Népújság, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-14 / 38. szám
1959. február 14., szombat MÉPÜJSÁG S Képviselői fogadónap Gyöngyösön Szurdi István elvtárs, megyénk egyik országgyűlési képviselője ismert és népszerű ember Gyöngyösön. Akárki emlékezhet még a múlt évi választások előkészítő időszakára: ahol jelölőgyűléseken, vagy éppen választói gyűlésen megjelent, az emberek szerető tisztelettel, nagy barátsággal vették körül mindenütt, s november 16-án örömmel, nagy bizalommal választották meg országgyűlési képviselőjüknek. Tegnapelőtt, csütörtökön Szurdi elvtárs képviselői fogadó-napot tartott Gyöngyösön. Megérkezését a hangos híradó adta tud túl az embereknek: „...országgyűlési kép-viselőnk délelőtt 10 órától délután három óráig jogadónapot tart...” S az emberek — a választók —, akiknek problémáik, gondjaik, észrevételeik, javaslataik voltak, s már vártak erre az alkalomra, eljöttek Szurdi elvtárshoz. S amíg az előszobában gyülekeztek az emberek, Szurdi elvtárs a város vezetőivel. Varga Ferenc elvtárssal, a tanács elnökével, Molnár Gusztáv elvtárssal, a városi pártbizottság első titkárával beszélgetett el. Milyen problémái vannatt a városnak? Hol lehetne segíteni e problémák megoldásán? Milyen gondjaik vannak az embereknek — s ezeken hogyan lehetne segíteni? Örömmel hallgatta: nagyszabású járdaépítési akció indul a városfejlesztési terv keretében. Az érintett városrészek lakói vállalták, hogy rTv’-den munkát elvé“é~nek. a tanács csak az anyagról gondoskodjon. Több mint ötezer munkafelajánlás született. A nyár folyamán a gimnázium, a technikum és az MTH-iskola tanulói háromezer munkanapot dolgoznak majd a járdaépítéseknél. Ami gond: sóder és cement kellene még, hogy zavartalanul megindulhasson a munka. Szurdi elvtárs megígérte: elintézi, hogy a város időben ée megfelelő mennyiséget kapjon ezekből az anyagokból... Azután a borpalackozó üzem megindulásáról is szó esett Az üzemben, — ha megindulna — körű1 bel ül háromszáz asszonynak lehelne munkaalkalmat teremteni. Ami probléma még van az üzem megindításával kapcsolatosam azokon Szurdi elVtárs — mint ahogy megígérte — igyekszik segíteni. Azután megkezdődött a fogadónap Az embrek egymásután léptek be a szobába; ki zavartan, kis elfogódottsággal küszködve, ki bátrabban, vagy határozottan — külső látásra ki is tudná felsorolni a belépők benső hangulatát. Egy vonás azonban minden ember arcán fellelhető volt: a bizalom. S az üdvözlések, az első szavak után meg is szűnt minden vélt, vagy való lelki-formai kötöttség; a fogadónap hivatalos jellege mintha elszállt volna, s mint baráti beszélgetés, közvetlenül, őszinte hangulatban folyt a szó... A 28 ember közül — akik eljöttek a képviselői fogadónapra — egy sem volt, aki ne kapott volna, vagy azonnali, vagy későbbi időre szóló segítséget, vagy éppen reményt- keltő tanácsot, s biztatást. Pedig a fogadónapon megjelentek jelentős része nagyon komoly és nagyon nehezen megoldható problémával kereste fel képviselőjét: lakásügyben. A gyöngyösi lakásviszonyok nagyon nehezek. A városban 83Ö, lakásra igény- jogosult család van, ezek közül 200 o’yan körülmények között él, hogy szinte hihetetlen. S ebben az .évben megkezdik ugyan egy 76 lakásos tömb építését, de az csak 1960-ban készül eL Súlvos lakásproblémával jött Lórik József, akinek egyébként is szinte lakhatatlan szükséglakását most leakarják bontani, s már felszólították, hogy költözzön ki. Nagy M. István, aki családjával együtt már több éve lakik egy olyan konyhában, amelyet a háziasszony is használ... Sza- lainé, aki nem tud beköltözni a saját házába, mert a benne lakók — ígéretük ellenére — nem költöztek ki, s így kénytelen negyedmagával egy kis szobában lakni... Csomós Bélelné, aki egyébként Hatvanban dolgozó férjével és kisgyermekével egy tüdőbeteg ember házában lakik... Bodó Józsefné, Valikká F erencné, akik ugyancsak nagyon nehéz körülmények között élnek családjaikkal együtt. Hebrány Ida, akinek házát idegenek jogtalanul foglalták el, s most rokonánál egy díványon alszik, nine» otthona... Nagyon nehéz problémák ezek mind. Lakás egyáltalán nem áll a tanács rendelkezésére, csak akkor, ha valaki esetleg elköltözik a városból. Szurdi elvtárs sem oldhatta meg helyben ezeket a gondokat, de többek számára megvalósítható tanáccsal szolgált: építkezzenek. „Ezeken úgy tudunk segíteni — mondotta többeknek is —, hogy az építkezéshez a rászorulóknak olcsóbb telket, s hosszabb- lejáratú OTP kölcsönt is biztosítani tudunk. Különösen fiataloknak ajánljuk ezt, akik előtt még hosszú élet áll, s így nem nehéz belevágni...” Molnár Gusztáv elvtárs is felvetett egy gondolatot. Például a téglagyári munkások — akik közül számosán élnek rossz lakásviszonyok között — fogjanak össze, építsenek közös erőből lakóházakat. Telek van, anyag is kerül, az építkezni akar'k közt biztosan lennének kőművesek, ácsok, szerelők is, csak ho-zá kellene kezdeni. Szurdi elvtárs helyeselte ezt a válóban megvalósítható gondolatot. Miről esett sző, milyen problémák merültek még fel ezen a fogadónapon? Keresztúri Antal volt italboltvezető elbocsátása ügyében kért orvoslást. — Ügyét a városi tanács felülvizsgálja. — Rétháti László telekkönyvi adminisztrátor a kinevezése körűi gondjainak mego1 dósához kért segítséget. — Kérelmét Szurdi elvtárs is, Varga elvtárs is igen méltányosnak ítélték és a kedvező elintézés mellett döntöttek. Kerek István adóügyben kebeste fel képviselőjét, problémáját Varga elvtárs olt helyben megvizsgálta és megfelelően tájékoztatta az érdeklődőt. Liptóié Lajos, az MHS gyöngyösi repülőterének parancsnoka állandó klubhelyiség biztosítása ügyében jött Szurdi elvtárshoz. A választ Szurdi és Varga elvtársak együtt adták meg. Őszig a városi tanács biztosit klubhelyiséget az egyesületnek. S azután? Újra egy gondolat merült fel: meg lehetne-e valósítani azt, hogy a városban most épülő új munkásotthon emeletére még egy második emeletet is húznának, amelyben otthont kapna a repülőegyesület is? Rövid vita u*án kiderült, erre van lehetőség, csak az MHS-nek bizonyos anyagi hozzájárulást kellene biztosítani az építkezéshez. Szurdi elvtárs ígéretet tett: ebben az ügyben pártolólag beszél majd az MHS országos elnökével, Szabó altábornagy elvtárssal. — Puskás Anna Erna árva járadék ügyében jött. — Szurdi elvtárs egy héten belül elintézi az illetékeseknél az ügyet. Sőregi Sándor Vámosgyörkről jött be közérdekű panasszal. — Az ügy kivizsgálására egy bizottság száll majd ki a helyszínre. Fehér Lászlóné kórházi költségének elengedése ügyében kereste fel Szurdi elvtársat. Varga élvtárs azonnal utána nézett, hogy mit lehet tenni és azonnal intézkedett is. Ferenczi Jánosné adóügyét is azonnal megvizsgálta. Bo- zsik Ferencné adóügyében né- nány napon belül adnak választ. A fogadónap végén Szurdi elvtárs megbeszélte a tapasztalatokat a város vezetőivel. E beszélgetés során Varga Ferenc elvtárs a város néhány gondját ismertette Szurdi elvtárs- sal és kért segítséget ezek megoldására. Kérte, hogy az illetékesek tegyék lehetővé: Gyöngyösön is épüljön OTP öröklakás és az üzemek — a szaktárcák segítségével — munkásaik számára építtessenek lakóházakat. Jó lenne ha — a régi kívánságot teljesítve — Gyöngyös automata telefonközpontot kapna. Szurdi elvtárs támogatást ígért ebben az ügyben is. Szó esett a város üzlethálózatának fejlesztéséről. Szurdi elvtárs ez ügyben kap- cso’atba lép majd a SZÖ- VOSZ-szal, Nyers Rezső elvtárssal és reméli, hogy három földművesszövetkezeti bolt megnyitása a külső városrészekben hamarosan lehetővé válik. Varga elvtárs tájékoztatta Szurdi elvtársat a létesítendő színház épületről is, majd némi segítséget kért — gépekben — az iskolákban jövőre meginduló politechnikai oktatáshoz. A sok problémát felölelő fogadónap után Szurdi elvtárs ellátogatott még a karácsondi Dózsa Termelőszövetkezetbe is, ahol a tsz tagjaival beszélgetett el munkájukról, jövő terveikről. Dér Ferenc I Mátrából kutatják a le.ut-remiszer titkai! A Csillagvizsgáló Intézet igazgatója nyilatkozik a Népújságnak A budapesti lapok néhány soros rövid hírben számoltak be arról, hogy a Mátrában új csillagvizsgáló építését kezdik meg az 1959-es esztendőben. Felkerestük a Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Intézetének igazgatóját, Detre László elvtársat, s megkértük, tájékoztassa lapunk olvasóit a megyénkben épülő csillagvizsgálóról. — A Szabadság-hegyi obszervatórium munkáját. nagyT mértékben zavarja Budapest világítása, elektromos hálózata és a városból felszálló nagy mennyiségű füst, — mondotta a Csillagvizsgáló Intézet igazgatója. Ezért szükségessé vált egy új csillagvizsgáló felépítése olyan helyen, ahol nincsenek Budapesthez hasonló zavaró körülmények. A csillagvizsgáló munkatársai több éven keresztül keresték a megfelelő helyet, míg végül a Mátra heevség Piszkés-tető csúcsának környékére esett a választás. Még az 1955. és 56-os években elkészültek az új obszervatórium tervei. A csillagvizsgáló egyemeletes főépületből és a nyolc méter átmérőjű kupolából fog állani. A kupolában helyezzük el a jénai Zeiss cég által készített, teljesen modern és igen nagy fényerős, Schmidt-rendszerű tükörteleszkópot A főépületben lesznek a munkahelyiségek, laboratóriumok és a megfigyelők szobái. A mátrai obszervatórium a szabadsághegyi csillagvizsgáló fiókállomása lesz. A kutatók felváltva, két-kéthetes váltásban végzik majd a megfigyeléseket Az új csillagvizsgáló közel kilencmillió forintos költséggel épül. Ebből hárommillió forintba kerül az új tükörteleszkóp. Az áj csillagvizsgálónak nagy tudományos jelentősége lesz. A tükörteleszkóppal az ég igen nagy területét lehet egyszerre fényképezni. A műszer segítségével a magyar csillagászok vizsgálatokat végezhetnek a tejút-rendszer szerkezetéről, a tejút gázködeiről, a csillaghalmazokról, és a tejút-rendszeren kívüli csillag- rendszerekről. Ezek a vizsgálatok fundamentális adatokat szolgáltatnak majd a csillagok és a csillagrendszerek fejlődéséről. Az építkezéseket ez év júniusában megkezdik s ä tervek szerint 1960-ban már működik az új csillagvizsgáló — fejezte be nyilatkozatát a Csillagvizsgáló Intézet igazgatója. (m.) Készül a méret utáni női cipő (Foto: Pilisy) Sokan állnak meg nap mint nap, ha csak egy percre is, a hatvani Cipész Ktsz előtt, h j gyönyörködhessenek a ki- rakatban levő, méret után kér—ült női cipőkben. S aki már egyszer látta azokat, az már nehezen tudja megállni, hogy saját maga részére is ne csináltasson. Képünkön Szabó Ist- vánné a kiszabott felsőrészt tűzi. ... S itt már Kerékgyártó Béla az utolsó simításokat végzi cipőn. kész Mélyhűtött zöldpaprika A Mirelité Mélyhűtő Vállalat újabb gyártmánnyal gazdagította termékeinek választékát. Negyedkilós csomagolásban mélyhűtött zöldpaprikát hozott forgalomba. Az ízléses csomagolású zöldpaprikát dobozonként 3 forint 70 fillérért árusítják a szaküzletek. Szeretem a nyugalmat, a ! csendet. Szeretem, ha a kő, [amely tegnap az utamba ke- [rült, s átléptem lassú lépteim- \mel, ma is ott legyen, ma is Iátlépjem. Szeretem a befejezettet és idegesít az a nyugha- '•tatlan forrongás, amely még !csak törtetést jelent a befejezés felé... Ilyenkor mindig >kétely is mardos, hogy talán a 'befejezett sem a tökéletes, az •is csak tán’ egy állapot, egy >ttűnő, libbenő pillanat, amely ;megbomlik és újból forroncani -kezd más formák, más célok ;felé. Szeretek esti félhomályban, ;amikor a közelgő est fényei ;tompává mosnak minden szögletet, minden éles vonalat, \szeretek ilyenkor sarokba húzódva, töprengeni kis semmiségeken, eljátszogatni a gondolat apró villanásaival, amelyek úgy simulnak bele a ko- \raesti hangulatba, mint puha ífelhők a magas ég kékségébe. Ülök hát és csipkés gondoláitok fodrozódnak bennem, érízem, hogy lassan, feltartóztat- hatatlanul hömpölyög át raj- Ifom az idő, s én ülök, mara- Idok, mint az a kő, amelyen 1tegnap átléptem, ott az utcán, !a rohanó, siető élet vad forgácsában. ... Ajtó nyílik. Felnézek. Csendes ember lép be rajta, 'állán szürke köpeny, szemé- >en ezredévek mélysége és lyugalma, és valami furcsa il- ! tatot hoz be ruhája hátán. Az löreg fóliánsoknak, a régi pergamennek és a temetőnek van Hlyen illata. GYURKÖ GÉZA: cÁ — Ki vagy? — kérdem felriadva, hogy elröppennek, mint riadt verébhad, gondolataim. — Nézz rám és megtudod, ki vagyok... Hallgasd meg hangom és megtudod, ki vagyok... Tapintsd meg ruhám és megtudod, ki vagyok — mondta olyan halkan, hogy inkább csak agyam rezonált szavára, mintsem fülem. Szólt és leült, velem szemben egy régi karosszékre, amely nem tudom, honnan került szobámba és amely olyan volt, mint az etruszk szarkofágok. S arcán mosoly jelent meg, olyan, mint ezeken a szarkofágokon a holt szobrának mosolya. Megijedtem. — Miért a rémület? — hajtotta le fejét, s már száját se láttam, hangját se hallottam tovább, de mégis értettem, amit mond. — Miért a rémület, hiszen ismersz, szeretsz... én vagyok a Beteljesült... Én vagyok a csend és a némaság, amely mindent beborít fekete leplével... Én vagyok a csipkés gondolat, amely lágyan úszkál a felszínen... A kő, amely utadban állt és holnap is állni fog .. Nézd ruhám, sohasem szakadt és sohasem szakad el, színe is örök. Szürke. Nézd a bőröm, mindig ilyen volt és mindig ilyen lesz... Ahol én megjelenek, nem hajt bimbót a virág, mert én a magot akarom és nem a virágot... Ahol én megjelenek, nem lesz férfi a csecsemőből, csak halott, mert a halottat szeretem és nem holmi gyógyszert, mely óvja a férfi- váérést... Nyugalmat hirdetek és osztok mindenütt, ahol csak tehetem, a változtathatatlan nyugalmat... Az óra megállt. A szürkület se tompult az estében és kinti fények is megdermedtek a falon. — Óh, ha én lehetnék mindenütt az úr, milyen nagy csend és némaság, mily tökéletes nyugalom lenne a világ... Csendes, néma és szürke ...És csak kő lenne mindenütt... Hidd el, a kő a csend, a kő a nyugalom... Nem lenne madár és nem lenne víz se, hogy házat adjon a halnak, nem lenne szél se, mely zajt csinál és virágok porát hordja a hátán és felhőt hajt tova az égen... Semmi se lenne, csak a nyugalom... A te nyugalmad, a te csended ... Lásd, az lenne a tökéletes, a Befejezett: a kezdet. Amikor nem volt dal és szerelem, nem volt üllő és kalapács, nem volt vágtató autó... Az lenne a tökéletes, a te, az én világom .. Nem, te se lennél, a gondolatid se, a karosszéked se, esti félhomály se, hangulat se... Te lennél a kő, te lennél a szürkeség, te lennél magad álma, vágya, szerelmed: a tökéletes nyugalom és csend, a változhatatlan ... Ezt akarom, ezt... Érted?... Hogy beleolvadj tenmagad ábrándvilágába ... Ezt akarom, segíts... Hirdesd mindenütt a nagy nyugalmat, a csendet és a befejezettséget... Rémülten kaptam fel a fejem és mint fuldokló a mentőöv után, úgy ugrottam a villanykapcsolóhoz ... A villany sápadt fényt öntött az üres szobára. Egyedül voltam. Az utcáról behallatszott az autók kürtje, nevetés csilingelt fel, vidáman ketyegett az óra és aki az imént még velem szemben ült, nem volt sehol. Se 6, se rettenetes széke, se mosolya ... Halálos félelem fogott el az egyedülléttől. A karosseék, amiben eddig ültem, úgy nézett rám, mint valami mohó, tátott szájú szörny .,. Kirohantam az utcára, az emberek közé, belevetettem magam a siető, nevető, tervező sokadalomba. S amikor a ke elémkerült, vadul félrerúgtam utamból, hogy többé ne lássam, hogy se holnap, se holnapután, soha ne találkozzam többé... S ebben a pillanatban láttam, határozottan láttam, hogy ott távol, a viliódzó lámpák fölött, hol a köd a hár- zak fölé hajolt, ott enyészett semmivé, ki az imént még velem szemben ült. Felnevettem. Vidáman, megelégedetten.
