Népújság, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-06 / 55. szám

1959. március 6.. péntek NÉPÚJSÁG Tovább a megkezdett úton .4 jövőben is me» akarja tartani a Minisztertanács vándorzászlaját a verpeléti Dózsa Tsz Termelőszövetkezetünk tíz­éves. Tíz év alatt küzdelmes, harcos, kitartó munkát folyta­tott, amíg eljutott oda, hogy az ország egyik legjobb terT melőszövetkezetei közé sorolta a Minisztertanács. Termelőszö­vetkezetünket, úgy, mint álta­lában országunkban a többi tsz-eket is, két esetben próbál­ták szétzilálni. 1953-ban a Nagy Imre-féle jobboldali poli­tika, és 1956-ban pedig az el­lenforradalom. Termelőszö­vetkezetünk tagságának mint­egy 80 százaléka mindkét meg­próbáltatást kiállta és az ellen­forradalom után bebizonyítot­ta, hogy nem egy erőszakosan összetákolt szervezkedés, ha­nem egy megalapozott gazda­ság, amely megmutatkozott abban is, hogy Nagy Imre romboló politikája után évről évre fejlődött és az ellenforra­dalom szétverése után pedig mind politikailag, mind gazda­ságilag megerősödött. Termelőszövetkezetünk gaz­dasági felépítése szilárd. Terv­szerűen gazdálkodunk, amely megmutatkozik abban is, hogy a talaj termőképességének fo­kozása évről évre növekszik. Állattenyésztésünk fejlesztése mind mennyiségileg, mind mi­nőségileg kielégítő, a tagság életszínvonala évről évre nö­vekszik. Hogy ez így van, ezt egyné­hány számmal alá is kívánom támasztani. Kenyérgabonából például termelőszövetkezetünk 1954. évi holdankénti átlagter­mése 14.70, az egyéni gazdáké 7.05, 1955-ben a tsz-é 14.20, az egyéni 7, 1956-ban a tsz-é 13.15, az egyéni 8, 1957-ben a tsz-é 14.03, az egyénieké 9.50, 1958-ban a tsz-é 15.50, az egyé­ni 8.50 mázsa volt. Ezek a számok azt jelentik, hogy termelőszövetkezetünk azonos időjárási viszonyok kö­zött egy község határában hol­danként 6,20 mázsa búzával termel többet, mint az egyéni­leg dolgozó parasztok. Ezek a számok megmutat­koznak a szőlő termesztésénél is, míg 1958-ban egy holdon a termelőszövetkezetnek átlago­san 27 hektoliter kiváló minő­ségű, 16 fokos bora termett, addig az egyéniek átlagtermé­se 18 hektoliter volt, és a mi­nőség is csak 12 fokot ért el átlagban, vagyis a termelőszö vetkezet holdanként 9 hektoli­ter borral termelt többet, min» az egyénileg gazdálkodó pa- rasztpk. Ha Verpelét viszony­latában az egyéni dolgozó pa­rasztok is ennyit termeltek volna ezer kataszteri holdny szőlőterületükön, ez a község­nek 13 500 000 forinttal jelen­tett volna többet. Eredményeinket azzal tud­juk megindokolni, hogy amíg a tsz-nek 2,5 kataszteri hold te­rületre jut egy számosállat, addig az egyénileg dolgozó pa­rasztoknál hat kataszteri hold­ra jut egy számosállat. Termelőszövetkezetünk éven­te több mint 150 darab hízott­sertést ad át az állami válla­latnak, mintegy 40 darab hí­zott szarvasmarhát, amelynek a tráayahozama magas, és így a talajt termőképes erőben tudjuk tartani. Holdanként át­lagosan 200 kg vegyes műtrá­gyát használunk fel szántó­földjeinken, a szőlőre pedig holdanként hat mázsát. Ezért történhet meg, hogy ipari növényekből is, mint pél­dául a cukorrépából, 140 má­zsával termelt többet a ter­melőszövetkezet, mint az egyé­nileg dolgozó parasztok. A fent említett okok hatására terme­lőszövetkezetünk tagságának életkörülményei is évről évre rohamosan növekszenek. 1957 évi zárszámadáskor egy mun­kaegység értéke 54.56 forint volt. 1958-ban 58.50 forint, és 1959. évre 62.04 forint van ter­vezve. Termelőszövetkezetünk tagságának nagyobb része új házat csináltatott, vagy vett magának, modern bútorokkal rendezték be lakásukat és minden tagunknak rádiója van. A takarékszövetkezetben a termelőszövetkezeti tagsá­gunknak mintegy 200 000 fo­rintja van elhelyezve. Terme­lőszövetkezetünk vagyoni ér­téke meghaladta az 5 000 000 forintot, és évi tartalékolása­ink beruházásra, szociális, kul­turális alapra és a gazdaság üzemvitelére 373 000 forintot tesz ki. . Ha a fentieket figyelembe vesszük, akkor minden remé­nyünk megvan ahhoz, hogy a Minisztertanács vándorzászla- ját megtarthatjuk, vagy pedig a harmadik helyről országos viszonylatban a második hf- lyezésre kerülünk. Termelő­szövetkezetünk tagsága a párt és a kormány támogatására és útmutatásai szerint mindem megtesz és bebizonyítja a köz­ség, a járás és a megye előtt, a nagyüzemi gazdálkodás fölé­nyét és magasabb rendűségét. KALYINKA JÁNOS Amerikai életforma AZ ALÁBBIAKBAN nem arról lesz szó, mintha az ame­rikai életformának kizárólag negatívumai lennének. Nem. Egyszerűen rá akarunk mu­tatni a kapitalista világ hazug erkölcsére. Állandóan eszmé­nyekről fecseg, közben ezeket az eszményeket a profit szolgá­latába állítja vagyis sárba ta­possa az emberi méltóságot^ E. Murrow, a híres Colum­bia Broadcasting System (rá dió- és televízió társaság) kom­mentátora, érdekes leleplező riportsorozatot hozott nyilvá­nosságra. „A prostitúció — mondotta — az amerikai ke­reskedelmi élet szerves része lett.” Megállapítását tényekkel támasztotta alá, s jellemző, hogy mind a mai napig senki­nek sem jutott eszébe, hogy a riportokban feltárt dolgokat megcáfolja. Persze, tényekkel nem lehet szembeszállni. A kapitalizmusban elszánt, késhegyig menő hatc folyik a maximális profitért. Ebből következik, hogy a cél érdeké­ben minden eszköz megenge­dett. Vegyük az alábbi esetet. Valamelyik tőkés' vállalkozó­nak, vagy vállalatnak úgyne­vezett „kényes gazdasági” ügyet kell lebonyolítania. A siker biztosítása érdekében a tárgyalást összekötik egy „par- ty”-val (estéllyel). Itt azután az elegánsan berendezett he­lyiségektől, a szívélyes és könnyen hozzáférhető nőkig, minden a tárgyaló fél beháló- zását célozza. Egyébként is a fehér asztal mellett folytatott gazdasági és politikai megbe­szélések trükkjét nálunk is is­merték, hiszen a Horthy-rend- szer meglepő ügyességgel csi­nálta. Természetesen az Egye­sült Államokban fényesebb és raffirláltabb keretek között zajlik le. Még néhány évvel ezelőtt ismert fogás volt: a fe­csegés Agyonbeszélték a vona­kodó felet — ha hagyta ma­gát. Most — mint fentebb em­lítettük — más eszközökhöz fo­lyamodnak. Mindig azt hallot­tuk, hogy az amerikai polgár mennyire tiszteli a nőt. Vala­kit az utcán leszólítani, meg­sérteni, felelőtlenül házas­ságot ígérni: súlyos követ­kezményekkel járhat. A tör­vény mindig a nőt védi. Ugyanakkor a tőkés világ a nőt használja fel önző céljai érdekében. Például az év ele­jén diszkrét borítékban il­lusztrált katalógus érkezik a nagy vállalatok, bankok