Népújság, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-12 / 60. szám

« NEPÜJSAG 195». witch« tt., Egészségügyi intézkedések Egerben, a Tanácskoztál*saság idején Ä proletárok egészségével a burzsoá-állam nem sokat tö­rődött. A szegény emberek nem részesültek kellő orvosi ellátásban, mivel erre leg­többször nem volt pénzük. A próletárhatalom ennek a szép világnak véget vetett. A szana­tóriumok, valamennyi kórház és' rendelőintézet köztulajdon­ba került. A köztulajdonba vett gyógyintézetekben minden beteg ingyenes ellátásban ré­szesült, a betegektől semmi dí­jazást nem lehetett elfogadni. Állami tulajdonba vették az akkor magán kézen levő für­dőket, gyógyszertárakat és gyógyfürdőket is. Az orvosok a Tanácsköztársaság alkalma­zottai lettek. „Doktor és pati­ka nem lett többé fényűzési cikk a dolgozók számára.” A városi direktórium Eger­ben is sokat tett a város egészségügyi viszonyainak megjavításáén, s további ter­vei is igen reménytkeltőek voltak. Tervbevették egy új kórház építését, de addig is. míg ez elkészül, a már meg­levő kórházakat hozták rend­be. Többek között az építési di­rektórium július 9-iki ülésén határozatot hozott az „Alapít­ványi Női-kórház tatarozására. (T. K. iratok rendezetlen. Az építésügyi direktórium július 9-i ülésének jegyzőkönyve 406/1919.) így a kórházak már 500 betegnek adhattak helyet. Egerben és környékén ebben az időben hihetetlenül sok gyermeket pusztított el a gü- mőkór. Ezért elodázhatatlan követelmény volt egy tüdő- beteggondozó intézet felállítá­sa is, ahol majd a betegeket a gümőkór gyógyítás legmoder­nebb szereivel kezelhetnek, és a rászorulók tápláléksegélyben részesülhetnek. Az új intéz­mény vezetősége ellenőrizte volna majd a betegek lakását, környezeti viszonyait, a hozzá­tartozókat kiolctatta volna a kór tovaterjedésének megaka­dályozására. (ENU. IV. 3.) Ez a szép ‘tervi mint még sok más-más terv “hem valósulha­tott meg, így a Tanácsköztár­saság egész ideje alatt napi­renden volt. A városi direktórium május közegén tartott ülésén ismét előveszik a tüdőbeteg-szanató­rium felállításának ügyét, ahol a tervek szerint száz proletár nyerhetne majd elhelyezést Solwerth Ede politikai megbí­zott az orvosokkal erre a célra alkalmas több helyet meg­szemlélt, s a legmegfelelőbbe­ket nyomban be akarták ren­dezni, hogy ez az új intéz­mény minél előbb megkezd­hesse áldásos működését. (EVU V. 15.) Tervbevették egy nyilvános csecsemőrendelő in­tézet és úgynevezett anyák is­kolája felállítását A nyilvá­nos csecsemőrendelő intézet­ben ingyenes tanácsokkal lát­ták volna el az arra rászoruló anyákat. Régen arra nem volt pénz, s az anya, hogy gyerme­két megmentse, legtöbbször kuruzslóhoz fordult gyermeke életéért de a kuruzslás leg­többször a gyermek életébe került Az anyák iskolája olyan intézmény lett volna, ahol sorozatos előadások ke­retében mondták volna el a város érdeklődő anyáinak mindazokat a jó tanácsokat, amelyeket a modern csecsemő­gyógyászat a gyermekápolás megkönnyítésére kidolgozott. E két intézményt nyilvános tejkonyha egészítette volna ki A nyilvános tejkonyha szigorú orvosi ellenőrzés alatt áUt volna, ahonnan az anyák szük­ségleteinek megfelelően vihet­tek volna a gyermekeiknek tejet. (ENU IV. 3.) Ezenkívül felvették a küzdelmet a külön­böző fertőzőbetegségek, bőr­és nemibetegségek ellen is. (ENU. IV. 3.) E célból egy-két tagból álló egészségügyi őrsé­geket szerveztek és bocsátot­tak a városi orvosok rendel­kezésére. (ENU. IV. 25.) Nagy jelentőségű volt a für­dők és az uszoda szocializálása is. A fürdők köztulajdonba vé­tele már a Tanácsköztársaság kikift’tása után közvetlenül Megtörtént, s hozzáfogtak a fürdők átalakításához, hogy a?ok mindenben megfelelje­nek a modem kor igényeinek (EVU. V. 15.) A színtelen, el­csigázott proletárok gyerme­kei és családtagjai bizony csak ritkán jutottak addig ah­hoz, hogy a drága fürdőket megfizessék, így ebben is, mint minden másban, nélkülözték a kultúra áldásait. Az Egerbe küldött politikai megbízottak most erre nézve sürgősen in­tézkedtek. (EVU. V. 10.) A He­ves megyei központi direktó­rium az Erzsébet-fürdő javítá­sára a Heves megyei Takarék­pénztáriról 100 000 korona hi­telt nyújtott az építésügyi di­rektóriumnak. (EÁL. TK. ira­tok, é. d- iratai 231/1919.) A vá­rosi fürdőhöz július 22-én ezeregyszázhúsz korona értékű anyagot utalt ki, majd később 294 koronát. (EÁL. TK. iratok, e. d. iratai.) A helyreállított fürdőket tel­jesen a dolgozók rendelkezésé­re bocsátották. A szakszerve­zeti proletárok fürdőzése telje­sen ingyenes lett. (BVU. II. 17.) A vörösőnség jóléti osztálya pedig megegyezést hozott lét­re a szocializált fürdők gond­nokaival, hogy a fürdők min­den héten kétszer díjtalanul álljanak a vörösőrök rendel­kezésére. (EVU. V. 22.) Ezen­kívül június 17-től az iskolás gyermekek ingyenes fürdőzte- tését is rendszeresítették. (EVU. jún. 15.) A dolgozó pro­letárok testi fejlődését szol­gálta a Torna Egylet megala­kítása. Ez igen szépen fejlődő szervezet volt, a dolgozók, akik az egésznapi fárasztó munka után az egészségtelen, rossz levegőjű műhelyekből kilépve szórakozást és egészséges leve­gőt kerestek, itt megtalálhat­ták azt, ahol a sportnak és testnevelésnek minden ágával foglalkozhattak. (ENU. IV. 20.) Sajnos, ezen szép intézmény munkáját sokszor akadályozta a megfelelő felszerelés hiánya. Talán a legfontosabb köz­egészségügyi lépés volt az egészségügyileg kifogástalan proletárlakások építésének terve. Természetesen a harci események és a Tanácsköztár­; SZÁNTÓ IMRE: saság bukása miatt mindez nem valósulhatott meg. A lehetőségekhez képest azon­ban így is mindent megtett a város vezetősége, hogy meg­szüntesse a népelnyomó rend­szer maradványait és emberi életet biztosítson a dolgozók­nak. Az egészségügyről szóló Tanácsköztársaság-utáni fő­orvosi jelentés megállapítja, hogy lefoglalták a fürdőket és a proletárok részére ingyenes fürdőzéseket engedélyeztek, le­foglalták az érsekségi és káp­talani szomszédos uradalmak­ból beszállított tejet és kö­nyörtelenül rekviráltak a pro­letárok részére lakást. Jelentős előrehaladás történt az orvosi szolgáltatás terén is „A kórházakat szocializálták, élükre direktóriumot, vagy bi­zalmi férfit állítottak, a bete­gek ápolási díjat nem fizettek, minden kiadásról, s általában a fenntartásról óriási költség­gel a Tanácskormány gon­doskodott. Tervbevétetett a kórházak átalakítása, rendelő­órák rendszeresítése külön- külön egyes speciális szakok szerint és rendelőintézetek felállítása bakteriológiai és vegyvizsgáló állomás szerve­zése”. (P. I. 2/17/3539.) A szo­cializált kórházakban a bete­gek ápolása még a Tanácsköz­társaság utáni jelentések sze­rint is „kielégítő volt” (EÁL. T. K. iratok, 43/1921. főorvosi jelentés.) Az orvos az új szocialista társadalom megbecsült tagja lett, az új rend munkájában a legmesszebbmenőkig támo­gatta és védelmezte őket. Az egri direktórium elrendelte, hogy mindazok, akik az orvo­sokat nemes és önfeláldozó munkájukban bármily módon akadályozni merészelik, forra­dalmi törvényszék elé állíttat­nak. (EVU. V. 24.) — A Ta­nácsköztársaság vezetői nem sajnálták az áldozatokat, mert előttük egy egészséges nemzel megteremtése lebegett. SZECSKÓ KÁROLY főiskolai hallgató. 1959. március 12, csütörtök: 1951. A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa elfogadta a béke védelmé­ről szóló törvényt. 1894-ben halt meg Paulay Ede, a Nemzeti Színház igazgatója, ren­dező. színész. 18i24-ben született Gusztáv Kirch­hof német fizikus, aki Bunsennel együtt felfedezte a színképelem­zést. V Névnap V Ne feledjük, pénteken: KRISZTIÁN mii — FEBRUÁR hónapban 16 métert haladt előre a föld le- takarítási munkálatok során az ecsédi külszíni fejtés VM felsőszintje. — GYÖNGYÖSÖN a Heves megyei Építőipari Vállalat 30 tagú KISZ-szervezete kedden este fél 5 órakor a 102-es mun­kásszállóban tartotta alakuló ülését, ahol megbeszélték a legfontosabb feladatokat. — A MUNKÄSSZÄTXiA- SOK kályháinak samottozá- sát határidőre készítették el a Heves megyei Al’ami Épí­tőipari Vállalat samottozó munkásai. — BOLDOG községben a nő­tanács irányításával készülnek a Hámán Kató kulturális se­regszemlére. Nem élhetek mu­zsikaszó nélkül című színmű­vet próbálják, melyet előrelát­hatólag még e hónap végén be is mutatnak a községben. — NYILVÁNOS pályázatot hirdetett a KIOSZ háztartási és közszükségleti cikkék, me­zőgazdasági kisgépek, világí­tástechnikái eszközök és új játékféleségrk formáira, típu­sainak kialakítására, főleg hazai anyagból. A pályázat iránt a Heves megyei kisipa­rosok között is egyre nagyobb az érdeklődés. — HOLNAP, március 13-án tartja 1958. évi mérlegzáró közgyűlését a tarnaőrsi Vegyes Ktsz. FILM: . *. És Varsó messze van LENGYEL FILM Feszült cselekményű film, egy vadászrepülő történetét mondja el. Angliában, a második világháború alatt megala­kult Lengyel Hadosztály hősi halottainak állít emléket. Izgal­mas légifelvételek, két szerelmi történet, rokonszenves színé­szek teszik érdekessé ezt a filmet. A filmet az egri Bródy filmszínház mutatja be március 13-lS-ig. Elavult propaganda Eger a Rákóczi szabadságharc korában ni. Rákóczi március végén né­hány napra otthagyta az ost­romot és testőrei kíséretében [Gyöngyösre ment Széchenyi [Pál érsekkel tárgyalásokat [folytatni. Néhány nappal az­után, hogy a fejedelem visz- [szatért Egervár ostromához, : megérkezett gróf Forgách Si- Imon borsodi főinpán, császári I tábornok. Mivel Rákóczi lát­nia, hogy lőszer hiányában nem !sok reménye lehet arra, hogy •az ostromlott várat hatalmába [kerítheti, megbízta Forgáchot, • bírja rá az őrség parancsnokát •a megadásra. „Ezt a tervet [szerencsésen végrehajtotta — [írja Rákóczi emlékirataiban —, ;s megállapodtunk abban, hogy ;a német helyőrség néhány hó- ; napig marad a várban, minden í ellenséges cselekedettől tartóz- Ikodik, élelmiszerét beszerez­heti a város piacán, s ha e ’ megszabott idő után nem kap 1 segítséget a német hadsereg­itől, kiüríti a várat”. Rákóczi 'nagyon előnyösnek tartotta az ;egri várparancsnokkal 1704. ■április 16-án kötött megállapo­dást, mert elhatározta, hogy „átkel a Dunán és újra fegy- ; ver be szélit ja a népet, melyet ; Heister legyőzött és Károlyi a I legrosszabbkor cserben ha- Igyott.” A kapituláció után Telebesy • püspök-főispán Cserép várá- jból visszatért Egerbe. Bécs nem •tett semmit Eger várának fel­imentésére, melyet a Forgács •és Zinzendorf között létrejött [megegyezés értelmében 1704. [december 16-án át kellett ad- ;ni a kurucoknak. A várat csak ;1705. január 2-án adta át a ; császári őrség a kurucoknak. Az Eger várából elindult Zin- zendorfot és a vele fegyvere­sen kivonuló védősereget azzal az ürüggyel, hogy a feladási szerződésben Iákötött nyolc hónapon túl több mint két héttel kitolta a vár átadását, körülfogták, lefegyverezték és ágyúival, tisztjeivel együtt Kassára fogságba vitték. A vár átadása után Ráti Gergely lett Eger első parancsnoka. A Felvidékről érkező Rákó­czi 1705. február végén vonult be Egerbe. A rácz-kapunál Telekesy Isitván püspök, a me­gyei tisztikar és a nemesség, a város népe fs az egész pap­ság élén várta és üdvözölte a fejedelmet. Ekés magyar nyel­vű üdvözlő beszédében a bib­lia szavaival kérdezte tőle, hogy békessóges-e jövetele. Kérte, hogy Eger püspöki vá­rosban az „eretnekeket” ne tá­mogassa. Rákóczi válaszában megnyugtatta a püspököt, hogy az eretnekségnek a kato­likus püspöki székhelyen való terjedését nem fogja engedni. A szabadságharc valláspoliti­kája a nemzeti összefogást, a különböző társadalmi osztá­lyok és rétegek, a lakosság különböző csoportjainak közös harcát volt hivatva elősegíte­ni. A felekezeti ellentétek bé­kés kiegyenlítésére irányuló politikájának meg kellett küz­denie mind a katolikus, mind a protestáns követelésekkel. Rákóczi körültekintő és mél­tányos valláspolitikája a Habs­burgok ügynökeinek állandóan folyó, veszedelmes, aknamun­kája ellenére is lehetővé tette, hogy a szabadságharc leküzd- je a táborában meglevő fele­kezeti ellentéteiket, és az or­szág függetlenségének kivívása érdekében egységbe fogja ösz- sze a lakosság különböző val- lású csoportjait. Rákóczi az Egervár falairól dörgő ágyúzás és zene mel­lett, a nép ujjongó lelkesedése közepette vonult a püspöki lakba, ahol megszállt. A feje­delem megbecsülte az agg fő­pásztort. „Telekesy jó és ne­mes házból való és szent é'etű jámbor férfiú — írja Rákóczi — kiben a püspökhöz illő min­den tulajdonok feltaláltatnak, ki igen sokat tartván nemzete szabadságáról, az osztrák kor­mányzást nem szerette; és összebarátkoztam ezen derék öreggel, úgy tekintettem őt, mint atyámat, s ő engemet, mint fiát”. De Telekesyt, va­lamint minden tettében, úgy itt sem a kuruc mozgalom iránti vonzalma, hanem in­kább „főpásztori kötelezettsé­gének érzete, az egyház java és híveinek üdve” vezérelte. Azt hisszük, igaza van annak a po’gári történetírónak, aki szerint „a lélekben mindvégig királypárti püspököt az ese­mények áradata sodorta Rá­kóczi pártjára”. ■ Eger várának meghódolása igen jelentős volt a szabadság­harc és a fejedelem ügyére nézve. Mint előbb Gyöngyös, most Eger lett Heves megyé­ben a kuruc mozgalom köz­pontja, Rákóczinak pedig csaknem állandó főhadiszállá­sa. A fejedelem 1705 február 28-tól' egészen június 18-ig Egerben tartózkodott. .Béke­tárgyalásokkal foglalkoztam, az ország igazgatásával és ren­deztem a csapatokat, amelyek­nek zsoldját megállapítottam” Már a múlt században megjelent jó öreg „Pallas Nagy Lexicon”-ban a „REK­LÁM” címszó alatt többek között a következő meghatá­rozást olvashatjuk: „.. .aján­ló hirdetés, amely abban kü­lönbözik az egyszerű hirde­téstől, hogy a közfigyelmet feltűnő eszközökkel kihívja... Üjabban reklám alatt min­den olyan kísérletet értünk, mely ...a közfigyelmet fel­kelteni törekszik, amit külö­nösen színészek, művészek... is használni szoktak.” Ezt a megállapítást csak azért va­gyunk kénytelenek idézni, hogy ezzel is felhívjuk az egri Gárdonyi Színház figyel­mét arra a különleges visz- szásságra, melyet a Széche­nyi utcán, a Textilnagykeres­kedelmi Vállalat egyik kira­katában elhelyezett miniatűr reklám-színpadán tár hirde­tésként a közönség elé. A kis színpad és a köré illesztett fényképek egészen a múlt hét végéig még mindig, a már műsorról rég levett „Meg­perzselt lányok" című dara­bot propagálta! A múlt hét — írja az egri napokra valói visszaemlékezésében. Itt töl-' tött 112 napja a kuruc sza­badságharc delelője. Rákóczi egri tartózkodásé-; nak első eseménye Des Alleurs! tábornagynak, XIV. Lajos! francia király rendkívüli kö-i veiének megérkezése volt, aki! március 11-én vonult be a vá-Í rosba. A fejedelem udvarához! illő pompával kísértette és fo-< gadta. Itt Egerben bontakozott! ki mintegy a nemzeti király-” ság ígérete gyanánt a sok szín-; ben csillogó fejedelmi udvar.; Egerben keresték fel Rákóczit; az udvar követed, Széchenyi; Pál, Viza János és Okolicsányi: Pál „az békességre czélozó; tracta” folytatása érdekében Ekkor merült fel határozottan! országgvűiés összehívásának • már régen kísértő terve is,< amelyet sürgőssé tett I. Lipót! 1705. május 5-én történt el-< halálozása. Az egri hajdúság 1705. ta-j vaszán Farkas Sándor regi­mentjében szolgált. majd; Farkas távozása után regi-; mentjét Perényi Miklós kap-; ta meg. Ott voltak Bercsényi; főgenerális mellett, aki szor- ga'masan őriztette a határokat. Bercsényi Perényit Nyitrából négy sereg gyaloggal — köztük; az egri hajdúkkal — és két ta-! rackkal a trencséni ostromzár; erősítésére rendelte. A morva! segítség azonban mégis csak: átjött ft határon. Petényi és! Ebeczky csapatai a német had; egjí részét Szerednél feltartóz-; tatták és visszaverték ugyan de mielőtt a könnyelmű és; gondatlan Ocskay a Vág két; partján szétszórt kuruc lovas-! ságot összegyűjtötte volna, a! németek már keresztül törték! magukat az ostromzáron és be-l juttatták az eleséget Trencsén! várába végén azután forradalmi újí­tást fedeztünk fel: bevonták a kisszínpad díszleteit és az elporosodott régi fotókat s most egy ízléstelenül, hátul nyílt kisszínpaddal csinál magának „propagandát” szín­házunk. Tudjuk, hogy feb­ruár 12-én volt a „Megper­zselt lányok” utolsó előadása, 13-án pedig már a „Majd a papa” című zenés bohózatot mutatta be a színház kiváló együttese. Mire e sorok nap­világot látnak, már egy har­madik darab bemutatójára virradt a város közönségei Február 13-tól az utóbbi na­pokig, enyhén szólva, idősze­rűtlenné vált a „Megperzselt lányok” propagálása, hiszen éppen egy hónapig játszot­ták közben nagy sikerrel a „Majd a papá”-t, melyet így elfeledtek hirdetni! Ha már színházunk az említett kira­katban propagandára rendez- kedett be, a kívánt hatást minden bizonnyal csak ab­ban az esetben fogjb elérni, ha' lépést tartva a műsorral, nem idejét múlt darabot hir­det, vagy nem üres propa- ganda-szinházácskát tár vá­rosunk legforgalmasabb út­vonalának járókelői elé, mint most teszi. így igazán nem kelti fel a Pallas-lexikonban említett „közfigyelmet” és egyáltalában nem „ajánló hirdetés’-jellegű. Ilyen el­avult propagandára ráillenefe Francois Villon szavai: „Hol van már a tavalyi hó?...” — Sugár «• EGRI VÖRÖS CSILLAG Tisztességtudó utcalány EGRI BRÓDY Nincs előadás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A mi kis családunk GYÖNGYÖSI PUSKIN Sport és szerelem HATVANI VÖRÖS CSILLAG Tegnap HATVANI KOSSUTH Hétköznapi tragédiák FÜZESABONY Csatorna HEVES 101-es sas PÉTERVASARA Visszaélés míinora* vr fiwirmmtm Egerben este fél 8 órakor MAJD A PAPA (Bérletszünet) ^EEEESEBES j Oivasd! Terjeszd! . | o MÉPUÍSflGOíj ^EEEEEEEEE

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom