Népújság, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-05 / 54. szám
2 1959. március 5., csütörtök TOLDI PÁL: Beszéljünk a Lukács-kérdésről VIII. A filozófia lényegére vo- • natkozó Lukács-féle koncepció helytelensége Különös élességgel mutatkozik meg a filozófia alapkérdésével kapcsolatban. Mi a filozófia alapkérdése? Minden, de különösen az újabb filozófia fundamentals, nagy kérdése a iét és a tudat, az anyag és a gondolkodás, a természet és a szellem viszonyának kérdése. Miért énpen ez a filozófia alapvető kérdése? Először azért mert a filozófia tárgyát kéoező általános világnézeti problémák sorában ez a legáltalánosabb kérdés, és mint ilyen, végtelenül széles területet érint, fog át. Másodszor azért, mert ennek a kérdésnek előzetes megoldásán múlik az összes többi filozófiai probléma megoldása. Harmadszor azért, mert ezen kérdés i’yen vagv ölvén megoldása már eleve meghatározza az adott filozófiai világnézet jelegét. A filozófia elán ve tő kérdésének két o'Helőf különböztetjük meg: a történeti és az is- meretelm^eM ol"ia’t A füozó- fiai alapkérdés történeti oldala azt a kérdés foglalja magéban. hosv mi az e’sőd’eges. az eredendő és mi a nrisodia- gos, a leszármazott: a lét vagy a tudat, az anyag vagy a gondolkodás, a természet vagv a| szellem. Ez a kérdés a vallással, az egyházzal szemben abban csúcsosodik ki, hogv isten teremtette-e a világot, vagy mindöröktől fogva megvan-e a világ. A filozófia alaovető kérdésének ismeretelméleti oldala azzal a kérdéssel kapcsolatos, hogv rnüyen a tudat viszonya a külső világhoz: Kénes-e gondolkodásunk a valódi világot megismerni, kénesek vagyunk-e a valóságos világról való képzeleteinkben és foga’- mninkban az objektív valóság helyes tükörképét megalkotni. Egyszerű szavakkal szólva: me<?;srperhető-e a világ és a világról szerzett ismeretek megbízható, bű. helves, az objektív igazság jellegével bíró ism°ret°k-e? A filozófiai alapkérdés tör- téneti és ismeretelméleti oldala nem független egymástól, hanem közöttük dialektikus logikai viszony áll fenn. Bár kétségtelen, hogy döntő szerepet a történeti oldal 'átszik, mert ennek a megoldása már önmagában meghatározza az adott filozófiai rendszer lénvegét, de az ismeretelméleti oldal is igen nagv jelentőséggel bü\ m°rt minden filozófiai rendszernek meghatározott ismereteim 41 «t-j gyökerei vannak, amelyek azonban mindig osztálytalaj- ból nőnek ki. Végső elemzésben a filozófia alapvető kérdése csupán kétféleképpen oldható meg- materialista vagy idealista módon. Pontosabban szólva a filozófusok aszerint, hogy milyen választ adnak az alapkérdés történ “ti oldatára — két nagv tábort alkotnak. Azok. akik azt állítják, hogy a szellem, az eszme a tudat az elsődleges, az eredendő a léttel, a valósággal, a vdággal a természettel szemben az idealizmus táborát alkotják. Azok a filozófusok. ak!k az anyagot, a reális világot a természetet tekintik elsődlegesnek, eredendőnek a tudattal, a gondolkodással, a szellemmel szemben, a materializmus különböző iskoláihoz tartoznak. A dolog lényegét tekintve a mater a1 izmuson és az idealizmuson kívül más filozófiai rendszer soha nem létezett és jelenleg sem létezik. A materia'izmus fogalmát azonban csakis a fenti értelemben he’ves használni. A filozófia történetében, ame’v alánjában véve nem más. m!nt a materializmus és idealizmus harcának története mindig hallatlan gondolatzavarról tettek tanúbizonyságot azok, akik vagv más értelemben használták, vagv tagadni nróbá'táK a mat“rializ- mos+ és az idealizmust. T u^ács György talán nem ismeri Engels Feuerbach és a klasszikus német filozófia fölbomlása c, munkáját, vaNéptzepfi vázlat lammt Lenin Materializmus és empirókriticizmus c. művét, amelyek a filozófia alapvető kérdésének marxista—leninista értelmezése és megoldása szempontjából alapul szolgálnak? Természetesen ismeri. De nyilvánvaló, hogy sem Engels- szel. sem pedig Leninnel nem ért egyet Ha arra a kérdésre keresünk feleletet, hogy Lukács miért csak a racionalizmus és irracionalizmus ellentétéről beszél a modern fi’ozófia történetétien és miért hallgat a materializmus és az idealizmus harcáról, akkor az elmondottakon kívül megállapíthatjuk: ennek- az a magyarázata, hogy a filozófia alapkérdésének nem a történeti, hanem az ismeretelméleti oldalából indult ki. Jól tudjuk ui., hogy a racionalizmus és az irracionalizmus problémája mindenekelőtt és végső soron ismeretelméleti kérdés. De azt is tudjuk, hogy bár az irracionalizmus kapcsolódik az idealista ismeretelmélethez. azonban a racionalizmus kétféle lehet: idealista vagy materialista. (Vő. Hegel és Sp’noza racionalizmusát). Nem lehet eleget csodálkozni azon, hogy Lukács egészen általában és elvontan beszél a racionalizmusról, mint olyanról, anélkül, hogy kifejtené: tulajdonképpen idealista vagv materialista racionalizmusról van-e szó. Lukács legnagyobb csodálkozásunkra a marxisba—leninista fi’ozófia legelemibb tételeiben teljes járatlanságot árul el. Nála a filozófia alapkérdésével kapcsolatban elvtelen, eklektikus összevisszaság jön létre. Ebben az össze-visszaságban a különböző irányok képviselői teljesen’ összekeverednek egymással. Lukács „rendszerében" Marx közös táborba kerül Hegellel. Mindkettő racionalista volt — ez kétségtelen. Ámde Lukácson kívül talán senki másnak nem jutott volna eszébe Marx és Hegel racionalizmusát azonosítani. Hisz Marx racionalizmusa, alapját tekintve 'és lényegében véve, nemcsak különbözik a hegelitől, hanem annak egyenesen ellentéte. Marx racionalizmusa dialektikus materialista és mindenféle egyoldalúságtól mentes. Hegelé viszont idealista és egvoldalú. Tukács antímarxista filozófiai nézeteit bírálva nem kívánunk túlságosan a részletekbe bocsátkozni. Ezért a továbbiakban néhány alapvető problémára hívjuk fel a figyelmet Lukács György szavakban elismerte a dialektikus materializmust. Sőt, nyíltan nem tagadta a történelmi materializmust sem. Ténylegesen azonban a materializmus nála csaknem teljesen háttérbe szorult és gondolkodásában nem egyszer felülkerekedett az idealizmus. A dialektikát pedig több /esetben felcserélte a szofisztikával. Az elmondottak után mindez nem szorul külön bizonyításra. Teljesen igaza van Fogarasi Béla akadémikusnak abban, hogy „a dialektikus materializmus problémáira vonatkozó fejtegetések életművében csak mi.n'mólis szerepet játsznak. holott éppen az ezekhez való konkrét állásfoglalás az, ami egy marxista filozófus első számú köte’essé«e”. (Fogarasi Béla- A marxizmus és a revizioniz- mns harca a tudományban. Magyar Tudomány 1958. 11- 12. szám, 475. oldal.) Lukács szakadatlan harcot folytatott a hegeli filozófia lebecsülése ellen. Abban tökéletesen igaza volt, hogy Hegel nem a feudális reakció, hanem a német polgárság ideológusa volt. Ámde Lukács polémiát folytatva Hegel helytelen lebecsülésével, az ellenkező véale+- be esett. Különös élességgel mutatkozik ez meg Az ifiú Hege1 és Az ész trónfosztása c. munkáiban. Ezekben a munkákban szinte kizárólag csak a progresszív elemeket emeli ki a hegeli filozófiából és ezáltal idealizálja Hegelt. Az ifjú Hegelt pedig úgy jellemzi, hogy lényegében ugyanazt elmondhatta volna az ifjú Marxról is. Lukács nem annyira a marxista—leninista, mint inkább a hegeli filozófiához kapcsolódott. Filozófiai nézeteit elsősorban Hegeltől kölcsönözte. A marxista—leninista filozófiát általában a hegeli filozófia szellemében értelmezte. Lényegében nem előre vitte, hanem viss^afejlesztette a marxista—leninista filozófiát Vissza Hegelhez! Ez volt Lukács kimondatlan jelszava. Lukács lényegében egy ortodox, baloldali hegek ánus, némi marxista frazeológiával felhígítva. (Ez a sajátos benne). Nála a marxizmus mindvégig tisztán névleges maradt. (Folytatjuk.) Magasabb pedagógia Huszonegynéhány évvel ezelőtt történt egy bükkaljai kis faluban. A városban székelő tanfelügyelőhöz bejelentés érkezett, amely szerint az egyik kis, hegyközi falucska tanítója elhanyagolja munkáját, nem tanít rendszeresen és ráadásul még szorgalmasan látogatja a kocsmát is. A jószívű tan- felügyelő azonnal tollat ragadott és levelet írt a tanító úrnak, amelyben figyelmezteti, hogy hamarosan ellenőrzést tart nála és készüljön fel, hozza rendbe az iskola adminisztrációját is. A jelzett napon megérkezett a tan- felügyelő és nyomban az iskolába indult. Legnagyobb meglepetésére a naplókat és egyéb hivatalos iratokat a legteljesebb rendben találta és „színjózan” volt a tanító is. Különösen megragadta figyelmét, hogy a gyerekek szépen, okosan felelnek a tanító kérdéseire és bátran válaszolnak magának a tanfelügyelő bácsinak. is. Rosszak az emberek — gondolta. Valakinek biztosan útjában áll ez a szegény Feri — mentegette maga előtt kollégáját, noha tudta, hogy a fiú szereti a „tütüt”. A tanítás végén jegyzőkönyvet vett fel, amelyben elismerését fejezte ki az iskola állapotát és a gyermekek tudását illetően, és megállapította azt is, hogy a feljelentés nem egyéb üres koholmánynál. A délutáni tanítás után kocsiba ült a tanfelügyelő úr és a két apró lovacska elindította a szekeret az állomás felé. Ám feltűnt a tanfelügyelőnek, hogy az országút szélén piros fejkendős kislányok és vászon- tarisznyás fiúcskák ballagnak hazafelé. Megszólította őket. — Hová mentek, gyerekek? Mire így az egyik gömbölyű fejű legényke: — Megyünk már hazafelé, kölcsön kértek bennünket a szomszéd iskolából, mert hogy itt járt valami tanfelügyelő... szalay A szovjet-angol megnemtámadási szerződés tervezete MOSZKVA (TASZSZ): Harold Macmillan brit miniszter- elnök moszkvai tartózkodása idején a szovjet kormány megnemtámadási szerződés megkötését javasolta a Szovjetunió és Nagy-Britannia között. Február 28-án Gromiko szovjet külügyminiszter átadta Selwyn Lloyd angol külügyminiszternek a szovjet—angol megnemtámadási szerződés tervezetét. A tervezet szövege a következő: Megnemtámadási szerződés a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és Nagy-Britannia és Észak-Ir- ország Egyesült Királyság között. A Szovjet Szocialista Köztársaságok ‘Szövetsége egyfelől, Nagy-Britannia és Észak- Irország Egyesült Királyság másfelől, kinyilvánítja törekvésüket, hogy bekében akarnak élni egymással és minden állammal, továbbá eltökélt szándékukat, hogy nemzetKözi viszonyaikban az Egyesült Nem- zetek Szervezete alapokmányának céljait és elveit tartják szem előtt, hozzájárulni óhajtván a nemzetközi helyzet, különösen az európai helyzet megjavításához olyan intézkedésekKel, amelyek célia a béke megőrzése és az államok közötti bizalom légkörének megteremtése. elhatározták, hogy megkötik je’en megnemtámadási szerződést és Kinevezték meghatalmazottaikat: A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelső Tanácsának elnöksége.. „ Őfelsége Nagy-Britannia és Észak-Irország Egyesült Királyság királynője... akik kellő formában és teljes rendben talált meghata - mazásaik kicserélése után megegyeztek az alábbiakban: 1. cikkely. A magas szerződő felek, utalva rá, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmánya tiltja az erő alkalmazását, vagy az erővel va’ó fenyegetőzést nemzetközi viszonylatban, ünnepélyesen kijelentik, hogy tartózkodni fognaK egymás megtámadásától és nem folyamodnak fegyveres erő alkalmazásához vagy erővel való fenyegetéshez egymással szemben. 2. cikkely. A magas szerződő felek azt tartva, hogy katonai támaszpontok létesítése idegen területeken gyanakvást kelt az államközi Kapcsolatokban, a nemzetközi helyzet éleződését eredményezi és fokozza egy újabb háború veszélyét, kötelezik magukat, hogy nem engedélyezik idegen katonai támaszpontok elhelyezését saját területeiken és ennek megfelelően eljámaK. hogy a lehető legrövidebb időn belül megszüntessék a működő idegen katonai támaszpontokat ott, ahol ezek vannak. 3. cikkely. A magas szerződő felek között felvetődő minden vitas kérdést a kölcsönös megértés szellemében tárgyalásoKkal és más olyan eszközök felhasználásával oldanak meg, amely eszközöket az ENSZ alapokmánya a nemzetközi viták békés rendezésére megjelölt. 4. cikkely Az esetben, ha valamely állam erőhöz vagy erővel való fenyegetéshez folyamodik az egyik magas szerződé téllel szemben, a másik magas szerződő fél nem fog sem Közvetlen, sem közvetett támogatást adni annak az államnak, amely az erőhöz vagy az erővel való fenyegetéshez folyamodott, s a maga részéről minden lehetséges intézkedést megtesz a konfliktus békés rendezésére. 5. cikkely. Jelen szerződés hatályba lépésétől húsz éven át marad érvényben. A szerződést ratifikálni kell. Hatá’yba lép a ratifikációs oKmányok kicserélésének napján. Ez okmányok kicserélését a lehető legrövidebb időn belül végre kell hajtani ........... vá rosban. 6 cikkely. Jelen szerződéshez csatlakozhat bármely európai Állam, valamint az Egyesült Államok. Ennek megerősítéséül a meghatalmazottak aláírták és pecsétjükkel ellátták a jelen szerződést. Készült. 1959 ....................... ké t példányban, mindegyik orosz és angol nyelven. Mindkét szöveg egyenlő érvényű. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Legfelső Tanácsa elnökségének megbízásából. Őfelsége Nagy-Britannia és Észak-Irország Egyesült Királyság királynője megbízásából. (MTI) Nyolcvanezer főnyi tömeg tüntetett La Vasban as amerikai imperializmus ellen LAP AZ (Reuter): Több mint nyolcvanezer bolíviai tüntetett La Pazban szerdára virradó éjszaka a Times című amerikai folyóiratnak egy cikke miatt. A cikk szerint amerikai hivatalos személyiségek kijelentették: Bolíviát fel kell osztani szomszédai között. A bolíviai kormány felszólította az ország népét, tartózkodjék mindenféle erőszakos cselekménytől. Az Egyesült Államok követségének épületét rendőrség vette körül. A rendőrség nem bocsátotta a követség elé a tüntető menetet, amelynek vezetője La Paz érseke és a város polgármestere volt. Hernando Siles Zuazo, Bolívia elnöke és több más szónok beszélt a tömeghez az elnöki palota erkélyéről. A tömeg megkísérelte, hogy behatoljon az amerikai követség épületébe, de a rendőrség- nek sikerült visszaszorítania a tömeget. A követség épületét már korábban kiürítették, hogy a követség személyzetét biztonságba helyezzék a tüntetők elől. Washingtoni jelentés szerint az amerikai külügyminisztérium közölte, hogy kedden délben tüntetés zajlott le Bolívia fővárosában. A külügyminisztérium szóvivője hozzáfűzte: Bár a tüntetés „megszokott módon” folyt le, „mégis aggaszt bennünket, hogy szerdán a tüntetések esetleg felújulnak”. Ekkor temetik azt a bolíviai egyetemi hallgatót, akit a március 2-i tüntetés alkalmával megöltek. Más Reuter-jelentés arról számol be, hogy kedden délután ezer egyetemi hallgató tüntetett a Times című folyóirat említett cikke ellen. A bolíviai kormány szóvivője kijelentette: a kormány utasította washingtoni követségét, kérdezze meg annak az amerikai diplomatának a nevét, akinek nyilatkozatát a folyóirat idézte, később bolíviai hivatalos körökben közölték: az itteni amerikai nagykövetség hangoztatta, hogy a cikk nem felel meg az Egyesült Államok politikájának. A TASZSZ New York-i jelentést közöl, eszerint a tüntetők és a katonaság között ösz- szeütközés történt, ennek következtében egy ember meghalt, többen megsebesültek. A tüntetők hatalmas táblákat vittek, amelyeken ez a felirat volt olvasható: „Le az amerikai imperializmussal!” „Nem leszünk angol gyarmat!” Amerikai hírügynökségek Bridges szenátor kijelentését közük, a szenátor nyilatkozata arról tanúskodik, hogy az Egyesült Államok veszélyes agresszív terveket sző Bolívia ellen. A szenátor kijelentette: követeli, hogy küldjenek amerikai csapatokat Bolíviába, ha a tüntetések folytatódnak. Az Üj Kína a Renmin Ribao szemleíróiának cikkét közli a bolíviai tüntetésekről. A szemleíró megállapítja: „A bolíviai nép amerikaellenes tüntetése súlyos csapást mért az EgyeJ sült Államok imperialista po-> litikájára...”, s újabb tanú- bizonysága annak, hogy a latin-amerikai népek nemzeti függetlenségi mozgalma erősödik. Ez az ellenállhatatlan mozgalom feltétlenül azt eredményezi maid, hogy megszűnik az amerikai imperialisták uralma Latin-Amerikában. (MTI) Macmillan angol min’szlerelnük e’u'azotl Moszkvából MOSZKVA (MTI—TASZSZ) Harold Macmillan, Nagy-Britannia miniszterelnöke, Seí- wyn Lloyd külügyminiszter, valamint a kíséretében levő személyiségek, kedden délután elutaztak Moszkvából. Az angol miniszterelnök tíznapos látogatása után közvetlenül a sajtókonferenciáról N. Sz. Hruscsovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének kíséretében érkezett a repülőtérre. Macmillan búcsúztatására ott volt Mikojan és Kozlov, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettesei, Koszigin, a Minisztertanács elnökhelyettese, Gromiko külügyminiszter, valamint a szovjet politikai élet több más vezető személyisége. Jelen voltak a diplomáciai képviseletek vezetői. Nagy számban jöttek el az újságírók. A repülőtéren több száz moszkvai dolgozó gyűlt egybe, hogy búcsút vegyen az angol vendégektől. Macmillan oroszul üdvözölte a tiszteletére felsorakozott katonákat. Ezt követően búcsút vett a diplomáciai testület tagjaitól, az angol nagykövetség személyzetétől, a moszkvaiaktól. Az angol miniszterelnök oroszul a következő szavakkal fejezte be bestédét: „a viszontlátásra, minden jót!” A Comet-repülőgép pontosan 16 órakor a levegőbe emelkedett és irányt vett Nyugatnak. Időjárás jelentés Várható időjárás csütörtök estig: a felhősödés a keleti megyékre is átterjed. Erősen felhős idő, több helyen esővel. Élénk, helyenként erős déli-délnyugati szél. Enyhe éjszaka. A nappali felmelegedés kissé gyengül. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet csütörtökön: 11—14 fok között. Távolabbi kilátások: felhőátvonulások kiseüfe esőkkel. (MTI) PANAMA CITY (MTI): A Reuter közlése szerint Bolivar Vallarino ezredes, a Panamai Nemzeti Gárda parancsnoka kedden bejelentette, hogy ösz- szeesküvést lepleztek le. Az összeesküvők — főként a Nemzeti Gárda tagjai — el akarták foglalni a fővárosi renülőteret, majd az elnöki palota elé akartak vonulni. Az elnököt . ürest lep!estek le Panamában lemondásra akarták kényszeríteni és utódául Diaz alelnököt szerették volna kijelölni. Vallarino ezredes közölte, hogy az összeesküvők szerdán akarták végrehajtani szándékukat. A Nemzeti Gárda harminc tavíát és négy polgári személy* letartóztattak. (MTI) lagszállítás, a téglakihordók munkáját a gép végzi majd, s nem kell 60—70 fokos hőségben talicskán tolni a forró téglák tízezreit. A gépesítésre vonatkozó újítást rövidesen megvalósítják. A gyöngyösi téglagyárban gépesíteni akarják a legnehezebb fizikai munkát, a tégla kihordását a forró kemencékből. A megye téglagyáraiban ezt még nem sikerült sehol sem megoldani, s ha itt. Gyöngyösön beválik a görgős-szaGépesítik a téglakihordást
