Népújság, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-03 / 52. szám

1959. március 3., kedd

NÉPÜÍSÍG

Pedagógusaink is szívügyüknek tekintik a mezőgazdaság szociaiista átszervezését

A POROSZLÓI községi tanács elnöki irodájában hatalmas térkép fekszik az asztalon. A község vezetői gondosan figyelik a sokszínű atlaszt, amely magában foglalja az egész poroszlói határt, mind a tizenkiienceze” holdat, rajta az állami gazdaság és az eddig meglevő termelőszövetkezetek földjeivel.

Az emberek arról beszélgetnek, hogy hol kellene kialakítani majd a ts^-ek tanyaközpontjait és területeit. Nem kis gond ez és mindenkit érdekel Poroszlón, hisz ma már a falu parasztságának 98 százaléka szövetkezeti tag.

Az elmúlt két hét alatt sorsdöntő események mentek végbe itt, és Poroszló, megyénk egyik legnagyobb alföldi községének népe, a szocialista mezőgazdaság útjára lépett. Az emberek ma már a jövőről beszélgetnek, arról: hogvan lesz majd a szövetkezetben?

Bizonyos, hogy az elmúlt két hét alatt nagyon sok vita, baráti beszélgetés és hasznos jó tanács elhangzott, amíg a falu népe az új útra lépett. Munkások és korábbi tsz-parasztok, pártfunkcionáriusok és tanácsi dolgozók látogattak el a gazdákhoz, hogy egyenkint győzzék meg őket az ügy igazáról. És ebben az agitációs, népnevelő munkában komolyan kivették részüket a pedagógusok, az értelmiségiek is.

Poroszlón tizenkilenc pedagógus dolgozik és felvilágosító, népnevelő munkájukat dicséret illeti. Bagi Béla iskolaigazgató is elismerőleg nyilatkozik a nevelők szervező munkájáról és külön hangsúlyozza, hogy a pedagógusok a fáradságos napi tanítás után, vagy előtt vállalkoztak arra, hogy a községi pártszervezet által irányított népnevelő-csoport munkájába bekapcsolódjanak. Nem akctdt egyetlen olyan pedagógus sem, aki kimaradt volna, vagy ne vállalkozott volna a szervező, agitációs munkára.

A RENDSZERES napi agitációs munkán kívül a község pedagógusai mintegy nyolcvan nagyméretű plakátot készítettek, amelyeken népszerűsítették a meglevő termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti tagok eredményeit és bizonyították azt, hogy a termelőszövetkezet tagjainak életszínvonala ma már nemcsak, hogy eléri, de meg is haladia az egyénileg dolgozó középparasztokét.

Vannak a községben idősebb pedagógusok, akiknek szavára különösen sokat adnak az emberek és akik szintén nagy szolgálatot tettek azzal, hogy határozottan a termelőszövetkezetek mellett foglaltak állást családlátogatásaik, agitációs munkájuk során. Péntek Lászlóné tanítónő például több családdal elbeszélgetett és szavára, tanácsára tizennyolcán írták alá a belépési nyilatkozatot.

A nevelők azonban nemcsak akkor álltak ki a szocialista nagyüzemi gazdálkodás mellett, amikor a tanulók szüleivel beszéltek, hanem akkor is, amikor a tanítási órákon szóba került ez a kérdés. A nyolcadik osztályban a földrajz-órákon, az általános földrajzi rész tárgyalásánál, amikor a szocialista és kapitalista gazdálkodás közötti párhuzam volt az órák anyaga, részletesen kitértek arra, hogy egyik legfőbb feladatunk a mezőgazdaság szocialista átalakítása. Érveket sorakoztattak fel és a tanulók előtt bebizonyították a szocialista nagyüzemi gazdálkodás fölényét. Számtan-órákon szöveges feladatok megoldása közben a tanulók számításokat végeztek és kiszámították a helyi példák alapján a termelőszövetkezetek termésátlagait és összehasonlították a tsz-parasztok jövedelmét az egyénileg gazdálkodókéval.

Magyar-órákon a tanulók dolgozatokat írtak a község fejlődéséről és leírták, milyen elképzeléseik vannak a jövőt illetőleg.

Mindezek a példák azt bizonyítják, hogy a falu szocialista átszervezésének ügye nemcsak a pedagógusok és szülők közötti kapcsolat tárgya, hanem az iskolában folyó oktató-nevelő munka szerves részévé is lett.

örvendetes jelenség, hogy ezekben a napokban, amikor falvainkban történelmi és sorsdöntő változások mennek végbe, a pedagógusok, a falusi értelmiség is megértette, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése nemcsak a munkásság és parasztság, hanem az értelmiség ügye is. Ezt igazolja a poroszlói nevelők példája.

(—y)

A béke és a szocializmus kérdései most készülő száma közli az SZUP XXI. kongresszusa határozatát

A kommunista és a munkáspártok havonta meg.elenő elméleti és tájékoztató folyóirata márciusi számának tartalmából:

Havlicsek L. Gruppi: A kommunista építés növekvő nemzetközi jelentősége, E. Ochab: A Lengyel Egyesült Munkáspárt a III. kongresz- szus küszöbén, I. Mine: A népek nem felejtik el a múlt tanulságait, V. Joannes: A polgári demokrácia néhány ten- denciójáról, T. Buck. A kanadai munkásosztály önálló politikai akcióiért, V, Skriant:

A jövő óceánjáról

kedést eredményez. Már el is készült egy atommeghajtásos tengeralatti óceán járó modellje. Most már nincs szükség hajtócsavarokra, mert a meghajtást a repülőgépeken használatos sugárhajtómű végezné. A 100 000 tonna súlyosnak tervezett szivaralakú hajó óránként 110 kilométeres sebességgel haladna. Ezekkel az óceán-árókkal mind viharban, mind pedig jégpáncél alatt egyforma biztonsággal lehetne közlekedni.

A revizionista „szocializmus” és a jugoszláv valóság.

Határozat az SZKP XXI. kongresszusán N. Sz. Hruscsov elvtárs: „A Szovjetunió 1959—1965. évi népgazdaság fejlesztési ellenőrző számairól" tartott beszámolójával kapcsolatban. A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának 6. plénumán hozott „A népi kommunák néhány kérdéséről" szóló határozat.

Tiz hold öntözéses kertészet lesz Boldogon

A boldogi termelőszövetkezet tagsága elhatározta, hogy az idén jelentősen növeli kertészetét. Tíz hold öntözéses kertészetet terveznek és már gondoskodtak arról is, hogy megfelelő szakember kerüljön a szövetkezethez, aki irányítja majd a munkákat.

Az öntözés biztosítására két MIA-motort vásárolnak, 16 000 forintért.

Követésre és dicséretre méltó

Nem elszigetelt jelenség ma már, hegy a társadalom különböző rétegűnek képviselői részt kémek a falvak átalakításában, a szocialista mezőgazdaság megszervezésében. Mikor Kisfüzes község dolgozó parasztjai azon töprengtek hogy a régimódi gazdálkodás helyett áttérjenek-e a szövetkezetire a húzódok felvilágosításában

nagy részt vállalt Ferenc Imre pedagógus is. Kora reggel és késő este fáradhatatlanul járta a község dolgozó parasztjainak pcrtá't, hogy megmagyarázza a párt

és a kormány politikáját,

bebizonyítsa a termelőszövetkezeti mozgalom fölényét. Felvilágosító munkáját már hónapok óta folytatja, s nem kis része van abban, hogy Kisfüzes termelőszövetkezeti község lett.

Nem egyedülálló eset Ferenc Imre pedagógusé, hiszen a falu és a város népnevelőivel együtt a pedagógusok nagy részt vállasak a felvilágosító munkából. De ha nem is egyedülálló: követésre és dicséretre mélté.

(K. B.I

Nagy a kereslet, kérés a parádi víz

Parádsasvár szélében kis épület áll, közvetlenül az üveggyárba vezető út mellett Valamikor 100—150 évvel ezelőtt buggyant fel itt először a kénhidrogénes parádi víz. Azóta eltelt három emberöltő- nyi idő, s nagyon megváltozott a környék képe. Épületet emeltek a forrás fölé és palackozó gépek töltik üvegekbe a forrás vizét.

„A gyomorbántalmak természetes gyógyszere” — hirdetik a palackozott üvegek cimkéi. Teli üvegek sorakoznak a szállítókocsikon, várják a rakomány indulását.

Gergely Lajos, a telep vezetője, koccintásra emeli' parádi- vizes poharát és jót húz belőle. Olyan élvezettel issza, mintha tokai-borral töltötték volna meg poharát erre az alkalomra.

A parádi-vizes „poharazás” közben másról nem folyhat a beszélgetés, mint a forrás történetéről, vízhozamáról és a nagy keresletről.

— Külföldi országok is érdeklődnek utána, de nem tudunk szállítani, mert kevés. A forrás napi átlag-vízhozama 800—900 köbméter körül van. Nyáron ez is minimálisra esik, de tavasszal jóval fölülmúlja ezeket a számokat is. Az országos keresletet is csak ép- penhogy el tudjuk látni — fe- iezi be tájékoztatását az üzemvezető.

Búcsúzáskor még elmondja, hogy az alkalikus gyógyhatású parádi vizet nemcsak palackokban lehet kapni, hanem itt, a forrásnál is „pobarazgatrak' a kirándulók. K. J.

Ahol a jövő traktorosai, gégészei tanulnak

Cftnl- faifyu

A HEVESI Mezőgazdasági Gépészképző Szakiskola udvarán gépek dübörögnek. U—28- as legújabb magyar gyártmányú univerzális traktorok bejáratását végzik az iskola tanulói és a bejáratással egyidő- ben maguk is elsajátítják a tralítorvezetés tudományát. Az udvaron egész sor közlekedést jelző tábla van, amelyeket jól ismernek már az ifjú traktorosok.

Az egyik ilyen újtípusú gépen Garai László ül, aki az iskola igazgatóhelyettesének intésére közelebb jön, és néhány percre megállítja a gépet. A kíváncsiskodó kérdéseik szinte magától jönnek:

— Honnan jött. hogyan él itt és milyen tervei vannak, kedves Garai László?

Az ifjú traktorista elmondja, hogy a borsosberényi állami erdőgazdaság dolgozója, és Nógrádból jött ide Hevesre, hogy elvégezze a hathónapos gépészképző szakiskolát Az erdőgazdaság küldte ide, hogy a traktorvezetést, az erdőgazdaságnál is használatos egyéb gépek kezelését megtanulja és mint jó szakember, gépész kerüljön vissza a gazdasághoz. Garai László huszonhárom éves, és különösen annak örül, hogy az állam teljesen díjtalanul teszi számára lehetővé, hogy a szakmát kitanulja.

— Kitűnő kosztot, kényelmes

elszállásolást kapunk itt — mondja a fiatalember és ami a legfontosabb, otthon fiatal felesége éppenúgy kapja fizetését, mintha ő dolgozna a gazdaságban.

EGY KAPCSOLÁS, egy láb- emelés és a szép, új, piros- kerekű gép, amely több mint ötvenféle mezőgazdasági munka végzésére alkalmas, továbbgördül a salakos udvaron.

— A tanulók másik csoportja most elméleti oktatáson van —, mutat Varga Jenő, helyettes igazgató a tantermek felé. Az osztályban valóban oktatás folyik és az oktató magyarázatát figyelmesen hallgatják a tanulók. Amint Varga elvtárs elmondja, az iskolának 120 növendéke van és az a cél, hogy mind a mező-, mind az erdőgazdaság számára hozzáértő, munkájukat szerető és jól képzett traktorosokat, illetve gépészeket képezzenek, akik az iskolából kikerülve, odahaza, munkahelyükön a gyakorlatban tudják hasznosítani az itt tanultakat.

— Az állam hatalmas összegeket fordít erre a célra — hangsúlyozza nyomatékkai az igazgató helyettese. Az elmúlt évben közel hárommillió forintba került az iskola működtetése és több mint egymillió forint értékű mezőgazdasági gép került az iskolához tanulmányi célra. Mintegy hatvan

különböző típusú és féleségű géppel rendelkezünk, amelyen az iskola tanulói gyakorolnak, tanulnak. Amikor a gyáregy-egy gépet elkészít, annak egyik mintapéldányát az iskolának is megküldik, hogy a gépészek már a legkorszerűbb és egészen modem gépekkel is meg- i smerkedhessenek.

A tanulók harmadik csoportja a műhelyekben szorgoskodik. Egyik tanműhelyben egy Zetort szedtek szét darabokra és annak alkatrészeivel ismerkednek a jövő gépészei. Van, aki feladatot kap és azzal kell megbirkóznia, de ha nem megy, vagy nem sikerül az összeszerelés, akkor a jól képzett oktatók nyomban figyelmeztetik a tanulókat.

A GÉPÉSZ-, traktoros-képző iskola konyhájában ma is finom ebédet készít Szabó Lászlóné szakácsnő. 1954. óta dolgozik már itt, amióta csak megalakult ez az iskola.

— Mindennap van hús — mondja Szabóné, de ha nem mondaná, akkor is megérezné akárki a hatalmas főzőedényekben párolgó finom gulyás- j leves szagát. Az ebédlő csinos, tiszta, és a legkényesebb igényeket is kielégíti. A hálótermekben kényelmes, kellemesen fűtött helyen pihenhetnek a tanulók, akiknek az egész napi tanulás,' munka után bizony jólesik az esti pihenés, beszégetés.

WNAAAAAAAAA/VWVVVWVVVwVVV^VSAAAA/WVVN^^/SAAAAAA/VVVWVSA/VVVVVVVVVVWVWVVVWVVVVVVVVVVVVVVVWNAAAAAAAAA/WWVWSAA/VWVVVVVVV

; A tanulok szabad idejének

> helyes kihasználásáról, szóra> kozásáról is gondoskodik az 5 iskola. Saját keskenyfilm-vetí> tő gépük van, és különösen a

> 1 levízió örvend nagy népsze> rűségnek. Esténként az öt me> gyéből idegyűlt gépész-tanulók

> kellemesen elszórakoznak a

> televízió, rádió mellett, mert a I rádió minden hálóterembe be

> van vezetve. Könyvtár, spnrt- l felszerelés, és minden más j egyéb megta’álható itt, ami 1 csak egy jól felszerelt iskolá> hoz hozzátartozik.

X A hevesi gépészképző szak> iskola díszére válik nemcsak $ Heves községnek, de-az egész » megyének is, hisz ebből az is> kolafajtából mindössze tíz működik az országban és azok »között is az elsők közé tartó- »zik a hevesi.

> HA AZ ISKOLA tanulói az

> iskolában tanultakat otthon, »munkahelyükön, , az állami »gazdaságokban, termelőszövet- jkezetekben, erdőgazdaságokéban hasznosítják is, akkor l egészen bizonyos, hogy most,

> a gépek korában, nemcsak ők,

> de még azok is megszeretik

> majd a gépi munkát, akik va- - lami oknál fogva ez ideig ide- ; genkedtek tőle. B'zonyos. hogy ; a legjobb gép is csak jó szak- ■ ember kezében érhet el nagy ; eredményeket.

Szalay István

álldogált ott vele szemben, aztán odaballagott. Megtapogatta, elkapta a kezét. Hideg volt a fém, minha jéghez nyúlt volna. Gondolkozott egy ideig, aztán nyögve, lassan felmászott az ülésre. Behunyta a szemét, s egy pillanatra felvillant előtte egy kép: szekér, a bakján ő maga, kezében a gyeplő, s a szár egyik végén Pista, a másik végén meg a Zetor... Egymás mellett!

Elnevette magát. Na, iszen az lenne csak cirkuszba való — állapította meg fejét rázva, és lemászoti a traktor nyergéből. Még egy ideig álldogált a szív előtt, aztán kezét zsebébe dugva, elindult hazafelé

Éjjel azt álmodta, hogy egy hatalmas, világos istállóban van... Körbefutó jászol, a jászolban széna helyett olaj remeg és a jászol előtt ott állnak sorban a Zetorok... Az egyik olyan kék. dobbant egyet a kerekével, szakasztott úgy mint a Pista... Éppenúgy... És akkor odamegy a Pistához, ráver tenyerével a hátára és a kék motor, a Pista szelíden, serényen megfordul és gurul ki az udvarra, odaáll magitól a szekér elé és ő felpattan a nyeregbe... A Zetor máris indul. ki határba a végte'en kék ég alatt... S megy... megy, ... megy, az utak végtelenjén, mindig csak előre.

és sehol ló... Sohse gondoltam volna, hogy a végén majd Zetort vakarok, meg csutakolok... hádd-e, Pista, sohse gondoltam volna... Te se tudtad, minek jöttél a világra, ugye?

A ló horkantott, s megrázta sörényét, hogy árnyéka ott kígyózott a fehérre meszelt falon, mint valami tekergő furcsa szörny. Suba János helyeslésnek vette és nagyot sóhajtott. Hiába, lelke van a jószágnak, ha úgy bánnak vele. Mondhat akárki akármit, de lelke van. Megtapogatta Pista nyakát, neki is dőlt egy pillanatra. aztán nagyot sóhajtva, előbbretolta a kucsmát a fején.

— Jókor reggel még találkozunk... igaz-e? — motyogta és úgy baktatott ki az istállóból, mintha temetésre menne.

Az udvaron, szemben az istállóval. a fészer alatt ott állt az új Zetor... Tegnap érkezett, no "V kerekeivel olyan volt most a kusza holdfényben mint egy ugrásra készülő óriás béka. Suba János nézte nézte egy darabig csak úgy messziről az új gépet, amely dermedt mozdulatlanságban

ennyi lo, marad két pár, nincs több... A két párhoz pedig nem János bácsi kell, az öreg, aki nemcsak lóhoz, de általában minden jószághoz értő ember, menjen át a tehenészetbe... így szólt a döntés, s holnap reggel viszik a lovakat. Hová? Azt nem tudja János bácsi, azt sem, mi lesz a sorsuk Semmit sem tud. csak azt, hogy meg kell válni a lovaitól, amelyeket most már lassan hetedik esztendeje gondoz, etet, vakar, ápol, simogat, ölelget, meg kell válni a Pistától, amelyet az öreg kancával együtt pottyantottak e világra, s olyan volt mindig, mint valami hűséges kutya...

Az istállóban csend van, időnként dobbant egyet-egyet valamelyik gömbölyű hátú, fénylő szőrű, csendben serreg a széna is a fogak alatt, még a lámpa is olya csendben ül ott fenn az ajtó felett, mintha tisztelettudóan hallgatná az öreg Suba szavait...

—... mert a ló az már nem jó nekik. Nekem jó vo't. apámnak is jó volt... Nekik már nem jó. Gép megint gép és megint gép... Mindenütt gép

< — Ládd-e... mit kellesz te Xmár ezeknek... Merthogy én \nem... öreg vagyok... De te? <Szörnyűséges egy világ ez. Még <nyugdíjat se kapsz, enni se... X Az is lehet, hogy egyszerűen >agyonütnek, mint valami kó- 5bor kutyát... Pedig de jó ló Xvagy, igazán mondom, most Xmár megmondhatom, hogy jó >húzol, Pista... Hálátlanok ezek, lén mondom...

< Értette-e Pista az öreg Sutba János, vagy sem, ki tudja. iSuba János bácsi esküdni Xmeme rá, hogy ig-'n. Minden Xs.xvát. A tudósok persze csak X nevetnek az ilyenen. Ki hal- X lőtt még olyat, hogy az okta- Xlcn állat megértse az embert.

> Egyes szavak hangsúlyát, bizo- Xnyos összefüggéseit még csak Xigen, de úgy hogy beszélgetni Xlehessen velük... Nevetséges. X De mit tudnak ahhoz a tu- X dósok, amit egy ilyen öreg em- Xber tud a lóról, amelyet már iákkor megült, amikor a kis< edényről is lepottyan más gye- Xrek. Suba János bácsi szerint a ilóval jobban lehet beszélni, mint Xsok emberrel jobban ért a szó- st'ól sokszor, mint akárhány asz- Xszony. Beszélgetni szokott a X lovaival, de kiváltképp a Pis- Xtával.... Mert Suba János bá> csigák lovai vannak, azazhogy icsak alighanem voltak Lévén Xhogy a szövetkezet vezetősége \úgy határozott, hogy minek

GYURKÓ GÉZA:

Pista

A nemzetközi légi forgalom szédületes lehetőségei indokolttá teszik az alábbi kérdést: van-e jövője a tenger- hajózásnak? Egyelőre túlzás lenne azt válaszolni, hogy nincs. Népek, emberek milliói élnek a tengerhajózásból és már eddig is fantasztikus ösz- szegeket öltek a korszerűsítésbe — gondoljunk csali az atommeghajtásos hajókra — nem beszélve még számtalan más szempontról, mint az üdülés, szórakozás stb. Mindenestre korai lenne védőbeszédet tartani, bár a repülőgépforgalom valóban komoly kon- kurrenciát jelent. Az Atlantióceán felett naponként 71 hatalmas ezüstmadár legalább 3295 személyt visz át az egyik kontinensről a másikra. Pedig ez az adat csak egy óceánra vonatkozik.

Azonban van mégis valami a dologban, mert a tervező- mérnökök már régóta foglalkoznak a hajó alakjának megváltoztatásával. Az ókori görögök által megkonstruált hajótest — amelyet lényegében még ma is használnak — már nem felel meg a modem kor igényeinek. Az úgynevezett „légpárnás’“ modell legalábbis ezt bizonyítja. A kb. 1000 műér átmérőjű testet, az alulról kapott légnyomás olyan magasra emeli, hogy a megszokott ha- jócsavar-berendezés az alumínium-korongot valósággal a víz felszínén hajtja előre. Könnyen túlszárnyalja a jelenlegi legnagyobb sebesség háromszorosát. És még valami. A vízrebocsátás sem igényel olyan komplikált berendelést, mert a ..légpárna” éppen jellegénél fogva sajátmaga ereszkedik a vízre.

Ismét mások véleménye szerint az óceáp járók — a tenger alatt fognak közlekedni. A hullámok okozta ellenállást így könnyebb legyőzni, ami viszont jelentős sebességnöve-