ve­zetőihez. Ebben a katalógus­ban szereplő képanyag meg­győzi az érdekelteket az „áru” személyi kvalitásairól. Ugyan­akkor megteszik az ajánlato­kat, hogy milyen ügyletekben tudnának rendelkezésre állni. HA A TÄRGYALÖ fél me­rev, megközelíthetetlen, akihez néhány óra alatt nem lehet hozzáférkőzni, akkor „egyéni kezelésbe” veszik. Például tit­kárnőt helyeznek el mellé. A .titkárnő” azután a rendelke­zésére álló össües eszközökkel és megbízói utasításaihoz hí­ven — előbb utóbb elejti a nemes vadat. Feltételezzük, A VILÁG LEGHOSSZABB alumíniumból készült OLAJVEZETÉKE Columbia délamerikai köz­társaságban fektetik le a vi­lág leghosszabb alumíniumból készült olajvezetékét. Ebben az olajvezetékben 67,6 kilo­métert tesz meg az olaj az or­szág belsejéből egy dzsunge­lén át a Rio d’Oro partján fekvő finomítóig. A könnyű aluminiumcsövek szállítása természetesen sokkal egysze­rűbb, mint a súlyos acélcsö­veké. A 12 méter hosszú cső­darabokat 17 másodpercen­ként hegeszti össze egy auto­mata. Vasárnap?... Motorozni megyek... Kell egy kis csend... (A Sie und Er karikatúrája) EGYRE TARTÓSABB MŰANYAGOK A moszkvai textilipari ku­tatóintézet szinte hétről hétre újabb műanyagokkal gazda­gítja a tudományt és az ipart. Ezek között szerepel a ftorlon, amely különösen vegyi ellen- állóképességével és tartóssá­gával tűnik ki. Egyetlen ed­dig ismert természetes rost, vagy műrost sem tud ellen­állni a tömény salétromsav ha­tásának, mert rövid időn be­lül szétfoszlik. A ftorlon azon­ban akár egy hónapig is áz­hat a salétromsavban, akkor sem változtatja meg összetéte­lét 4 népi kommunák Irta: R. H. S. Crocs man NÉHÁNY HÉTTEL azután, hogy a múlt év szeptemberé­ben hazatértem Kínából, vita indult Angliában a népi Kom­munák jelentőségéről. Anél­kül. hogy a szakértőkkel vitá­ba akarnék szállni, közöln: szeretném jegyzeteimet, hiszen talán én vagyok az egyetlen angol ember, aki valóban lát­ta ezeket a kommunákat. A három népi kommuna, ahol jártam, 30 mérföldnyire volt három nagyvárostól: északra Tiencsintől, Csang- csautól a Sárga folyó déli partján és Vuhantól a Jangce mentén. Az odavezető utak ál­lapotát tekintve és az átszeli falvak kezdetlegességéből ítél­ve, akár sok száz mérföldnyi­re is lehettek volna minden városi településtől. A három népi kommuna — nevezzük az egyszerűség kedvéért T, C, és V-nek őket — egy-egy nagy vidéki kerületre terjed ki, egyenként 85 000, 65 000, illet­ve 54 000 taggal. Mind a há­rom esetben a kerületet úgy változtatták népi kommunává, hogy egyszerűen államosítot­ták a magántulajdont, kivéve a házakat és Kerteket. Meg­szüntették a területen műkö­dő 50—60 termelőszövetkeze­tet és központi bizottságot ne­veztek ki. amely mindent irá­nyít. a gazdasági életet az adminisztrációt, sőt a milíciát L KIK A NÉPI KOMMUNA vezetői? Parasztok, akiket gyűlések alkalmával karlen­dítéssel választottak meg. Kü­lön hangsúlyozták, hogy a né­pi kommunában csak az el­nök és annak helyettese füg­getlenített. A bizottság többi tagjai csak félig függetlení­tettek, fél naoot az iparban, vagy a földeken dolgoznak. Ellentétben azzal, amit Orosz­országban láttam, a paraszto­kat itt nem ellenőrzik egye­temi szakértők, vagy párt- funkcionáriusok. A vezetők közül, akikkel beszéltem, eg) sem volt kommunista 1949. előtt. Mindegyik iskolázatlan paraszt volt. Ma magabiztos, cselekvőképes emberek benyo­mását keltik. Jegyzetfüzeteik­ből minden szükséges adatot azonnal elő tudnak teremteni, irodájukban rengeteg újságot és folyóiratot láttam, könyvet azonban egyet sem. Egyetlen egy sem akadt, aki bonyolult napi feladatainak elvégzésé­hez gyakorlott szakértő taná­csára szorult volna. A T kommunában, melynek 85 000 tagja van, összesen 30 értelmiségi dolgozik. Három közülük állatorvos. Ennek el­lenére megmutatták nekem azt a zsilipét, amelynek épí­tését nemrég fejezték be. Amikor megkérdeztem, hogy ki készítette a műszaki ter­veket, elmondották, hogy a tanítónő kimásolta a zsilip képét egy műszaki főiskolai tankönyvből. Igyekeztem a ka­pott felvilágosításokat gondo­san ellenőrizni és meggyőződ­tem arról, hogy valóban sem­miféle segítséget nem kaptak a' felettes hatóságoktól, akik nem is avatkoztak a dologba, kivéve, hogy forma szerint jó­váhagyták az építkezéshez ki­választott területet. Mindent a világon maguk állítottak elő. beleértve a cementet és a vasmunkálatokat is. Csak a felhasznált motort hozták Harbinból. 1874-es évszámmal ellátott angol gyártmány volt. A KÉT MÁSIK kommuná­ban is hasonló jeleit láttam a parasztok kezdeményező szel­lemének. V-ben a kommuna tagjai k;törő örömmel ma­gyarázták hosv a maguk ál­tal épített kohóban beolvaszt­ják összes háztartási edényei­ket. Megkérdeztem, kitol ta­nulták meg a vasoivasztás technikáját? Elmondották, hogy két írástudó parasztot elküldték egy hatmérfölddel odébb fekvő faluba és azon leírást készítettek az ottani vasgyárról. A C népi kommunában me­zőgazdasági gépeket gyárta­nak. Tavaly még 19 000 em­ber dolgozott itt a földeken és csak 1000 az iparban, ennek ellenére 1958-ban az ipari ter­mékek értéke meghaladta a mezőgazdasági terményeicét. Elhatározták tehát, hogy to­vábbi négyezer embert irányí­tanak az iparba. A kommuna legnagyobb gyára 170 ember­rel dolgozik és mezőgazdasági eszközöket készít. A gyár egy nagy udvar, közepén hatal­mas fával, körülötte '’észerek­kel. Nyilván a volt földesúr mezőgazdasági épületei to. Az egyik oldalon 50—60 paraszt dolgozott az asztalos­műhelyben. irodabútort ké­szítve a kommuna számára, valamint egy újfajta krumpli­vágógépet, amit ők találtak fel és forgalomba akarnak hozni. A másik oldalon öt ko- vácsműhetyben ekéket készí­tenek, amelyek mélyszántásra is alkalfnasak. Mögötte ott állnak a kohók, a felhalmo­zott, beolvasztásra váró kony­haedényekkel. Az egvik sarok­ban öt öregasszony ült kör­ben. kérdésemre elmondották hogy ők a „golyóscsapé gv részleg”. Vékony vasrudat centiméter hosszúságú dara­bokra vágnak és az öreg asz- szonyok mozsárban golyóala­kúra formázzák őket, maid néhány fiú k'fénvesíti a kész­terméket Elmondották, hogy ezen a téren még nem sokra vitték, a goivóscsaoá svak ha­mar kikopnak a szekerekben. Mikor megkérdeztem, hogy miért nem vásárolnak való­ban modern mezőgazdasági felszerelést, az új traktor­gyárból, — elmondották, hogy a városi készítmény egyrészt nagyon drága, másrészt ne­kik azonnal szükségük van az árura. AZ ÍGY TERMELT eszkö­zök mindenesetre tökéletesen megfelelnek azoknax a mező- gazdasági módszereknek, amelyeket a „nagy előreug- rás” érdekében alkalmaznak. A pártvezetőség négy köve- telmériyt állított fel: több ön­tözést. mélyebb szántást, ki­sebb vetésközöket és a házi­lag előállított trágya fokozot­tabb használatát. Az 1958-as termés valóban óriási volt. Ez megállap;tha- tó még akkor is, ha r.em a kínai statisztikák mindenkép­pen megbízhatatlan adataiból indulunk ki, hanem egyszerű­en kitekintünk a vonat abla­kán. Nehéz letagadni, hogy az eredmény nagymértékben a jobb földművelési módszerek­nek tulajdonítható, amelyek azonban ugyanakkor nagyfo­kú vidéki munkanélküliséget is eredményezhetnek. A kom­munákban tapasztalt primitív iparosodás legfőbb létjogosult­sága, hogy munkát ad azok­nak a parasztiknak, akik a jobb mezőgazdasági technika folvtán fe’eslegessé válna* Mennyivel értelmesebb ez az eliárás, amely ráneveli a pa­rasztokat. hogv tanuljanak és maguk határozzák el dolgai­kat, maguk vívják ki ipari forradalmukat, mint az oro­szok által megkísérelt mód­szer. amely egyetlen ugrással a középkori sarlótól a mező- gazdasági kombájnig akarja elv'nni őket. Ahhoz a néhány észrevétel­hez, am°lveket salát tapaszta­latomból teltem meg. hnzzá- «ze-etném m^g fűzni az álla­mi tervhivatal Otndk vezeinjé.* ndí Tléhánv kliete-n+écjóf Mos. kérdeztem tőle előre látták és betervezték-e a népd kom­munák mozgalmát? Elmondot­ta, hogy a múlt év tavaszán még senki sem látta -nőre en­nek a mozgalomnak a kiala­kulását. Honan tartományból indult ki, ahová Mao Ce-tung személyesen látogatott e', hogy közvetlenül tanulmá­nyozza. Az újságban ezután hírek jelentek meg a Kom­munákról, és mint aho­gyan ez Kínában szokás, az ötlet futótűzként ter­jedt és mindenki hasonlókép­pen akart eljárni. „Ön félre­érti a mi tervgazdaságunkat — mondotta a tervhivatal veze­tője. — A tervgazdaság nem jelenti azt, hogy a gazdasági erőket mesterségesen tartjuk egyensúlyban. A tervezőnek éppen az a feladata, hogy idő­ben észrevegye az egyensúly felborulásának előjeleit és meghozza a megfelelő intézke. déseket. A gazdasági fejlődés folyamata pedig mindig abból áll, hogy elérjük az egyen­súlyt, s ha az egyensúly fel­borul, újabb egyensúlyt kell teremteni. Ez állandó folya­mat. Nem láttuk előre a népi kommunák mozgalmának ke­letkezését, most azonban ki­dolgozzuk azt a módot, aho­gyan az egyenlőtlen fejlődés­nek ezt a megnyilatkozását egyensúlyba tudjuk hozni. Hoz­zá kell fűznöm, hogy amit ön látott, átmeneti jelenség csu­pán. Mihelyt megfelelő mó­déiul ipart létesítettünk, falun is modem gyártási módszere­ket fogunk bevezetni.” HAJLAMOS VAGYOK arra hogy hitelt adjak ennek a meg­állapításnak. Arra kell követ­keztetnem, hogy a népi kom munák mozgalma valóban nem elvont hivatalos sztratoszférá­ból indult ki hanem a kinai paraszt-kommunisták kemény, puritán soraiból. Ha pedig ez így van, akkor a népi kommu­nák bizonyítják, hogy a kínai kommunizmus máig is dinami­kus tömegmozealom és vezetői jelenleg is hallgatnak az alul­ról jövő kezdeményezésre. hogy az illetőre még ez sens hat, akkor jöhet a feleség. Hi­szen a katalógusban nemcsak hölgyek, hanem kellemes kül­sejű és modorú férfiak is akadnak. A megbízás termé­szetesen ugyanaz. Lehet, hogy az út kissé tekervényesebb. de sok szőrös szívű pénzember magánéletében jámbor mackó. És így a Wertheim-szekrény kulcsa könnyen a feleség ke­zébe kerülhet. Hogy mindez mennyibe ke­rül? Egy kellemes, hangulatos „party” 2000—5000 dollár kö­zött mozog. A beállítás leg­többször filmszerű, de éppen ez benne az érdekes. No, és kik vállalkoznak?- Hát jelent­kező bőven akad. Modellek, próbakisasszonyok, táncosnők, telefonkönyvben szereplő ,mű­vésznők”, de jó társaságból v- ló fiatal lányok, sőt háziasz- szonyok is. Az öltözködés és a divat „még” Amerikában is sokba kerül. A riporter sze­rint egyik-mási'-- megkeresi az évi 10 000—25 000 dollárt Per­sze adót nem fizet. Amikor E. Murrow feltette a kérdést, hogy nem éreznek semmiféle lelkiismeret-furdalást, azt a választ kapta, hogy miért? Ügyfeleik derék, becsületes kereskedők, akik az év végén reprezentációs költség címén felszámítják „üzleti” kiadásai­kat. Vizsgáljuk meg ezt a kérdést közelebbről. Az egyik ügyfél ezeket mondotta: „így jutok legkönnyebben és legbiztrsab- ban a célomhoz. Az illetőnek rendszerint van családja, fele­sége, stb... Nem akarom azt mondani, hogy ezzel zsarolom, de azért biztos fegyver az át- lumpolt éjszaka. Mindig akad néhány fénykép, amelveket meg lehetne mutatni a feleség­nek. Fegyver? Persze. És nem is a legrosszabb”. ÍGY BESZÉLNEK Amerika vezető személyei, akik egyéb­ként a világot két részre osz­tották Vannak derék és vannak gonosz emberek. Jámbor hívők és elvetemült istentagadók. Fehérek és ifeketék. A prosti­túció a polgári társadalom jel­legzetessége. De a prostitúció üzleti felhasználása: amerikai ötlet. A nemiség iparosítása és katalogizálása azokban az időkben történik, amikor az emberiség legjobbjai a világűr titkait, vagy a kórokozó bak­tériumokat kutatják. Az egy­ház, vagy állam jóváhagyása nélkib érvényesített szerelem: bűn. De ha ugyanez a profit megszerzése érdekében törté­nik: jövedelmező üzleti fogás; Befejezésül még egy jellem­ző apróság. A puritánnak hir­detett amerikai erkölcs semmi kivetni valót nem Iát abban, hogy két kis néger gyereket usze :egy éves korig javítóin­tézetbe zártak, mert játék köz­ben fehér leánygyermekeket megcsókoltak. „Két kis zül­lött teremtés” — szól a bírói ítélet —, megsértette és erő1- szakot követett el a fehér női méltóság ellen.” Tényleg. A fenti esetek is azt igazol iák, hogy az Egyesült Államokban megvédik a női méltóságot. A KAPITALISTA életforma hívei elítéltek két kis négert; Igaz, hogy tessék-lássék el­ítéltek néhány szórakoztató , hölgyet” és „urat”. Viszont mi történt a felbujtókkal? Az ipar, a bank, a kereskedelem urai nyugodtan tovább élvezik azt a megbecsülést, amit szá­mukra a pénz biztosít. Ha va­laki ,fehér”, és „vagyona” van; akkor erkölcse is van a sza­badság földjén... Közösen terveznek BekÖlcen Bekölce nemrégen lett szö­vetkezeti község. Ügy határoz­tak, hogy a tulajdonképpeni közös munkát csak az új gaz­dasági évben kezdik meg, de a szükséges takarmány-alap már megköveteli, hegy egy bizo­nyos területen közös munkát végezzenek. A tegnapi nap folyamán már 1? fogattal végeztek talajmun­kát azon a területen, ahol' jö­vőre takarmányt termelnek majd Az igyekezet és a szor­galom ezúttal sem hiányzik 5 Bekölcén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom