Népújság, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-03 / 78. szám

1959. április 3., péntek iSEPÜJSÄG * * ® Ünnepélyes keretek között adták át Hatvanban Kibővített vörőskeresstes elnökségi ülés a Heves megye számára küldött Egerben mezőgazdasági gépeket (Tudósítónktól) Mint már közöltük, szerdán, április elsején* délelőtt 10 óra­kor Hatvanban, nagyszámú részvevő előtt adta át Heves megyének Szőke Mátyás föld­művelésügyi miniszterhelyet­tes a mezőgazdasági gépeket. Az átadási ünnepségen megje­lent a miniszterhelyettesen kí­vül Putnoki László elvtárs, a megyei pártbizottság első tit­kára, Szitás Elek, a megyei tanács elnökhelyettese, Tamás László, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Vajda László, a megyei tanács osztályveze­tője, Iglódi Ferenc, a hatvani járási pártbizottság első tit­kára, Rabecz Lajos, a hatvani városi pártbizottság első tit­kára, ötvös Aladár, a,.megyei tanács gépállomási igazgatósá­gának vezetője, Szűr Szabó 3-, a Horti Gépállomás igazgatója, valamint a környező községek szövetkezeti elnökei és dolgo­zók Az átadási ünnepség meg­nyitó szavait Szitás Elek mon­dotta el, utána Szőke Mátyás, a földművelésügyi miniszter- helyettese emelkedett szólásra, s a következőket mondotta: A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa, a Földműve­lésügyi Minisztérium, valamint a Központi Bizottság nevében meleg szeretettel üdvözlöm a megjelent közönséget. Egysze­rű kis ünnepségre jöttünk ösz- sze abból az alkalomból, hogy átadjuk az állam, a párt és a munkásosztály ajándékát He­ves megye dolgozó parasztjai­nak, illetve a szövetkezeti ta­goknak. Az utóbbi félévben hazánkban nagy fordulat kö­vetkezett be: egész falvak, já­rások, sőt, megyék léptek az ijj útra, a szövetkezeti gazdál­kodás útjára. Ez történt Győr- Sopron, Veszprém, Vas és Szolnok megyében. De a nagy fordulat, e nagy földmegmoz- duíás mellett jelentős ered­ményt ért el hazánkban né­hány más megye, így Heves megye is. Én. az állam és a párt megbízatásából meleg szeretettel üdvözlöm és kö­szöntőm Heves megyében azo­kat a dolgozó parasztokat, akik az új útra léptek, ezek az em­berek példát mutatnak az egész ország számára, s nem rejtjük véka alá, sőt, ez alka- í lommal is hangsúlyozzuk, hogy ) mi, az állam és a párt vezetői, | ezeket a dolgozó parasztokat a < legmesszebbmenőkig támo-1 gátjuk. > Tudjuk, hogy ezeknek az ? embereknek, az új szövetkeze- í teknek szükségük is van erre a < támogatásra. A most átadásra < kérülő gépek is ezt a segítse- s get demonstrálják. Kedves s elvtársak, tisztelt hallgatóim, > — folytatta —, a most átadás- > ra kerülő gépek az államnak ? ezt a szándékát testesítik meg. í De ez csak a kezdet és meg- < Ígérhetem, hogy ezután jön a i többi, mert a magyar munkás- < osztály nem szűnik meg támo- < gatni hű szövetségesét, a tér- < melőszövetkezetbe tömörült 5 dolgozó parasztságot. Most, 2 átadjuk ezeket a gépeket, arra 5 kérjük dolgozó parasztságon- 5 kát, hogy használ ják ezeket, < de ugyanakkor becsüljék is < meg, tartsák karban, mert a < — AZ EGRI JÄRÄS terű-; létén a szövetkezeti közsé-< gek példamutató módon tel-< jesítették negyedéves adó- < fizetési tervüket ’ jő gépek minden holdról több termést juttatnak a szövetke­zetek tagjainak, s ezzel együtt az egész ország lakosságának. Ezennel ünnepélyesen át­adom a gépeket és sok sikert kívánok Heves megye terme­lőszövetkezeti parasztságának az 1959. évi mezőgazdasági munkához. Ezután Ötvös Aladár, a He­ves megyei tanács gépállomási igazgatóságának vezetője emelkedett szólásra, mint a minisztérium, az állam által juttatott gépek átvevője. Rö­vid beszédében a következőket mondotta: Kedves elvtársak! Nem áru­lok el titkot, ha a Heves me­gyei tanács nevében itt, az ál­lam ajándéka, a Zetorok és cséplőgépek átvételekor kije­lentem: az utóbbi évek egyik legnehezebb feladata szá­munkra a termelőszövetkeze­tek szervezése volt. Nem volt kis dolog a dolgozó parasztsá­got meggyőzni az új út, a szo­cialista út előnyeiről, de azt is bejelenthetem — éppen most —, hogy munkánk, s ezen ke­resztül dolgozó parasztságunk megértése nem volt sikerte­len. Az elmúlt hetekben, a dolgozó parasztok százai és ezrei léptek az új útra, a szö­vetkezeti gazdálkodás útjáfa. És ha semmi más, már ez ma­ga is bizonyítja a pórt Köz­ponti Bizottsága helyes politi­káját. Elvtársak! Azok a dolgozó parasztok, akik a termelőszö­vetkezetbe léptek, örökre há­tat fordítottak a kapitalizmus­nak, a kizsákmányolásnak, s a párt célja nem más, minthogy hazánkban és így megyénkben is az összes dolgozó parasztság egyöntetű hátatfordítása a ki­zsákmányolásnak, hogy az új útra lépjenek, amely jobb, mert ez hozza el számukra a felemelkedést. 1956. november 4-e óta a forradalmi munkás-paraszt kormány, a mi pártunk veze­tésével bebizonyította, hogy helyes politikát folytat. En­nek köszönhető a gazdasági, politikai konszolidáció. Ennek köszönhető a nyugodt légkör, amely elősegítette Heves me­gyében azt, hogy dolgozó pa­rasztságunk minden külső nyo­más nélkül szánja el magát a régivel való szakításra. Kedves elvtársak! Önök előtt az sem titok, hogy a szo­cializmusért folytatott harcot a munkásosztály vezeti a kom­munisták pártjával az élen. A munkásosztály eddig is bebi­zonyította, hogy hivatott a ve­zetésre, és a proletárdiktatúra, mely a munkás—paraszt szö­vetségre épül, a dolgozó pa­rasztságot a legmesszebbme­nőkig támogatja mind anyagi­lag, mind politikailag és erköl­csileg. A mi dolgozó paraszt­ságunk, — ezt különösebben nem kell magyarázni — ezt tud­ja és megérti. És nem fenye­getőzésképpen, csupán a mi életünk reális ismerete alapján jelentem ki, hogy aki a mun­kás—paraszt szövetség közé éket ver, magára vessen. A termelőszövetkezetekbe lépő dolgozó parasztok büsz­kék lehetnek arra, hogy a tár­sadalmi fejlődést szolgálják, — s vajon van-e ennél szebb dolog. Most nagy bizalomra van szükség. S ami bennünket illet, a munkásosztályt, a bi­zalomban ma sincs hiány, mert mi tpdjuk, ,hogy a jnunka csak ekkor lesz eredményes. Tudjuk, hogy a ma átadásra kerülő gépek is ezt a célt, a közös célt szolgálják: ezért mondok köszönetét állami és pártköznonti vezetőinknek, Heves megye munkásosztálya és dolgozó parasztsága nevé­ben, egyben megigérjük, hogy Heves megye gépállomásainak dolgozói munkát és fáradtsá­got nem kímélve segítik ez­után is a szövetkezetekbe tö­mörült parasztságot. Az átvevő beszéd után Szitás Elek, a megyei tanács elnök- helyettese zárta be az ünnepi gyűlést. Ezután feldübörögtek a Zetorok, a vetőgépekkel, pótkocsikkal, cséplőgépekkel, melyek Füzesabonyig tették meg az utat, hogy a járási székhelyen a megyei tanács gépállomási igazgatósága szét­ossza azokat. A Heves megyei Vöröske­reszt Szervezet tegnap délelőtt tartotta kibővített elnökségi Ülését. Az ülésen részt vett Kárpáti József, a Magyar Vöröskereszt titkára, meghatalmazott mi­niszter, Dr. Puskás József, az Egészségügyi Minisztérium osz­tályvezetője, az elnökségi ta­gok és több vöröskeresztes ak­tíva. Az ülést Dr. Kiszely Sándor elnök nyitotta meg, majd Csok- ros Stefánia, megyei titkár tar­tott beszámolót, melyben az el­ső vöröskeresztes kongresszus előkészületeiről, a kongresszusi hónap megszervezéséről be­szélt. Munkatervet készítettek ezzel kapcsolatosan, s azt a csoporttitkári értekezleteken ismertetni kell, községekre fel­bontva. A tisztasági hónap egy­beesik a kongresszusi hónap­pal, s fokozott gondot kell for­dítani az aktíváknak a munka elvégzése terén. Versenyt szer­veznek a „Legtisztább község”, „Legtisztább ház” jelszavak­kal. Ebben a munkában sok segítséget adnak majd a helyi tanácsok. Az ifjú vöröskeresz­tesek „Ifjú egészségőr” ver­sennyel készülnek a kongresz- szusi hónap megünneplésére. Célul tűzték ki a szociális munka elvégzésénél' az elha­gyott öregek gondozását, ott­honokba való elhelyezését. „Öregek találkozóját” tervezik, s ebből az alkalomból megven­dégelik az öregeket, s kis kul­túrműsort rendeznek szá­mukra. A beszámolóhoz hozzászólt Dr. Puskás József, aki elmon­dotta, hogy a munkaterv vég­rehajtása ne legyen öncélú, mint ahogy a szervezet-sem az. Helyes, ha a munkába bevon­juk az aktívák minél szélesebb hálózatát, ezzel erősítjük a szervezetet. Minden területen meg kell szervezni az egész­ségügyi ellátást, s ezen belül biztosítani kel] a betegellátást. Felszólalt az ülésen Horváth Nándorné, a nőtanács titkára, aki a nőtanács neve ben reszt vállalt és ígéretet tett arra, hogy segítséget nyújtanak a Vöröskeresztnek. Majd Dr. Bu- kovinszky László az emberek egymáshoz való viszonyáról, a tisztaság szeretetére nevelésről és annak szükségességéről be­szélt. Ezután számos es hasznos felszólalás hangzott el, melyek keretében sok értékes javasla­tot tettek az ülés részvevői. Nagy sikerrel vetítik Moszkvában a magyar filmeket MOSZKVA (MTI): A Ma­gyar Tanácsköztársaság kikiál­tásának jubileumán nyílt meg a szovjet fővárosban a magyar filmek egyhetes fesztiválja. Az ünnepi bemutatókon öt al­kotás, az „Éjfélkor”, a „Sóbál­vány”, az „Égi madár”, a „Vas­virág” és a „Razzia” került bemutatásra, Moszkva három bemutató filmszinházában. A fesztivál előadásait igen nagy siker kísérte. A Moszkva filmszínházban például napon­ta csaknem hatezer néző te­kintette meg egy héten át a magyar filmeket. Tekintettel a nagy sikerre, a filmszínház vezetősége április 5-ig meg­hosszabbította a magyar fil­mek bemutatását. A magyar filmeket naponta hét előadá­son vetítik. Ugyancsak meg­hosszabbították a magyar fil­mek bemutatását a másik két moszkvai premiermoziban, a Pobjeda és a Burevesztnyik filmszínházakban is. Eddig csaknem kétszázezer néző te­kintette meg a három film­színházban játszott magyar filmalkotásokat. Megkezdték a bevitt felszerelések kifizetését Az áÖácsi Előre Termelő- szövetKezetben befejezték az új belépők által bevitt felsze­relések felleltározását, s meg- kezdtéK azok, kifizetését is. Az első részletekre mintegy 46 ezer forintot fizettek ki az új tagoknak. Megdőlt az az el­lenséges híresztelés Adácson, hogy az új tagok nem kapnak semmiféle térítést bevitt fel­szerelésükért, jószágaikért. Április 4-én nyitja meg kapuját az 500 ezer forintos költséggel átalakított egeresek! bányatelep! kultárház A múlt év decemberében át­alakítás, korszerűsítés megkez­dése miatt megszűnt Egercsehi bányatelepen a filmvetítés, hosszabb időre ■ bezárta kapu­ját a kultúrház. A megkezdett felújítási munkák nehézkesen indultak az első hónapokban, de most, végre, négyhónapi szünet után, városias kultúrház nyílik. S. Kovács Gábor építész- technikus, mint idegenvezető kalauzol végig az új kultúr- házban. Az előtérből nagy ajtó nyílik a mozi- és színház-terembe, ahol festők dolgoznak lázas szorgalommal, mert csak az ő munkájuk van hátra a nyitá­sig. — Az átalakítással bővült a nézőtér, a régi 206 férőhely he­lyett most jelenleg 308-an fér­nek el benne — kezdi a szak­szerű tájékoztatást S. Kovács Gábor. Süllyesztett zenekari rész, emelkedő álerkély, páholyok­kal, modem, megvilágított, parkettás járdarész és két mo- zigépnek épült vetítőfülke. A falakon körbefutó faburkolat barátságos színt ad a terem­nek. A belső levegőt klimatizáló berendezések alakítják az év­szakoknak és az időjárásnak megfelelően. Az épület legki­sebb szobájában is fűtés és vízvezeték van. A nyári meleg­ben a tetőzeten elhelyezett ol- dalnyííású befúvó ventilláto­rok hűtik a termet. A nagyteremből a táncte­rembe, a klubszobába lépünk. Már kezd kialakulni a végleges szoba képe, habár még székek hevernek egymás hegyén-há- tán, s asztalok állnak a sarok­ban. — Mennyi pénzt emésztett fel ez a komoly munka? — Az előirányzott 250 ezer forint kevésnek bizonyült. Még az üzemnek is kellett segíteni és társadalmi munkásokat szervezni kisebb munkák el­végzésére, ezt figyelembe véve, az összköltség meghaladja az 50Q ezer forintot. — Mivel szórakozhatnak az épületben a vendégek? A kanyargó emeleti feljárót malterhordó ládák barikádoz- zák el. Kovács Gábor a séta közben folytatja a tájékozta­tást — Ez a lépcső vezet a könyv­társzobába, olvasóterembe, a rádiós és a televíziós szobába. A fiatalok a fotószakkör mo­dern műhelyében dolgozhat­nak. Kényelmes, párnázott szé­kek, kis olvasó-asztalkák fog­lalják majd el a szobát a nyi­tás napjáig. A munka még javában tar­tott, de már a filmet megren­delték az új kultúrház első elő­adására. A két vetítőgép csil­logva áll a fülkében, értékes modern gépek ezek, egyenként 26 000 forintba kerültek. Érde­kessége még az új átépített kultúrháznak, hogy a terveit a bánya vezetői készítették. Az új év első filmhíradójá­nak pörgését kíváncsian vár­ják a bányatelep lakosai. Az új kultúrházban nagy lehető­ség van a szórakozni vágyó fiataloknak és idős bányászok­nak, hogy családias környezet­ben, családias hangulatban szórakozhassanak. A megnyitó napján, április 4-én, az átépített kultúrházban emlékező ünnepséget tartanak hazánk felszabadulásának 14. évfordulójára. K. J. Ötven éves, őszülő halánté- ;kú ember Szerencsi Kálmám ’Józan, egészséges és mindig ’derűs arcából gyermeki ked­vességgel nevetnék rám vilá- ’goskék szemei. 5 Saját házában él és dolgo- >zik Szerencsi Kálmán. A ház 5 végében széles műhely, ezer­féle szerszámmal. A felületes 5 szemlélő azt hihetne, hogy itt >egy szorgalmas lakatosmester főhadiszállása van és ezekkel la szerszámokkal keresi min­iden napi kenyerét. Figyélme- >sebb körültekintés után azon­ban itt-ott művészi vasmun­> kákát látunk, amelyek meg­lepnek bennünket élethűsé- ígükkel, megformálásuk ere­> detiségével és mértéktartásá- ?val. > Nyoma sincs ezeken a mű­tárgyakon a felfogásbeli inga- <dozásnak és annak a körül­< menynek, hogy ezeket „csair” <egy lakatos készítette. < Ostoros! prasztgyerék Sze­rencsi Kálmán. Nyolcán test- <vérék. 1910-ben született és < összesen három elemit végez- <het a csepp bükki faluban. < Az ipariskola befejezésével \ segédlevelet nyer Egerben. sTíz esztendeig dolgozik tanító- S mesterénél. kitűnő szaktudás- Ssal — fillérekért. Mester­ül vizsgára készül. Gazdája * Fazola Henrik művészi munkáját folytatja Szerencsi Kálmán, egri lakatosmester kásságára. Elhatározta tehát,, hogy a folyton születő alkotá­sokat nem adja ki a kezéből, hanem egy csokorba gyűjtve — nyilvánosságot keres nekiki Műhelyében csaknem húsz művészi alkotás pihen békésen egymás mellett. A gémeskút áll a vizet hordó kínai mellett az ablalcmélye- désben, a csónakból horgászó férfi mellett ott pipál a szőlőt őrző öreg, kutyája társaságá­ban. S mindez hidegen ková­csolt vasból, művészi ízlés seb Érdeklődése a népi motívu­mok felé fordul, azokból al­kotja meg mondanivalóját. Beszélgetésünk során sok­sok tervét sorolja fel: mennyi mindent szeretne formába ál­modni, megvalósítani. S mind­ezt a hideg vasból. Elmondja, hogy más városokból is ka­pott már ajánlatot, hívták is, de nem megy: Egert szereti, itt akar élni és alkotni. Ez a barokk város, de különösen Fazol a alkotásai vannak rá nagy hatással. A hajdan volt nagy mester munkáját szeret­né folytatni. Azt akarja, hogy itt, ezen a jókedélyű szőlőiem mő vidéken a jókedélyű em­berek örüljenek az ő alkotá­sainak mint ahogy ő is ke­déllyel él, dolgozik és slke'k (t ft) leg az egri Zeneiskola negyed­éves zongoraszakos növendé­ke. De elhatározó döntés csak lassan érlelődik az ilyen em­berben. Amíg a külső bizta­tás, az emberek értő vélemé­nye össze nem sűrűsödik Ke­mény biztatássá, addig nem mer,, vagy nem akar teljes határozottsággal rálépni az egyenes és kitérők nélküli út­ra. 1958-ban végre, sok szép kezdeti Siker és elismerés után végleg rászánja magát, hogy a vasból dolgozó és re­mekműveket alKotó Fazola Henrik munkáját fogja foly­tatni. A Borforgalmi Vállalat szá­lai épületének egyik termében látható remekbeszabott, ková­csoltvas csillárja. Ugyancsak ott láthatók az általa készített falikarok is. A megyei tanács épületében, a folyosókon az ő hamutartói hívják fel maguk­ra a, figyelmet, stilizált virág- és levélmotívumaikkal. Légii j abban a művelődés­ügyi hatóságok figyeltek mun­Főiskolán műszaki altiszti mi­nőségben dolgozik. 1956-ban a Főiskola vezetői barokkstílű hamutartókat rendelnek Sze­rencsi Kálmánnál, aki meg­elégedésre teljesíti a vállalt feladatot. Ebben az időben már külfödre is eljutnak mun­kái. A jeleei Pedagógiai Főis­kola ittjáró tanárai és diákjai is gyönyörködve veszik kezük­be az egri főiskola ajándéka­it, amelyek Szerencsi Kálmán keze alól kerülnek ki. Hat alkotása a moszkvai VIT-re jut ki. A Borforgalmi Vállalat sárgarézből készítteti el a bikavér és az egri leány­ka üvegdíszét. A Kitűnő iparos nemcsak a szakmájával foglalkozik ezek­ben az esztendőkben sem. Mű­veli magát, olvas, főképpen művészettörténeti, helytörté­neti könyveket, a szépiroda­lom is jelentős helyet foglal el érdeklődésében. Nagy ha­tással van rá Eger és az a barokk világ amelyet a XVIII. század teremtett Egerben. A zene iránt is fogékony, piani- nót vesz é® használja. Jelen­szakmában monopoihélyzetet élvező Joó Gyula, fél az ügyes fiatalember mesteri konku­renciájától, ezért eléri az ipar- testületi elnök úr, hogy Sze­rencsi Kálmán nem vízveze­tékszerelésből szerezhet mes­terlevelet, hanem lakatosság­ból. Három hónap múlva — némi fortély árán — megszer­zi a vízvezetékszerelői mester- vizsgát is. Ezt a merészségét kény éradó gazdája azzal há­lálja meg, hogy összekötteté­sei révén állandóan behívatja katonának. Ezért 1938-tól foly­ton katonáskodik és nem je­lent ipari veszélyt a vízveze­tékszerelő szakmában Joó Gyula ipartestületi hatalmas­ságnak. Az alkotni vágyás, a for­mák szeretete, az anyagban rejlő csodálatos alakok már ebben az időben is izgatják Szerencsi Kálmán képzeletét: első vasmunkájára dr. Körffy ad megrendelést, aki kitűnő érzékkel veszi észre az egy­szerű munkásban a művészi képességeket. 1950-ben az ege Pedagógia!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom