alelnöke rámutatott, hogy a korábbi tibeti helyi kormány bűnös tevékenysége megbontotta az ország egységét és a nép akarata ellenére cselekedett. Ez nem véletlen, hanem régóta kitervezett aknamunka volt. Tibet belügyeivel foglalkozva elmondotta, hogy a tibeti népnek eddig nagyon nyomorúságos volt az élete. A- tibeti helyi kormány és a reakció igyekezett megakadályozni minden változást, figyelmen kívül hagyva a népi tömegek érdekeit. Pebala Csoliennamie, az előkészítő bizottság alelnöke beszédében méltatta a Kínai Kommunista Párt és a központi népi kormány érdemeit Tibet népének haladásában és felemelésében. Az ülésen az előkészítő bizottság több más tagja is beszédet mondott. Mindnyájan elítélték a volt tibeti helyi kormányt és a reakciós vezető klikket, helyeselték az államtanács határozatát és örömmel állapították meg, hogy a tibeti nép történetében most új feje zet kezdődik. A tibeti autonóm terület előkészítő bizottságának első plenáris ülése végül egyhangúlag határozatot fogadott el arról, hogy ■ maradéktalanul , végrehajtja az államtanács március 28-án kelt határozatát. Az ülés több mis határozatot is jóváhagyott. (MTI) Hadiipari értekezlet Chicagóban NEW YORK (TASZSZ): Chicagóban folytatódik az V. amerikai hadiipari értekezlet, amelyen több mint ezer gyáriparos, tábornok és tengernagy vesz részt. Az értekezlet hivatalosan „a szovjet gazdasági kihívást” vitatja meg. Menete azt bizonyítja, hogy az amerikai vezető köröket szerfölött nyugtalanítják a Szovjetunió és a többi szocialista ország gazdasági és kereskedelmi sikerei. Több fel szólaló dühödt kirohanásokat intézett a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és a többi népi demokratikus ország ellen. Az értekezleten az amerikai katonai körök egyes képviselői beismerték, hogy a Szovjetunió nem akar háborút, csupán a kapitalista világgal folytatott gazdasági versenytakar ja megnyerni. Mint az UPU hírügynökség jelenti, dr. Von Braun, az Egyesült Államok katonai rakétatervező intézetének igazgatója a chicagói hadiipari értekezleten felszólalt és elismerte a Szovjetunió sikereit a rakétatechnikában és a világűr kutatásában. Von Braun megjegyezte, hogy az Egyesült Államoknak „esetleg csaknem öt évre lesz szüksége az oroszok utoléréséhez”. „Ha nem gyorsítjuk meg munkánkat — hangsúlyozta — tíz év múlva már túl késő lesz. Ezután aligha táplálhatunk már olyan reményeket, hogy utolérjük az oroszokat.” /is ENSZ gazdasági és ssociális tanácsának ülésszakáról MEXICO (TASZSZ): Április 7-én Mexicoban megnyílt az ENSZ gazdasági és szociális tanácsának XXVII. ülésszaka. Az ülésszak munkájában 18 ország képviselői vesznek részt. Az ülésszak napirendjén szerepelnek a nemzetközi valutaalap, a nemzetközi helyreállítási és fejlesztési bank jelentései, a gazdaságilag elmaradott országok gazdaságfejlesztése. a népesedési bizottság, a sajtóügyi albizottság, az ENSZ gyermeksegélyezési alapja vezetőségének jelentései, szervezeti kérdések stb. Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára a megnyitó .ülésen mondott beszédében aggodalommal nyilatkozott a gazdaságilag elmaradott országok haladásának rendkívüli lassúságáról. Ugyanakkor Hammarskjöld kijelentette, hogy „túltermelés, nem termelő gyárak és tartós munkanélküliségi gócok” vannak a fejlett ipari országokban. Az első ülésen G. T. Arka- gyov, a Szovjetunió képviselője, a következő nyilatkozatot tette: „A szovjet küldöttség az ENSZ-alapokmány megsértésének és abnormisnak tartja azt a tényt, hogy az ENSZ gazdasági és szociális tanácsában nincs képviselve a világ egyik legnagyobb hatalma — a Kínai Népköztársaság. A szovjet küldöttség semmi esetre sem hajlandó elismerni azt a tényt, hogy a gazdasági és szociális tanácsban a Kínai Népköztársaság helyét a csangkajsekista csoport képviselője foglalja el, akinek nincs meghatalmazása a kínai nép képviseletére.” Az ülésszak április 24-ig tart. (MTI) Munkanélküliek tomeggyűlése Washingtonban WASHINGTON (AP): Washingtonban szerdán gyűlést tartott az Egyesült Államok 15 nagyobb ipari központjában nyilvántartott munkanélküliek mintegy ötezer képviselője. George Meany, a szakszervezeti szövetség elnöke kijelentette, hogy a kormány semmit. sem tesz a munkanélküliség megszüntetésére. Meany hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államokban még mindig 4 362 000 munkás képtelen keresethez jutni, hogy gondoskodjék családjának ellátásáról. Meany elnök és a többi szónok is követelte, hogy a kormány és a kongresszus közmunkákkal, építkezésekkel enyhítsen a munkanélküliségen. VELENCE (AP): Az Egyesült Államok haditengerészetének egy szállító hajóián szerdán a velencei kikötőbe érkezett az északolaszországi támaszpontoknak szánt amerikai irányítható lövedékek első szállítmánya. Félre kell tennünk a propaganda háborút. ezt a veszélyes játékszert — figyelmeztette a Nyugatot Mansfield szenátor NEW YORK (Reuter—AP): Mike Mansfield szenátor, a szenátus demokratapárti többségének egyik vezetője és a szenátus külügyi bizottságának tagja, a New York-i egyetem jogi intézete volt diákjainak szövetségében szerdán este beszédet mondott. A Kelet és a Nyugat külügyminiszterei küszöbön álló értekezletével és a tervezett csúcstalálkozóval kapcsolatban Mansfield hangoztatta. Eden és Gaitskell tervein kívül a Rapacki-tervet w alaposan mérlegelni kell. Ha azt akarjuk, hogy béke legyer „...félre kell tennünk a propa gandaháborút, ezt a veszélyes játékszert.” BONN (DPA): Adenauer nyugatnémet kancellár szerdán este megkezdte négy hétre tervezett üdülését és vonattal a Como-tó partján fekvő Cadenabbiába utazott. Idő j árásj elentés Várható időjárás pénteken estig: Az ország egész területén további felhőátvonulások, több helyen esővel, zivatarral. A hőmérséklet nem változik. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: 5—8 fok, legmagasabb nappali hőmérséklet pénteken: 15—18 fok között. Távolabbi kilátások: derültebb, naposabb időjárás. (MTI) flz Egyesült Államokban követelik Sacco és Vanzettí reiiabiliiálását NEW YORK (TASZSZ): Bostonban rendkívüli ülést tartott Massachusetts állam törvényhozó gyűlésének képviselőháza, hogy megvitassa A. Sella képviselő javaslatát. Sella azt indítványozta, hogy utólag rehabilitálják Nicolo Saccot és Bartolomeo . Van- zettit, akiket 1920-ban hamis vád alapján bebörtönöztek és a világméretű tiltakozó mozgalom ellenére 1927-ben Bostonban villamosszékbe ültettek Az Egyesült Államok reakciós körei azért számoltak te annak ideién a két amerikai munkással, hogy megfélemlítsék az amerikai munkásság tömege:« és csapást mérjenek a szervezett munkásmozgalomra. Az ülésen tanúként felszólaló jogászprofesszorok és ügyvédek megerősítették a Sacco és Vanzetti ellen emeit vádak alaptalanságát.
