Népújság, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-06 / 55. szám

NEPCJSAG 1959. március 6., ptam A Hazafias Népfront művelődési munkájáról FILM; A HAZAFIAS Népfrontban folyó kulturális munkának is a Politikai Bizottságnak a Ha­zafias Népfront-mozgalomról szóló határozata adta meg az erőt, a sziláid talajt. Az 1958. március 15-ig újjászervezett népfront-bizottságokkal mar szervezettebben tudtunk dol­gozni. Az 1957-es — főképp városainkban, járási székhe­lyeken tartott — rendezvé­nyeinkkel szemben 1958- ban már tevőlegesen bekap­csolódtunk állami ünnepeink szervezésébe is. Természetesen a párt nép­front-politikája sajátos terüle­ten, sajátságos munkafelada­tot ró a Hazafias Népfront- mozgalomra. Megerősödött, akcióképes népfront-bizottsá­gaink, — a megfelelő szervere segítségével, együttműködésé­vel — képesek az e téren rá­juk váró feladatok végrehaj­tására is. Mik a . népfront-bizottságok feladatai a kultúrpolitikában’ Fontos feladatának teitint- jük. hogy a párt művelődési irányelveinek szellemében, a dialektikus-materialista világ­nézet, a marxizmus—leniniz- mus térhódítását segítsék elő. A szocialista kultúrforrada- lom győzelméért vívott harc, az emberek gondolkodásának szocialista átformálása szab­ják meg feladatainKat. Éppen ezért művelődési tevékenysé­günk lényeges része a külön­böző ismeretterjesztő munka, elsősorban a természettudo­mányos, és politikai ismeret- terjesztés. LEGKÖZVETLENEBB fela­datunk a magyar—szovjet ba­rátság hónapjának méltó meg­ünneplése. ' Az e munkában való rész­vételünk is igen jó alkalom ar­ra, hogy a magyar—szovjet barátság gondolatát erősítsük és elmélyítsük. A barátsági hónap megrendezése egybe­esik a Tanácsköztársaság 40. éves, és felszabadulásunk 14. éves évfordulója előkészítésé­vel. Az ünnepi hetek program­jaiban, főleg a Szovjetunió külpolitikáját, tudományos és technikai eredményeit, mező- . gazdasági tapasztalatait, az orosz és szovjet irodáimat, művészetet, kulturális kapcso­latainkat ismertetjük. Ezüst- kalászos tanfolyamainkon, gazdaköreinkben beiktatunk egy-egy előadást, élménybe­számolót. Népfront-bizottsága­ink segítséget nyújtanák ah­hoz is, hogy a barátsági hó­nap folyamán — ahol me­gyénkben még nincs. —tekin­télyes, a népi demokráciához, hű, őszinte szovjet barátokból, békeharcosokból, MSZBT ba­ráti körök alakuljanak. Összehívjuk megyénk 1919- es veteránjait, köztük me­gyénk nő-veteránjait is. Az MSZMP megyei bizott­ságával, a megyei tanáccsal, a KISZ megyebizottságával Közösen, a Tanácsköztársaság 40. évfordulójára kiadjuk „He­ves megye a Tanácsköztársa­ság idején" című dokumen­tum-gyűjteményt. A könyv borítólapja tervezésére ver­senypályázatot hirdettünk meg. A köny Heves megyeben j & Tanácsköztársaság idején lezailott eseményeket tárgyal­ja. Közli több, ma is élő 1919- es kommunista veterán visz-1 szaemlékezéseit is. Az 1958. novemberi tanács-! és képviselőválasztás újabb sikeres erőpróbája volt a nép­front-bizottságainknak, a párt vezette népfront-politikának. Igen helyesnek tartjuk, s az eddigi eredmények is bi­zonyítják — a december óta folyó népfront-tanfolvamokat, s a tanácstagok továbbképzé­sét. Mind népfront-bizottsági tagjaink, mind a régi, s új tanácstagjaink sok hasznos politikai •— gyakorlati segít­séget kapnak ezeken a tanfo­lyamokon munkájuk további, sikeres végzéséhez. ez év Áprilisában ün­nepeljük a Világ-Békemozga- lom 10. éves évfordulóját Az 1957. május 3-i — Hatvanból elindult — bókefelhívásunk, s annak megyei, országos vissz­hangé, bizonyította megyénk dolgozóinak harcos békevá­gyát. Megyénkben is méltó­képpen akarjuk megünnepelni a V. B. mozgalom nugy nem­zetközi évfordulóját. A Nőtanáccsal, s a KISZ megyebizottsággal közösen a II. negyedévben kiadjuk me­gyénk nagy kommunista asz- szonyának, Hámán Katónak az életét ismertető könyvet. További tervünkben szerepel a II. félévben egy szerkesztő bizottság által irányított ha­vonta megjelenő füzetsorozat kiadása. Ez a füzetsorozat egy-egy példányban kb. 8—9 tanulmányban megyénk aktu­ális, s egyéb eseményeivel foglalkozik. (Tudományos, ré­gészeti, néprajzi, vízgazdálko­dási, idegenforgalmi, mező­gazdasági, stb.) Ez évben szeretnénk meg­valósítani, hogy megyénk nagy fiának, Gárdonyi Géza írói, pedagógus munkásságának, hagyományainak méltó emlé­ket állítsunk. A pártbizottság, a tanács, a tömegszervezetek segítik megyénk dolgozóinak óhaját, a Gárdonyi Géza szo­bor létesítését, s a múzeum felújítását, rendezését. Megyénk égjük leggazda­gabb a természeti szépségek, üdülési-, fürdő-, idegenforgal­mi lehetőségek, kulturális em­lékek adottságaiban. Segítsé­get nyújtunk a megalakult Mátra—Eger-vidéki Intézőbi­zottság munkájához. Javasol­juk, hogy ebben az Intézőbi­zottságban tevékenykedjék balneológiái, hidrológiai tár­saság megyei csoportja, mű­emlékvédő bizottság, az egri várbarátok, és gyöngyösi mú- zeumbarátok köre. MINDEN SZINTEN részt veszünk a gyermek- és ifjúság- védelmi tanácsok munkájában. Feladatunknak tartjuk célkitű­zéseik megvalósulását. Ezúton is javasoljuk, s támogatjuk egy Heves megyei állandó gyer­mekotthon létesítését. Az illetékes szervek segítsé­gével foglalkozunk a megyénk­ben élő mátrai szlovák ajkú nemzetiség helyzetével, kultu­rális-néprajzi sajátságos viszo­nyaikkal. Foglalkozni kívá­nunk továbbá a cigányság kul­turális, erkölcsi, esztétikai, munkára nevelési problémái­val. A népfront-művelődési mun­kánknak lényeges területe a békemozgalmi munka. Nép­front-, illetve békeesteken kérdezz—felelek módszerrel po­litikai, természettudományos, ismeretterjesztő előadásokkal, kiállításokkal, ankétokkal, pél­dául az ifjúság erkölcsi-eszté­tikai nevelési, családi nevelés, iskolai nevelés, alkoholizmus, könyv-, filmismertetés, társa­dalmi tulajdon ellen elkövetett bűncselekmény, a „jampec” stb. témák keretében kívánunk foglalkozni e problémák meg­oldásával, ismertetésével. To­vábbra is szervezünk találko­zókat, látogatásokat, tapaszta­latcseréket, különböző rétegek részére megbeszéléseket, járási, városi szinten is. Ezekkel a rendezvényekkel a munkás- osztály vezetőszerepe tudatosí­tásának, a mezőgazdasag szo­cialista átszervezésének, a ha­ladó értelmiség megbecsülésé­nek pártpolitikai célját kíván­juk támogatni. Mezőgazdasági vonatkozás­ban az agarártézisek és a Köz­ponti Bizottság 1959. januári határozatának szellemében vé­gezzük munkánkat, különös te­kintettel a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésének nagy feladataira. Gazdaköreinkben, ezüstkalászos tanfolyamainkon a „Világ mezőgazdasága”, „Ma­gyar mezőgazdaság helyezete és perspektívája” című előadá­sokat iktatjuk be. Illetékes szervekkel közösen havonta megjelentetjük a „Termelőszövetkezeti Híradó­jáét és a jói dolgozó tsz-ek életéről kettő brosúrát készí­tünk. Mezőgazdasági jellegű látogatásokat, ankétokat, bor- kiállításokat és versenyeket, filmvetítéseket szervezünk a területileg illetékes mezőgaz­dasági osztályokkal közösen. AZ MSZMP MŰVELŐDÉSI irányelvei fontos területként jelöli meg a munkásosztály, a munkáslakta területek kultu­rális igényeinek fejlesztését, maximális kielégítését. A kul­túrpolitikánk osztálytartalmát igyekezünk segíteni azzal, hogy felmérjük mi is a ma­gunk területén a munkáslakta területek kulturális problémá­it, s észrevételeinkről az illeté­kes szerveket tájékoztatjuk. Azokon a helyeken, ahol 2-3 kisebb szomszédos község meg­felelő számú, vagy képzettségű művelődési szakember hiányá­ban — művelődési rendezvé­nyeknél nehézségekkel küzd, különböző címen falutalálko­zókat szervezünk. Ezeken a ta­lálkozókon a kulturális szóra­kozás, versenyek mellett meg­felelő jelleggel politikai tartal­mat is adunk. A népfront-mozgalom sokré­tű munkaterületen tevékeny­kedik sajátos mpnjmmód§ge.- rekkel. Ez határozza még Kul­turális terveinket, s felada­taink sikefes megoldását is Művelődési munkánknak tar­talma és ereje a Magyar Szo­cialista Munkáspárt helyes népfront-politikájában a ta­nács, társadalmi, s tömegszer­vezetek segítségében, s a dol­gozók mind erősebb bizalmá­ban, aktivitásában van. Az MSZMP művelődési irányel­veiben olvashatjuk: „Büszkén tekinthetünk vissza a megtett útra: Nagyok, felemelők eddigi eredményeink. De sokkal na­gyobbak a még meg nem ol­dott feladatok, a felemelkedés útjának hosszabb és merede- kebb része még előttünk van. Itt vázolt céljaink egész né­pünk érdekeit szolgálják, ezért számítunk minden becsületes, hazáját és népét igazán szerető ember tevékeny közreműködé­sére abban a harcban, melyet a célok eléréséért folytatunk!” RUDLOF TIBOR m. munkatárs. Calabuig Magyarul beszélő spanyol film 1959. március 6, péntek; l864-t>en * született Sebestyén Gyula néprajztudós, történetíró. 1394-ben született Sz, G. Lazo, az oroszországi polgáhábórú hőse. ^ Névnap C? Ne feledjük, szombaton: TAMAS tilget — TANÁCSTAGI fogadó­órát tart az egri 49. választó- kerület választóinak március 8-án, vasárnap délelőtt 9—11 óráig, Csiky Sándor u. 48. sz. alatt Szikla Károly tanácstag. — A MÁTRAVIDÉK1 Erő­mű KISZ-szervezete hétfőn — 9-én —, délután 6 órai kez­dettel az Erőmű kultúrtermé­ben előadást rendez a „Család és gyermeknevelés” címmel. Előadó: Dr. Dezséry László. — A TÉLI MUNKA sike­res elvégzéséért a gyöngyösi Téglagyár dolgozói televíziós vevőkészüléket kaptak a Téglagyári Egyesüléstől. — KILENCVEN hold tavaszi árpát, tizenhét hold búzát, húsz hold zab'ot vetettek el idáig a kisleörei termelőszö­vetkezetek. — A HATVANI járás munkásai az utóbbi időben 028 ezer forint OTP vásárlási hitelt vettek igénybe. — NYOLCEZER hold szőlő metszését végezték már el a megyében. A szőlők metszése a kedvező idő hatására to­vább tart. — A GYÖNGYÖSI Szer­szám- és Készülékgyár mun­kásai és vezetői elhatározták, hogy a termelőszövetkezetek részére soronkívül végzik el a javítási munkát. Tréfa, szatíra. irónia — mindez együttesen jellemzi » filmet. Tele van humorral, helyzetkomikummal, de egy pillanatra sem téveszti szem elől fontos mondanivalóját, Bemutatja a hatvani Kossuth Filmszínház március 5—9-ig. Pályázati irodalmi felhívás művekre A VII. Vilógifjúsági és Diák- találkozó magyar előkészítő bi­zottsága irodalmi pályázatot hirdet. Pályázni lehet elbeszé­léssel, novellával, hosszabb költeménnyel, vagy versciklus­sal, jelenettel, egyfelvonásos színdarabbal. A bizottság olyan irodalmi színvonalú műveket kér a pályázaton részvevőktől, amelyek a népek közötti barát­ságról, a békéről, a fiatalok életéről, az eddigi ifjúsági ta­lálkozók emlékeiről szólnak. Pályázati díjak: I. díj 6000, II. díj 4000, III. díj 2000 forint. A pályázaton bárki részt ve­het, tekintet nélkül eddigi iro­dalmi munkásságára és élet­korára. A bizottság azt szeret­né, ha a fiatalabb írógeneráciö minél nagyobb számban szere­pelne a pályázaton, A pályaműveket a Magyar Ifjúság szerkesztősége irodalmi rovatához kell beküldeni „VIT- pályázat” megjelöléssel. Be­küldési határidő június 1. A beérkező legsikerültebb alko­tásokat a Magyar Ifjúság iro­dalmi rovata rendszeresen közli. A bíráló bizottság az eredményeket július 25-én, a VIT megnyitásának előestéjén ! hirdeti ki. (MTD Ml az erősebb? A Csipkerózsika előadásáról Egerben este fél 8 órakor: MAJD A PAPA (Bérletszünet) Moziműsor EGRI VÖRÖS CSILLAG Felfelé a lejtőn EGRI BRÓDY Idegenben GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Tegnap GYÖNGYÖSI PUSKIN .Az árban HATVANI VÖRÖS CSILLAG Robin Hood HATVANI KOSSUTH Calabuig FÜZESABONY Nincs előadás HEVES Nincs előadás PÉTERVÁSARA Királyasszony lovagja { Hatvan varas anyahonyveből Születtek: Palya Mária, Bakos Attila, Bakos Márta, Csorba János, Tóth Márta Erzsébet, Müller Ist­ván, Móra Attila, Geiger Zoltán, Fülöp Árpád, Kiffer Ilona. Házasságkötés és haláleset nem volt. A V/L A’C Hans Albers a napokban ját­szotta a 300-ik filmszerepét. A film címe: Tizenhárom vén sza­már. A 300 film 35 évre oszlik el. A Film Daily Maria Schell-t tartja az 1958-as év nagy művészi felfedezésének. A legjobb férfi- színész címet Alec Guinnes, a Híd a Kwai folyón-ban játszott szerepéért, Elisabeth Taylor pedig a legjobb színésznő rangját nyerte el. ★ A május 1-én kezdődő XII. Nemzetközi Filmfesztiválon Cannesben „Nemzetiségi napo- j kát” rendeznek. Ez lehetővé | teszi majd, hogy egyes álla- j mok egy napon vetíthessék filmjeiket. Több szovjet forgatókönyv­író, köztük Mihail Romín, Donszkoj és Lebegyev rende­zők, valamint Sz. Karsak író, gyermekfilm-stúdió létrehozá­sát tervezik. ★ A svéd filmgyártás 1955-ben 40 filmet készített, de úgy látszik, nagy a veszteség, mert 1959-ben csak 15 film gyártását tervezik. TÉVED, AKI A SZINLAP elolvasása után azit gondolja, hogy a Csipkerózsika című mesejáték Grimm meséjének egyszerű színpadi feldolgozása. Nemcsak látványos betétekkel, a szereplők számának megnö­velésével bővítette ki Ignácz Rózsa ezt az örökszép mesét, de igen szerencsésen gazdagí­totta eszmei mondanivalóját is. Megtekintése után gyermek és felnőtt egyaránt .úgy érzi, jó­val többet kapott a vártnál. Már az első pillanattól kezdve szeretettel vegyes kíváncsiság ébred bennünk, és ez végig kíséri Árva Jóska — a szegény kertészfiú és Csipkerózsika — a szépséggel, jósággal megál­dott királylány szerelmének történetét. Földöntúli átok és emberi gőgösség, gonosz va­rázslat és korlátolt butaság gördíti útjukba az áthághatat­lannak vélt akadályokat. A szerelmes ifjú eleinte ellen­felei fegyverével, erőszakkal és furfangg’al akarja elérni cél­ját. Ez az út azonban — bár látszólag már-már eredményre veziat — az utolsó lépéseknél újabb buktatókat rejteget és ekkor — a legkritikusabb pil­lanatban — döbben arra Jóska, hogy a gonoszság oka a bekér- gesedett szív, a gőg forrása az emberi megnemértés. Ezek el­len mit sem ér az erőszak és a furfang. Egyetlen eszköz használható csak: a jóság. A szeretetből fakadó jóság leol­vasztja a szív kérgét, leveszi az emberi szemről a hályogot. A hosszú, kalandos út, amit Jóska megtesz annak érdeké­ben. hogy az átok száz eszten­dejét lerövidítse, bőséges al­kalmat ad a szebbnél szebb, látványos jelenetek beiktatá­sára. A tömegek szín pompás felvonulása már az első felvo­násban megkezdődik, de leg­gazdagabban a második felvo­násban bontakozik ki. Idő apó apró szolgáinak, Tavasz tün­dér népének bájos balettbetét­je valamennyi néző számára maradandó élményt jelént. A RENDEZŐ KOLLEKTÍVA — amelynek csaknem a teljes tanári kar a tagja volt — igen nagy és eredményes munkát végzett. Mintegy nyolcvan gye­reket kellett bevezetni a játék, a színpadon való mozgás tit­kába. Ezt a feladatot a lehető legtökéletesebben oldották meg. Különösen ki kell emel­ni Kálmán Miklósné úttörő csapatvezető, és Osváth Paine kisdobos-vezető munkáját, akik a hosszú hónapok munká­jának oroszlánrészét vállalták. Dienes Tibomé az ének, Ga­lambos Jánosné pedig a tánc­betétek betanítását végezte nagy hozzáértéssel és odaadás­sal. A pajtások játékát a da­rab mondanivalóját szépen és érzékelhetően aláfestette Kor­mos Antal tanár színvonalas zongorajátéka. A tantestület többi tagjai mint díszletezök, öltöztetők, rendezők, stb. vet­ték ki részüket a munkából, s e szerteágazó munkákat Papp Emőné igazgatónő irányította, mint egy karmester. Külön ki kell emelni azt a felbecsülhetetlen segítséget, amit a betanításhoz Fontos Magda színművésznő nyújtott. Időt, fáradságot nem kímélve vett részt a próbákon, ezzel is igazolva, hogy mennyire sokoldalú segítséget nyújthat­nak á szülők az iskolának. Ez­úton is köszönjük szeretetből fakadó munkáját. Köszönjük a többi szülő fáradságot nem is­merő segítségét is. A SZEREPLŐ GÁRDA - a Pedagógiai Főiskola gyakorló iskolájának növendékei — na­gyon kitett magáért. Vala- mennyiök közül ki kell emelni Némedi Eszter játékát, aki Soserest ‘ tündért személyesí­tette meg. Magas színvonalú, kulturált mozgása és hanghor­dozása bármely igényesebb színpadon is megérdemelt si­kert aratna. A főszerepek: Ár­va Jóska és Csipkerózsika ' — kettős szereposztásban eleve­nedtek meg. Fekete Istvánt ru­tinosabb játék, Karsai Istvánt szebben csengő orgánum jel­lemzi. A lányok közül Korom- pai Detti Csipkerózsikája in­kább a jóság megtestesítője, Benkő Marikáé pedig a sze­rénységé. A királyi házaspárt Csécs Emmi és Tóth László személyesítette meg. Verebélyi Bandi, az udvari bohóc fölé­nyesen és mulattatóan bölesel- kedő figurájában kimagasló alakítást nyújtott. A helyzet- komikumból fakadó derű mé­lyén ott csillogott az udvar üres életéről alkotott véle­mény. Rózsa Sándor Idő apója igen kedves epizódot jelent. De sem hely, sem idő nincs valamennyi szereplő felsoro­lására. Kiss Mariann és Hel­ling Ilona (illetve kettős sze­reposztás következtében. Tör­tük Magda), a két jóságos tün­dér, Tóth Marika, a Tavasz tündér, Rátkai László. Berták Béla, Nagy Tamás, Kelemen Ferenc stb., az udvari népség - megszemélyesítői, Prókai Ka- . talin a Bagoly szerepében és a többiek, mind-mind tudásuk legjavát adták. A SZÍNVONALAS JÁTÉK, a festői jelmezeit, és az öt­letes díszletek, kedves, fülbe­mászó zenei aláfestéssel való- . ban maradandó élményt jelen­tett valamennyi néző számára- S a darab mondanivalója, ami­vel gazdagabban tértünk haza, sarkalatos igazság: többet ér­hetünk el jósággal, szeretettel, mint erőszakkal és furfanggal. Mert ha ideig-óráig érnek is ez utóbbiak valamit, igazi eredményre, tartós boldogság­ra csak a jóság és szeretet ve-, zethet. Halasy László r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom