Népújság, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-01 / 51. szám

4 NÉ'PÜJSÁG 1959. március 1. vasára»» Dolgoznak a hatvani járás színjátszói A HATVANI JÄRÄS köz­ségeinek kulturális életében az Öntevékeny falusi kultúr- esoportok igen jelentős szere­pet játszanak. Ez több szem­pontból is éa-thető. Az egyik szempont feltétlenül az, hogy a falvak népe' nem mindig jut­hat hozzá a kuűtúra olyan for­rásaihoz, amelyek elsősorban a városokban csörgedeznek, következésképp igyekeznek maguknak megteremteni azo­kat a lehetőségeket, amelyek, ha nem is pótolják, de olykor megfelelően ’ helyettesítik a kulturálódás bizonyos színvo­nalát. A művelődés és szóra-, kozás utáni vágy volt az indí­téka az öntevékeny kultúr- csoportok létrehozásának és működtetésének, de nem utol­sósorban az is, hogy a kultúr- csoportok munkájában részve­vők, főként fiatalok — szere­tik ezt a munkát és szeretnek Ugyancsak szép sikerrel ját­szották Lőrinciben Jókai: Debreceni lunátikusát, Boldo­gon Molnár Ferenc: Doktor úr című vígjátékát... A boldogi színjátszók egyébként most Móricz Zsigmond: Nenn élhe­tek muzsikaszó nélkül című darabjára készülnek. Apcon a Buborékokat, Ecséden a Kis- unokámat, Kerekharaszton a Nagy műtétet, Horton A gaz­dag szegényeket mutatják, il­letve mutatták már be. A két szovjet darab — a Nagy mű­tét és a Kisunokám bemuta­tása egyébként már a Tanács­köztársaság 40. évfordulója tiszteletére újra megszervezett Hámán Kató kulturális sereg­szemle versenyeire készül. A falusi színjátszó csopor­tok munkáját csaknem min­denütt pedagógusok irányít­ják. Apcon például Borbély Ilona óvónő foglalkozik a cso­porttal, az ő vezetésével ta­nulták meg és mutatták be a Légy jó mindhalálig című Mó- ricz-darabot, s tanulják most a Buborékokat. Boldogan Lenkei Gyula segít a színját­szóknak, Kerekharaszton pedig Tanács Teréz. A csoportokat segítő pedagógusok munkája igazán dicséretet és elisme­rést érdeméi. A CSOPORTOK MUNKÁ­JA nem csupán a szórakozta­tás, hanem a falusi emberek ízlésének, igényeinek formá­lása, az emberek nevelése is. Ez az élv az, amit a hatvani járás színjátszói követnek mű- sorpolitikájukban és erejük­höz, felkészültségükhöz mér­ten játékukban is. (— r) „Legyen ész vezetőd“ — az Antigone egri diák-színpadon szerepelni is. (Az igazság: szá­mos ..műkedvelő színész” lett tehetsége és felkészültsége folytán a későbbiek folyamán színházaink valamelyikének hivatásos művésze. És melyik falusi színjátszóban nincs meg a felfedezés utáni titkos vágy...). A falusi kultúrcso- portok munkájához az Illeté­kes járási és megyei szervek is sok segítséget adnak, hi­szen tevékenységük igen je­lentős az emberek nevelése, szórakozása tekintetében. A falusi szín játszócsopor­tok igen nagy fejlődésen men­tek keresztül a hatvani járás területén is. Csak a színját­szókról van most szó, hiszen a legtöbb probléma a múltban ezek működésével volt. Ahogy Fehér Vilmos elvtárs, a hat­vani járási népművelési felü­gyelő mondta: aki képet akar kapni a színjátszók mostani tevékenységéről, az nézze meg elvégzett és most folyó mun­kájukat, ugyanígy jövő terve­iket is. NÉZZÜK HÁT MEGv , Már-már tünedezőben az a téves felfogás, hogy ha a szín­játszó csoport sikert és pénzt akar, akkor feltétlenül operet­tet kell játszania, mert azt a kö­zönség „eszi’*. Nem így van •—: : ha a színjátszó csoportok sem akarják így —, hanem arra törekednek, hogy szépet és tartalmasat adjanak néző­iknek. A közönség ízlése és igénye nagyrészt a kultúrcso- portok tevékenységén és mun­káján formálódik ilyenné vagy olyanná. Ez pedig érthetően írja elő feladataikat. Az el­múlt évben például a csányi színjátszók az ezerszer kiöre­gedett és agyonkoptatott Ma- rica grófnőt akarták műsor­tervükbe iktatni. Végülis — az illetékesek közbeszólására — mégis prózai darabot vá­lasztottak és méghozzá nem kisebb darabot, mint a Kavi­árt. A siker, az elismerés nem is maradt el. Az idén a » Kőszívű ember fiai bemuta­tására készül fel a színjátszó csoport. Fiatal gimnazista-lányok rendezgetnek a színpadon. He­lyükre rakják az oszlopokat, az emelvényeket, s mire elkészül­nek a díszlettel, kialakul az Antigone színpadi képe. Estére már fenn a színpadon, a felállított díszletek között, a palota oszlopcsarnokában — hangzanak el Sophokles tragé­diájának verssorai. Szép és egyben nagyon ne­héz feladatot vállalt az egri Szilágyi Erzsébet Leánygimná­zium színjátszó csoportja, ami­kor hozzákezdett az Antigone betanulásához. A nehezén már túl vannak, szeptembertől pró­bálják a tragédiát, s szorgal­mas munkájuk befejezéshez közeledik. Március első heté­ben lépnek közönség elé, s bi­zonyára jól vizsgázik majd az ifjú színjátszó csoport. Legalábbis ezt akarják a da­rab szereplői, s ezt szeretné a rendező tanár, Farkas László is. — Nem könnyű görög tragé­diát játszani. Mi mégis ezt vá­lasztottuk —- mondja a darab rendezője. — Ä görög dráma a világ drámairodalmának egyik alkotóeleme. Egy olyan dara­bot akartunk bemutatni, amit más csoportok nem játszanak. Görög drámát még nemigen EGEI VÖRÖS CSILLAG 1—2-án: A ml ids családul* EGRI BRODY Nincs előadás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 1—2-án: Idegenben GYÖNGYÖSI PUSKIN 1—2-án: Calabuig játszottak Egerben. Csupán az utóbbi napokban az Irodalmi Színpad műsorán ismerkedett az egri közönség Aristophanes Lisystrate című vígjátékának egyik részletével. S hogy miért pont az Anti­gonét mutatjuk be? Jó darab, nagyon szép szövege van, s kö­telező olvasmánya is a diákok­nak. Most, hogy színpadon lát­ják majd, jobban megértik Sophokles mondanivalóját, aki korának, az időszámítás előtti négyszázas évek társadalmá­nak keresztmetszetét adja. Érdeklődéssel várjuk az elő­adást. A Szilágyi Erzsébet Leánygimnázium színjátszói újat adnak a közönségnek. Gö­rög tragédiát tárnak a nézők elé. Sorétragédiát, amelyben a szeretet ütközik össze a zsar­noksággal. Külön érdekessége lesz az előadásnak a kórus szerepe, amely a görög tragé­diákban mindig a közvélemény hangját jelképezi. Mikor március eső hetében felmegy a függöny, a színjátszó csoport tagjai a messzi múltba visznek el bennünket, Théba városába, annak királyi palo­tájába, s ott pereg le előttünk Antigone, Ismene és a zsarnok Kreon tragédiája. (márkusz) HATVANI VÖRÖS CSILLAG 1—2-áin: Chaplin-parádé HATVANI KOSSUTH 1—2-án: Ügyetlen tagus FÜZESABONY 1—2-án: Ott a végállomássá. PÉTERVASARA 1- én: Fekete zászlóalj 2- án nincs előadás HEVES l—Mm Szent Péter esernyője 1959. március 1, vasárnap: A Német Demokratikus Köztár­saság hadseregének napja. 1919. A koreai függetlenségi moz­galom évfordulója. 1921. Megalakult a Mongol Népi Forradalmi Párt. 1919. A Vörös Újság újra megje­lenik. 1784. Ezen a napon szállt fel az első magyar léggömb, a Győri Tu­domány Főiskola repülő golyó­bisa, <2 Névnap V Ne feledjük; hétfőn: LUJZA kedden: KORNÉLIA « ÜNNEPÉLYES keretek között nyitották meg Boldogon a magyar—szovjet barátsági hónapot. Az ünnepség után a helybeli kultúrotthon színját­szói bemutatták a „Fonó’’ cí­mű régi népszokást. — NAGY SIKERREL mu­tatta be az egri Gárdonyi Géza Színház február 22-én, a recski bányász kultúrott- honban a Megperzselt lá­nyok című drámát. MA AZ EGRI Il-es számú gyakorló iskola a Csipkerózsi­ka című mesejátékot mutatja be délelőtt 10 és délután 3 óra­kor a járási kultúrotthonban. — AZ EGRI Városi Mű­velődési ház Kamara Tánc- együttese március első nap­jaiban vidéki turnéra indul. A tájelőadások után a be­mutatkozó előadást Egerben, április 6-án tartja a Gárdo­nyi Géza Színházban.- KEDDEN ESTE 8 órakor „Sugárzások és hatásaik” cím­mel előadás lesz Egerben a TIT-klubban. Előadók: Bakó Jenő, Dr. Csömör László, He­gedűs István, Suba Jánosa.és Szilágyi Gyula. — A PETÖFIBÄNYAI bá­nyász-lakóházak javítása * majdnem 80 ezer forintba ke­rül „ Mátravidékl Szénbá­nyászati Trösztnek évente. — A PARÁD1 Vegyes Ktsz cserépvágó asztalt vásárolt, hogy megkezdhesse a cserép­gyártási kísérleteket. Egerben délután fél 4 órakor és este fél 8 órakor: MAJD A PAPA Hatvanban este 7 órákon MEGPERZSELT LÁNYOK Tűnt idők... (Foto: Gyurkó) Szerénytelenség, vagy fefedékenység . Értetlenül állok két plakát előtt. Az egyiken köziig hogy az egri Szakszervezeti Kultúrotthon Központi színjátszó csoportja bemu­tatja a Bolondgomba cí­mű vígjátékot. Megtudjuk a plakátról azt is hogy a művészeti vezető Rud- lof Károly. Ez eddig rendben is lenne, bár az is igaz, hogy a művészeti vezetővel kap­csolatos értesítést eddig már több plakáton közölték ve­lünk. No, de itt van most a má­sik plakát, amelyről az derül ki, hogy a Szakszervezeti Kultúrotthon ugyancsak köz­ponti színjátszó csoportja, be mutatja A róka meg a szőlő — című háromfelvonásos hő­si komédiát. Most már azt szeretnénk tudni, hogy végeredményben melyik a központi színjátszó csoport, mert az egyik fel­tétlenül méltatlanul használ­ja e büszke címet. De az is lehet, hogy mind a kettő. Ez még csak 8 kisebb hi­ba. Van itt más is. A róka meg a szőlő pia1átjárói egy­általán nem derül ki, hogy ki rendezte az előadást, sőt még csak az sem, hogy Iá írta ezt a hősi komédiát. Ez­zel szemben ismételten és már nem is tudjuk hányad­szor közlik, hogy művészeti vezető: Rudlof Károly. Nem tudom, milyen elgon­dolások alapján kellett leta­gadni a szerzőt, hiszen min­denki tudja, hogy valakinek meg kellett írnia ezt a dara­bot és nem á rózsabokorban jött a világra. A darab budapesti sikere azt bizonyítja, hogy írójá­nak, a brazil Guillerme Fige- reidónak, egyáltalán nem kell szégyenkeznie e komé­diáért, inkább azoknak van szégyellnivalójuk, akik ilyen szerénytelenül, hiányos kéz­iratot adnak nyomdába, no és egy kicsit azoknak is, akik engedélyezik az ilyen plakát kinyomását. (m) Két vállalatnál az érettségizettek nyomában... A félévi bizonyítványosztás után eszünkbe jutottak azok az érettségizett diákok, akik az egyetemi tanulmányok helyett az ipari termelő munkába ke­rültek. meglátogattam tehát őket és elbeszélgettem velük. Általánosságban két csoportra oszthatók ezek a fiatalok: egyik részük megszerette már az ipari munkát, a másik ré­szük pedig — mivel csak egy féléve dolgozik a szakmában — még egyik szemével sóváran kacsingat az egyetemi felvéte­lek vizsgaideje felé. Az Egri Finommechanikai Vállalat orvosi műszer-részlegénél ta­láltam olyan három érettségi­zett fiatalra, akik hamarosan szakmunkások lesznek. Olya­nokra, akik az ipari munkával végleg elkötelezték magukat. Kassa, György, az egri Köz- gazdasági Technikumban vég­zett 1957-ben és az érettségi után nyomban belépett a vál­lalathoz. Ahogy beszélgetek vele, látom, hogy komoly, érett gondolkodású fiatalem­berrel állok szemközt. — Azért jöttem a vállalathoz, hogy szakmát tanuljak. Ebben a műhelyben tizen vagyunk, hat idősebb szakmunkás, meg mi, négyen ipari tanulók. Az idősebbek, különösen Lakatos Zoltán, szívesen foglalkoznak ívelünk, Naponta nyolc órát dolgozunk, fizetésünk 400 fo­rint. Kosztot igen kedvezmé­nyesen kapunk, alig fillérekért Az első évben az MTH-ba is jártunk, de mióta a szerződé­sünket egy félévvel meghosz- szabbították, azóta nem kell járnunk. Amikor az egyéves szerződést aláírtam, azt hit­tem, hogy egy év után felsza­badulok, de most egy minisz­teri rendelet a tanuló évet egy félévvel meghosszabbította — így csak ebben az évben, augusztusban teszem le a kö­telező vizsgát. Megszerettem a szakmát és az az elhatározá­som, hogy a vizsga után még fokozottabban törekszem szak­mai ismereteimet evaranüani Korepta Gyula más oldalról válaszol feltett kérdéseimre-, — Orvosi műszereket javítunk, de nemcsak a Heves megyei kórházaknak, hanem Salgótar­jántól Sátoraljaújhelyig min­den kórház részére mi dolgo­zunk, mert Miskolcon sincs olyan vállalat, amely orvosi műszerek javításával foglal­kozna. Ma már jól ismerjük a módját, hogyan kell a beteggé vált orvosi műszerekkel (lám­pák, vérnyomásmérők, szülé­szeti szakeszközök, gyomorvar­ró gépek, csipeszek, fogók, stb.) és javításuk nem okoz nagyobb nehézséget. — A műhelyben az „öregek” és fiatalok között kitűnő az összhang. Amit ők tudnak, igyekeznek átadni nekünk. A műhely ellen sincs kifogásunk: jól fűtött helyiségben, rádió­szó mellett dolgozunk. Van azonban, ami a mi fantázián­kat izgatja: milyen lehet egy olyan orvosi műszerjavító mű­hely, amely a ■ legmodernebb gépekkel rendelkezik. Mert azt bizony meg kell mondanom, hogy itt mi még a gépesítés te­kintetében nem állunk az első helyen — mondja az értelmes arcú fiatalember. Az a műhelysarok, ahol a fiatalok dolgoznak, rendezett, nyoma sincs a szétszórtságnak. A fiatalos fantázia azonban az egyszerű, szürke falakat nem tűrheti, ezért — férfiakról lé­vén szó — színésznők képei dí­szítik az egyik sarkot. Köztük van Lollobrigida is. Miért ép­pen 6 hiányzana? Tánczenét szolgáltat a rádió és a szerel­mes. hangú dallam összevegyül a köszörülés monoton zörejé­vel. A két fiatalember majdnem egyszerre mondja, hogy a har­madik érettségizett szakmun­kásjelölt, Petrányi Jánosné, de őt most nem láthatom munka közben, mert beteg. A beszél­getésbe beleszól Lakatos Zol­tán iá, a főnök, aki távollété­ben is dicséri az ügyes és szor­galmas fiatalasszonyt. Arra a hírre, hogy az újság­tól vannak, bedugja a fejét a műhely ajtaján Kulciczky Er­zsiké is, aki ugyan nem érett­ségizett, de 1958-ban .jött ide tanulónak. Munkatársai szerint ügyes, talpraesett teremtés ez a fiatal lány és jó szakmunkás lesz belőle. Megszokta a férfi­társaságot és szívesen dolgozik együtt velük. Az Autóforgácsoló-gyárban ugyancsak találkoztam érett­ségizett fiatalemberekkel. Fél­éve dolgoznak a gyárban Jaksi István, Halmos Péter, Hidy Féter. Őket nem vették fel ta­valy az egyetemre, így munkát vállaltak az Autóforgácsolónál Nem kötelezték el magukat teljesen az iparral, mert még egyszer kísérletet szeretnének lenni az egyetemi felvétellel. Anyagmozgatási munkát vé­geznek, kisegítő beosztásban dolgoznak azért, hogy egymű- szakosak legyenek. Nem érték­telen így sem az ő munkássá­guk. Havi keresetük 1000—1100 nyelvtudásnak mindig hasznát veszi az ember. Halmos Péter sem egysíkú valaki: az egri úszók és főképpen az egri ví­zilabdázók egyik oszlopos tag­ja. A harmadik fiatalember, az Autóforgácsológyárból Hidy Péter, aki kitűnő érettségivel a kezében szakiparos lesz: villanyszerelő-tanuló. Ve.8 nem találkozhattam, mert éppen Budapesten tartózkodott: vizs­gázni ment. Ahogy őt ismerik, ezt a vizsgáját is kitűnően fogja letenni. Nyolc ember, nyolc elinduló sors pillanatképét láttuk. A fiatalság derűje és ereje árad azokból, akikkel beszélgettünk. És külön jó az, hogy a munka­pad mellett, vagy két munka­pad között arról lehet beszél­ni, hogy mit mondott a világ- történelem számára Szofok- lész az Antigonéban íJaksi ve­zérszerepet játszik a középis­kolások által előadandó darab­ban), vagy arról lehet vitat­kozni. ho»v a snor+szerű élet mennyire hasznos a mindenna­pi munka és a szellemi élet szempontiából. Ez a jó, ez a helyes fiatalság! (f, aj forint között mozog. A fiúk elég vállasok ahhoz, hogy az anyagmozgatást jeles teljesít­ménnyel végezhessék. Munkájukat eleinte gépek mellett végezték, de aztán a háromműszakos beosztás és egyéb elfoglaltság miatt az egyműszakos kisegítői munká­ra tértek át. Jaksi István ugyanis kitűnő színjátszói ké­pességekkel rendelkezik, ezért két színdarabban is foglalkoz­tatják:, ehhez pedig idő kell és tanulás. De ezen kívül is ké­pezi magát: • nyelveket tanul, mert — mint mondja — a

Next

/
Oldalképek
Tartalom