Népújság, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-18 / 65. szám

1959. március 18., szerda iíÉPClSAG o Hatvan: a megye első termelőszövetkezeti városa •• — ünnepi tanácsülés Hatvanban — Az utóbbi hónapokban, he­tekben — mint a megye szá­mos más helyén — erőteljes fejlődésnek indüt a termelő­szövetkezeti mozgalom Hat­vanban is. Amíg az elmúlt esztendőben a város termelő- szövetkezetei mintegy 1500 holdon gazdálkodtak, — ez a szám az idén kétszeresére nőtt. Búzakalísz és Béke néven két új termelőszövetkezet is ala­kult. A város legnagyobb ter­melőszövetkezetébe. a Pe öfibe pedig csaknem 800 hold földet vittek be a npost belépett új tagok. A termelőszövetkezetek, az állami gazdaság és a város rendelkezésére álló állami tár­ta'ékterületek összes mennyi­sége ma már a város határá­nak 84 százalékát foglalja el. Hatvan — e számokat tekintve —■ most már termelőszövetke­zeti városnak számit. Hatvan termelőszövetkezeti várossá nyilvánítása alkalmá­ból hétfőn ünnepi tanácsülés zajlott le a városi kultúrott­hon színháztermében. A ter­met zsúfolásig megtöltötték a tanácstagok és a meghívott vendégek. Részt vettek az ü’é- sen a megyei tanács képviselői is. Az elnökség megválasztása után B Nagy József, tanács­tag nyitotta meg az ülést, ma’d ismertette a napirendet. Ez­után a Bajza Gimnázium két tanulójának előadásában sza­valatok hangzottak el: Ham­burger Jenő Latinka balladá­ja, és Illyés Gyula Nem me­nekülhetsz című verse. A sza­valatok után Endrei László, a tanács végrehajtó bizottsá­gának megbízott elnöke jelen­tést tett a tanácsülésnek a le­járt határidejű határozatok végrehajtásáról. A hatvani termelőszövetke­zetek megerősödéséről, a tsz- mozgalom fejlődéséről szóló beszámolót Stankovics István, a végrehajtó bizottság titkára tartotta meg. Beszámolója elején összegez­te és értékelte a város ter­melőszövetkezeti mozgalmának néhány évvel ezelőtti eredmé­nyeit és az akkori prob'émát. Beszélt arról, hogy az 1956-os ellenforradalom milyen nagy károkat okozott Hatvanban is a termelőszövetkezetnek. Az események több termelőszövet­kezetműködésében zavart okoz­tak, sokan kiléptek, csökkent a szövetkezetek földterülete. Az idősebb tsz-tagokat —akik meg­győződtek arról, hogy csak a nagyüzemi gazdálkodás vezet a jobb paraszti élethez — azon­ban nem ingatta meg az el­lenforradalmi propaganda, megmaradtak a szövetkezetek­ben. védelmére keltek a kö­zös gazdaságoknak. Ezután a termelőszövetkeze­ti mozgalom utóbbi hónapok, hetek alatti ugrásszerű fejlő­déséről beszélt. A jó felvilá­gosító munka nyomán — |átva a meglevő tsz-ek példás gaz­dálkodását és megértve a nagy­üzemi gazdálkodás elsőrangú- ságát — a hatvani dolgozó pa­rasztok százával kérték felvé­telüket a tsz-ekbe, és voltak, akik új termelőszövetkezeteket alakítottak. A két új tsz-en kívül a legtöbben a másfél-; millió forint értékű tehermen­tes vagyonnal rendelkező,; gazdag és jól dolgozó Petőfi Tsz-be kérték felvételüket. Az előadó hangsúlyozta: ma már valójában megvan a lehe­tőség arra, hogy Hatvant ter­melőszövetkezeti várossá nyil- ványítsák. Jelenleg a terme­lőszövetkezetekben mintegy 420 család - 430 tag - 3000 katasztrális hold földön gaz­dálkodik. Az eredmények ismertetése után Stankovics István v. b.- titkár beszélt a termelőszövet­kezetek előtt álló feladatokról. Hangsúlyozta a tavaszi mun­kák mielőbbi megkezdésének fontosságát. Sürgős tennivaló a szükséges mennyiségű mű­trágya és ahol nincs, a vető­magvak beszerzése. A gyom­irtást szervezetten kell elvé­gezni. őszre minden termelő- szövetkezet — az újak is — biztosítsák a közös állomány részére az elégséges takar­mánymennyiséget, erre már * gondolni kell. Fontos feladat, hogy a tsz-ek időben megkössék a szerződéseket a gépállomással. El kell készí­teni a telepítési terveket, az új termelőszövetkezetek tanya- központjainak kialakítási ter­vét. A tanács igazgatási osz­tályának fontos fe’adata, hogv az új tsz-ek igényeinek meg­felelően gondoskodjék megfe­lelő raktárak és irodák bizto­sításáról. A termelőszövetke­zetekben ki ke1! alakítani a brigádokat. Az előadó hangsú­lyozta: a határ-felosztásoknál a régi termelőszövetkezetek tábláit — amennyiben nem akarnak azon változtatni — érintetlenül kell hagyni. Az új belépésekkel szükségessé vált egyes szövetkezetek föld­területének kiegészítése. Ezt a rende'kezésre álló tartalékte­rületekből valósítják meg. Minden termelőszövetkezet köteles földkönyvet vezetni. Az előadó kiemelte: az újon­nan megalakult termelős'övet- kezeteket — amelyek csak ősz­szel kezdik meg a közös mun­kát — már most megalakult­unk kell tekinteni és úgy kell kezelni. Meg kell teremteniök a közös vetőmagot, takarmányt és állatállományt. Részükre az alapszabály-mintát és a munka­egységkönyvet ki kell adni. Beszélt a termelőszövetkeze­tek patronálásáról, amelyet a város üzemei vállaltak és lát­nak el. A beszámoló vé’én Stankovics István v. b-titkár — a tanács nevében — jó mun­kát és sok sikert kívánt a régi és az új termelőszövetkezetek­nek. A beszámoló után számos hozzászólás hangzott el. Első­nek dr. Bärtos Imre, a Bajza József G mnázium igazgatója kért szót és tett javaslatot a végrehajtó bizottság nevében, hogy a tanácsülés az eddig el­ért eredmények alapján Hat­vant nyilvánítsa termelőszövet­kezeti várossá. A javaslatot a tanácsülés egyhangú lelkesedéssel elfo­gadta. A tanácsülést — a határozat meghozatal után — 24 tagú úttörő-küldöttség köszöntötte. Felszólaltak a vitában: dr. Zeke Gábor főorvos, Szabó Be­long, cukorgvári munkásasz- szony, Rabecz Lajos, a városi pártbizottság e’ső titkára. Ra becz elvtárs beszélt a tanács­ülés jelentőségéről. Hatvan termelőszövetkezeti várossá ’ ..Ivánítása fordulópontot je­lent a város történetében — mondotta a többi között. Hangsúlyozta: a munka neheze még hátra van. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a terme’őszövetkezetek gazdálkodása mintaszerű le­gyen, növekedjék a termál és, növekedjék a tsz-parasztság életszínvonala. E cél érdeké­ben sokat és keményen kell dolgozni, minden vezetőnek, minden tsz-tagnak. Beszélt a munkások segítségnyújtásáról, kiemelte: a munkásokra nagy feladatok várnak a továbbiak­ban is a termelőszövetkezetek, a mezőgazdaság teljes szocia­lista átszervezése érdekében. Felszólalt még a vitában Nagy Albert új termelőszövetkezeti tag, Magabízó Mihály, a Kos­suth Tsz elnöke, Kollár Fe­renc, a Petőfi Tsz e'nöke és özv. Ludvig Sándomé, a Pe­tőfi Termelőszövetkezetbe be­olvadt volt Gorkij Tszcs el­nöke is. A hozzászólásokat B. Nagy József tanácstag, az ülés elnö­ke fog’alta össze. A szünet után került sor az ipari-műszaki és a városfej­lesztési állandó bizottság mun­kájáról szóló beszámolóra. A beszámolót Hatvani János, ál­landó bizottsági elnök tartot­ta meg. Ismertette a városfej­lesztés elmúlt évi eredményeit, valamint az 1959-es esztendő feladatait. Hangsúlyozta: Hat­van termelőszövetkezeti vá­rossá fejlődése azt jelenti, hogy az állandó bizottságnak fokozottabban kell támogatnia a termelőszövetkezeteket. Az állandó bizottság a jövőben jobban támaszkodik a város nagyüzemeire. A beszámo’ót hozzászólások követték, majd a tanácsülés határozatot fogadott el. A ha­tározat többek között kimond­ja, hogy a termelőszövetkeze­tek építkezéseinek segítése ér­dekében a város és az üzemek mérnökeiből társadalmi terve­ző brigádokat alakítanak, és a város üzemi szakszervezeti bi­zottságaival együtt műszaki és segédmunkás brigádokat hoz­nak létre. A másik napirendi pont vi­tájában többek között felszó­lalt Ivádi József, a megyei ta­nács elnökének helyettese, aki üdvözölte az ünnepi tanács­ülést és méltatta a Hatvant termelőszövetkezeti várossá nyílvánító határozatot. Hang­súlyozta: az a tény, hogy Hat­van termelőszövetkezeti város lett, a fejlődésnek új szakaszát nyitotta meg. Ezután a város előtt álló feladatokról beszélt és kijelentette, hogy a felada­tok megoldásához a megyei tanács minden lehető segítsé­get megad. A tanácsülés végén Hatvani János, állandó bizottsági elnök válaszolt a feltett kérdésekre. Ezután a tanácsü’és illetékesei feleltek a korábban elhangzott intarpellációs kérdésekre, majd néhány indítvány elhangzása után B Nagy Károly zárósza­vaival ért véget az ünnepi ta­nácsülés. (—r) ...hogy az uszításairól is­mert nyugati ' rádió-állomá­soknak, köztük a Szabad Európa rádiójának is ked­venc csemegéje a magyaror­szági termelőszövetkezeti mozgalom. Az eredmények láttán, a kezdeti meglepe­téstől felocsúdva, útra rága­lomhadjáratba kezdenek és azt ismétlik makacsul, hogy az egyéni parasztgazdaságok- kal sokkal fejlettebb gazdál­kodást lehet folytatni, mint a szövetkezettel. Ezt bizonygatja Gallicus a Reflektorában, de arról már keveset beszél, hogy az Egyesült Államok egymillió farmergazdaságát fölösle­gesnek tartják, fel akarják számolni, ugyanakkor Ang­liában a kisfarmerek meg­üresedett földjeit a nagybir­tokokhoz csatolják. A kis­gazdaságok nem bírják a versenyt a nagy birtokosok­kal. Elszegényednek, eladják földjeiket és más megélhetés után néznek. Ezzel már nem dicsekszik Gallicus, pedig érdemes len­ne bemutatni ezt is. Veszé­lyes ez a bumeráng-játék, mert ha nem vigyáz a játé­kos, saját magát üti főbe. Gallicust is így ütötte le saját érvelése, vagyis a ter­jeszkedő nagygazdaságok! K. J Illetékesek figyelmébe Van közérdek isi — AZ EGRI vasútállomás dolgozói hazánk felszabadulá­sának 14. és a Tanácsköztár­saság megalakulásának 40. évfordulója tiszteletére szer­vezett munkaverseny során kocsikiha^ználási tervüket 109,3 százalékra teljesítették. Gyakran járva az egri pia­cot, egy idő óta feltűnt, hogy a FÖLDSZÖV sátrából eltűnt a már megszokott felvágott és fűszeráru s nincs belőle árusítás. Sok dolgozó nő és férfi csak vasárnap tudja elvégez­ni konyhai bevásárlását. Sok esetben már megtörtént az is. hogy szombaton elfelej­tett fűszeráru beszerzését va­sárnap is elintézhette, mert az üzletek vasárnapi zárva- tartása mellett a FÖLDSZÖV sátrában még nyugodtan megvásárolhatta. A kereske­delemnek éppen ezért nem leépíteni, hanem ellenkező- leg — bővítést kellett volna végrehajtania. 9pk dolgozó nőt érint ez a rosszul sikerült intézkedés, 8 ezek kérését tolmácsolom, mikor azt kérem nevükben! helyezzék hatályon kívül az intézkedést s tegyék lehetővé, hogy továbbra is vásárolhas­sanak vasárnap délelőtt is fűszerfélét. Méray István Hé rom érdekesség ÚJDONSÁGOK A SZOVJET ORVOSTUDOMÁNYBAN B. Gorszkij és A. Szavonov szovjet tervezők nemrégiben eredeti berendezést készítettek újszülöttek mesterséges lég­zésének végrehajtására. Az , RDA-1” nevű készüléket lég­szomjban szenvedő újszülötteK megmentésére használják. . A készülék klinikai kipró­bálásáról V. Negovszki: pro­fesszor, a Szovjet Orvostudo­mányi Akadémia egyik labo­ratóriumának vezetője a következőket mondotta: Ta­pasztalatok bizonyítják, hogy az eddig ismeretes elosztási eljárások sikertelensége esetén az „RDA-l’‘-gyel megment­hetjük az asfixiában szenvedő csecsemők életét. MŰANYAG TARTÄLYHAJÖ Leningrádban 100 tonnás műanyag tartályhajót gyárta­nak: hossza 32.5 méter, szé­lessége 6,5 méter, fedélzeti magassága 3,3 méter lesz. A hajótest és a felépítmény teljes egészében műanyagból készül, csupán a fő hajtómű talapzatát gyártják acélból. TÁPLÁLÓ MOSZATOK Érdekes mikroszkópiái vizs­gálatokat végeznek moszatok- kal a leningrádi egyetem bo­tanikai intézetének tudósai. Kiderült, hogy vanwk olyan moszatok, amelyek több vi­tamint tartalmaznak mint pél­dául a citrom. Egyes esetek­ben a moszatokkal készült táp­lálék zsírtartalma felveszi a ver­senyt a legkiválóbb laiosmag- fajtákkal. A leningrádi tudó­soknak vízinövényekből sike­rült giiógyítóanyagokat is ki- vonniok. A kutatások rendkívül je­lentősek az élelmiszeripar, a gyógyászat, valamint az űr­hajózás szempontjából. A mik- roszkópikus moszatok jól el­nyelik a széndioxidot és oxi- g'nt bocsátanak ki. A mosza- tokat tehát hasznosítani lehet majd az űrhajók utasainak oxigén-ellátásánál is. Ax első köxős tavasz AMIKOR AZ UTAS leszáll a vonatról az egerfarmosi állo­máson és elindul a falu irá­nyába, azonnal szemébe tűnik a tábla: „Termelőszövetkezeti község”. A falu szélén járunk, amikor megszólal a hangos híradó: — A Rákóczi Termelőszövet­kezet tagsága ma este közgyű­lést tart... Egerfarmoson három terme­lőszövetkezet működik, közöt­tük kettő olyan, amelyik ter­melőszövetkezeti csoportból alakult át termelőszövetkezet­té. Ilyen a Rákóczi Termelő­szövetkezet is, amelynek 91 tagja és 464 hold földje van. A szövetkezeti tagoknak a kiseb­bik fele volt csoporttag, na­gyobbik fele 6—12 holdas gaz­dák. Az új szövetkezet legelső közgyűlésén megválasztották az új vezetőséget és meghatá­rozták azokat a legfontosabb VVVV'%AA/VNAAAA/VNAAAAAA/SAAAAA/V\A/\AAAA/NA^SAA/\A/VVVVVVVVSAAAAAA/S/NAAA/VNAAAA/VSA/SAA/VS/SAA/wsAAAA/VVS^/SA/VV' , Adószedés Bekölcén — 1744-ben Amiként a reflek­tor vakító fénye vilá- Igosságot derít az éj- \ szaka sötétjében meg­búvókra, hasonló­képpen a letűnt ezá- ’.zadok életébe mi sem ’.világít be jobban, '.mint egy-egy korabeli tevéi, melyben a ma- éga leplezetlen valósá- • gában tárul elénk ré- \gi korok embereinek •élete. Ilyen levelet ; mutatunk most be, ;melyet 1744. májusá­éban írt a .,Bekölcei ! Heves Vármegyei La- ! kosok” nevében Po- ésok Mihály, a beköl- ’ cei bíró, a megye \mindenhatö urához, > Gróf Barkóczy Fe- ; renc püspök-főispán­éhoz. I „...Nem más okra ;nézve kintelenítet- >tünk alázatos instan- Itiánk (kérvényünk) > által Nagyságodat... > hiúsítanunk s megke- >resnünk, hanem mi­ivel ezen folyó Pün­> kösd havának hato- 1 dik napján bé jővén > helységünkbe az te- Ikéntetes Nemes Vár- i megye esküttje, Ko» vács Márton... Azután tudakozódott, hogy vagyon é portió pén­zed avagy nincsen, melyre a bíránk ilyen feleletet adott: Isten tudja vagyon é avagy nincsen, mindazon­által kössük meg a Kegyelmed lovát és majd végezünk a portió pénz felül. Annak utánna pedig­len Eekütt Urunk nem kívánta az ólban (istállóban) kötni a lovát, hanem a ko- morába (kamrába). Es midőn bé akarta vol­na vezetni a komorá- ba a lovát, nem fért bé nyergestül, ezt látván szegény Hely­ségünk Bírája, így szállott, hogy majd kárt fog vallani Ke­gyelmed, mert a nye­reg el fog törni. Ezen szava után úgy meg­döfte felül megírt Kovács Márton névü eskütt urunk a pálcá­jával a fölső ajakát, hogy az orrátul fog­yást a szájáig két felé hasadott, és an­nak utánna ilyen is­ten ke-omlásokat vitt végben, tudniillik: hetvenhét szekér tü­zes láncos menykő üssön meg bennete­ket mind falustul, mind gyerekestül, mind portió pénzetek­kel együtt, tüzes lán­cos menykő terem­tették. Mink az ilyen istenteleneégeket el nem szenvedhetjük, mert noha ámbár sze­gények vagyunk, de mindazon által még ekkoráig a T. Nemes Vármegyéiül ítélet szerént reánk kiadott portiókat megfizet­tük és ennekutánna is igyekeztünk. Mind ezen elszenvedhetet- len dologgal sem kí­vántuk volna... Urun­kat búsítanunk s ter­helnünk, de minthogy már ennek elébben helységünkbéli Csu- hay György nevű bí­ránk idejében is sok istentelenségeket vitt őkegyelme végbe, me­lyeket mink az Te­kintetes Vármegye érdemes tiszteinek (tisztviselőinek) meg­jelentettünk, de talán csak nevették azt né­melyek. Azért kér- jüitmm méltóztasson Nagyságod rendetlen az ilyen; dologban: tekénteni, hogy ne ta- lántán jövendőben is az ilyen istentelensé- gekért valamely ve­szedelem ne követ­kezzen közöttünk... A bekölcei parasz­tok „alázatos istan- tiája” falrahányt bor­sóként pergelt le a tekintetes nemes vár­megye urairól, s a fa­lu bírájának levelét a „semmire sem hasz­nálatos” ügydarabok kötegébe, ad acta he­lyezték. Bizonyára ezen is, mint az elő­zőkön „csak nevet­tek némelyek”, d* elfeledték a •>ó urak annak a régi magyar közmondásnak az igazát, mely szerint „az nevet igazán, aki utoljára nevet!” És Bekölce népe, ha még sok-sok szenvedés és megbecstelenítő meg aláztatás után is, de 200 év múltán oly jóízűt nevetett mely­be belepusztultak a Kovács Mártonok minden utódaikkal egyetemben. SUGÁR ISTVÁN feladatokat, amelyeket sürgő­sen el kell végezni. Veress Já­nos bácsi, a tsz könyvelője, szívesen beszél munkájukról. — Tegnap kaptuk meg, ké­rem, a működési engedélyt — mondja és máris a munkákról magyaráz. — Olyanok ezek az első lépések, mint a járni ta­nuló kisgyermek tipegése — kezdi mosolyogva. — Beszélget­tünk, tanácskoztunk, irodahe­lyiséget kerestünk magunknak és ma már ott tartunk, hogy pontosan jegyezzük a munka­egységeket is. Nincs még hiva­talos nyomtatványunk, de egyelőre egy füzet is megteszi. Legnagyobb szerencsénk, hogy vannak épületeink és el tudjuk helyezni a jószágállományt. Régi urasági istállókról van szó, amelyek javítgatásra, tata­rozásra várnak ugyan, de még­se kell újakat építeni. Néhány nap múlva összeszedjük a lo­vakat, azok lesznek a közös is­tálló első lakói. A jövő hónap­ban sor kerül a közös tehénál­lomány megteremtésére és ha minden jól megy, a sertésállo­mányt is összeszedjük. most a VETÉS VOLT és az marad továbbra is a leg­első feladat. 19 hold borsónk mór a földben van és befeje­zés előtt áll az árpa vetése is. A szükséges vetőmagvakat megkaptuk és az első közgyű­lésen beszéltünk arról, hogy a jövő télre az állatok szükséges takarmánya is meglegyen. Any- nyi pillangóst vetünk, ameny- nyi a számítások szerint telje­sen elegendőnek mutatkozik a közös jószágállomány, részére. A terv-készítésben, sok gon­dunkban nem vagyunk egye­dül, a Poroszlói Állami Gazda­ság és a Kompolti Kísérleti Gazdaság szakemberei máris készségesen felajánlották segít­ségüket. Tudia, nagyon jólesett — mondja Veress János bácsi —, hogy ezek az elvtársak meg­értették a mi gondjainkat és minden kérés nélkül maguk ajánlották fel segítségüket. Egészen biztos, hogy az általuk irányított és a tagsággal közö­sen megtárgyalt új tervek meg­hozzák a várt eredményt. — Az előbb az új tagok felől érdeklődött — néz felém hu­nyorogva az öreg. — Mondhatom, hogy azok valamennyien derék, szorgal­mas emberek. Veress Endre hét holddal, Kun János hat holddal, kocsival, lóval, szer­számaival lépett be és elsők voltak, akik a tavasz kezdetén megjelentek a földeken és ve­lünk, a régi csoporttagokkal együtt hozzákezdtek a munká­hoz. NAPRÖL NAPRA tapasztal­juk, hogy az emberek egyre szívesebben és egyre komo­lyabban végzik a közös mun­kát. Ma már a legtöbben meg­értik, hogyha idejében vetünk, ■ gondozzuk vetéseinket, akkor bőségesen arathatunk is. Azt is tudják az emberek, hogy a ta­vaszi vetés után legfontosabb teendő a meglevő istállók rend- behozatala és a közös állatállo­mány megteremtése. Az új ta­gok közül nagyon sokan vet. nek fel prob’émákat, jönnek elő kérdésekkel és tanácsok­kal, amelyeket a vezetőség mindig szívesen meghallgat. Tisztában vagyunk azzal, hogy tagiaink között nagyon sok ki­váló, az egyéni gazdálkodás­ban is példát mutató paraszt- ember van, akiknek tapaszta­lataira és segítségére feltétlen szükségünk van. Nagyon komoly felelősség hárul nemcsak a vezetőségre, de az egész tagságra is, hiszen minden munkát, minden ter­vet, amit meg akarunk valósí­tani, először a közgyűlés elé terjesztjük és csak ha minden­ki elmondotta véleményét, hoz­záadta elgondolásait, akkor emeljük határozattá. Mi ma­gunk is úgy gondoljuk, de ar­ra intenek bennünket a szak­emberek is, hogy csak az egész tagság által megtárgyalt és el- ; fogadott tervekből lesz való­ság, így érzi mindenki saját­énak a tervet. A Rákóczi Termelőszövetke­zetben még csupán a legelső lépéseket tették meg a közös úton, de már ezek az első lé­pések is azt bizonyítják, hogy ha szívvel-lélekkel végzik a munkát, boldogulni fognak. Sok a gondjuk, sok a bajuk, sok a tervük, és ha az új szö­vetkezet minden tagja még nem is ért mindenben egyet, de a munkák végzése során összekovácsolódik, összeszokik a tagság. A legelső lépést, a kora tavasziak vetését már be­fejezték és a legutóbbi közgyű­lésen megbeszélik a további teendőket is. A RÁKÓCZI Termelőszövet­kezet 91 szorgalmas tagja biz­tosíték arra, hogy egy esztendő múlva akárki megnézheti ered­ményeiket. Szalag István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom