Népújság, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-19 / 42. szám

2 BíBPŰJISAG 1959. február 19., csütörtök Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) évad második felében jelentős változáson ment át. A klasszi­kus darabok mellett mind több az új magyar bemutató, köztük igen hasznos és érté­kes, haladó alkotások is színre kerültek. Foglalkozott zenei életünk fejlesztésének eredmé­nyeivel. A múlt évi könyvforgalom csaknem 21 millió kötet. 1958- ban százezer ismeretterjesztő e'őadás volt, kC. —Tail négy- I millió részvevővel. Az életszínvonalat tartani l és a lehetőségekhez képest még tovább fokozni csak na­gyon jó, munkával lehet. Bízunk benne, hogy ebben az esztendőben is túl fog­juk teljesíteni lakásépítési tervünket és ezzel tovább csökkentjük a sajnos még meglevő lakásproblémát. A terv még ebben as évben nyilvánosság elé kerül Az a cél, hegy 1975-ig elér­jük: minden családnak önálló lakása legyen. Tovább építjük a Dunai Vasmű kokszolóüze­mét, hideg- és meleghenger­művét. Folytatjuk a Lenin Kohászati MűVek építését, az Oroszlányi Erőművet, a Du­nai Celluloze-gyárat. A bútor­ipartól a jelenleginek egyhar- madával több konyhabútort és 19 százalékkal több kombinált szekrényt várunk, mint ta­valy. Körülbelül harminckét szá­zalékkal akarjuk növelni a bútorforgalmat. Ennek az esz­tendőnek tervfeladatai megkí­vánják, hogy az élelmiszer- iparban nagy lépéssel fejlőd­jék az úíszerű technika. Ez elősegíti a jelentkező igények mind tökéletesebb kielégítését, egyúttal a gazdaságos terme­lést. Feladatunk, hogy néhány fontos, nagyon keresett áru termelését növeljük. Az a ter­vünk, hogy ebben az esztendő­ben 43 ezer darab televíziós készüléket, kilencezer darab hazai gyártmányú hűtőszek­rényt, nyolcezer darab 25 0 köbcentiméteres motorkerék­párt hozzunk forgalomba. Sze­retnénk a választékot bővíteni az elektromos tűzhelyből, vil­lanyvasalóból, csillárból és más cikkekből is. Münnich Ferenc ezután az 1959. évi beruházási tervet is­mertette. Az 1959, évi beruházási terv állami erőből — nem számít­va a vállalati saját erőt — rö­vidlejáratú bankhitelt és a tsz-eknek nyújtandó hosszúle- áratú hitelt — 13,2 milliárd forint beruházás megvalósítá­sát irányozza- elő. Ez 2,2 mil­liárd forinttal, azaz közel egy­ötöddel több, mint az 1958. évi felemelt előirányzat. A lakásépítkezések részese­dése az állami erőből meg­valósított beruházások között 9,4 százalékról 12,2 százalékra növekedett. A gépi beruházá­sok részesedése 29 százalékról 35 százalékra nő. Kiemelte az építkezések ha­tárideje megtartásának, az épí­Az eredményhez hozzájárult az iparnak és a névgazdatiág legkülönbözőbb ágainak egyre javuló munkája, de külkeres­kedelmünk is- Az elért ered­mény egész népgazdaságunk megerősödését mutatja, de benne van a szocialista bázis erőteljes növekedése, szerve­zettségének fokozása is. Érmek az évnek a legfonto­sabb feladata az 1961-től 1965-ig terjedő időszak távlati tervének elkészítése. Együttműködés a testvéri országokkal — ez a leg­szilárdabb bázisa a mi népgazdaságunknak és ez nyújt biztos védelmet a kapitalista válság és ter­tési költségek csökkentésének, a korszerű tervkészítésnek a fontosságát. Tervszerűen fejlesztjük az éoítőanvasit>ar+ mfősze­reket alkalmazzuk és fokozzuk a gépesítést. Nagyon sok és jelentős fel­adatot akarnak megoldani eb­ben az esztendőben egészség­ügyünk irányítói is. Ezután Münnich Ferenc gaz­dasági eredményeinkről szó­lott, hangsúlyozta: Gazdasági sikereink legna­gyobb fokmérője, hogy az el­lenforradalom után először a múlt esztendőben már melési anarchia káros ha­tásaival szemben. Kereskedelmi kapcsolataink­ról a kormán y elnöke elmon­dotta: a Szovjetunióval való forgalmunk az egész külkeres­kedelmi forgalomnak mintegy 40—45 százalékát teszi majd ki. A Szovjetunió a legfontosabb nyersanyagok és gépi berende­zések szállítását vállalta. így válik lehetővé távlati terveink megvalósítása. Ugyanezen az alapon folytattunk eredményes tárgyalásokat a KGST-bén is Természetesen igyekszünk a nyugati országokkal is tovább­fejleszteni gazdasági kapcso­latainkat. A továbbiakban meg tudtunk állani saját lábunkon a termelő szövetkezeti mozgalom fejlődéséről beszélt, s többek körött el­mondotta: Egyik legnagyobb és legfon­tosabb feladatunk ebben és a következő esztendőben a ter­melőszövetkezeti mozgalom fejlesztése. Az a véleményünk, hogy a párt és a kormány po­litikája a termelőszövetkezeti mozgalomban is helyesnek bi­zonyult. Az ellenforradalom után a termelőszövetkezeteket politikailag, szervezetileg és gazdaságilag meg keUett szi­lárdítani. 1957-ben és mégin- kább 58-ban már megterem­tődtek a feltételek a termelő- szövetkezetek számszerű fej­lesztésére is. A számszerű fej­lesztést a kormány 1958. elején á 3004-es kormányhatározat­tal és más intézkedésekkel is elősegítette. Az elmúlt évben a termelőszövetkezetek földte­rülete 250 000 katasztrális hold­dal növekedett. 1958. végén 3560 mezőgazdasági termelő- szövetkezet és termelőszövet­kezeti csoport működött 175 000 taggal, 1 647 000 ka­tasztrális holdon Ez a szántó- területeknek körülbelül 13,5 százaléka. A párt és a kormány úgy látja, hogy 1939-ben az eddiginél gyorsabban le­het előrehaladni a terme­lőszövetkezetek számsze­rű fejlesztésében. Erre minden feltétel és _ le­hetőség megvan. Rendkívül ■fontos ma is és ez lesz a jö­vőben is, hogy betartsuk az önkéntesség lenini elvét, de világos: a szocializmus építése megköveteli, hogy mindenna­pos, szívós, szervező propagan­da munkát végezzünk és nép­szerűsítsük a nagyüzemi mun­ka előnyét. Kormányunk úgy határozott, hogy anyagi eszközökkel is fokozottabb segítséget nyújt a termelőszövetkezeteknek. Ezzel is el akarjuk érni, hogy az új termelőszövetkezetek minél gyorsabban, példamutató üze­mek legyenek. Ebben az évben négyszázmillió forinttal több beruházást irányoztunk elő, mint tavaly. A Minisztertanács néhány héttel ezelőtt rendele­téit fogadott el a 3004-es kor­mányrendelet módosítására és igen jelentős intézkedéseket hozott. Elsősorban az újonnan ala­kult, vagy a területileg meg­növekedett termelőszövetkeze­teknek biztosítjuk az anyagi segítséget, hosszúlejáratú hite­lekkel. A saját erőből fede­zett termelési alapok után kö­zéplejáratú hitéleket folyósí­tunk és tovább fokozzuk a gépállomások munkája után fizetendő kedvezményeket is. Bekötőutat, kórházat, vil­lamosítást és egyéb kom­munális létesítményeket elsősorban azok a közsé­gek kapnak, ahol a dolgo­zó parasztság többsége a szövetkezeti gazdálkodás útjára lépett. A termelőszövetkezetek számszerű fejlesztésének elő­segítésére a községekben már eddig is sok, úgynevezett fejlesztési bizottságot hoztak létre. Mi azt szeretnénk, ha minél több helyen alakulnának ilyen bizottságok. Azt szeretnénk, hogy azok­ban a termelőszövetkezeti ta­gokon kívül tekintélyes, szö­vetkezeti utal választó egyéni parasztok, pedagógusok, trak­torosok, állami gazdasági, föld­művesszövetkezeti dolgozók vegyenek részt. Ezek a bizottságok fogják vezetni a termelőszövetkeze- zetek szervezésére irányuló agitációs munkát. Továbbra is erősíteni akarjuk a gépállo­másokat, ugyanakkor a mun­ka megkönnyítésére lehetősé­get adunk a jól gazdálkodó termelőszövetkezeteknek arra, hogy univerzális traktorokat és hozzávaló munkagépeket vásároljanak.- Már is látjuk hogy ennek az összehangolt munkának megvan az ered­ménye, a termelőszövetkeze­tek nagy fejlődés előtt áll­nak és jelentősen megnő azoknak a száma Magyaror­lcodás útját választják. Ez egész népünk érdeke, az egységes szocialista társa­dalom felépítésének elen­gedhetetlen feltétele. Azt hiszem, hogy a szocia­lizmus minden hívét örömmel és lelkesedéssel töltik el azok a hírek, amelyek az ország különböző részéből érkeznek a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésének meggyorsulásá­ról. Mindenekelőtt azt láthatjuk belőlük, hogy különösen Győr és Veszrrrém megyében, de kzn- oolcs, Szolnok, Komárom, Fe­jér és más megyékben is gyors ütemben érnek a feltételei an­nak, hogy a falun egyre tö­megesebben térnek át az egyé­ni kisárutermelő parasztgaz­daságok rendszeréről a szocia­lista, szövetkezett nagyüzemi gazdaságok rendszerére. Jellemző a termelőszövetke­zeti mozgalom meggyorsuló feilődésére az is, hogy az or­szág néhány részében szágon, akik a közös gazdál­a kösépparasztok is tömegenen meg indultak a termelőszövetkezetekbe Ez pedig rendkívül jelentős dolog. Mindent meg kell ten­nünk azért, hogy a folyamat fokozódjék. A győri, veszprémi, komá­romi és más példák sok egyéb mellett azt a különösen fontos tanulságot nyújtották szá­munkra, hogy a termelőszövetkezeti moz­galom sikeres fejlődésére azokon a helyeken lehet számítani, ahol a mező­gazdaság szocialista átal; Jutásának elősegítése 44 sadalmi üggyé válik. El lehetünk készülve arra, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom gyorsabb fejlődése ellenségeink dühös acsarkodá- sát váltja ki. Az ellenséges elemek mindannyian felcsap­nak dolgozó parasztjaink „sza­badságának” hithü védőivé és ijeszgetésekkel, fenyegetések­kel, rémhírterjesztésekkel, minden módon igyekeznek fé- ’ ázni a fejlődést. T nk abban, hogy dol- perasrtságunv — amely az ellenforradalom idején * is bebizonyította politikai érettségét — ilyen körülmények között is he­lyesen fog dönteni, s egyre nagyobb számban követi az élenjárók példáját. Bízunk abban, hogy dolgozó parasztságunk a termelés frontján is helytáll, s gondo­san felkészül a tavaszi mun­kákra. Az idei kedvezőtlen té. után fokozottabb szükség van erre. Termelőszövetkezeti fejlődé­sünk ez évi ütemét csak né­hány számadattal ábrázolom: Január 1-től február !5->g 47 000 család 59 000 taggal 370 000 hold földdel alakított termelőszövetkezetet, vagy lé­pett be a meglevő szövetkeze­tekbe. Az úi szövetkezeti köz­ségek száma 200, ebből több mint száz Győr, hatvan pedig Veszprém megyében van. Nyilvánvaló, hogv nagy fel­adatok állnak előttünk az -iparban, a mezőgazdaságban és az egész népgazdaságban E fe1 adatok mennél iobb végre­hajtása a dolgozók, a munká­sok. a parasztok, értelnvségi- ek munkájának lendületétől, a közvetlen vezetőket a dolgo­zókkal szorosan összefogó jó kapcsolatoktól, a közvetlen vezetők átgondolt, céltudatos tevékenységétől fügig. Terve­ink megfontoltak, adva van­nak a túlteljesítés fettételei Ennek azonban arra kell irá­nyulnia, hogy a népgazdaság erőforrásai gyarapodjanak. Ezután a Minisztertanács elnöke a kormány külpolitikájáról beszélt. Rámutatott: korunk egyik legfontosabb eseménye zajlott le néhány héttel ez­előtt: az SZKP XXI. kong­resszusa. A XXI. kongresszus tanács­kozásait a béke és az erő szel­leme hatotta át. A kapitaliz­mus és a szocializmus között nemzetközi méretekben fob'ó verseny döntő szakaszába ér­kezett. A Szovjetunió és vele a szocialista tábor erőinek nö­vekedése azt jelenti, hogy szocialista társadalmi re id ■ törvényei egyre nagyobb be - ’ folyást gyakorolnak a nemzet­közi életre. És mivel a szocializmushoz úgy ar- tozik a béke, mint a hoz a fény, a szó- '• • > rend erőfölényének kedése növeli a ti folyó küzdelem ' si­kerének eshe A továbbiakban , ől s. Münnich Ferenc, hogy ó szo­cialista tábor többi országaival is egyre erősödik, bővül az együttműködésünk a testvéri sem'tség szegemében. Beszámolója végén Münnich Ferenc hangsúlyozta, hogy as anyagi erővé váló szubjektív tényezők közül a legfontosabb a tömegek kezdeményező akti­vitása, bekapcsolódása és rendszeres részvétele az állam- hatalom helyi gyakorlásában a tanácsok útján állandó rész­vétele a népgazdaság helyi irányításában, az üzemi taná­csok, a termelési értekezletek útján. Szocialista rendünk alapté­tele, hogy a nép választott képviselőin éo vezetőin kérész­ül kormányoz. Ezért kell a képviselők­nek. beleértve a kormány tagjait is, a tanácstagok­nak, de az ipari, mező- gazdasági, kulturális élet vezetőinek is állandóan tartaniok és ápolniok kap­csolataikat a dolgozókkal. Ezért kell különösen nagy gonddal ügyelni, hogy meg­töltsük értékes tartalommal azokat a szervezeti formákat, amelyek biztosítják rendsze­rünk demokratizmusának ér­vényesülését. A nemzet haladó erőinek összefogásában fontos feladatai vannak a Hazafias Népfront-mozgalomnak9 amely az elmúlt időszakban kiemelkedő sikereket ért el. A tavaly novemberi válasz­tások a megújhodott Hazafias Népfront első nagy erőpróbája volt, s az azóta eltelt hónapok alatt nem csökkent, hanem ro­hamosan nőtt az érdeklődés a népfront-munka iránt. Minden lehetőség adva van arra, hogy a Hazafias Népfront ezután méginkább megvalósítsa igazi feladatát: a párt vezetésével, a kommunisták aktív részvételé­vel összefogja az igaz hazafia­kat és mozgósítsa őket a for­radalmi munkás-paraszt kor­mány szocializmust építő, a nemzetközi béke érdekében ható programjának végrehaj­tására. A népfront eddigi te­vékenysége azzal a reménnyel tölt el, hogy általa megvaló­sult az a szilárd nemzeti egy­ség, amely nagy céljaink eléré­séhez szükséges. •— A szocialista építés igaz harcosai tömörítsék szilárd cs megbonthatatlan egységbe dol­gozó népünket — mondotta befejezésül a Minisztertanács elnöke, — s vezessék tántorit- hatatlanul a harcot szerte az országban. A szocialista eszme és a nép ereje legyőzhetetlen, ha ilyen egységbe forr össze. Kérem a tisztelt orszá -—ülést, hogy beszámolómat elfogadni szívesVM 'ék. A Minisztertanács elnöké­nek beszámolója után megkez­dődött a vita. Felszólaltak: Ortutay Gyula, Németh Károly, Nánási László, Maros Józsefné, Túr* jánszky Mihály képviselők. Am országgyűlés második napirendi pontja Az országgyűlés ezután át­tért a napirend második pont­jára és állást foglalt a Szov­jetunió kormányának a Né­metországgal megkötendő bé­keszerződés tárgyában 1959 január 10-éii tett javaslatával kapcsolatban. A napirend elő­adója Kiss Károly, a külügyi bizottságok elnöke volt. Javasolta, kezdjenek tárgya­lásokat a német kérdés rende­zésére, a békeszerződés meg­kötésére. — Mi, magyarok nagyon so­kat szenvedtünk a történelem folyamán a német uralkodó osztályok hódító törekvéseitől. Nem felejtettük el, hogy a Magyarországról kiseprűzött fas’sztáknak még ma is nagy­számú hada él Nyugat-Német- országban, akiknek eszük ágá­ban sincs, hogy lemondjanak népellenes terveikről. — Min­denki előtt ismeretes, hogy 1956-ban milyen szerepük volt ezeknek a szervezeteknek. Azonban Európa népeinek — folytatta — köztük nem utolsó sorban a német népnek — szerencséjére a militaristák új­jáéledő hatalma nem teriedhe- tett ki Németország egész te­rületére. Az egykori szovjet megszállási övezet területén a német történelemben első íz­ben munkás-paraszt hatalom alakult, az első békeszerető német állam, a Német Demok­ratikus Köztársaság. Ez az ál­lam testesíti meg a német nép valódi érdekeit. A magyar nép teljes szolidaritást vállal a Né­met Demokratikus Köztársa­ság népével és békeszerető kormányával, és sok sikert kí­ván törekvéseihez. A magyar kormány a Szov­jetunióhoz intézett válaszjegv- zékében részletesen kifejtette azokat az okokat, amelyek ar­ra késztetik, hogy egy ilyen tárgyakor) részt vegyen. — A Szovjetuniónak és a Német Demokratikus Köztár­saságnak a békeszerződés meg­S kötésére vonatkozó lépéseit tá­mogatva, a külügyi bizottság nevében javaslom: hozzon az országgyűlés határozatot, amelyben a magyar kormány előbb említett tárgyalási kész­ségét hangsúlyozva, támogatja a Szovjetunió és a Német De­mokratikus Köztársaság kor­mányának a német békeszer­ződés mielőbbi megkötésére irányuló konstruktív kezdemé­nyezéseit. Az országgyűlés külügyi bi­zottsága nevében a következő határozatot javasolta elfoga­dásra a Németországgal köten­dő békeszerződés ügyében: „Az országgyűlés melegen üdvözli a Szovjetunió kormá­nyának a Németországgal kö­tendő békeszerződésről szóló, 1959. január 10-én kelt szóbeli jegyzékét, s ahhoz csatolt bé­keszerződés-tervezetet, vala­mint a Német Demokratikus Köztársaság Népi Kamarájá­nak január 21-én ugyanebben a kérdésben közzétett nyilat­kozatát. A Magyar Népköztár­saság országgyűlése mélyen meg van győződve arról, hogy a javaslatok elfogadása az eu­rópai békét és biztonságot je­lentős mértékben megerősí­tené. Az országgyűlés teljes egé­szében helyesli a magyar kül­ügyminiszter január 15-i nyi­latkozatát, valamint a Magyar Népköztársaság kormányának január 29-én kelt szóbeli jegy­zékét, amelyben kormányunk a legteljesebb támogatásáról biztosította a Szovjetuniónak a német békeszerződés megköté­sére irányuló kezdeményezé­sét. A békeszerződésnek a Szov­jetunió tervezete alapján tör­ténő megkötése lehetővé tenné a Nyugat-Németországban gyors ütemben feléledő német militarizmus visszaszorítását, biztosítaná a német nép szá­mára a demokratikus, békesze­rető, egységes Németország létrehozását és ezáltal lénye­gesen megjavítaná a tartós bé­ke megteremtésének esélyeit Európában. A német militarizmustól so­kat szenvedett magyar nép nagy megkönnyebbüléssel fo­gadná, ha a fent említett bé­keszerződés megkötése és meg­valósítása az Anschluss- és a Drang Nach Osten-törekvések- ről végérvényesen lemondott egységes, békeszerető, demok­ratikus Németországot terem­tene határai közelében. Mindezekből kiindulva, a Magyar Népköztársaság ország- gyűlése megbízza a forradalmi munkás-paraszt kormányt, ké­szüljön fel a Szovjetunió által javasolt béketárgyalásokra, s a Szovjetunióval és a Német De­mokratikus Köztársasággal, valamint a többi szocialista és békeszerető országgal szorosan együttműködve, minden tőle telhetőt tegyen meg a x béke- szerződés sikeréért. Az országgyűlés egyúttal fel­hívja a német békeszerződés megkötésében érdekelt vala­mennyi állam parlamentjét, támogassa a Szovjetuniónak e nagyjelentőségű békejavasla. tát. Megbízza a külügyminisz­tert, hogy az országgyűlés ezen határozatát közölje a Szovjetunió kormányával. Megbízza továbbá az ország- gyűlés elnökét és a külügymi­nisztert, hogy jelen ha­tározatot hozza a Német De­mokratikus Köztársaság Népi Kamarájának tudomására.“ Az országgyűlés a határo­zati javaslatot egyhangúlag elfogadta. Megbízta a külügy­minisztert. hogy az országgyű­lés határozatát közölje a Szov­jetunió kormányával, továbbá az országgyűlés elnökét, hogy a határozatot hozza a Német Demokratikus Köztársaság Népi Kamarája tudomására. Az országgyűlés ezután el­határozta, hogy legközelebbi ülését február 19-én, csütörtö­kön tartja és annak napirend­jére az 1959 évi állami költ­ségvetés és, költségvetési tör­vényjavaslat tárgyalását tűzte ki. (MTI) V

Next

/
Oldalképek
Tartalom