Népújság, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-18 / 65. szám

NÉPÜJSÁG 1959. március 18., szca^ Zengjen a bátrak országában újszeri ének!“ A íöbb évtizedes gyöngyösi énekkarnál — , ÍJjra íölteszerr/ a lemezt. Figyeljük meg, milyen hason­latosságot találunk az egyes sorok között! „Lángolj fel a lelkűnkben, szép égi szikra, szent öröm...” A IX. szimfónia hatalmas, teli­vér akkordjai feltartóztathatat­lanul olvadnak bele a telkek­be, hogy rövid pillanatok múl­tán valóban rózsaszín öröm­ként kristályosodjanak ki har­mincöt arcon. Aztán, amim vége a titáni, de mégis olyan emberi zené­nek, ismét mindenki. Szabó Ti­vadar karnagyra figyel, aki Beethoven életéről, munkássá­gáról beszél röviden. Nem, nem tanítási órát tar­tanak ilyen későn a gyöngyösi zeneiskolában, a padokban csu­pa felnőtt ül: a közel harminc­öt éves Gyöngyösi Városi Énekkar próbáján vagyunk. Pontosabban: a próba végén, mert ilyenkor szoktak éneklés után egy-egy nagy zeneszerző életútjával, művészetével meg­ismerkedni a dalostársak. Mielőtt megismerkednénk a kórus munkájával, talán elő­ször ismerkedjünk meg a ta­gokkal. A basszus és a tenor szólamban szinte valameny- nyien javakorabeli emberek, túl az ötödik ikszen, övék az elsőség. Hegede József 1930. óta énekel itt, Boda Lajos 26 óta, Koczka István meg pon­tosan harmincnégy éve jár rendszeresen a próbákra. Mert az idősebbek mindig itt van­nak. A heti kétszeri próba már annyira belegyökeredzett az esti programba, évtizedek alatt, hogy nem is tudnának hova lenni hétfő meg csütör­tök este, ha valami csoda foly­tán elmaradna az összejövetel. Sokszor már az asszony szól otthon, ha nagyon látja köze­ledni a nyolc órát: — Már megint eltöltőd az időt. Miért nem mégy már a próbára? — Persze, ritkán adnak efféle lehetőséget az asszonynak a zsémbeskedésre, ez a két este már úgy hozzá­tartozik életükhöz, mint az ulti, meg a borocska. Ugyanis a jó dalos — itt tudtam meg ezt is — jó borivó is. — Vajon miért járnak ide olyan szívesen? — kérdem meggondolatlanul. Megütközve néznek iám. Ej­nye, de sok fölöslegeset tud­nak kérdezni ezek a mai fia­talok. Ez a második otthonunk. Itt szerették meg a zenét, a dalt — hát nem elég ok ez? S hogy mennyire megszeret­ték, ezt nem is lehet csak úgy leírni. Meg kell ha’lgatni mű­sorukat, az majd elzengi. Farkas József, meg két tár­sa harmincnégyben kerékpár­ral ment le Pécsre a dalos­ünnepre. Háromnapi taposás után, kifáradva, porosán ér­keztek, de megérkeztek. S a kórus elhozta az első díjat. Akkor is. Meg előtte is, meg azóta is, valahányszor részt vettek országos dalostalálko­zón. Egy kisebbfajta kincstár­nak beillő üvegszekrény hite­lesíti a sok-sok első .helyezést: 1934: Pécs, 1936: Balatonfüred; 1937: Miskolc; 1938: Székes- fehérvár; 1939: Balatonfüred. De a felszabadulás után is: 1946-47: Siófok, 1956: Egei- - hogy csak a legértékesebbeket említsük. Aztán vannak „kéz­zel nem fogható”, de annál ér-, tékesebb eredményeik. Példá­ul a tavalyi év „termése”: az ország egyetlen vidéki ének­kara voltak, amelyet meghív­tak a Munkáskórusok Talál­kozójára, a Római-partra, csak 1958-ban négy rádió-szereplé­sük volt, nyilvános hangver­senyt tartottak Gyöngyösön és a fővárosban, s végül megren­dezték a Szüreti Daljátékot. — Azt hiszem, ennyi bőven ele­gendő munkájuk jellemzésére. Igazságtalanok lennénk azonban, ha az idősebbek után ne szólnánk néhány szótafia­A Művelődésügyi Miniszté­rium nemrégiben rendeletet bocsátott ki az egyetemi, fő­iskolai, akadémiai felvételi vizsgára előkészítő tanfolya­mokkal kapcsolatban. Az említett miniszteri ren­delet a munkás és paraszt­származású főiskolába, egye­temre jelentkezni akaró fia­talok helyzetén kíván könnyí­teni, amikor lehetővé teszi számukra, hogy a felvételi vizsgák előtt ún. előkészítőkön vegyenek részt. _ Figyelembe véve a ’rendel­kezést, a Heves megyei műve­lődési osztály és a KISZ-bi- zottság elhatározta, hogy meg­felelő számú jelentkező eseté­ben előkészítő tanfolyamot indít az egyetemi felvételi vizsgákra készülő fiatalok részére. A tanfolyamon szaktanárok vezetésével alaposan átveszik a felvételi vizsgák anyagát es biztosítják, hogy a jelent­kezett munkás- és paras zt- származású fiatalok megfelel- jeneK a felvételi vizsgákon A megyei tanács művelő­désügyi osztálya és a KISZ- szervezet ezúttal is felhívja az egyetemre, főiskolára készülők figyelmét, hogy a felvételi vizsgákra előkészítő tanfolyamra lehetőleg a leg­rövidebb időn belül jelentkez­zenek a megyei művelődés- ügyi osztályon. A szükséges tájékoztatást ugyancsak itt kaphatják meg az érdeklődők. talabb korosztályról. Mert azért ők is szép számmal van­nak. Főleg lányok. Darin Zsu­zsanna, Trenka Katalin, Ke­nyeres Zsuzsa és még jópáran. Ök is szerelmesei a dalnak, a muzsikának, s ha hiányoz­nak is, ez legtöbbször nem az ő hibájuk. Sajnos, sokszor úgy osztják be műszakjukat mun­kahelyeiken, hogy az egybe­esik a próbával. Kedves válla­lati vezetőségek! Nem lehetne ezen valahogy segíteni? Meg­érné! Meg, mert — ezt mar Szabó Tivadartól tudom meg a ké­sőbbiek folyamán —, az ének­karra valamennyi ünnepélyes, vagy kulturális megmozdulás alkalmával számítani lehet. Tudják ezt városszerte, oly­annyira, hogy az utóbbi idő­ben már kérni kellett a kul­turális bizottságot: szabályoz­za a túlzsúfolt programot, mert az énekkar nem tud kellően felkészülni a hangversenyekre, a gyakori szereplés miatt. El­kelne még egy kórus Gyöngyö­sön... Lassan végére érek a riport­nak, s még nem is beszéltem egy szót sem az énekkar ter­veiről. Pedig a karnak nem­csak szép múltja, de nagyon biztató jövője is van. Szabó karnagy elmondta, hogy jelen­leg Bach- és Haydn-műveket és Csenki Széki nóták c. szer­zeményét éneklik. Hamarosan elkezdik az októberben ismét bemutatásra kerülő, átdolgo­zott Szüreti Daljáték új kó­rusműveinek betanulását, köz­ben május végén ők rendezik meg Gyöngyösön a felnőtt kó­rusok megyei találkozóját, a nyár folyamán pedig részt vesznek az egyik országos da­losünnepen, előreláthatólag Nyíregyházán. Ezzel a gyöngyösi énekkart — ha hézagosán is — megpró­báltam bemutatni. Beszélni kellene még arról, hogy a ta­goknak több mint 60 százalé­ka munkás, hogy tervszerűen foglalkoznak a zenei művelt­ség karon belül és kívül való terjesztésével, hogy barátsági kapcsolatot tartanak egy bu­dapesti munkáskórussal, és még folytathatnám... Végezetül csak sok sikert kívánok és azt, hogy a Mester szavaival élve — munkájuk nyomán valóban „Zengjen a bátrak országában újszeri ének.” Rózsa Gyula 1959. március 18, szerda: 1871. A Párizsi Kommíin prokla­málása. 1899-ben halt meg Csemegi Ká­roly jogtudós. 1844-ben született RimszJkij-Kor- szakov orosz zeneszerző. & Névnap C? Ne feledjük, csütörtökön: Qóílu{ tunet — AZ EGRI Autóipari Forgácsológyárban még már­cius hónapban elkészül 30 kombájn hajtóműház.- MARTONVÁSÁR1 V-ös hibrid kukorica vetését terve­zik az újlőrinefalvi Űj Élet Termelőszövetkezet tagjai. A tagság úgy döntött, hogy a háztáji földeken is egységesen hibrid kukoricát vetnek. — A GYÖNGYÖSI Agro- mechanikai Ktsz 18-án, szer­dán tartja mérlegzáró köz­gyűlését, ahol ismertetik a múlt évi eredményeket és a szövetkezet előtt álló ez évi tervfeladatokat.- 150 HOLD kalászosra vet felülvetéssel lóherét az eger- szalóki Vörös Csillag Tsz. — A RECSKI ércbányá­szoknak szombaton este ün­nepélyes keretek között osz­tották ki a „kiváló dolgozó” oklevelet a vele járó pénz­jutalommal együtt, a bá­nyászotthonban.- MEGKEZDTÉK a dohány­palánták részére a melegágy készítését a tiszanánai Petőfi Termelőszövetkezetben. Jltput nagy az egri Gárdonyi Géza Színház műsorán 4 TIT hírei: Szovjet szólisták és zene­szerzők legszebb alkotásait mutatják be mikrolemezekről a TIT-klubban ma, szerdán este fél 8 órakor. ★ Táj- es zsánerfesteszetről tart előadást csütörtökön dél­után 6 órakor a Főiskola II. em. 65. számú termében dr. Berencz Jánosné. Mint) arról már hirt adtunk, az egri Gárdonyi Géza Színház nagy sikerrel játssza Pável Kohout: Ilyen nagy szerelem című drámáját. — Képünkön: Lida és Péter — Kovács Mária és Kárpáthy Zoltán — a darab két fő­szereplője. A Taláros úr és a vádlottak (balról-jobbra): Dánffy Sándor — tanársegéd, Déry Mária — Majka, Gyuricza Ottó — Milán, Pálffy György — Taláros úr, Kárpáthy Zol­tán — Péter, Forgács Kálmán — Novak, Olasz Erzsébet — az édesanya és Lenkey Edit — Péter felesége szerepében. Szép este volt Vasárnap délután felesé­gemmel sétára indultunk. Közben vidám gyermekkacaj­SZÄNTÖ IMRE: Eger a Rákóczi szabadságharc korában VIII. A KISZÖKÖTT fóstrazsa- ’ mester mutatta meg azt is a i labancoknak, melyik a legal­kalmasabb hely aknák ásásá­ra. November 24-én a németek ; hozzá is fogtak a város felöli ;kapu alatt három akna készí- :téséhez, s egyidejű’0" köz vet - ; lenül a vár körül is sáncokat : vontak. Amint Perényi észre­vette az ellenség munkálatait, • rájuk gyujtatta a házakat, s a ■ várvédőkkel azonnal ellen- ; aknát kezdett ásatni. De csak­hamar félbe kellett hagyniuk. ;mert nem álltak rendelkezésre : hozzáértő emberek. ■ Az aknakészítés hírére to­pább fokozódott Réthey alpa- ;rancsnok és a vele egy húron ; pendülő tisztek erőszakos, : durva fellépése, s a várbeli ! hajdúk rémülete és engedet- llensége. A főkolompos Réthey | egyik durva kifakadása alkal­• mával Rákóczit, Bercsényit hazugoknak nevezte, akik — ; úgymond — csak ámítják őket ;az orosz segítséggel. Rákóczi ;Perényi erélytelenségének tu­lajdonította a várban történ­eteket. Ekkor már mind a tisz- e tek, mind pedig a hajdúk na- : gyobb része Réthey alparancs- jnok oldalán állottak. „Semmit ■sem tartok Nagyságodtul” — .vágta Perényi szemébe az al­> parancsnoka. ; Perényi végül is beadta de- I re kát a kapitulánsok előtt No- I vernber 29-én az egri vár bás- Ityáin felhangzott a megadás I jele. A kapituláció előkészíté­> seben és végrehajtásában Hé­ra lettünk figyelmeseit. Elfog­lalt ember lévén, feleségem informált, hogy ma van az úttörők karneválja az új iskolában. Javasoltam, nézzük meg. A folyosót elleptéK a szülők és gyerekek. Örömtől sugárzó arccal sorakoztak ott a szebbnél-szebb jelmezekbe öltözött tanulók, hogy bemu­tassák jelmezeiket a vendé­geknek és a zsűri tagjainak Szív-Királynők, szputnyikok, Ludas Matyik (eleven libával)* kéményseprők, Jancsi és Ju­liska, egy „igazi’1 boszorkány, János vitéz, a mindenkit el­bűvölő Pillangókisasszony és még nagyon sok kedves, ötle­tes jelmez. Igazán nem bántuk meg, hogy betértünk! Ott is marad­tunk végig. Nagyon kedvei? élményben volt részünk. Itt tudtuk meg azt is, hogy a bálnak kettős célja volt A bevétel az úttörők nyári tábo­rozásához nyújt segítséget. Ecsédről ugyanis a nyáron mennek először táborozni út­törők. Komolyan dolgoznak érte, meg is érdemlik. A másik cél az volt, hogy a szülők és a pedagógusok ne csak a nevelés nehéz mun­kájában fogjanak össze, ha­nem együtt szórakozzanak is a gyermekekkel. Ezütqn akarom megköszönni a pedagógusoknak, akik egy­ben az úttörő csapat lelkes segítői is, valamint a szülői munkaközösségnek a sok fá­radságot, amelyet a jövő nem­zedék nevelésére kifejtenek, hogy a haza, szocialista álla­munk tovább erősöd ék hala­dó szellemű, becsületes ifjúk­kal. Hiszen nekik kell majd megvédeni a mi munkánk eredményét, a békét, a sza­badságot, amit a dicsőséges zovjet hadseregtől kaptunk. Határ József pék, Ecséd. e <9 EGRI VÖRÖS CSILLAG Tisztességtudó utcaiam EGRI BRÖDY És Varsó messze vau GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A mi kis családunk GYÖNGYÖSI PUSKIN Mexikói szerenád HATVANI VÖRÖS CSILLAG 420-as urak (i-n. részi HATVANI KOSSUTH Apák és fiúk FÜZESABONY Fekete dosszié HEVES Apák és fiúk pétervasara Spanyol kertész Színháműüor: Egerben este fél 8 órakor: ILYEN NAGY SZERELEM (Jókai-bérlet, főiskolás) Sírokban este 7 órakor: PASTYASÉTA.VY 77 * tigyelerape, főiskolára készülők ügyeimébe hez intézett felszólításai köz­vetítésére. Ám, ha a várban nem is tartózkodtak az ost­rom idején kanonokok, ez a tény egyáltalán nem menti az Eger városában meghúzódó klerikális reakció hazafiatlan áruló magatartását. Eger város kapitulációjának qkát is abban a minden re­ményt feladó általános demo- ralizációban kereshetjük, amely a szabadságharc belső ellentmondásának Kiéleződé­séből, a reakció aknamunkájá­ból és — döntő módon — a nemzetközi erőviszonvok ked­vezőtlen alakulásából szerve­sen következett. Eger kiemelkedő szerepet játszott a Rákóczi-szabadság- harc korában. Az egész kuruc- mozgalom alatt Eger a feje­delem főhadiszállása; itt bon­takozott ki a fejedelmi udvar. Amikor pedig hanyatlóban volt a szabadságharc csillaga a fejedelem utolsó reménysé­ge Eger vára. Azt remélte, hogy Eger és Szolnok vára — Munkáccsal együtt — meg fogja tartani a szabadság ügyé­nek a Tiszántúlt is legalább a következő év tavaszáig, amígő külföldi segítséggel újra kezd­heti a harcot. Mert a szabad­ságharc vezetői még nem ve­szítették el reményüket, bíztak a kedvező fordulatban. Az orosz segítség reménye nem volt hamis illúzió. Igen fontos lett volna, hogy a kuruc had­sereg kitartson az orosz segít­ség megérkezéséig. Károlyi Sándor azonban Rákóczi tá­vollétét kihasználva, 1711, má­they alparancsnok és társai voltak a szóvivők. Wallis a kurucok magyarul írt kapitu- lációs pontjait a száműzetésük­ből visszatért jezsuiták által fordíttatta latinra. A vár át­adását és a kivonulás napját december 7—8-ára tehetjük. Réthey alparancsnok zászlók alatt, dobpergés mellett vit’e a „császár hűségére” a vele tartó magasabb rangú tiszte­ket és a hajdúkat Perényi Miklós pedig mintegy száz le- fegyverzett hűséges hajdújával és kilenc kisebbrangú tiszttel elindult a fejedelemhez. RÁKÓCZINAK másnapra rá, hogy Munkácsról elindult, december 6-án hozták mes Eger elestének hírét, mégpedig abban a formában, ahogy Em­lékirataiban olvashat j uk: „...azt a kellemetlen hírt kap­tam, hogy lovashadtest érke­zett Eger alá, megadásra szó­lította fel a várat, az oda me­nekült kanonokok megveszte­gették az alparancsnokot és az odavaló tiszteket és me^adásiM kényszerítették báró Perényi brigadérost.” A hír igen lever­te a fejedelmet. De arról, hogy a kapitulációban a „várba me­nekült” kanonokok is közre­játszottak volna, Rákóczi Em­lékiratain kívül sehol másutt nem történik említés. E híresz­telésre valószínűleg az adha­tott okot, hogy az ostrom kez­detén az egri lakosok képvise­letében papok tá’-neahak az ellenséggel és intézték a hódo- lást, s hogy Cusani is részben őket használta fel a Perényi­jus 1-én a nagymajtényi síkon! áruló módot letétette a kuruc < fegyvereket a császári csapa-< tok előtt. ; Eger rengeteg áldozatot ho-< zott a szabadságharc érdeké-< ben és „tűz, fegyver és az ke- < serves döghalál miatt” renge- < teg megpróbáltatáson, csapá- < son ment keresztül. 1700 évi,< legfeljebb ötezerre tehető la- í kosságának csak mintegy har- < madrésze vészelte át a nehéz, időket. Az egri hajdúk dere-, kásán helytálltak a szabad-! ságharc különböző csataterein,! s míg ők vérükkel adóztak,! addig az itthonmaradt iparo- < sok a hadrakelt sereg ruháza- < tának, fegyvereinek, felszere- < lésének előállításán serény- ? kedtek. ' , A SZABADSÁGHARC bu-j kásával a döntő akadály is el-? hárult a Habsburg gyarmati? rendszer megvalósítása elől A? Habsburg-ház és a magyar? uralkodóosztály a szabadság-5 harc leverése után újból meg-2 szilárdította helyzetét, s hala-! dék nélkül hozzáfogott a pa-< rasztság és a városi polgárság! által korábban kivívott jogosí felszámolásához. A katolikus 5 egyház hű segítőként szegi-' -! dött az uralkodóházhoz és az! uralkodó osztályhoz a kizsák- < mányolás és idegen elnyomás? ellen küzdő népi tömegek fé ? kentartásában. 5 1711. után új korszak kéz < dődik Eger város örténeté 5 ben is, a papi elnyomás és ba < sáskodás fénykora. ? (VÉGE) \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom