Népújság, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-01 / 51. szám

1Ö59. március 1., vasárnap NÉPŰ IS4G 5 mZHNÄNA felé Útban Tiszanána is szövet­lett Néhíny nap alatt zai indultak el azok esztendők óta a 'sző dolgoznak, mintegy _____________ ut ánuk következőknek. Gondolkoztak,^ és dön­töttek. íme, néhányon közülük. kezeti község emberek szá- nyomában, akik vetkezetekben utat taposva az Indulásra várakozott az öreg Anga János bácsi a tanácsMza udvarán. Kezében kis cédula, rajta néhány név, akik bátorító szóra várnak, fejében ezernyi emlék az elmúlt ti­Szaporocitafc az új tagok. Volt köztük olyan, aki most próbálta először, volt olyan, aki visszatért. Az utóbbiak közé tartozik Suba Ferenc. — Olyan érzés ez, tudják, mintha hosszú útról hazatérne az ember — mondja falu- szerte ismert bohókás módján, de a tréfa mögött komoly érzés van. — Sokszor emle­gették az asszonnyal együtt, hogy: kár volt kilépni, mert nem lett jobb. Mikor összejöt­tek a két szomszéddal, Fejes Károllyal, meg Tóth Gáborral az esti kártyacsatákra, az utóbbi időben már több szó esett a szövet­kezetről, mint a kezükben tartott kártya­lapokról. Érthető, hiszen két esztendeje még ott voltak mind a hárman. Együtt dolgoztak, amikor a legnagyobb vihart kavarta a szö­vetkezet körül az ellenforradalom, s akkorra „agitálták” meg egymást kilépésre, amikor már. elcsendesedett minden. Igaz, eleinte még összefogtak, afféle kis fiók-szövetkezetet ala­kított a három ember. Az első év jól sike­rült, nem csoda, jó volt a termés, — ismerik be az igazságot, hiszen a szövetkezetben gép készítette mag alá a földet. De a második évben, amikor már egy lóval, vagy két te­hénkével szántottak, nem volt már adakozó a föld, Megszavazta már a nyugdijat a tagság.., Ne higgye senki, hogy könnyű dolog a döntés. Sok-sok éjszakán át forgolódik az ember, s tüzes katlanná válik az ágy. Ez elő­re húzza az embert, az meg vissza Nehezen barátkozott meg a gondolattal Pintér Ferenc is, de amikor már a sok beszélgetés után mé­utan már úgy kell gondolkozni, hogy a közösnek if haszna legyen belőle. Hová teszik * | majd az állatokat, hol lesz a major | | nogyan építkezzenek, — s a visszatéri f 1 kérdés: csakugyan jebb lesz az éle<.u.ut.' A válasz csak egy le­het rá: ehhez segít az állam, de magúidtól kell elsősorban várni. Mert, hogy miiyen lesz a szövetkezet, azt végső soron az ő munká­juk dönti el. Szorgalmas emberek,. nyilván csak jóra fordulhat... Vannak az új tagok között olyanok is, «Kik aláírtak, de valahogy nem tiszta még a jövő előttük. Ezekhez tartozik a fiatal Orosz Dávid is. Miért lépett be? A kérdésre keresztkomá­ja sorsával válaszol. Három esztendeje lépett a szövetkezetbe. Komák és gyerekkori bará­tok, együtt katonáskodtak, majdnem egyszer­re nősü'tek, de aztán ketté vált egy kicsit az útjuk. Komája a Vörös Csillag sofőrje lett, ő meg a falu fásítási felelőse. Az, — úgy tud'a — az idén már házat épít. Jól keres, jobban mint ő. Most már ő maga is sorsa jobbraíordulását várja a szövetkezettől de azt még nem tudta elhatározni, hogy ott­Ne higgye senki, hogy könnyű volt a döntés .., gis döntöttek, akkor már csak előre néztek mind a nyolcán, a Lenin utcai Lenin Tsz szervezői. Olyan hét van a hátuk, mögött, hogy bizony nem túl sóikat ért a munkájuk. Hol az egyik háznál jöttek össze, hol a má­siknál alig-alig csináltak egy álló hétig egye­bet, mint átjártál! egymáshoz, mérlegelni, számitgatni: belevágjanak-e. És hogyan vág­janak bele elsőnek abban az utcában, ahol tán nem is akadt évek óta tsz-tag. Egy nap aztán mégis döntéssé érett a sok szó. Meg­bízták, hogy menjen be a tanácsházára, kér­jen belépési nyilatkozatot, vagy 100 darabot. Csütörtök este nála gyűltek össze, meg alakították Tiszanána egyik új szövetkezetét, a Lenin Tsz-t. 53 tagja lett, — a többiek úgy döntöttek, hogy a Petőfibe mennek, mert ott már több alap van a nagyüzemi gazdálko­dásra. A megmaradottak megválasztották a vezetődet, Pintér Ferenc elnökhelyettes lett. A döntés megvan, de a kételyeik mégnem oszlottak el. Győzi-e segíteni az állam a sok új termelőszövetkezetet? Csakugyan olcsóbb lesz-e a megélhetés, ha a mezőgazdaságban is nagyüzem lesz, úgy mint az iparban? Kér­dések, hol egymásnak teszik fel, hol idege­neknek, s várják a megnyugtató szót. Köz­ben azért kezdenek már szövetkezeti „fejjel” gondolkozni. Első dolguk volt például már az alakítás előtt megbeszélni, hogy aki belép, ne adja el állatát, mert a szövetkezetnek szüksége lesz rá. S ha eladja, fizesse be az ár bizonyos részét a közös alapra, mert ez­zenegy esztendőről, valamennyi érv, a sző-' vetkezet mellett. Mert az öreg Anga idesto­va 11 esztendeié lépett be a Petőfi Tsz-be. Ott volt az első napoktól, amikor még nehe­zebben ment a munka, s ott volt akkor is, amikor már bőségesen volt kenyér. Ott volt, amikor napsütéses, szép idő volt, és akkor.-is, amikor vihar dúlt az emberi szívekben. Ki­állta a próbát, és sohasem bánta meg, hogy esztendőkkel ezelőtt, öregedő fejjel vágott az újnak, bevíve a közösbe kilenc és fél hold földjét, két ökrét. Mindig megvolt a háznál, ami kellett, sokszor már fölösen is. De a leg­jobb érve a szövetkezés mellett mégis mai élete. Mert nyugdíjas már az öreg. Nyugdí­jas paraszt! Mivel hetvenegyedik évét ta­possa, megszavazta a tagság az állandó egy hold háztájit, kapja a „havi fizetést”, s min­den évben a szerzett 110 munkaegységre a részesedést, öregségében is megbecsült tagja a közösségnek, nem kell neki kegyelemke­nyéren meghúzódni a kuckóban. Ha semmit sem mondott el magáról, csak ezt, — az is már önmagában beszélt a szövetkezés mel­lett ... A keresztkomám tsz-tag, ök mar házépítésről be- szélnek 0 e s hagyja egészen a régi munkáját. Ügy tervezi, amikor nem lesz munka a fásítással, akkor dolgozik a szövetkezetben. Segít az asszony is, amikor a szövetkezetnek munkaerőre van szüksége Most még ez a terve, de bizonyos, hogy később magával ragadja őt is a többiek lendülete, s végül újra dönt; de akkor már egész szívvel a szövetkezet mellett Olyan érzés ez, mint mikor haza tér az ember.. Tóth Gábor számolta ki közülük, hogy évente legalább 6—7 ezer forintot fizettek rá arra, hogy maguk gazdái lettek. Nem is gon­dolkoztak túl sokáig, amikor híre járt, hogy a szomszédos községekben már szövetkeze­tekbe lépett a nép. Ök kipróbálták már mind a két módot, tudták, hová és miért mennek vissza. S most, hogy döntöttek, mindannyiuk érzését fejezi ki Suba mondása: olyan érzés ez, mint amikor hazatér az ember,.. Besenyőtelken az elmúlt napok lázas érdeklődését, most már a nyugodtabb tervezgetés váltja fel. Egyesek ugyan még ezután döntenek, hogy melyik szövetkezetbe kérjék le­vételüket, de a többség már megtalálta a h^yét. Munkás hétköznapok következnek, amelyek gondot jelentének a veze­tőségnek, mert ha számítottak is arra, hogy fejlődik a szövet­kezet, ilyen nagy fejlődésre nem számítottak. De ha így tör­tént ennek csak örülni lehet, s most már azon dolgozni, hogy az új tagok mielőbb otthonosan érezzék magukat a nagy .szövetkezeti családban. Ezen munkálkodnak most a Szabad Föld Tsz vezetői is, ahogy Zbiskó Sándor, a szövetkezet egyik alapító vezetőségi tagja mondja. A Szabad Föld Tsz ezekben a napokban éppen két­szeresére nőtt. Több mint száz csaladot ssamlal a tagsag, s a föld is meghaladja az ezer holdat. Nagy gond ez! Gond a megnövekedett jószágállomány elhelyezése, az új táblák kialakítása, az új vetésforgó meg­szervezése — de szívesen látott gond. Tervük is készen van már nagyjából arra: hogyan haladjanak tovább. Kezdjük talán az emberekkel, az új belépőkkel, akik­nek munkájától most már nagyon sokban függ: hogyan fej­lődik tovább a szövetkezet. Az új belépők egy része már a tavaszon kezdi meg a közös munkát, itt nem is lesz semmi baj, megismerkednek a munkaszervezéssel, a tsz belső éle­tével. A nehézséget nem ez okozza, hanem az, hogy az új be’épők egy része, tekintettel arra, hogy a földek ezer felé vannak nem tudja megkezdeni a közös munkát, csak a teljes földrendezés után. ök még maguk aratnak, — de szövetke­zeti tagok, törődni kell velük, hogy mire egybeszántja a traktor apró parcelláikat, már otthonosan érezzék maguka , ik is. A vezetőség úgy határozott, hogy ezeket a tagoka’; rendszeresen összehívja, ismerteti velük a szövetkezeti munka rendszerét az adószabályt a szövetkezetben 'ö-tént eseményeket, hogy ne érezzék magukat kívü’áUóknak. Meg- ijalWják majd javaslataikat egy-egy probléma megoldásá­nál. Sőt, ezen túlmenően a tsz fogata segíti őket a betaka­rításnál. vagy egyéb munkáknál. Azt akarják elérni a saß­BESEMYÖTELEK vetkezet vezetői, hogy az emberek minél hamarább meg­tanulják: mit jelent közösen dolgozni. Gondoltak a gazdasági teendőkre is. Szerencsére — részben számítva a fejlődésre - az elmúlt évben építettek egy új, 50 férőhelyes istállót, meg egy 100 férőhelyes ser­tésszállást. A régi épületeken is alakítanak egy kicsit, s így átmenetileg megoldódik az állatállomány elhelyezése. A ké­sőbbiekben pedig lesz alkalom úiabb építkezésre. Most az egyik legégetőbb munka a juhhodály felépítése, mert az új tagok még a tavaszon 150 juhot hoznak a közösbe. Bővíteni kell hamarosan a sertésfiaztatót is. Gondoltak már arra is, hogy a megnövekedett állat­állománynak jóval több takarmányra is lesz szüksége. Ezt természetesen elsősorban azzal biztosítják, hogy az új tagok behozzák a jószágra eső takarmányrészt, de ez egymagában még nem elég. Megkétszerezik a silókukorica vetésterületét, s kétszer annyi sílót készítenek már ezen az őszön, mint tavaly volt. Több pillangóst is vetnek az idén, hogy a jövő évi szálastakarmány biztosítva legyen. Készülnek az új tervek, bátrabban mint eddig, s meg­valósulásuk hatalmas lépést jelent az igazi nagyüzemi gazdál­kodás felé. A növénytermesztés munkáját évről évre új gépek se­gítik. Gép szánt, vet, arat az ember helyett, de ezzel a fej­lődéssel nem tartott lépést az állattenyésztési munka gépe­sítése. A Szabad Fö'd tagjai most ezt akarják pótolni. Még ebben az évben villamosítják a központi maiort Igv válik igazán méltóvá az 1000 holdas nagyüzemhez Őszre, ha min­den jól megy, villany ég az istállókban, villanymotor hajtja a szecskavágót, s nagy segítség tesz a villany bevezetése ab- oan is._ hogy a tejet otthon tudják feldolgozni így jobban értékesíthetik, s a savót a sertés len vésztés-ben hasznosítják. Jóformán egy hete sínes még. hogy döntött a besenyő- telki nép, nem volt idejük még a'aposahb tervek elköltésé­hez- De a megoldáson most már nem 50 hanem mo csatod töri a fejét. S a következő hetok. hónapok munkája meg is hozza a megoldást. Eggyé kovácsolja a tagságot, még virág- zóbbá teszi a kö^ö«? «.pov ^'■'^aságof. DEÄK KÚZSI — MÁRKUSZ LÁSZLÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom