Népújság, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-12 / 60. szám
1959. március 12., csütörtök AíEPpJSÁG % Nem várnak mindent az államtól — jórészt saját erőből oldják mrg problémáikat a sarudt tsz-ek — A számítások szerint nem kevesebb, mint ezer szarvas- marha — tehén és növendék vegyesen, — 150—200 anyakoca és egy csomó ló részére kell férőhelyet biztosítaniuk a sarudi termelőszövetkezeteknek még ezen a nyáron. Nagy gond ez, hiszen a régi szövetkezet sem készült fel épületekkel ilyen nagy fejlődésre, — de k’váltkép nagy gond a? utaknál, ahol semmi sincs. Törték a fejüket sokat a szövetkezeti tagok, mert tudták, az állam+ól nem várhatnak nrndent. Nem is győ-né magára vállalni az sem a töb1' százra szaporodott szövetkezet' községek minden építési gondját. Maguknak kell megtalálni a megoldást, — mondták. Ha segít is az állam, legalább felét a falunak kell magára vállalnia. A megoldáshoz az ötle’et végső soron a Kossuth Tsz tíz út belépőte adta meg. Tíz cigány ember, a válvogvetés nagymestere, azzal állt egv nan az elnök elé, hogy ők, aho-o; fe’me’egsz'k az idő. nem a közös fö'dre mennének ki kaná'ni, hanem megkezdenék á vályogvetést. A Kossuth Tsz elnöke, Nagy Géza. kapott az ajánlaton, megalakították a tíztagú vályogvető brigádot. De még ez sem e’ég! Annyi építőanyagra van s’ükség a községben, hogy azt, akármilyen jól dolgozik majd ez a tíz ember, nem győzi. A legközelebbi közgyűlésen el is mondta ezt a tagoknak, s javasolta, hogy masok is vállaljanak vályogverést, legalább 1000 darabot fejenként. Nehéz volna így utólag megállapítani, hogy ki állt ra először, mert vagy otvenen kiabálták egyszerre, hogy jó lesz és meg is csináljuk. A tsz-nek van elég pelyválya, az új tagok szakítanak időt erre, félig-meddig hát meg is volna oldva a probléma. De ott van még a három másik szövetkezet. Másnap elmondták nekik is, hogy milyen megoldást talált a Kossuth. A másik három termelőszövetkezet tagjainak is tetszett a dolog, szép számmal vállalták maguk is ezer vályog kiverését. így lesz e’egendő és olcsó építőanyag. A pelyvát minden tsz-nek a Kossuth adja — van nekik elég — a munkát társadalmi munkában a közös hasznáért a tagok adiák. Ki is számították, hogy 1000 vályog így nem kerül többe 50 forintnál. A tégla ugyanakkor 340 forintba kerül, ehhez jön még a szállítás, — és ami a leglényegesebb, úgy sem győznék a téglagyárak, hogy minden építkezni akaró szövetkezetei ellássanak anvaggal. A vályog is megteszi jó időre. Közben azonban már másró’ is volt szó Sarudon. Kiszámították, hogy volna lehetőség szénporos tégla égetésére Szénpor van az állomásokon adnák ingyen is, csak vigyék Megtanulni a készítését nem nehéz, a kiégetéshez Egercse- hiből lehetne szerezni iszapolt szenét. Mindent hozzávéve. 1000 darab szénporos tégla nem kerülne többe 17—180 forintnál. Olcsóbb ez is a vörös téglánál, de erősebb építőanyag, mint a vályog. Csak egy szakember kellene, — s ha beköszönt a jó idő, hozzá lehet fogni az égetéshez. Már mindez egymagában is jó kezdeményezés, de az építkezéshez nem elég csak a vályog, vagy a tégla. Az új épületeknek tetőszerkezet is kell, meg fedő is. Fát azt nem tudnak házilag előállítani, de a iuhhodály, a dohánypajta, a fiaztató és a növendék-istálló befedését megint csak házilag meg tudják oldani. Nem is olyan régen, még szép számmal akadt olyan épület, — még lakóház is — Sarudon, amit az ártéren termő gyékénnyel fedtek be, Vannak emberek, akik értenek ahhoz, hogy kell elkészíteni a kévéket, hogy tetőfedésre alkalmasak legyenek, csáté is van bőségesen, — tehát a cserépprobléma egy részét is meg tudják oldani átmenetileg ..házilag”. (Erre a megoldásra érdemes felfigyelni a többi ti- szamenti község termelőszövetkezeteinek is, mert gyékény Hogyan lesz 113-ból 55? — avagy egy íurcsa szam a lörlénele — Minden embernek van valami gyengéje, nekem a motorkerékpár. Szeretek motorozni, de szeretem a motort is, a házbeliek nem egyszer mondták már, hogy: többet simogatom. mint a feleségem. Ha nem is egészen van így, de valami igazság rejtőzik e mondás mögött. Ugyanis azt tar om, hogy mint a jó feleséggel, a motorral is törődni kell megérezni minden búját-baját, igyekezni elsimítani a kedves együttlét e’é tornyosuló felhőket. Mint minden házasságban, a motorral való együttlét során is akadnak hibák. Á’lítom, mindkét esetben akarás, hozzáértés szükséges és az egvütt- lét ismét harmonikussá válik. De térjünk a tárgyra. Észrevettem, hogy jó motor- kerékpárom dinamója nem tölt, a kontroll-1 ámpa állandóan ég. Tőlem telhetőén körülnéztem, de műszerem nem lévén, meg az is igaz hozzáértésem a villamosság területére nem teríed ki — nem találtam a hibát. Az elmúlt évben — még másik motorkerékpáromnál — ugyanezt a hibát potom nyolc forintért megjavították — ez jutott eszembe és indulás az egri Finommechanikai Vállalat autójavító üzemébe. Bár ne tettem volna, mert így szégyenben maradtam én is de előtte a szolgáltató-ipar eme egysége is. Szóval, pontban reggel 9 érakor beléptem az üzem kapuján. Egy kis adminisztrác ó (munkalapot kell kérni), ezt megelőzően egy kis várakozás után, eltoltam motoromat a tetthelyre, ahol a nem túl nagy, de nekem számottevő munkát elvégzik. Aki javítja, régi gyermekkori ismerősöm. Közben beszélgetünk: miért állítódik el a feszültségszabá- iyozó? — kérdem. — Mert a < rúgó feszítő ereje csökken, de meg nekem is, a vállalatik is te’jesítenünk kell a tervet — felel ő viccelődve. Viccelt? Nem. Igazat mondott. Hogy miért? Az mindjárt! kitűnik. Közben a motor elkészült,; még egy ellenőrzés — mehet. Ez gyorsan ment, gyerünk < számlázni. Amióta beléptem a kapun, 0 perc telt el. Ezt onnan tu- íom, mert munkám során pon- os időhöz vagvok kötve, így jegszoktam, hogy szinte automatikusan, többször is megnéztem az órámat. Ismét a munkaszámot kiállító szaktárshoz kerültem, aki most ismét munka apot állított ki és ezt beadta a szám- lázóba. Türelmesen várakoztam, rá is gyújtottam. Már a csikket is rég eldobtam, amikor — úgy látszott — a szaktárs is megunta je’enlétemet és rámszólt: már azóta biztosan kész, tessék bemenni. Bementem. Még nem volt egészen kész. Nem tud rn, miért, valami rossz érzés kapott el. megkérdeztem: nem sok talán? Ah, semmi! 113 forint. E'ámultam Félórás munkáért 113 forintot kérni? Va ami nincs rendben. A zsebemben is csak 50 forint volt. Most már csak röviden. Megkerestem az üzemvezetőt, aki megkérdezte: mit adtak hozzá, miből állt a szénkefe becsiszolása? Anyagot semmit, a szénkefe négy oldalát zsebkéssel megkaparták. Végül is 55,06 forint lett a szám'a. Az igaz, hogy ezen is 1,9 óra szere ési idő szerepel. Hát így történt, kedves Finommechanikai Vállalat. Ezek után, bocsássanak meg, ha kételkedem tervteljesítésük reális voltában, s engedjék meg, hogy felhívjam figyelmüket: a kész termékeket e'őál'ító üzemek arra törekednek, hogy termékeiket minél olcsóbban vásárolhassák meg a dolgozók és tervüket pedig több termék előállításává) teljesítik. LÄJER MIKLÓS másutt is terem éppen olyan bőséggel.) Az építőanyag egy részét ott helyben biztosítják. Az építkezéshez azonban emberek is kellenek, s nem bővelkedik Sarud sem kőműves szakemberekben. Megoldást mégis találtak. A Kossuth Termelő- szövetkezetnek van egy tíztagú kőműves-brigádja, részben a régi tagokból, részben az új belépőkből. Ez a brigád nemcsak a Kossuth Isz építkezését végzi majd. hanem segít a többi termelőszövetkezetnek is. Szakeniber a brigádból lesz, segédmunkást pedig mindig az a szövetkezet ad, amelyiknél éppen dolgoznak. Ha csak részben is meg akarják oldani Sarudon az állat- állomány elhelyezését, az építkezéshez ebben az évben kerek ötmillió forintra volna szükség. Azzal, hogy az építő- ,és tetőfedőanyagot helyben ál- 'ítják elő, ez az összeg e'őre- láthatóan falére csökken. Kérnek tehát segítséget az államtól, de nem várnak mindent onnan. Fele arányban saját erőből oldják meg — de lehet, hogy a munka folyamán újabb ötletekkel is gazdagít iák a szövetkezetei, s még többet sikerül saját erőből biztosítani. Mindenesetre már ez is nagy lépés volt előre. Érdemes és helyes lenne ezekről a helyi megoldásokról más termelőszövetkezeti községekben is gondolkozni. Bizonyos, hogy sok-sok helyes kezdeményezés születik még a megyében, és mind több termelőszövetkezetben saját erőből igyekeznek megoldani problémáikat. Deák Rózsi MSZBT hírek- A MÄTRAVIDÉKI Fémműveknél március 6-án nagyszabású baráti estet tartottak.- MÁRCIUS 10-ÉN, a Dohánygyárban Kormos Antal tanár Milyen gazdag a föld egy hatoda? címmel előadást tartott. Az előadást képkiállítással szemléltették.- MÁRCIUS 12-ÉN a Bugát Pál Szabad Egyetemen Halmos Gyula középiskolai tanár előadást tart Tolsztoj munkásságáról.- MÁRCIUS 17-flN a Nemzeti Banknál Zbiskó Ernőné, a főiskola MSZBT titkára, élménybeszámolót tart' a Szovjetunióban tett útjáról. Hidroglóbus kis hibával Az ecsédi külszíni fejtésnél a bányászok részére munkásszállásokat, fürdőt építettek. A vízellátást egy 80 000 forintos költséggel épült modern víztorony, az úgynevezett Hidraglóbus biztosítja, azaz helyesebben biztosítaná, ha jó lenne, de a legnagyobb igyekezet ellenére sem tudja megadni a tervezett vízmeny- nyiséget, az óránkénti 30 köbmétert. Csak 10 köbmétert haj’an- dó adni óránként ellene szegülve a tervezők jóindulatának. így jóformán csak akkor üzemeltetik a víztornyot« ha műszakváltás van és a bányászok mosakodni akarnak. A legkülönfélébb megoldásokkal kísérleteznek a tervezők hogy teljes kapacitással üzemeljen a 80 000 forintos ecsédi hidroglóbus Drága vízben fürödhetnek a bányászok Ecséden: hiába, egyesek szerint semmi se drága, ha az egészségvédelemről van szó. Még a használhatatlan hidroglóbus sem! Eredményesen halad a pártoktatás az Egercsehi bányatelepen Alig két hónap és véget ér az idei pártoktatási év A mostani esztendő, az elmúlt évhez képest jelentős fejlődést hozott, mind mennyiségi, mind minőségi szempontból a pártoktatási munkában: többen vettek részt a különböző tanfolyamokon, élénkebb. pezsgőbb, elevenebb volt a vita. közelebb került az élethez a pártoktatás. Ezt tapasztaltuk az Egercsehi bányatelepen is, ahol a bányászok a telepen lakó dolgozók között népszerű a tanulás, a marxizmus—leninizmus ismeretének megszerzése. Hetvenkét ember tanul a párt által szervezett két tanfolyamon az időszerű kérdések, valamin* a marxizmus—leninizmus tanfolyamán. S ebből a hetvenkettőből majdnem húsz párton- kívüli, akik aktív hallgatói a? előadásoknak. A pedagógusok számára lényegében külön tanfolyamot szervezett a pártbizottság, s a gyakorlat azt mutatja, hogy ez az elgondolás gyümölcsöző volt, eredményt hozott. A pártbizottság egyébként foglalkozik azokkal is. akik Egercsehiben jelentkeztek pártoktatásra, de Istenmezejéről, vagy Egerbocsról járnak be munkára. A bizottság felvette a kapcsolatot a ké* község pártszervezetével, hogy a náluk jelentkezett, de ott lakó bányászokat községükben osszák be pártoktatásra Ezeknek az elvtársaknak a zöme valóban részt is vesz, s tanul is közséee valamelyik párttanfolyamán. A két tanfolyam részvevői — természetesen különböző fokon — legutóbb a munkásosztály helyzetéről szóló párthatározatot dolgozták fel, most pedig három előadásban a mezőgazdaság szocialista átszervezésének kérdéseit tanulmánvoz- zák. Dorkó elvtárs, a pártbizottság titkára szerint a probléma ott van, hogy háromszakos üzem révén, minden második héten az épp°n dél- utános műszakban leszálló hallgatók kimaradnak az oktatásról. Szó esett arról is a párttagság és a pártoktatás iránt érdeklődők körében, hogy többen vennének részt jövőre a párt által szervezett tanfolyamokon, ha ezek a tanfolyamok most már bizonyos évfolyamszerűséget is biztosítanának. Jó néhányan az idén például azért nem jelentkeztek oártoktatásra, mert ugyanezen a fokon már vagy háromszor vettek részt, s most szeretnének tovább haladni, magasabb fokon tanulni. A pártbizottság egyébként igyekszik ezt a jövőre nézve felhaszná’ni, hogy még eredményesebbé váljék a párttagok, pártonkívüliek eszmei nevelése. V Készülnek a falatok a kuMurá'is seregszemlére Megyénkben mindenütt, így a hatvani járásban is, készülnek a fiatalok a Hámán Kató kulturális seregszemlére. A hatvani járásból 14 község. 26 szervezet, 43 művészeti csoport, 849 szereplő, 45 műsorszámmal jelentkezett a járási döntőbe. Általában az a helyzet, hogy azokat a darabokat, amelyeket a kultúrcsopor*ok ez alkalommal bemutatnak, előadják március 21-én, a Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulóján is. , VNAAAA//VWWWWWVWWVWWW5> Hárman a nagy családból Három tagot mutatunk be a nagyfügedi nagy családból, a nemrég alakult Dózsa Termelőszövetkezet tagjai közül. Mikorra e képek az olvisó elé kerülnek, ők már a termelőszövetkezet többi tagjaival együtt, kinn a határban végzik munkájukat. Farka» Albin Hatos János Juhász Ferenc
